PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 9142 RÁBAPATONA, SZENTHÁROMSÁG TÉR 1. BESZÁMOLÓ a 2011/2012. tanévi munkáról Készítette: Márkus Gusztáv igazgató Rábapatona, 2012. június 22. 1
A 2011/2012. tanév értékelésének elkészítésekor építettem a nevelők beszámolóira, az intézmény jóváhagyott dokumentumaira, az abban foglalt célkitűzésekre, a tanév során elvégzett feladatokra, azok ellenőrzésére, az értékelésekre. Intézményünk a számok tükrében Intézményünk szerkezete: 1-8. évfolyamos általános iskola, többcélú intézmény. Közművelődési feladatokat is ellátunk. 2 tagóvodában készítjük fel a 3-6 éves korú kisgyerekeket az iskolai munkára. A bevezető és kezdő szakaszban a képzés hagyományos módszerekkel folyik. Tényleges tanulói létszám: 163 fő, lány: 72 fő. Férőhelyek száma: 214. Párhuzamos osztályunk nincs. Átlaglétszám: alsóban 22, felsőben 18,75 fő. Napközis és tanulószobás tanulóink száma: 56 fő. Étkezők száma 37 fő. Hátrányos helyzetű tanuló: 15 fő. Sajátos nevelési igényű tanuló (SNI): 7 fő. Nevelők száma 15 fő, ebből óraadó 1 fő. Részfoglalkozású: 1 fő. Átlagéletkor: 45,5 év Technikai személyzet: 5 fő Szakos ellátottságunk: 98,26 % Tantermek száma: 13 Szertár: 4 Szaktantermek száma: 3 Tornaterem: 1 Sportpálya: 1 Tanulói számítógépek száma: 34. Irodai gépek száma: 4 Tanulók számára hozzáférhető, internet-kapcsolattal rendelkező gépek száma: 34 7 interaktív tábla és 12 db hordozható számítógép van iskolánkban. Könyvtári állományunk 13.269 kötet, gyarapodás 312 könyv. Nyilvános könyvtári feladatokat is ellátunk. Létszámok 1. osztály: 17 fő 2. osztály: 30 fő 3. osztály. 16 fő 4. osztály: 25 fő 5. osztály: 30 fő 6. osztály: 12 fő 7. osztály: 14 fő 8. osztály: 19 fő 2
Várható tanulólétszám 2012/2013. tanév: 161 fő 2013/2014. tanév: 181 fő Tárgyi feltételek Az intézmény helyiségei és felszereltsége jó feltételeket biztosított az oktatás-nevelés, valamint a közművelődés feladatainak megvalósításához. A feltételek javítása érdekében igyekeztünk kihasználni a pályázati lehetőségeket is. 2011. évben az intézmény bevételeinek alakulása: a) Összes támogatás: 72.584.792 Ft b) A támogatásból a normatív támogatás: 32.314.449 Ft c) A támogatásból az egyéb fenntartói támogatás 40.270.343 Ft d) Összes saját bevétel: 11.715.444 Ft e.) A saját bevételből a pályázati támogatások összege: 9.860.639 Ft f) Összes bevétel: 84.300.236 Ft 2011. évben az intézmény kiadásainak alakulása: a) Személyi juttatások: 45.141.959 Ft b) A személyi juttatásokból a pedagógus-munkakörben dolgozók személyi juttatásai: 31.106.466 Ft c) Járulékok: 11.279.584 Ft d) Dologi kiadások: 16.932.270 Ft e) Működési kiadások összesen: 73.353.813 Ft f) Felhalmozási kiadások összesen: 10.946.423 Ft 3
A 2011/2012. tanév fő feladatai voltak: - Személyiségfejlesztés, az énkép, az önértékelés kialakítása, a jó iránti fogékonyság megteremtése, az iskolába lépő gyermekekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődés fejlesztése, a tanulók erkölcsi értékének fejlesztése - Közösségfejlesztés - A nevelés, mint fő pedagógiai tevékenységünk erősítése - Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, fejlesztési terv alapján - Tehetséggondozás, képesség kibontakoztatás, differenciált képességfejlesztés, az alapvető tanulási képességek, az önálló tanulás képességének fejlesztése az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében. - Gyermek és ifjúságvédelem - A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok biztosítása, egyénre szabott tanulási módszerek alkalmazása - Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata - Az iskolai beszámoltatások rendjére vonatkozó intézményi szabályozás betartása - Az otthoni tanulás, a napközi felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok megoldásának elvei, korlátai, ezek betartása (Különös közzétételi lista) - A kompetenciamérés tapasztalatainak beépítése a tanmenetekbe - A minőségbiztosítás, mérés, értékelés pályázatában vállaltak megvalósítása - Pedagógus teljesítményértékelése, az óralátogatások tapasztalatainak beépítése a nevelő-oktató munkába - A minőségirányítási programban foglalt minőségcélok megvalósítása, a teljesítménymutatók mérése: 1.Működtetés területén 2.Tanulási utak területén 3.Képzési kínálat területén 4.Egészséges életmód területén 5.Hagyományok területén (lásd minőségirányítási program (IMIP) - A zökkenőmentes átmenet biztosítása az óvoda és az iskola, alsó és felső tagozat között 4
- A tanulók fizikai állapotának mérése (2 alkalommal, ősszel és tavasszal), az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás és akarat fejlesztése - Tisztaság javítása a felső tagozat osztályaiban - Fegyelem további erősítése - Az iskola vagyonának és berendezési tárgyainak védelme - A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének továbbfejlesztése - Az új Köznevelési terv megismerése A vállalt feladatokat teljesítettük. Nevelő-oktató munka Nagy hangsúlyt fektetünk az 1-4. évfolyamon az alapkészségek fejlesztésére. Célunk olyan alapok kifejlesztése, amelyre biztosan lehet építeni. Törekszünk arra, hogy nevelésünk a családi és óvodai normákra épüljön. Kiemelt feladatunk a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése, a tanulás hatékony módjának megismertetése, a tanulók pályaválasztásának segítése és a hagyományok ápolása. Intézményünk törekszik a minőségi munkára. Pedagógiai programunk tartalmazza azokat az elvárásokat, követelményeket, amelyek az iskolahasználók és fenntartó igényeit igyekszik kiszolgálni. Első idegen nyelv az angol, de lehetőség van a német, mint második idegen nyelv tanulására is, választható óra keretében. Iskolánkban partnerközpontú minőségfejlesztési munka folyik. Felmértük a fenntartó és a szülők igényeit, elvárásait, majd célokat fogalmaztunk meg. Arra törekszünk, hogy partnereink elégedettsége széles körben találkozzon az általunk nyújtott szolgáltatások minőségével. Pedagógiai programunkban bevezettük, hogy 2. osztálytól kezdve újra jegyekkel értékeljük a tanulókat. Az interaktív tananyagot, eszközöket szívesen és gyakran alkalmazták a nevelők a tananyag feldolgozása, könnyebb elsajátíttatása érdekében. 5. és 6. osztályban megtartottuk a nem szakrendszerű oktatást magyar és matematika órákon. A délutáni tanórán kívüli tevékenységek között szerepel matematika, magyar és tanulástanítása szakkör. Célunk az alapkészségek fejlesztése, a jó és hatékony tanulási szokások kialakítása. 5
A nevelők jónak értékelik, hogy az iskolánkban továbbra is nem szakrendszerű oktatás működik. Főleg így, hogy szakkörre fordítjuk az egy-egy órát az 5. és 6. évfolyamokon. Ezek az órák nagyon jó lehetőséget biztosítanak a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra és a gyakorlásra. Ezen szervezési formán nem szeretnénk változtatni. Nagy hangsúlyt helyezünk a kulcskompetenciák fejlesztésére is, melyek a következők: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - A hatékony önálló tanulás - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia E kompetenciák közül is kiemelkedik a tanulás tanítása. A vélemények szerint napjainkban az általános iskolás tanulók is csak úgy tudják teljesíteni az egyre növekvő követelményeket, ha ahhoz megfelelő eszközökkel rendelkeznek, módszereket ismernek. A nem szakrendszerű oktatás előnyét abban látjuk, hogy több idő van a gyakorlati alkalmazásra való képesség fejlesztésére. Ezen oktatási forma keretein belül volt lehetőség nem szorosan a tananyaghoz kapcsolódó feladatokon keresztüli kompetenciafejlesztésre. A tanulók kifejezetten szerették az életszerű feladatokat. A növekvő követelmények teljesítése kitartó, tudatos munkát kíván a tanulóktól. A tanulás tanítása órák keretében az ehhez szükséges képességek fejlesztése, az eszközök és módszerek megismertetése történt. A feladatok elvégzése erőfeszítést, akaratot, tartós munkát kíván a gyerekektől. Nem csak szakkör keretében volt fontos számunkra, már első osztálytól hangsúlyozottan odafigyeltünk erre. Meg kell tanítani a gyerekeket a helyes és hatékony tanulási módszerek elsajátíttatására. A témával osztályfőnöki órákon is kiemelten foglalkoztunk. A tanulás tanítása órákon a hatékony tanulás módszereivel ismerkedtek a tanulók. Az órákra elvégzett gyakorlatokkal a tanuláshoz szükséges képességeket próbáltuk fejleszteni: koncentrálóképesség, emlékezőképesség, beszédképesség, a hatékony olvasás képessége. Tanév elején és félévkor felmértük a tanulók tanulási szokásait. Az eredmények tükrözik a megismert helyes tanulási szokások alkalmazását. A tanuláshoz szükséges belső állapot és külső körülmények elemzésekor sokan felismerték saját hibáikat, hiányosságaikat. Néhányan ezeken változtattak, de az igazi eredményhez akaratra és kitartásra van szükség. Játékos gyakorlatokat végeztünk az emlékezőképesség fejlesztésére. A koncentrációs gyakorlatok megmutatták, hogy nem képes mindenki a figyelmét összpontosítani, ami a hatékony tanuláshoz szükséges lenne, és fejleszthető. Törekedtünk a beszédkészség fejlesztésére: gyakorlás után szöveg felolvasása, ismeretlen szöveg felolvasása, saját szöveg felolvasása. A hatékony olvasás fejlesztésekor tűnt fel sokaknak, hogyan szokott elkalandozni a figyelmük az otthoni felkészülés közben. A fenti képességek fejlesztését továbbra is szorgalmazni kell, valamint ösztönözni a gyerekeket a céltudatos, kitartó munkára. 6
A tanulás minden gyerek esetében más és más folyamat eredménye. Pedagógiai programunk tartalmazza, hogy minden nevelő megismertesse tanulóival, milyen egyénenként különböző módszerek, stratégiák, tanulási stílusok vezetnek eredményre a tárgyak tanulásánál. Vannak azonban közös tényezők, segítő elemek, amik a legtöbb gyereknél működhetnek. Az egyik ilyen a helyes időbeosztás elsajátítása. Fontos a gyerekekben tudatosítani, hogy pontosan mennyi idő áll rendelkezésükre az adott anyag megtanulására, és segíteni az anyag felosztásában. Akik minderre képesek, azoknál az eredmény sem maradt el. Fontos, hogy már alsóban megbeszéljük a gyerekekkel, hogy hogyan tanulják a verseket, memoritereket, szabályokat. Ezeket következetesen kell számon kérni. Ellenőrizzük a házi feladatokat és figyeljünk a feladatok mennyiségét illetően! Elengedhetetlen feltétele a tanulásnak a megfelelő környezet megteremtése, melynek részleteit szintén tisztáztuk a tanulókkal. A gyerekekkel a helyes napirend kialakításával az írásbeli, szóbeli feladatok sorrendjének megválasztásával a gyakorlás, ismétlés fontosságának hangsúlyozásával igyekeztünk őket rávezetni a helyes tanulási szokásokra. Fontos tényező a miért tisztázása. A konkrét cél: felelés, dolgozat, jegyek javítása mindig ösztönzően hatott. Az eredményességet azonban nagyban meghatározta a tanulók akarata, kitartása és céltudatossága. Az 5. és 6. osztályoknál mindez szakköri óra keretében is történt. Hogy ez mennyire volt célravezető, azt a hatékony tanulás egyik legfontosabb szakaszán, a visszacsatoláson lehetett lemérni. Ez igazolás arról, hogy érdemes volt megtanulni. A tanulás eredményének érzése, csak ez ösztönözheti a tanulót arra, hogy egy újabb tanulásba belekezdjen. E tanévben tovább folytatódott, hogy osztályfőnöki órákon a tanulók vállalkozási ismeretekkel gyarapították tudásukat. A megkezdett tevékenységet folytatjuk a következő tanévben is. A napközis foglalkozásokat a szülők igényei szerint úgy szerveztük, hogy eleget tegyünk az iskolai felkészítéssel és a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos feladatoknak. A szülők elvárásainak megfelelően kiemelt helyen kezeljük az alábbi tantárgyakat: idegen nyelv, informatika, matematika, anyanyelv. Rábapatona Község Önkormányzata az intézményünktől elvárja, hogy szolgáltatásaink a partnerek megelégedettségét tükrözzék. Legyen értékkisugárzása a környék intézményeire. A lakosság körében teremtsünk szakmai rangot, tekintélyt. A pedagógiai munkánk középpontjában a nevelés és oktatás minőségének kérdése, a sokszínűség, az új szellemű kompetenciafejlesztő képzés álljon. Az iskolából kikerülő tanulók felkészültsége jó alapot biztosítson a sikeres továbbtanuláshoz. A pedagógusok a gyerekekkel karöltve vállaljanak meghatározó szerepet a hagyományok ápolásában. 7
A fenntartó intézményünkre vonatkozó minőségcéljai ezek teljesítése 1. Működés területén Az általános iskola valamennyi 1-8. évfolyamos iskolaköteles gyermek részére biztosítja az iskolai alapszolgáltatást. 181 iskolaköteles tanuló él a községben, 163 tanuló jár a helyi ÁMK-ba. 17 fő jár győri, 1 fő az ikrényi általános iskolába ebből 1 fő intézményünk tanulója volt, ő kisgimnazistaként tanul a Kazinczy Gimnáziumban. Az intézmény tanulómegtartó képessége jónak mondható. A működés tárgyi feltételei 100 %-ban biztosítottak, melyhez az anyagi fedezetet a fenntartó a költségvetésből ill. pályázati pénzekből biztosítja. Személyi feltételek is biztosítottak. Továbbra is lehetőséget kaptunk az 5. osztályosok csoportbontására. Sokkal jobb munkafeltételeket lehetett így biztosítani a gyerekeknek. 2. Tanulási utak területén Iskolánkban egyenlő eséllyel tanulhat mindenki, ennek megvalósítását szolgálja Esélyegyenlőségi tervünk. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk nincs. 15 fő hátrányos helyzetű. Bukás, évismétlő tanuló ebben és az elmúlt tanévben nem volt. Sikerkritériumunknak megfelelünk. Minden tanév májusában a 4. 6. és 8. osztályos tanulók országos mérésben vesznek részt. A mérés célja: 4. évfolyamon a képességek és készségek életkor-specifikus diagnosztikus mérése, a 6. és 8. évfolyamon a matematikai eszköztudás és a szövegértési képesség feltérképezése. 8
Olv. készség kiépülése Olv. készség gyakorlotts. fejlődése Íráskészség gyakorlotts. fejlődése Elemi számolási készség Az országos mérés eredményei Elemi szám. készség gyak. fejl. Számírási készség kiép. 4. osztály Mértékegység váltó készség Készség 100-as kör. Kivonás Szorzás Osztás Elemi gond kép. Elemi gond. kép. gyak. fejl. Elemi rendsz kép. kiép. Írásmin. alakulása Országos 86 62 64 51 93 83 95 66 98 93 97 95 64 68 63 66 He- 85 67 95 49 94 86 97 60 99 94 98 95 60 65 54 81 lyi Országos Helyi 6. osztály Szövegértés 1483 1502 Matematika 1498 1550 Elemi komb. kép. kiép. 8. osztály Országos Helyi Szövegértés 1583 1603 Matematika 1622 1640 9
Matematika 6. osztály Iskolánk tanulóinak átlageredménye 1550 képességpont, melynél magasabbat csupán a 8. évfolyamos gimnáziumokban értek el. országos községi szignifikánsan gyengébben 39 % 52 % teljesített hasonlóan teljesített 52 % 44 % jobban teljesített 9 % 4 % Az összehasonlításban szereplő intézmények tanulói által elért legalacsonyabb és legmagasabb képességpont lényegesen nem különbözik tanulóinkétól. 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint iskolánk - 15,4 % 15,4 % 23,1 % 23,1 % 23,1 % - - községek 8,6 % 18,2 % 24,8 % 23,1 % 16,3 % 7,0 % 1,8 % 0,3 % országos 5,7 % 13,9 % 22,1 % 24,6 % 20,0 % 10,0 % 3,0 % 0,7 % Az 1. szint alatt nincs tanulónk. Ez az arány a községek esetében 8,6 %, országosan 5,7 %. Csupán az 1. képességszintre sikerült eljutnia 2 tanulónknak (15,4 %). Ez hasonló a községi (18,2 %) és az országos (13,9 %) arányhoz. A 2. képességszinten szintén 2 tanulónk van (15,4 %). Ez kedvezőbb a községi 24,8 %-nál és az országos 22,1 %-nál. Az alapszintet (3. képességszint) el nem érő tanulóink aránya 30,8 %, ez kevesebb a községi 51,6 %-os és az országos 41,7 %-os aránynál. A 3. képességszintet 3 fő teljesítette (23,1 %), mely egybecseng a községi 23,1 %-os és az országos 24,6 %-os átlaggal. A 4. képességszinten szintén 3 tanulónk van (23,1 %). Ez az arány kedvezőbb a községi 16,3 %-nál, és az országos 20,0 %-nál is. Az 5. képességszintet is 3 tanulónk érte el (23,1 %). Ez jócskán meghaladja a községi 1,8 %- ot és az országos 10,0 %-ot. 10
A két legfelső, 6. és 7. képességszintet egy tanulónk sem teljesítette. Nincs szégyenkezni valónk, mert a községi átlag ezen a két szinten 2,1 %, az országos pedig 3,7 %. Feladatunk ezen szintek elérése lehet. A családi háttérindex függvényében várható eredményektől nem különbözik szignifikánsan a 6. osztályosok matematikából elért eredménye. Tanulóink tényleges eredménye 1550 képességpont, amely magasabb a várható 1451 pontnál. Képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében: - A tanulóink által elért képességpontok lefedik az előző év végi matematikajegyeket. Egyetlen 4-es osztályzatot kapott tanuló van, aki gyengébb teljesítményt nyújtott a 3- as osztályzatot kapott tanulóknál. 11
Szövegértés 6. osztály Tanulóink átlageredménye: 1502 képességpont, amely jobb a községi és a városi általános iskolák átlagánál. országos községi szignifikánsan gyengébben 38 % 52 % teljesített hasonlóan teljesített 50 % 44 % jobban teljesített 12 % 4 % A tanulóink által elért legalacsonyabb képességpont meghaladja a többi telephelyét, a legmagasabb elért képességpont kissé elmarad azokétól. 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint iskolánk - - 15,4 % 30,8 % 30,8 % 23,1 % - - községek 3,7 % 12,0 % 22,6 % 28,0 % 21,7 % 9,7 % 2,1 % 0,2 % országos 2,1 % 7,8 % 18,0 % 26,6 % 25,3 % 15,3 % 4,5 % 0,5 % Az 1. szint alatt és az 1. szinten nincs tanulónk. Községeknél ez az arány 15,7 %, országosan 9,9 %. A 2. képességszintet teljesítette 2 tanulónk (15,4 %). Ez kedvezőbb a községi 22,6 %-nál, valamint az országos 18,0 %-nál. Az alapszintet (3. képességszint) el nem érő tanulóink aránya 15,4 %, ez kevesebb a községi 38,2 %-nál és az országos 27,8 %-nál. A 3. képességszintre 4 tanuló jutott el (30,8 %). Ez az arány a községek esetében 28,0 %, országosan 26,6 %. A 4. képességszintet szintén 4 tanulónk érte el (30,8 %). A községi iskoláknál ez az arány 21,7 %, országosan pedig 25,3 %. Az 5. képességszintet elért tanulóink száma 3 fő (23,1 %). Ez jobb eredmény a községek által elért 9,7 %-nál és az országos 15,3 %-nál is. Sajnos a legmagasabb, 6. és 7. képességszintet ez évben sem érte el egy tanulónk sem. Nem nagy a lemaradás, mert a községek esetében ez az arány 2,3 %, országosan pedig 5,0 %. A tanulók családi háttérindex függvényében elért eredménye szignifikánsan magasabb a várhatónál: iskolánk eredménye 1502 képességpont, a várható eredmény 1424 pont. 12
Matematika 8. osztály Tanulóink átlageredménye 1640 képességpont, melynél csupán a 6. és 8. osztályos gimnáziumok átlageredménye jobb. országos községi szignifikánsan gyengébben 47 % 59 % teljesített hasonlóan teljesített 37 % 33 % jobban teljesített 16 % 8 % Nyolcadikosaink által elért legalacsonyabb képességpont meghaladja a többi telephelyét, az általuk elért legmagasabb képességpont viszont elmarad azokétól. 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint iskolánk - - 7,4 % 14,8 % 40,7 % 37,0 % - - községek 3,3 % 9,2 % 17,1 % 23,4 % 24,6 % 16,0 % 5,3 % 0,9 % országos 2,0 % 6,4 % 13,6 % 21,5 % 25,6 % 20,0 % 8,5 % 2,4 % Az 1. szint alatt és az 1. szinten nincs tanulónk. A községek esetében ez az arány 12,5 %, országosan 8,4 %. A 2. képességszintet teljesítette 2 fő (7,4 %). Ezen arány kedvezőbb a községi 17,1 %-nál és az országos 13,6 %-nál. A 3. képességszintre jutott el 4 tanulónk (14,8 %). Ez szintén alacsonyabb a községi 22,4 %- nál, valamint az országos 21,5 %-nál. Iskolánkban az alapszintet a nyolcadikosok 22,2 %-a nem tudta teljesíteni. Ezen arány jóval kedvezőbb a községi 53,2 %-nál és az országos 43,6 %-nál is. A 4. képességszintet érte el 11 fő (40,7 %). E szinten a községek tanulók 24,6 %-a van. Az országos arány 25,6 %. 8. osztályban ezen szint teljesítése szükséges a továbbhaladáshoz. Az 5. képességszintet 10 tanulónk érte el (37,0 %). Ez az arány magasabb a községi 16,0 %- nál és az országos 20,0 %-nál. A 6. és a 7. képességszintet ez évben sem ért el egy tanulónk sem. Ezen arány a községek esetében 6,2 %, országos szinten 10,9 %. 13
Iskolánk várható eredménye 1610 képességpont. Ennél jobbat értek el tanulóink: 1640 képességpontot. Képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében: - a leggyengébben teljesítő tanulók 2-es osztályzatot kaptak - vannak olyan 2-es osztályzatú tanulók, akiknek az eredménye felülmúlja a leggyengébb 3-as osztályzatú tanulókét - a 3-as és 4-es osztályzatot kapott tanulók eredményei csaknem megegyeznek - a legjobb eredményeket az 5-ös osztályzatú tanulók érték el A tanulók egyéni fejlődése vizsgálható a komplex fejlődési modell alapján. Ezen modellben a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor figyelembe vették a tanuló korábbi eredményeit, a tanuló szociális, gazdasági és kulturális hátterét mérő jellemzőket, a tanuló nemét, az osztály és az iskola két évvel korábbi átlageredményét, a képzési formát és a település típusát. Mindezek alapján a várhatónál gyengébben teljesített 8 tanuló (31 %). A várható szintet érte el 4 tanuló (15 %). A várhatónál jobban teljesített 14 tanuló (54 %). 14
Szövegértés 8. osztály A nyolcadikosok 1603 képességpontot teljesítettek, mely meghaladja a községi és országos átlagot is. országos községi szignifikánsan gyengébben 38 % 53 % teljesített hasonlóan teljesített 45 % 41 % jobban teljesített 17 % 6 % A tanulóink által elért legalacsonyabb képességpont jócskán meghaladja a többi telephelyét, az elért legmagasabb képességpont pedig kis mértékben marad el azokétól. 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint iskolánk - - 3,7 % 18,5 % 37,0 % 22,2 % 18,5 % - községek 1,6 % 5,0 % 13,3 % 23,8 % 27,9 % 20,2 % 7,0 % 1,3 % országos 0,8 % 3,0 % 8,9 % 18,9 % 27,2 % 25,4 % 12,7 % 3,2 % Az 1. szint alatt és az 1. szinten nincs tanulónk. Ez az arány a községeknél 6,6 %, országosan 3,8 %. A 2. képességszintet 1 tanulónk teljesítette (3,7 %). Ez jóval kedvezőbb a községi 13,3 %-nál és az országos 8,9 %-nál. A 3. képességszinten van 5 fő (18,5 %). A községekben e szintet a tanulók 23,8 %-a, országosan pedig 18,9 %-a teljesítette. Az alapszintet el nem érő tanulóink aránya 22,2 %. Ez kedvezőbb a községi 43,7 %-nál, valamint az országos 31,6 %-nál. A továbbhaladáshoz szükséges 4. képességszintet 10 tanuló teljesítette (37,0 %). A községekben ez az arány 27,9 %, országosan 27,2 %. Az 5. képességszintre 6 tanuló jutott el (22,2 %). Ez hasonló a községi 20,2 %-os és az országos 25,4 %-os eredményhez. Elérte a 6. képességszintet 5 tanulónk (18,5 %). Ez magasabb a községi 7,0 %-os és az országos 12,7 %-os átlagnál. 15
A 7. képességszintet nem sikerült elérni egy tanulónknak sem. Nem nagy a lemaradás, hiszen a községi átlag 1,3 %, az országos pedig 3,2 %. A várható eredménytől iskolánk csupán 1 képességponttal maradt el. A tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján: - a várhatónál gyengébben teljesített 10 tanuló (38 %) - a várt eredményt 2 tanuló érte el (8 %) - a várhatónál jobban teljesített 14 tanuló (54 %) 16
Az országos mérés (kompetenciamérés) eredményei alapján elmondhatjuk, hogy iskolánk eredményei kicsivel jobbak az előző évinél. Az eredmények javítása érdekében tett intézkedések - Próbaméréseket végeztünk Célja: - a tanulók (különösen a hatodikosok) megismertetése egy teljes feladatsorral - az időbeosztás gyakoroltatása - a problémát okozó feladatok felmérése fejlesztés - a gyengén teljesítő tanulók kiszűrése fejlesztés - őszi és tavaszi (az őszi függvényében) próbamérés - Feladatbankot hoztunk létre Különböző képességszinteknek megfelelő feladatokkal. - Tanmenetek felülvizsgálata megtörtént: Fejlesztendő területek beépítése. - Szövegértés: egyénre szabott fejlesztési terv alapján - Méréskor mindenki dolgozzon - Szövegértés: egyénre szabott fejlesztési terv Intézményünk elkészítette intézményfejlesztési csomagját, melyben rögzítettük a következő időszak fejlesztési feladatait. Több gyakorlás, felzárkóztatás, próbamérések, kisvizsgák, tehetséggondozás szerepelt feladataink között. Igyekszünk megújítani módszertani kultúránkat is. 17
Munkacsoportok Iskolánkban 4 munkacsoportban végeztük a tanév feladatait. Alsó tagozaton az alsós, felsőben, a humán és a természettudományi, míg az egész iskolát átfogóan a pedagógiai munkacsoport dolgozott. Alsós munkacsoport Vállalt feladataik: - Fő feladat az oktatás mellett a tanulók nevelése - Tanulás tanítása, helyes és hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása a tanulókkal, illetve a tanmenet kidolgozása a tanterv alapján - Hangos olvasás mérése, félévkor 1. és 4. osztályban, év végén 1.-4. o.-ban - A szóbeli kifejezőkészség és az értő olvasás fejlesztése - Matematikában a kombinatorikai, a valószínűségi és a halmazokkal kapcsolatos feladatok gyakoroltatása - Közösség alakítása, fejlesztése - Tehetséggondozás, felzárkóztatás - Szabadidős programok szervezése - DIFER-teszt elkészítése 1. osztályban és az óvodában nagycsoportosoknál ősszel és tavasszal - Felmérések kiértékelése tanulónként és feladatonként év elején, félévkor és év végén - A Tanítói Klub foglalkozásainak látogatása - A kompetencia alapú oktatás folytatása - Környezeti nevelés, fokozott figyelemmel az intézmény és környezetének tisztaságára - Továbbképzéseken való részvétel - Az óvodával való kapcsolat ápolása A tanév elején, az első munkaközösségi ülésen kialakították éves munkatervüket, megfogalmazták fő célkitűzéseinket, kijelölték a felelősöket. Az oktatás mellett a tanulók nevelését tartottuk egyik fő feladatunknak. A gyerekek viselkedését, neveltségét elsősorban az otthonról hozott normák határozzák meg. Nagyon jó, hogy a legtöbb esetben a szülők és a pedagógusok partnerek tudtak lenni. Az év elején beneveztünk különböző levelező versenyekre. A tanév során több alkalommal is szerveztünk játszóházat. Dekoráltuk az osztályokat. Színházlátogatást szerveztünk, megemlékeztünk a mese világnapjáról. Ősszel és tavasszal nyílt napot szerveztünk. Az óvónők látogatást tettek az 1. osztályban. Az 1. osztályban a problémás gyerekeknél elvégeztük a DIFER-tesztet. Megbeszéltük a próba kompetenciaméréssel kapcsolatos teendőket. Az adventi ünnepekre feldíszítettük az iskolát, a Művelődési Házat és a falu karácsonyfáját. Az első adventi vasárnapon, Mikuláskor és karácsonykor műsort adtunk elő az énekkarral együtt. Mértük az alsósok hangos olvasását félévkor, és év végén is. 1.-3. évfolyamon ismert szöveget, míg a 4. osztályosok ismeretlen szöveget olvastak. Többéves tapasztalat azt mondatja velünk, hogy a tanulóknak nem az olvasástechnikával, hanem az értő olvasással van gondjuk. Az értő olvasás fejlesztése érdekében minden évfolyamon használtuk a szövegértési munkafüzetet. A szóbeli kifejező készség fejlesztése beszédművelési feladatokkal történt, az alsósok, főleg a 4. osztályosok sokat szerepeltek, ami szintén a helyes kifejező készségüket gyarapította. 18
Az osztályközösségek alakítására, fejlesztésére számos tanórán kívüli program adódott: tanulmányi versenyek, sportversenyek, szánházi előadások, osztálykirándulás, műsorok, játszóházak. Hagyományos bálunkon, a farsangon a legkisebbek jelmezbe öltöztek, a nagyobbak pedig műsort adtak elő. Az idén nagyon sok versenyen vettünk részt, ahol a gyermekek megállták helyüket, szép eredményekkel tértek haza. Ezek mind a tehetséggondozást szolgálták. És hogy ezt egyre tudatosabban tegyük, az alsós pedagógusok közül hárman tehetséggondozó tanfolyamon vettek részt. Ajkai iskolásokkal folytattuk levelezésünket. Szavalóversenyen vehettek részt az alsósok. A Témahét keretében mi is foglalkoztunk környezetvédelem kérdéskörével. Anyák napján osztályonként műsorral köszöntöttük az édesanyákat és a nagymamákat. Május 1-jén rajzversenyt és vetélkedőt szerveztünk a gyerekeknek, családoknak. Az óvodával való kapcsolat nagyon jó, májusban meglátogattak bennünket a leendő elsősök, megmutattuk az interaktív táblát, minden kisgyerek használhatta is. A leendő elsős osztályfőnök tájékoztatást adott szülői értekezleten az iskolai elvárásokról, felszerelésről, válaszolt a feltett kérdésekre. Tavasszal az alsós osztályok osztálykiránduláson vettek részt. Év végi felméréseket írattunk, melyeket aztán kiértékeltünk. Felsős munkacsoportok Vállalt feladataik: - Az általános műveltség alapját képező anyanyelvi készség fejlesztése - A tanulói képességek fejlesztés - A szövegértési készség fejlesztése - A művelt köznyelv használatára nevelés - Helyesírási készség fejlesztése - A tantárgyakon belüli koncentráció megteremtése - A folyamatos könyvtárhasználatra nevelés - A tanulás technikájának megtanítása /min. 3óra tantárgyanként/ - Esztétikus környezet kialakítására való nevelés - Interaktív tábla használata - Különböző területi versenyeken való részvétel - Helyi tanulmányi versenyek szervezése - Helyesírási verseny a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyhez kapcsolódva - Levelező versenyek - Részvétel a központi továbbképzéseken - Szakirodalom tanulmányozása - Könyvtári órák tartása - A község népi hagyományainak szokásainak megismertetése - A hagyományok ápolása /lucázás, pünkösdölés/ - A környék kulturális örökségének megismertetése - A tanulók felkészítése a felvételi vizsgákra és az országos kompetenciamérésre - A tanulók szellemi, erkölcsi és testi nevelése - Biztosítani minden tanuló számára a minőségileg garantált nevelést-oktatást - Figyelembe venni a tanulók egyéni képességeit - Hatékony tanulás módszereinek megismertetése - Mérések végzése, értékelése (fizikai állapotmérés) 19
- Tanulmányi kirándulás: ismeretanyag bővítése - Kulcskompetenciák beépítése a tanmenetekbe Tanév elején elkészítették éves munkatervüket, tanmeneteiket és meghirdették a versenyeket. Legszebb nyári élményem címmel fogalmazás, rajz és fotópályázatot hirdettünk, amelyre a beérkezett munkákról kiállítást rendeztünk. Megszerveztük az október 6-i és október 23-i emlékműsort. Ellátogattunk a győri könyvszalon rendezvényére. A 6. osztályosokkal rendhagyó történelem óra keretében látogatást tettünk Győrben, megnéztük a város nevezetességeit. A 7. és 8. osztályos tanulókkal tanulmányi kiránduláson vettünk részt Budapesten. Decemberben hagyományőrzésképpen felidéztük a lucázás szokásait. Az énekkarosok részt vettek az adventi műsor elkészítésében. December és január hónapokban a fő feladat a felvételire való felkészülés volt, bár egész félévben voltak felvételi előkészítő foglalkozások. Februárban osztályonként készültünk a farsangi műsorra. Megtartottuk a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny iskolai fordulóját. Szövegértésből próbamérést tartottunk. Márciusban emlékműsort készítettünk március 15. évfordulójára. A tavaszi hónapokban több versenyre is felkészítettük tanulóinkat (szövegértési, versmondó, helyesírási), és velük izgultuk végig a több-kevesebb sikert hozó versenyeket. Angol és német nyelvből háziversenyeket is szerveztünk. Áprilisban idén rendhagyó módon nem a költészet hetéről emlékeztünk meg, hanem témahetet szerveztünk a föld napja köré. Minden órán ez volt a téma. A gyerekek műsort készítettek, power point bemutatókat tartottak, plakátokat terveztek. Az elkészült munkákból kiállítást rendeztünk. Utolsó nap a gyerekek előadták az irodalmi műsorokat, kiselőadásokat tartottak és divatbemutató keretében megcsodálhattuk az általuk készített munkákat. Végül egy túrával zártuk a programsorozatot. Májusban az 5. osztályosok felelevenítették a pünkösdölés szép hagyományát. A 6. és 8. osztályosok megírták az országos kompetenciamérést. Június 4-én megemlékeztünk Trianon évfordulójáról a nemzeti összetartozás napján. Az összes osztállyal megtekintettük a községünk határában folyó régészeti ásatásról készült kiállítást. A szaktanárok méréseket végeztek tantárgyaikból. Pedagógiai munkacsoport Vállalt feladataik: - Az önismeret fejlesztése A helyes önértékelés kialakítása - Hagyományápolás / osztály iskola Rábapatona - Magyarország/ - Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola és a család kapcsolatának elmélyítése, ápolása - Tehetséggondozás - Felzárkóztatás - A közlekedési szabályok elméleti ismerete és gyakorlati alkalmazása - Szintfelmérések, a hiányosságok folyamatos pótlása - Neveltségi szintfelmérés 2-8. osztályokban - Szociometriai felmérés, az osztályközösségek fejlődésének nyomon követése - Osztályfőnöki munkatervek készítése - Versenyek, vetélkedők szervezése, lebonyolítása - Belső mérések, értékelések, ezek dokumentálása 20
- Az egészséges életvitel kialakítása az Egészségnevelési és környezeti nevelési programmal összhangban - Testi- lelki egészség kialakítása - Folyamatos kapcsolat a védőnővel Fontos feladat volt az egészséges életvitel kialakítására való törekvés. E célt szolgálta az egészségnap, ahol ételkóstoló, ismeretterjesztő feladatok megoldása mellett szűrővizsgálatokra is sor került. Folyamatosan jó kapcsolatot ápolunk a védőnővel. Mindig szívesen jön hozzánk, és segít, ha kérjük. A tanulókat osztályfőnöki órákon az egészségnevelés egy-egy területével ismertette meg. Hagyományos egészségnevelési vetélkedőnket is megrendeztük. Elengedhetetlen a közlekedési szabályok elméleti ismerete, és főként gyakorlati alkalmazása. KRESZ versenyeken, kerékpáros vetélkedőkön vettek részt tanulóink. Az osztályok több hagyományt is ápolnak. Ezek közé tartozik a Mikulás és a karácsony megünneplése. Nem feledkeztek el a gyerekek a nőnapról és a fiúnapról sem. Farsangi bálunkon műsorral szerepeltek. Májusban az édesanyákat köszöntöttük. A Föld napjához kapcsolódóan a falu utcáin szedtük a szemetet. A gyerekek nagy izgalommal készültek a tanév végi osztálykirándulásokra. Minőségirányítási csoportok Iskolánkban 3 MICS csoport működik. Az éves feladatokat úgy osztottuk el, hogy az oktatás és nevelés minden területe 1-1 csoportban kiemelt helyen szerepeljen. Szeptemberben elkészítettük munkatervünket, melyben meghatároztuk a feladatainkat. Sikerkritériumokat is állítottunk magunk elé, mely munkánk eredményességét, illetve hiányosságait hivatott igazolni. Idén, ha nem is látványosan dolgoztunk, de a vállalt feladatokat teljesítettük. Tanulás tanítása csoport Törekedtünk a helyes és hatékony tanulási módszerek elsajátítatására is. Felmértük tanulóink tanulási szokásait, a tanulás körülményeit, a tananyag elsajátítására szánt idő mennyiségét, a szó és írásbeli feladatok elvégzésének sorrendjét. A tanév során minden pedagógus kiemelt feladatai közé tartozott a helyes tanulási szokások elsajátíttatása a tanulókkal. A tanulás tanítása csoport munkáját az elért eredmények igazolják. Sikerkritérium volt a tanulmányi eredmények javulása. A nem szakrendszerű oktatás kapcsán folytattuk jól bevált hagyományunkat, miszerint beépítettük a tanulás tanításával kapcsolatos feladatokat, követelményeket, ellenőrzést és értékelést. Ebben a tanévben kétszer mértük tanulóink tanulási szokásait. A jó szokásokat megerősítettük, a rosszakat megbeszéltük és javítottuk. Céljaink a következők voltak: - Elsajátíttatni a tanulókkal az egyéniségüknek, életkoruknak megfelelő helyes, eredményes tanulási módszereket, fejleszteni önállóságukat - A tanult módszerek gyakoroltatása, alkalmazása - A tanulók beszéltetése, felkészítésük a szóbeli feleletekre, beszámolókra - A felmérések eredményeinek vizsgálata, egyénre szabott javaslat a tanulási módszerek megválasztására 21
- Kapcsolat a napközis nevelőkkel, és a fejlesztést végző pedagógusokkal, valamint a nagycsoportos óvónőkkel - Módszercserék, továbbképzések - Felmérések készítése tanév elején és áprilisban a tanulók tanulási szokásairól Kiemelt feladat volt a helyes és hatékony módszerek kidolgozása, megismertetése, elsajátíttatása a tanulókkal minden évfolyamon. Ezek az órák hatékonyak, amin a gyerekek szívesen vettek részt. A feladatokat komolyan veszik. Érdeklődőek és próbálják tudatosan használni a mindennapokban az itt tanultakat. Ezt a tanév során végzett tanulási szokások felmérése is bizonyítja. Amit kiemelnénk, az otthoni tanulás még mindig az írásbeli megoldásával kezdődik. Úgy látszik, ezen nem tudunk változtatni. Tanulmányi eredmények javítása és a gyengébbek felzárkóztatása érdekében több kolléga délutánonként korrepetálást tartott a segítséget igénybe vevőknek. A tanult, megismert módszereket gyakorolták, de otthon nem biztos, hogy alkalmazzák. Az igazi áttörést az hozhatja meg a tanulással kapcsolatban, ha szülő, tanuló és pedagógus is lelkiismeretesen áll a feladathoz. Idegen nyelv és informatika csoport Céljaink a következők voltak: - Részvétel a versenyeken - Számítógép használata tanítási órákon (idegen nyelv, rajz) - Az informatikai kultúra elterjesztése - Internetbiztonság, közösségi oldalak veszélyei - Internethasználat tanítási órákon (idegen nyelv, rajz, ének, médiaismeret) - A mindennapi életben hasznosítható nyelvtudás - Kulcskompetenciák fejlesztése - Belső vizsgák idegen nyelvekből - Interaktív tananyag használata tanórákon Az idegen nyelvi és informatika csoport egyik fő feladata az informatikai kultúra elterjesztése, a számítógép és az internet használata a tanórákon. Az interaktív táblák ebben különösen nagy segítségünkre voltak, hiszen a kollégák a tanítási óráikon rendszeresen használták a már meglévő digitális tananyagainkat, illetve az interneten található gyakorlatokat, feladatokat, videókat is. A tanulók biztonsággal használják a számítógépet, rajzolnak, egyszerű programozásokat készítenek (ImagineLogo), szöveget szerkesztenek, 8. osztályban pedig megismerkednek a táblázatkezelő használatával is. Az internet használatakor megbeszéltük a közösségi oldalak veszélyeit is. Részt vettünk a meghirdetett versenyeken is, a Logo versenyen 2 tanuló bejutott a megyei fordulóba. A témahét keretén belül, a gyerekek megmutatták milyen jól használják a paint és a power point alkalmazásokat. A Kozma László informatikai versenyen is részt vettünk, itt sajnos nem volt továbbjutónk. Iskolai informatika versenyt is tartottunk, ahol a tanulók rajzot, illetve prezentációt készíthettek. A tanulók tudásának ellenőrzésére belső mérést végeztünk, ami egy elméleti és egy gyakorlati részből állt. A csoport másik fő feladata a mindennapi életben hasznosítható nyelvtudás megszerzésének biztosítása. Az idegen nyelvi órákon is igyekeztünk az interaktív táblát segítségül hívni, pl. a hallás utáni értés fejlesztéséhez. 22
Az új kolléganő angol nyelvű filmeket vetített a gyerekeknek. Márciusban angol és amerikai történelem és kultúra vetélkedő volt. Minden tanuló egyénileg vett részt az osztályokon belül rendezett selejtezőkön. A vetélkedőn a 7. osztályos lányok kiemelkedően jó teljesítményt mutattak. Az interneten nagyon sok videó és hanganyag áll rendelkezésünkre. A tanulóknak így könnyebb a hallás utáni értés, hiszen látják is az elhangzottak egy részét. De az autentikus hangzóanyagok is sok lehetőséget biztosítottak a gyakorlásra, aminek az eredménye a tanév végi belső vizsgákon meg is mutatkozott, hiszen mindig ennek a területnek volt a legrosszabb eredménye. Március és április hónapokban helyi versenyt tartottunk angol és német nyelvekből, ahol játékos feladatokat és rejtvényeket oldottak meg a diákok. A tanév végi vizsgákra folyamatosan készültünk, mind a szóbeli, mind az írásbeli részre. A szóbelin a bemutatkozás mellett tanulóink egy témát és egy párbeszédet adtak elő német, illetve angol nyelven. Az írásbeli rész hallás utáni értésből, szövegértésből és írásos részből állt. Német nyelv: - 4. osztály Írásbeli: 85 % Szóbeli: 99 % A tanórákon aktívan vettek részt, egész évben szívesen tanulták a német nyelvet. Reméljük a gyerekek a következő tanévben is hasonló lelkesedéssel folytatják a tanulást. A következő tanév feladata a helyes írás fejlesztése, és több levél írása német nyelven. - 5. osztály Írásbeli: 81 % (tavaly: 78 %) Szóbeli: 95 % (tavaly: 96 %) A legnagyobb javulás a tavalyi tanévhez képest a szövegértés területén figyelhető meg. Visszaesés a levél írásánál mutatkozik. A tanórákon aktívan vettek részt. A páros munkáknál is tudtak egymáshoz alkalmazkodni. - 6. osztály Írásbeli: 88 % (tavaly: 83 %) Szóbeli: 95 % (tavaly: 100 %) Az írásbeli eredményükben a tavalyi évhez képest javulás figyelhető meg. Szintén előrelépés tapasztalható meg a hallás utáni értésnél is. - 7. osztály Írásbeli: 70 % (tavaly: 77 %) Szóbeli: 96 % (tavaly: 94 %) Visszaesés egyedül ebben az osztályban mutatkozik. A szóbeli vizsgák pontosabbak voltak. Kiemelt feladat lesz a jövő tanévben a visszaesés okait megszüntetni. - 8. osztály Írásbeli: 82 % (tavaly: 77 %) Szóbeli: 93 % (tavaly: 87 %) A három fő terület mindegyikén javulást mutat a gyerekek teljesítménye, a tanórákon aktívan vettek részt. Angol nyelv: Az első félév egyértelműen a gyerekekkel való ismerkedéssel, összecsiszolódással telt el. A második félév során sokkal gördülékenyebben haladt a munka. Mindkét félév során az volt a cél, hogy a gyerekek a mindennapi szituációkban használható nyelvismeretet elsajátítsák, ezt közösen fejlesszük. Az egyes osztályokban a tanmenetekbe foglaltaknak megfelelően sikerült átvenni a tananyagot. Különösen nagy hangsúly került a szókincsbővítésre, illetve a már elsajátított szóanyag elmélyítésére. A heti egy óra, az alsóbb osztályokban, a későbbi komoly nyelvtani munkát megalapozandó játékos szókincsfejlesztéssel történt. 23
Az 1. osztályban a tanév során az angol nyelvvel való ismerkedés volt a cél, játékos formában, illetve az idegen nyelv iránti érdeklődés felkeltése. Sok kis elsős gyakorolt szorgalmasan otthon, és néhányuknál már ott voltak a komolyabb angol nyelvű képes könyvek is. A 2. és 3. osztály heti 1-1 órában több témával és bővebb szókinccsel ismerkedett. Náluk fejlesztendő még az anyanyelvtől való eltérő nyelvtani szerkezetek használata. A 4. osztályról általánosságból elmondható, hogy rendszeresen, óráról órára készültek. Aktívan vettek részt az óra menetében. Valószínűleg ennek a hozzáállásnak köszönhető jó teljesítményük. Írásbeli: 93% Szóbeli: 88% Az 5. osztályban az A csoportba tartozó gyerekek képességei jól kamatoztathatók nyelvórákon. Fellelhető néhány tehetség, ígéretes gyerek, akinek további fejlesztése, versenyeztetése a következő tanév feladata lesz. Írásbeli: 80% Szóbeli: 84% A B csoportba tartozó gyerekek, néhány kivételtől eltekintve, hanyag teljesítményt mutattak, amit általában a felkészülés és a lecke hiánya jelzett. A második félévben valamivel jobb eredmények születtek, mint az elsőben, azonban még mindig lesz mit fejleszteni a következő tanévben. Írásbeli: 60% Szóbeli: 66% A 6. osztály majdnem egészére az alulmotiváltság jellemző. Még a néhány lelkes tanulót is rossz irányba viszi a morál. A négy, félévkor bukott tanuló eredménye, a felzárkóztató foglalkozásoknak köszönhetően az év végére elérte a kettes szintet. Írásbeli: 67% (tavaly: 69%) Szóbeli: 76% (tavaly: 82%) A 7. osztály tanulóinak többsége nem preferálta az otthoni munkát. A teljesítményük eléggé hullámzó. Írásbeli: 72% (tavaly: 73%) Szóbeli: 80% (tavaly: 88%) A 8. osztály az év során nagyrészt szépen dolgozott, még a felvételik elmúltával is. Néhány tanuló remek képességekkel rendelkezik. Írásbeli: 66% (tavaly: 82%) Szóbeli: 83% (tavaly: 81%) Informatika: Informatikából fő feladat volt a számítógép biztos használata, az informatikai kultúra elterjesztése, internet használata tanítási órákon, multimédiás oktatóanyagok használata. Feladatunk volt, hogy a tanulók olyan informatikai tudást szerezzenek, amelyet más tanítási órákon, illetve otthon is tudnak alkalmazni. Tanulóink szívesen használják a számítógépet, természetesen leginkább internetezni szeretnek. A 4. osztályos tanulók ebben a tanévben kezdték el az informatika tantárgy tanulását. Az elméleti tudnivalók mellett a gyakorlati tananyagot is nagyon könnyen elsajátították. Természetesen leginkább a hálózati ismeretek tananyagot kedvelték, amikor kereshettek, nézelődhettek az interneten. A gyerekek kiváló teljesítményt mutattak az órákon. Az 5. osztályban a nagyobb osztálylétszám miatt kevesebb idő jutott egy-egy diákra. Szerencsére a gyerekek egymásnak szívesen segítettek a gyakorlati feladatok megoldásában. 24
Pontatlanság mutatkozik az elmélet elsajátításában. A következő tanévben az elméleti részre még nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A 6. osztályban az alacsony osztálylétszám miatt több lehetőség jutott a hiányosságok pótlására, a gyakorlásra, az egyéni foglalkozásra. A gyerekek itt is segítettek egymásnak. Tudnak prezentációkat készíteni, szöveget szerkeszteni, rajzolni, interneten keresni. Ezen az évfolyamon is az elméleti részre még nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A 7. osztályban a szövegszerkesztés, prezentációkészítés mellett új tananyag volt a táblázatkezelés (Excel). A gyakorlati feladatokat szinte mindenki jól meg tudta oldani. Itt is az elmélet elsajátítása mutat problémákat, amit a belső mérés eredménye is mutat. A 7. osztályban tanév végén belső mérést végeztünk, mely elméleti és gyakorlati részből is állt. Eredmények: elmélet: 76 %, gyakorlat: 94 % A sikerkövetelményeket teljesítettük. Mivel az elvárt eredmény az elméleti résznél legalább 60%, a gyakorlati résznél pedig legalább 70%, ezért ezek az eredmények jók. A 8. osztályban az előző évek programjai mellett megismerkedtek a gyerekek a honlap készítéssel is. Az osztály weblapját együtt készítettük el, ahova prezentációkat is fel kellett tölteniük adott témákban. Végül űrlapok segítségével értékelni is kellett egymás munkáját, az egyes prezentációkat is. Minden évfolyamról elmondható, hogy a számítógépet, az internetet biztosan használják, az egyszerűbb programok alapszolgáltatásait is ismerik. Következő tanév feladata az internetes hivatkozások még pontosabb használata. Mérés, értékelés csoport Céljaink a következők voltak: - A tantárgyi mérések figyelemmel kísérése - A mérési eredmények összegyűjtése (Alsó tagozat: Nagyné Folkmayer Enikő, felső tagozat: Káposzta Ildikó) - Az országos kompetenciamérés előkészítése, lebonyolítása - A kompetenciamérés helyben maradó feladatlapjainak javítása - Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése, összehasonlítása - Az országos kompetenciamérések eredményeinek szinten tartása, ill. javítása - A feladatbank használata - Az interaktív tananyag biztosította lehetőségek felhasználása a kompetenciafejlesztésre - Folyamatos felzárkóztatás, tehetséggondozás Kiemelt helyen kezeltük az országos kompetenciamérés előkészítését, lebonyolítását, a helyben maradó feladatlapok kijavítását, az országis mérés eredményeinek elemzését, összehasonlítását. A csoport fő feladataként jelölte meg, hogy figyelemmel kíséri a tantárgyi méréseket, az eredményeket összegyűjti. Célunk volt az interaktív tananyagok adta lehetőségek felhasználása a kompetenciafejlesztés érdekében. Folyamatosan kerestük a tanulók hiányosságait, hisz ezek alapján történik a felzárkóztatás. Az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos feladatokat a csoport végrehajtotta. Megtörtént az előző tanévi 4. osztályos mérések helyi javítása, majd a központi értékelés elemzése. A központi javításra került 6. és 8. évfolyamos, 2011-es tanévi eredményeket feldolgoztuk, elemeztük, törekedtünk a hibák és hiányosságok feltárására. Tantestületi értekezlet keretében az eredményeket valamennyi kollégával megismertettük. 25
A tanévben egy alkalommal került sor próbamérésre. Erre a következőkben is szükség van, hiszen több félreértést sikerült tisztázni a mérést követően. A hiányosságokat feltárva, a gyengén teljesítő tanulókat kiszűrve folyt a kompetenciafejlesztés a tanévben. A 2012-es tanévi országos mérés is megtörtént, a helyi javítást a kollégák elvégezték, ezek elemzése folyamatban van. A tanév elején, félévkor és év végén szövegértés felmérésekre került sor 2.-8. osztályokban. A hangos olvasást is értékeltük az alsó tagozatban. Megmérettetés volt a nyolcadikosoknak a januári felvételi vizsga. Az arra történő felkészülést segítették a szakköri foglalkozások és a komplett felvételi feladatsorok megírása. A tanév végi felmérések, témazáró dolgozatok íratása, javítása és értékelése megtörtént. A tanulók tudását, munkánk hatékonyságát tükrözik a felmérések, dolgozatok, próbamérések eredményei. Napközis és tanulószobás munka terén elért eredmények Iskolánkban az idei tanévben 31 tanuló vette igénybe a napközit, 27 fő iratkozott be a tanulószobára. A foglalkozások 12.30-16.30-ig tartottak. Kiemelt feladataink voltak mindegyik csoportban: Ebédidőben: - helyes táplálkozás, kulturált étkezés Tanulási időben: - tanulási idő rendje, fegyelme - ellenőrzés, értékelés - differenciálás, felzárkóztatás Foglalkozásokon: - kulturális, játékos/sportos és technikai tevékenységek, közös programokon az együttes játék örömének megismertetése, valamint a kisebbek segítése, tanulás az idősebbektől. Napközi: A napközis tanulók száma a tanévben 31 fő volt, mely 1., 2., 3. és 4. osztályos tanulókból tevődött össze. A csoport összetétele meghatározta a célokat és a feladatokat. A napközis foglalkozásoknál figyelembe vettük az adott csoport fejlettségi, neveltségi szintjét, a tanulók érdeklődését, az adott személyi és tárgyi feltételeket. A napközis munka szervezésénél a tanulás tanítása szempontjából az alábbiakat tartottuk szem előtt: - a tanulási időn belüli differenciálást - az önálló tanulásra nevelést - az önellenőrzés fontosságát - a kötelességvállalás- és teljesítés kialakítását - az alkalmazkodóképesség fejlesztését - önismeret, önértékelés jelentőségét A folyamatos, rendszeres tanulás igényének felismertetésével a későbbi, felnőttkori tanulás alapjait rakhatjuk le. Meg kell ismerniük a gyerekeknek a tanulás örömét! 26
A tanulási feladatok mellett, a szabadidő hasznos eltöltését kiemelt feladatnak tartottuk. A napköziben folyó munka jelentős alkotórésze az iskolai tevékenység egészének. Olyan programokat igyekeztünk szervezni a gyerekeknek, amelyek által képesek voltunk megismertetni, megkedveltetni a különböző igényes szabadidő-eltöltési formákat, ahol megismerhették, kipróbálhatták képességeiket, hogy aztán egyéni érdeklődésük alapján, különböző területeken tovább tudják azokat fejleszteni. A napközi elsőrendű feladata, hogy a gyerekek aktívan pihenjenek, és felkészüljenek a másnapra. A nevelő igyekezett a tanulási időn kívüli tevékenységek megszervezésében a gyerekek érdeklődési körére alapozni. Szükséges a kommunikáció, a beszédkészség fejlesztése, mely az otthongyűlésen történt. A technikai foglalkozásokon és a játékok során egyaránt fejlődött a kézügyesség, szervezőkészség, kritika, önkritika. Fontos szempontnak tartja a délutánok megszervezésében a szabadidő hasznos eltöltését. Feladatuknak tartották a tanulók egészségtudatosságának növelését, egészségi állapotuk javítását. A nevelő véleménye szerint célja - melyet év elején tűzött ki, hogy közös munkánk eredményes legyen, mind a tanulási tevékenység, mind a szabadidő hasznos eltöltésében egyaránt úgy érzi sikeresen megvalósult. Tanulószoba: A tanulószobán részt vevő tanulók létszáma 27 fő, vegyes összetételű a tanulás szempontjából. A tanulószobán a tanulók elkészítették az írásbeli házi feladatot, olvastak, verset tanultak. Vannak tanulók, akik ügyesek, szorgalmasak, önállóan tanultak. Többnyire problémásak, letagadták a házi feladatot is. Egy-kettőnek nagyon szétszórt a figyelme, van aki állandó segítségre szorult. A tanulási idő összehangolását nehezítette, hogy a tanulók különböző időben végeztek a tanítási órákkal. A tanulás után a szabadidőben, ha jó idő volt, az udvaron játszhattak. Ha nem lehetett kimenni, akkor a teremben különböző társasjátékokkal játszottak, bementek a számítástechnika terembe, vagy a tornaterembe. A tanulószobán célunk az önálló tanulás és az önértékelés elősegítése volt. Az önálló tanulással még mindig problémák vannak egy-két tanulónál. Feladatunk, hogy a gyerekeket a folyamatos és rendszeres tanulásra szoktassuk. Szeretnénk megvalósítani, hogy tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, helyes önismerettel és önértékeléssel rendelkezzenek. Az önálló tanulás kialakítása e tevékenység súlyponti része, 1. osztálytól kezdve a gyerekeket arra neveljük, hogy a házi feladatukat önállóan készítsék el, valamint arra, hogy az ismeretszerzés igényükké váljon. Ezt azonban sajnos nem mindenkinél sikerült megvalósítani. A kötelező házi feladatokon túl, minden nap törekedtünk a gyakorlásra is. Közös célokat, feladatokat tűztünk ki magunk elé és ezek megvalósítását közös összefogással segítettük. A jól bevált tapasztalatokat, hagyományokat továbbvittük és azokat újakkal bővítettük. 27