Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Átírás

1 Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

2 Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó és vezérlő anyag. ott hatnak, ahol a sejteknek van receptoruk az adott hormonra Aminósavak (tiroxin), peptidek (oxitocin), szteroidok (tesztoszteron) Hipotalamusz-hipofízis (köztük nyél), a hipofízis a töröknyeregben ül Belső elválasztású mirigyek Negatív és pozitív visszacsatolás Hipotalamusz kis sejtes magvai releasing és inhibiting faktorok hipofízis elülső lebeny Hipotalamusz nagy sejtes magvai (n. paraventricularis és supraopticus) ADH és oxitocin hipofízis hátulsó lebeny Hipofízis középső lebeny MSH Hipofízis elülső lebeny STH, ACTH, FSH, LTH, LH, TSH

3

4 Tobozmirigy melatonin Pajzsmirigy pajzsporc előtt két lebeny tiroxin, trijód-tironin (I 2 tartalom) általános sejtanyagcsere serkentés, fokozott ingerületvezetés, osztódás, légzés, hőtermelés kalcitonin a vér Ca ion szintjét csökkenti beépül a csontokba (agancs) Mellékpajzsmirigy 4 db kis mirigy a pajzsmirigy kötőszövetes tokjában parathormon a vér Ca ion szintjét növeli kioldja a csontokból, serkenti a felszívódását a belekből, csökkenti a vesékben a kiürülését Mellékvese a vese csúcsán velő és kéreg - Kéreg három réteg külső: mineralokortikoidok (aldoszteron) víz- ionháztartás (Na + ) középső: glükokortikoidok (kortizon) glükóz háztartás (növeli a vércukorszintet), DE viselkedés is, pl. stressztűrés ACTH szabályoz belső: androgén hormonok (androszténdion, androszteron, tesztoszteron) másodlagos nemi jellegek

5

6 - Velő adrenalin, noradrenalin szimpatikus idegvégződésekben termelődnek (neurotranszmitterek) fokozzák a szívritmust, légzésszámot, nő a vércukorszint, gátolják a felépítő folyamatokat, a felszívódást, kitágul a pupilla Hasnyálmirigy Langerhans-szigetek: - α sejtek: glukagon vércukor szint növelés - β sejtek: inzulin vércukor szint csökkentés - D sejtek: somatostatin (a környező endocrin sejtek inhibitora) ilyenek vannak a gyomorban is Bélrendszer: szekretin, gasztrin, serotonin, hisztamin, kolecisztokinin, pankreozimin, villikinin Vese juxtaglomerularis rendszer renin mineralokortikoidok Here tesztoszteron LH Petefészek ösztrogén FSH progeszteron LH, LTH Placenta progeszteron

7

8 Idegrendszer Ingerlékenység a szervezet válaszol az őt ért ingerekre Központi és perifériás Szomatikus és vegetatív Központi gerincvelő és agy Periféria idegek, dúcok Idegsejtek sejttest + dendritek + axon (velőshüvellyel vagy nélküle) az axon végén végfácska A velőshüvelyt gliasejtek alkotják. Idegsejtek közti kapcsolat szinapszis kémiai, elektromos Az ingerület az egész neuronon végigterjed hüvely nélkülin 1-2 m/s; velőshüvelyesen m/s A gliasejtek egyik típusa (ependyma sejtek) az agy és a gerincvelő üregeit bélelik (csillós köb és hengerhámsejtek) és módosult formáik az agy-gerincvelői folyadékot (liquor) termelik.

9

10

11 Ingerület vezetés: depolarizáció (akciós potenciál) repolarizáció

12 Gerincvelő, agy központi idegrendszer (arányuk emberben 2 %, kérődzőkben 47 %, macskákban 30 %) Idegek környéki idegrendszer Szomatikus elsősorban a külső ingerekre válaszoló rendszer idegei a gerincvelő, vagy az agy után már nem kapcsolnak át, hanem neuronok közbeiktatása nélkül érik el a célszerveket. Vegetatív elsősorban a belső ingerekre válaszoló rendszer idegei a gerincvelő/agy után még általában átkapcsolnak egy neuronon a célszerv közelében, vagy falában lévő ganglionban. Az idegrendszer alapvető működési egysége a reflexív: receptor afferens ideg (érző neuron) interneuron efferens ideg effector (mozgató vagy szekréciós) idegvégződés A legegyszerűbb esetben az érző neuron közvetlenül átkapcsol a mozgató neuronra (monoszinaptikus reflex) De leggyakrabban vannak interneuronok köztük (poliszinaptikus reflex) ez sok esetben a gerincvelő más részeire is küld így információt, vagy akár az agyba is agytörzsi vagy akár kérgi reflex!

13 Az idegsejtek sejttestei a központban magvakba, a környéken idegdúcokba (ganglionokba) rendeződnek. A gerincvelőben és az agyban a neuronok a szürkeállományt alkotják, ami az agyvelőben a széli területeken (agykéreg), míg a gerincvelőben a középső részben helyezkedik el. A központból kilépő idegrostok közös kötőszövetes tokban haladnak ideg érző, mozgató, kevert A központban az idegrostok pályákat alkotnak projekciós (agy és gerincvelő között), asszociációs (egy agyvelői területen belül), commissurális (agyvelő féltekék között). A központban futó idegrostok a fehérállományt alkotják a velőshüvelynek köszönhetően (sok zsír és fehérje). A gerincvelő közepén fut a canalis centralis az agykamrákban folytatódik liquor (sejtszegény) védelem Védelem burkok: - kívül kemény burok kollagén és elasztikus rostok - középen pókhálóhártya kollagén, elasztikus és rácsrostok - belül lágy burok erek, idegek

14

15 A pókhálóhártya és a belső burok között van egy tér közlekedik a IV. agykamrával liquor A liquor az agykamrákba betüremkedő érhálózat (plexus choroideus) falán keresztül szűrődik át folyadékban úszik az agy

16

17

18

19

20

21 Előagy, kisagy, agytörzs Agytörzs a gerincvelő folytatása a szürkeállomány formatio reticularist alkot benne vegetatív központok Alsó agytörzs: nyúltvelő, híd és középagy Nyúltvelő agyvelő legősibb része - kereszteződik a piramispálya - védekező reflex (tüsszentés, köhögés) - táplálkozási reflex - légzés reflex - erek tágulása, szűkülése VI., VII., VIII., XII., IX-XI. agyideg kilépése IV. agykamra Híd harántrostjai a kisagyhoz kapcsolnak, hosszanti rostjai a nagyagyhoz futnak Agyideg magvak (V. agyideg)

22 Középagy tető két pár ikertest: elülső látódomb hátulsó hallódomb Tájékozódási reflexek Középső rész sisak átkapcsoló központ Vörösmag egyensúlyozás, vázizom tónus, összerendezett mozgás extrapiramidális pálya Alsó része agykocsányok mozgató pályák (pl. piramispálya) Innen lép ki a III. és IV. agyideg Felső agytörzs köztiagy + nagyagy törzsmagvai Köztiagy epitalamusz + talamusz + hipotalamusz + III. agykamra Talamusz látás és hallás kéreg alatti központjai (külső és belső térdestest) - az afferens pályák utolsó átkapcsolási pontja - testtartás, mozgási reflexek Hipotalamusz nagy sejtes és kis sejtes magvak hormonok - éhség központ, agresszió, nemi működés, biológiai óra

23

24

25 Kisagy féreg + két félteke Szürkeállomány izom, ín, bőr receptoroktól + hallás, látás, egyensúlyozás receptoraitól kap információt térben és időben összehangolt izomműködés, izomtónus Fehérállomány a két féltekét köti össze + a nagyagy felé ad információt + a gerincvelő felé Előagy agyféltekék kéreg (szürkeállomány) + fehérállomány (benne kéreg alatti magvak) + oldalsó agykamrák Az egész agyvelő %-át adja emlősökben, emberben 80 %-ot A kéreg általában barázdált. A kéregben 6 rétegben találhatók a neuronok. 4 fő lebeny: - homlok - fali - nyakszirti - halánték

26

27 Tudatos működések Tanulás Memória Szaglás, látás I. és II. agyideg Kéreg alatti magvak: - amygdala (mandula mag) - nucleus caudatus (farkalt mag) - globus pallidus (sápadt mag) - putamen (héj) Az agyidegek közül az I. és a II. kihelyezett agyrészlet, a többi valódi agyideg. A III., IV., VI., XI., XII. mozgató Az I., II., VIII. érző Az V., VII., IX., X. kevert

28

29 Vegetatív idegrendszer homeosztázis: Interoceptorok gerincvelő agytörzs limbikus rendszer Szimpatikus és paraszimpatikus efferens rostok A környéki idegrendszerben ganglionok átkapcsolás Szimpatikus háti és ágyéki rész oldalsó szarvaiból ered a szimpatikus határkötegben vagy a hasüregi dúcokban kapcsolnak át A szervezetet aktivizálja katabolizmus Paraszimpatikus agytörzs és a keresztcsonti tájékról a szervek közelében vagy falában lévő dúcokban kapcsolnak át A szervezetet leállítja, illetve visszaállítja normális szintre anabolizmus

30

31 Érzékszervek Bőr a legnagyobb felületű érzékszerv tapintás, nyomás, hő, fájdalom Meleg mélyen az irhában hideg felületesebben Tapintás Meissner-féle végtest Nyomás, rezgés Vater-Pacini féle végtest

32 Látás

33

34 Az agyideg rostok 80 %-a a látóideg rostja a primer látókéregben feldolgozza az agy a fordított képet (talpra állítja a tapasztalatok alapján 1 hónapig bekötött szemmel élt emberek a kötés levétele után néhány másodpercig fordítva láttak) mit lát és hol látja (térbeli információk). Ezután a szekunder látókéregben tárolt adatok alapján értékeli a látottakat, illetve ehhez jönnek a memória egyéb darabjai a szomszédos területekről (halántéklebeny és az alatta lévő törzsdúcok). Mindkét agyfélteke kap látás információkat jobb: logikus gondolkodás, bal: fantáziával, képzelőerővel összefüggő dolgok.

35

36

37 Hallás

38

39

40

41 Egyensúlyérzékelés

42 Szaglás A szaglóhám az orrüreg felső részén található. A receptorok többmagsoros hengerhámot alkotnak a támasztósejtekkel együtt. A támasztósejtek közül kilógnak a receptor sejtek érzékelő szőrei, a sejtek felszínén lévő nyálkába, amibe beleoldódnak a szagmolekulák. A kutya szaglása azért jobb az emberénél, mert a szaglóhám területe sokkal nagyobb: Az emberé kiterítve postai bélyeg nagyságú, míg a kutyáké A4 lap méretű. De az agy szaglóterülete, ahol a szagokat elemzi, illetve a szagemlékeket eltárolja a kutyáknál arányosan 40-szer nagyobb, mint az embernél. Az ember szagló receptorainak száma kb. 5 millió, míg egy angol vérebé 500 millió, de egy beagle-nek is 225 millió receptora van. Az ember átlagosan szagot tud megkülönböztetni, míg egy kutya akár et is.

43

44 Ízlelés

45