NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2012



Hasonló dokumentumok
NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

ELEKTROFIZIZIOL VIZSGÁLATOK SZEREPE AZ IZOMBETEGSÉGEK GEK. PhD. PTE Neurológiai Klinika

SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika

MOTOROS KIVÁLTOTT VÁLASZ (MEP)

Hallgatói előadások elérhetősége PTE KK Neurológiai Klinika Hallgatóknak Órarendek

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

Neurológiai diagnosztika II. Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika 2014

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter

PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika

Neurológiai Tanszék. 1. félév. 2. félév. 15 előadás (kedd) 5x2 óra gyakorlat + 1 hét blokkgyakorlat (6-9. héten) 10 előadás 5x2 óra gyakorlat

LIQUORVIZSGÁLAT. A lumbálpunkció helye a klinikai neurodiagnosztikában. Tantermi előadás V.évf szeptember 24. Bors László Neurológiai Klinika

neuropathiák a gyakorlatban

PhD Értekezés Tézisei

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Hallgatói előadások elérhetősége Klinikai Központ Neurológiai Klinika Oktatási anyagok

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika

Bevezetés a klinikai neurológiába. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok szerepe a fejfájások. Trauninger Anita PTE ÁOK Neurológiai Klinika

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-módszerek I.

A neurológia tárgya és a neurológiai diagnózis. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Budapest

A perifériás idegrendszer neuroimmunológiai betegségeinek klinikai vizsgálata (elektrofiziológiai módszerek, ellenagyag kimutatás)

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/ /

LIQUORVIZSGÁLAT. A lumbálpunkció helye a klinikai neurodiagnosztikában. Tantermi előadás V.évf február 21. Bors László Neurológiai Klinika

PERIÓDIKUS EEG MINTÁK. Dr Besenyei Mónika KNF Tanfolyam Debrecen 2011.

MOZGATÓ NEURON BETEGSÉGEK. Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2014

NEURORADIOLÓGIA 1. rész

Dementiák biomarkerei. Oláh Zita November 11.

Mozgás, mozgásszabályozás

RITMUSOS DELTA AKTIVITÁSOK ÉS EPILEPSZIA

TÁJÉKOZTATÓ ÁRLISTA MŰTÉTI CSOMAGOK TÉRÍTÉSI DIJAI

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

Szakképzési munkanapló KLINIKAI NEUROFIZIOLÓGIA. ráépített szakképesítéshez

Motoneuronbetegségek. dr. Varga Dezső, PTE Neurológiai Klinika

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA: PhD Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

Neurológiai Továbbképzı Tanfolyam Pécs, Bors László PTE Neurológiai Klinika

Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

Tyúk vagy tojás? Pék Tamás

Elektrofiziológiai vizsgálatok munkaegészségügyi vonatkozásai

Sürgősségi ellátás a neurológiában

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA

Antitest-mediált encephalitisek

EPILEPSZIA. Fekete István. DE OEC Neurológiai Klinika. Debrecen, szeptember 13.

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Definíció. Epidemiologiai adatok. Az agyi vérátáramlás határérékei. Definíció: TIA. Hirtelen fellépő fokális neurológiai tünetek

Idegszövet gyakorlat

Sclerosis multiplex. Dr. Csépány Tünde December 11.

Neurológiai szakápolástan /I. szemeszter

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

Clemens Béla. Epileptiform potenciálok és azokat utánzó jelenségek. Kenézy Kórház Kft., Neurológia, Debrecen

FELSŐ MOTONEURONT ÉRINTŐ KÓRFOLYAMAT KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULT ALSÓ MOTONEURON KÁROSODÁS NEUROFIZIOLÓGIAI JELEI

myelin elvesztése Patogenesis axonok nem tudják megfelelően vezetni az ingerületet

BS 1 A koponyaalap. Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton.

Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása. Artefact ( műtermék )

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Bevezetés a kognitív idegtudományba

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

Stroke-ospáciensek felső végtagi funkcionális terápiájának hatékonyabbá tétele új, 4 csatornás FES (funkcionális elektromos stimuláció) segítségével

Epilepszia. Dr. Barsi Péter SE MR Kutatóközpont, Budapest

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Sinusthrombosis újszülöttkorban - két eset bemutatása - Szabó Cecília, MRE Bethesda Gyermekkórháza, Intenzív Osztály

Ultrahang. Ultrahang. Mi kell az UH vizsgálathoz? Hogyan keletkezik az UH kép? k. UH transducer. Transducer típusok. klinikai ismeretekkel.

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem

A gyermekkori epilepsziák felismerése

Dr. MóczKrisztina SE AITK Korányi Sándor részleg

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

Bevezetés, Az emberi agy és vizsgálati módszerei

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:

Motoneuron betegségek

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul

HSV encephalitist követő encephalopathia

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 02.

Anisocoria. Anisocoria

Neurológiai kivizsgálás

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, Created by Neevia Personal Converter trial version

Elektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések

Epilepszia és epilepsziás rohamok. Janszky József Egyetemi adjunktus

A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája

A Látóideg vascularis megbetegedései. Dr. Klein Vera

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SCLEROSIS MULTIPLEX ÉS NAK GYAKORLATI SZEMPONTJAI

A látás élettana II.

Átírás:

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2012

LOKALIZÁCI CIÓS S ALAPSÉMA Tünetek Centrális Periféri riás Agy Gerincvelő Ideg Izom

ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen panaszok (időbeni alakulás, dinamika) Belszervi vizsgálat Neurológiai vizsgálat Koponya és s gerinc Meningeális jelek Agyidegek Motoros rendszer Sensoros vizsgálatok Felületes letes és s mélyreflexekm Kóros reflexek Koordináci ció,, akaratlan mozgások Tudat, beszéd, kognitív és s gnosztikus funkciók

DIAGNOSZTIKUS ESZKÖZÖK Labor: vér, v vizelet, liquor Hisztológia: izom, ideg, agy/gerincvelő Strukturális: RTG, CT, MRI, DSA, duplex UH Funkcionális: DWI, PWI, MRS, fmri, DTI SPECT, PET EEG, kiváltott válaszok, v EMG/ENG, alvás s diagnosztika

LIQUOR VIZSGÁLAT Szín: színtelen, víztisztav Sejtszám: sejtmentes Összfehérje: < 0.50 g/l Cukor: szérum cukor 2/3-a Elfo: nincs intrathecalis humorális immunaktivitás L S OGP slerosis multiplexben Agaróz z elfo

AGYBIOPSZIA: PML (JC vírus) v Gyakori AIDS-ben és natalizumab kezelés mellett sclerosis multiplexben Óriás asztrociták OG inklúziók

KÉPALKOTÁS: CT J B J B Agyinfarctus Agyvérz rzés

KÉPALKOTÁS: MRI J B Arnold-Chiari malformatio Sinus sigmoideus thrombosis

AKUT ISZKÉMIÁS S STROKE ACM ELLÁTÁSI TERÜLETEN T2-súlyozott képk Diffúzi ziós s képk J B Ép p struktúra ra Normális funkció

AGYI AKTIVÁCI CIÓ: : fmrif Ictális agytörzsi aktiváci ció SUNCT szindrómában

AGYI METABOLITOK: MRS Multivoxel MRS mitochondrium betegségben gben

TRAKTOGRÁFIA - DTI Ép p piramispálya Érintett piramispálya ALS-ben

TLE: 1 H MRS,, FDG PET, EEG Iktális vizsgálat Cr Cho mi Glx NA J B Fókusz oldal Normál oldal A B

FDG PET ÉS S EEG GRID ADATOK Roham kezdet Roham terjedés FDG hipometabolizmus

SPECT ÉS S HERPES SIMPLEX FERTŐZÉS J Fokozott perfúzi zió mediotemporálisan Limitált indikáci ció: acut vizsgálatok gyulladásban és s epilepsziában

DSA SAV ESETÉN J J Saccularis ACM aneurysma

DUPLEX CAROTIS ÉS S VERTEBRALIS UH TRANSCRANIALIS UH Artéria ria disszekció

EEG 16 felületi scalp electroda Bipoláris, kettős banán felhelyezés és regisztráció: jobb és bal oldal, lateralis sor: Fp-F-T-O, parasagittalis sor: Fp-F-P-O Regisztráció: nyugalmi fekvő helyzet, szemek csukva, hyperventillatio, photostimulatio, alvás deprivatio, video-eeg monitorozás Hullámok: delta 1-3 Hz: mély alvás, nagy subcorticalis léziók, diffúz károsodás, mély középvonali lézió, encephalopathia theta 4-7 Hz: álmosság, felszínes alvás, focalis subcorticalis lézió, mély középvonalis károsodás, encephalopathia alpha 8-12 Hz: éber állapot, posterior régió felett kifejezettebb beta 13-30 Hz: anterior régió felett jelenik meg, éber állapot és gyógyszerek fokozzák tüskék, tüske és lassú hullám kompexusok: epilepsia Biológiai artefaktumok: szemmozgások, pericranialis izmok kontrakciója

Normális EEG

Generalizált lt epilepsia, ictalis minta

Focalis epilepsia, interictalis minta

Hepaticus encephalopathia

Creutzfeldt-Jakob betegség

KIVÁLTOTT VÁLASZOKV Külső stimulus (elektromos, akusztikus, vizuális lis-fény, mágneses térert rerő változás), periféri riás és s centrális idegrendszer válasza v biológiai generátorok, regisztráci ció felületes letes elektródokkal, átlagolás SEP (somatosensory evoked potentials) AEP (acustic evoked potentials) VEP (visual evoked potentials) MEP (motor evoked potentials)

SEP - ANATÓMIAI HÁTTH TTÉR hátsó gyökér ganglion thalamus medulla cortex 1A myelinizált lt rostok (vastag átmérő,, gyors vezetés) s); cután n afferens rostok (kisebb átmérő,, lassabb vezetés) hátsó gyökér és s ganglion gerincvelő,, hátsh tsó kötél cervicomedulláris ris átmenet, hátsh tsó kötél magvak lemniscus medialis thalamus, ventroposterolateral mag parietális lebeny, szenzoros cortex periféria gerincvelő Hátsó kötél l pályp lyák k (mély lyérzés) vizsgálata!

HULLÁM M GENERÁTOROK NERVUS MEDIANUS SEP N9 (EP) EPi-EPc N9 plexus brachiális N11 hátsh tsó kötél N11 N/P 13 C7-Fz N/P13 posztszinaptikus aktivitás, hátsó szarvi szürke rkeállomány/n. cuneatus N16/18 N19 P22 Cc-Fz P14 lemniscus medialis N16/18 subcorticalis, thalamus N19 szenzoros kéreg, k kézk P22 szenzoros kéreg, k kézk

AEP ANATÓMIAI HÁTTH TTÉR GENERÁTOROK I. N. VIII II. Nucleus cohlearis III. Oliva superior IV. Lemniscus lateralis V. Colliculus inferior VI-VII VII Corpus geniculatum laterale N. acusticus + agytörzsi acusticus rendszer vizsgálata!

VEP ANATÓMIAI HÁTTH TTÉR GENERÁTOROK N75 N120 Stimulus: Sakktábla mintavált ltás s vagy flash ingerlés Regisztráci ció: : Vizuális cortex felett Egyoldali ingerlés, bilateralis regisztráci ció Valamennyi komponens látókéreg l eredetű P100 Chiasma előtti és s mögötti m lézil ziók elkülönítése: demyelinisatio, axonalis károsodás

MEP PIRAMISPÁLYA FUNKCIÓ Centrális vezetési idő Corticális stimulus Cervicális gyökér stimulus EMG regisztráció: M. abductor digiti minimi

ELEKTROMIOGRÁFIA - EMG Harántcs ntcsíkolt izmok vizsgálat latára szolgáló elektrodiagnosztikai módszerm Hagyományos EMG (koncentrikus tűelektrt elektróda, nyugalmi tevékenys kenység, enyhe foku innerváci ció, maximális innerváci ció) Motoros egység: g: mellső szarvi mozgató sejt, axon, terminális axon, izomrostok Nem kórkk rkép p specifikus

EMG ÉP P IZOMZAT Nincs spontán n aktivitás Bi- és s trifázisos motoros potenciál l (MUAP) Interferencia minta Normális izomzat

EMG NEUROGÉN N LÉZIL ZIÓ Fibrilláci ció,, fasci cikuláció, pozit zitív éles hullám Óriás s motoros potenciál Neurogén n izomatrófia: csoportos Redukált interferencia minta Axonregeneráci ció,, bimbódzó axonok

Spontán n aktivitás s nem jellemző Rövid időtartam, alacsony feszülts ltség EMG MIOPÁTIA Csökkent amplitúdó, enyhe redukció Disztr ztrófia: elszórt atrófia, belső mag, nekrózis, kötőszk szövet

ELEKTRONEURONO ONEURONOGRÁFIA - ENG Egyes ingerléssel törtt rténő vizsgálatok Leggyorsabban vezető mozgató és érzőrostok rostok (myelinizált lt A rostok) Stimuláci ció és s regisztráci ció: : Felületes letes vagy tűelektródák Nem kórkk rkép p specifikus

MOTOROS ENG Stimulus: mozgató ideg, regisztráci ció: : célizomc Disztális motoros latencia (DML), motoros válasz v feszülts ltsége (MVF), motoros vezetési sebesség g (MVS) Demyelinizáci ció,, axonves veszteség DML MVF MVS (s/t) Neurogén n izomatrófia: Amiotrófi fiás s laterál l szklerózis zis

Stimulus: szenzoros ideg, regisztráci ció: : ideg felett Szenzoros latencia (SVL), szenzoros válasz v feszülts ltsége (SVF), szenzoros vezetési sebesség g (SVS) Demyelinizáci ció,, axonlézi zió SVL SZENZOROS ENG SVF Demyelinizáci ció (Gömöri festés): s): kötőszk szövet: zöld, z myelinhüvely: kerékk kküllőnek megfelelő piros gyűrű

Neuromuscularis junctio: repetitív v ingerlés Preszinaptikus (Lambert-Eaton) és s posztszinaptikus (miaszténia gravis) kórkk rképek 2-50 Hz stimulus frekvencia Proximális és s disztális izomzat Dekrementum: Inkrementum: > 10%-os amplitúdó MG, LEMS > 100%-os amplitúdó LEMS

Neuromuscularis junctio: singles ingle-fiber EMG Speciális tű, t, kisebb felület let Axon depolarizáci ció után n egyidőben jönnek j ingerületbe a motoros egység g izomrostjai Izomrostok kisülési si ideje függ f a terminalis axon hosszától és s a neuromuszkuláris ris junkció átkapcsolási si idejétől Jitter: neuromuszkuláris ris junkció átkapcsolási si idejének a variáci ciója 1 2

KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET!