Tehetség műhely Kreativitásfejlesztő tréning NTP-OKA-XXI-079 pályázat Időpont: 2011. május 18., 19., 20. Időtartam: 24 óra( 3*8 óra) 8-16 óráig Helyszín: MFPI 1088 Bp., Vas u. 8-10 (2011. május 18., 19.) Modell Divatiskola 1133 Bp., Vág u. 12-14. Résztvevők: Modell Divatiskola diákjai Résztvevők száma: 14 fő (14-19 éves korcsoport) Programban résztvevő szakemberek: 3 fő pszichológus, 1 fő művészpedagógus Cél: A csoportfoglalkozások célja a fiatalok személyiségének komplex fejlesztése, melynek során kiemelt szerepet kap a flow-élmény jelentősége, a szükséglet hierarchia megismerése, a hatékony problémamegoldás, illetve ezek tudatos életvezetési alkalmazása, a tehetség jelenségköréhez tartozó adekvát ismeretek átadása. Az egyének erős és gyenge oldalainak megismerése ún. erőforrástérkép kialakításával történik, amelyben önjellemzés, gyakorlatok, visszajelző-körök, tesztek, kérdőívek egyaránt szerepelnek. A program a személyiség, a kreativitás és a motiváció területei mellett hangsúlyosan kezeli a szociális készségek (különös tekintettel az együttműködés, konfliktuskezelés, kommunikációs készségek) fejlesztését is. Az alkalmazott gyakorlatok magukban foglalják a stressz oldásának lehetőséget, a stresszforrások, feszültségélmények azonosítását, illetve lehetőséget biztosítanak ezek egyéni feldolgozására. Eszközök: A tervezett játékokhoz, feladatokhoz szükséges eszközök: kérdőívek, tesztek, rajzeszközök, flip chart tábla, fényképezőgép stb.) Módszerek: A program sajátélmény-hangsúlyú, kiscsoportos formában tréningtechnikai módszerekkel zajlik, mely a résztvevők számára lehetőséget biztosít önmegvalósító személyiségfejlődésre, akadályozó és támogató tényezők azonosítására. A fiatalok képessé válnak adaptív, konstruktív, ugyanakkor saját egyéni értékeiket, preferenciáikat képviselő működésre. E célok elérését segíti a közös gondolkodás, eszmecsere, mely biztonságos keretek között teremtett szituációk együttes átélésével, feldolgozásával történik. Mindez játékok, helyzetgyakorlatok, egyéni és csoportos feladatok, közös alkotások, beszélgetések folyamataiból épül fel.
Tematika Terület Cél Módszer Feladat felelőse Idői beosztás Értékelés Eredmény 1. alkalom (4 óra) CSAPATÉPÍTÉS bemutatkozás, keretek, szabályok, célkitőzések megbeszélése témára hangolás, csapatépítı, bemelegítı játékok a tehetség jelenségköre A téma iránti érdeklődés felkeltése, a résztvevők tájékoztatása, aktivizálása, együttműködés megteremtése, elvárások, félelmek megfogalmazása. tréning gyakorlat) Szabó Ágnes Mária, Bojtor Lucia Zsuzsanna 4 óra szóban együttműködő csapat, aktív részvétel, tudatos viszony a tehetség jelenségköréhez 2. alkalom (8 óra) - ERİFORRÁSOK képességek, motivációk feltárása erıforrástérkép: kreativitás (kreativitásteszt), együttmőködés, konfliktuskezelés (konfliktuskérdıív) tolerancia, empátiáskészség, együttmőködés fejlesztés játékokkal, helyzetgyakorlatokkal erőforrás-elemzés, pozitív elérendő célok kiválasztása, feszültségoldás, tartalmi orientáció, kreatív gondolkodás fejlesztése, verbális és vizuális képességek tudatosítása tréning gyakorlat, kérdőív, teszt) Szabó Ágnes Mária, Bojtor Lucia Zsuzsanna 8 óra szóban erősségekgyengeségek ismerete, egyénre szabott fejlődési irányok megfogalmazása, hatékony konfliktuskezelés 3. alkalom (4 óra) KOMMUNIKÁCIÓS kommunikációfejlesztés, a tréning Szabó Ágnes Mária, 4 óra szóban hatékony, asszertív
KÉSZSÉGEK hatékony kommunikációs kultúra, asszertivitás egyoldalúkétoldalú kommunikáció játékok, helyzetgyakorlatok résztvevők egyéni kommunikációs stílusának azonosítása, a fejlesztendő területek meghatározása, önismeretfejlesztés, nonverbális kommunikáció (testbeszéd-mimika tudatosítása) gyakorlat) Bojtor Lucia Zsuzsanna kommunikáció 4. alkalom (8 óra) FLOW- ÉLMÉNY stresszkezelés, problémamegoldó viselkedés Stressz-kezelés. A kortárs művészet eszközrendszerének, technikáinak megismerése. A konfliktus, a tolerancia, az empátia, a szociális érzékenység témakörének megjelenése, interpretálása a vizuális kultúrába. A személyiséget formáló hatások tréning gyakorlat) Huszti Andrea, Dóczi Krisztina 2 óra szóban stressz-források, feszültségek kezelése, egyéni jellemzőinek feldolgozása, flowélmény lehetőségeinek tudatosítása
kreatív megnyilvánulása. tárgyalkotás közös alkotás élménye Tárgyalkotás olyan funkcionális köztéri alkotás létrehozása, amelyben a felhasznált anyagok jellege és a mű minősége tükrözi a projekt központi tematikáját. csoportos munka Huszti Andrea, Dóczi Krisztina 4 óra szóban új eszközök, technikák elsajátítása és egyéni produktum létrehozása, 3D-s alkotások csoportzárás Közös értékelés, elemzés kiállítás Huszti Andrea, Dóczi Krisztina 2 óra szóban kiállítás
A program összegzése, értékelése 2011. május 18-19. Nem szükséges minden bennünk szunnyadó képességet tudatosítani, elég, ha használjuk ezeket. - Tárjuk fel azokat a belső erőforrásokat, amelyek eddig rejtve maradtak előttünk, de léteznek! A tréning fő feladatának tekintettük az erősségek, jól működő képességek és készségek azonosítását, tudatosítását annak érdekében, hogy a résztvevők jövőjüket céltudatosabban tervezhessék, a hivatás- és foglalkozás-választás sikeresebben történjék. A tehetségfejlesztés sokféle, hiszen minden egyes tanuló személyisége egyedi és megismételhetetlen. A tehetség-összetevők legfontosabb jellemzői közül a következőkre koncentrált a tréning: elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség, jó memória és beszédkészség, speciális képességek (pl.: pszichomotoros, rajzolás, alkotás), alkalmazkodóképesség, új helyzetekben történő rugalmas váltás, kritikus, független gondolkodás. Kreativitás: gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás, ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások, az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti fogékonyság, kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás, a bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék A tréning céljai: - a verbális és vizuális képességek tudatosítása, - a résztvevők tudják azonosítani saját és mások erősségeit és gyengeségeit, megtapasztalhatják, milyen személyes tulajdonságaik segítik elő, illetve hátráltatják a csoport működését, és gyakorolják a befolyásoló készségüket - nézőpontváltás, aktív figyelem fejlesztése, ráhangolódás a társra, a kommunikáció erősítése, az együttműködés megalapozása, követés-vezetés élményének megtapasztalása, - egymás szignáljainak vétele, értelmezése, a benyomáskeltés elemei, - az összhang, a bizalmi kapcsolat megteremtésének képességének kialakítása, empátia fejlesztése, - problémamegoldás fejlesztése, - az együttműködésből fakadó pozitív élmények átélése, a konfliktusok pozitív oldalának tudatosítása, - saját konfliktusstílus megismerése, önismeret-fejlesztés, a résztvevők rávilágítanak saját konfliktusmagatartásukra, - az együttműködés megélése, a sikertelenség kezelése, - a résztvevők egyéni kommunikációs stílusának azonosítása, a fejlesztendő területek meghatározása, önismeret fejlesztése, - felhívni a figyelmet a beszélgetésekben rejlő nyílt és rejtett aspektusokra; aktív figyelés.
Mivel a megtanult ismeretek csak a tevékenység keretében érhetők tetten, fontos visszajelentés a hallgatók felől az a képesség, hogy alkalmazni tudják a tudásukat, tapasztalataikat, ismereteiket a gyakorlatban. Számos feltételnek kell ahhoz teljesülnie, hogy az emberek új képességekre tegyenek szert, először is akarniuk kell tanulni, úgy kell tekinteniük a megszerzendő tudásra, mint aminek az értelmét látják, és amiért megéri energiát áldozni. A csoportok minden tekintetben megfeleltek a motiváció követelményeinek. Az erősségeiket, kompetenciáikat egy más, nem iskolai szintű oldaláról ismerték meg, s sikeresen tudták alkalmazni a gyakorlatok során. Ezek gyakorlatok oldott hangulatúak voltak, lehetett nevetni, humort belevinni. A résztvevők tréningértékelő beszámolóiból kitűnik, hogy a szervezettség, tárgyi feltételek, körülmények, a tréning nyelvezete, szinte maximális minősítést kapott, a célok tekintetében az önismeret fejlesztése megvalósult, saját aktivitásukat még fejlesztendő területként jelölték meg. A képzés során szemléletük formálódott, a problémákat, konfliktusokat más szemszögből is meg tudják ítélni, nem csupán érzelmi alapon. A közösség építése, a csapattá formálódás sikeresen megvalósult, megtapasztalhatták a társas tőke előnyeit, pozitív hatásait, az interakció és az egymás iránti bizalom fejlődött. A nyitottságot, az egymás iránti érdeklődés felkeltését nagyra értékelték a résztvevők, a kiscsoportos együttlét sokkal bensőségesebb, gátlásoktól mentes megnyilatkozásokat tett lehetővé, az összhang, egymásra hangolódás szinte észrevétlenül megtörtént. Mindenki elmondhatta a véleményét, és azt érdeklődéssel fogadták mások. Ha arra volt szükség, remekül együtt tudtak működni. Egy tréning csak akkor működik, ha a résztvevők kellő lelkesedéssel és aktivitással állnak hozzá, ebben a csoportban megtörtént a hangulat közvetlen volt. Az erősségek már ismert, illetve eddig ismeretlen vetületei felszínre kerültek, tudatosultak, megélhették ennek az érzésnek nagyszerűségét, motiváló erejét, a feladatok is nagymértékben elősegítették ezt. Az önbizalom növelése, a megerősítések adása folyamatos kívánalom a résztvevők között, a tolerancia, az egymásra figyelés, az érzelmek megfelelő kezelése a tanult technikák aktív hétköznapi alkalmazásával eredményesen hozzájárulhat a sikeres társas kapcsolatok kialakításához, a jövő tudatos építéséhez. A tanultakat folyamatosan élénken tartva az élet legtöbb területén fel tudják használni, tudatosabban élhetik a mindennapjaikat. A tematikus felépítés szerint először az egyes blokkok elméleti bevezetőit hallhatták a tanulók, majd a gyakorlati kipróbálás következett. A könnyed, játékos elsajátítási mód alkalmat adott arra, hogy megtanultak tanulni saját viselkedésükből, szét tudták választani az észlelt információt az értelmezéstől. Illetve képesek voltak olyan érzékszervi csatornákra alapozott visszajelzéseket adni másoknak, amely elősegíti az ő tanulásukat is. A bevezető beszélgetés után sikerült hamar kialakítani a megfelelő összhangot, kapcsolatot a csoporttal, s a tanulóknak egymás között is. Ezután már könnyű volt megvalósítani a közös célokat. Nyitottak voltak mind a tréner, mind pedig egymás felé. A kis csoportlétszám megkönnyítette a gyakorlatok összehangolását, bemutatását. Az egymás iránti tolerancia, megértés meghallgatás képessége érvényesült a csoportfolyamatban. A tanulók hozzáállása a gyakorlatokhoz nagyon pozitív és érdeklődő volt, élvezettel hallgatták az új ismereteket, majd átvitték, adaptálták azt az egyes helyzetgyakorlatokban. Aktívan szerepeltek, kiálltak társaik elé a bemutatás során. A meghatározott feladatban figyelve a tanulók viselkedését eredményesnek értékelhető az új módszerek, technikák elsajátítása. A tanulás bizonyítéka a gondolkodásban és a cselekedetekben bekövetkezett
változás. A csoportok beszámolója alapján nem csupán a tréningen használták a megismert információkat, hanem kilépve a teremből, a tréninghelyzeten kívül, egymással, egymáson is kipróbálták még egyszer. Jó hangulattal, tapssal, jól eső érzésekkel zártuk az együttműködést. Szabó Ágnes tréner A program összegzése, értékelése 2011. május 20. A Modell Divatiskolában lezajlott tehetséggondozás fejlesztésére irányuló projekt, a kortárs művészet eszközrendszerének, technikáinak megismerését tűzte ki feldolgozandó célul. A diákoknak feladatukban a konfliktus, a tolerancia, az empátia, a szociális érzékenység témaköreit kellett megjelentetniük, interpretálniuk a vizuális kultúrába. Mivel a kortárs művészetet alkotási folyamatában, technikáiban jelentősen befolyásolják a társadalmi és kulturális problémák, ezért a feldolgozandó feladatban, az anyagminőségek koncepciójában az újrahasznosítás állt mindenféle papír, műanyag, textil és bőrhulladék. A kiválasztott diákok mindannyian eltérő életkorral és szakmai besorolással rendelkeztek (textilrajzoló és modellező asszisztens, díszlet és jelmeztervező asszisztens képzésekből), közös bennük a kiemelkedő motiválhatóságuk és a fővárosi versenyeken való, kitűnő szereplésük volt (rajz, műelemző, számítógépes képalkotó versenyek). A foglalkozások alatt, a diákok megismerték a feladathoz kapcsolódó művészettörténeti, kulturális hátteret, egy rövid, képekkel illusztrált előadás formájában, majd a saját gyűjtőmunkájuk és kreatív ötleteik alapján, megtervezték egy csoportosan összeállítható háromdimenziós tárgy koncepcióját, amelyet a nap során, valóságos méretben elkészítettek és bemutattak, majd értékelték egymás, és koordinátoraik munkáját. A csoport által tervezett buszmegálló, egy olyan kortárs, recycling anyagokból létrehozott, funkcionális köztéri alkotás lett, amelyben a felhasznált anyagok jellege és a mű minősége egyaránt tükrözik a projekt központi tematikáját, és amelyben ezek mellett fontos a használhatóság és a vizuális megjelenítés is. Terveik között szerepel a későbbiekben egy akcióművészeti projekttel való összekötés is, ahol a valóságos helyzetben tesztelnék köztéri alkotásukat. A foglakozás során szembetűnő volt a diákok csapatban való, nagyon jó együttműködő képessége, empátiája, egymás segítése, a feladatok megszervezése, részfeladatok felosztása. Kreatív elképzeléseiket, könnyen, gyorsan tudták megfogalmazni, az adott inspirációs elemeket választékosan használták fel. Kiemelkedő volt, az újrahasznosítás során a tervezői koncepciójuk, az improvizációs képességük. A munkafolyamatokat jól átgondolták, szervezetten, ütemezetten dolgoztak, környezetükre és egymásra is odafigyeltek, a kisebb gyártási fennakadásoknál, közösen átbeszélték a problémát, és úgy haladtak tovább. Nap végi értékelésükből kitűnt, hogy jól érezték magukat a 3 napos projekt alatt, és szívesen vennének részt ismét hasonló feladatokban. Dóczi Krisztina művésztanár