1. sz. melléklet 1. rész. I. Általános előírások. 1. A gyógyszerek hatáserősségét megkülönböztető jelek. 2. A gyógyszerek adagolása. 3.

Átírás

1 1. sz. melléklet 1. rész I. Általános előírások 1. A gyógyszerek hatáserősségét megkülönböztető jelek A hatóanyagok és gyógyszerkészítmények hatáserősségére, korlátozott adagolására utaló úgynevezett erős hatású hatóanyagokat és gyógyszerkészítményeket +-tel, ill. a pszichotróp anyagokat #-tel, a méregszekrényben tartandó hatóanyagokat és gyógyszerkészítményeket ++-tel, ill. a méregszekrényben elkülönítve tartandó kábítószereket ##-tel kell jelölni. A +-tel, #-tel, ++-tel és ##-tel jelzett hatóanyagok, ill. gyógyszerkészítmények rendelésének és kiadásának egyes szabályai a vonatkozó jogszabályokon túl ezen melléklet A gyógyszerek adagolása c. részében találhatók. 2. A gyógyszerek adagolása Magisztrális gyógyszerek esetében a hatóanyagok és gyógyszerkészítmények felnőtteknek adható legnagyobb egyszeri és napi, illetőleg szokásos egyszeri és napi adagjait jelen melléklet 5. részének 2. táblázata (továbbiakban 2. táblázat), a csecsemőknek és gyermekeknek adható legnagyobb egyszeri és napi, illetőleg szokásos egyszeri és napi adagjait pedig jelen melléklet 5. részének 3. táblázata (továbbiakban 3. táblázat) tartalmazza. Minthogy a gyógyszeradagok nagysága az alkalmazás módjától is függ, a 2. és 3. táblázatban az adagok előtt az alkalmazás módja is szerepel. Az alkalmazás módját a 2. és 3. táblázat megfelelő rövidítésekkel jelöli. Ha az alkalmazás módja nincs külön megjelölve, úgy az mindig per os (szájon át) alkalmazást jelent. A különböző hatáserősségű, különböző töménységű gyógyszerekből, ha az orvosi vényen a hatáserősség vagy a töménység nincs feltüntetve, mindig a leggyengébbet, illetve leghígabbat kell kiadni. Magisztrális készítmények elkészítésekor a gyógyszerész a keresztjelzéssel ellátott hatóanyagoknak, illetve gyógyszerkészítményeknek az orvosi vényen rendelt gyógyszer egyes adagjaira jutó mennyiségét is köteles ellenőrizni, a 2. és 3. táblázatban szereplő legnagyobb egyszeri és napi adagok alapján. Az orvos a keresztjelzésekkel megkülönböztetett hatóanyagokból, illetve gyógyszerkészítményekből a 2. és 3. táblázatban szereplő legnagyobb adagoknál (amennyiben van ilyen) nagyobb adagokat is rendelhet, feltéve, hogy betartja a legnagyobb adagok túllépésére vonatkozó rendelkezéseket. A szokásos adagok tájékoztató jellegűek, és az illető hatóanyag, illetve gyógyszerkészítmény leggyakrabban alkalmazott terápiás adagját tüntetik fel. A gyógyszeradagokat a 2. és 3. táblázat grammban, illetőleg milligrammban, milliliterben, cseppszámban, darabszámban, egyes esetekben nemzetközi egységben adja meg. 3. Megjelölés A gyógyszeranyagok, drogok, gyógyszerkészítmények gyógyszertári, raktári edényein, tartályain Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28) ESZCSM rendelet 3. (2) bekezdésének a) pontja értelmében a GYEMSZI- OGYI által közzétett MAG jelzésű közlemény hatályos verziója által megadott latin nevet

2 vagy annak megfelelő rövidítését, továbbá a hatáserősségre utaló jelzést (keresztjelzés) (lsd. jelen melléklet 1. pont) könnyen el nem távolítható módon kell feltüntetni. Az ilyen keresztjelzéssel ellátott gyógyszeranyagok, drogok, gyógyszerkészítmények felirata a raktári edényzetet, tartályokat kivéve a gyógyszeranyagok, drogok, gyógyszerkészítmények legnagyobb egyszeri és napi adagját is tartalmazza. A gyógyszeranyagok, drogok és galenusi készítmények kereskedelmi csomagolásán, tartályán szintén az előzőekben hivatkozott közleményben szereplő latin nevet és a hatáserősségre utaló jelzést kell feltüntetni. Indokolt esetben, a gyógyszeranyagok és esetleg a drogok csomagolásán, használható a hatályos Gyógyszerkönyv által közölt magyar név is. Idegen nyelvű (kivéve a latin) elnevezéssel ellátott csomagolású gyógyszeranyagot, drogot vagy galenusi készítményt az előzőekben hivatkozott közlemény által közreadott latin, vagy indokolt esetben a megfelelő magyar felirattal is el kell látni. 4. Tájékoztató vizsgálat A gyógyszertárakban a gyógyszeranyagok és gyógyszerkészítmények (továbbiakban készítmények) azonosságát és minőségét az OGYI-3/2011-MAG számú, az OGYI-4/2011- MAG számú, illetve az OGYI-5/2011-MAG számú közlemények által előírt tájékoztató vizsgálatokkal kell ellenőrizni, ha a gyógyszeranyag, illetve készítmény teljes vizsgálata a hatályos Magyar Gyógyszerkönyv, jelen melléklet, valamely hatályos külföldi gyógyszerkönyv vagy más OGYI előírás alapján előzetesen már megtörtént. A felhasználónak minden esetben teljes vizsgálattal kell ellenőriz(tet)ni a magisztrális parenterális készítmények készítéséhez felhasználni kívánt gyógyszeranyagokat. Akkor is teljes vizsgálatra van szükség, ha a gyógyszeranyag, illetve készítmény azonossága vagy minősége tekintetében kételyek merülnek fel. Az OGYI-3/2011-MAG számú, az OGYI-4/2011-MAG számú, illetve az OGYI-5/2011-MAG számú közlemények főleg azokra a gyógyszeranyagokra és gyógyszerkészítményekre írnak elő tájékoztató vizsgálatokat, amelyek a gyógyszertári gyógyszerkészítés során előfordulnak. Ha a gyógyszertárban olyan gyógyszeranyag vagy készítmény tájékoztató vizsgálata válik szükségessé, amelyre az előbb említett közlemények tájékoztató vizsgálatot nem tartalmaznak, az adott cikkely azonossági és tisztasági vizsgálatait értelemszerűen alkalmazzuk. 5. Mintavétel Alapelvek és kifejezések A gyógyszeranyagok, drogok és gyógyszerkészítmények ellenőrzése a mintavétellel kezdődik. A mintavétel körülményei döntő fontosságúak a vizsgálat eredménye és a minősítés szempontjából, ezért a mintavétel módjának és a minta mennyiségének a mintavételre kerülő anyag tulajdonságaihoz és a vizsgálat céljához kell igazodnia. A mintának (mintáknak) tökéletesen jellemeznie kell a vizsgálatra kerülő gyógyszeranyagokat, drogokat és gyógyszerkészítményeket. A mintavételről jegyzőkönyvet kell készíteni. A gyógyszertári mintavétellel kapcsolatos eljárás részleteit az Országos Gyógyszerészeti Intézet külön előírása szabályozza. A szállítmány mintavétel szempontjából az adott gyógyszeranyagnak, drognak, gyógyszerkészítménynek, valamint a csomagolóanyagnak egy alkalommal egy helyre küldött mennyisége. A szállítmány egy vagy több tételből is állhat. A tétel a szakaszos mintavétel esetében a szállítmányban az ugyanazon gyártási vagy vizsgálati számmal ellátott gyógyszeranyag, drog vagy gyógyszerkészítmény, függetlenül

3 annak összmennyiségétől, az abban foglalt csomagolási egységek darabszámától és azok egyenkénti mennyiségétől. Az egyes tételek jelenthetik az illető anyag teljes gyártási tételét vagy annak egy részét. Folyamatos mintavételkor maga a vizsgálatra kerülő gyártási tétel vagy annak meghatározott részlete számít egy tételnek, ill. egy csomagolási egységnek. Csomagolási egység a tétel legkisebb, ismétlődő csomagolt mennyisége (hordó, ballon, palack, zsák, tubus, doboz stb.) függetlenül attól, hogy a szállítás vagy a rendelés céljára tovább bontható-e vagy sem. A csomagolási egységeknek, nagyobb, ún. gyűjtőcsomagolásban való szállítása esetén az azonosításhoz szükséges adatokat (név, gyártási szám, a benne foglalt csomagolási egységek száma stb.) a gyűjtőcsomagokon is fel kell tüntetni. A mintavételi eljárás során figyelmen kívül hagyjuk a gyűjtőcsomagok számát, és a csomagolási egységek száma alapján vesszük a mintát. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a mintákat a gyűjtőcsomagokból arányosan vegyük ki. Az ömlesztett állapotú anyagnak egyszerre kerülő egész mennyisége számít mintavételi szempontból egy tételnek. Szintén egy tételnek minősülnek a gyógyszertárban, ill. annak raktárában ömlesztett állapotban tárolt anyagok, ha makroszkóposan egyneműek. A gyógyszeranyagok, drogok, gyógyszerkészítménynek vizsgálatához a mintát tételenként, egyes esetekben csomagolási egységenként kell venni. A mintavételre kerülő gyógyszeranyagokat, drogokat, gyógyszerkészítményeket tételenként csoportosítva kell kezelni, tárolni, szállítani. Ezért a mintavétel megkezdésekor először ellenőrizzük, hogy egy vagy több tétel kerül-e mintavételre, és hogy egyes tételek könnyen elkülöníthetők-e. Ennek megállapítására a mellékelt bizonylat (szállítólevél, leltári karton) nem helyettesítheti a helyszíni szemlét. A szemle során tapasztaltakat fel kell jegyezni a mintavételi jegyzőkönyvbe. Ha az egyes tételek a szállítás során összekeverednek és már nem különíthetők el, a szemlét végző illetékes gyógyszerellenőrző szakember dönti el, hogy a gyógyszerből vehető-e minta. Mintát csak a rendelkezéseknek megfelelő címkével [I.73./7.2] ellátott, ép, sértetlen csomagolású (tartályú) gyógyszeranyagból, drogból és gyógyszerkészítményből szabad venni. A sérült vagy a felsorolt követelményeknek meg nem megfelelő csomagolású (tartályú) anyagot el kell különíteni, és az gyógyszer céljára nem használható fel. Egészen kivételes és indokolt esetben melynek megítéléséről csak az illetékes dönthet, kockázatelemzést követően és döntése indokának dokumentálása után az ilyen anyag, ill. készítmény is felhasználható, ha makroszkóposan vizsgálva nem kifogásolható, és a csomagolási egységenként végzett teljes vizsgálat során minden követelménynek megfelelt. Tételenkénti mintavétel esetén a vizsgálathoz szükséges minták számát az A/1. táblázat alapján az egyes tételek csomagolási egységei számából állapítjuk meg. Indokolt esetben a mintaszám a GYEMSZI-OGYI Főigazgatóság hozzájárulásával csökkenthető. A tétel csomagolási egységeinek száma (N) A/1. táblázat A mintavételre kerülő csomagolási egységek száma < 6 N > 100 N

4 Csomagolási egységenként kell mintát venni minden esetben a gyógyszeranyagokból azonosításukhoz. Csomagolási egységenként kell mintát venni továbbá minden esetben, midőn a tételenkénti mintavétel alkalmával egy tételen belül a csomagolási egységek tartalma egymáshoz viszonyítva színben, szagban, szemcsenagyságban, tehát makroszkóposan különbözik, vagy az anyag a vizsgálat során inhomogénnek bizonyult. Az ellenőrzéshez kiválasztott egyes csomagolási egységekből kivett minta lehet részletminta és átlagminta. A részletminta a csomagolási egység valamilyen rétegéből kivett és arra jellemző minta. Az átlagminta a csomagolási egységből kivett részletminták homogenizálása után kapott minta. Átlagminta csak makroszkóposan homogén részletmintákból készíthető. A makroszkóposan egyneműnek talált csomagolási egységből gondos homogenizálás után közvetlenül is vehetünk átlagmintát. Ellenmintának nevezzük a részletmintával, ill. az átlagmintával egyidejűleg azonos módon és mennyiségben vett, lezárt és a mintát adó félnek (pl. szállító vagy gyógyszertár) esetleges későbbi vizsgálatok céljára átadott mintát. A minták egyenkénti mennyisége részletminták, átlagminták és az ellenminták esetében egyaránt legalább kétszerese legyen a vizsgálathoz szükséges anyagmennyiségnek, beleértve a párhuzamos vizsgálatokat is. A mintáknak a vizsgálatok elvégzéséhez elegendő mennyiségén felüli részét, tehát mintegy felét, az esetleges szükségessé váló újabb ellenőrzővizsgálatok céljára a mintavevő félnek kell tárolnia a vonatkozó rendelkezésekben, mintavételi előírásokban megadott ideig, a minták tulajdonságainak megfelelő körülmények között. Előminta a megrendelt szállítmány egyes tételeiből a megrendelőnek előzetes vizsgálat céljára előre megküldött minta. Közös mintavételre vitás esetben kerülhet sor, pl. a szállító és az átvevő részéről. Ennek során a vitatott mennyiségű tételből a mintavétel szabályai szerint vett úgynevezett közös mintákon felül az esetleges döntő vizsgálat céljára a közös mintákkal azonos és kölcsönösen hitelesítetten lezárt ellenmintáról is gondoskodni kell. A MINTAVÉTEL MÓDJA Általános irányelvek. A mintavételhez csak tiszta és száraz eszközöket (kanalak, pipetták, méregszivornyák, fúró- vagy szúrócsapok stb.) szabad használni. Szükség esetén a mintavevő eszközt a mintavételre kerülő folyadékkal át kell öblíteni. Az átöblítéshez felhasznált anyagot a tartályba nem szabad visszaönteni. Az eszközöket akkor is minden egyes mintavétel előtt meg kell tisztítani, ha egyazon csomagolási egység különböző rétegeiből részletmintákat veszünk ki. A mintavételre kiválasztott csomagolási egységekből a gyógyszeranyagok, drogok és gyógyszerkészítmények tulajdonságai (pl. halmazállapota) szerint úgy kell mintát kivenni és a csomagolási egységet ismét lezárni, hogy tartalmuk a továbbiakban ne változzék. Kémiai gyógyszeranyagokból [I.345./G] az általános mintavételi előírások figyelembe vételével a gyógyszeranyagok halmazállapotától függően veszünk mintát. Pornemű vagy kristályos anyagok esetében a mintavételre kiválasztott csomagolási egységből oly módon veszünk átlagmintát, hogy a különböző rétegekből kivett és makroszkóposan egyneműnek bizonyult részletmintákat homogenizáljuk (pl. tiszta papírlapon porosztó kártyák segítségével porítás nélkül alaposan összekeverjük). Ha a kivett részletminták makroszkóposan nem egyneműek vagy idegen részek láthatóak bennük, azok nem egyesíthetők. A csomagolási egységen belül inhomogénnek talált anyag gyógyszernek nem használható. A mintát tiszta száraz tartályba töltjük, és erre a célra alkalmas jól záró dugóval, kupakkal zárjuk le. Sem a tartály, sem a dugó, ill. kupak, nem léphet kölcsönhatásba a mintával és nem szennyezheti azt.

5 Folyadékok (ammónia, savak, alkohol, oldószerek, folyékony szénhidrogének, zsíros olajok) mintavételekor a tartályokat jól fel kell rázni, a hordókat meg kell pörgetni, hogy az esetleges üledék arányosan kerüljön a mintába. A homogenizált folyadékokból a vizsgálathoz szükséges mennyiséget vagy kitöltjük, vagy száraz lopóval, méregszivornyával stb. szívjuk ki. Ha olyan nagy tartályból kell mintát vennünk, amely nehezen rázható össze, akkor felül elzárható mintavevőcsővel, lopóval a tartályban levő folyadéknak különböző rétegéből (rétegeiből) veszünk részletmintákat, és ezeket makroszkóposan külön-külön vizsgáljuk. A folyékony mintát tiszta és száraz tartályba töltjük, és erre a célra alkalmas jól záró dugóval, kupakkal zárjuk le. Sem a tartály, sem a dugó, ill. kupak nem léphet kölcsönhatásba a mintával és nem szennyezheti azt. Szükség esetén a tartályt légmentesen lezárjuk (pl. leparaffinozzuk). Az alkáliérzékeny folyadékokból vett mintát ún. alkáliszegény üvegbe töltjük. Kenőcsállományú anyagokból (zsiradékok, vazelin), melyeket nagyobb mennyiségekben általában hordókban szállítanak, ilyen célra készült csőszondával a hordó hossztengelyével párhuzamosan veszünk ki az anyag rétegmagasságából mintát. Ha az anyag folyékony és kenőcsállományúra különült, akkor inhomogén anyagként kezelendő, és az egyes rétegek nem homogenizálhatók átlagmintává. A csak konzisztenciában különböző rétegekből álló, de elfolyósodott anyagot nem tartalmazó részletmintákat, ha azok mechanikai szennyeződésektől mentesek, átlagmintává homogenizáljuk. Kenőcsállományú gyógyszeranyagok mintavételéhez csakis olyan edények, tégelyek használhatók, amelyeknek anyagába a kenőcs nem szívódik bele, és fedelük olyan anyagból készült, amely a gyógyszeranyaggal nem lép kölcsönhatásba és azt nem szennyezi. Az illóolajokból [I.365./I] folyadéküvegekbe jelen fejezet folyadékokra megadott előírásai értelmében veszünk mintát. A drogok mintavételéről az [I..374/J/b] rész tájékoztat. A gyógyszerkészítmények [I.401./K] mintavételkor az általános előírásokon túlmenően az előállítás körülményeit (ipari, laboratóriumi, gyógyszertári), főként pedig a készítmény gyógyszerformáját is figyelembe kell venni. A gyógyszertárakban készült gyógyszerek mintavételére vonatkozókat az OGYI külön előírása tartalmazza. A nem parenterális célra készült és nem meghatározott adagú csomagolási egységekbe töltött folyékony gyógyszerkészítményekből jelen fejezet folyadékokra megadott előírásai figyelembevételével veszünk mintát. Az üledékes vagy a rétegekre elkülönült folyadékokból, valamint emulziókból, szuszpenziókból, üledékes tinktúrákból csak előzetes homogenizálás után szabad mintát venni. A készítményből előzetes homogenizálás nélkül csak akkor szabad mintát venni, ha a vizsgálat kifejezetten az elkülönült rétegekre irányul. Az üzemi technológiával egy tételben készült és meghatározott tömegű vagy térfogatú adagolásban betöltött folyékony készítményekből (galenusi és FoNo készítmények) az előírásoknak megfelelő felirattal ellátott, ép, sértetlen csomagolású egységeket veszünk mintaként. A parenterális célra készült oldatok közül az infúziókból a mintaszámnak megfelelő mennyiségű ép és sértetlen palackokat, az injekciókból pedig ép és sértetlen ampullákat veszünk minta céljára. A porampullák vizsgálatához a készítményekhez tartozó oldószerampullákból is kell porampullákkal azonos mennyiségben mintát venni. A kenőcsállományú gyógyszerkészítményeket ha azok nem adagolva, vagyis ömlesztett állapotban kerülnek mintavételre, homogenizálni kell, ill. nagyobb mennyiséget tartalmazó csomagolási egységek (hordók) esetében jelen fejezet által a kenőcsállományú gyógyszeranyagokra megadott előírások szerint veszünk mintát. A kivett mintát olyan edénybe kell tölteni, melynek anyagába a kenőcs nem szívódik bele. A tubusokba csomagolt készítményekből egész tubusokat veszünk mintaként. Az osztatlan por alakú gyógyszerkészítményeket mintavétel előtt homogenizáljuk, egyebekben poralakú kémiai gyógyszeranyagok mintavételére a jelen fejezetben előírtak szerint járunk el, ugyanígy a granulátumok mintavételekor is.

6 Osztott gyógyszerformák, mint kapszulák, tabletták, drazsék, kúpok stb. vizsgálatához egyes készítmények meghatározott mennyiségű adagjait tartalmazó teljes csomagolási egységeket vesszük mintaként. A kapszulák vizsgálatához szükség esetén az üres kapszulákból is veszünk mintát. Valamennyi gyógyszerkészítmény mintavételekor, ha a tervezett vizsgálat a mikrobiológiai tisztaság ellenőrzésére is irányul, további különleges előírásokat is [I.307./F] figyelembe kell venni. A MINTÁK ÉS AZ ELLENMINTÁK SZABÁLYSZERŰ LEZÁRÁSA A mintát, ill. az ellenmintát tartalmazó tégelyt, edényt, tartályt, zsákot stb. aláírással lebélyegezéssel, lepecsételéssel vagy más módon hitelesítéssel úgy kell lezárni, hogy azok ne legyenek felnyithatók. (Pl. zárszalag céljára ragtapaszt vagy olyan ragasztószalagot, amely az üvegről nyomtalanul lehúzható és visszahelyezhető, nem szabad használni.) Azt a csomagolási egységet, amelyből mintát vettek, valamint a mintát úgy kell megjelölni, hogy az egység és a belőle vett minta a későbbiek során is azonosítható legyen. Az egyes minták szabályosan lezárt tartályán, csomagolásán (ill. ellenmintákon) fel kell tüntetni: a mintavételre került gyógyszeranyag, drog és gyógyszerkészítmény nevét [I.74./7.2], az azonosító jelzéseket (gyártási szám, szállítmány, jelzés), a mintavétel időpontját, a mintavevő(k) kézjegyét. A mintákat a gyógyszer tulajdonságainak, a hatályos Gyógyszerkönyv és jelen melléklet eltartási utasításainak megfelelően kell eltartani. A MINTAVÉTEL ELBÍRÁLÁSA ÉS ISMÉTELHETŐSÉGE A szállítmány egy-egy tétele csak akkor minősíthető megfelelő -nek a kivett minták alapján, ha a vizsgálat során valamennyi megvizsgált minta megfelelt a hatályos Gyógyszerkönyvnek, jelen melléklet előírásainak vagy a szállítási szerződésben megjelölt más minőségi előírásnak. Ez a követelmény akkor is érvényes, ha makroszkópos inhomogenitás miatt veszünk csomagolási egységként mintát. A nem megfelelő -nek minősített tételből a közös mintavétel kivételével, újra mintát kell venni és azt újból megvizsgálni csak akkor szabad, ha az első mintavétel hibás volt. A hibás mintavételt és annak okát ilyen esetben szintén rögzíteni kell a mintavételi jegyzőkönyvben. A nem megfelelő -nek minősített tétel vagy annak részei javítási eljárás nélkül más tételekhez nem keverhetők. Javítás után új gyártási tételként kell kezelni, újra mintát kell venni belőle és azt megvizsgálni. 6. A gyógyszerek előkészítése a vizsgálatokhoz Az egyes gyógyszeranyagokra, drogokra és gyógyszerkészítményekre vonatkozó részletes előírások Sajátságok részében, a Leírás cím alatt közölt külső tulajdonságoknak a vizsgálatához a mintákat előkészítés nélkül használjuk fel. A többi vizsgálat megkezdése előtt szilárd anyagok esetében a mintát, ill. annak egy-egy részét az egyes vizsgálatok igénye szerint aprítjuk, porítjuk, majd ismételten homogenizáljuk. Eközben ügyeljünk arra, hogy az anyag nedvességtartalma meg ne változzon. A folyadékokat jól összerázzuk. Az esetleg szétvált kenőcsöt egyneművé keverjük. A drogok előkészítésére, porítására, aprítására az egyes vizsgálatok előírásai az irányadók. Az előkészített mintából a vizsgálatokhoz a szükséges mennyiségnél kb. 20%-kal többet megfelelő edénybe kimérünk. E célra porok, drogok, kenőcsök esetében tiszta és száraz, becsiszolt fedelű szelencét, folyadékok esetében pedig tiszta és száraz becsiszolt dugós folyadéküveget vagy lombikot használunk. A minta többi részét gondosan lezárva félretesszük.

7 A hatályos Gyógyszerkönyv ill. jelen melléklet vizsgálataihoz hacsak az előírásokban különösebb előkészítés (izzítás, szárítás) nem szerepel a mintából kivett vizsgálati anyagot közvetlenül használjuk fel. Egyes vizsgálatokhoz jelen melléklet az anyag előzetes kiszárítását írja elő. A hőre nem érzékeny anyagokat általában elektromos szárítószekrényben szárítjuk ki. Az elektromos szárítószekrények C-ig ± 2 C eltéréssel kell a beállított hőmérsékletet önműködően szabályoznia. A szárítás hőmérsékletét a vonatkozó vizsgálati előírások adják meg. Ha ezekben a szárítás hőmérséklete nincsen feltüntetve, akkor az anyagot C-on szárítjuk ki. A minták kiszárításához egyes esetekben megfelelő szárítóanyaggal töltött exszikkátort is kell használni. Ugyancsak exszikkátorban hagyjuk kihűlni, ill. állni a mérés előtt az előzetesen kiizzított vagy szárított edényeket és anyagokat. Az exszikkátor töltésére tömény kénsavat, vízmentes kalcium-kloridot, kalcium-oxidot, foszfor(v)-oxidot vagy kobaltsóval kékre színezett R-szilikagélt használunk. A leginkább használatos anyagok szárítóképességéről, ill. azokkal szárított vízgőztartalmáról az A/2 táblázat tájékoztat. A/2. táblázat Az anyag neve Szárító anyagok A szárított levegő vízgőz tartalma mg/liter Foszfor(V)-oxid [P 2 O 5 ] 2, Magnézium-perklorát, vízmentes [Mg(ClO 4 ) 2 ] 2, ,5 Kénsav, tömény [H 2 SO 4 ] 2, Kénsav, 91,6%-os 2, Kalcium-oxid [CaO] 3, ,5 Magnézium-perklorát [Mg(ClO 4 ) 2 3H 2 O 3, ,5 C Szilikagél 3, ,5 Kénsav, 84,8%-os 1, Kalcium-klorid, vízmentes [CaCl 2 ] 3, ,5 Kalcium-klorid, granulált [CaCl 2 H 2 O] 1,5 30,5 Hőérzékeny anyagok szárításához olyan szabályozható hőmérsékletű és nyomásmérővel ellátott vákuum-szárítószekrényt használunk, mellyel legalább 667 Pa ( 5 mmhg-re) csökkentett légnyomást lehet elérni. Csökkentett nyomáson és különböző hőmérsékleten történő szárításhoz foszfor(v)-oxiddal töltött vákuum-szárítópisztoly, valamint ún. rotációs szárítóberendezés is használható. Szobahőmérsékleten és csökkentet nyomáson végzett szárításhoz biztonsági drót védőhálóval takart vákuumexszikkátor is alkalmazható Az azonossági és tisztasági vizsgálatok céljára a minta szükséges mennyiségét az esetek zömében elegendő előkészítés nélkül, kb. 10 mg érzékenységű mérlegen (pl. kézimérlegen) lemérni.

8 Fizikai állandók méréséhez, továbbá a kvantitatív meghatározásokhoz a közelítően lemért mintát előzetesen pontosan mért üvegedénybe vagy annak közelébe helyezzük, és a hőmérséklet kiegyenlítődése után (5-10 perc múlva) mérjük. Nedvességet vagy szén-dioxidot szívó és levegőn változásokat szenvedő anyagokat, készítményeket gondosan lezárt, becsiszolt fedelű szelencében ugyanígy mérünk, de mérés előtt az edényt egy pillanatra kinyitjuk, majd lezárjuk. Ha a levegőn változó gyógyszermintát tégelyben lemérünk, akkor a kiizzított és exszikkátorban kihűlt tégelyt becsiszolt fedelű szelencébe helyezve azzal együtt ugyanígy mérjük. A frissen szárazra törölt üveg- vagy porcelánedények elektromosan feltöltőnek, ezért mérés előtt legalább 15 percig a mérlegszekrényben vagy annak közelében állni hagyjuk őket. Az analitikai mérlegen végzett mérést és annak pontosságát A tömeg mérése fejezet írja le [I.93./B.3.]. Lágy állományú anyagok (kenőcsök, zsiradékok) leméréséhez csiszolt fedelű mérőszelencét, egyes esetekben alumínium fóliát, cerátpapírt vagy celofánt használunk. Folyékony anyagok térfogatának mérését jelen közlemény 7. pontja ( A térfogat mérése c. fejezet), a gázok mérését a Gázok vizsgálata fejezet [I./352.G/c], a roncsolásra kerülő anyagok mérését pedig A szerves anyagok előkészítése a vizsgálathoz roncsolással c. fejezet tartalmazza [I.182.C.1.] Némely vizsgálathoz különösebb előkészítés szükséges, ezt a cikkely vonatkozó előírása tartalmazza. 7. A térfogat mérése MÉRTÉKEGYSÉG A térfogat (V) SI származtatott mértékegysége a köbméter (m 3 ). Gyakran használtak a prefixumokkal képezett, törvényes térfogategységei a köbdeciméter (dm 3 ), a köbcentiméter (cm 3 ) és a köbmilliméter (mm 3 ). A térfogatnak az űrtartalom meghatározásához korlátozás nélkül használható mértékegysége még a liter (l, egyes országokban L) (1 l = 1 dm 3 ) Jelen közlemény egységként legtöbbször a liter ezredrészét a millilitert (ml) használja. A mérendő térfogattól, a méréshez szükséges pontosságtól függően az adatokat egyes esetekben mikroliter (µl)-ben adja meg. Jelen közleményben használt térfogat-mértékegységének egymáshoz, illetőleg a literhez viszonyított aránya a következő 1 l = 10 3 ml = 10 6 μl MÉRÉS Térfogatmérő eszközök. A kisebb pontosságot igénylő térfogatmérésekhez (pl. kvalitatív vizsgálatok, kémszeroldatok készítése) elegendő a jelzett, de nem hitelesített térfogatmérő eszközök, így mérőlombikok, pipetták, osztott pipetták, osztott mérőhengerek. A mennyiségi meghatározások és a mérőoldat készítés céljára a térfogatméréshez szabványos (MSZ), hitelesített és desztillált vízzel 20 C-on ellenőrzött mérőlombikokat, kétjelű hasas pipettákat, valamint 0,05 ml-re beosztott és legfeljebb 25 ml térfogat mérésére alkalmas bürettákat célszerű használni. Jelen melléklet vizsgálataihoz általában 0,05 ml-es beosztással ellátott 12 ml-es, üvegcsapos, felül tölcsérszerűen kiszélesedő finom büretták a legalkalmasabbak. Ezeknek a bürettáknak belső átmérője 6 mm, a beosztott rész hossza kb. 42 cm, vagyis 35 mm/ml. Az üvegcsap

9 kihúzott vége olyan méretű, hogy a bürettából cseppenként adagolt 40 csepp víz térfogata 0,9-1,0 ml. Mikroliter (μl) nagyságrendű folyadékmennyiségek méréséhez (pl. kromatográfia [I.165./B.40]) mikropipettákat használunk. Térfogatmérésekor a folyadékmeniszkusz legalsó pontját a térfogatot feltüntető körkörös jelre állítjuk be, ill. a térfogatot a folyadékmeniszkusz legalsó pontján olyan állásban olvassuk le úgy, hogy a körkörös jel egy vonalnak látsszon. Kétjelű pipettából a kalibrálás ellenőrzésekor és mérésekor a folyadékmeniszkuszt legalább 15 másodperc (s) utánfolyást bevárva állítjuk be az alsó körkörös jelre. A büretta kifolyási idejét mind a kalibrálás ellenőrzésekor, mind a titrálás során általában úgy szabályozzuk, hogy az 10 milliliterenként legalább 60 másodperc (s) legyen. Az így kifolyt víz, ill. mérőoldat térfogatát a kifolyása után további 60 másodperc (s) múlva olvassuk le. A büretta szárazra törölt üvegcsapját szilikonzsírral vagy erősen viszkózus vazelinnal, vagy pedig vazelin és viasz elegyével (9+1) vékonyan, olyan módon kenjük be, hogy a csapházba illesztett üvegcsap átlátszó legyen. A térfogatmérő eszközök ellenőrzése. A mérőlombikok, pipetták és büretták névleges térfogatát a mérőlombikban tölthető, ill. a pipettákból, bürettákból kibocsátható víz tömegének mérésével ellenőrizzük. A tömegméréshez az egyszerű Borda-módszert használjuk. A térfogat ellenőrzéséhez elegendő mennyiségű kiforralt és lehűtött vizet dugójával lezárt lombikban, lehetőleg egyenletes hőmérsékletű helységben, előző nap a mérleg közelében helyezzük el. A mérések megkezdése előtt legalább 1 órával a gondosan megtisztított és száraz ellenőrzendő mérőedényeket, valamint az ellenőrzéshez használt egyéb edényeket is a mérleg közelébe helyezzük, a mérlegszekrény ajtaját kinyitjuk, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjék. A mérések megkezdése előtt minden esetben ellenőrizzük, hogy a víz és a levegő hőmérséklete ± 0,5 C-on belül megegyezik-e. A mérőlombikok ellenőrzése. A lombikot annyi gramm ellenőrzött súllyal (m ) együtt, ahány milliliteres a lombik, a mérleg serpenyőjére helyezzük, majd pontosan kititráljuk. Az ellenőrzéshez előkészített víz hőmérsékletét 0,1 C leolvasási pontossággal megállapítjuk. A lombikot, szájának pereménél megfogva, a mérlegről leemeljük, és a vízzel jelig töltjük. A meniszkusz pontos beállítására kapilláris végű üvegcsövet használunk. A lombik nyakát szükség esetén a jel felett belül szűrőpapírossal szárazra töröljük, majd a lombikot a szájának pereménél ismét megfogva a mérlegre helyezzük. A lombik mellé helyezett súlyokat eltávolítjuk. Ezután a mérleget a lombik mellé helyezett ellenőrzött súlyokkal (m ) ismét egyensúlyba hozzuk. A lombikban levő t C hőmérsékletű víz tömegét (m = m m ), a víz hőmérsékletének megfelelő R t -értékkel (B/3. táblázat) megszorozva, a lombik 20 C-ra számolt térfogatát kapjuk. Az eljárást a víz hőmérsékletét is újból megállapítva megismételjük. A két mérés között az eltérés 0,1%-nál több nem lehet. A mérőlombikok térfogata a névlegestől legfeljebb a B/4. táblázat ( korrekciós ) értékeivel térhet el. A pipetták ellenőrzése. Megfelelő térfogatú üvegdugós Erlenmeyer-lombikot és annyi gramm ellenőrzött súlyt, ahány milliliteres a pipetta, a mérőlombiknál leírtak szerint pontosan kitárálunk, majd a 0,1 C leolvasási pontossággal megállapított hőmérsékletű vízzel megtöltött pipettából a vizet a pipetták használatánál leírt módon kitárált lombikba mérjük. A továbbiakban a mérőlombiknál leírtak szerint járunk el. A pipetták térfogata névleges térfogattól legfeljebb a B/5. táblázat korrekciós értékeivel térhet el. Megjegyzés. Az üveg mikropipetták térfogatát szükség esetén higannyal ellenőrizzük. A fémrészeket is tartalmazó fecskendőpipetták tényleges térfogatát a hozzájuk mellékelt hitelesített bizonyítvány tünteti fel.

10 B/3. táblázat* t C (víz) R t lg R t 15 1,00208, , , , ,00096,00102,00108,00115,00123,00131,00139,00148,00157,00167,00177,00188,00199,00210,00222 * Az egészfokok közé eső hőmérsékletnek megfelelő R t -t, ill. lg R t értékeket a legközelebb esőktől lineárisan interpoláljuk. A víz tömegét a gyakorlatban 100 g ig ún. analitikai mérlegen, pontos beméréssel, azon felül pedig precíziós táramérlegen, a használt mérleggel elérhető pontossággal állapítjuk meg. A víz tömegéből a táblázat adatainak felhasználásával kiszámított térfogatot 0,01 ml-re kerekítve adjuk meg. Az ilyen módon megállapított térfogat pontossága jelen közlemény gyakorlati követelményeinek megfelel B/4. táblázat Névleges térfogat ml Megengedett legnagyobb eltérés ml ± 0,025 ± 0,025 ± 0,04 ± 0,06 ± 0,10 ± 0,15 ± 0,15 ± 0,25 ± 0,40 ± 0,60

11 B/5. táblázat Névleges térfogat ml Megengedett legnagyobb eltérés ml ±0,007 ±0,01 ±0,015 ±0,02 ±0,03 ±0,03 ±0,05 ±0,08 Büretták ellenőrzése. A büretták kalibrálását milliliterenként ellenőrizzük: e célból a bürettát a 0,1 C leolvasási pontossággal megállapított hőmérsékletű vízzel mindig újra és újra a 0-s jelig töltjük, és 0 1, 0 2, 0 3 stb. ml-es részleteket bocsátunk le belőle. A feltöltés után a 0-ra való beállítás előtt mindig 60 másodpercig (s) várunk, vagy a büretta 0-s jel feletti részét szűrőpapírral szárazra töröljük, majd a meniszkuszt a 0-s jelre pontosan beállítjuk. A csap hegyén esetleg függő cseppet eltávolítjuk. A kifolyási idő milliliterenként 6 másodperc (s) legyen. A meniszkuszt a víz kifolyása után további 60 másodperc (s) múlva 0,01 ml leolvasási pontossággal a megfelelő jelre állítjuk be. Egyebekben a mérőlombikok, illetőleg a pipetták ellenőrzésére leírtak szerint járunk el. Az eljárást, a víz hőmérsékletét is újból megállapítva, megismételjük. A párhuzamos mérések között az eltérés 0,1%-nál több nem lehet. A névleges és a korrigált térfogatértékeket táblázatba foglaljuk vagy grafikusan tüntetjük fel. A büretta egyes szakaszainak térfogata a névleges térfogattól legfeljebb azzal az értékkel térhet el, amellyel a megfelelő térfogatú pipetta. A térfogatmérő eszközök korrekcióit figyelmen kívül is hagyhatjuk, ha az ellenőrzés során megállapított térfogat a névleges térfogattól csak az egyes eszközökre vonatkozó B/4. és B/5. táblázatban feltüntetett és megengedett mértékben tér el. Minden esetben használni kell a korrekciót, ha az eltérés a megengedettnél nagyobb, továbbá a mérőoldatok faktorozása, valamint az olyan mérések esetén, midőn a vizsgált anyag minősége a megengedett határértéket nagyon megközelíti. A térfogatmérő eszközök használata 20 C-tól eltérő hőmérsékleten. Ha a 20 C-on beállított, legfeljebb 0,1 mol/l töménységű és vízzel készült oldatot 20 C-tól eltérő hőmérsékleten (t ) használjuk, az oldat ml-einek számát a B/6. táblázatban megadott térfogatmérésekkel kell korrigálni, hogy a 20 C-nak megfelelőhöz jussunk. A nemvizes oldatokra vonatkozó korrekciós számítást az [I.212./C19.1.2] tartalmazza. B/6. táblázat C ml ,01 +0,01 +0,01 +0,01 0,00 0,00 0,00-0,01-0,01-0,02-0, ,03 +0,02 +0,02 +0,01 +0,01 0,00-0,01-0,02-0,03-0,03-0, ,03 +0,03 +0,02 +0,02 +0,01 0,00-0,01-0,02-0,03-0,04-0,05

12 30 +0,04 +0,03 +0,03 +0,02 +0,01 0,00-0,01-0,02-0,04-0,05-0, ,05 +0,04 +0,04 +0,03 +0,01 0,00-0,02-0,03-0,05-0,07-0, ,06 +0,06 +0,05 +0,03 +0,02 0,00-0,02-0,04-0,06-0,09-0,12 A TÉRFOGATMÉRÉSEK PONTOSSÁGA A térfogatok közelítő pontosságú leméréséhez beosztott pipettákat és mérőhengereket használunk. Ilyen esetekben jelen közlemény a lemérendő folyadék mennyiségét 10 ml fölött tizedesek nélkül, csak egész számmal (pl. 25 ml), ennél kisebb mennyiségét legfeljebb 1 tizedessel adja meg (pl. 2,5 ml). A cseppekben megadott térfogat normál cseppet jelent [I.405./K.c.1.3]. Pontos térfogatmérésekre csak ellenőrzött mérőlombikok, pipetták és büretták használhatók. Ilyen mérőlombik, pipetta vagy büretta használatára jelen közlemény azzal utal, hogy a lemérendő folyadék mennyiségét 1000 ml-ig két tizedessel adja meg (pl. 25,00 ml). A mikropipetták és mikrofecskendők használatára a μl-ben és csak egész számokkal megadott térfogat utal. 8. Gyógyszerkészítés és gyógyszerkészítmények A MAGISZTRÁLIS GYÓGYSZEREK ELKÉSZÍTÉSÉNEK IRÁNYELVEI INKOMPATIBILITÁS ESETÉN Az orvosi előírástól eltérő módon készítjük el rendelt magisztrális gyógyszerkészítményt, ha annak hatóanyagai akár egymással, akár a felírt vagy a gyógyszerforma kialakításához szükséges segédanyagokkal, esetleg a tárolótartály anyagával nem kívánt fizika, kémiai vagy kolloidkémiai kölcsönhatásba lépnek, és emiatt az elkészített gyógyszerforma egyenletes adagolása nem biztosítható, általában felhasználhatósága korlátozott, vagy a bekövetkezett változás miatt felhasználása kifejezetten aggályos. Az eredeti előírat csak olyan mértékben változtatható meg, mely még nem befolyásolja kedvezőtlenül a gyógyszerkészítmény felszívódását, figyelembe véve az alkalmazás helyét és módját is. A magisztrális gyógyszerkészítés során figyelembe kell venni az egyes anyagok sajátságain kívül a vonatkozó cikkelyek végén inkompatibilitás cím alatt feltüntetett utasításokat is. Az inkompatibilitás kiküszöbölésére csak jelen mellékletben szereplő vagy a GYEMSZI- OGYI által engedélyezett segédanyagok használhatók. Néhány általános szempont magisztrális gyógyszerek elkészítéséhez inkompatibilitás esetén: OLDATOK A lúgos vagy savas kémhatású gyógyszerkészítményeket szükség esetén közömbösítjük, ill. a szükséges ph-értékre állítjuk be. A kívánt töménységben az előírt oldószerben nem oldódó gyógyszeranyag helyett, ha annak azonos hatású oldódó vegyülete van, az utóbbit használjuk, feltéve, hogy a nem oldódó és az oldódó vegyület szokásos adagja megegyező. Ellenkező esetben figyelembe vesszük a vegyületek relatív molekulatömegében (százalékos összetételében) fennálló különbséget. Ha a rendelt gyógyszeranyagból a gyógyászati cél elérését lényegében nem befolyásoló valamely segédanyaggal oldat készíthető, úgy ezt az éppen szükséges mennyiségben alkalmazhatjuk. A felhasznált segédanyag mennyiségét az előírt vivőanyag súlyából levonjuk.

13 Ha a rendelt gyógyszeranyagból az előzőek szerint oldat nem készíthető, vagy az oldat elkészítése csapadékképződéssel vagy valamely alkotórész kiválásával jár, a magisztrális készítményt a szuszpenzió, ill. az emulzió készítésének szabályai szerint készítjük el. Ha az oldat megfelelő módon az előzőek szerinti eljárások egyikével sem készíthető el, a [I.404.K/b.1.2] szerint értelemszerűen járunk el. EGYÉB GYÓGYSZERFORMÁK A nem megfelelő vivőanyagot megváltoztatjuk, ha a készítmény a felírt összetételében nem készíthető el. A gyógyszerkészítmény egyenletes elosztását gátló, kiválást vagy a nem kívánt változást (pl. elfolyósodás) okozó alkotórészt az adagolásnak megfelelően, a használati utasítást feltüntetve, külön, de lehetőleg az eredetivel azonos gyógyszerformában készítjük el. A változásról az orvost értesítjük. Az inkompatibilitást tartalmazó vény szakszerű elkészítéséhez szükségessé vált változásokat a vényre feljegyezzük. Megjegyzés. Inkompatibilitásokat tartalmazó gyógyszerkészítmény elkészítéséhez további hasznos tájékoztatást nyújtanak a FoNo általános és részletes előírásai, továbbá az ilyen irányú szakkönyvek, szakmai útmutatók. 9. A gyógyszerkészítés egyszerűbb műveletei IZOTÓNIÁS OLDATOK KÉSZÍTÉSE A gyógyszeres oldatok közül azokat nevezik izotóniás oldatnak, amelyeknek az ozmózisnyomása (Π) megegyezik a vér, a szövetnedvek, ill. a könnyfolyadék ozmózisnyomásával. A z oldatok ozmózisnyomásának megállapításához, ill. ellenőrzéséhez az ozmózisnyomással arányos fagyáspontcsökkenés meghatározását használjuk [I.120/B.15]. Az izotóniás, 9,00 g/1000 ml koncentrációjú nátrium-klorid oldat fagyáspont csökkenése 0,52 K (= 0,52 C). A gyógyszeres oldatokat számított mennyiségű nátrium-kloriddal vagy más hatástanilag közömbös anyaggal (pl. glükóz, kálium-nitrát stb.) tesszük izotóniássá. A leggyakrabban használt gyógyszeranyagok oldatainak izotóniássá tételéhez szükséges nátrium-klorid mennyiségét a MAG-MELLÉKLET/5 jelzésű rész grafikonjai tüntetik fel. INFÚZIÓS OLDATOK KONCENTRÁCIÓJA Az infúziós oldatok alkotórészeinek koncentrációját, mind az ionjaira disszociáló, mind a nem disszociáló anyagokra vonatkozóan millimól per literben (mmól/l) kell kifejezni. A mmól/l érték az 1 l infúziós oldatban levő és mg-ban kifejezett anyagmennyiség (a) és az oldott anyag relatív molekulatömegének (M r ) a hányadosa a mmol/l = Mr Az ionjaira disszociáló vegyületek esetében a mmól/l értéket mind kationra, mind anionra külön-külön meg kell adni. A mólnyi mennyiség ez esetben az egyes ionok (akár egyetlen atomból áll, akár összetett az ion) relatív atom-, ill. atomcsoport tömege [I..75./9]. Az ionok mólnyi mennyiségének kifejezésekor az infúziós oldatok esetében az ion atom-, ill. atomcsoport tömegének értékét osztani kell az ion vegyértékszámával, mivel csak így biztosítható a kationok és anionok mmol/l-nyi mennyiségének egyenértékűsége. Az ionokra

14 ily módon kifejezett mmol/l érték azonos a korábban használt mval/l értékkel. A többértékű ionra megadott mmol/l érték kifejezésekor ezért azt is fel kell tüntetni, hogy az érték iontömeg hányad részére vonatkozik, pl. 2 1 Ca 2+, 2 1 Mg 2+ stb. (K/3. táblázat). K/3. táblázat M r 1000 mg anyag ionkomponensei és ezek mmol/l értéke 1 mmol/liter koncentrációjú oldat készítéséhez szükséges mennyiség mgban kation mg mmol anion mg mmol + Ammonium chloratum 53,49 NH ,69 Cl ,69 53,5 Calcium chloratum 1 219,08 Ca 2+ (6H 2 O) ,13 Cl 324 9,13 109,5 Dinatrium hydrogenphosphoricum (12H 2 O) 4 358,16 Na ,58 HPO ,58 179,0 Kalium chloratum 74,55 K ,41 Cl ,41 74,5 Kalium 100,12 K ,99 HCO 3 hydrogencarbonicum 610 9,99 100,1 Magnesium chloratum 1 203,30 Mg 2+ (6H 2 O) ,84 Cl 349 9,84 101,6 Magnesium sulfuricum 1 Mg (7H 2 O) 246, ,7 8,11 SO ,11 123,2 Natrium aceticum 136,08 Na ,35 CH (3H 2 O) 3CO ,35 136,0 Natrium chloratum 58,44 Na ,11 Cl ,11 58,4 Natrium dihydrogen Na , ,01 phosphoricum (2H 2 O) H + 2 HPO 6,45 6, ,81 78,0 Natrium 84,01 Na ,90 HCO 3 hydrogencarbonicum ,90 84,0 Natrium lacticum 112,6 Na ,92 C 3H 5O ,92 112,0 Natrium sulfuricum 322,19 Na ,21 SO (10H 2 O) ,21 161,1 Trinatrium citricum 294,10 Na ,19 C6H 5O7 (2H 2 O) ,19 98,0 Fructosum 180,16 (1000 mg fruktóz/1 liter = 5,55 180,2 Glucosum anhydricum Mannitum 180,16 182,17 mmol/l) (1000 mg vízmentes glükóz/1 liter = 5,55 mmol/l) (1000 mg mannit/1 liter = 5,49 mmol/liter) 180,2 182,17 II. Azon gyógyszeranyagok és készítmények listája, melyeknek minőségét jelen melléklet 3. részében található előírások szabályozzák

15 Az alábbiakban felsorolt gyógyszeranyagokra,- és készítményekre előírt minőségi követelményeket ill. azok ellenőrzési módjait tartalmazó cikkelyek jelen melléklet 3. részében találhatók, így a pozitív lista felújított változatán ezen gyógyszeranyagok-, és készítmények esetén a Ph. Hg. VII. minőségjelzést egy, az adott cikkelyt tartalmazó részre történő utalás váltja fel. Néhány esetben, a gyógyszeranyag-, ill. a készítmény neve mellett módosítás, ill. kiegészítő szöveg található. Ezen szövegeket a 3. részben található cikkelyekkel együtt kell értelmezni. Kémiai gyógyszeranyagok, zsiradékok és hasonló állományú anyagok Acidum aceticum dilutum 20% Acidum dehydrocholicum Albumen tannicum Alcoholum dilutum 70%, az alábbi módosításokkal: A Tisztasági vizsgálat pont a következőképpen módosul: Az anyagot az Ethanolum (96 per centum) cikkely Vizsgálatok részének Küllem, Savasság, lúgosság, Abszorbancia, Illékony szennyezők és Bepárlási maradék pontjai (Ph. Hg. VIII. IV. A kötet oldal) szerint vizsgáljuk. A követelmények azonosak. Aminophenazonum Ammonia soluta 10% + Argentum aceticum Argentum proteinicum # Barbitalum natricum Benzinum, az alábbi módosítással: Eltartás (helyesen) Jól záró edényben, hűvös helyen, az éghető folyadékokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tartjuk. Betainium chloratum # Bromisovalum # Butobarbitalum Calcium bromatum Calcium oxydatum Calcium sulfuricum ustum # Carbromalum + Chloroformium Chlorogenium Coffeinum natrium benzoicum Dinatrium hydrogencitricum + Drotaverinium chloratum Fuchsinum Hexachlorophenum # Hexobarbitalum # Hexobarbitalum natricum ++ Hydrargyrum chloratum amidatum ++ Hydrargyrum oxydatum flavum + Hydrargyrum sulfuratum rubrum Magnesium sulfuricum siccatum

16 Natrium carboxymethylamylopectinum Oleum pro injectione, az alábbi módosítással: A fent hivatkozott szövegekben előírtakon túl az anyag feleljen meg a Ph. Hg. VIII. IV. B. kötet oldalán megjelent Helianthi annui oleum raffinatum cikkelyben előírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a savszám legfeljebb 0,2 lehet. Oleylum oleinicum Paraffinum microcrystallicum + Pentetrazolum Phenacetinum Phenazonum coffeinum citricum Polysorbatum 61 Salicylamidum ++ Strychninium nitricum Sulfaguanidinum Theobrominum natrium salicylicum + Tolazolinium chloratum + Urethanum Vaselinum album ophtalmicum Különösen viszkózus, tiszta fehér vazelin, amelyből szálak húzhatók. Az anyag feleljen meg a Ph. Hg. VIII. IV. B kötet oldalán található Vaselinum album cikkelyben előírt követelményeknek és az alábbi vizsgálatnak. Nagy molekulatömegű polimerek. Kb. 1,5 g anyagot két tenyerünkön szétkenünk. A tenyerek ismételt, egymás utáni összeütésekor és széthúzásakor a tenyerek között nem keletkezhetnek pókhálószerű vékony szálak. Viride nitens Illóolajok Aetheroleum pini pumilionis Aetheroleum terebenthinae rectificatum, az alábbi módosítással: Eltartás (helyesen) Jól záró üvegben, fénytől védve, hűvös helyen, az éghető folyadékokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tartjuk. Megjegyzés: Tűz- és robbanásveszélyes! Növényi drogok Aurantii pericarpium + Belladonnae radix

17 Calami rhizoma Capsici fructus Cardamomi fructus Cardui benedicti herba Cinnamomi cassiae cortex Herniariae herba + Hyoscyami folium Juglandis folium Lini seminis farina Menthae crispae folium Pix juniperi Saponariae albae radix + Strychni semen + Veratri rhizoma et radix Gyógyszerkészítmények Aluminium aceticum tartaricum solutum Elixirium thymi compositum Extractum aloes siccum Extractum liquiritiae fluidum + Extractum strychni siccum Hydrogelum methylcellulosi Linimentum saponatum camphoratum Liquor formaldehydi saponatus, az alábbi módosítással: Gyógyszerforma-vizsgálat [3] Mechanikai szennyezések. Szín. A készítmény üledékmentes és felrázva is tiszta legyen. Színe nem lehet erősebb, mint az S4 vagy a B4 szín-mértékoldaté [I.420./K/g.1.2.2]. Mucilago hydroxyaethylcellulosi Mucilago methylcellulosi Natrium lacticum solutum 20% pro infusione Oculentum hydrosum Oculentum simplex, az alábbi módosítással: Tartalmi meghatározás [7] Vízszám: legalább 200 [I.452./K/g.9.2.6]; [I.363./H/b.7]. Pasta zinci oxydati Pasta zinci oxydati oleosa Pasta zinci oxydati salicylata + Phenolum liquefactum Pulvis Caroli ## Pulvis opii + Pulvis opii et ipecacuanhae Pulvis sennae compositus

18 Sapo stearini, az alábbi módosítással: Tisztasági vizsgálat [9] Szárítási veszteség: legfeljebb 5,0%. Pontosan mért 0,50 g készítményt 105 C-on tömegállandóságig szárítunk [I.194./C.9.1] Sirupus aurantii Sirupus laxans Sirupus liquiritiae Sirupus rubi ideae Sirupus simplex Solutio conservans Solutio iodi alcoholica Species althaeae Species cholagoga Species laxans Spiritus anisatus Spiritus camphoratus Spiritus saponatus Tinctura amara Tinctura aromatica Tinctura aurantii Tinctura aurantii pro sirupo Tinctura capsici Tinctura chamomillae, az alábbi módosítással: [2] Elegyíthetőség. Vízzel zavarosan, R-90 %-os alkohollal tisztán, legfeljebb enyhén opálosan elegyedik. Tinctura chinae composita, az alábbi módosítással: Gyógyszerforma-vizsgálat [3] Sűrűség: 0,917-0,931 Tinctura opii Tinctura saponariae + Tinctura strychni, az alábbi módosítással: Más latin és magyar elnevezés: Tinctura nucis vomicae, Ebvészmag tinktúra Tinctura thymi Tinctura valerianae aetherea + Tinctura veratri Unguentum aluminii acetici tartarici Unguentum argenti nitrici Unguentum emolliens, az alábbi módosítással:

19 Készítés (helyesen) Cera alba Cera lanae Oleylum oleinicum Oleum ricini Aqua destillata 100,00 g 150,00 g 50,00 g 400,00 g 300,00 g A vízfürdőn 70 C alatti hőmérsékleten a ricinusolaj és az oleil-oleát elegyében a fehér viaszt és a gyapjúvias zt megolvasztjuk. A megolvasztott eleggyel azonos hőmérsékletű (<70 C) vizet kisebb részletekben a kenőcsbe emulgeáljuk. A kenőcsöt kihűlésig keverjük. Másnap a kenőcsöt homogenizáljuk. Unguentum emulsificans anionicum Unguentum emulsificans nonionicum Unguentum glycerini Unguentum hydrophilicum anionicum Unguentum hydrophilicum nonionicum Unguentum hydrosum Unguentum macrogoli Unguentum oleosum Unguentum paraffini Unguentum simplex Unguentum stearini, az alábbi módosítással Készítés (helyesen) Alcoholum cetylstearylicum Stearinum Natrium laurylsulfuricum Solutio conservans Sorbitum Glycerinum Aqua destillata 45,00 g 100,00 g 5,00 g 10,00 g 35,00 g 100,00 g ad 1000,0 g Unguentum zinci oxydati Vaselinum acidi borici Egyedi cikkelyek, melyeknek előírásai további követelményt jelentenek az egyenértékűség megállapításához Acidum silicicum colloidale hydrophobum Acidum silicicum colloidale hydrophylum Acriflavinium chloratum (BP Acriflavinium chloridum cikkely ph, és nehézfém- 9 Barbitalum natricum cikkely Rokon vegyületek vizsgálati vizsgálat vizsgálati pontok) Adeps solidus 3 Adeps solidus 50 Barbitalum natricum (Ph. Helv. pont)

20 Bismuthum subsalicylicum Bolus alba Butyrum cacao Calcium carbonicum Carmellosum natricum Gelatina alba Hydroxyaethylcellulosum Hydroxypropylcellulosum Kalium perchloricum Magnesium carbonicum hydroxydatum Magnesium oxydatum Methylcellulosum Methylrosalinium chloratum Pepsinum Polysorbatum 20 Polysorbatum 60 Polysorbatum 80 Sorbitanum laurinicum +Tinctura belladonnae Vaselinum album III. Táblázatok, grafikonok és ábrák (lsd. 1. számú melléklet 5. rész) Folyékony gyógyszerek gyakorlati térfogatmértékei Cseppszámtáblázat (1. táblázat) A gyógyszerek adagjai, az alábbi módosítással: a 4. bekezdés, a következő mondattal egészül ki: Az orvosnak az adagtúllépést külön bélyegzőlenyomatával is jelölnie kell. A gyógyszerek felnőttkori adagjai (2. táblázat), az alábbi módosításokkal: A Theophyllinum gyógyszeranyag + hatáserősség-jelzést kapott, felnőttkori adagjai helyesen: Életkor Adagolás Legnagyobb adag Szokásos adag felnőtt per os 400 mg 600 mg mg mg A Metamizolum gyógyszeranyag + hatáserősség-jelzést kapott, felnőtt és 15 éven felüli serdülő adagjai helyesen: Életkor Adagolás Legnagyobb adag Szokásos adag Felnőtt és 15 per os 1000 mg 4000 mg

21 éven serdülő felüli mg mg Az Aminophenazonum gyógyszeranyag + hatáserősség-jelzést kapott, felnőtt és 15 éven felüli serdülő adagjai helyesen: Életkor Felnőtt és 15 éven felüli serdülő Adagolás Legnagyobb adag Szokásos adag per os 500 mg 1500 mg mg mg A Phenazonum gyógyszeranyag + hatáserősség-jelzést kapott, felnőttkori adagjai helyesen: Életkor Adagolás Legnagyobb adag Szokásos adag Felnőtt per os 1000 mg 3000 mg mg mg Kizárólag felnőtteknek adható! A Phenazonum coffeinum citricum gyógyszeranyag + hatáserősség-jelzést kapott, felnőttkori adagjai helyesen: Életkor Adagolás Legnagyobb adag Szokásos adag Felnőtt per os 1000 mg 3000 mg mg mg Kizárólag felnőtteknek adható! A Phenacetinum gyógyszeranyag + hatáserősség-jelzést kapott, felnőttkori adagjai helyesen: Életkor Adagolás Legnagyobb adag Szokásos adag Felnőtt per os 300 mg 900 mg mg 900 mg Kizárólag felnőtteknek, kombinációban adható! A táblázat kiegészül a + Paracetamolum gyógyszeranyag felnőtt és 15 éven felüli serdülő adagjaival: Életkor Felnőtt és 15 éven felüli serdülő Adagolás Legnagyobb adag Szokásos adag per os 1000 mg 3000 mg mg mg