HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

2 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma 1147 Budapest, Miskolci út 77. Tel./Fax: , igazgatosag@gyengenlatok.hu Honlap: HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Elfogadta: Jóváhagyta: Mándi Tiborné igazgató Temesy Ágnes iskolai igazgatóhelyettes Cseh Nóra Kollégiumi igazgatóhelyettes Nevelőtestület Mándi Tiborné igazgató Pozsonyiné Sz. Patrícia EGYMI munkaközösség-vezető Készült 14 példányban, nem sokszorosítható Kapják: 1. sz. irattár 2. sz. igazgató 3. sz. szülői faliújság 4. sz. iskolai ig. h. 5. sz. kollégiumi ig. h. 6. sz. EGYMI munkaközösség-vezető 7. sz. alsó tagozatos munkaközösség - vezető 8. sz. felső tagozatos munkaközösség - vezető 9. sz. speciális tagozat munkaközösség - vezető 10. sz. testnevelési munkaközösség vezető 11. sz. nevelési munkaközösség vezető 12. sz. informatika munkaközösség vezető 13. sz. könyvtár 14. sz. tanári szoba Jelmagyarázat: Iskola Kollégium Módszertani intézmény

3 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 3 1. BEVEZETŐ 1.1 INTÉZMÉNYÜNK HIVATALOS ADATAI, TÁRSADALMI FUNKCIÓI, AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Neve: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtetője: Budapest Főváros Önkormányzata Az intézmény székhelye: 1147 Budapest, Miskolci út 77. A gyengénlátók általános iskolájának társadalmi funkciói A gyengénlátók általános iskolája a köznevelés rendszerébe tartozó országos felvételi körzetű gyógypedagógiai intézmény, tanköteles korú ép értelmű, illetve enyhe fokban értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) gyengénlátó gyermekek részére. A tanulók felvétele a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői javaslata alapján történik. A tanuló felvétele a szakvélemény elkészülte után történik, a tanév bármely időszakában. Iskolánkban a többségi általános iskolákhoz hasonlóan általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. Ez lehetővé teszi, hogy a gyengénlátó gyermek bármely évfolyamon iskolát változtasson. Az alábbi feladatokat látjuk el: Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi nevelése Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Pedagógiai szakmai szolgáltatások Korai fejlesztés, gondozás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Speciális feladatai A Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi: látásfogyatékos, valamint halmozottan fogyatékos (érzékszervi: látásfogyatékos és hallás-, mozgásfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő) a többi tanulóval együtt nem nevelhető tanulók ellátása.

4 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 4 Pedagógiai szakszolgálat: logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény: Látásszervi fogyatékos gyermekek, tanulók integrált oktatását segítő módszertani központ és utazó szakember hálózat működtetése. Az általános iskola évfolyamainak száma: 8, ép intellektusú és halmozottan sérült gyengénlátó tanulók oktatása. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszámunk: - iskola:144 fő - kollégium: 80 fő Egyéb tevékenységünk: - ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatói számára gyakorlati képzés biztosítása - Szemorvosi, gyermekorvosi rendelő működtetése Intézményünk illetékessége, működési köre: országos. Többcélú intézményként egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához iskolai helyi tantervet, kollégiumi, valamint egységes módszertani intézményi pedagógiai programot használunk.

5 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 5 Az intézmény szervezeti felépítése

6 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELŐTESTÜLETÜNK ETIKAI NORMÁI Folyamatos önképzéssel igyekszünk megismerni az európai és magyar pedagógiai kultúrát, ezen belül különösen a gyógypedagógiai tudásanyagot, s megszerzett ismereteinket beépítjük a mindennapi munkába. A korunkra jellemző gyors változásokat nyomon követjük, értékeljük, ha szükséges, érvényesítjük gyakorlatunkban. Az intézmény vezetősége arra törekszik, hogy a közösen elfogadott pedagógiai célok teljesítéséért a tanárok jó légkörben, munkájukat összehangolva, pedagógiai szabadságukat megőrizve dolgozhassanak. Pedagógusaink a nevelőtestület tagjaként részt vesznek pedagógiai programunk tervezésében és értékelésében. Joguk, hogy a program alapján a közvetített ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereket megválasszák. Minden pedagógiai tevékenységüket a gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényei szerint, az ahhoz igazodó speciális módszerek alkalmazásával végzik. Intézményünk mindhárom egységében szem előtt tartjuk a szülői jogok érvényesülését. Pedagógiai programunk alapján az iskolai, kollégiumi és módszertani intézményi tevékenységek megvalósítása során mind a gyermekek, tanulók nevelésében, oktatásában, mind a szülők informálásakor a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Az iskolánkba járó tanulók számára a szülők igénye alapján lehetővé tesszük a hitoktatást. Nevelőtestületünk elfogadja és magára nézve iránymutatónak tartja a Pedagógus Szakmai Etikai Kódexben 1 foglaltakat. 1 Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak, szerkesztette: Hoffmann Rózsa, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2003

7 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 7 2. HELYZETELEMZÉSEK 2.1. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK (1997,2001,2004) Helyi pedagógiai programunkban 1997-ben, 2001-ben és 2004-ben is részletesen bemutattuk működési feltételeinket. A évi helyzetet az előbbi évek adataival összehasonlítva elemezzük SZEMÉLYI FELTÉTELEK 1. táblázat: Létszámadatok Álláshelyek neve 1996/ / / /13. Igazgató, igazgatóhelyettes Oktató tanár + pszichológus Zenetanár Iskolai pedagógiai asszisztens Integrációs szakszolgálat Integrációs szakszolgálat adminisztrátor Nevelőtanár + rendszergazda Szociálpedagógus Diákotthoni pedagógiai asszisztens Gyermekfelügyelő Szemészorvos Ápolónő, védőnő szemész asszisztens Ügyviteli alkalmazott iskolatitkár Technikai alkalmazott + konyhai alk Oktatótanáraink és utazó gyógypedagógusaink zöme két-három vagy négy szakos gyógypedagógiai tanár, ezen túlmenően többüknek általános iskolai tanári szakos diplomája is van. Néhány tanárunk más pedagógiai diplomával rendelkezik (zenetanár, testnevelő, magyar-történelem, és biológia-kémia). Az oktatótanárok és az integrációs szakszolgálat tanárainak végzettsége (zenetanárokkal, vezetőkkel együtt):

8 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 8 Nevelőtanáraink két szakos gyógypedagógusok, általános iskolai szakos tanárok, tanítók vagy egyéb pedagógiai diplomával rendelkeznek. Nevelőtanárok végzettsége (igazgatóhelyettessel együtt): Iskolánkban a gyengénlátókra vonatkozó, szemészeti, optikai, pszichológiai ismereteket feldolgozó, nemzetközi kitekintést is biztosító tanfolyamok zajlanak TÁRGYI DOLOGI FELTÉTELEK A diákotthonos iskola épületét 1982-ben adták át. Építészetileg a gyengénlátók speciális igényeinek megfelelő. A 2001/2002-es tanévben az intézmény új, harmadik szinttel bővült, mely nemcsak a tanterem hiányt enyhítette, hanem a földszint átalakításával lehetőség nyílt a tanári, a testnevelést szolgáló helyiségek és a szertár igényeknek megfelelő átalakítására is. A harmadik szinten jelenleg osztálytermek, szaktantermek, zenetermek, és a módszertani intézményegység területe található. Az utazótanárok rendelkezésére 2 személygépkocsi áll, a tanulók kirándulásához kisbusz használható. Elnyert pályázatok ( ) 1998 és 2013 között az intézmény 122 db sikeres pályázatot bonyolított le, melyeken összesen Ft támogatást nyert el különféle eszközök megvásárlására, illetve programok megvalósítására.

9 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Tanulóinkra vonatkozó fontosabb mutatók 2. táblázat Tanév összes tanuló összesből bentlakó bejáró összesből ért. fogy. (halm. sérült) ép ért. 1992/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /

10 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 10 Tanulóink összetétele látóképességük, idegrendszeri állapotuk, értelmi képességeik, családi hátterük szempontjából nagyon heterogén. Nagyon jelentős a tanulók látásteljesítmény szerinti létszámarány változása: míg húsz évvel ezelőtt elenyésző számban tanultak iskolánkban 0,1 alatti vízusú növedékek, addig jelenlegi arányuk megközelíti a 36%-ot. Tanulóink között évről-évre növekvő arányban fordulnak elő a látássérülés mellett társuló fogyatékossággal (mozgás-, hallássérülés, beszédfogyatékosság, autizmus spektum zavar) és/vagy részképesség-zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemkoncentráció zavara, hiperaktivitás, mozgáskoordináció zavara) küzdő gyermekek. Nagy arányban előforduló, koraszülött tanulóink között sok a mozgásszervi, idegrendszeri problémákkal küzdő, fáradékony, kevéssé terhelhető gyermek. A látássérülés mellett egyéb krónikus betegség miatt 78 tanulónk (59%) igényel rendszeres egészségügyi ellátást. Az kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozó szakkörökre, zongorára járnak. Pályaválasztás Ép értelmű tanulóink képességeik és érdeklődésük alapján gimnáziumban szakközépiskolában, szakiskolában vagy speciális szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Speciális tagozatunk (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók) végzett diákjai jellemzően szakiskolában vagy speciális szakiskolában tanulnak tovább. A jó képességű, ambíciózus diákok a szakmatanulás után néhány esetben érettségit is szereznek A gyermekvédelmi adatok A gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus gondozásában hátrányos helyzete miatt jelenleg tanulóink 55%-a (73 fő) áll. Közülük 25 fő (a teljes tanulói létszám 19%-a) halmozottan hátrányos helyzetű. A gyermekek és családjuk segítése érdekében 12 gyermekjóléti szolgálattal/családgondozóval tart kapcsolatot.

11 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelő oktató munka A nevelő-oktató munka alapja a többségi iskolákra vonatkozó tananyag és követelményrendszer, amelynek kiegészítője iskolánk Helyi pedagógiai programja és Helyi tanterve. Helyi tantervet iskolánk tanárai az aktuális törvényi szabályozókhoz igazodva öt alkalommal készítettek: 1997., 2001., 2004., A nevelő-oktató munkát segítő egyéb szakmai kiadványaink: Feladatlap-sorozat aliglátó óvodások egyéni fejlesztéséhez (Paraszkay Sára) Paraszkay Sára: Közelről nézve - a gyengénlátó gyermek (1994) - a kiadást támogatta az amerikai Perkins-Hilton Alapítvány; második, átdolgozott kiadás 2007 készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében Fejlesztő eljárások iskoláskorú gyengénlátók számára (1996-ra készítették iskolánk tanárai - főiskolai tankönyv. A kiadás alapja az 1990-ben elnyert 3 éves futamú KOMA pályázat) Jankó-Brezovay Pálné - Vargáné Mező Lilla: Az integrált nevelést, oktatást segítő módszertani központ modellje a gyengénlátók iskolájának gyakorlatában (2001) A kiadást támogatta a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány "Ne felejts dosszié" - tájékoztató és nyomon követő dokumentum a gyengénlátó általános iskolás tanulók integrált neveléséhez, oktatásához (a Módszertani Intézmény gyógypedagógusai) Ráció integráció dosszié - tájékoztató és nyomon követő dokumentum a gyengénlátó középiskolás diákok integrált neveléséhez, oktatásához (a Módszertani Intézmény gyógypedagógusai) Tantárgyi módszertani útmutatók (CD) - készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében Fejlesztő eljárások óvodáskorú gyengénlátó, aliglátó gyermekek számára (CD)- készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében Speciális tantárgyi feladatlapok (CD) - készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében Ismerd meg Budapestet! Fotógyűjtemény (CD) - készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében Hegyiné Honyek Katalin (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások látássérült gyermekek, tanulók, kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. - SuliNova Kht., 2006 Hoffmann Rita (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Idegen nyelv - SuliNova Kht., 2006 Cseh Eleonóra (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika - SuliNova Kht., 2006 Dr. Horváthné Mészáros Márta (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás - SuliNova Kht., 2006

12 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 12 Paraszkay Sára (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák - SuliNova Kht., 2006 Czibere Csilla Hódi Marianna (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Életpálya-építés - SuliNova Kht., 2006 Jankó-Brezovay Pálné- Mándi Tiborné: Inkluzív nevelés: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató - SuliNova Kht., 2007 Mándi Tiborné: Inkluzív nevelés: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató - SuliNova Kht., 2007 Videofilm az olvasótelevízió használatáról (Paraszkay Sára - Molnár Csilla - Szaffner Gyula) "Iskolánk egy napja" - videofilm (Paraszkay Sára) "Szemünk fénye" - videofilm (Paraszkay Sára - Szaffner Gyula) "A láthatóbbá tett világ - technika a gyengénlátók szolgálatában" - videofilm (Paraszkay Sára - Szaffner Gyula) A film elkészítését támogatta a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány Így tanítom... Olvasás és írás tanítása látássérült gyermekeknek film (Molnár Csilla Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében 2007-ben Matematika tanítása gyengénlátó gyerekeknek film (Szászné Kiss Magdolna Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében ben Vizuális kultúra és gyakorlati ismeretek film (Brunszkó Erzsébet Farkassné Szűk Judit Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében 2007-ben Látás mozgás koordináció film (Jankó Brezovay Magdolna Kovácsné Fülöp Beáta Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében 2007-ben A környezet és az informatika akadálymentesítése film (Paraszkay Sára - Fábri Tímea Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/ Operatív Programja keretében 2007-ben Pedagógiai Program és Speciális Tanterv az integráltan oktatott gyengénlátók iskolái számára (1998 OKI megrendelésre készítette 10 pedagógusunk) Intézményünkben a gyermekek képességeinek fejlesztése érdekében differenciált foglalkoztatás valósul meg. Diákjaink két idegen nyelv közül választhatnak (angol, német). Tanórán kívüli pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásaink: látásnevelés, tájékozódásra nevelés, speciális informatikai ismeretek aliglátók számára, Braille írásolvasás, önkiszolgálásra nevelés, olvasástechnika, finommotorika fejlesztése, diszlexia reedukáció, diszkalkulia reedukáció, egyéni korrekció. A gyermekekben rejlő jó képességeik kibontakozását szolgálják a szakkörök: rajz, számítástechnika, tánc, angol és német nyelv, főzőszakkör, énekkar, sakk valamint zongoraoktatás.

13 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ UTAZÓTANÁRI SZOLGÁLAT - MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEGYSÉG Iskolánkban 1978-ban alakult - Magyarországon elsőként - utazótanári szolgálat. Ennek működése teremtett alapot a gyengénlátók egységes gyógypedagógiai módszertani intézménye kialakulásának. Személyi feltételek: 9 fő integrációt segítő gyógypedagógus, 1 fő rehabilitációs tanár, 1 fő adminisztrátor, 1 fő munkaközösség-vezető. Az utazótanári szolgálat/ módszertani intézményegység feladatai: - óvodáskorú gyengénlátó gyermekek kompenzatív fejlesztése, iskolára felkészítése - integráltan tanuló általános iskolás gyengénlátók segítése - tanuló tájékoztatás - szakmai nyílt napok szervezése óvónők, integráltan tanuló gyengénlátó általánosés középiskolások pedagógusai számára, tanácsadás - szülők tájékoztatása, bevonása a fejlesztő munkába, tanácsadás - pszichológiai tanácsadás - középiskolában továbbtanuló gyengénlátók nyomon követése, 2.8. INTÉZMÉNYÜNK ÖNÉRTÉKELÉSE 2010 A 2009/2010-es tanévben kérdőíves felmérést végeztünk dolgozóink, tanulóink, szüleik körében. A SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉG MUTATÓI Az iskolai környezettel igen elégedettek a szülők. Az osztálytermek, szaktantermek, diákotthoni helyiségek tisztaságát, esztétikus berendezését sokan dicsérték. Az oktató-nevelőmunka színvonalával, módszereivel 91 %-ban elégedettek. A gyermekekkel való személyes törődés területén kiemelkedő az osztályfőnökök nevelő munkájával való elégedettség (93%). A tanulók terhelése felé megnyilvánuló követelmények szintjét a szülők 88%-os átlag értékben megfelelőnek ítélik. 89% elégedett a differenciálás mértékével. 81 % tartja úgy, hogy magas tudásszintet követel az iskola. A szülők 85 %-a tartja soknak a házi feladatok mennyiségét. A HPP-ban a gyerekek külön fejlesztését, tehetséggondozását igen fontos területnek tartjuk. A munkánk eredményességét jelzi, hogy 90%-ban elégedettek a szülők a rehabilitációs, szakköri, mozgásos, idegen nyelvi fejlesztéssel. 87% érzi úgy, hogy gyermeke közérzete jó, és 78% szerint szeret is tanulni. Délutáni foglalkozásokkal való elégedettség 83%-os, ezen belül a tanulással, és a szabadidő eltöltésével 91%-ban elégedettek a szülők. Az egészségügyi ellátással 95 %-ban elégedettek. Az információkhoz való jutást megfelelőnek tartja 88%.

14 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 14 A TANULÓK ELÉGEDETTSÉG MUTATÓI Az iskolai környezettel való elégedettség A kérdések, hasonlóan a szülőknek feltett kérdésekhez, kiterjedtek az iskola egész területét érintő tájékozódásra, a szaktantermek, diákotthoni szobák célszerű berendezéseire, esztétikumára és tisztaságára. Az értékelés során megállapítható, hogy a környezettel való elégedettség a tanulók körében 89 %-os. Az intézmény területén elegendő támpont segíti a gyermeket a tájékozódásban, a balesetmentes közlekedésben. A foglalkozásokra megfelelő helyet biztosít az iskola, a szaktantermek szépek, esztétikusan díszítettek. Bútorai, berendezései a gyengénlátó gyermekek egyéni igényeinek is megfelelően vannak kialakítva. A diákotthoni szobák szépsége, célszerűsége 87%-os elégedettséget eredményezett. Oktatói nevelői munka színvonala A diákok az iskolában folyó tanári munkát magas színvonalúnak tartják (90%), véleményük szerint tanáraik érthetően magyarázzák a tananyagot (90%). Az órákon használt feladatlapok, szemléltetési eszközök többsége látható és jól használható (89%). Ezzel ellentétben a tananyag érdekességét több tanuló megkérdőjelezi(78%). A házi feladatok mennyiségét a diákok közel kétharmada (65%) soknak tartja, úgy érzik, a leckék miatt nem marad elég idejük a szabadidős programokra, játékokra. Személyes törődés, empátia A személyes törődéssel való elégedettségüket több oldalról jelezhették a tanulók. Legközvetlenebb kapcsolat a diák és osztályfőnöke között alakul ki, gondjaik problémáik megoldását először az tőlük várják. Ennek a kapcsolatnak az elégedettségi mutatója 93%. A nevelőtanárok és a gyermekfelügyelők személyének gyakoribb változása indokolhatja a valamivel alacsonyabb elégedettségi mutatót a tőlük kapott törődéssel kapcsolatban (89%). Pályaválasztás A diákok 93%-os elégedettségi szintje azt mutatja, hogy megfelelő mennyiségű információt és segítséget kapnak a továbbtanulás lehetőségeiről, a pályaválasztás területeiről és a felvételire való felkészüléshez. Tanulói közérzet Az intézmény tárgyi feltételei megfelelnek a mai kor elvárásainak; bútorzata célszerű és esztétikus, a tanulást segítő optikai és egyéb eszközök (pl. IKT eszközök, életvitelt segítő eszközök) köre a technika fejlődésével folyamatosan bővül. A tantestület oktatói-nevelői munkájában egységes elvek működnek, a követelmények és a nevelési elvek egyensúlyban vannak. A tanulók 86%-a jól érzi magát intézményünkben. A tanulást segítő optikai segédeszközök sokszínűségét, a velük való ellátottságot magas elégedettség jelzi (94%). Délutáni nevelői munkával való elégedettség A délutáni tanórai foglalkozásokon többnyire eredményesen tudnak felkészülni a másnapi tanulásra. (89%). A nevelőtanár által szervezett szabadidős programok a többség szerint érdekes és változatosak (88%).

15 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 15 Az egyéni fejlesztő foglalkozások szükségszerűségét felismerve a tanulók hasznosnak tartják azokat (92%). A sokrétű szabadidős és szakköri foglalkozásokra szívesen, lelkesen járnak (92%). A 93%-os elégedettség jelzi, hogy az iskolában sok lehetőségük van sportolni, mozogni. Az idegen nyelv oktatását és annak mélyebb elsajátítását segítő szakköri órákat a többség szintén eredményesnek ítéli (88%). Egészségügyi ellátással való elégedettség Az intézményben az egészségügyi ellátást szemész- és gyermekorvosi, ápolónői és védőnői munka biztosítja. A szemészorvos, a gyermekorvos és az ápolónők munkájával a diákok többnyire elégedettek, (94%, 86% és 90%) egészségügyi problémáikat lelkiismeretes orvosi kivizsgálás és gondoskodó ellátás jellemzi. Diákönkormányzat munkájával való elégedettség A tanulói érdekképviselet működését a diáksereg jelentős része szükségesnek érzi (87%), eredményes működésével azonban kevésbé elégedettek (81%). Kollégiumi közérzet A kollégiumi szobák a bentlakó tanulók 89%-a szerint célszerűen berendezettek és otthonosak. A kollégista diákok egymáshoz fűződő jó kapcsolata (83%) a bentlakás, az egymásra utaltság jellegéből adódik. A kollégiummal való globális elégedettség vizsgálatának eredménye 87%-os. A gyerekek 13%-ának negatív véleménye valószínűleg abból adódik, hogy bentlakó gyermekeinknek hiányzik az otthon melege a szülők, a testvérek szeretete. Bármennyire jól felszerelt a kollégium, bármennyire törődőek a felnőttek a családot csak részben tudják pótolni. TANÁROK, NEVELŐTANÁROK, UTAZÓTANÁROK ELÉGEDETTSÉGI MUTATÓI A legnagyobb megelégedés a munkahelyi közérzet megítélésében volt tapasztalható 96% (utazótanárok), 87%(tanárok, nevelőtanárok). Ezt követte az információhoz való hozzájutás (90%) és a munkahelyi környezet (89%) értékelése, majd az étkezés (87%). A munka értékelése, megbecsülése, az intézményvezetés stílusa kérdéscsoportra 88%-os az elégedettségi mutató. A közvetlen felettessel való megelégedettség átlagosan 92%-os. Az oktató-nevelő munka témakörben a helyi pedagógiai program célkitűzéseinek helyessége 95%, megvalósulása 86% az oktató-nevelő munka színvonala 91%, a pedagógiai célok, saját pedagógiai elképzelések megvalósíthatósága 88%. Ezek az eredmények megerősítenek bennünket helyi pedagógiai programunk időtállóságában, korszerűségében. A következő stratégiai terület a műhelymunka volt. A nevelőtanárok 83%-ban, a tanárok 84%-ban, utazótanárok 93%-ban elégedettek ezzel a területtel. A belépő tanárok segítése 90%, az egymástól való tanulás lehetősége 89%, a munkaközösségek rendezvényszervező tevékenysége 95%, a munkaközösségi összejövetelek szakmai fejlődést segítő szerepe 85%, a munkaközösség vezetők szakmai fejlődést segítő tevékenysége 91%, a továbbképzések intézményi támogatásának megítélése 86%-os elégedettségi értéket mutat. A dolgozók közötti kapcsolattal való elégedettség 88%-os. Az utazótanárokkal való kapcsolat megítélése elmarad a többi munkakörbe tartozó kollégával való kapcsolatról vélekedéssel. Ennek oka feltehetően az, hogy az utazótanárok feladatkörüknél fogva kevés időt töltenek az intézményben, ezért kevés alkalom nyílik a többi munkacsoporttal való találkozásra.

16 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 16 A legproblémásabb terület a szülőkkel való kapcsolat tartása. A tanárok megítélése szerint 63%, a nevelőtanárok körében 66%, az utazótanárok körében pedig 82% az elégedettség mértéke. A szülői értekezleteken való részvétellel 60%-ban, az osztályfőnök-szülők partneri kapcsolattal 69%-ban, a szülői házzal való nevelési elvek hasonlóságában 59%-ban elégedettek a tanárok. A tanulók iskolai közérzetével átlagosan 83%-ban elégedettek. Míg a nevelőtanárok a gyerekek tanuláshoz való viszonyát 71%-ban értékelik, a tanárok megítélése némileg jobb; 74%. A nevelőtanárok a házi feladatok mennyiségével csak 70%-ban elégedettek, differenciálásával 74%-ban. Az elégedettségi mutatókon kívül a nevelőtestület tagjai meghatározták intézményünk erősségeit, gyengeségeit, a fejlődés lehetőségeit, és a jövőben felmerülhető veszélyeket. Az alkalmazott módszer SWOT analízis volt. Erősségek: 1. Szakmai felkészültség 2. Felszereltség, tárgyi és környezeti feltételek (kulturált környezet, korszerű eszközök) 3. Gyermekközpontúság Gyengeségek: 1. Az intézményegységek közötti kapcsolattartás 2. Együttműködés a családokkal Nem teljes az akadálymentesség az épületben 3. Szakmaközi kapcsolatok Energiatakarékosság Lehetőségek: 1. Egymás munkájának megismerése, hospitálások, belső továbbképzések 2. Marketing tevékenység, a támogatók körének bővítése 3. Az iskola komplexitásának jobb kihasználása Az ép tanulókkal való versenyeztetés A helyi látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógusok mentorálása Veszélyek: 1. A tanulói összetétel változása (az integrációból magasabb osztályfokon érkezők, súlyosan halmozottan sérült tanulók) 2. Az erőforrások szűkülése 3. A tanuló-létszám csökkenése

17 Vezetés Értékel t terület HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézményi önértékelés 2011 Intézményünk 2010 decemberében csatlakozott a Europian Foundation of Quality Management (EFQM) magyarországi partnerszervezete, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület által meghirdetett, Elkötelezettség a kiválóságért pályázatához, melynek során egy nemzetközi minőségügyi elismerési rendszer első szintjének megszerzését tűztük ki célul. A program keretében 2011 márciusában ismét intézményi önértékelést végeztünk pedagógusaink körében. Az önértékelést a pályázat kiírója által rendelkezésünkre bocsájtott WebSurvey online önértékelési eszközzel, az EFQM Kiválóság Modell kritériumai szerint végeztük. Az önértékelésben egyéni és csoportos kitöltőként mindösszesen 55 pedagógus vett részt. A dolgozói vélemények alapján az EFQM Kiválóság Modell 9 kritériuma mentén határoztuk meg erősségeinket és a fejlesztendő területeket. Erősségek Fejlesztendő területek A házi továbbképzéseknek rendszere, hagyománya van. A vezetők támogat-ják az intézmény profiljába illeszkedő képzéseket. Igyekeznek időt és anyagi fedezetet biztosítani ezek teljesítéséhez. Az értekezleteken nyílt kommunikáció folyik, melyeknek a vezetők rendszeres résztvevők. Az alulról jövő kezdemé-nyezések rendszerint bekerülnek a munkatervbe. A munkát nehezíti, hogy nem teljes minden területen a folyamatszabályozás. Több anyagi és erkölcsi elismerés volna kívánatos. A PR tevékenység fejlesztendő terület. A vezetők tevékenyen részt vesznek a fejlesztések kigondolásában, megvaló-sításában. A különböző intézményi területeken egységes elvek szerint működnek. A vezetők ismerik a kollégák képességeit, a személyes jellemzőket figyelembe veszik a gyakorlatban. Munkaszeretet, elhivatottság, felelős-ségteljes gondolkodásmód, emberség, nyitottság jellemzi a felsőbb vezetőinket.

18 Emberek Stratégia HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 18 A stratégiai célok meghatározása és elfogadása a nevelőtestület közös döntése alapján történik. Szabályozott folyamatleírásainkban egyértelmű a felelősök és részvevők személye. Munkaköri leírás szabályozza a feladatkörhöz tartozó célokat és feladatokat. Rendszeres a Helyi Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv felülvizsgálata, és a megfelelő tanmenetek elkészítése. Tapasztaljuk, hogy évről-évre nagyobb arányban érkeznek hozzánk tanköteles, de iskolaéretlen gyermekek. Szükségessé válik előkészítő osztály tervezése. Tökéletesítésre szorul az épület akadálymentesítése. Munkatervünk kialakítása során minden esetben elsőbbséget élveznek a hosszú távú céljainkkal összhangban álló és a gyengénlátó gyermekek, tanulók változó igényeihez alkalmazkodó döntések. Az IMIP megvalósítása, értékelése évente történik. Rendszeresen és széles körűen végzünk partneri elégedettség-mérést. Külső és belső képzésekkel szakmai kompetenciánk fejlesztése valósul meg. Szervezeten belüli kommunikáció: nevelési értekezletekkel, elérhető dokumentumokkal, teammegbeszélésekkel történik. Az intézmény szellemi termékeinek, kiadványainak készítésében a kollégák széles köre vesz részt, így mindannyian magukénak érzik. A tanárok teljes mértékű pedagógiai autonómiát élveznek a mindennapi munka során. Hiányzik a munka elismerésének jól kidolgozott rendszere. Igény merült fel a látássérülteket oktató külföldi intézményekkel tapasztalat-cserére. A mikro-értekezletek és munkaközösségi értekezletek segítségével folyamatos az együttműködés és kommunikáció a pedagógusok között. Az intézmény sok lehetőséget biztosít szakmai továbbképzésre. A továbbképzésekről, konferenciákról, szakmai napokról írt rövid, írásos beszámolók kirakása a szakmai faliújságra a megállapodás ellenére akadozik. Rendszeresen végzünk elégedettség-mérést. Vannak állandó és alkalmi, egy-egy projekt végrehajtására alakult szakmai teamjeink.

19 Partnerkapcsolatok és erőforrások HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 19 Intézményünk saját tanulói és az integráltan tanuló gyengénlátó gyermekek ellátása érdekében maximálisan kihasználjuk ingatlanunkban rejlő lehetőségeket hétköznap és hétvégén egyaránt. Az uszodát, tornatermet társintézmények is használják. A pedagógusok munkavégzésükhöz, felkészülésükhöz rendszeresen használnak számítógépet, internetet. Lehetőség van interaktív tábla, fénymásolók használatára. Az interaktív tábla használata még nem elég elterjedt. Nincs elegendő számítógép az osztálytermekben. Fővárosi fenntartású intézményként nem elég aktív a kapcsolatunk a kerület intézményeivel. Szükség lenne iskola-előkészítő osztály indítására. A jogszabályoknak megfelelő, felelős gazdálkodás folyik. Szelektív hulladékgyűjtést folytatunk, környezetvédelmi pályázatot nyertünk. A társadalmi környezetre érzékenyítő programokkal, a látássérült emberek befogadása érdekében igyekszünk pozitív hatást gyakorolni. Szakmai partnerkapcsolat-rendszerünk széles körű; látássérültekkel foglalkozó alapítványok, szakmai szervezetek, optikusok, stb. A 4. és 7. osztály mellett indokolt lenne a családi hétvége program kiterjesztése a 2. osztályos tanulót nevelő szülők ismereteinek bővítése érdekében. Honlapunk tartalma megújításra szorul. Integráló közoktatási intézmények százai részére készítettünk módszertani kiadványokat.

20 Folyamatok, termékek és szolgáltatások HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 20 Minden dolgozónk átérzi a felelősséget, ami az intézmény egyedi helyzetéből fakad, ezért tantestületünk elkötelezett az állandó fejlesztés mellett. Az elvárások felismerése tette lehetővé, hogy intézményünk folyamatosan bővíti szolgáltatásait saját tanulóink és az integráltan nevelkedők, szüleik és pedagógusaik felé. Több éves hagyománya van a nyomtatott formában megjelenő tájékoztató füzeteinknek. Az EGYMI valamennyi partnere részére, , levél és a honlapon megjelenő tájékoztató formájában kínálja szolgáltatásait. A Támogató csoport éves munkaterv szerint foglalkozik a folyamatok értékelésével, korrekciójával. Oktatásinevelési tevékenységeink mérlegelése érdekében bemeneti-, kimeneti méréseket végzünk. Pedagógiai programunkból hiányzik az iskolaéretlen, de tanköteles korú tanulók fejlesztő programja. A gyengénlátó, aliglátó kisgyermekek, óvodások iskoláskor előtti fejlesztése megkívánná a szorosabb kapcsolatot a védőnői hálózattal. Nem kielégítő a honlapunk információtartalma. Az EGYMI folyamatszabályozásai nem elég kidolgozottak. Szoros az együttműködés a vezetők között, a PDCA logika szerint beavatkozunk és javítjuk, tovább fejlesztjük a problémás folyamatokat. Folyamat-leírásaink többsége jól kidolgozott. Szolgáltatásainkat és kérdőíveinket differenciáljuk a különböző vevői csoportoknak megfelelően.

21 Általános adottságok HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 21 Vezetőink mindent megtesznek annak érdekében, hogy az intézményt és tevékenységét minden érdekelt fél megismerje és elismerje: pl. a HEFOP pályázat eredményeinek disszeminációja. Az intézmény törekszik arra, hogy pedagógiai/nevelési és minőségirányítási programjának elkészítése során összegyűjtse, és elemezze a partneri elvárásokat, illetve az intézményi működést jellemző adatokat: pl. a partneri elégedettség-mérésbe bevontak körét kiterjesztettük. Eddig hiányzott az a felismerés, hogy intézményünk működése bizonyos területeken összehasonlítható más szervezetek teljesítményével; csak a szakmai hasonlóságot kerestük. Számunkra hasznos lenne, ha minél több intézmény minőségfejlesztési módszerét, eredményeit ismernénk meg. A szervezeten belül lehetőség van rá, hogy megosszuk egymás között ismereteinket: pl. mikro-értekezletek és házi továbbképzések rendszere. Maximálisan kiaknázzuk az ingatlanjainkban, eszközeinkben rejlő értékeket, lehetőségeket: pl. a diákotthoni helyiségek sokcélú kihasználása, optikai eszközeink széles körű bemutatása. Partneri szegmentációt alkalmazunk, mely segít az eltérő elvárásoknak való sikeres megfelelésben: pl. differenciált szolgáltatások nyújtása, az egyes partnercsoportokhoz illeszkedő elégedettségi kérdőívek kidolgozása. Szükség lenne az erkölcsi elismerés konkrét formáinak bővítésére (pl. tantestületen belüli díj, oklevél, stb.). A mindennapi munkában nem használjuk ki kellő mértékben az IKT lehetőségeit a munkatársak egymás közötti kommunikációjában. Folyamatszabályozási rendszerünk még nem teljes körű, meglévő folyamatleírásaink egy része átdolgozásra szorul.

22 Eredményeink HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 22 A tanulók és a szülők elégedettsége javult a következő területeken: környezet, a tanulás feltételei, délutáni foglalkozások, étkezés, egészségügyi ellátás. Célértéknek megfelelően alakult a tanulók szerint az oktatás színvonala, a habilitációs-rehabilitációs foglalkozások, tehetséggondozás és a szemészeti ellátás. A szülők véleménye szerint a változatosak a programok. Javuló tendenciát mutat: optikai és IKT eszközökkel való ellátottság, a habilitációs-rehabilitációs foglalkozások körének bővülése. Célértéknek megfelelően alakult: szülők és tanulók közérzetének mutatói, az EGYMI eszköztárának bővítése, miliőterápia indítása. Javuló tendenciát mutat a tanárok elégedettsége a munkafeltételekkel és a tanulókkal kapcsolatos információhoz jutással. Célértéknek megfelelően alakult az EGYMI munkatársainak munkahelyi közérzete és a gyermekfelügyelők elégedettsége a tanulókkal kapcsolatos információhoz jutással. Szakmai teljesítménymutatóink javultak: több szakmai kiadvány készült, nőtt a szakmai programjainkon részvevők száma, sikeresen fejeztük be az EU-s pályázatot (HEFOP). Célértéknek megfelelően alakult a tervezett innovációs feladatok megvalósítása, a szakmai nyílt napok számának növekedése. Nem javult a szülők elégedettsége az információhoz jutással. A szülők és a tanulók sem elégedettek a tanulók társaikkal való kapcsolatával. Nem mutat javuló tendenciát: a munka megbecsülése az intézmény vezetése által. Nem alakult a célértéknek megfelelően: az egészségügyi dolgozók és a pedagógiai asszisztensek nem elégedettek a munka értékelésével. Nem mutat javuló tendenciát a bérhelyzet. Hiány van megfelelő minőségű számítógépekből. A célértéken alul marad az információáramlás a részterületek között. Nem mutat javuló tendenciát 7-8. évfolyamon a tanulók önálló tanulási képessége, tanulási technikája.

23 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ INTÉZMÉNY CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE 3.1. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL KÖZVETÍTETT ÉRTÉKEK Iskolánk alapvető célja Nevelő-oktató munkánkkal az ép értelmű és a halmozottan sérült aliglátó és gyengénlátó gyermekek személyiségfejlődését segítjük elő. E cél megvalósításához a látássérülés tényéhez alkalmazkodó környezetet, a látássérültek pedagógiájának módszereit, korszerű optikai- és taneszközöket biztosítunk Az iskolánkat elhagyó ifjú értékei Törekvésünk arra irányul, hogy végzős növendékünk mindjobban megközelítse a következő nevelési eszményt: - Tiszteli az életet. Felelősséget érez egészséges életmódja kialakításáért. - Törekszik belső harmóniája megteremtésére, képes látássérülése érzelmi feldolgozására, önismerete révén erősíteni tudja pozitív személyiségvonásait. - Humánus emberi kapcsolatok kialakítására képes. - A kor kívánalmainak és saját életkorának megfelelő alapműveltséggel rendelkezik. - Folyamatos önműveléssel alkalmazkodni tud a változó társadalmi követelményekhez. - Tiszteli az emberi társadalom és a természet értékeit. Tevékenység-kínálatunk alkalmazkodik a diákok sajátos igényeihez, és mindegyikük számára lehetőségeket biztosít a szükséges ismeretek megszerzéséhez, személyiségük kibontakoztatásához Nevelési program A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei Az intézményben folyó nevelés a szülőkkel (gondviselőkkel) való kölcsönös kapcsolaton alapul. A nevelés során figyelembe vesszük a tanulók életkori és egyéni sajátosságait, biológiai, fiziológiai és pszichológiai adottságait, a környezetükben érvényesülő társadalmi törvényszerűségek hatását. Tervszerűen törekszünk növendékeink testi-lelki-szellemi képességeinek harmonikus fejlesztésére. Az oktatás során megismertetjük diákjainkat az ismeretszerzést könnyítő optikai segédeszközök optimális használatával. Oktatási módszereink megválasztásakor tekintettel vagyunk a súlyos látássérült tanulók speciális igényeire. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozásaink a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodnak. Az egyéni foglalkozások rendjének kialakításakor előnyt élveznek a látássérülés hátrányainak csökkentését célzó fejlesztési programok. Iskolánk demokratikus iskola. Az alapvető erkölcsi, etikai tudás átadása során sokféle ismeret és humánus magatartásminta közvetítésével segítjük a tanulókat saját világnézetük formálásában. Pedagógusaink vallási, világnézeti kérdésekben toleránsak, tisztelik és figyelembe veszik a szülők kívánságait. Az iskola egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt az érintettekkel (pedagógusi, tanulói, szülői közösségek) széles körű párbeszédet folytatunk.

24 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 24 Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat. A tanulókat részletesen megismertetjük ezekkel. A tanítványokkal jó személyes kapcsolat kialakítására törekszünk. Igényes, határozott követelményeket támasztunk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a gyerekek emberi méltóságát, és lehetőséget nyújtunk önállóságuk, kreativitásuk kibontakoztatására. A tanítás során az ismereteket, a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és sokoldalúan közvetítjük. A vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmát tárgyszerűen és elfogulatlanul ismertetjük A Kollégium alapvető célja A kollégium főbb alapelvei: - az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesülése, - demokratikus, humanista nevelési elvek alkalmazása, - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat, - alapvető erkölcsi normák betartása, - a szülőkkel való konstruktív együttműködésre való törekvés A kollégiumi nevelés célja: a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény A gyengénlátó és aliglátó gyermekek és fiatalok sikeres együttnevelése, társadalmi integrálódásuk, boldogulásuk érdekében: - családi nevelésük, fejlesztésük segítése, - képességeik kibontakoztatásának segítése, - a fogyatékosságukból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása iskoláztatásuk egész ideje alatt, - pályairányításuk, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Az intézmény közvetlen gyógypedagógiai, szemészeti és pszichológiai segítségnyújtásának szervezése és koordinálása.

25 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI STRATÉGIA (NEVELÉSI TERV) Alapvető nevelési feladatok Pedagógusaink a nevelés-oktatás során olyan ismereteket, technikákat adnak át a tanulóknak, melyekkel látássérültségük mellett is képessé válnak a nemzeti műveltség, az egyetemes kultúra megismerésére, erkölcsi érzékük, szellemi-érzelmi fogékonyságuk elmélyítésére. A tanárok feladata a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése a gyengénlátás tényének, a gyengénlátó, aliglátó gyermek, serdülő életkori sajátosságainak figyelembevételével, a megfelelő környezet kialakításával, a szükséges speciális eszközök biztosításával. Az iskolában a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv fejlesztési területei, nevelési céljai kiegészülnek, ötvöződnek a látássérülés miatt ránk háruló speciális feladatokkal. A kollégium törekszik a tanulási kultúra fejlesztésére. A tanulási motívumok az érdeklődés, a megismerés, és a felfedezés vágyának - fejlesztésével hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy a tanulás életprogrammá váljék a tanulókban. Felzárkóztatás, a tehetségek gondozása, a pályaorientáció. Olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével a tanulók képességeiknek, tehetségüknek megfelelő fejlesztésben részesülnek, így biztosítva annak esélyét, hogy eredményesen végezzék tanulmányaikat. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése. A kollégium, mint közösségi nevelési helyszín, a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére. Feladata a családi életre nevelés. Az önkiszolgálás fejlesztése: az önálló öltözködés, tisztálkodás, a ruházat rendben tartása, a szoba és a közös helyiségek esztétikumának megteremtése (rend, tisztaság megőrzése, dekoráció készítése segítséggel egyéni ízlés és alkalom szerint), a kulturált étkezés szabályainak ismerete, egyre nagyobb fokú alkalmazása. Az önálló közlekedés szabályainak megtanítása, begyakorlása a hazautazás megkönnyítése érdekében. A tanszer és egyéb személyes cikk beszerzése érdekében útvonalak és vásárlási lehetőségek tanítása. Apróbb hivatalos ügyek intézésének gyakorlása szemészeti rendelőben, a Szövetségben, stb. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés. Kiemelt szerepet kap a személyi higiénia. Környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat a minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közeg, fejlesztve ízlésüket, igényességüket. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése. A nyugodt pihenés és az egyéni visszavonulás lehetőségének biztosítása. A korszerű ismeretszerzési technikák közül használja rendszeresen önállóan is a könyvtárat, az Internetet, CD ROM-okat, tömegkommunikációs műsorokat Nevelés-oktatás az alsó tagozaton, célok és feladatok az 1-4. évfolyamon Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a

26 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 26 társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egyegy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját,

27 HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 27 rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.