Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Hasonló dokumentumok
Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

4. A humorális immunválasz október 12.

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Antigén-felismerő receptorok (BCR, TCR) GYTK Immunológia

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Immunológia alapjai. T-sejt differenciálódás és szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Antigén, Antigén prezentáció

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés

Immunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Sejtfelszíni markerek és antigén csoportok

Adaptív/anticipatív immunrendszer. Egyedi, klonális receptorok. szignáljainak kontrollja alatt áll

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Immunológia alapjai előadás T-sejt differenciálódás T sejt szelekció a tímuszban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe

Az ellenanyagok orvos biológiai alkalmazása

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze.

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Immunológia alapjai (Fogász)

Az immunológia alapjai

Az Ig génátrendeződés

B sejtek és a B sejt közvetített immunválasz. Pállinger Éva

Immunológia Világnapja

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

Immunitás és evolúció

Mikrobiális antigének

FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.

Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA

Immunrendszer. Immunrendszer. Immunológiai alapfogalmak Vércsoport antigének,antitestek Alloimmunizáció mechanizmusa Agglutináció

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Környezetegészségtan 2018/2019. Immunológia 1.

Környezetegészségtan 2016/2017. Immunológia 1.

Allergia immunológiája 2012.

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Az immunológia alapjai (2018/2019. II. Félév)

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Tolerancia és autoimmunitás

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Immunpatológia. Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján:

Immunpatológia. Az előadások anyaga megtalálható - részben az Immunbiológia tankönyvben, ill. - a tanszék honlapján:

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása

Immunbiológia I. 1. Immunbiológia 0. BEVEZETÉS

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

Kórokozók elleni adaptiv mechanizmusok


Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

T sejtek II Vizler Csaba 2010

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Az immunrendszer szerepe

Az immunológia alapjai

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

Immunkomplexek által elindított gyulladási folyamatok követésére alkalmas mikrofluidikai rendszer fejlesztése

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Immunbiológia 4. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe Antigénprezentáció Engelmann Péter

Kacsa IMMUNOLÓGIA. A jobb megértés alapjai. S. Lemiere, F.X. Le Gros May Immunrendszer. Saját, veleszületett immunitás. Szerzett immunitás

Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétél kard

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

Átírás:

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok

Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás: immunválaszt kiváltó idegen ágens - Mostani meghatározás: T- illetve B-sejt receptor által felismert anyag, amely MHC-tól függően aktív immunválaszt vagy toleranciát vált ki.

Alapfogalmak immunogén (immunválaszt kiváltó anyag) epitóp (antigén-determináns) az Ig/BcR/TcR által felismert antigén-részlet paratóp az epitóp-felismerő részlet) haptén olyan (kismólsúlyú) anyag, mely önmagában nem vált ki immunválaszt, de specifikus antitest által felismerhető. Hordozó/karrier nagymólsúlyú, inert hordozó, mely elsősorban haptén-tartalma révén válik specifikusan felismerhetővé.

Az immunrendszer működésének sajátosságai 1. Antigén specificitás Antigén: bármely molekula, mely immunválaszt indukál Antigén determináns= epitóp: az antigén T- vagy B-sejt receptor által felismert részlete

Az antitestek epitópokat ismernek fel

Felismerő molekulák Immunglobulinok B-sejt receptorok (BcR) T-sejt receptorok (TcR) MHC I és II osztály Általában hasonló szerkezetű 100 as-ból álló variábilis összetételű domén-elemek.

Immunológiai felismerő molekulák Antigénspecifikus felismerő molekulák Járulékos molekulák

Az immunglobulin molekula doménes szerkezete Ig domén Könnyűlánc hypervariábilis régiói - CDR Könnyűlánc Nehézlánc Antigén kötés Nehézlánc hypervariábilis régiói - CDR Papain bontás helye Biológiai hatás közvetítése Papain bontás helye Komplement kötőhely

Az IgG szerkezete

Az immunglobulin molekula harmadlagos szerkezete

Minden antitest specifikus antigént (epitópot) ismer fel: a kapcsolódás a kulcs-zár viszonyhoz hasonló Antigének Antitest

Ig domén: láncon belüli S-S-kötések hurkokat képeznek, melyek globuláris szerkezetűek.

Immunglobulinok Monofunkciós jellemző: specifikus antigén-felismerés és kötés (az antigén bejutása előtt). Fab-dependens funkció. Polifunkciós jellemző: szignalizáció, komplementaktiválás, imunkomplex-képződés, Fc-receptor kötés (az antigén-bejutás és megkötés után). Fc-dependens funkciók.

Ig izotípusok A könnyű (L) és nehéz (H) lánc konstans (C) régió összetétele alapján C H izotípusok: IgG, IgM, IgA, IgD, IgE. Az IgD kivételével mindegyik kimutatható a szérumban. C L két izotípust hoz létre: kappa (κ) és lambda (λ), melyek minden nehéz lánc izotípussal kapcsolódhatnak.

Immunglobulin osztályok szerkezete, nehézlánc típusok µ nehézlánc könnyűlánc γ nehézlánc α nehézlánc ε nehézlánc δ nehézlánc

Az immunglobulin alosztályok különböznek szerkezetileg és funkciójukban Forma Szérum cc. mg/ml Komplement aktiváció Placenta Transzfer FcReceptor kötés Szekrétumokban

Normál immunglobulin megoszlás IgG vér, nyirok, transzplacentáris transzport anyából a magzatba (Mw 150 kd) Toxin és vírus-neutralizáció IgM vér, nyirok (pentamer), sejtfelszíni receptor (Mw 900 kd) Fertőzés kezdeti szakaszában megjelenő antitest. IgA nyálkahártya-felszín, vér (dimer vagy tetramer forma) (Mw 150-600 kd) IgD BcR-összetevő (Mw 150 kd) Egyelőre ismeretlen funkció IgE vér (sejtfelszínhez kötött) (Mw 190 kd) allergiás reakció kiváltása

Ig idiotípus A V-régió egyedi antigén-determinánsai, összességük minden antitestre egyedien jellemző. A könnyű és nehéz láncok három hipervariábilis régiója együttesen alakítja ki.

Az antigéndeterminánsokkal kapcsolódó könnyű és nehézlánc szakaszok

Az antigén-kötő hely tartalmazza a hipervariábilis régiókat

Az Ig- nehéz és könnyűlánc doménjei V= variábilis D= diverzitás J= joining

V = Variabilis D = Diverzitás J = Joining C = Konstans Az Ig nehéz és könnyű lánc gének szerveződése

A génátrendeződés folyamata D-J V-J / V-D-J

Az elsődleges limfocita differenciálódás általános jellemzői Proliferáció Antigén-Rezeptorgén átárendeződés, funkcionáló Antigenreceptorok megjelenése a sejtfelszínen Migráció Csv stróma irányítja (adhézió, lemokin termelés) Szelekció - a veszélyes, sajáttal reagáló (autoreaktív) sejtek Apoptózis

A csontvelői B sejt differenciálódás stádiumai CD34+

Csontvelői stromasejtek szerepe

A B- és a T- limfociták fejlődése - közös vonások

A thymocita érés jellemzői 1. Migráció: (kemokinek) 2. Proliferáció: (IL-7) 3. Differenciáció: - TcR génátrendeződést - Fenotípus változások 4. Szelekció: (apoptózis)

Thymocyta szelekció: Pozitív szelekció: Epithel sejt DP thymocita interakció a thymus cortexben Azon DP sejtek élnek túl, amelyek TcR-a alkalmas az MHC-saját peptid felismerésre MHC RESTRIKCIÓ Negatív szelekció: APC (makrofág vagy DC) thymocita interakció a thymus medullában Az MHC-peptid komplexhez nagy affinitású TcR-el kapcsolódó DP sejtek apoptózisa TOLERANCIA Érett SP sejtté differenciálódás