Rusci rhizoma Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.1-1 04/2008:1847 RUSCI RHIZOMA Szúrós csodabogyó gyökértörzs DEFINÍCIÓ A drog a szúrós csodabogyó Ruscus aculeatus L. egész vagy aprított, szárított földbeni részeiből áll. Tartalom: ruszkogeninekben [neoruszkogenin (C 27 H 40 O 4 ; M r 428,6) és ruszkogenin (C 27 H 42 O 4, M r 430,6) keveréke] kifejezett összes szapogenin-tartalma legalább 1,0% (szárított drogra). AZONOSÍTÁS A. A gyökértörzs sárgás, elágazó, tagolt, enyhén csomós darabokból áll, melyek hengeresek vagy kissé kúposak, hosszuk mintegy 5-10 cm és vastagságuk körülbelül 5 mm. Felszínük gyűrűs mintázatú, a gyűrűk körülbelül 1-3 mm szélesek és egymástól elkülönülnek. Felső oldalukon a föld feletti hajtások kerekded ripacsai, alsó részükön számos gyökér vagy ezek hegei figyelhetők meg. A gyökerek vastagsága körülbelül 2 mm, színük a gyökértörzséhez hasonló. A külső réteg könnyen leválik, felfedve a sárgásfehér, nagyon kemény központi hengert. B. A drogot elporítjuk (355) (2.9.12). A drogpor sárgás színű. Mikroszkóp alatt, R klorál-hidrát oldatban vizsgálva, benne a gyökértörzsből származó szklereidák csoportjai láthatók, a sejtek alakja változatos: kerekdedtől a megnyúlton át a négyszögletesig terjed. A sejtfal mérsékelten vastagodott, határozottan gyöngyfüzérszerű, nagyméretű, kerekded-ovális gödörkékkel. Az endodermisz töredékei is megfigyelhetők, szabálytalanul vastagodott sejtek egyetlen rétegeként. Kerekded parenchimasejtek csoportjai láthatók még, sarkos vastagodású sejtekkel és kicsiny, háromszögletű intercellulárisokkal. A vékony falú parenchimasejtek kalcium-oxalát rafidkristályokat tartalmaznak. Vastag falú rostok és kicsiny szállítóedények csoportjai is megfigyelhetők, melyek átmérője 50 μm-ig terjed és sejtfalukat számos apró, réses gödörke jellemzi.
Rusci rhizoma Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.1-2 A. Vastag falú parenchimasejtek B. Endodermisztöredék C. Változatos alakú szklereidasejtek E. Kicsiny szállítóedények, néha rostokkal (F) F. Vastag falú rostok G. A gyökér bőrszövete D. Parenchima, kalcium-oxalát H. Kalcium-oxalát rafidkristályok rafidkristályokat tartalmazó I. Vékony falú parenchima sejtek 1847-1. ábra. Illusztráció az elporított szúrós csodabogyó gyökértörzs droghoz (lásd B azonosítás)
Rusci rhizoma Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.1-3 C. Vékonyréteg-kromatográfia (2.2.27). Vizsgálati oldat. 1,0 g porított drogot (355) (2.9.12) és 50 ml R hígított sósavat 100 ml-es csiszolatos lombikba mérünk. A keveréket, visszafolyóhűtőt alkalmazva, 40 percig vízfürdőn melegítjük. Ezután hűlni hagyjuk, majd a szűretlen keveréket 3 25 ml R diklórmetánnal kirázzuk. A szerves fázisokat egyesítjük és R vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, majd megszűrjük és szárazra párologtatjuk. A maradékot 5 ml R metanolban oldjuk. Összehasonlító oldat. CRS ruszkogeninek 1 mg-ját és R sztigmaszterin 1 mg-ját R metanollal 5 ml-re oldunk. Lemez: R VRK szilikagél lemez. Kifejlesztőszer: R metanol R diklórmetán (7+93 V/V). Felvitel: 10 μl, sávok formájában. Kifejlesztés: 15 cm fronttávolságig. Szárítás: levegőn. Előhívás: a lemezt R vanillin-reagenssel permetezzük be, majd szárítószekrényben 100 105 C-on 1 percig szárítjuk. A kromatogramokat nappali fényben értékeljük. Értékelés: az összehasonlító oldat és a vizsgálati oldat kromatogramján megjelenő zónák sorrendje az alábbi táblázatban látható. A vizsgálati oldat kromatogramján további halvány zónák is lehetnek. A lemez teteje Néhány, különböző színű zóna Sztigmaszterin: ibolyaszínű zóna Ibolyaszínű zóna Ibolyaszínű zóna Ruszkogeninek: sárga zóna Sárga zóna (ruszkogeninek) Néhány különböző színű zóna Összehasonlító oldat Vizsgálati oldat VIZSGÁLATOK
Rusci rhizoma Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.1-4 Idegen anyagok (2.8.2): legfeljebb 5%. Szárítási veszteség (2.2.32): legfeljebb 12,0%. 1,000 g porított drogot (355) (2.9.12) szárítószekrényben 105 C-on 2 órán keresztül szárítunk. Összes hamu (2.4.16): legfeljebb 12,0%. Sósavban nem oldódó hamu (2.8.1): legfeljebb 5,0%. TARTALMI MEGHATÁROZÁS Folyadékkromatográfia (2.2.29). Vizsgálati oldat. 2,000 g porított drogot (355) (2.9.12) 60 ml R etanol, 15 ml R víz és 0,2 g R kálium-hidroxid hozzáadása után, visszafolyóhűtőt alkalmazva 4 órán keresztül vízfürdőn melegítünk. A keveréket ezután hűlni hagyjuk, majd 100 ml-es mérőlombikba szűrjük. Az extraháló lombikot és a szűrön lévő maradékot 3 10 ml R etanollal átmossuk, és a mosófolyadékot mérőlombikba szűrjük. A szüredéket R etanollal 100,0 ml-re hígítjuk. Az oldat 25,0 ml-ét olyan gömblombikba öntjük, amely rotációs bepárlókészülékhez csatlakoztatható, és szárazra párologtatjuk. A maradékot 10 ml R 1-butanolban oldjuk, 3 ml R1 sósavat és 8 ml R vizet adunk hozzá, majd visszafolyóhűtőt alkalmazva 1 órán keresztül vízfürdőn melegítjük. A lehűlt folyadékot választótölcsérbe öntjük. A gömblombikot 2 10 ml R 1- butanollal mossuk úgy, hogy a mosófolyadékot is a választótölcsérbe visszük. Az oldatot R vízzel telített R 1-butanol 3 20 ml-ével kirázzuk, és az egyesített butanolos kivonatokat a rotációs bepárlókészüléken szárazra párologtatjuk. A maradékot 20 ml R metanolban oldjuk, és az oldatot 100 ml-es mérőlombikba töltjük. A bepárló lombikot 2 20 ml és 1 10 ml R metanollal mossuk, és a mosófolyadékot a mérőlombikba töltjük. Az oldatot R metanollal 100 ml-re hígítjuk. Összehasonlító oldat. CRS ruszkogeninek 5,0 mg-ját R metanollal 100,0 ml-re oldjuk. Oszlop: méretei: l = 0.25 m, Ø = 4.6 mm, állófázis: R kromatográfiás célra szánt oktadecilszililezett szilikagél (5 μm). Mozgófázis: A-mozgófázis: R víz, B-mozgófázis: R kromatográfiás célra szánt acetonitril,
Rusci rhizoma Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.1-5 Idő (perc) A-mozgófázis (%V/V) B-mozgófázis (%V/V) 0-25 40 60 25-27 40 0 60 100 27-37 0 100 37-39 0 40 100 60 39-42 40 60 Áramlási sebesség: 1,2 ml/perc. Detektálás: spektrofotométerrel, 203 nm-en. Injektálás: 20 μl. Relatív retenció a neoruszkogeninre (retenciós ideje kb. 16 perc) vonatkoztatva: ruszkogenin kb. 1,2. Rendszeralkalmasság: összehasonlító oldat: csúcsfelbontás: legalább 1,5, a neoruszkogenin és a ruszkogenin között. A vizsgálati oldat ruszkogeninekben (neoruszkogenin és ruszkogenin) megadott százalékos szapogenin-tartalmát a vizsgálati oldat és az összehasonlító oldat kromatogramján megjelenő csúcsok területeinek összehasonlítása alapján számítjuk ki.