SOLUTIONES AD PERITONEALEM DIALYSIM. Peritoneális dialízis céljára szánt oldatok

Átírás

1 01/2014:0862 SOLUTIONES AD PERITONEALEM DIALYSIM Peritoneális dialízis céljára szánt oldatok DEFINÍCIÓ A peritoneális dialízis céljára szánt oldatok intraperitoneális használatra szánt készítmények, amelyek a plazma elektrolitösszetételéhez hasonló koncentrációban tartalmaznak elektrolitokat. A készítmények különböző koncentrációban glükózt vagy más alkalmas ozmotikusan aktív anyagot is tartalmazhatnak. A peritoneális dialízis céljára szánt oldatok az alábbi tartályokban hozhatók forgalomba: merev vagy félmerev falú műanyag tartályok, rugalmas falú, speciális szerelékkel ellátott műanyag tartályok; ezeket általában névleges kapacitásuknál kisebb térfogattal töltik, és lezárt védő borítékban hozzák forgalomba, üvegtartályok. A tartályok és a záróelemek feleljenek meg a parenterális készítmények tárolására szánt tartályokra előírt követelményeknek (3.2). Különböző összetételű oldatok használatosak. Az összetevők koncentrációja 1 liter oldatra vonatkoztatva általában a következő tartományokban található: táblázat Koncentráció (mmol/l) Koncentráció (meq/l) Nátrium Kálium 0 4,5 0 4,5 Kalcium 0 2,5 0 5,0 Magnézium 0,25 1,5 0,50 3,0 Acetát és/vagy laktát és/vagy hidrogén-karbonát Klorid Glükóz Ha hidrogén-karbonát is jelen van, akkor a nátrium-hidrogén-karbonát oldatot egy külön tartályban, vagy a tartály elkülönített részében hozzák forgalomba, és csak közvetlenül felhasználás előtt adják hozzá az elektrolitoldathoz. Indokolt és engedélyezett esetek kivételével az oldat antioxidánsokat nem tartalmazhat.

2 AZONOSÍTÁS A feltüntetett összetételnek megfelelően, a vizsgálandó oldattal az alábbi azonossági reakciókat elvégezve (2.3.1) az előírt változások észlelhetők: kálium: b) reakció; kalcium: a) reakció; nátrium: b) reakció; klorid: a) reakció; acetát: 5 ml vizsgálandó oldathoz, kupakkal ellátott és egy hajlított csövet is tartalmazó kémcsőben 1 ml R tömény sósavat adunk, a kémcsövet melegítve néhány milliliter desztillátumot gyűjtünk; a desztillátummal elvégezzük az acetátionok b) pont szerinti azonossági reakcióját; laktát és hidrogén-karbonát; az azonosítást a tartalmi meghatározással együtt végezzük; magnézium: 0,1 ml R titánsárga oldathoz 10 ml R vizet, 2 ml vizsgálandó oldatot és 1 ml 1 M nátrium-hidroxid oldatot adunk; rózsaszínű színeződés keletkezik; glükóz: 5 ml vizsgálandó oldathoz 2 ml R hígított nátrium-hidroxid oldatot és 0,05 ml R réz(ii)- szulfát oldatot elegyítünk; az oldat tiszta és kék színű; az oldatot forrásig melegítjük; bőséges, vörös színű csapadék képződik. VIZSGÁLATOK Az oldat külleme. Az oldat tiszta legyen (2.2.1). Színe nem lehet erősebb, mint az S 4 szín mértékoldaté (2.2.2, I. módszer). ph (2.2.3): 5,0 6,5. Amennyiben az oldat hidrogén-karbonátot tartalmaz, a ph 6,5 8,0. Hidroximetilfurfural. A vizsgálat csak abban az esetben végezhető el, ha a készítmény glükózt tartalmaz. 25 mg glükóznak megfelelő térfogatú vizsgálandó készítményhez R p-toluidin R 2- propanollal készített, 10 %V/V töménységben R tömény ecetsavat tartalmazó, 100 g/l töménységű oldatából 5,0 ml-t és R barbitursav 5 g/l töménységű oldatából 1,0 ml-t adunk. 550 nm-en az előzőleg 2 3 percig állni hagyott keverék abszorbanciája (2.2.25) nem lehet nagyobb, mint az egyidejűleg és azonos módon, a vizsgálandó készítménnyel megegyező térfogatú és 10 µg R hidroximetilfurfuralt tartalmazó oldattal készített összehasonlító oldaté (400 ppm, glükóz-koncentrációra vonatkoztatva). Amennyiben az oldat hidrogén-karbonátot is tartalmaz, az összehasonlító oldatot 20 µg R hidroximetilfurfuralt tartalmazó oldattal készítjük (800 ppm, glükóz-koncentrációra vonatkoztatva). Alumínium (2.4.7): legfeljebb 10 µg/l. Előírt oldat. 400 ml vizsgálandó oldat ph-ját 6,0-re állítjuk 0,2 M sósav oldattal, vagy 0,1 M nátriumhidroxid oldattal, ezután 10 ml R acetát tompítóoldatot (ph 6,0) elegyítünk hozzá. Összehasonlító oldat. 3 ml R alumínium mértékoldat (2 ppm Al), 10 ml R acetát tompítóoldat (ph 6,0) és 9 ml R víz elegye. Üres oldat. Készítéséhez 10 ml R acetát tompítóoldatot (ph 6,0) és 10 ml R vizet elegyítünk. Részecskeszennyezések (2.9.19, I.-módszer). 50 ml vizsgálandó készítménnyel végezzük el a vizsgálatot. Kivehető térfogat (2.9.17). Az oldat feleljen meg az infúziókra előírt követelményeknek. Sterilitás (2.6.1). Az oldat feleljen meg a sterilitási vizsgálat követelményeinek. Bakteriális endotoxinok (2.6.14): kevesebb, mint 0,05 NE/mg, hacsak nincs más előírás. Pirogének (2.6.8). Azok az oldatok, amelyekkel érvényes bakteriális endotoxin vizsgálat nem végezhető el, feleljenek meg e vizsgálat követelményének. A nyulakba testtömegkilogrammonként 10 ml-t fecskendezünk az oldatból.

3 TARTALMI MEGHATÁROZÁS Nátrium: a feliraton feltüntetett nátrium (Na)-tartalom 97,5 102,5%-a. Atomemissziós spektrofotometria (2.2.22, I. módszer). Összehasonlító oldatok. Az oldatsorozat készítéséhez R nátrium mértékoldatot (200 ppm Na) Hullámhossz: 589,0 vagy 589,6 nm (dublett emissziós vonal). Kálium: a feliraton feltüntetett kálium (K)-tartalom 95,0 105,0%-a. Az oldat 100 ml-éhez R nátrium-klorid 22 g/l töménységű oldatának 10 ml-ét elegyítjük. Összehasonlító oldatok. Az oldatsorozat készítéséhez R kálium mértékoldatot (100 ppm K) Minden egyes összehasonlító oldat ml-éhez R nátrium-klorid 22 g/l töménységű oldatának ml-ét elegyítjük. Fényforrás: kálium vájtkatód lámpa. Hullámhossz: 766,5 nm. Atomizáló egység: levegő-propán, vagy levegő-acetilén láng. Kalcium: a feliraton feltüntetett kalcium (Ca)-tartalom 95,0 105,0%-a. Összehasonlító oldatok. Az oldatsorozat készítéséhez R kalcium mértékoldatot (400 ppm Ca) Fényforrás: kalcium vájtkatód lámpa. Hullámhossz: 422,7 nm. Atomizáló egység: propán levegő vagy acetilén levegő láng. Magnézium: a feliraton feltüntetett magnézium (Mg)-tartalom 95,0 105,0%-a. Összehasonlító oldatok. Az oldatsorozat készítéséhez R magnézium mértékoldatot (100 ppm Mg) Fényforrás: magnézium vájtkatód lámpa. Hullámhossz: 285,2 nm. Atomizáló egység: levegő-propán, vagy levegő-acetilén láng. Összes klorid: a feliraton feltüntetett klorid (Cl)-tartalom 95,0 105,0%-a. Kb. 60 mg klorid-tartalomnak megfelelő, pontosan mért térfogatú vizsgálandó oldatot R vízzel 50 ml-re

4 hígítunk. A hígított oldathoz 5 ml R hígított salétromsavat, 25,0 ml 0,1 M ezüst-nitrát mérőoldatot és 2 ml R dibutil-ftalátot adunk, majd összerázzuk. Az oldatot, 2 ml R2 ammónium-vas(iii)-szulfát oldatot alkalmazva indikátorként, 0,1 M ammónium-tiocianát mérőoldattal vörösessárga színig titráljuk. 1 ml 0,1 M ezüst-nitrát mérőoldattal 3,545 mg Cl egyenértékű. Acetát: a feliraton feltüntetett acetát-tartalom 95,0 105,0%-a. Kb. 0,7 mmol acetát-tartalomnak megfelelő térfogatú vizsgálandó oldathoz 10,0 ml 0,1 M sósav mérőoldatot elegyítünk. A kapott oldatot, potenciometriás végpontjelzést alkalmazva (2.2.20), 0,1 M nátrium-hidroxid mérőoldattal titráljuk. Leolvassuk a két inflexiós pont közötti mérőoldatfogyást. 1 ml 0,1 M nátrium-hidroxid mérőoldattal 0,1 mmol acetát egyenértékű. Laktát: a feliraton feltüntetett laktát-tartalom 95,0 105,0%-a. Kb. 0,7 mmol laktát-tartalomnak megfelelő térfogatú vizsgálandó oldathoz 10,0 ml 0,1 M sósav mérőoldatot, majd 50 ml R acetonitrilt elegyítünk. A kapott oldatot, potenciometriás végpontjelzést alkalmazva (2.2.20), 0,1 M nátriumhidroxid mérőoldattal titráljuk. Leolvassuk a két inflexiós pont közötti mérőoldatfogyást. 1 ml 0,1 M nátrium-hidroxid mérőoldattal 0,1 mmol laktát egyenértékű. Nátrium-hidrogén-karbonát: a feliraton feltüntetett nátrium-hidrogén-karbonát-tartalom 95,0 105,0%-a. Kb. 0,1 g nátrium-hidrogén-karbonát-tartalomnak megfelelő térfogatú vizsgálandó oldatot, potenciometriás végpontjelzést alkalmazva (2.2.20), 0,1 M sósav mérőoldattal titráljuk. 1 ml 0,1 M sósav mérőoldattal 8,40 mg NaHCO 3 egyenértékű. Laktát és hidrogén-karbonát: a feliraton feltüntetett laktát és/vagy hidrogén-karbonát-tartalom 95,0 105,0%-a. Folyadékkromatográfiás vizsgálatot végzünk (2.2.29). Vizsgálati oldat. A vizsgálandó oldat. Összehasonlító oldatok. 100 ml R kromatográfiás célra szánt vízben annyi pontosan mért tömegű laktátot és hidrogén-karbonátot oldunk, hogy a feliraton feltüntetett laktát és hidrogén-karbonátkoncentráció 90, 100 és 110%-ának megfelelő töménységű oldatokat nyerjünk. Oszlop: méretei: l = 0,30 m, Ø = 7,8 mm ; állófázis: R kationcserélő gyanta (9 µm), hőmérséklet: 60 C. Mozgófázis: R kromatográfiás célra szánt héliummal előzetesen gázmentesített 0,005 M kénsav. Áramlási sebesség: 0,6 ml/perc. Detektálás: differenciál refraktométerrel. Injektálás: 20 µl, kétszer. Elúciós sorrend: laktátok, hidrogén-karbonátok. A vizsgálati oldat laktát- és hidrogén-karbonát-koncentrációját interpolálással határozzuk meg, úgy, hogy a lineáris regresszióval illesztett görbe felvételénél az összehasonlító oldatok kromatogramján a laktát esetében a csúcsterületet, míg a hidrogén-karbonát esetében a csúcsmagasságot vesszük figyelembe. Redukáló cukrok (vízmentes glükózban kifejezve): a feliraton feltüntetett glükóz-tartalom 95,0 105,0%-a. A vizsgálandó oldat 25 mg glükóznak megfelelő térfogatát 250 ml-es, csiszolatos üvegnyakú Erlenmeyer-lombikba mérjük, majd 25,0 ml R réz(ii)-citrát oldatot mérünk hozzá. Az oldathoz néhány szemcse horzsakövet adunk, majd a lombikhoz visszafolyóhűtőt csatlakoztatva, az oldatot úgy melegítjük, hogy 2 percen belül felforrjon, és a forralás pontosan 10 percig tartson. A lehűtött oldathoz 3 ml R vízben oldott 3 g R kálium-jodidot, majd óvatosan, kis adagokban R tömény kénsav 25 %V/V

5 töménységű oldatának 25 ml-ét elegyítjük. A kapott oldatot, R keményítő oldatot alkalmazva indikátorként, 0,1 M nátrium-tioszulfát mérőoldattal titráljuk. Az indikátort a titrálás vége felé adjuk az elegyhez. 25,0 ml R vízzel üres kísérletet is végzünk. A vízmentes glükózban (C 6 H 12 O 6 ) kifejezett redukáló cukor-tartalmat a táblázat alapján számítjuk ki táblázat A 0,1 M nátrium-tioszulfát mérőoldat fogyása (ml) Vízmentes glükóz (mg) 8 19,8 9 22, , , , , , , ,3 ELTARTÁS 4 C-nál nem alacsonyabb hőmérsékleten. FELIRAT A feliraton fel kell tüntetni: a peritoneális dialízis céljára szánt oldat összetételét g/l-ben és mmol/l-ben, a mosmol/kg-ban kifejezett számított ozmolalitást, a tartályban lévő peritoneális dialízis céljára szánt oldat névleges térfogatát, hogy az oldat bakteriális endotoxinoktól mentes, vagy adott esetben, hogy az oldat pirogénmentes, az eltartási körülményeket, hogy az oldat intravénás infúzióként nem alkalmazható, hogy az oldat fel nem használt részét meg kell semmisíteni.