HYPROMELLOSUM. Hipromellóz

Átírás

1 Hypromellosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur /2014:0348 [ ] HYPROMELLOSUM Hipromellóz DEFINÍCIÓ Hidroxipropilmetilcellulóz. Cellulóz, 2-hidroxipropilmetiléter. Részlegesen O-metilezett és O-(2-hidroxipropilezett) cellulóz. Tartalom: szárított anyagra vonatkoztatott metoxi- (-OCH 3 ; M r 31,03) és hidroxipropoxi-csoportok (-OC 3 H 6 OH; M r 75,09), az alábbi táblázatban feltüntetett hipromellóz típusoknak megfelelően. A szubsztitúció típusa Metoxi (%) Hidroxipropoxi (%) ,5 20,0 23,0 32, ,0 24,0 4,0 12, ,0 30,0 4,0 7, ,0 30,0 7,0 12,0 SAJÁTSÁGOK Küllem: fehér, sárgásfehér vagy szürkésfehér por, illetőleg szemcsék; a szárított anyag nedvszívó. Oldékonyság: forró vízben, acetonban, vízmentes etanolban és toluolban gyakorlatilag nem oldódik. Hideg vízben kolloid oldatot képezve oldódik. AZONOSÍTÁS A. 1,0 g anyagot főzőpohárba töltött 100 ml R víz felületén egyenletesen eloszlatunk; a por egyenletes eloszlását a vízfelületen szükség esetén a pohár felső részének enyhe ütögetésével segítjük elő. 1 2 perc állás után a poranyag összeáll a felületen. B. Az anyag 1,0 g-ját 100 ml forrásban levő R vízben eloszlatjuk, és a csapadékos folyadékot 25 mmes keverőmágnessel kevertetjük: híg pép keletkezik és a részecskék nem oldódnak. A pépet ezután, mágneskeverést alkalmazva, 10 C-ra hagyjuk lehűlni: tiszta vagy enyhén zavaros a viszkozitás fokától függő sűrűségű oldat keletkezik. C. Az Azonosítás B pontjában nyert oldat 0,1 ml-éhez R tömény kénsav 90 %V/V töménységű oldatának 9 ml-ét adjuk, összerázzuk és folyadékot vízfürdőn pontosan 3 percig melegítjük, majd jeges vízfürdőben késedelem nélkül lehűtjük. A folyadékhoz ezután óvatosan 0,6 ml 20 g/l R ninhidrin oldatot mérünk, összerázzuk és 25 C-on állni hagyjuk. Az oldat előbb vörös színű lesz, majd 100 percen belül bíborszínűre változik. D. Az Azonosítás B pontjában nyert oldat 2 3 ml-ét vékony rétegben üveglapra öntjük. A víz elpárolgása után az üveglapon összefüggő, tiszta film képződik. E. Az Azonosítás B pontjában nyert oldat 50,0 ml-ét főzőpohárba mért 50,0 ml R vízhez elegyítjük, és az oldatba hőmérőt merítünk. Az oldatot fűtőlapos mágneskeverőn kevertetve melegítjük, hőmérsékletét percenként 2 5 C-al emelve. Meghatározzuk azt a hőmérsékletet, amelynél az oldat zavarossága növekedni kezd, és ezt a hőfokot tekintjük flokkulációs hőmérsékletnek. A flokkulációs hőmérséklet 50 C-nál magasabb.

2 Hypromellosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur VIZSGÁLATOK Az oldat külleme. Az oldat opálossága nem lehet erősebb, mint a III. számú összehasonlító szuszpenzióé (2.2.1). Színe nem lehet erősebb, mint az S 6 szín mértékoldaté (2.2.2, II. módszer). A vizsgálandó anyag 1,0 g szárított anyagnak megfelelő mennyiségét keverés közben 50 g, 90 C-ra melegített R szén-dioxid-mentes vízbe mérjük. Lehűlés után a keveréket R szén-dioxid-mentes vízzel 100 g-ra kiegészítve, az anyag teljes oldódásáig kevertetjük. ph (2.2.3): 5,0 8,0. A Viszkozitás pontban leírtak szerint készített oldatot vizsgáljuk. A ph értéket az érzékelő bemerülése után 5±0,5 perccel olvassuk le. Viszkozitás: 600 mpa s-nál kisebb viszkozitású minták esetében a névleges érték %-a (1. Módszer); legalább 600 mpa s viszkozitású minták esetében a névleges érték %-a (2. Módszer). 1. Módszer. Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, ha a minta viszkozitása 600 mpa s-nál kisebb. A vizsgálandó anyag pontosan mért, 4,000 g szárított anyagnak megfelelő mennyiségét szélesszájú lombikba visszük és tömegét forró R vízzel 200,0 g-ra állítjuk be. A lombikot lezárva, tartalmát 400±50 1/perc fordulatszámmal percig mechanikusan kevertetjük, mígnem az anyag részecskéi tökéletesen eloszlanak és átnedvesednek. A lombik belső falát szükség esetén, az odatapadt oldatlan anyagtól spatulával megtisztítjuk, majd a keverést további percig folytatjuk, a lombikot 10 Cnál hidegebb hűtő vízfürdőbe merítve. Az oldattömeget szükség esetén hideg R vízzel 200,0 g-ra állítjuk. Az esetlegesen a folyadékba zárt légbuborékokat centrifugálással kiűzzük. Adott esetben a megjelenő habot spatula segítségével távolítjuk el. A kapilláris viszkoziméteres módszert (2.2.9) alkalmazva meghatározzuk a kapott oldat kinematikai viszkozitását (ν). Külön meghatározzuk az oldat sűrűségét (ρ) (2.2.5), és kiszámoljuk a dinamikai viszkozitást is (η), ahol η = ρν. 2. Módszer. Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, ha a minta viszkozitása legalább 600 mpa s. A vizsgálandó anyag pontosan mért, 10,00 g szárított anyagnak megfelelő, mennyiségét szélesszájú lombikba visszük és tömegét forró R vízzel 500,0 g-ra állítjuk be. A lombikot lezárva, tartalmát 400±50 1/perc fordulatszámmal percig mechanikusan kevertetjük, mígnem az anyag részecskéi tökéletesen eloszlanak és átnedvesednek. A lombik belső falát szükség esetén, az odatapadt oldatlan anyagtól spatulával megtisztítjuk, majd a keverést további percig folytatjuk, a lombikot 10 Cnál hidegebb hűtő vízfürdőbe merítve. Az oldattömeget szükség esetén hideg R vízzel 500,0 g-ra állítjuk. Az esetlegesen a folyadékba zárt légbuborékokat centrifugálással kiűzzük. Adott esetben a megjelenő habot spatula segítségével távolítjuk el. Rotációs viszkoziméterrel 20±0,1 C-on meghatározzuk az oldat viszkozitását (2.2.10). Készülék: egyhengeres, orsós viszkoziméter. Rotorszám, fordulatszám és számítási szorzó: a táblázatban foglalt körülményeket alkalmazzuk táblázat Névleges viszkozitás* Fordulatszám Rotorszám (mpa s) (1/perc) Szorzószám 600-tól 1400 alattig tól 3500 alattig tól 9500 alattig tól alattig vagy nagyobb *a névleges viszkozitás a gyártó leírásán alapul A mérés megkezdése előtt az orsót 2 percig forgásban tartjuk. Az egymást követő mérések között 2 perces nyugalmi időt hagyunk. A mérést kétszer megismételjük és a három leolvasás középértékét vesszük. Nehézfémek (2.4.8/F): legfeljebb 20 ppm.

3 Hypromellosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur Az anyag 1,0 g-ját vizsgáljuk. Az összehasonlító oldatot 2 ml R ólom mértékoldattal (10 ppm Pb) készítjük. Szárítási veszteség (2.2.32): legfeljebb 5,0%. Az anyag 1,000 g-ját szárítószekrényben Con 1 órán át szárítjuk. Szulfáthamu (2.4.14): legfeljebb 1,5%. Az anyag 1,0 g-ját vizsgáljuk. TARTALMI MEGHATÁROZÁS Gázkromatográfia (2.2.28). Készülék: reakcióedény: 50 mm magas, a szájánál 20 mm külső és 13 mm belső átmérőjű, 5 ml-es, nyomásbiztos üvegcse, mely nyomásbiztos, teflonborítású butilkaucsuk membrándugóval zárható; a légmentes zárást alumíniumkupakos zárósapka vagy más szorosan záró rendszer biztosítja; fűtőberendezés: a fűtőegység négyzetes alumínium tömb, a reakcióedényelk befogadására alkalmas 20 mm átmérőjű és 32 mm mély lyukakkal; az üvegcsék tartalmát a fűtőegységbe épített mágneses keverő vagy irányváltós síkrázógép keveri, kb. 100 ciklus/perc sebességgel. Belső standard oldat: R oktán R o-xilollal készült, 30 g/l töménységű oldata. Vizsgálati oldat. A vizsgálandó anyag 65,0 mg-ját reakcióedénybe visszük, 0,06 0,10 g R adipinsavat adunk hozzá, majd a belső standard oldat 2,0 ml-ét és 2,0 ml R hidrogén-jodidot adva hozzá, az üvegcsét késedelem nélkül lefedjük, szorosan lezárjuk és lemérjük a tömegét. Az üvegcse tartalmát 60 percig folyamatosan kevertetjük, mialatt a fűtőtömböt 130±2 C hőmérsékleten tartjuk. Ha irányváltós síkrázógép vagy mágneskeverő nem alkalmazható, az üvegcsét a fűtési idő első 30 percében 5 perces időközönként kézzel alaposan összerázzuk. Az üvegcsét ezután hagyjuk lehűlni, majd ismét pontosan lemérjük. Ha a tömegveszteség a tartalom 0,50%-ánál kevesebb és az edényke nyilvánvalóan szivárgásmentes, akkor a tartalom felső rétegét használjuk vizsgálati oldatként. Összehasonlító oldat. Egy másik üvegcsébe 0,06-0,10 g R adipinsavat, 2,0 ml belső standard oldatot és 2,0 ml R hidrogén-jodidot mérünk, az üvegcsét lefedjük, szorosan lezárjuk és lemérjük a tömegét. A keverékhez a szeptumon keresztül fecskendővel µl R izopropil-jodidot injektálunk, majd hasonló módon 45 µl R metil-jodidot fecskendezünk, és az üvegcsét ismét pontosan lemérjük. A reakciós üvegcsét ezután jól összerázzuk; összehasonlító oldatként a felső réteget használjuk. Oszlop: méretei: l = 1,8-3 m, Ø = 3-4 mm; állófázis: 10 20% R poli(dimetil)sziloxánnal impregnált R gázkromatográfiás célra szánt diatómaföld ( µm); hőmérséklet: 100 C. Vivőgáz: R kromatográfiás célra szánt hélium vagy R kromatográfiás célra szánt hidrogén (lángionizációs detektálás esetén); R kromatográfiás célra szánt hélium (hővezetőképességi detektálás esetén). Áramlási sebesség: úgy állítjuk be, hogy a belső standard retenciós ideje kb. 10 perc legyen. Detektálás: lángionizációs vagy hővezetőképességi detektor. Injektálás: 1 2 µl. Rendszeralkalmasság: összehasonlító oldat:

4 Hypromellosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur csúcsfelbontás: a 3 csúcs: metil-jodid (1. csúcs), izopropil-jodid (2. csúcs) és belső standard (3. csúcs) jól különüljön el. Számítás: A vizsgálati oldat kromatogramján kiszámítjuk a metil-jodid, valamint az izopropil-jodid csúcsterületének a belső standard csúcsterületéhez viszonyított arányát ( 1 és 2 ) a vizsgálati oldat kromatogramján, valamint ugyanezen csúcsarányokat az összehasonlító oldat kromatogramján ( 3 és 4 ). A metoxi-csoportok százalékos tartalmát a következő kifejezés alapján számítjuk ki: 1 3 m m 1 21,864 A hidroxipropoxi-csoportok százalékos tartalmát a következő kifejezés alapján számítjuk ki: ahol m 1 = m 2 = m = FELIRAT 2 4 m m 2 44,17 a metil-jodid tömege az összehasonlító oldatban, mg-ban; az izopropil-jodid tömege az összehasonlító oldatban, mg-ban; a minta tömege (szárított anyagra), mg-ban. A feliraton fel kell tüntetni: a névleges viskozitást, millipascal-szekundum (mpa s egységekben), a szubsztitúció típusát. A FELHASZNÁLÁST BEFOLYÁSOLÓ SAJÁTSÁGOK Az alábbiakban tájékoztatás található azokról a sajátságokról, amelyeket a segédanyagként használt anyag egy vagy több funkciójának fontos ellenőrző paramétereként tartanak számon (lásd az általános fejezetet). A Felhasználást befolyásoló sajátságok pontban szereplő egyes sajátságok, amennyiben maguk is kötelező minőségi követelményeket jelentenek, a cikkely kötelező érvényű részében is jelen lehetnek. Ilyen esetekben a Felhasználást befolyásoló sajátságok pontban hivatkozás található a kötelező érvényű részben szereplő megfelelő vizsgálatra. A sajátságok ellenőrzése hozzájárulhat a gyógyszer minőségéhez, azáltal, hogy növeli az előállítási eljárás megbízhatóságát és a gyógyszer felhasználáskor mutatott teljesítőképességét. Az itt megadott ellenőrző módszerek megfelelőnek bizonyultak erre a célra, de más módszerek is alkalmazhatók. Egy adott sajátságra kapott eredmény közlésekor az alkalmazott ellenőrző módszert is fel kell tüntetni. Az alábbi sajátságok lényegesek lehetnek a kötőanyagként, viszkozitásnövelőként vagy filmképző anyagként használt hipromellóz esetében. Viszkozitás: lásd Vizsgálatok. A szubsztitúció foka: lásd Tartalmi meghatározás. Az alábbi sajátságok lényegesek lehetnek a nyújtott hatóanyag-leadású tablettákban mátrixképző anyagként használt hipromellóz esetében. Viszkozitás: lásd Vizsgálatok.

5 Hypromellosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur A szubsztitúció foka: lásd Tartalmi meghatározás. Molekulatömeg-eloszlás (2.2.30). Részecskeméret-eloszlás ( vagy ). Porfolyás (2.9.36).