K É K V I R Á G MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM

K É K V I R Á G MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM ÉRVÉNYES: 1999. szept.1-től MÓDOSÍTVA: 2010. május 31.

KÉSZÜLT: Kékvirág Napközi Otthonos Óvoda 1107. Budapest X. Kékvirág utca 5. Írta és szerkesztette: Béres Péterné Módosította: A nevelőtestülete. Köszönetünket fejezzük ki a testületében dolgozó minden kollégának, akiknek építő kritikája, szakmai és emberi hozzáállása segítségünkre volt a program átdolgozásában. 2010. 2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 7 I. A PROGRAM ALAPGONDOLATAI 8 1. A GYERMEK, MINT A JÖVŐ LEHETŐSÉGE 2. A HELYI NEVELÉSI ÉRTÉKRENDSZERÜNK 3. AZ INTÉZMÉNYÜNK HELYZETELEMZÉSE 9 II. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FUNKCIÓI FELADATAI 12 1. A NEVELÉS CÉLJA 2. AZ ÓVODA FUNKCIÓI 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1 Az egészséges életmód alakítása 12 3.1.1 A gyermek gondozása 3.1.2 Az óvodapedagógus feladatai 3.1.3 Az egészséges életmód alakításának várható eredményei 6-7 éves korra 3.2 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 15 3.2.1 Az óvodapedagógus feladatai 3.2.2 Az érzelmi nevelés és a közösségi életre történő felkészítés várható eredményei 6-7 éves korra 3.2.3 Az óvodánk hagyományai 3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 18 3.3.1 Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3.2 Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3

III. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 22 1. A JÁTÉK 22 1.1 Az óvodapedagógus feladatai 1.2 A játékfejlődés várható megjelenési formái 6-7 éves korra 2. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 26 2.1 Munka jellegű tevékenységeink 2.2 Az óvodapedagógus feladatai 2.3 Részfeladatok 2.4 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 3. A TANULÁS 29 3.1 A tanulás formái 3.1.1 Az utánzásos minta 3.1.2 Spontán játékos tapasztalatszerzés 3.1.3 Gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzés 3.1.4 Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés 3.1.5 Gyakorlati probléma és feladatmegoldás 3.1.6 Gyakorlati problémamegoldás 3.2 Tanulás és szervezeti munkaformák 3.3 A tanulási formák megjelenése 3.4 A differenciált tervezés megvalósítása a nevelési év folyamán 3.5 Óvodapedagógusi szempontok a tanulás megszervezéséhez 3.6 Az óvodapedagógus feladatai 3.7 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 4. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 34 4.1 Feladatainkat három nagy részterület köré csoportosítjuk 4.2 Az óvodapedagógus feladatai 4.3 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 4.4 Funkcionálisan használatos eszközök 5. ZENEI NEVELÉS 37 5.1 Az óvodapedagógus feladatai 5.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 5.3 Funkcionálisan használatos eszközök 6. IRODALMI NEVELÉS 39 6.1 Az óvodapedagógus feladatai 6.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 6.3 Funkcionálisan használatos eszközök 7. MOZGÁS 41 7.1 Megvalósulása 7.2 Az óvodapedagógus feladatai 4

7.3 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 7.4 Funkcionálisan használatos eszközök 8. VIZUÁLIS NEVELÉS 43 8.1 Az óvodapedagógus feladatai 8.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 8.3 Funkcionálisan használatos eszközök 9. MATEMATIKA 45 9.1 Az óvodapedagógus feladatai 9.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 9.3 Funkcionálisan használatos eszközök IV. INTÉZMÉNYÜNK ALAPSZOLGÁLTATÁSAI 47 1. Fejlesztőpedagógia 2. Logopédiai ellátás 3. pszichológus programja 4. Intézményünk ifjúság és gyermekvédelme V. PROGRAMUNK SAJÁTOS TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. DRÁMAJÁTÉK 55 1.1 A drámajátékok megjelenése a csoportok életében 1.2 A speciális területből adódó óvodapedagógusi feladatok 2. FEJLESZTŐ CSOPORT 57 2.1 A speciális területből adódó óvodapedagógusi feladatok 3. BESZÉDFOGYATÉKOS ÉS RÉSZKÉPESSÉG 60 ELMARADÁSOKAT MUTATÓ ÓVODÁSKORÚAK LOGOPÉDIAI ELLÁTÁSÁNAK PROGRAMJA VI. INTEGRÁCIÓ 64 Beszédfogyatékosság VII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 66 1. A GYERMEKCSOPORTOK MEGSZERVEZÉSE 66 1.1 Napirend 1.2 Nyári napirend 1.3 Hetirend 5

2. AZ ÓVODA PARTNERKAPCSOLATAI 68 2.1 Kapcsolattartás formái 2.2 Óvoda-iskola partnerkapcsolat rendszere VIII. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 70 1. Az óvodába kerülés lehetőségei 1.1 A család feladata az óvodába kerülés esetén 1.2 Az óvoda feladatai a gyermek óvodába fogadása esetén 2. Óvoda és iskola átmenet 2.1 Az iskolába lépés feltételei: ( tankötelezettség ) 2.2 Az iskolára való alkalmasság szempontjai 2.3 Az óvoda feladata az óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítése érdekében IX. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ 74 SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER A PROGRAM TÖRVÉNYI GARANCIÁI A PROGRAM BELSŐ GARANCIÁI LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 76 Felhasznált irodalom 77 Mellékletek Nyitnikék (program ismertető szülők számára) 79 Alapítóokirat Jegyzőkönyv (Nevelői értekezlet) 6

BEVEZETŐ Örömmel adjuk közre a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat "Kékvirág " programját, mely, a sokéves közös munka, az együttgondolkodás és együttdolgozás eredményeként jött létre. Programunk a meglévő pedagógiai értékek megtartásával készült, figyelembe véve a mai kor pedagógiai törekvéseit, valamint az állandóan változó társadalmi igényeket, melyeket a szűkebb és tágabb környezetünk állít elénk. Szakma iránti elkötelezettségünk, az ember és gyermekszeretetünk vezérelt bennünket a program kidolgozásakor, melynek tartalmát a az egyénre szabott nevelés, fejlesztés elvével kívánunk megvalósítani. Erich Fromm így ír erről: " A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit, vagy amit szeretünk." 7

I. A PROGRAM ALAPGONDOLATAI 1. A GYERMEK, MINT A JÖVŐ LEHETŐSÉGE Minden egyes emberi élet csak egyszeri és megismételhetetlen, ezáltal a megszületett gyermek kincs, a jövő értéke, az emberi élet láncolatában az összekötő kapocs. A gyermek szeretetre méltó lény, akiben az ígéret és lehetőség lakozik. Kedvessége, bájos ártatlansága, kifogyhatatlan tudásvágya nagyon sok öröm forrása. A gyermek más, mint a felnőtt, benne még megvan a lehetőségek teljessége. E gondolatok szellemében az általunk nevelt gyermek lehessen boldog, vidám, nyílt, szerethesse pajtásait, bizalommal fordulhasson a környezete felé. Fontosnak tartjuk a játék elsődlegességét ezen belül az egyéni képességek kibontakoztatását, az egyediség, a másság elfogadását, a gyermek életkorának megfelelően közösségi kapcsolatainak létrehozását, valamint az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét. Bízunk abban, hogy az óvodában eltöltött évek maradandó élményt nyújtanak gyermekeink számára, amely alapot ad a sikeres iskolai évekhez. 2. NEVELÉSI ÉRTÉKRENDSZERÜNK, ALAPELVEINK Nevelésfilozófiai megközelítésben: a humanizmus, a demokratizmus, az emberközpontúság örök emberi értékek, melyek a tiszteletet, szeretetet, bizalmat, elfogadást, toleranciát jelentik mindennapi munkánkban. A gyermeki személyiség fejlesztése szempontjából fontosnak tartott alapelveink: - a játék elsődlegessége, - a gyermeki szükségletek kielégítése - az egyéni és életkori sajátosságok, személyiség figyelembevétele, - a verbális és testi kibontakozás, érzelmi, erkölcsi, értelmi, szociális képességek finom hangolása egyéni és közösségi szempontok alapján, - komplex nevelés, 8

- inkluzív pedagógia, kiterjesztett integrációs nevelés, differenciálás pedagógiai koncepció érvényesítése (egyediség, másság, individuum, migráns, tehetséggondozás), - a gyermeki fejlődés nyomon követése, - az iskolai életre alkalmasság fejlettségi szintjeinek meghatározása. Pedagógiai hitvallásunk: a családdal kézen fogva kulturális értékek közvetítésével értékes személyiségek formálása, valamint a kiemelten fejlesztendő kompetenciák megalapozása, megfelelő szintű birtoklása, célzott differenciált képességfejlesztéssel a játékosság elveinek betartásával. 3. INTÉZMÉNYÜNK HELYZETELEMZÉSE Óvodánk törzs épülete ötven éve épült, melyet három évtizeddel ezelőtt tovább bővítettek, ill. korszerűsítettek. Épületünk világos, tágas csoportszobákkal és kiszolgáló helységekkel rendelkezik. Udvarunkat fás, bokros területek teszik gyermekeink számára egészséges környezetté, eszközeinket folyamatosan cseréljük, korszerűsítjük - az EU követelményeknek megfelelően - melyek az önfeledt játékot és a koordinált mozgásfejlesztést is szolgálják. Intézményünk a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak alapján tud a kisgyermekekről gondoskodni hét óvodai csoportban. Ebből kettőt a kerületi igényeknek megfelelően logopédiai fejlesztő csoportként (lokális integráció) működtetünk azzal a célzattal, hogy a Helyi Óvodai Program alapján speciális fejlesztő programokkal segítsük a beszédhibákkal ill. részképesség zavarokkal diagnosztizált sajátos nevelési igényű gyermekeket. Óvodánk többi csoportjában integrálja az enyhe fokban értelmileg sérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket. Testületünk 1995 óta foglalkozik a drámapedagógia kérdéseivel és gyakorlati megvalósításával, mellyel nyitottabb világot kíván teremteni a felnövekvő gyermekek számára. Kedvező adottságainkat kihasználva, hangsúlyozott szerepet kap az udvari élet változatossága, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítása (természetszeretet, természetismeret, természetmegőrzés). 2009-ben intézményünk elnyerte a Zöld Óvoda címet az Oktatási Minisztériumtól. 9

A hagyományos óvodai értékek megőrzése mellett változatos kapcsolatteremtési formákat tartunk fontosnak (nevelési találkozók, szülők fóruma, barkács-délutánok, család óvoda közös kulturális programjai stb). A népi hagyományok megőrzése érdekében megismertetjük gyermekeinkkel a régi mesterségeket (korongozás, szövés). Szakmai munkánk elismeréseként 2004-ben az Oktatási Minisztériumtól az intézmény megkapta A Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton a Kiválóság Díj kategóriában az elismerő oklevelet. Személyi feltételek Nevelőtestületünk stabil, óvodapedagógusaink felsőfokú végzettségűek (Gyógypedagógiai Főiskolával, Tanítóképző Főiskolával, pedagógiai szakvizsgával, drámapedagógusi végzettséggel). Az intézményben a 7 óvodai csoportban 16 fő óvodapedagógus dolgozik, melyből egy az óvodavezető, egy pedig a fejlesztési feladatokkal megbízott óvodapedagógus fejlesztőpedagógus. Munkánkat főállású logopédusok a fejlesztő logopédiai csoportok mellett, és egy mellékállású logopédus heti két alkalommal segíti. Rendelkezésünkre áll még pszichológus is heti egy alkalommal. A pedagógus továbbképzés elveit és folyamatát a Minőségirányítási Program tartalmazza. Munkatársaink közé tartoznak a szakképzett dajkák, valamint az óvodatitkár és a kertész is. A dajka nénik, idejük nagy részét a gyermekek között töltik, így munkájuk szorosan kapcsolódik a mindennapi tevékenységformák szervezettebb, kiegyensúlyozottabb megvalósításához. Az óvodapedagógusokkal együttműködve kiemelten a gondozási feladatokban vesznek részt a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Tárgyi feltételek - A módosított Helyi Óvodai Program megvalósításához az eszközök biztosítottak. - A Kőbányai Önkormányzattól rendkívüli költségvetést nem igénylünk. Az általános, speciális feladatok megvalósításához a mindenkori éves költségvetés elegendő. - A biztonságos óvodai élet zavartalan működéséhez a feltételekkel rendelkezünk. 10

Óvodapedagógusaink között színes egyéniségek találhatók: - mindig mosolygós, - demokratikus, - jókedvű, és határozott, - jóhumorú, szakmailag elhívatott, - énekelve határozott, - mozgáskultúra fontosságát valló, - környezetvédő, - játék-ötletmester, - képességfejlesztést előtérbe helyező, - pályázatíró - pedagógusi pályát kezdő. Mindannyian együtt valljuk Váczi Mihály sorait: " Élni, szeretni, hinni a világot, Tenni valamit, mivel besugárzod - élni csak így érdemes." II. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FUNKCIÓI, FELADATAI 11

1. A NEVELÉS CÉLJA: - A tudásalapú társadalom megteremtésének biztosítása az egész életen át tartó tanuláshoz való képességek elsajátítása, valamint a kulcskompetenciák megfelelő szintű birtoklása. - Harmonikus, egészséges lelkű, erkölcsű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai felé nyitott, önállóan kezdeményező, önkifejező kisgyermekek nevelése. - A programban, a nevelési folyamatokban a hagyományos értékek megtartása mellett kiemelten biztosítani a drámapedagógiai módszerek beépülését. - A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A és SNI B) integrációja, a migráns gyermekek elfogadása annak érdekében, hogy segítséget nyújtsunk korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódásukhoz és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedésükhöz, és hogy alkalmassá váljanak az iskolai életre. - A logopédiai csoportokban (lokális integráció) a Helyi Óvodai Programban meghatározott feladatokon túl speciális fejlesztő program használatával (egyénre szabott, differenciált tervezés- logopédiai fejlesztés) alkalmassá tenni a sajátos nevelésű gyermekeket az iskolai élet megkezdésére. 2. AZ ÓVODA FUNKCIÓI: - óvó - védő, gondoskodó, stabil biztonságot teremtő, - szociális, - nevelő személyiség és képességalapozás, fejlesztés, - integráció 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI: 1. Az egészséges életmód alakítása. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. 3. Az anyanyelvi- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3.1 Az egészséges életmód alakítása Cél: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a szokások kialakítása, az egészséges személyiség formálása. Alapelvek: Együttműködünk a családdal, tiszteletben tartjuk szokásrendjét. A szülőket partnerré tesszük a feladatok elvégzésében. Törekszünk az óvodai szokások és a család életrendjének közelítésére. A gyermekek egészségének megőrzése alapvető fontosságú számunkra, minden esetben figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat (testi, lelki gondozás). 12

Differenciált bánásmódot alkalmazunk (adott esetben speciális gondozás különböző betegségek esetében- allergia, ételérzékenység, cukorbetegség állandó gyógyszerszedés ). A fejlődés nyomon követése. Feladat: - szomatikus, pszichikus és szociális harmónia megteremtése, - az életkori sajátosságoknak, képességeknek megfelelően a mindennapi szükségletek kielégítése, betegségmegelőzés - a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása 3.1.1 A gyermek gondozása A gyermekek szükségleteik önálló kielégítésére fokozatosan válnak képessé. A fejlődés egyéni ütemét figyelembe véve lépcsőzetesen juttatjuk el őket az önálló önkiszolgálásig. A gondozási tevékenységek közben kialakuló gyermek és felnőtt közötti bensőséges jó kapcsolat elősegíti a gyermekek egészséges fejlődését. Az óvodapedagógus - együttműködve a dajkával - folyamatosan, kellő időt hagyva a különböző tevékenységekre, segíti, bíztatja, dicséri a gyermekeket, s így fokozatosan kialakulnak a mindennapi élet szokásaihoz szükséges jártasságok, készségek. A családdal együtt a gyermekek egészséges életritmusának a kialakítása. A helyes életritmus, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés és a pihenés optimális megszervezésével, az ehhez kapcsolódó szokásrenddel biztosítjuk a kisgyermek egészséges személyiség fejlődésének alapját. 3.1.2 Az óvodapedagógus feladatai: teremtse meg az egészséges és biztonságos (befogadó) óvodai környezetet (Biztonságos Óvodai Program), gondoskodjon a gyermekek edzéséről és egészségének védelméről, valamint az ehhez szükséges eszközökről, alakítson ki harmonikus, jó nevelőtársi kapcsolatot a dajka-nénivel, alakítsa ki a nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkört, elégítse ki a gyermekek alapvető érzelmi és fizikai szükségleteit, segítse elő a gyermekek testi képességeinek fejlődését, működjön együtt a családdal, a gyermekvédelmi intézményekkel a gyermekek eredményes gondozottsága érdekében, figyeljen a gyermekek természetes mozgásfejlődésének elősegítésére, tanítsa meg a gyermekeknek az alapvető testápolással kapcsolatos technikákat és a tevékenységek sorrendjét, szervezze meg a gyermekek óvodai életritmusát és az ezen alapuló szokások rendszerét, 13

tapintatosan sajátíttassa el az önkiszolgálással kapcsolatos feladatrendszert (egyénre szabott, differenciált fejlesztés, különbözőségek elfogadása, tisztelete). figyeljen fel a kisebb testi hibákra, működjön együtt a családdal, valamint a speciális szakemberekkel (integráció), működjön együtt az óvoda orvosával és védőnőjével, hívja fel a figyelmet a gyermekek egészségével kapcsolatos problémákra (ételérzékenység, epilepszia stb...), kiemelten kezelje az orrfúvás helyes technikájának elsajátíttatását. Öltözködés: - sajátíttassa el az öltözködés célszerű sorrendjét és technikáját ( cipőkötés, gombolás, zipzár ). Táplálkozás: - vegye figyelembe a gyermekek eltérő táplálkozási szokásait, ismertesse meg az új ízekkel, - gondoskodjon a vitaminszükséglet kielégítéséről a szülőkkel együttműködve (zöldség, gyümölcs). Mozgás - edzés: - fokozatosan és folyamatosan használja ki az egyéni sajátosságok figyelembevételével az évszakokból adódó edzési lehetőségeket (napfürdő, vízfürdő, légfürdő), - biztosítsa a mindennapi természetes mozgáslehetőséget. Pihenés: - teremtse meg a nyugodt pihenés feltételeit. - vegye figyelembe az eltérő alvási igényeket, - 3.1.3 Az egészséges életmód alakításának várható eredményei 6-7 éves korra: Önállóan tudnak: - tisztálkodni, - helyes technikával fogat mosni (naponta 3x), és orrot fújni, - fésülködni, - a sorrendiség betartásával öltözködni, 14

- ruhát hajtogatni, - cipőt kötni, - kulturáltan táplálkozni. Felismerik: - a környezet gondozottságának és ápoltságának szükségességét, - saját szükségleteikkel kapcsolatos megoldási módokat, - a segítségnyújtás lehetőségeit. Igénylik a felnőtt segítségét: - a környezet rendbetételénél (csoportátrendezés stb.), - fésülködésnél (hosszú haj). Képesek: - mindennapi szükségleteik kielégítésére. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 3.2 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Cél: Szeretetteljes légkör megteremtése, melyben kialakul az érzelmi biztonság, az érzelmek felismerése és kifejezése, az érzelmek kontrollja. Feladat: - az érzelmi alapigények, komponensfajták kielégítése, erősítése, - a szocializációs folyamat segítése, - a közösségi érzés, a környezethez, a szülőföldhöz és a természethez való kötődés kialakítása. Alapelveink Elfogadjuk a gyermekek jellemvonásait, és ez képezi fejlesztésünk alapját. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a kis és nagyobb közösségben (csoport-óvoda). Elengedhetetlennek tartjuk az óvodapedagógus dajka modellszerepét. Testületünk minden tagja nyújtson érzelmi biztonságot gyermekeinknek. Törekszünk a különböző érzelmi igények kielégítésére. Valljuk, hogy az óvodai nevelés alapja a szokásrend kialakítása, és az ehhez való alkalmazkodás támogatása. 15

A társas kapcsolatok kialakításának eszközei: - játék tevékenységek, - közösen végzett feladatok, - játékos tanulási helyzetek. A gyermekek több éven keresztül idejük legnagyobb részét az óvodában töltik, tehát elengedhetetlen az óvodapedagógus, dajka és gyermek közötti érzelmi kötődés, modell - modellszerep vállalás, mely hat a csoportszerveződés folyamatára, a gyermekek egyéni fejlődésére. A kisgyermek én központúsága alapján elsősorban önmagára képes figyelni, emocionális alapon azonban fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal is törődni. Az óvoda sajátos életrendje lehetővé teszi, hogy a kisgyermek a tevékenységek során tapasztalatokat gyűjtsön, megismerje önmagát és az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezetet, így egyre gazdagabb kapcsolatrendszert alakít ki a körülötte élő gyermekekkel és felnőttekkel. 3.2.1 Az óvodapedagógus feladatai: alakítson ki szeretetteljes, kiegyensúlyozott, befogadó csoportlégkört, tegye otthonossá, barátságossá a csoport életterét, teremtsen érzelmi biztonságot minden gyermek számára, alakítsa ki a gyermekcsoport igényeihez igazodó szokásrendet, tudatosan fejlessze a pozitív személyes kapcsolatokat (gyermek gyermek, óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek), ismerje meg minden gyermek családi és szocializációs hátterét (eltérő életmód, kultúra), fogadja el a gyermek személyiségét és jelenlegi szocializációs szintjét, építsen a gyermekben rejlő pozitív tulajdonságokra, fordítson nagyobb figyelmet a sajátos törődést igénylő gyermekekre, a családdal való hatékony együttműködés formáit alakítsa ki, fejlessze az egymás iránti figyelmesség, segítőkészség, együttérzés és nyíltság, konfliktustűrő képességeit, erősítse az én tudat kialakulását, segítse az együttélés szabályainak elfogadását (kooperációs és kommunikációs készség), törekedjék az önállóság, az önfegyelem fejlesztésére, tartson kapcsolatot a nevelést segítő szakemberekkel (pszichológus, fejlesztőpedagógus), a nehezen szocializálható, sajátos törődést igénylő gyermekek érdekében, tanítsa meg a gyermekeket egymás másságának az elfogadására - empátia szervezzen minél több közös élményt nyújtó tevékenységet (hagyományok, ünnepek, séták, kirándulások stb...). 16

3.2.2 Az érzelmi nevelés és a közösségi életre történő felkészítés várható eredményei 6-7 éves korra: igénylik, szeretik az óvodai életet, szívesen részt vesznek közös tevékenységekben, ismerik, értik, elfogadják, betartják a kialakított szokás-szabály rendszert, egymás közötti kapcsolataik pozitív töltésűek (figyelmesek, türelmesek, együtt-érzőek, együttműködők stb...), önállóak a kapcsolatteremtésben, véleménynyilvánításban, feladatok elvégzésében, örülnek az egyén és a csoport sikereinek, közreműködnek annak elérésében, képesek a másság elfogadására (el és befogadó készség), elfogadják és betartják a különböző tevékenységekből adódó elvárt magatartási formákat, bizalommal fordulnak a felnőttek felé, aktív együttműködésre képesek, a kisebb gyermekek segítését természetesnek érzik, értik egymás és az óvodapedagógus metakommunikációs jelzéseit (elismerés, öröm, biztatás stb...). A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 3.2.3 Az óvodánk hagyományai Meggyőződésünk, hogy a hagyományápolás elengedhetetlen része az óvodai életnek. Az ünnepek adta érzelmi többlet színesíti a gyermekek életét, semmivel nem pótolható élményeket nyújt, mely meghatározó a személyiségük fejlődésében. Olyan képességeket fejleszt, mint az ünnepelni tudás, az érzelmi fogékonyság, a rácsodálkozás, a befogadás művészete stb. Ez az életkor a legalkalmasabb arra, hogy kialakítsuk gyermekeinkben a természethez, a környezethez, a szülőföldhöz való kötődés érzését. Mindennapjainkban természetes módon jelenik meg a népi kultúra kincseinek átszármaztatása a dalos játékokban, a népi mondókákban, a népmesékben, valamint a vizuális tevékenység területén (korongozás-fazekasság, szövés-fonás). Ezen kívül hat nagy terület köré csoportosítjuk hagyományos ünnepeinket: - Néphagyományok, Jeles napok (Szüreti mulatság, Farsang, Mikulás, Karácsony, Húsvét stb...). - Nemzeti ünnepeink (Márc.15.,). 17

- Természeti ünnepeink (Zöldbetűs napok, Nevezetes napok anyaga). - Gyermekekkel kapcsolatos ünnepségek (születésnapok, névnapok, gyermeknap). - Szülőkkel közreműködésével kapcsolatos ünnepségek (Anyák napja, évzáró, ballagás, ). - Kékvirág! szakmai napok. Számunkra az ünnepekre való felkészülés tudatos, előre tervezett munkát jelent. Fontosnak tartjuk az ünnepvárás előkészületeit, az ünnepek lebonyolítását, a hozzá szükséges külső és belső feltételek megteremtését. Szakmai napunk betekintést biztosít az egész napos nevelési és oktatási folyamataiba, lehetőséget ad a személyiségfejlesztő módszerek, eszközök gyakorlatban történő megismerésére. 3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3.1 Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósulása Cél: A grammatkailag helyes beszéd kialakítása, gondolatok árnyalt megfogalmazása, valamint a beszélő magatartás fejlesztése a tevékenységi formák keretein belül. Feladat: - beszélő környezet megteremtése, - a beszédképesség fejlesztése, - hangok tiszta ejtésének elősegítése mintaadás, - szókincsbővítés és mondatalkotó képesség fejlesztése, - közlő-képesség alakítása, - a verbális és metakommunikációs jelek összhangjának megteremtése, - nagyobb figyelem fordítása sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek és az idegen anyanyelvű gyermekek nyelvi fejlesztésére. - beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése a nap bármely szakában, - a fejlődés nyomon követése. Alapelveink Az óvodai élet egészét áthatja, minden tevékenységben jelen van az anyanyelvi nevelés. Megerősítjük az óvodapedagógus modell szerepét. Minden lehetőséget, eszközt felhasználunk a beszédkedv és beszédkapcsolatok fenntartására, ösztönzésére. Változatos élményekkel biztosítjuk a tevékenység, az érzelem, a gondolkodás, a beszéd harmóniáját ( játék, drámajáték, stb...). 18

Figyelembe vesszük a gyermekek közötti egyéni eltéréseket és megtervezzük a fejlesztő módszereket számunkra (felzárkóztatástól a tehetséggondozásig). Empátiával fordulunk a beszédzavarral küszködő gyermekek felé. Az első szocializációs közeg a család, melyben a nyelvi kommunikációs nevelés elkezdődik. E folyamatba kapcsolódik be az óvoda, ahol az anyanyelv használata elengedhetetlen része a nevelési folyamatoknak. A beszédkapcsolatok kialakulásának feltétele a nyelvi kifejezőkészség megléte, valamint a nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör. Az óvodapedagógus feladatai: legyen igényes és követésre méltó nyelvi eszközeiben, törekedjen az érzelem gazdag, szemléletes és képszerű kifejezésmódra, álljon mondatszerkesztése egyszerű, tömör, világos, érthető nyelvi egységekből, teremtsen aktív, hangulatos beszédkapcsolatot, beszédlégkört, fogalmazza meg egyértelműen kérdéseit, aktív gondolkodásra késztessen igazodjon a gyerekek eltérő nyelvi fejlettségéhez, és fejlessze azt, kísérje figyelemmel az átmeneti és tartós beszédzavarokat és hangolja össze munkáját a logopédussal. Az anyanyelvi nevelés várható eredményei 6-7 éves korra: felnőtteket, gyermekeket türelmesen meghallgatják és válaszolnak kérdéseikre, gondolataik közlésekor megfelelő nyelvi kifejezőkészséggel és kifejező móddal rendelkeznek, hangzóejtésük tiszta, képességeikhez mérten folyamatosan beszélnek élményeikről, tapasztalataikról, tudnak közölni, kérdezni, tiltást árnyaltan kifejezni, használják és értik a metakommunikációs jelzéseket. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 3.3.2 Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása 19

Cél: A különböző képességek és készségek fejlesztése a tevékenységformákon keresztül. Feladat: - az általános, az értelmi és a speciális képességek fejlesztése a tapasztalatok, valamint az ismeretek átadásával, gazdagításával és rendszerezésével. Alapelveink Nevelőmunkánkban tág teret biztosítunk a képességfejlesztésre, kiemelten a sajátos nevelésű gyermekekre. Törekszünk a gyermekek egyéni képességeinek megismerésére, és differenciált fejlesztésben részesítjük őket. Fontosnak tartjuk a képességfejlesztő munka integrálását a speciális területekre. A fejlődés nyomon követése. A képességfejlesztés feladatai két területre bonthatók: 1/a. Általános képességek: - érzelmi, erkölcsi, akarati képességek, - kommunikációs képességek, - testi képességek, amelyeknek fejlesztése az óvoda mindennapos tevékenységeinek folyamán valósul meg, s mint egy kiinduló alapot ad a képességfejlesztés kibontakoztatására. 1/b. Az értelmi képességeken belül a megismerő képességek fejlesztése: - érzékelés (látás, hallás, tapintás stb..), - észlelés (tér, idő, mozgás), - megfigyelés (szín-forma egység és ezek változatai), - figyelem (információk felvétele és feldolgozása), - emlékezet (információk tárolása, fejlesztése), - képzelet (élményanyag feldolgozása, alkotóképzelet - kreativitás), - gondolkodás (tapasztalatok feldolgozása, újraalkotása). 2. Speciális képességek fejlesztése a tevékenységi formákon keresztül: - mozgás - játék, munka, - irodalmi nevelés, - zenei nevelés, - vizuális nevelés, - környezet megismerésére nevelés, - matematika, - testi nevelés. Az óvodapedagógus feladatai: 20

keltse fel a gyermekek érdeklődését az egyes tevékenységek iránt motivált helyzetek (egyéni páros - kiscsoportos), biztosítsa a sokoldalú tapasztalatszerzést, a sokféle tevékenység lehetőségeit, segítse a környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezését, használjon ki minden lehetőséget a kommunikációs képességek fejlesztésére, bővítse az érzelmi-akarati képességeket, kiemelt figyelemmel kísérje a testi - szellemi egészség megóvását, fejlesztését, tudatosan teremtse meg a problémamegoldó és kreatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségeit, vegye figyelembe a gyermekek eltérő adottságait, fejlettségi szintjét, kiemelten kezelje a speciális képességeket. Az értelmi fejlesztés várható eredményei komplexen tükröződnek a különböző tevékenységi formákban.. III. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 21

1. A JÁTÉK Cél: Minden külső kényszertől mentes tevékenység lehetőségeinek megteremtése, melyben a gyermekek aktív, önálló játéka lehetővé teszi személyiségük sokoldalú, harmonikus fejlődését. Feladat: - a játék feltételeinek (hely, idő, eszköz), motivációjának megteremtése a csoportszobában és az udvaron egyaránt, - örömteli, ötletgazdag, játék lehetőségeinek, feltételeinek megteremtése, megvalósítása, - a játékkal kapcsolatos szabálytudat alakítása, - kommunikatív és meta - kommunikatív képességek fejlesztése, - az évszakok adta játék lehetőségek felhasználása. Alapelveink Az óvodát a játék színterének tekintjük. Természetes számunkra a gyermek felé forduló, szerető, segítő, megértő magatartás, mely a játék örömét fokozza. Érvényesítjük a játék szabadságának alapvető jogait. Lehetőséget nyújtunk az eltérő képességű gyermekek játékigényeinek kielégítésére, az önazonosság megőrzésére. Az udvari játéktevékenységet a csoportszobai játék folytatásának tekintjük, bővítve ezt olyan eszközökkel és lehetőségekkel, melyet csak a szabadban végezhetnek. A biztonságos és balesetmentes játék elősegítése érdekében alkalmazzuk az EU szabvány-előírásokat az eszközök beszerzése érdekében. Fontosnak tartjuk a játékeszközök mobilitását, praktikus elrendezését, esztétikumát. Támaszkodunk a gyermekek és az óvodapedagógusok kreativitására és ötletességére. A gyakorló játéktól a szabályjátékig, valamennyi játékfajta megjelenésére számítva a szükséges eszközöket folyamatosan biztosítjuk. A csoportszobai eszközök kiválasztásánál tekintettel vagyunk a gyermekcsoport életkorára és igényeire. Az óvodapedagógus élményszerzési lehetőséget biztosít. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek az élményeiket kijátszhassák, feldolgozhassák a játék valamennyi területén. 22