Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Átírás

1 Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő

2 Központi idegrendszer általános jellemzése

3 Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul ki. Ebből velőcső képződik (csőidegrendszer). Feji végéből jön létre az agy, amely három agyhólyagból alakul ki Az előagyhólyagból elkülönül: A páros végagyhólyag > nagyagyféltekék (nagyagy+köztiagy) A páratlan középagyhólyag > középagy Az utóagyhólyagból elkülönül: Kisagy Agytörzs (nyúltagy, híd) A többi részéből a gerincvelő fejlődik

4 Központi idegrendszer burkai A velőcső ürege a fejlődés során megmarad egységes üregnek, amelyből az összefüggő rendszert alkotó üregek jönnek létre: Agykamrák Oldalkamrák (1. és 2. kamra) a nagyagyféltekékben 3. agykamra a köztiagyban 4. agykamra az agytörzs és a kisagy között Gerinccsatorna A kamrarendszerben és a csatornában a közös agygerincfolyadék (liquor cerebrospinalis) kering.

5 Az egységes központi idegrendszer

6 A gerincvelő burkai Kívül: kemény agyhártya (dura mater) Középen: pókhálóhártya (arachnoidea) Belül: lágy agyhártya (pia mater)

7 A központi idegrendszer tagolása Gerincvelő (kb. 2%) Belül: szürkeállomány a neuronok sejttesteiből Kívül: fehérállomány velőshüvelyű idegrostokból. Agy (kb. 98%) Belül: fehérállomány: velőshüvelyű idegrostok Kívül: szürkeállomány: neuronok sejttestei

8 Gerincvelő (medulla spinalis)

9 Gerincvelő általános jellemzése Kisujjnyi vastagságú Hengeres alakú Szürkesárga színű Elhelyezkedése: Öreglyuktól (foramen magnum) a 2. lumbalis csigolyáig Az elülső és hátulsó felszínén egy-egy hosszanti barázda fut végig.

10 A gerincvelő elhelyezkedése

11 A gerincvelő elhelyezkedése a csigolyalyukakban

12 A gerincvelő elhelyezkedése

13 Gerincvelő általános jellemzése A gerincvelő belül alapvetően nem szelvényezett Kívülről a gerincvelői idegek szelvényezetten lépnek ki a csigolyák között. Egy-egy gerincvelői ideg több (10-15 db) gyökérrel ered, ezek egységét nevezik gerincvelői egységnek Ahol a végtagok idegei kilépnek a gerincvelő megvastagodik: Nyaki duzzanat (intumescentia cervicalis): karfonatok lépnek ki Ágyéki duzzanat (intumescentia lumbalis): lábfonatok lépnek ki

14 Gerincvelő különböző nézetekben

15 Gerincvelő részei

16 A gerincvelő végi része

17 A lófarok (cauda equina)

18 A gerincvelő vége

19 A gerincvelő szegmentumai Nyaki (cervicalis) szakasz 8 szegmentum Törzsi (thoracalis) szakasz 12 szegmentum Ágyéki (lumbalis) szakasz 5 szegmentum Keresztcsonti (sacralis) szakasz 5 szegm. Farokcsonti (coccygealis) szakasz 1 szegm.

20 A gerincvelő keresztmetszeti Szürkeállomány: belül jellemzése Részei: Elülső szarv (cornu anterius): vastagabb Hátulsó szarv (cornu posterius): vékonyabb Oldalsó szarv (cornu laterale): hiányzik a nyaki és az ágyéki szakasz alsó részén Clarke-oszlop: a törzsi szakasz alján és az ágyéki szakasz egész hosszában a hátsó szarvak tövében

21 Gerincvelő keresztmetszete

22 A gerincvelő szürkeállományának jellemzése Az idegek és a szinapszisok alkotják Az idegek alakja és nagysága szerint 10 zónára osztható A hátsó szarv nem ér teljesen a gerincvelő széléig, ez a Lissauer-zóna Első szarv: mozgató neuronokat tartalmaz Hátsó szarv: érző neuronokat tartalmaz Oldalsó szarv: vegetatív neuronokat tartalmaz

23 A szürkeállomány sejtcsoportjai Radicularis idegsejtek Mozgató ingerületet szállítanak Oldalsó szarv vegetatív működésű motoros sejtjei Funicularis idegsejtek Neuritjük (axonjuk) a fehérállományban le- és felszálló pályákat hoz létre. Főként a hátsó szarvban vannak. Interneuronalis sejtek Axonjuk nem lép ki a szürkeállományból, ott kapcsolódik át egy másik neuronra

24 A gerincvelő keresztmetszeti jellemzése A szürkeállomány közepén húzódik a központi csatorna (canalis centralis) Ez a gerincvelő ürege Az agykamrák folytatása A velőcső üregének maradványa Benne agyfolyadék (liquor) áramlik

25 A gerincvelő keresztmetszete

26 A gerincvelő keresztmetszetei

27 A gerincvelő fehérállománya A szürkeállomány szarvai és a hozzájuk csatlakozó idegek részekre tagolják: Elülső köteg (funiculus anterior) Hátulsó köteg (funiculus posterior) Oldalsó kötegek (funiculus lateralis) 2 db

28 A gerincvelő pályái A hátulsó köteg pályái Goll-pálya (fasciculus gracilis) - középen Burdach-pálya (fasciculus cuneatus) - oldalt Az oldalsó köteg pályái Flechsig-pálya (tractus spinocerebelaris dorsalis) a gerincvelő szélén hátul Gowers-pálya (tractus spinocerebellaris ventralis) a gerincvelő szélén elöl Keresztezett piramispálya (tractus corticospinalis cruciatus) a hátsó szarv előtti területen

29 A gerincvelő pályái 2. Oldalsó köteg pályái folytatás Monakow-pálya (tractus rubruspinalis) - a piramispályától a hasi oldal felé helyezkedik el Edinger-pálya (tractus spinothalamicus) - az előző pálya előtt helyezkedik el Tractus reticulospinalis az Edinger-pálya és a az elülső szarv között helyezkedik el Tractus spinocervicothalamicus a Gowers-pálya mellett

30 A gerincvelő pályái 3. Oldalsó köteg pályái folytatás Tractus spinocuneocerebellaris Tractus spinorostralis az előzővel együtt a Flechig- és Gowers-pályákat a test felső részéhez csatlakozó rostokkal egészíti ki Tractus spinoreticularis Tractus spinomesencephalicus az előzővel együtt a gerincvelő formatio reticularisahoz mennek

31 A gerincvelő pályái 4. Az elülső köteg pályái a mély hasadék (fissura centralis) két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. Keresztezetlen piramispálya (tractus corticospinalis directus) közvetlenül a fissura oldalán haladnak, rostjaik folyamatosan kereszteződnek a fehér állományban Tractus tectospinalis az előző pályától oldalra Fasciculus longitudinalis medialis Tractus vestibulospinalis Tractus olivospinalis Tractus reticulospinalis

32 Gerincvelő tractusai

33 Gerincvelői reflexek Az érző (afferens) rostok a gerincvelőideg hátsó gyökerén vagy az agyidegeken keresztül jutnak be a központi idegrendszerbe. A végrehajtó (efferens) rostok a mellső gyökéren, illetve a megfelelő agyidegeken lépnek ki a központi idegrendszerből. A gerincvelőbe belépő és az onnan kilépő rostok elkülönülését a Bell-Magendi-szabály fejezi ki.

34 Gerincvelő idegek ki- és belépési helyei

35 Gerincvelői reflexek A reflexek csoportosítása az átkapcsolódások száma szerint: Monoszinaptikus reflexek. 1 átkapcsolódás van bennük. Poliszinaptikus reflexek. 1-nél több összekötő idegsejt (interneuron) van bennük. A szinapszisok száma 2 és több száz között változik.

36 Gerincvelői reflexek

37 A gerincvelő hosszú pályái

38 Gerincvelői reflexek 2. Monoszinaptikus reflexek Izomeredetű (propioceptív vagy myotaticus) nyújtási reflex pl. a patella reflex A vázizmot megnyújtjuk Ezt az izomorsó érzékeli A gerincvelőbe bevezető érző neuron közvetlenül egy motoros neuronnal áll kapcsolatban A motoros neuron kiváltja az összehúzódást

39 Izomeredetű reflex

40 Gerincvelői reflexek 3. Az izomeredetű reflex következményei: Reciprok beidegződés: az izomorsóból eredő impulzusok az antagonista izmokhoz vezető motoros neuronokban gátlást hoznak létre. Autogén gátlás (inverz nyújtási reflex): az izom nyújtása csak egy erősségig fokozható, utána megszűnik. Izomtónus: a harántcsíkolt izmok folyamatosan kissé összehúzott állapotban vannak.

41 Gerincvelői reflexek 4. Poliszinaptikus reflexek Nociceptív vagy flexorreflex. A bőr, a bőr alatti kötőszövet, az izmok fájdalmas ingerlékenysége indukálja A hajlítóizmok összehúzódnak A feszítőizmok gátlódnak Az ingerelt testrész eltávolodik az ingerforrástól Az ellenoldali végtag megfeszül ez a keresztezett flexorválasz.

42 Bőreredetű reflex

43 Gerincvelői idegek 31 pár 8 nyaki 12 háti 5 ágyéki 5 keresztcsonti 1 farok A nyaki tájék kivételével érző és mozgatórostokat, valamint vegetatív rostokat is tartalmaznak

44 A gerincvelői ideg

45 A gerincvelői idegek

46 Gerincvelői idegek

47 Gerincvelői idegek Lefutásukra jellemző: Szelvényezettség Kétoldali szimmetria Végrehajtó rendszerben utolsó átkapcsolás a gerincvelő mozgató szarvában

48 Gerincvelői idegek felépítése