A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás"

Átírás

1 A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

2 Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex

3 Az ember csontváza és izomrendszere vázizomzat tömege a teljes testtömeg %-a felnőttben fizikai munka (edzettség) és nem befolyásolja az izomtömeget mozgás aktív szerve test vázának (a csontoknak) egymáshoz képesti elmozdítása legtöbb izom két különböző csonton tapad inakkal, közben áthidal egy vagy több ízületet is

4 Az izmok működése statikus munkavégzés: közvetlenül az izmok erejétől függ nagyobb súly felemeléséhez vagy hordozásához nagyobb erő szükséges dinamikus munkavégzés: szintén lényeges tényező az izomerő, de bizonyos intenzitás mellett a munkavégzést a szervezet oxigénfelvevő képessége határozza meg

5 A vázizom szerkezete váz A különböző izomszövetek aktivációja 1) először elektromos aktiváció - akciós potenciál (fekete) 2) aztán adott késéssel ( latencia) mechanikai munka (piros) elektromos aktiváció utáni mechanikai aktiváció létrejötte elektromechanikai csatolás szövettani kép szív sima

6 A vázizom beidegzése I. a vázizom beidegzésének kizárólagos forrásai a motoneuronok a vázizom kizárólag idegi impulzusokra húzódik össze akciós potenciál összehúzódás intracelluláris Ca 2+

7 A vázizom beidegzése II. Motoros egység: egy motoneuron és az általa beidegzett izomrostok funkcionális egysége motoros egységek mérete igen változatos, az adott izom mozgási funkciójának megfelelően Kis méretű (10-20 izomrost/neuron): pl. mimikai és szemmozgató izmok az adott izmot nagyszámú motoneuron látja el Nagy méretű (több ezer izomrost/neuron): pl. a törzs axiális izomzata ( durva mozgások ) az adott izmot kis számú motoneuron látja el Ha nagyobb izomerő szükséges, akkor: motoneuronok tüzelési frekvenciája nő izomban kontrakció szummáció alakul ki az aktív motoros egységek száma nő az adott izomban TOBORZÁS

8 A kontrakció lépései 1) a motoneuron kisülése 2) ACh felszabadulása a véglemezen, kötődése a receptorhoz 3) a véglemezen Na + csatornák nyílnak depolarizáció 4) a depolarizáció beterjedése az izomrostokba a T-tubulusokon keresztül dihidro-piridin (DHP)-receptorok aktiválódása ( feszültségszenzorok ) 5) a Ca 2+ felszabadulása a szarkoplazmatikus reticulumból a ryanodin receptorokon át (Ca 2+ -csatornák) 6) Ca 2+ diffúziója a vékony és vastag filamentumokhoz 7) Ca 2+ kötődése a troponin C-hez aktin-miozin kötőhelyek szabaddá válnak 8) aktin és miozin között kereszthidak a vékony filamentumok kontrakciót eredményező elcsúszása a vastag filamentumokon

9 A relaxáció lépései a Ca 2+ visszavétele a szarkoplazmatikus retikulumba a Ca 2+ ledisszociálása a troponinról az aktin és a miozin közötti kölcsönhatás megszűnése a relaxáció időtartama 2-3-szorosa a kontrakcióénak

10 Izomrángás típusai Izotóniás összehúzódás megrövidülésnek nincs akadálya változatlan feszülés mellett következik be izomerő és a megrövidülési sebesség között fordított arányosság van külső munkavégzés is folyik olyankor jelentkezik, amikor az izom konstans terhelésnek van kitéve, pl. súlyemelő emeli a súlyt Izometriás összehúzódás a kontrakció ereje nem elegendő a megrövidüléshez csak a feszülés fokozódik nincs mechanikai munka szarkomerhossz és ingerlési frekvenia függvénye

11 Az összehúzódások aktiválási frekvencia függése Alapjelenségek Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb inger szummáció) Kontrakció- szummáció: az előző inger által okozott kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban újabb ingert adunk, a kapott kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé Inkomplett tetanusz: kisebb ingerlési frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebbnagyobb hullámokjelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót (részleges relaxációk) Komplett tetanusz: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció-szummációt eredményez tetanuszos összehűzódás. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez, nincsenek relaxációk.

12 Az izomrostok fajtái Az izomrosttípusok jellemzői ST FT 1 FT 2 az edzés hatására történő átalakulás ST (lassú, oxidatív) FT 1 (gyors, oxidatív, glikolitikus) FT 2 (gyors, glikolitikus) Mitokondrium tartalom nagy kicsi kicsi Protoplazma mennyiség nagy kicsi kicsi Vastagság kicsi nagy nagy Szarkoplazmatikus retikulum Ca 2+ felvevő és leadó képesség kicsi közepes nagy Kontrakció sebesség kicsi nagy nagy Fáradékonyság kicsi közepes nagy

13 A mozgatórendszer hiearchikus és mellérendelt szerveződése agykéreg thalamus basalis ganglionok agytörzs kisagy gericvelő afferensek (gerincvelőbe): Ia/IIa - feszítettség egyéb receptorok (pl. bőrben) propioceptorok izomzat efferensek: Aγ izomorsó beállítása Aα - izomösszehúzódás

14 Az ellenőrzés jellemzői A motorika ellenőrzése 1) szenzoros receptort ért ingerre adott sztereotip válaszreakciók, gyakran mozgás és/vagy reflex váltódik ki 2) folyamatos szenzoros információra épül az izom állapotáról 3) az érző bemenetek (izomorsó, ínorsó stb.) aktivációja átkapcsolódás(okkal) átadódik a motoneuronra és az antagonista izmok működését gátló interneuronokra Az ellenőrzésben részt vevő receptorok Proprioceptorok: a test, illetve a testrészek helyzetéről továbbítanak információt izmokban, izületekben és az egyensúlyszervben vannak izom passzív feszítettségének mértéke (fázisos/statikus) izom kontrakció mértéke ízület helyzete (hajlásszöge) izomorsók Golgi-féle ínorsók ízületi receptorok

15 Izomorsók munkaizomrostok között, azokkal párhuzamosan, tokkal körülvett; 4-10 mm hosszúságú; módosult izomrostokból áll, középső részén nincsenek aktin és miozin filamentumok 3 féle intrafuzális extrafuzális rostok = munkaizomrostok dinamikus magzsákrost II-es típusú afferens = szekunder végződés statikus magzsákrost statikus magláncrost Ia afferens axon = primer végződés (rost közepén)

16 Az izomorsók működése I. izomorsók az extrafuzális rostokkal párhuzamosan extrafuzális rostok összehúzódása izomorsók feszítettsége csökken intrafuzális rostok szélei össze tudnak húzódni, a középső rész csak passzívan megnyúlik (szenzoros afferensek itt végződnek) a szenzoros végződések nyújtásra érzékenyek extrafuzális rostok passzív nyújtásakor az intrafuzális rostok is megnyúlnak idegvégződések deformálódnak mechanoszenzitív ioncsatornák megnyílnak receptorpotenciál extrafuzális rostok összehúzódnak intrafuzális rostok ellazulnak (=izomorsó feszítettsége csökken) receptorpotenciál nem alakul ki extrafuzális rostok tartós feszülése intrafuzális rostok is megfeszülnek dinamikus magzsákreceptor rostjai utánaengednek a megnyúlásnak megszűnik az ingerület

17 Az izomorsók működése II. γ-efferensek: intrafuzális izomrostok kontraktilis szélső szakaszán intrafuzális rostok széleinek összehúzódását váltják ki beállítják az izomorsó nyújtással szembeni érzékenységét akaratlagos izomműködés: a kivitelező alfa-motoneuronokkal egyszerre aktiválódnak a gamma-motoneuronok is Golgi-féle ínorsók soros kapcsolás az izmokkal, Ib afferensek feszülésre deformálódnak, ez jár ingerülettel izom aktív feszüléséről és aktív nyújtásáról egyaránt adnak információt az ínban kialakuló erőt jelzik

18 A gerincvelő felépítése motoneuron populációk

19 Idegrost spektrum

20 Izomaktiváció

21 Az izmok ereje Izomerő fokozása: a működő egységek számának növelésével toborzás az ingerlési frekvencia növelésével kontrakció szummáció Az izom-erőkifejtés függ: az életkortól és a nemtől a rostok vastagságától és vérellátásától a működő izmok hosszától. az aktiválódó motoros egységek számától az idegimpulzusok sűrűségétől és szinkronizációjától az erőkifejtés idejétől a mozgósítható energia mennyiségétől (glikogén, kreatin-foszfát) a megmozgatott súly és az ellenállás nagyságától a rostok összetételétől

22 Miotatikus reflexek Monoszinaptikus nyújtási (extenzor) reflex példa: térdín- vagy patellareflex ütés a patellaínra m. quadriceps femoris megnyúlik izomorsó megnyúlik a reflex szinkron (valamennyi izomorsó egyszerre jön ingerületbe) és rövid latenciájú egyidejűleg az antagonista funkciójú izmon poliszinaptikus flexor reflex jelenik meg testhelyzet megtartott (nem esik el) érző neuron agyi pálya izomorsó agonista izom stimulus antagonista izom efferens neuronok interneuron

23 Flexor reflex védekezés, végtag távolítása a fájdalmasveszélyes behatás forrásától bőr fájdalomérző receptorai ingerlődnek átkapcsolódás aktiváló interneuronokra motoneuronok serkentése ingerelt oldalon flexorizmok összehúzódnak átkapcsolódás gátló interneuronokra motoneuronok gátlása ellenoldalon extenzor izmok összehúzódnak testhelyzet megtartása

24 Akaratlagos mozgások kivitelezése Corticospinalis pálya ( piramispálya ) eredés: 1) primer motoros kéregből (Brodmann 4) 2) szupplementer motoros kéregből (mozgások tervezése) 3) premotoros kéregből (Brodmann 6) nyúlvelő piramisán fut keresztül illetve átkereszteződik végződés ellenoldali gerincvelő alfamotoneuronjain illetve interneuronokon

25 Szomatotopia homonculus: a mozgató pályák kiindulásának és az érző pályák végződésének kérgi vetülete primer motoros kéregben: egymás közelében lévő izmok az agykéregben is egymás mellett reprezentáltak a reprezentáció nem az izom méretével, hanem az általa végzett mozgás finomságával arányos (kéz, arc, nyelv túlreprezentált ) primer szomatoszenzoros kéregben (S1; Brodmann 1): elektromos ingerlés, mely testrészén érez zsibbadást vagy mást a reprezentáció a taktilis érzékelésben betöltött szereppel arányos (kéz, arc, nyelv, száj túlreprezentált )

26 A mozgató működés szabályozása piramispálya elsődleges mozgató kéreg szuplementoros motoros kéreg elsődleges mozgató kéreg agykéreg premotoros kéreg capsula interna középagy középagyi pedunculus hid nyúltvelő piramisok piramidális kereszteződés oldalsó leszálló pálya gerincvelő

27 Gerincvelői pályák Leszálló mozgatópályák Felszálló érzőpályák 1. piramispályák 3. hátsó oszlopi középső lemniscális rendszer a - oldalsó a fasciculus gracilis b elülső b fasciculus cuneatus 2. extrapiramidális pályák 4. spinocerebelláris köteg a rubrispinális pálya a - hátsó köteg b retikulospinális pálya b elülső köteg c vestibulospinális pálya 5. anterolateralis rendszer d olivospinális pálya a oldalsó spinotalamikus köteg b - elülső spinotalamikus köteg 6. spino-oliváris köteg

28 Bazális ganglionok rendszere automatikus mozgások kivitelezése izomtónus beállítása érzelmekkel-ösztönökkel kapcsolatos mozgások szervezése ( pszichomotorika) agykéregből kiinduló és oda visszatérő hurokpályák feldolgozó állomásai a bejövő agykérgi információ kapuja a striatum feldolgozott kimenő információ a globus pallidus belső részéből és a substantia nigra retikuláris részéből kimenő info a talamuszba kerül, onnan vissza a kéregbe bemenő információ a teljes agykéregből, a kimenő már csak adott agykérgi részekbe megy mozgást kivitelező struktúrákhoz (gerincvelő, agytörzs) közvetlenül nem csatlakozik Parkinson-kór: mozgásszegénység, lassú mozgás remegés, merev izmok substantia nigra dopaminerg neuronjai elpusztulnak (striatumot aktiválják, ha épek) Huntington-chorea: félelmetes, akaratlan túlmozgás striatum (caudatus mag + putamen mag) károsodik Kimenet: 1) közvetlen: globus pallidus belső része és substantia nigra talamusz (aktiválódik) agykéreg aktiválódik 2) közvetett: globus pallidus külső része szubtalamikus mag globus pallidus belső része és substantia nigra talamusz (gátlódik!) agykéreg gátlódik (mozgások simítása )

29 A kisagy működése motoros koordináció kivitelezett mozgásokat összehasonlítja a tervezettekkel ( komparátor ) szükség esetén korrigál utasítás mozgást kivitelező rendszereknek megtanult mozgások rögzülése beérkező axonok elágaznak: interneuronokat serkentenek a kisagykéregben mély mag neuronjait serkentik interneuronok a Purkinje sejteket serkentik/gátolják Purkinje-sejtek aktiválódnak vagy gátlódnak aktivált Purkinje-sejt gátló (GABA) hatású mély magot gátolja mély mag sejtjei összegzik az információkat agykéreg, agytörzs, gerincvelő felé megfelelő üzenetet küldenek Purkinje-sejtek óriási dendritfa (~ szinapszis) rengeteg információt kapnak, ezeket integrálják a kimenetük gátló (GABA)

30 Kisagyi sérülések: hipotónia a végtagokat könnyű passzívan mozgatni nem tud ütemes mozgást végezni (pl. tapsolni) összetett mozgásoknál rossz a mozdulatok sorrendje A kisagyi szabályozás

31 A mozgáskoordináció főbb struktúrái és az izomtónus Izomtónus passzív mozgatással szembeni ellenállás alapja a monoszinaptikus nyújtási reflex akkor is fennáll, ha csak a gerincvelő működőképes Antigravitációs izmok a testhelyzet megtartását szolgálják axiális törzsizomzat és végtagok extenzor izmai Az antigravitációs izmok tónusa Deiters-mag és hídi formatio reticularis: a nyújtási reflexet serkenti (facilitálja) a gerincvelőben nucleus ruber (tractus rubrospinalison át), agykéreg, kisagy: a facilitáció hatását gátolják a gerincvelőben

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz,

Részletesebben

Idegrendszer motoros működése

Idegrendszer motoros működése Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás Mozgató működés Propriocepció és mozgás 2/24 a szomatoszenzoros receptorok között említett proprioceptorok ingerülete zömmel nem tudatosul az izmok megnyúlását és az inak feszességét érzékelik és részben

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer

Részletesebben

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

Anyagforgalom és víztartalom

Anyagforgalom és víztartalom Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.

Részletesebben

Szomatomotoros működés

Szomatomotoros működés Szomatomotoros működés A központi idegrendszer működésének jelentős kapacitását teszi ki a vázizmok mozgásának irányítása. Ezt nevezzük szomatomotoros funkciónak. (A zsigerek mozgása, a visceromotoros

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.03. Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

SZABÁLYOZÁS visszajelzések SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további

Részletesebben

A szomatomotoros rendszer élettana (III)

A szomatomotoros rendszer élettana (III) A szomatomotoros rendszer élettana (III) Dr. Nagy Attila 2018 A szomatomotoros rendszer felépítése Kéreg Bazális ganglionok Thalamus Cerebellum Agytörzs Szenzoros események Gerincvelő MOZGÁSOK 1 A kéreg

Részletesebben

A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő

A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Motoros tünetek: a legfontosabb és leggyakoribb jelenségek STROKE Transient ischemic attack

Részletesebben

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Az izomszövet. A harántcsíkolt izom

Az izomszövet. A harántcsíkolt izom Az izomszövet szövettanilag eltérı típusok: sima és harántcsíkolt, utóbbin belül vázés szívizom az összehúzódás alapvetı mechanizmusa azonos: aktin-miozin rendszer A harántcsíkolt izom vázizom: ínnal csonthoz

Részletesebben

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Leszálló pályák eredete: Cortex Agytörzs Cortex Agytörzs Leszálló pályák Kérgi

Részletesebben

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere Rövid történeti áttekintés Camillo Golgi Santiago Ramón y Cajal Korbinian Brodmann Theodor Schwann Szentágothai János Golgi-impregnációval készült

Részletesebben

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04.

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. UEFA A licencmegújító továbbképzés A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Kollár Veronika

Kollár Veronika A harántcsíkolt izom szerkezete, az izommőködés és szabályozás molekuláris alapjai Kollár Veronika 2010. 11. 11. Az izom citoszkeletális filamentumok és motorfehérjék rendezett összeszervezıdésébıl álló

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3- Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák

Részletesebben

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis

Részletesebben

Agyi régiók finomszerkezete, neuronhálózatok. A pszichológia biológiai alapjai II. 4. előadás

Agyi régiók finomszerkezete, neuronhálózatok. A pszichológia biológiai alapjai II. 4. előadás Agyi régiók finomszerkezete, neuronhálózatok A pszichológia biológiai alapjai II. 4. előadás Az agykéreg szerveződése Camillo Golgi Golgi impregnációval készült metszetek - funkciók Santiago Ramón y Cajal

Részletesebben

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere Rövid történeti áttekintés Camillo Golgi Santiago Ramón y Cajal Korbinian Brodmann Theodor Schwann Szentágothai János Golgi-impregnációval készült

Részletesebben

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA A cerebrovascularis betegségek (CVB) az 50. életév felett leggyakrabban előforduló neurológiai kórképek. Epidemiológiai

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz vázizomrendszer a vázizmokat beidegző idegek eredete A csontok típusai

Részletesebben

Izomélettan. Vázizom

Izomélettan. Vázizom Izomélettan VÁZIZOM, SIMAIZOM ÉS SZÍVIZOM 2 0 1 6. 0 9. 2 7. Ö S S Z E V O N T S Z E M I N Á R I U M Vázizom Harántcsíkolt Funkcionális egysége az izomrost: sok magvú, hosszú hengeres sejtek Izomrostok

Részletesebben

Neuroanatómiai szemelvények

Neuroanatómiai szemelvények Neuroanatómiai szemelvények Dobolyi Árpád Élettani és Neurobiológiai Tanszék, MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport A diencephalon (köztiagy) helyzete az agyban A diencephalon részei

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Fizioterápia Fogalma: gyógykezelés természetes eszközökkel, módszerekkel (görög füzosz természet) A fizioterápia tehát: -a természet energiáit használja -a gyógyítás legősibb ága -az orvosi terápia része

Részletesebben

A mozgások supraspinalis szervezıdése

A mozgások supraspinalis szervezıdése A mozgások supraspinalis szervezıdése A motoros rendszer szervezıdése A motoros tevékenység elhatározása Asszociációs kéreg Basalis ganglionok Cerebellum Thalamus Sensoros információ TERV PROGRAM Primaer

Részletesebben

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

Látás Nyelv - Emlékezet.   ETE47A001/2016_17_1/ Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti

Részletesebben

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna

Részletesebben

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet

Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet A szenzoros transzdukció celluláris alapjai: a szenzoros inger neurális aktivitás összefüggés általános törvényszerűségei, a szenzoros (generátor) potenciál keletkezése különböző szenzoros modalitásokban,

Részletesebben

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András Alapfogalmak Anatómiailag felosztható Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András központi idegrendszerre, melynek része az agy és a gerincvelő. Mindkettő szürke- és fehérállományra tagolódik. A szürkeállomány

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb

Részletesebben

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

Idegszövet gyakorlat

Idegszövet gyakorlat Idegszövet gyakorlat Brainbow mouse by Dr. Tamily Weissmann Dr. Puskár Zita (2017) Diffusion spectrum magnetic imaging by Dr. Van Wedeen Idegrendszer szerveződése Központi idegrendszer Perifériás idegrendszer

Részletesebben

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 BA = Brodmann area Primer motoros area (BA 4) Praemotoros cortex (PMA, BA 6) Supplementer motoros area

Részletesebben

Érzékszervi receptorok

Érzékszervi receptorok Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből

Részletesebben

Általános bemelegítés

Általános bemelegítés Általános bemelegítés Összefoglalás A test tengelyei és síkjai a szaknyelv kialakításának az alapja. Test és szer viszonya a test szélességifőtengelyének viszonya alapján állapítható meg. Az álló helyzetek

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás

Részletesebben

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás

Részletesebben

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek Az érzőrendszer Az érzőrendszerek 2/28 az érzőrendszerek a külvilágról (exteroceptorok) és a belső környezetről (interoceptorok) tájékoztatják az idegrendszert speciális csoport a proprioceptorok, amelyek

Részletesebben

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD Vázizom elektrofiziológia alapjai Tóth András, PhD Témák Struktúra Kontrakció és relaxáció Aktiváció Excitáció-kontrakció csatolás Akciós potenciál Ioncsatornák* Ca 2+ homeosztázis Struktúra Vázizom

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük Az ember csontváza és izomrendszere belső csontos váz a vázizmokat beidegző idegek eredete motoros agyidegmagvak fej izmai gerincvelői

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

Az izommőködés tanulmányozása elektromiográfia segítségével

Az izommőködés tanulmányozása elektromiográfia segítségével Az izommőködés tanulmányozása elektromiográfia segítségével Bevezetés Az emberi vázizmok izomrostokból épülnek fel, melyeket kötıszövet kapcsol egybe. A vázizomzat mőködése a szomatikus motoros neuronok

Részletesebben

Biofizika I

Biofizika I ÁTTEKINTÉS AZ IZOM 9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE ÉS MECHANIKÁJA 10. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS SZABÁLYOZÁS MOLEKULÁRIS ALAPJAI TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MECHANIKAI

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25. KISAGYI NEUROANATÓMIA 2012. okt. 25. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis AGYTÖRZS ÉS S KISAGY SAGITTALIS METSZETE (Weigert-féle myelin festés) s) ARBOR VITAE

Részletesebben

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Eredmény: 0/199 azaz 0% Szervezettan2 (gyak_zh_3) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-03 21:06:30 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/199 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen szervet/struktúrát ábrázol

Részletesebben

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen Motorfehérjék

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata

II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata Anatómia Az akaratlagos mozgásszabályozás szerkezetei két részre oszthatók: a.) A supraspinalis motoros sejtrendszerek az agykéregben és az agytörzsben helyezkednek

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA Prof. Dr. Mihály András 2016. szeptember 22. 1 A CEREBELLUM HELYZETE Cisterna quadrigeminalis Cisterna 2 cerebellomedullaris A CEREBELLUM (CE) RADIOLÓGIAI ÁBRÁZOLÁSA. A NYILAK

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

Az izomműködés élettana

Az izomműködés élettana Az izomműködés élettana 1./11 Somogyi Magdolna Az izomszövet kontraktilis szövet Az izomműködés élettana Tipikus működése szerint összehúzódásra és elernyedésre képes Ennek eredményeként mozgatható a test

Részletesebben

Izmok általános tulajdonságai

Izmok általános tulajdonságai Izomrendszer Izmok általános tulajdonságai Izom musculus Harántcsíkolt izmok! Kb 350 db!!!! A test tömegének 45 %-a Színe: sötétvörös Musculus: m., tsz. musculi: mm. Izomrendszer feladatai MOZGÁS! Mozgásrendszer

Részletesebben

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen 1 Motorfehérjék

Részletesebben

Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika

Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek Szerkesztette: Fekete Veronika Az izomtípusok jellemzői Simaizom lassú nincs rajzolat Szívizom gyors harántcsíkolt Harántcsíkolt izom belső szervek akaratlan nem

Részletesebben

Idegszövet alapelemei

Idegszövet alapelemei III. BESZÁMOLÓ IDEGI SZABÁLYOZÁS - Az idegszövet feladata: az inger fölfogása, ingerület képzése, az ingerület gyors továbbítása. - Az idegszövet fölépítése: Idegszövet alapelemei idegsejtek vagy neuronok,

Részletesebben

Szerkesztette Vizkievicz András

Szerkesztette Vizkievicz András Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontostokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Készítsen rajzot a

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

A mozgatórendszer biomechanikája. Az előadás diáinak magyarázó szövege

A mozgatórendszer biomechanikája. Az előadás diáinak magyarázó szövege A mozgatórendszer biomechanikája Az előadás diáinak magyarázó szövege 1. dia: A vázizom biomechanikája 2. dia: A mozgatórendszer aktív és passzív szervei vannak, amelyek egységben működve hozzák létre

Részletesebben

Az idegrendszer szomatomotoros működései. Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I.

Az idegrendszer szomatomotoros működései. Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I. Az idegrendszer szomatomotoros működései Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I. BEVEZETÉS A kezdetek. Charles Scott Sherrington John Eccles English neurophysiologist, histologist, bacteriologist, and a

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás

Részletesebben

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája.

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája. Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája. Hirdetés D.R. Wilkie professzor előadására a londoni Villamosmérnöki Intézetben. A téma: izom. Kapható: LINEÁRIS MOTOR.

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben