A magyar bakrendszer regionális vetületben UNICREDIT GROUP A magyar bankrendszer regionális vetületben Előadás vázlat a Magyar Közgazdasági Társaság: Az államháztartási stabilitás és a versenyképesség című vándorgyűlése alkalmából Előadó: Dr. Patai Mihály elnök-vezérigazgató, UniCredit Bank Hungary; elnök, Magyar Bankszövetség; alelnök Magyar Közgazdasági Társaság Társszerző: Halász Ágnes vezető közgazdász, Közgazdasági & Stratégiai Elemzések, UniCredit Bank Hungary Kecskemét, 2016. szeptember 15-17.
2007. I. n.év. 2007. III. n.év. 2008. I. n.év. 2008. III. n.év. 2009. I. n.év. 2009. III. n.év. 2010. I. n.év. 2010. III. n.év. 2011. I. n.év. 2011. III. n.év. 2012. I. n.év. 2012. III. n.év. 2013. I. n.év. 2013.III.n.év. 2014. I. n.év. 2014.III.n.év. 2015.I. n.év. 2015.III. n.év. 2016.I. n.év. KKE országok összehasonlításban a magyar gazdaság relatív lemaradásban a régióban Az egy főre jutó GDP tekintetében hazánk továbbra is kedvezőtlen pozícióban áll Bár a magyar gazdaság teljesítménye erősödött az elmúlt években, a felzárkózás üteme lassú Ebben a magánszféra és az állam egyidejű és túlzott mértékű eladósodása is szerepet játszott Az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson, 2015-ben GDP növekedés, 2007 I. név=100% Ausztria 140 Németország Egyesült Királyság Eurózóna 135 130 Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Franciaország EU-28 125 Németország EU28 Olaszország 120 Spanyolország Csehország 115 Szlovénia 110 Portugália Szlovákia 105 Görögország 100 Lengyelország Magyarország 95 Horvátország 90 Románia Bulgária 0 10 000 20 000 30 000 40 000 2 Forrás: Eurostat, UniCredit Research
Hazánk sérülékenysége jelentősen csökkent, de az államadósság szintje továbbra is magas A magyar gazdaság sérülékenysége jelentősen csökkent az elmúlt években a forint finanszírozás erősödésével, valamint a külföldi befektetők arányának csökkenésével A bankok kiszorítása a 3 hónapos jegybanki betétből tovább mérsékelheti a külföldi befektetők arányát Régiós összehasonlításban az államadósság szintje még mindig magas, a kitettséget pedig növeli a magas a megújítási szükséglet Az államadósság szintje és a megújítási igény alakulása A magyar államadósság jellemzői 3 Forrás: IMF, KSH, ÁKK, UniCredit Research
A tartósan laza monetáris kondíciók fennmaradnak A nagy jegybankok laza monetáris politikája lehetővé tette a régiós alapkamatok csökkentését is A FED és az EKB eltérő monetáris politikája fennmarad a következő időszakban, FED idén egy, jövőre két alkalommal szigorít várakozásunk szerint, miközben az EKB fokozhatja lazítását A magyar alapkamat tartósan 0,9%-on maradhat 2016-2017 során Új nem-konvencionális intézkedés: a 3 hónapos jegybanki irányadó eszköz korlátozása; várható hatás: bankközi kamatok további csökkentése, hitelezés és növekedés támogatása, banki állampapír-kereslet további növelése, a hozamok csökkentése, külföldiek kiszorítása az állampapírpiacról Alapkamatok alakulása a régióban 20 15 10 5 0 HU PL SK RO CZ BG SRB HR 4 Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
A magyar bankszektor főbb szereplőinek teljesítménye 2015-ben % 50 40 Veszteséges, de növekvő Mérlegfőösszeg változás 2015, % Nyereséges és növekvő 30 20 10 0 Adózott eredmény 2015, mrd HUF -10-20 -30-40 Veszteséges és csökkenő Nyereséges, de csökkenő -50-150 -100-50 0 50 100 150 5 X tengely: Adózott eredmény 2015 (Mrd HUF), Y tengely: Mérlegfőösszeg változás 2015/2014 (%pont) A buborékok nagysága a 2015. évi piaci részt mutatja Megjegyzés: MSZSZ, egyedi adatok Forrás: Anyabanki jelentések alapján számolva, Banki jelentések, MNB, UniCredit Bank Hungary
A magyar bankszektor főbb szereplőinek teljesítménye 2016 I. Negyedévében 20% 15% Veszteséges, de növekvő Mérlegfőösszeg változás év/év % Nyereséges és növekvő 10% 5% 0% Adózott eredmény mrd HUF -5% -10% -15% Veszteséges és csökkenő Nyereséges, de csökkenő -20% -25 0 25 50 75 6 X tengely: Adózott eredmény (mrd HUF), Y tengely: Mérlegfőösszeg változás év/év (%pont) A körök nagysága a becsült piaci értéket mutatja Megjegyzés: Konszolidált, IFRS adatok, OTP Core Magyarországi alaptevékenység, Takarék adatok a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektort mutatja Forrás: Anyabanki jelentések alapján számolva, Banki jelentések, MNB, UniCredit Bank Hungary
A magyar bankszektor főbb szereplőinek teljesítménye 2016 I. Félévében 20% 15% Veszteséges, de növekvő Mérlegfőösszeg változás év/év % Nyereséges és növekvő 10% 5% Adózott eredmény mrd HUF 0% -5% -10% -15% Veszteséges és csökkenő Nyereséges, de csökkenő -20% -25 0 25 50 75 7 X tengely: Adózott eredmény (mrd HUF), Y tengely: Mérlegfőösszeg változás év/év (%pont) A körök nagysága a becsült piaci értéket mutatja Megjegyzés: Konszolidált, IFRS adatok, OTP Core Magyarországi alaptevékenység, Takarék adatok a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektort mutatja Forrás: Anyabanki jelentések alapján számolva, Banki jelentések, MNB, UniCredit Bank Hungary
Magyarországon régiós viszonylatban alacsony a külföldi tulajdon aránya a bankrendszerben Régiós viszonylatban Magyarországon magasnak mondható a hazai irányítású banki szereplők súlya Az elmúlt években az arány tovább növekedett, közelítve ezáltal a nyugat-európai országok szintjét A régióban jellemző, hogy a nagyobb hazai irányítás mögött magas állami tulajdon húzódik meg (pl. Lengyelország, Szlovénia). Külföldi tulajdon aránya a bankrendszerben a %-ában 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 HU PL SK RO CZ BG SRB HR 2006 2015 8 Forrás: BSCEE, MNB, UniCredit Strategic Analysis
A válság hatására a magyar bankszektor zsugorodása hazánkban erőteljesebb volt mint a régió többi országában A kétezres években a banki eszköz- és hitelállomány felduzzadása általánosan megfigyelt jelenség volt az erősödő gazdasági teljesítménnyel, az integráció mélyülésével összhangban. A hitelállomány felépülését hazánkban nagyrészt a devizahitelezés, kisebb részt a projektfinanszírozás hajtotta. Az elmúlt öt évben a magánszektor adósságleépítése, a növekedés lassulása, a banki finanszírozás szerepének csökkenése, a banki reputáció romlása jelentős korrekciót eredményezett A régiós bankszektorok ének alakulása (a GDP %-ában) 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 HU PL SK RO CZ BG SRB HR 9 Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
A hitelállomány zsugorodása különösen jelentős volt a magyar bankrendszerben Magyarország a régiós átlagot meghaladó növekedéssel az egyik legmagasabb GDP-arányos hitelállományt érte el a válság begyűrűzésekor A belföldi ügyfélhitelek az eszközállomány zsugorodását meghaladó mértékben csökkentek, a GDP 70%-áról 40% alá Az állampapírok arányának jelentős növekedése (az eszközállomány 10%-áról 20% fölé nőtt 10 év alatt) ellensúlyozta a hitelállomány zsugorodását a banki mérlegekben A régiós bankszektorok belföldi ügyfélhiteleinek alakulása (a GDP %-ában) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 HU PL SK RO CZ BG SRB HR 10 Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
A magyar vállalati hitelezés tartósan gyenge és visszafogott, messze alulteljesítő a régióban A vállalati hitelezés permanensen gyenge, különösen a régió többi országához képest. A hitelezési folyamatok és a beruházási aktivitás szétvált egymástól. A beruházások finanszírozásában a banki hitelek szerepe csökkent részben az EU-s források, részben pedig a rendkívül laza EKB monetáris politika miatt olcsó külföldi hitelek miatt. A vállalati hitelezés alakulása a régióban (2006 = 100%) 350% 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0% 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 HU PL SK RO CZ BG SRB HR 11 Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
A lakossági jelzáloghitelezésben fontos változások történtek a válság óta, ami a magyar pozícióban jelentős elmozdulást eredményezett A lakossági hitelek GDP-arányos mértéke az erőteljes felépülést követően jelentősen esett 2012-ben a végtörlesztés hatására. Az adósságleépítés azóta is megfigyelhető, a háztartások a válság óta nettó törlesztőpozícióban voltak Magyarországon. A lakásberuházások növekedésével a hitelkereslet is növekszik, 2016 fordulópontot hoz, de a cseh vagy szlovák szinttől várhatóan tartósan elmarad a magyar állomány Lakossági hitelek a GDP %-ában 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 HU PL SK RO CZ BG SRB HR 12 Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
A régióban hazánk mellett Romániában és Horvátországban volt jellemző a devizahitelek túlzott mértékű felfutása a jelzáloghitelek piacán A devizahitelezés felfutásának okai hazánkban többrétűek: 1) a kétezres évek elején elindított a gazdasági ciklus és a lakástámogatási program fokozta a hitelkereslet, ami erősítette a versenyt a bankok között az állami támogatásra nem jogosultak körében is; 2) a magas forintkamatok; 3) stabil árfolyam; 4) az EU-s csatlakozást követően a valutaövezetbe való belépés közelsége Ezzel szemben például Csehországban a korona és az eurókamatok nem tértek el lényegesen; Szlovákia 2007-ben belépett az ERM II-be Devizahitelek a lakossági hitelek %-ában 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% HU PL SK RO* CZ BG HR 2006 2010 2015 13 Megjegyzés: Románia esetében 2014 év végi adat Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
A bankszektor jövedelmezősége azokban az országokban romlott a leginkább, amelyek a legsérülékenyebbek voltak 2008-ban a túlzott devizahitelezés miatt A bankszektor jövedelmezősége azokban az országokban romlott a leginkább, ahol a sérülékenységet jelentősen növelte az 50% feletti devizaarány a portfolióban, magas ráutaltság a külföldi forrásokra, a hitel/betét mutatót többszörösen meghaladó devizahitel/betét ráta Eközben a csehek, szlovákok és lengyelek jól teljesítettek Sajáttőke-arányos nyereség* (ROE, %) 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% HU PL SK RO CZ BG SRB HR 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 14 *A rendkívüli tételek nélkül számolt adózás előtti eredményre kalkulált megtérülés, kivéve Magyarország esetében, ahol a hivatalos adózás előtti eredményt vettük figyelembe a devizahitelek elszámolásához kapcsolódó tételek nagyságára tekintettel, melyek a rendkívüli eredményt is érintették Forrás: MNB, Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
A régió több országában is bevezetésre kerültek adminisztratív intézkedések a bajba jutott devizahitelesek támogatására, szanálási alapok, banki különadó. A terhek mértéke ugyanakkor hazánkban a legnagyobb Banki különadó* Pénzügyi tranzakciós Adó/Illeték* Egyéb szabályozás Magyarország 2010-től 2013-tól Végtörlesztés Devizahitelek elszámolása Konverzió Lengyelország 2016-tól Szolidaritási Alap Szanálási Alap Konverzió (folyamatban) Szlovákia 2012-től Szanálási Alap Románia 2011-től Szanálási Alap Csehország Bulgária Szerbia Kötelező tartalék 15 Horvátország Forrás: CEE Institutional Affairs, UniCredit Strategic Analysis Árfolyam és kamatfixálás a CHF fogyasztási hiteleknél, majd konverzió Szanálási Alap
Összegzés A magyar bankrendszer levált a régiós bankrendszer főáramáról; különös tekintettel: A külföldi / belföldi tulajdonosi arányra; Az állami eredetű, állandó költségekre; A hitel-oldal növekedési lehetőségére; és A potenciális, hosszútávú profitabilitásra. Köszönöm a figyelmet! 16