TARTALOM VINKÓ JÓZSEF. játékszín KOLTAI TAMÁS GYÖRGY PÉTER TAKÁCS ISTVÁN SZÁNTÓ PÉTER HAVAS FANNY BUDAI KATALIN KATONA ZSUZSANNA.

TARTALOM SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T XV. É V F O L Y A M 6. SZÁM 1 98 2. J Ú N I U S VINKÓ JÓZSEF Egy illúzió története ( 1 ) játékszín KOLTAI TAMÁS..Ilyen fuvolázó békekorbn" (12) GYÖRGY PÉTER FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 Két elfelejtett szerző, két árv nő (15) TAKÁCS ISTVÁN..csk úgy bolondjáb..." (19) SZÁNTÓ PÉTER Játék Birodlombn (24) HAVAS FANNY Pncsikolás z orkesztrábn (26) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI 215-96162 pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest, Postfiók 149 Indexszám: 25.797 BUDAI KATALIN Kísértetek pedig vnnk! (28) KATONA ZSUZSANNA Retro (30) FÖLDES ANNA Két mgyr sszony (32) K. E. Elmúlás és humánum (35) B. K. A színésznő Bibliáj (36) SZŐDY SZILÁRD Színház művelődési házbn (37) KISS ESZTER 82.0214 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN 0039-8136 A borítón: Goldoni Csetepté Chioggiábn című komédiájánk miskolci elődás (Jármy György felv.) A hátsó borítón: Vrg Mátyás díszlete A két árv várszínházi elődásához (lklády László felv.) Zűrzvros éjszk (40) négyszemközt CSÁKI JUDIT Beszélgetések profilról (42) világszínház BÖGEL JÓZSEF A teljesebb emberségért (46) drámmelléklet SÓS GYÖRGY: Az ementhli hóhér

VINKÓ JÓZSEF Egy illúzió története Kísérlet drámíró Zilhy Ljos portréjánk megrjzolásához Nem olyn vgy, milyen vgy, hnem, milyennek én látlk" (Chteubrind) A legendák Zilhyj finom, fnyr, zárkózott életművész, kinek minden sikerült, miről mgyr író csk álmodht. Nyurg, szőke kdétként tűnt fel z első világháború utolsó esztendeiben, szőke hj kissé homlokáb hullott", és szép versekkel, hrctéri riportokkl hálált meg, hogy Beöthy Zsolt felhoztt tábori kórházból. A vállunk most fellegekbe nő / Most mi vgyunk szűz mgyr erő / Most mi vgyunk tűz, láng, vs Es mi vgyunk szent mgyr tvsz Sereg - mely ködből érkezett / Kriptákból támdt büszke vértesek Turul fii, régi vssok / Idők vihrján kerengő ssok. " Jó szándékú, megnyerő egyéniség volt - vllják egybehngzón kortársk -, csinos, nőies rcú, elegáns világfi, ki otthonosn mozgott z irodlmi grófnők szlonjibn, és h kellett, átszellemülten csevegett hz sorsáról, miközben hngultvilágítások rnyló félhomályábn hlk léptekkel felszolgálták kávét. A korszk tlán legsikeresebb írój volt. Herczeg Ferenc mellett mindenképp második. Divtos dlszerző, népszerű kbretist, európi és merik i méretű színműipros, rengeteget kereső válllkozó, lptuljdonos, Corvin-rend lovgj, Kisfludy Társság tgj, Pen Club elnöke, minden, mi csk lehet. Kodolányi János szerint szándékoltn lompos, hnyg, kiszámítottn diákos férfi volt, minth csk úgy odvetve élné z életét, semmit sem tekintene túlságosn fontosnk..." Bltpofájú foxi-kutyájáról, Áfony utci villájáról, Bjor Gízihez fűződő brátságáról legendákt meséltek pestiek. Rádásul htlmsok kegyeltje volt. Bráti szálk fűzték Bethlen Istvánhoz, Kozm Miklós, Mgyr Távirti Irod elnöke, Mgyr Rádió Rt. vezérigzgtój többször htározottn kiállt mellette, Kálly Miklós hónpokon át unszolt, hogy (Illyés Gyulávl és Kosáry Domokossl együtt) írják meg z évszázd Kossuth-filmjét, mert Kossuthot most élővé kell tenni nemzet tud tábn!", Gömbös Gyulához, miniszterelnökhöz pedig úgy járt ki Téténybe - vsárnp délelőttönként kolbászos rántottár -, mint jó bráthoz, Íme, ez z egyik kép. Az elismert kurzusíró, mgyr literry gentlemn ", kinek regényeit félszáz nyelvre fordították le, még vkok írásár is, ki Hollywoodbn forgt, dollárszázezreket zsebel be " Brodwyn, s kinek novelláj, Mikor hlt meg Kovács»nos? egyedül képviseli Mgyrországot Világirodlom gyöngyszemei című ngol gyűjteményben Csehov és Wells társságábn. Ő z, ki Tnácsköztársság kikiáltáskor kiutzott Bécsbe, hogy ellenforrdlmi lpot lpítson ( lpból semmi se lett, mert kommunisták megfenyegették, hogy kézigránátot vágnk szerkesztőségbe, h nem áll el tervétől), ő z, ki Horthy-rendszer Zilhy Ljos minden politiki fordultár megírt mg művét ", ki népi írókt eldt Gömbösnek", s ki, leglábbis z Új Mgyr Lexikon (196z) tnúság szerint Az USA-bn él és Mgyr Népköztárssággl szemben ellenséges tevékenységet folytt ". Vn egy másik Zilhy is. Még h nem is olyn legendás. Ez Zilhy ott menetel foszló őszirózsák között", húszs évek végén védelmébe veszi Brtókot és Kodályt, Szökevény című regényében fehérterror siófoki kcióiról ír, s jobboldli kpcsoltit rr hsználj, hogy bloldli író brátit támogss, publikációs lehetőséget biztosítson számukr, s h lehet, megvédje őket támdásoktól. Ez Zilhy meghirdeti z Új Szellemi Frontot, cikksoroztot ír népi kollégiumokról, munkhdseregmozglomról, hetilpjábn (194i-ben!)

Bjor Gizi mint Lizvett Szibéri 1928-s nemzeti színházi elődásábn bemuttj Szovjetunió festészetét, mjd egy vártln gesztussl feljánlj egész vgyonát kincstárnk, hogy zt kiváló népi tehetségek nevelésére fordítsák ". Ez Zilhy (Szentgyörgyi Albert és Mjor Tmás társságábn) nádfedeles kunyhókbn bujkál Gestpo elől (Híd című hetilpját és Ftornyok című színdrbját betiltják), így nem csod, h 1945 első npjibn hbozás nélkü' válllj Mgyr-Szovjet Művelődési Társság elnöki tisztét. Ez másik Zilhy, jóllehet ő is z Egyesült Állmokbn él, már nem folytt ellenséges tevékenységet ", hnem - leglábbis Mgyr Életrjzi Lexikon (1981) tnúság szerint - jobboldli emigráns szervezetektől távol trtj mgát". Melyik Zilhy tehát? A könnyed és hmr érvényesülő rnyifjú - hogy Kodolányi emlékezik -, ki világháború és tizenkilences események után nemcsk megkezdte gyíkmozdultú, fürge útját z érvényesülés lépcsőin egyre mgsbbr és mgsbbr, hnem mgávl vitte mgyr társdlom minden átlkulását, minden új meg új verzióját egészen végső összeomlásig, sőt még zon túl is, mikor Debrecenbe Vorosilovhoz rohnt..."? Vgy z Zilhy, ki - Illyés szóbeli emlékezése szerint - őszinte és tisztességes szándékkl megkísérelte közös nevezőre hozni középosztály nyomorúságát és népi írók forrdlmát? Felhőt hámozzon inkább, ne legendát, ki Zilhy-mendemondák útvesztőjében el kr igzodni. Személyére sejtelmes köd ereszkedik, lkját hmis mítoszok, lttomos tbuk övezik; útitársi vskos gorombságok. Miközben közönség rjongott érte, kevés írót tá mdtk nnyit kortársi közül, mint éppen őt. Az Új Szellemi Front meghirdetésekor jobboldl kommunistgynús elem"-nek, bloldli Népszv nácik uszályáb került közíró " -nk látt. Amikor meg krt lpítni Kitűnőek Iskoláját, elnevezték szlonbolsevik " - nek. Fjnemesítésről írt cikksorozt mitt nemzetzüllesztés " -sel vádolták. A tizenkettedik ór című színdrb-bl mgár hrgított z egész vezér-krt, Hlálos tvsz filmváltoztától megborzdtk z egészséges győri leventék", és film betiltását követelték, A Duky-csládot z emigráns risztokráci bélyegezte hzárulásnk. Vádolták kétkulcsossággl, pornográfiávl, felületességgel. A politiki kifogások esztétiki, z esztétikik politiki köntösben jelentkeztek. A földszintről látj társdlmt " - írták ról. Életműve: irodlmi pótszer ". Bizonyár nem kp Mgyr. Irodlomtörténetben külön fejezetet - írj ról Bók László -,»rosszk voltk még«ktegóriábn szerepel mjd. De egy»szenteljünk npont tizenöt percet érvényesülésünknek«-szerű műben ngy fejezet illetné". Mert Zilhy egyensúlyozó művészete ruglms tájékozódó készségről tnúskodik". Mindig is csodáltuk szellemi fürgeségét és helyezkedési érzékét ", mivel lklmzkodott környezet és z lklom követelményeihez" - írj Politik című hetilp. Életműve lngyos pologetik: szociálisn korszerű szórkozttó irodlom " - szögezi le A mgyr irodlom története Konzervtív irodlom " című fejezetben. Regényeit, h újr kidjuk, csk egy giccsel leszünk gzdgbbk és egy nosztlgiávl szegényebbek " - vélekedik z Alfö l d recenzense. Akrtlnul Féj Géz szvi jutnk eszünkbe, ki zon kesereg, milyen mostoh kritik Zilhyhoz, s mennyi-re félreérti. Zilhy művei zonbn megmrdnk - nyugttgtj mgát Vihrsrok szerzője -, ízléses, finom köntösük kor egyik legkeményebb írói mtériáját tkrj." És h megbélyegzik is Zilhy társdlomábrázolását, Az igzságot szolgálttó irodlomtörténet másként ítél mjd ". Úgy tűnik, Zilhy megismerésére elérkezett z idő. Helytelen voln zonbn, h z ismeretlen Zilhy helyére most egy hozsnnázó hmis portré kerülne. Az elfogult pologetik csk semtikus ítéletek mlmár hjtj vizet, s ezek mlmok - h csendben is - de őrölnek tovább. Ezért jelen tnulmány Zilhyhoz

méltó szigorrl (hiszen kegyelmi kritikát " már Szbó Lőrinctől is igen htározottn számon kérte) csk drámáit veszi számb, s z élet(mű) egyéb területeire csk illendően kis körben klndozik el. Dzsentri és világfi Különös, furcs írósors. Jellegzetesen huszdik százdi és tipikusn mgyr. Ngyszlontán kezdődik (lig egy kőhjításnyir Arny János szülőházától) 1891-ben, és huszonht esztendei emigráció után Újvidéken ér véget, néhány kilo-méterre htártól. Kezdődik bihri Arny-kultusz jegyében ( Csonk Toronybn még z író kioperált epekövét is megtekinthették látogtók), és New Yorkbn fejeződik be, 8z. utcábn, mgyrok között, kik már egy pesti utc nevére sem emlékeznek vissz. Zilhy tizenkilenc éves korábn, nemesi prédikátumoktól megittsodv díszes névkártyát nyomt, bjuszt növeszt, monoklit rgszt, ferblizik és biliárdozik, trtozik városk minden főpincérének (így kívánj z úri sikk); mindent elkövet, hogy zonosuljon z úri középosztálylyl. Később egyre világosbbn látj, hogy középosztály pusztulás elkerül-hetetlen. Különbözni kezd. A szülői házt elárverezik, bátyj öngyilkos lesz, sógor hdifogságb kerül, Trinon egy lehelettel elfújj szolgbírók, megyei hivtlnokok, rendőrfőkpitányok kvterkázó, tjtékpipás világát; csládtgji évekig hányódnk vgonlkásokbn Keleti pályudvron. Ő közben megjárj Párizst, Londont, Hollywoodot, megismerkedik kor divtos eszméivel, freudizmustól z eugenetikáig, wellsi utó-piáktól New Del-ötletéig. Világfi lesz. Kornétás széppjánk szelleme zonbn egész életében nyugtlnítj. Írásibn rendre fel-feltámd egy-egy megtörhetetlen úri krkter, színművek öreg szolgái Toldi hű kísérőjének, vén Bencének utódi, z udvrházkt finom levendulillt lengi körül, történelem felzkltt mgyr szíveket meg-megdobbntj régi glntériás idők emléke. Zilhy érzi z ellentmondást, tudj, hogy világ szétforgácsolj vdászpuskás, cigánybndát dirigáló dzsentri életstílus mrdékit is, el is fogdj polgári átlkulást, ám ennek z életformánk veszendőségében mgyr fji krkter pusztulását is látj. A kor urlkodó szemléletének, nyugti színdrbügynökségek csábtáncánk zonbn ő sem tud ellenállni. A világkrrier lehetőségének bódult, Brodwy, Chmps-Élysées mítosz őt is elrgdj. A Léni néni, Máli néni, Te csk pipálj, Ldányi!-féle ( vidéki úriosztály életét derűs jelenetekben ábrázoló) mgyros drámtípus " mellett ő is megkísérli megírni mg nemzetközi bbérokr pályázó exportdrámáját. Hiszen bármerre nézett, mindenki Molnár Ferenc ( A z ördög, Lengyel Menyhért (Tájfun) és Herczeg Ferenc ( A kék rók) sikereire áhítozott, és mindenki színműírás könnyed, frnciás technikáját igyekezett elsjátítni: pontosn nnyi ötletet, humort, irodlmt, érzelmességet csepegtetni egy-egy vígjátékb, mennyi pesti polgár ízlésének (no meg teher-bíró képességének) megfelel. A korszk színműirodlmát két lptémár szűkíthetjük le: szerelmi háromszögtörténetek ezernyi változtár (közkedvelt féltékenységi komédiák, úrilány szeretővel és kellő mennyiségű freudi komplexussl stb.) és meghmisított, kedélyes, nekdotizáló táblbíróvilág hejehujázó, vígn tönkremenő rjzár. Á közönség (és erről korbeli pántlikás-mgyros filmgyártás is gondoskodott) jámborn belefeledkezett hppy endesített életszemléletbe, és hónpokon keresztül vittkozott zon: Járt-e Cecil Török utcábn?" Néhány színdrbcím jelzi fő érdeklődési köröket: Mtyik színésznő kr lenni (Csthó Kálmán), A méltóságos sszony trfikj Hegedűs Gyul és Rjni Gábor A téssszonybn (Vígszínház, 1930) (Bus Fekete László), Egy nő, kinek múltj vn (László Aldár), Bskircsev Mári (Andi Ernő és Bálint Ljos), vlmint operett és kbré minden mennyiségben. A művelt mgyr középosztálynk szánt drbok - írj Színházi esték című kötetében Bisztry Gyul -- vlójábn Grtenlube-szerű képeslpokon nevelkedett jámbor kis-polgári rétegekre építik számításikt. Ezekben drbokbn nincs semmi, mit egy okleveles tánc- vgy illemtnár kifogásolhtn, szerzőik gondosn ügyelnek rr, hogy semmit ne mondjnk, mit megegyezés tik, nehogy vlmiféle érdeket sértsenek, meséjük sblonos, figuráik ppirosízűek, hiányzó drámiságot érzelgős lír pótolj.. A drbok témáiból könnyedén nyomon követhető két világháború közti közönség érdeklődése: húszs évek elején flu volt divtbn, zután következett hdifogoly-történetek sor, mjd z irredenttémák, végül z egyes fogllkozási ágkr került sor, hrmincs évek derekán, z ügyvéd és flusi tnító után z állástln mérnök lett fvorit. (Ot rendszerint Vezérigzgtó lány ütötte el utomobilján, először pofon vágt, és csk zután ment feleségül hozzá.) És közönség rgszkodott mázs történeteihez. A kormányzó nemkülönben. Pünkösti Andor, Horváth Árpád, Hont Ferenc, sőt még Hevesi Sándor

kísérletei is sorr megbuktk vgy visszhngtlnok mrdtk. A színházk lehetetlen körülmények között dolgoztk, hol bezárták, hol kinyitották őket, z igzgtók úgy váltkoztk, mint z utsok körhintán, s Nemzeti Színház kkor kpott ngy ovációvl forgószín-pdot (1929-ben), mikor Reinhrdt és Mejerhold éppen zon kísérletezett, hogy száműzze z illúziókeltést. Az 1929-30-s szezonbn z ország hetvenhét színház tizenegyezer-hétszáznyolcvn elődást trtott (ebből tizennyolc pesti színház egymg ötezer-nyolcszáznyolct), és egyetlen évdbn vidéken ezer-egy(!), Budpesten htszázhtvn(!) szín-drbot mutttk be. Egy-egy színdrb fővárosbn évente nyolc-kilenc elő-dást, vidéken ht-hét elődást ért meg! Az 1929-30-s évdbn ( Színházi Kmr dti szerint) ezerkétszázhrmincnégy színpdi szerző neve szerepelt z ország címlpjin. Egyetlen évdbn! S mikor hrmincs évek vége felé (főleg mgánszínházk kezdeményezésére) néhány színháznk htározott profilj kezdett kilkulni, kkor beköszöntött" zsidótörvény, mely gzdsági és társdlmi rend htályosbb védelme érdekében" megtiltott, hogy zsidó szármzású művész színház igzgtój, művészeti titkár, drmturgj vgy bármely névvel jelölt olyn lklmzottj legyen, ki színház szellemi vgy művészi irányát megszbj". Csod-e, h ksszrport kiűzte nemzet sorskérdéseit színházból? H Bbits Mihály, Déry Tibor, Remenyik Bjor Gizi és Ury Tivdr Az utolsó szerepben (Nemzeti Színház, 1935) Zsigmond művei nem kerülhettek szín-re? H Németh Lászlót egyes lklmkkor mindössze háromszor játszották? H Móricz Zsigmond Úri murij z 1928-s bemuttón még meghmisított, hppy endesített változt ellenére is csúfosn megbukott? Inkább z különös, hogy Zilhy, ki mint Schöpflin írj Nyugtbn - z egyetlen korszkbn, ki mi mgyr élet égető kérdéseit feszegetni meri", komoly nemzeti sorskérdésekkel küszködő drámáivl is rendre sikert rtott. Mi volt titk? Mindének-előtt tlán időszerűsége. Azok problémák, miket Zilhy felvetett, mguk sorábn kivétel nélkül mind élőek és izgtók voltk. H z író tévedett (mint A csillgok és Leon esetében), kkor közönség őt is könyörtelenül meg-bukttt. Ez z állndó up-to-dte mg-trtás, ez nprkész rekció jelenségekre, ez Zilhy első számú vonás. A második : szeretete. Zilhy érzékletesen fejezte ki kispolgárok és középosztály érzés- és gondoltvilágát, megfoglmzt illúzióit, ellesett kis igzságokt életéből, ábrázolt gondjikt, de soh-sem muttott reménytelen képet. Vgy leglábbis ritkán, mint A tizenkettedik ór című színműben. Vlmi feloldást, megoldást, kiskput mindig trtogtott. Hrmdik vonás: modernsége. A kor minden szellemi ármlt, divtos tudományos tétele megtlálhtó műveiben, reltivitáselmélettől, z eugenetikáig, pcifizmustól freudizmusig. Emellett Zilhy hősei mjdnem mindnyájn szerelem áldozti. Az író szbályos exportdrám igényeinek is megfelelő szerelmiháromszög -történeteket dúsított fel tudományos, politiki, lélektni elemekkel. S végül Zilhynk tlán legfőbb vrázs: írásművészete. Néhány vonássl felvázolj z élet pró jelenségeit, egy-egy pontos dilógussl élő epizódfigurát teremt, viszonylg kevés kcióvl gzdg bonyodlom látsztát kelti. Zilhy Kleinkunst mestere, stílus hihetetlenül érzékletes, nyelve tiszt, mint ptkvíz, dilógusi ízesek. Született mesélő, rádásul kitűnő megfigyelő és pszichológus, ismeri lélek rejtelmeit. Drmturgii szerkesztőtudás (jóllehet néh ő is szerkesztési hibáb esik) szinte egyedülálló kortársi között, motívumit ügyesen bontj ki, fordulti többnyire leleményesek. Írásművészetét ritkán bírálták. Ezért meglepő egy 1957-es újságcikk, melyben szerző olcsó-nk" bélyegzi Zilhy íráskészségét.

Kommersz drbnk is közepes, gondolttln széri-termék" - írj S z ű z é s gödölye felújításáról. Nem vittkozom vele. Kívánom neki, mint kortársi is tették, trktoroslány szerelmét. Mde in Hungry Pirndellói formbontó" színjátékkl kezdi pályfutását. A Hzjáró lélek (Nemzeti Színház, 1923) hőse, Ágoston építészmérnök gyonlövi mgát, mert szép és nyughttln felesége, Mári egyszerre két férfivl is flörtöl. A feleségben tovább él hlott férj emléke, s hol grófi lkáj, hol fizetőpincér, hol villnyszámlás ember képében fizikilg is kivetül színpdon", zz újr megjelenik. Mári nem bírj elviselni látomásokt, s Dunáb kr ugrni. A hlott férj zonbn még egy-szer utánnyúl sírból, és (egy hídépítő munkás lkjábn) visszrántj z életbe z égő szoknyájú" sszonyt. Az elődás, mit Hevesi Sándor, Nemzeti Színház frissen kinevezett igzgtój rendezett, épp drb formbontó" szerkezete mitt sikerült felemásr. Az író nem Mári belső vívódásár, hnem htásos kísértetjelenetekre tette hngsúlyt, s ezért épp hzjárólélekmotívum" vált súlytlnná, s meghökkentőnek szánt szimbólum gyengécske llegóriává hervdt. Sírvirágokon, legyenek bármilyen buj színekben pompázók - írj Pesti Npló kritikus némiképp mliciózusn -, mindig megérzik temetők illt." Vlószínűleg Pirndello egy másik színműve, M este rögtönözve játszunk ihlette Zenebohócok (Nemzeti Színház, 1925) keretjátékát, hol két clown, pj és lány felszólítják nézőket, rögtönözzenek egy történetet. A közönség improvizál, sztori könnyfksztó és bnális. Mi ngyot merhet szerelmes férfi, h helyettes torntnár?" - így fogllhtnánk össze szentimentális történetet, melyben Mdár úr, bizonyos klottndrágos tlét válllj hlál-ugrást, hogy elnyerje főbérlő lányánk, Fruzsinánk kezét, ki vlmi szépre, vlmi hlálosr vágykozik", és minél előbb szeretne belekrmolni z élet selymébe". Mdár úr lezuhn, csontj összetörik, Fruzsin zonbn kigyógyul illúzióiból (mint mm reumából), s hozzámegy Mdár úrhoz, gimnáziumi repülőemberhez. Ez bizony régi nót, mi nem mindig új" - mondj Schöpflin drbról. Nem lett világsiker A jégcsp (Belvá Csortos Gyul és Bjor Gizi Zenebohócokbn (Nemzeti Színház, 1937) rosi Színház, 1923) című bohózt sem. Pedig Zilhy kedvenc képletéhez, szerelmiháromszög-történethez nyúlt. A drb hőse (Dndin G y ö r g y hbkönnyű utód), vénülő kozmetikus, ki rádásul zsugori is, z egész női nem hűt-lenségét meg krj bosszulni feleségén, kit mgándetektívvel őriztet. A cspd visszájár fordul, szerelmi mgánnyomozó mg csábítj el feleséget, s felszrvzott férj épp kkor érzi mgát legngyobb biztonságbn, mikor vlóbn megcslják. Ez könnyed, frnciás bohózt ( jól ismert tém százegyedik vriációj) hűvös tnulsággl szolgál: H egy sszony olyn hideg, mint jégcsp, kkor nem érdemes hozzányúlni, mert z embernek lefgy keze." Okosbbk ilyenkor előtte lehelgetik. isten látj lelkemet: semmit sem krtm és semmit sem krok ezzel drbomml, csk megnevettetni közönséget" - szögezi le szerző. Nyilvánvlón ezzel szándékkl íródott A világbjnok (Vígszínház, 1927) című bohózt is. Berky Miklóst, nehézsúlyú ökölvívás bjnokát (kit edzője hét lkt ltt, szerzetesi szigorbn és tudtlnságbn őriz női nem elől) elcsábítj egy rvsz pesti lány, és ráveszi, hogy hgyjon fel sportolássl. Érvei: t. bokszolni illetlen, 2. mostohnyukájánk sem tetszik. Az izomember természetesen enged gyenge nőnek, s nézők lelkében hogy z Újság riportere tudósít - kivirul meghtottság". Pár sorrl odébb következőket írj: Berky Miklós és lipótvárosi ngyl tlálkozását hímporos nivság jellemzi." Mrdjunk ennyiben. Exportr készült A csillgok című bohózt (Vígszínház, 1925) és T ű z mdár című bűnügyi játék (Művész Színház, 1932) is. A csillgok, mint rr mg szerző emlékezik vissz: A Vígszínház egyik legngyobb bukás lett", premierre Londonból idesereglett színházi ügynökök még szünetben, köszönés nélkül távoztk". A drb kusz és zvros, áltudományos mgyráztok, vernei fntzmgóriák és közhelyes lélekelemzések keverednek benne divtos tudományos szólmokkl. Világsikerre Tűzmdár (Firebird) tett szert. Ez z álbűnügyi játék, mely krimi elemeit ötvözi lélek-

tni drámávl, kitűnően muttj Zilhy szerkesztői erényeit. Egy Andrássy úti előkelő villábn megölték népszerű bonvivánt. A gyilkost ház lkói között kell keresni. A szálk háztuljdonos, egy nyuglmzott belügyminiszter lkásához vezetnek. Először szob-lányt gynúsítják, mjd minden nyom rr mutt, hogy kegyelmes sszony-nk volt viszony színésszel. Krol be is vllj tettét. Ekkor vártlnul ki-derül, nem ő, hnem lány, Mriet gyilkos. Zilhy állndó bújócskát játszik, kitűnő fordultokkl többször félrevezeti nézőt, s feszültséget egészen z utol-só pillntig fokozni tudj. Nem mondhtó el ugynez Bjor Gizinek írt két színészdrbról, A z utolsó szerepről (Nemzeti Színház, 1935) és Szépnyám című színműről (Nemzeti Színház, 1943), Zilhy egyetlen történelmi tárgyú drbjáról. A z utolsó szerep szívbeteg primdonn melodrmtikus története, hol z ünnepelt, de szívbeteg színésznő sját nyjánk mszkírozz mgát, hogy z orvosprofesszortól megtudj végre z igzságot. Meg-tudj, lemond világ hívságiról, és visszvonul egy vidéki penziób. Sors zonbn utoléri, és szerelmese krjibn kp szívrohmot. A Szépnyám is szbályos háromszögtörténet, csk épp XVIII. százdbn, Mrtinovics-felkelés előestéjén. Zilhy mesteri tudássl teremti meg korbeli vidéki élet tmoszféráját (Polin, jószívű sánt vénkissszony pipávl és csibukkl jár-kel, ellenőrzi, hogy kicsinkó kis zsákb belekerült-e sunk, z öregtészt, cngbirk combj, Zedreghy felleghjtó köpenyben érkezik stb.). mjd néhány vonássl Párizsb röpít bennünket Hotel des Invlides-b, hová megérkezik Petronell, hogy hűtelen urát hzvigye beteg gyermekéhez. Vn ebben drbbn minden, korrjz, ármány és szerelem, érzelmesség, pátosz, hlk derű; z ember szinte visszvágyódik romntikáb. Külön ki kell emelni Petronell lkját. Ebben XVIII. százdi zárkózott nőlkbn Zilhy megírt z sszonyi kitrtás szimbólumát. Csk z tud ilyen sszonyt teremteni, ki ismeri z emberi lélek bonyolult útvesztőit, s követni tudj z érzékek útját. Vontkozik ez persze férfikr is. Drbji-nk többségében egy szerelmes férfi áll középpontbn, ki mindig jobbn szere-ti feleségét, mint z őt, s z sszony viszszél szépségével. Az író A csillgok című drb bevezetőjében meg is foglmzz lpképletét: Az sszony z urát szereti, fiúb szerelmes, de egy hrmdiknk d-j od mgát." Ez képlet szinte kivétel nélkül minden művére érvényes. Egyrészt megtláljuk főlkokt (Almády Miett Két fogolybn, Petronell Szépnyámbn, Lizvett Szibériábn, Judit A tábornokbn, Klementin Az utolsó szerepben, z énekesnő A fegyverek vissznéznek című regényben stb.), s mindegyikükhöz trtozik" egy derék, de középszerű férj, mjd z bizonyos hrmdik, ki fel-kvrj nyuglms életüket, s ismeretlen borzongássl ismertet meg. Színezi még plettát reménytelen szerelmesek hűséges tábor (Jni kdét Két fogolybn, Bikkessy Dienes kncellár Szépnyámbn, Sárkány hdngy Szibériábn, Kd orvostnár A z utolsó szerepben stb.), kiknek többnyire nem mrd más válsztásuk, mint lemondás és ngylelkűség. Szépek és titokztosk ezek nők Zilhy műveiben. Erotik és hlál lengi körül őket, vlmi titkuk vn, vlmi buj vágy bújt bőrük lá, s most hiáb küzdenek vonzás ellen, megmártóznk fényben, mint pillngók, mjd megperzselődve ernyedten vissz-hullnk, és vgy hozzámennek vlmelyik türelmes udvrlójukhoz, vgy vissz-térnek férjükhöz, kik kitrtó megdássl várják klnd ellobbnását. Petronell bohózti párj A téssszony (Vígszínház, 1930). A hősnő itt is megküzd kokottl férjeuráért, tisztesség itt is győzelmet rt. De micsod különbség. A férj nem nemzetközi hírű orvosdoktor, hnem kopszodó szikvíz-gyáros. A színhely nem Párizs, hnem Csegedi urm udvr, hol öreg kpt-fák, kulimászos üvegek és hss ugorkásüvegek sorkoznk. Itt él Tünde úr, bölcselkedő suszter, idejár szpor szvú borbélylegény, s ide robbn be démoni nő, And vidéki rokon, Brunhild, Koron kávéház új kssztündére, ki felforgtj vidéki kisváros nyuglmát, és fellobbntj przst Csegedi urm potrohábn. Groteszkül multságos, nevettető bohózt A téssszony. Minth Zilhy Prády-féle szépítőpáccl átkente voln vlmelyik féltékenységi trgédiáját, s most népszín-művek jól ismert figurái végzetdrámát játsznánk. A könnyű erkölcs persze csk ideig-óráig kerekedik felül, végül Csegediné sszonyság egy csellel vissz-szerzi élete párját, s Brunhild, fürdő-kádi Vénusz nem moskodht minden reggel száz üveg szódvízben. Honmentő illúziók Zilhyt zonbn nem ezek drbok izgtták. Ő nemzetének lelkiismerete krt lenni, z egész mgyrság pulzusán krt rjt trtni z ujját. Eljöhet z idő mondt z Írók Közgyűlésén, 1940-ben -, mikor minket, mi mgyr írókt is kérdőre von történelem: hol voltunk, hol mrdtunk szellemi élet fel-muttásávl"... egy nép, melynek irodlm nem tudj megfoglmzni sors-kérdéseit, megérdemli bukását..." Sokszor védolják Zilhyt zzl, hogy sikerhjhász volt, ki kor minden politiki fordultár megírt mg regényét vgy drámáját. S ez igz is. A Süt np vitézi telkek és kisgzdpárt propgndáj, Szökevény Bethlen-f éle konszolidáció regénye, A tizenkettedik ór z nglofil pcifizmus színdrbj, s még Ftornyokbn sem nehéz Kálly-féle kettős politik szellemét felfedezni. De megpróbált lklmzkodni Zilhy felszbduláshoz is, átdolgozt Ftornyokt, vezércikkben köszöntötte felszbdító szovjet ktonát, Vorosilovvl tárgylt, és válllt Mgyr - Szovjet Művelődési Társság elnöki tisztét. Mindez sok pálfordulás zonbn nem érvényesülését volt hivtott szolgál-ni, mint egyesek vélték. Hintgesztusi" kivétel nélkül egy mkcs meggyőződésből fkdtk; középosztályb vetett hitéből. Zilhy - írásink többségében egész életében középosztály pusztulásáról beszélt. Felismerte osztályánk kétséges helyzetét, látt, hogy történelem szlmszálként söpri el szolgbírók és vidéki ügyvédek kártysztlát, zt zonbn sokáig nem hitte el, hogy z úri középrétegek sors megpecsételődött. Az ő számár középosztály nemzet letéteményese mrdt, továbbélés egyetlen zálog. Zilhy szilárdn hitt bbn, hogy z új Mgyrország jövőjének kilkításábn középosztályr történelmi szerep vár, s dekdens és meddő úri Mgyrország" csk középosztály felfrissítése árán modernizálhtó. Á népi ösztön Szent István-i gondolt felé húz" - írt egy Imrédynek foglmzott levéltöredéké-ben. M már tudjuk, ez meggyőződése illúziónk bizonyult. És ez z illúzió élete legngyobb tévedése volt. Pedig Zilhy szinte korlátlnul e tétel bizonyításár szentelte tehetségét. Négy regénye: Két fogoly, A szökevény, A lélek kilszik és A földönfutó város vlójábn egyetlen htlms eposz, mgyr középrétegek vergődésének és sszimilációs

kísérletének története 1910-től 1930-ig. Zilhy társdlom ellentétes osztályi között osztálybékét hirdetett, méltányos kiegyezést úr és prszt, úr és risztokrt között, hogy z ezeréves turáni átok" megszűnjék végre, s létrejöjjön z egészséges, keresztény nemzet. Asszimilációs tndrám már egyik kori színműve, két világháború közötti időszk legendás hírűvé vált népszínjáték, Süt np (Nemzeti Színház, 1924) is. Ez szentimentális kis drb ( kortársk üdítő foltnk érezték z exportdrámák árdtábn) - pörgeklpos, hófehér ingű, öntudtos vitézi telkes prsztember és z elszegényedett református ppkissszony tlálkozás - z úr és prszt testvéri meg-békülésének" jelképeként készült Gárdonyi Géz népszínműve, A bor htásár. Zilhy rögtön ebben drbjábn élesen megpendítette kedvenc eszméjét, nevezetesen zt felfogást, mely szerint kifárdt és elszegényedett középosztályt néppel vgy prsztsággl kell felfrissíteni. A fj ősi erejébe vetett hit Szbó Dezső-i kultusz ez, Böjthe János is zért veszi feleségül Brbás Máriát, prsztlányt, hogy vele fj tisztságát, fennmrdását biztosíts. Zilhy persze elkerüli rög és vér mgyr fjforrdlmánk Szbó Dezső-i gondoltát, flu ptrirchális lpvonási és városi, z idegen psziché közti divtos ellentmondások nál nem érzékelhetők. Itt minden derűs, süt np, kálvinist pp biblii jóság, tnító úr minden nyomorúságon átderengő bánt bergyogj flu főterét. Olynok vgyunk, mint főd - foglmzz meg tnító Zilhy mondnivlóját el nem felejtés céljából. Az idők ekéje fölszántott bennünket... kik fölül vótunk: lul kerülünk... kik lul vótk, fölül kerülnek. Mi elszikkdtunk, kiszárdtunk, mint trló... de itt vn z új erő. Keveredünk. Most keveredünk... Ngyokt hsít belénk z eke... nem bj! Így jó, h keveredünk..." Évekkel később - minth csk cslódását krná regisztrálni - még egyszer vissztér ehhez témához. A Gyümölcs fán (Vígszínház, 1939) zonbn már nem élteti ilyen hevesen keveredést. A drb furcs és kínos ötletre épül, és kudrccl végződik. Már trtlm is meghökkentő: meddő méltóságos szszony rábeszéli férjét, hogy ejtse teherbe cselédlányt - cslád fennmrdás érdekében. Ferdinánd, kopszodó férj, ki divtos egyetemi tnár és népi J e l e ne t A s zűz é s g öd ö l ye 1 9 3 6- os e l ő d á s áb ó l politik szellemi úttörője" (kicsit z író, kicsit Szbó Dezső) könyvvel kezében indul teoretikus légyottr, és rövid tuskodás után megfogn gyermek. Ennek népies gondoltnk középosztály törvénytelen pj" -- mondj z író. Ezúttl zonbn mégsem sikerül középosztálynk megkpszkodni prsztság méhében. A cselédlány visszlopj porontyot, hzviszi flujáb, s gyermek (nehogy csendőrök megtlálják) elkeveredik többi gyerek között; prsztok kézről kézre dják, emlőről emlőre. 'Tiszt elmebj" - mondj méltóságos úr pós. ilyen ötletből nem ember, homonkulusz születik." Es még kevésbé drám. Vn zonbn z osztálybékének egy másik útj is. Az risztokráci felé. Duky Zi, risztokrtlány létére, férjhez megy Ursi Mihályhoz, tehetséges munkásgyerekhez. Hsonló házssággl kísérletezik A szökevény hőse is. A z Úrilány című vígjáték (Belvárosi Színház, 1935) árttln, de tlpresett hősnője némi fondorlt árán sorr becsempészi düledező kstélyb egész csládját, és nemcsk léh risztokrtfiút szelídíti meg, de elbűvöli sznob nyját, gresszív pját, és mellesleg ráncb szedi z urdlmt is. A szbályos és vérszegény kis történetet Zilhy megspékeli z állástln mérnök és dolgozó nő komplexusávl., z elszegényedett Gr pp délibábos illúzióivl, sztorit mégsem bírj kiemelni híg sblonból. A középosztály erkölcsi és csládi válságáb világít bele százd első évtizedeiben olynnyir divtos csládregények mintájár készült színdrb, A s z ű z é s gödölye (Mgyr Színház, 1936) is. (A Ftornyok és A házsságszédelgő mellett ez z egyetlen drb, mit felszbdulás ót Mgyrországon játszottk.) A drb egy őrült hjsz ngy értékűnek vélt címdó festmény örökléséért, méghozzá feleslegesen, hiszen z idősebb Huben, cslád feje, pénzszűke mitt még életében eldt z eredetit. A testvérek mindezt nem tudják, álnokul kisemmizik nővérület, és megbbonázv ülnek hmisítvány előtt, melytől vgyont, sikert, szerelmet remélnek. Egy illúzió keserű leleplezése drb, és quttrocento festménye - mint Blzc szmárbőre - egy sorvdó, semmittevésben elfjzott nemzedék jelképe. A színmű Jóki színházbeli felújítását (melyet Egri István és Vrg Géz közösen rendezett, s melynek főbb szerepeit Egri István, Br Mrgit, Bánki Zsuzs, Csákányi László, Szbó Gyul és Petrik József játszott) áltlábn elismerő kritik fogdt. Csupán Mgyrország 1957. május 15-i számábn érte éles bírált színház vezetőit, tntieme mitt: Nos, ki kpj ezt mgyr pénzt? - kérdezte z FM jelzésű újság-író. Az Zilhy, ki bús emigrációjábn Aczél Tmássl, Méryvl és társivl közös politiki gengben rohsztj mgyr állm jóhírét, becsületét és biztonságát? Tehát - éljünk szókimondás jogávl -- pénzügyileg támogtni Zilhyt nnyi, mint politikilg támogt-ni néptől idegen erőket, ez dolog lényege, bármiként mgyrázzák is... Mindezek zonbn kitérők. Zilhy középosztályról vllott nézeteit és illúzióit legjobbn egy kori színdrb, A fehér szrvs (Nemzeti Színház, 1927) tükrözi. Az utódállmokból menekült úri középrétegek beilleszkedésének propgndáj és trgédiáj ez drám. Zilhy két út lehetőségét állítj szembe. Az egyik, Krkán huszárezredesnek (Zilhy egyik legmrkánsbbn megrjzolt lkjánk) lehetősége, másik Lászlóé, fiáé. Krkán honmentő dzsentrik ncionlist fjtájához trtozik; gyűlöli rmánt, zsidót, lenézi prsztot, titkos hzfis társságot szervez, hol hosszú zöld sztl körül bén tábornokok, véres-

re vert vértnúk, bosszút lihegő meglázottk, gg 48-sok ht fekete kndeláber fényében esküdöznek, hogy küzdelmeik célját nem dják fel soh". Az álomkergető mgyr lptípus Krkán, ki fehér szrvst várj, mely Metis mocsrábn bukkn fel, s megmuttj hzfelé vezető utt"; megpróbál beilleszkedni Horthy-féle kpitlizmus törvényei közé, de részvénytársság megbukik, Fehér Szrvs Társság feloszlik, s nem mrd pénztárcájábn semmi, csk egy régi mgyr nót. Egy szívet tépő duhj úri kurjntás, milyen mg is volt. A délibábos illúziókkl Krkán László-féle reálpolitik áll szemben. Ő nem lép be titkos társságb, ábrándjivl leszámol, beáll sztlosinsnk, és összeszorított fogkkl megácsolj pj fekete koporsóját. Mit krunk mi. mgyrok? - kérdezi drbbn. - Kijutni ebből z ingoványból és megkeresni z új Mgyrországot!" Apj nem érti. Kisiprosokt krsz nevelni nádorválsztó nemzet srjdékiból?" - kérdezi döbbenten. Ez drb - nyiltkozt Zilhy - munk poteózisánk volt szánv, olyn értelemben, hogy jogászoktól elözönlött ország lerongyolódott középosztály ne z»úriember «hzug foglmát keresse továbbr is fehér szrvsként, mert becsületes munk, h ezt munkát z sztlosgylu jelképezi is, több fntáziát, ngyobb nygi jólétet és áltlábn nemzeti boldogulás több ígéretét rejti mgábn, mint jogi diplomáb csomgolt úri pály." Nem voln teljes kép, h nem szólnánk Zilhynk zokról színdrbjiról, melyek két fő irányt, z export-drámát és z úgynevezett politiki drámát igyekeztek összeötvözni. Szbályos háromszögdrámák ezek egy-egy történelmi-társdlmi ktklizmávl háttérben, némi kuriózumml és extremitássl fűszerezve. A Szibéri (Nemzeti Színház, 1928) és A tábornok (Nemzeti Színház, 1928) háborút és szibérii grnizonokt válsztj hátterül. A húszs évek fordulóján hdifogolynplók és -regények divtj öntötte el z országot. Mrkovits Rodion, Mór Ferenc, Lengyel József éppúgy megírt szibérii élményeit, mint hogy z Ú j I d ő k vgy z Est-lpok tárcrovt is folyttásokbn közölte hdifogolyvisszemlékezéseket, háborús nekdotákt. Az lmnchlír máig hát-térbe szorított hdifogoly-kuttást (Ör kény István Lágerek népe című kötete ritk kivétel!), s háború, front, lövészárok, brkk inkább kulissz, festett díszlet mrdt. Verőfény rgyogj be táborb vezető utt Két fogolybn, s megszépített vlóságot tükröz Szibéri brkkidillje is. Ez z észk-szibérii love story szbályos giccses szerelmi háromszög; Sárkány hdngy és Gyéresi főhdngy keserű férfilíráj" csk zért kelt érdeklődést, mert Zilhy kivételes környezetbe helyezi hőseit. A tábornok című színműre szóról szór vontkozik ugynez. A novellisztikus és mozikszerűen kibomló hngultdrám vlójábn drmtizált lélektni elbeszélés, ptetikus és hzug. Báró Szikszóy György ltáborngy, rettenthetetlen hdvezér és előkelő szerelmes, nemesség-párbjt vív férj jel hrcmezőn. A szegény férj természetesen nekirohn egy orosz golyónk, táborngy pedig megviszi z ur hlálhírét z sszonynk, és bizttón rámosolyog; ő nem sürgeti, ő tud várni. Szerelmi történet Leon című szín-mű (Nemzeti Színház, 1930) is, ezúttl László utci népkonyhán. A jószívű és szépséges grófkissszony beleszeret z ételosztónk álcázott terroristáb, ki forrdlom npjibn véletlenül épp lány pját végezteti ki. A népkonyhák üstje nem rr vló, hogy nrchist összeesküvéseket kotyvssznk benne!" mondják drbbn. Fel kell emelni z elnyomottkt. Igen. De nem márólholnpr, mert kkor ezekből vd mjmokból forrdlmi biztosok lesz-nek!" Teljesen más szemszög ez, mint Ngy Ljos egyfelvonásos, z Ú j vendég érkezik. Zilhy ezúttl - úgy tűnik megrettent sját témájától, ügyesen elkerüli z igzi konfliktusokt, két főhős ( forrdlmár Kton és z ellenforrdlmár gróf) kiegyeznek egymássl, mi-előtt tlálkoznánk, rádásul Kton nem tudj, kicsod lány, tehát még szerelme és meggyőződése között sem kell válsztni. Mrd szmritánus Leon, kinek - Schöpflin kifejezésével élve - A mg iránt keltett rokonszenvből kell színpdilg megélnie". Kevés olyn visszhngtln bemuttó-j volt Zilhynk, mint Leon. Rádásul még plágiumml is megvádolták, miszerint ellopt egy bizonyos Ngy István hírlpíró drbötletét, ki Szmuely Tibor és egy úrilány szerelmi történetéből" krt drámát írni. A törvényszék nem dott helyt keresetnek, és rá glmzó újságírót száz pengőre büntették. A drb érdekes fényt vet z író politiki nézeteire. Zilhy elutsítj z erőszkos társdlmi átlkulásokt, Tnácsköztársságról több színművében úgy beszél, mint egy elkpkodott és nemzet számár veszélyes nrchist összeesküvésről. Az ő számár minden olyn mozglom kérdéses, mihez nem középosztály szolgálttj bázist. Ezért inkább megkísérli középosztály szellemi horizontját szélesíteni. Főszerkesztői állást válll, reformeszme gömbösi és népi írók áltl képviselt értelmezését megkísérli egybeötvözni, megpróbál most szellemileg közvetíteni nép és középosztály között. 1935 tvszán úgy érzi, kiléptünk egy új reformkorszk levegőjébe", s mgyr szellemi élet állóvizei ellen meghirdeti z Ú j szellemi frontot! A forrdlmk utáni korszkot - írj Pesti Npló 1935. április 14-i számábn - egész bátrn létrkorszk-nk lehetne elnevezni. A mgyr romok felett 18 000 kisebb-ngyobb létr, egész létr-erdő támdt, melyen elnökök és díszelnökök másztk fel mgsb, minden épkézláb ember létrák fokin helyezkedett el, és lent mélyben ott mrdt egyedül, mgár hgytv nép és vele együtt legtrgikusbb mgyr gondolt... Új szellemi frontr vn szükség, mely felfrissülve z idők szelében, felfegyverkezve reformok gondoltivl, keresztül tudj törni mgát létrerdőn." És vlóbn megpezsdült ekkortájt mgyr szellemi élet. Az írók mguk is megpendítették reformok hárfhúrjit, szociális reformról, új egészségügy-politikáról, új kultúrpolitikáról cikkeztek. És Gömbös - müncheni Ú j Látóhtár 1959es számábn emlékezik így Zilhy kinyitott Vár csukott blkit ennek romntikus idelizmusnk, mit én kkor Új Szellemi Frontnk neveztem... olyn években, mikor már minden srok vihrsrok, ném forrdlom vgy trdi helyzet volt, mikor nemcsk mgyr prlmentben de szerkesztőségekben is legngyobb műveletlenség tombolt, s z elbutult keresztény mg y r középosztálynk szellemi táplálék z Mein Kmpf volt, melyből hz-fis, de német szármzású kidó... csup gyöngédségből kihgyt Hitlernek zt néhány gyönyörű mondtát, hogy z kdálynépek között mgyrokt is ki kell irtni..." Ez publicisztiki hév, ez közéleti-

politiki szerepválllás - kisebb-ngyobb hullámvölgyekkel egészen z emigrációig elkísérte Zilhyt. Mostntól mindenbe belekpott. Hetilpot indított, mely HÍD z irodlom és politik", HÍD mgyr társdlmi osztályok között, elsősorbn néprétegek felé". Pegzus névvel filmvállltot lpított, hogy megújíts kommercilizálódott mgyr filmet. Az meriki School of Ledership mintájár meghirdette Kitűnőek Iskoláját, feljánlv vgyonát z állmi kincstárnk, hogy szegény sorsú népi tehetségeket oktssnk, hiszen mgyr fj, de elsősorbn mgyr nép zokon helyeken, hol sorsát intézik, ijesztően kis számbn szerepel". Cikksoroztot írt technokráciáról, z eugenetikáról, z elöregedésről, születésszbályozásról. Ezt z izgtott, politikilg és szociálisn sokszor tisztáztln lelkesedést híven tükrözi A tizenkettedik ór (Mgyr Színház, 1933) című komédiáj. Olyn ez drb, mint vl-mi áltudományos leltár, mégis minden felszínessége, mesterkélt szociális problemtikáj, zvros, áltudományos árm lti, így fjnemesítéssel vló kcérkodás ellenére is élesen pcifist kicsengésű, olynnyir, hogy Sztójy Döme tábornok zonnl betiltását követelte, mondván, világbéke megváltó postolánk története, kit csk úgy tudnk elhllgtttni militristák, h tébolydáb zárják, nemcsk Hitlert és Mussolinit, de mgyr kormányt is pellengérre állítj. Érdemes (hál Lczó Miklós kuttásánk) néhány mondtbn idézni, milyen érvekkel kelt Kozm Miklós Gömböshöz írt levelében Zilhy védelmére:.. már egyszer sikerült egy ősmgyr tehetséget áttolnunk z ellentáborb: Ady Endrét. Ezt megismételni senkivel és semmiféle drbbl jövőben nem szbd. A kérdés megoldás nem cenzúr. A kérdés megoldás z, hogy mgyr tehetséges írókt, művészeket összegyűjti, támogtj, befolyásolj z ember... hogy nyitott szemmel lássák mgyrság problémáit. Nálunk tehetségtelenség sokszor védekezik zzl, hogy piros-fehérzöld színű zászlób tkrgtj idétlenségeit. Kálly-féle Szent Imredrbokkl, Vályi Ngy Géz-féle költészettel, h még úgy hrsog is hzfiságtól, mgyr irodlmt teremteni nem lehet... Megemlítem zt is, hogy kérdést nnyir fontosnk látom, hogy bszurdumnk trtom, hogy rendőrtisztviselők s hsonló referensek megítélésé- Könyves Tóth Erzsi, Lázár Gid, Ajty Andor, Tőkés Ann, Kovács Károly és Kürthy György Ftornyok 1943-s nemzeti színházi elődásábn Zilhy gondosn vigyáz rá, hogy két re bízssék z, hogy betiltásr kerül-e egy drb Zilhytól vgy sem. Mjdnem fj bjvívásánk szbályit betrts. minden miniszter beszélt velem d- Kriegs Rudolf korrekt férfi, kitűnő mérnök, ki negyven esztendeje él Mgyrorrbról, de egyik sem látt zt." szágon, ám mikor Európ felett felemela Ftornyok-történet kedik egy ngy, htlms Németország 1942. szeptember 4-én, Budpest első, képe (s egyúttl vezérigzgtói állást úgynevezett próbbombázás során tlált kínálnk neki berlini IC. Fbrikbn). érte Műszki Egyetemet, város-mjori kkor feltámd régót rejtegetett nemtemplomot és Zilhy Áfony utci zettudt és hztér. Szeresd z nyádt, csodvilláját. A ház romb dőlt, Zilhy és legyél jó mgyr ember! - kiáltj od kénytelen volt szállodáb költözni. A fiánk vont lépcsőjéről. - Veled krok Ftornyokt ezekben npokbn fejezte be fizetni "zért, mit ettől z országtól Poét penzióbn, hol nnk idején Ady kptm. A történet ennyi, s Ftornyok kár is lkott. Literszám itt hideg német szármzású mgyr értelmiség feketekávét, s érezte, hogy élete egyik legizglmsbb bemuttój előtt áll. A lélektni drámáj mrdhtn, h Zilhy Színházi Élet riporterének következőket nem színesítené cselekményt. Az író nyiltkozt: drb rról szól, hogy zonbn, férfi testvérének személyéngy európi trgédi be-szivárog ben, egy másik út lehetőségét is felmuéletünkbe, lkásunkb, z jtó résein át..." ttj. Kriegs Ottó Mgyrországot érzi Tuljdonképpen ez drb is szerelmi- hzájánk, bátyjánk jánltát elutsítj, háromszög-technikávl készült, csk itt és kitrt zsidó felesége mellett. A vegyeshrmdik nem gáláns udvrló, hnem házsságok kényes témáját idáig csk Intörténelem. Kriegs Rudolfot, z elismert dig Ottó ügyeskedő riportdrámáj, főmérnököt és feleségét, z erdélyi Torockói menysszony merte felvetni. Indig Borczy Klárát, semmi más nem állítj drbjábn - egy közigzgtási bklövés egymássl szembe, csk történelmi hely- következtében -- zsidónk minősítenek zet htásár megszólló belső prncs: egy fjmgyr leányzót (Dyk Mrgit szülőföld szv. A férfi vissz kr térni lkított). Zilhy meglepő biztonsággl Németországb, hirschmündeni ftor- nyúl disszimiláció és szármzás igen nyos szülőházb, rokoni, bőrndrágos, kényes témájához, és cslhttln érzékkel porcelánpipás tirolik közé, z szszony válsztj ki (három hónppl német nem utzik vele, ő z öregflui régi megszállás előtt) bemuttó időpontját. udvrház után vágykozik. Némi hbozás Még rr is ügyel, hogy melléklkok után vele mrd fi, Árpád is, ki z kitűnően megrjzolt vonásivl árnylj Kriegs fölényes állomásról tér vissz. A Ftornyok z lpképletet. H " szimbolikus cím tehát: z elemi erővel nyugti civilizáció, z elviselhetetlenül eminens, pedáns német" lptípus, kkirobbnó honvágy jelképe. kor z idős Borczy - z öregcserkész

képében - z utolsó mgyr dzsentri" szeretetreméltó, fájdlmsn korszerűt-len képviselője. A könnyelmű mgyr ember" lptípus viccesen brbár peremnép gyermekének" titulált Blázs is, z sszony kitrtó és reménytelen udvrlój, ki mint Pehely úr Zenebohócokbn évtizedek ót egy csokor virággl érkezik Klárikához. Kriegs nehezen viseli z úri llűröket", s mélységesen felháborodik, mikor fiából is kitör dzsentrivér, s munkszervezési és munkütemi hibák elhárításár" okttott derék Árpád flhoz dobálj pohrkt, s megeteti díszmdrt cigányokkl Müller fogdójábn. Ti!" - kiált fel irigykedve és gyűlölködve Kriegs. A kedvetek, nótátok mindenkit megveszteget. Ahogy ti tudtok nevetni és sírni, zt világ egyik fjtáj sem tudj... pzrló nép!" S ebből kifkdásból egy mélyebb drám is ki-bontkozhtn férj és feleség között, hiszen nem egyszerűen két ember vitájáról vn itt szó, hnem két ország birkózik egymássl, hegyeivel, folyóivl, s mindegy, hogy z egyik ország kisebb vgy ngyobb, ezek olyn ngy erők... mink csk sodródunk benne..." Zilhy zonbn nem ábrázolj ezeket ngyobb erőket", kérdést mg trgikus vlóságábn, történelmi súlyábn nem rgdj meg. És ezúttl óvtosság érthető is. A bemuttó így is két világháború közötti színházi élet legendássá növekedett eseménye mrd. A sjtó ngy része meleg hngú cikkek-ben ünnepli Zilhyt, kinek nemzet-ngyságú gondj vn", s ki nem fél hozzányúlni vitás vgy kényes kérdésekhez", dicséretekbe zonbn hmrosn disszonáns hngok is vegyülnek. A közönség tombol és remekművet emleget, fsiszt tendenciájú lpok drb hibáit ngyítják. Lesújtó és kiábrándító Zilhynk mgyr fjt vonzó és beolvsztó erejéről vllott álláspontj" - írj Bosnyák Zoltán z Egyedül vgyunk 1944. jnuár 25-i számábn. Á mgyr szszony - több évtizedes együttlét után sem képes sszimilálni egy jószándékú, jóindultú németet, ki nyolcesztendős kor ót él Mgyrországon." Ezzel szemben zsidó sszony teljesen mgyrrá tette z öccsét, ki még nevét is megmgyrosított". Nevezhető-e ez beállítás párttlnnk?" Nem feltűnő-e, hogy zsidó nő (ki mellesleg hiú és ngyrvágyó) hogyn irányítj háttérből dolgokt? - sorolj kérdéseit z újság- író, mjd sommásn így ítél: Egyesek bizonyár hálásk lesznek érte!" A drbot 1944. március 19-én természetesen levették műsorról. Pályfutás zonbn ezzel korántsem ért véget. A felszbdulás után Pesti Színház Ftornyokkl kezdte meg újr működését. Az elődást Ajty Andor rendezte. A siker most sem mrdt el, kritikák hngneme zonbn megváltozott. M már szinte megdöbbenünk, hogy ez z írás tiltkozásnk számított és megbecsülésnek örvendett - írj HÍD című folyóirt kritikus 1946 jnuárjábn. Még csk egy szó, egy hlvány célzás sem esik benne, hogy háború vn... Hát kkor csk ilyen hitvány, semmirevló emberek felvonulttásávl lehetett érinteni z egyetlen emberi gondoltot?... Kriegsék méltóságoskodnk, névnpoznk, cserkészkirándulnk, kedélyeskednek" - írj újfent bíráló, mjd felteszi döntő kérdést: Hogy is krt Zilhy ilyen emberpuhányokkl állásfogllást muttni?" Túlságosn elnéző"-nek látj z elődást Zelk Zoltán is. A hitlerizmus ébresztette népi öntudt zonos lenne z őszinte, szívbéli hzfisággl? Miért csk nácizmus szele ébresztette hzfis lánggá lelkekben szunnydó gyermekkori emléket? Miért épp most robbnt ki?" Zilhy korszerűsége és problémák iránti fogékonyság nem egyéb, mint mindenkori friss történelmi jólértesültség" - szögezi le egy másik kritikus. Tlán épp ez történelmi készenlétkényszer", mi Zilhy sjátj, kényszerítette z írót rr, hogy még egyszer és újfent végiggondolj Ftornyok-történetet, feltehetően 1946 tvszán. Ez z új változt, mi csk kézirtbn tlálhtó z Országos Széchényi Könyvtár kézirttárábn (2020-ig zárolv), s mit áprilisbn Várszínház - z özvegy engedélyével elődott, Zilhy-mgtrtásnk (és -illúziónk) furcs kcskringóját, már-már trgikomikus elkésettségét muttj. Minth Zilhy kpkodv írt voln ezt több mint hrmincoldls epilógust. Ez voln Ftornyok-történet utentikus végkifejlete? Az idő: 1945 jnuár. A helyszín: ugynz szob, mint z eredeti drbbn, de hátsó fl ledőlt, s hirschmündeni ftornyos házt ábrázoló festmény szétlőtt forgácsi sznszét borítják pdlót. Folyik z ostrom, Árpádot elcipelték nyilsok, Ljos, z öreg szolg feketézik, Klár hozzáment Blázshoz, és most mindnyájn bomb ütötte lyukt flzzák. Vártlnul betoppn egy kucsmás, szájhrmonikázó orosz kton. Nem törődnek vele, ő se törődik szobábn lévőkkel, leül féllábú székre, Borczy mellé..." és játszik. Borczy lssn felemeli tekintetét és ránéz. Két világ néz frksszemet. Az öreg-cserkész felemeli z ujját, mjd eldúdol néhány tktust régi mgyr nótából, mit korábbn énekeltek. Az orosz lssn hrmonikázni kezdi nótát. Borczy bólint és meghl. A szovjet kton kimegy, és most már egyedül fújj mgyr dlt. Ez z intermezzo kísértetiesen hsonlít hhoz híressé vált vezércikkhez ( Krisztus-rcú" szovjet felszbdítóról szóló cikkhez Szbdság 1945. jnuár 23-i számábn), melyről Kodolányi zt mondt, hogy Zilhy rémületé-ben írt". Ez fjt nyílt politiki állás-fogllás lekívánkozó sllng drbon, kívül esik vérkeringésétől, idegen nnk lényegétől, de idegen mgától z írótól is. Borczynk, középosztály ki-fárdt és idejétmúlt képviselőjének és szovjet ktonánk álomszerű tlálkozás szájbrágó illusztrációj korszkváltásnk, melyhez Klár és többiek ( középrétegek új beilleszkedési feldtként) szótlnul sttisztálnk. Sőt. Amikor vártlnul megjelenik Kriegs Rudolf (ki minden elfogdhtó indok nélkül idegylogolt Németországból), és hmis ppírokkl igzolj mgát rendőrtisztnek, Klárábn feltámd kötelességérzet, és férjét, kit drb hlványn felderengő első változtábn rjongásig szeretett, bitór jutttj. Számomr zvros, érthetetlen és művészileg követhetetlen ez két képből álló változt. Egyetlen lendületes tollhib. Elsietett voksolás. Szervetlenül illeszkedik z eredeti (zárt szerkezetű) lélektni drámához, s nem tekinthető több-nek, mint egy drmtizált vezércikknek. Ez z epilógus z író utolsó, reménytelen kísérlete, hogy politiki nézeteit és felgyorsult korszellemet - ezt két végzetesen elcsúszott mtricát - még egyszer - és utoljár - szinkronb hozz. Köztudott, hogy mindez nem sikerült. Hlk kopogttás vsfüggönyön " Zilhy 1946 őszén érkezett z Egyesült Állmokb Columbi egyetem meghívásár. Még indulás előtt sjtótájékozttót trtott lkásán, hol elmondt, hogy New Yorkbn propgndát kíván

kifejteni Szovjetunió mellett, és igzi megvilágításb kívánj helyezni Mgyrországot. Csodáltm, hogy Révi, Illés Bél, Hrszti Sándor és még sok kommunist hitt ennek vkító technikávl végrehjtott mnővernek" -- írj Kodolányi -, jóllehet z egész egy gondosn előkészített emigrációs tervet" tkrt. Hogy mi z igzság mindebből, nehéz voln kihámozni. Kodolányi vlószínűleg erősen túloz. 1947 tvszán Zilhy mindenesetre vissztért fiáért és feleségéért, s úgy döntött, ddig mrdnk z Egyesült Állmokbn, míg regényé-nek, A Dukycslád első változtánk ngol fordítás meg nem jelenik, után zonnl jönnek hz. Nos, kötet meg-jelent. Mikorr zonbn mindez meg-történt - emlékezik New Yorkbn Zilhy Kritik munktársánk -, már nem volt más válsztás, mint Amerikábn mrdni." Ezt verziót erősíti meg Nemeskürty István is, ki Keleti Márton társságábn Szegeden tlálkozott 1971-ben Zilhyvl, hogy közös filmforgtás részleteiről beszéljenek. Zilhy Nemeskürtynek úgy emlékezett, hogy wshingtoni mgyr követség 1947ben nem dt vissz z útlevelét, zért nem tudott hztérni. Hegedüs Géz szerint is hzi legilletékesebbek tnácsár mrdt kint", már-már krt ellenére. Sejtelmes köd fedi ezt z emigrációt. Mendemondák kpnk szárnyr. Közismert tény zonbn, hogy Zilhy félt z emigráns írói kenyértől. Többször célzott rá, hogy csk z mgyr író, ki leglább otthon hl meg, s hogy emigrációbn senkinek sem sikerült még ngy irodlmt lkotni, tlán Mikes Kelemen z egyetlen kivétel, de Stefn Zweig öngyilkos lett, Heinrich Mnn tönkrement. Bizonyos elterjedt hírekkel szemben ki kell jelentenem, hogy eszem ágábn sincs végleg külföldre költözni" - írt már 1936-bn, mikor lemondott Mgyrország főszerkesztői posztjáról. Vlószínűnek tűnik tehát, hogy Zilhy félelemből és hosszú-hosszú ltolgtás után döntött úgy, hogy külföldön mrd. Milyen más következtetésre juthtott voln? Látt, hogy z z osztály, melynek feltámsztásár életét áldozt, nyomtlnul lelépett porondról. Érzékelte, hogy másfjt világ következik, tudt, hogy ő bbn mindenképp idegen lesz. Növekedtek személyes konfliktusi is. Gömbössel vló brátságát feszegették. A lpok háborús bűnösökről, rekvirálásról, jegyrendszerről, burgonybegyűjtése kmpányról írtk, Szbdság Tőkés Ann és Solthy György Ftornyok 1945-ös pesti színházi elődásábn hús helyett egy Sertmin nevű húshelyettesítő tápszert hirdetett, z eszpreszszókt bezárták, volskbundistákt végeztek ki. Zilhynk még élénken élt emlékezetében sját lpjánk, Szbdságnk egyik szlgcíme, mely töményen nyils jmpec"-nek nevezte Nemzeti Színház egykor ünnepelt sztárját, Kiss Ferencet, rról tudósított, hogy Péter Gábornk hjnli beszélgetése volt Kiss Ferenccel...", hol utóbbi borzsztón megbánt, mit tett". Ez hjnli beszélgetés"-kifejezés nyilván mélyen bevésődött Zilhy gyáb. Amerikábn eltöltött éveit (főleg z első időszkbn) túlzás voln fáklyásmenethez hsonlítni. engem "Amerikábn kommunistánk mondnk, ti otthon rekciósnk neveztek, hát nem tudom, melyik ngyobb mrhság" - mondt keserű nyíltsággl Hegedüs Gézánk egy jugoszlávii írótlálkozón. Vlóbn meghökkentő z támdássorozt, mivel műveit (és megnyiltkozásit) z emigráns körök fogdták. A Duky-cslád ellen, mit New York Times kritikus Poem of Hungry"-nk nevezett és Glsworthy Forsyte Sgj fölé emelt, konzervtív és ktolikus meriki mgyr sjtó ráglomhdjártot indított. Elnevezték hzárulónk", kommunist gitátor"-nk, egy kndi nyils lp zt írt: Kötelességünk, hogy ezt Zilhyt elnémítsuk!" A dü hödt ngyl című regénye mitt két évig járt feleségével z Immigrtion Office irodáit, s vádskodások mitt (z me riki htóságok széleskörű nyomozást indítottk politiki múltjánk tisztázás címén) csk hosszú évek múlv kphtt meg z meriki állmpolgárságot, s ez ltt z időszk ltt, hogy emlékezik: idegileg és nygilg tönk szélére jutott". A dologbn z legmegmosolyogttóbb, hogy épp kkor firttták Zilhy kommunist" múltját odát, mikor itthon mint káros örökséget" egyszerűen kirdíroztuk mgyr drámirodlomból, s komolybb színházi körökben még nevét sem volt szbd kiejteni. Rádásul Zilhy váltig ismételgette, hogy politiki kérdésekben nem nyiltkozik", ő regényíró és nem politikus", hiszen z véleménye, hogy minden politikáb mártott író nnyit veszít súlyából, mennyi z áltl beszívott pártfegyelem súly". A legkellemetlenebb, már-már hisztériáig fokozódó sjtóhjsz zonbn később, 1962-ben indult ellene. Zilhy, kit ekkor már erős honvágy gyötört, Verse libre címmel verset írt londoni emigráns Népszv 1962. novemberi számánk címoldlán htvnéves Illyés Gyuláról. Nosztlgikus, szomorú, árttln köszöntő vers ez, melyben z író számb veszi z elmúlt tizenht év keserűségét és zt írj: Hzát veszteni több, mint szülőt, gyereket, testvért / de negyven évig voltm mgyr író / s még írok néh mgyrul / De csk efféle bökverseket / gymt kimost Shouldwould / Én benned most először is / Elvesztett nynyelvemet köszön-

töm", mjd újfent leszögezi, hogy Politikáról én itt semmit sem tudok, kennedy nevet még csk le tudom írni vlhogy"... száműzött írók mindig elpusztulnk / Nyeglén eltitkolt honvágy rákjibn..." Az ártlmtln versezet megjelenésekor elszbdult pokol. A New York-i Ameriki Mgyr Népszv és clevelndi Szbdság című újságok Menekült Mgyrország" rovtábn útszéli hngon megtámdták Zilhyt, ki hűtlen lett új hzájához is", és verse, példátln vkmerény". A támdókt különösen z bőszítette fel, hogy (ki tudj, milyen okból) Zilhy ngybetűvel írt Sztálin és Hruscsov, de kisbetűvel Kennedy nevét. Mit keres z ilyen ember Amerikábn? kérdi Thury Ljos, volt pesti lpszerkesztő. - Miért nem üdül inkább Moszkvábn, hol megtnulná ngy kezdőbetűvel vló írást, nnk rendje és módj szerint?" Az ilyen emigránst, ki első osztályon, útlevéllel zsebében menekült Pestről", zt Pullmnnmenekültnek nevezik". Zilhy verse foglmz z újságíró: Hlk kopogttás vsfüggönyön" - biztosn értékelik odát. Illyés Gyul versben válszolt Zilhynk: Hogy is vgyunk mi most egymássl mgyrok, kintiek és bentiek?" A hetvenes évek elejétől kidták regényeit, Két fogoly második kidás nem-rég lépte túl százötvenezredik példányt. A közeledések mégis sokáig eredménytelenek mrdtk, pedig htvns évek második felétől Zilhy már egyre többet trtózkodott Újvidéken, hol műveinek összkidását készítette elő, s hol ( Mgvető kidóvl közös gondozásbn) élete főműve, A Duky-cslád három kötete megjelent. Ez trilógi, mit Zilhy még z ostrom ltt kezdett írni Károlyiplot pincéjében, s melyet New Yorkbn fejezett be, élete fő válllkozás lett. A három htlms regényeposz, A bíbor évszázd, Rézmetszet lkonyt és A dühödt ngyl egy messze szétágzó főúri fmíli züllésé-nek és pusztulásánk rjzán keresztül z egész mgyrság útját kívánj ábrázolni 1814-től, bécsi kongresszustól 1948-ig, fordult évéig". Kitűnő és hevenyészett részletek váltkoznk kétezer oldlon: ngyszbású korrjzok jelentéktelen pletykákkl, dokumentumml is felérő politiki vllomások sikmlós nekdotákkl kevered-nek; tnúi lehetünk Metternich és Hbsburg-ház bukásánk, szrjevói merényletnek, Ferenc József hlálánk, koronázási menetnek, z összeomlás-nk, háborúknk, Zilhy részletesen tgllj hőseinek politiki meggyőződését, szerelmi életét (ebben kérdésben frivolság már-már pornográfiát súrolj) és hlálát. Itt Szbdkán muttták be utolsó színdrbját, bizánci tárgyú Imbroszi boszorkányt (Szbdki Népszínház, 1970) is. A drb egy politiki mnipuláció története; Eiréne császárnő sors összefonódik z isuri dinszti felbomlásávl és egy személyi kultuszhoz hsonlító politiki form bukásávl. Ngy, mgbiztos vonásokkl dolgozó, de lényegében felszínességnek hódoló és ezzel operáló látsztdrmturgi ez" - írj bemuttó után Gerold László. A szülőföld tehát, melynek viszontlátásár nnyit vágyódott Zilhy, érintésnyi közelbe került. De z író még hbozott. Állítólg gykrn kiutzott horgosi htárátkelőig, és órák hosszt bámult sorompók mögül Mgyrországot. Tudomásom szerint hetvenes évek legelején lépte át z országhtárt, és Szegeden tlálkozott Nemeskürty Istvánnl és Keleti Mártonnl, hogy Hlálos tvsz című film jugoszláv-mgyr koprodukciós lehetőségeiről tárgyljnk. Aztán gykrbbn látogtott hz. Tlálkozott régi brátivl, rendszeresen bejárt Népszv szerkesztőségébe, hol Benczúr utci SZOT-Szállóbn, hol Plce Hotelben szállt meg, hol Gyrmt utc környékén bérelt IBUSZszobát, hogy korán reggel egyből bemehessen stúdiób, filmje kópiáit rendezgetni. Újvidék, Budpest és Róm; élete ebben hárms tengelyben zjlott. Rómábn szerződést írt lá Két fogoly megfilmesítésére, rendező Jncsó Miklós lett voln, ki - mint mondt gyermekkor ót tervezte regény megfilmesítését. A hztelepedés kérdése zonbn tisztáztln mrdt. Végül hosszú tárgylások és egyeztetések után (z meriki állmpolgárság megtrtásánk kérdése, jogi ügyek húzták megegyezést) 1973. október 1-én Zilhy bedt hztelepedési kérelmét. 1974 tvszán Rómáb utzott, mert z olsz fél felbontott Két fogoly szerződését. Nyáron vissztért, és lpokt böngészett z Országos Széchényi Könyvtár hírlpolvsójábn. Remények és tervezgetések közepette hlt meg, vártlnul, Újvidéken 1974. december 1én. A lélek épp kkor ludt ki, mi-kor tlán végleg hzköltözhetett voln. KOLTAI TAMÁS Ilyen fuvolázó békekorbn"... A III. Richárd Kposváron Rjhon Ádám Richárdj kkor púpos és kkor sánt, mikor krj. De kkor ngyon. Ez első pillntr zvrb ejtő. Megszoktuk, hogy modern elődások nem hngsúlyozzák Richárd nyomorékságát. Már Olivier filmje is épp csk jelezte testi hibát. Mi gondolkodásunk végképp viszolyog ttól, hogy biológii defektusból vezesse le pszichológii torzulást. Különben sem biztos kettő közötti közvetlen összefüggés: túl egyszerű voln Richárd minden gonosztettét kompenzálássl mgyrázni. H z emberiség szörnyetegeit - Nérótól Hitlerig - zzl intézzük el, hogy pszichopták, már félig megírtuk fölmentésüket. Ahelyett, hogy megvizsgáltuk voln zt társdlmi szerkezetet, mely lehetőséget dott föllépésükre. Rjhon Richárdj játszik, mikor enyhe hjlottságát és lig mgsított cipősrkávl szinte eltüntetett járáshibáját időnként rcátlnul fölfokozz: derékszögig görnyed, és fél lábát stny nyúlványként húzz mg után. De miért csinálj ezt? Miért kérkedik eltitkolhtó testi hibáivl? Miért játszik rá? Azt lehetne hinni, hogy ez nem más, mint legpróbb fiziki defektusr is érzékeny ember tudtos védekezése. Azé z emberé, ki mg hívj föl figyelmet fogytékosságár, sőt mg túlozz el, mielőtt más tenné. Cskhogy ehhez bizonyos emelkedettségre vn szükség, vgy inkább önironikus pojácságr, mely kivédi kíváncsi, tolkodó s legfőképp szánkozó tekinteteket. Richárdból pedig éppen ez sztoikus életszemlélet hiányzik. O nem zt mondj, hogy mgmt kigúnyolom, h kell", ő világot gúnyolj torzságánk túlhngsúlyozásávl. Rjhon Richárdj minth csk zt mondná: Tessék, itt vn nektek z gonosz, sánt, púpos ember, kit olyn jól ismertek, h más-honnn nem, hát meséből. Mjd mesebeli gonoszt dom, úgysem hiszitek el, hogy egészen olyn vgyok, mint milyennek muttom mgm. Különösen»ilyen fuvolázó békekorbn «." A kposvári elődást rendező Bbrczy László számár érzésem szerint külö-

játékszín nösen fontos ez z első monológ. Tudniillik kiderül belőle, hogy Richárd milyen gúnyosn beszél fuvolázó békekorról". Nem sokkl később megtudjuk, hogy okkl, hiszen mint lát-htó, tündöklő nyár" csöndes fel-szín ltt tele vn egykori királynék, meggyilkolt férjüket sirtó hercegnék, trónfosztott királyi özvegyek és bosszú-állni kész királyi srjk gyűlölködésével. Azz Lncesterek és Yorkok lppngó csládi háborúságávl. Rjhon Richárd-j ebben hzug idillben htározz el, hogy gzember lesz, s vérlázító rcátlnsággl húzz föl gonosz, púpos ember mszkját. Abbn biztos tudtbn - s itt v n csvr -, hogy z udvrbn mások sem különbek nál. Nem bbn kételkednek tehát, hogy Richárd csk-ugyn gzember - hiszen rózsák háborújábn mindenki megtette mgáét, ki gyilkossággl, ki följelentéssel, ki csk láírt, mjd visszvont hlálos ítéletekkel, mint z éppen urlkodó IV. Edwrd -, csupán rr nem számítnk, hogy következetesebb, gyorsbb és kegyetlenebb náluk. Ehhez kell Richárd-nk gonoszmszk". Hogy legroszszbbt ne higgyék el ról - leglább z elején. Hogy még egy beígért gyilkosság morbid tréfáját is megengedhesse mgánk nyilvánosság előtt (mi-ről csk ő tudj, hogy vlóbn el fogj követni). Rjhon Richárdjánk egyetlen fegyvere ez pimszul kívül hordott rosszemberség, mely épp záltl rejti el vlódi rcát, hogy látszólg nem titkolj. Egy Shkespere: Ill. Richárd (kposvári Csiky Gergely Színház). Rjhon Ádám (Richárd) és Spindler Bél (Írnok) álrc, mi ltt vlódi pontosn ugynolyn. De hát hová lett Richárd intellektus, szellemi fölénye, lkváltozttó színészi képessége? Hová lett szexuális vonzás, mivel férje koporsój mellől csábítj el Ldy Annát - gyilkos z áldozt feleségét? Hová lett mágikus ereje, mivel ráveszi Erzsébetet, hogy miután megölte fiit, hozzádj lányát? Mindennek nyom sincs. Mrdt egy gátlástln gengszter, ki vigyorogv tár-j ki mellét tőréhez kpó Ldy Ann előtt, s csk nnk köszönheti z életét, hogy elkpj és kicsvrj szúrásr lendült krt; egy lpári tréfcsináló, ki második döfés után sebesülést mímel, és hosszú htásszünet" után fölegyenesedve nyújtj át tőrt hrmdszorr már nem próbálkozó, meg-gyötört nőnek; egy durván röhögő, f- rgtln fickó, ki mindent nyers erőszkr épít. Nem vitás, ez egy lefokozott Richárd. Nem is Richárd; inkább bosworthi cstmezőn gúnyversben megörökített lvilági R i csi. S környezetet is lefokozz Bbrczy. Dánffy Sándor Hstingse állmférfink dilettáns, Kolti Róbert Buckinghmje politiki plyboy, Gőz István IV. Edwrdj királyi árnyék, királynék kofálkodó perszónák, z egész udvr: részvétlenségével tüntető királyi rokonok csoportj. Mindez természetesen tudtos profnizálás rendező részéről, drbbn sokt emlegetett Shore-né-ügy" (Vs István ford.) vizuális nyomtékosításától kezdve egészen ddig, hogy Hstings úgy nyitj meg Shkespere szvivl koronázótnács ülését, mint egy mi értekezlet elnöke. Bbrczy kortársi szemmel nézi I I I. Richárdot, és ezt jogát nehezen lehetne kétségbe vonni. Tlán Jn Kott volt z első, ki százdunkbn kodifikált ezt jogot. Sját tpsztltinkon át kell ennek jelenetnek kulcsát keresnünk - írt például Richárd és Ldy Ann összecspásáról -, német megszállás éjszkáját, koncentrációs táborok éjszkáját, tömeggyilkosságok éjszkáját kell megéreznünk benne. Meglátni zt kegyetlen kort, mikor minden erkölcsi norm széttörik, mikor z áldozt hóhérrá válik és hóhér áldozttá." De hol vgyunk már Kott Shkespereolvstánk kegyetlen korától"? A kposvári elődásbn egy kisszerű hivtlnoki v ilág jelenik meg. Nem Ngy Mechnizmus világ, inkább Frnz Kfkáé. Tömeggyilkosok helyett írnokok ülnek körös-körül, szorglmsn körmölnek, fölöttük irtszekrényekben gyűl-nek z kták. A bérgyilkosok fölhtlmzás: tömbből kitépett, stemplivel ellátott, láírt cédul. A letrtózttottk elkobzott értékeiről pontos leltár készül. Akit éppen szbdon bocsátnk, nyugt

Kolti Róbert (Buckinghm) és Czkó Klár (Mrgit királyné) ( háttérben: Hunydkürti György ás Krum Ádám) (Fábián József felvételei) ellenében visszkpj cipőfűzőjét és letrtózttáskor nál tlált egyéb személyes holmiját. A szbdlábon levőknek is le kell dniuk szúrófegyvereiket, mikor belépnek legtöbbször hullkmr és börtönirod benyomását keltő helyiségbe. (Bilétát kpnk ruhtárostól"; h történetesen nincs ott senki, kiszolgálják mgukt. Amikor Richárdnk - még Gloster hercegeként - sikerül becsempésznie tőrét ruháj ltt, jelenlevők rosszlló tekintettel konsttálják, hogy mulsztás történt. De ez csk egyszer fordul elő: áltlábn mindenki betrtj szbályztot. Richárd is.) A rendszer begykorlottn működik. A friss hlottk koporsói hngos csttnássl egy cspójtón érkeznek - ez z emelőszerkezet Szegő György díszletének legsikerültebb leleménye -; játék egy pontján, erős képi metforként, ezekből koporsókból lesznek koronázótnács sztli. Az írnokok is csöndesen, rendben, személytelenül teszik dolgukt. Ebben hivtlnoki világbn egészen természetes, hogy Clrence (Lukáts Andor) börtönbeli lázálmát följegyzik - börtönőr intésére z egyik írnok kis sztlkájávl szolgáltkészen közelebb húzódik rácshoz -: tlán mond vlmi lényegeset, mit még föl lehet hsználni, ki tudj. Egyre gyűlnek z irtok, melyek egy részét politiki ér változáskor - drbbn két-szer: Richárd, mjd Richmond trónrlépésekor - gondosn elégetik... Bbrczy drámelemzéséből világos, hogy htlmi mechnizmus működése érdekelte III. Richárdból. Nem z intenzív belső folymtokr, hnem z epikus szerkezetre koncentrált. Felfogás ebben z értelemben nevezhető brechtinek. Ez megközelítés nem teljesen indokoltln. A Brecht-tnítvány Mnfred Wekwerth mintegy évtizeddel ez-előtt berlini Deutsches Theterben tisztán brechti elődást rendezett ezzel címmel: I I I. Richárd király élete és hlál. (Ez z első, 1579-es Qurto-kidás inkább Peter Weiss-i, mint brechti címé-nek rövidítése volt. Az eredeti ugynis így hngzott: I I I. Richárd király trgédiáj, mely trtlmzz áruló merényletét testvére, Clrence ellen, árttln unoköccsei-nek sirlms meggyilkolását, zsrnoki trónbitorlását: egész förtelmes életpályáját és jól megérdemelt hlálát.) Ebben z elő- dásbn Wekwerth egy Arturo Ui-szerű politiki gengszter tündöklését és bukását rjzolt meg. Kicsit úgy, minth Brecht Coriolnushoz hsonlón - III. Richárdot is átírt voln. A Deutsches Theter színpdán szikárn, keményen és semtikusr stilizáltn - mg pőre gresszivitásábn - jelent meg Richárd és egész ktoni gépezete. A játékstílus lényegretörő volt és teljesen lecsupszított; hiányzott például cstjelenet, bosworthi ütközet lefolyását vetített fölirt ismertette. (Bbrczyt is fogllkozttt próbák kori stádiumábn z gondolt, hogy jelenetek trtlmi előzetesét" brechti mintár föl-irtozz.) Érzésem szerint zonbn kposvári elődás egy brechti prbol és egy politiki pmflet között ingdozik - még-hozzá úgy, hogy inkább z utóbbi felé billen mérleg nyelve -, s ez tr-tlmi-stiláris kettősség sok tekintetben egymás rovásár érvényesül. A brechti fölfogás szigorún történeti indítékú és osztálytrtlmú (ennek jellegzetes példáj, hogy Richárdot Wekwerth-elődásbn Richmond prsztserege nyárslj föl), Bbrczy pmfletje viszont nemcsk kerüli historikus utlásokt, hnem szándékosn dehistorizál. A görögtüzes petárdák és pukknó krbélyok, bá buvl jelzett kézitus és drótkötélről lelőtt függeszkedő kton, televíziós kmer és géptávíró helyén vn pmfletben, mert komikus htást kelt; de megszünteti brechti" drámát, mert kioltj z lpáriságábn is veszélyes lumpenhtlom politiki kritikáját. Nem z nkronizmusokt vittom. (Tegyünk különbséget nkronizmus és ktulizálás között. A kposvári I I I. Richárdbn csk z előbbi fordul elő, minthogy keveredik rómi sisk és z Erzsébet-kori Lord Mjor-díszruh, z első világháborús távírógép és mi ktoni terepfelszerelés, lúdtoll és golyóstoll, királyi bíbor és televíziókmer.) Az nkronizmus egy színházi elődásbn - zt hiszem, ezt még ngyon sokszor le kell írni - színpd és nézőtér megállpodás (konvenciój) bizonyos egyszerű információk gyors, zökkenőmentes kicserélésére. Végül is igzt kell dnunk Bbrczynk bbn, hogy egy rövidhullámú dón vgy távírón ngyobb vlószínűsége csptmozgásokról szóló hírek ömlesztve érkezésének, mint nnk, hogy hírnökök z ország különböző srkiból éppen egyszerre, pontosbbn tízmásodperces időközök-ben futnk be. Ezt közmegegyezést" nálunk egyelőre kevesen fogdják el. Gondolom, Ronconi Oresztei-rendezésében sem tetszett voln sokknk, hogy Kórus egy Leninkötettel is fölszerelt ntik hírügynökséghez hsonlít, melyben írógépeken foglmzzák tróji háború történetét. Hdd ismételjem tehát, nem z nkronizmusok zvrnk. De zvr, hogy áltluk - különösen hrmdik felvonásbn - pmflet erősödött politiki szerkezet ábrázolásávl szemben, holott ez utóbbi megrgdásár III. Richárdbn ngyobb esélye lett voln Bbrczynk, mint hsonló típusú korábbi Shkesperejeiben, pmfletírozáshoz több támpontot nyújtó Troilus és Cressidábn, illetve Szeget szeggelben. A Troilus operettháborúj" szinte kihívt buffonád-stílust; III. Richárd áltlános mészárlásb torkolló kegyetlenségét viszont - épp XX. százdi tpsztltink birtokábn - szeretnénk ngyobb megvetéssel nézni nnál, mint mennyi-re egy silány htlom piffpuffos hláltusájánk groteszk látvány lehetőséget d. A színészi játékr is rányomj bélyegét rendezői kettőslátásból fkdó bizonytlnság. Ennek ellenére z lkítások intenzitás bemuttóhoz viszo-

nyítv későbbi elődásokbn erősödött. Rjhon Richárdjábn például meg-jelent z tenyérbemászó cinizmus, mely h nem is démonikus, de vissz-tszító és ijesztő. Démonikussá csk egyszer vált mikor Erzsébettől meg-kéri lány kezét -, s ez jelenet egy-ben z elődás gondolti csúcs: Hiáb, nézd, megtörtént, mi történt" kezdetű szöveg. A múlt vétkeinek bevllás, megbánás és boldog jövő ígérete itt, Rjhon lkításábn z őszinteség látszt és pimsz szerepjátszás zvrbejtően szuggesztív ötvözetét hozz lét-re. Lázár Kti mint Erzsébet királyné méltó prtner ebben jelenetben; szeretteit elvesztette, fásult ny szárz iróniáj fokoztosn lefoszlik ról, nélküle tehetetlenné válik. GYÖRGY PÉTER Két elfelejtett szerző, két árv nő Eugéne Cormon-Adolphe d'ennery: A két árv Egyfjt színház érzelmességét és iróniáját kívánhtt eredetinek vélt formájábn visszhozni, felidézni Vámos László, mikor úgy döntött, hogy Várbn színpdr állítj Cormon-d'Ennery művét, A két árvát. Figyelembe véve e mű minőségét, beláthtó, hogy jelen esetben z elődás lpvető kérdése drbválsztás. Ugynis nyilvánvló, hogy múlhttlnul rossz melodrám elővételére nem nnk önértékei mitt, hnem Vámos László színházi koncepciójánk megvlósítás végett került sor. Azz lehetséges megfontolások között z önérték szinte semmilyen szerepet sem játszhtott, ellenben nnál többet nyomhttk ltbn rendezői elképzelések, meggondolások, zok prekoncepciók, melyeket e mű szolgál. Mindez zt jelenti, hogy Vámos rendelkezik egy vízióvl színházról, és vágyánk, érzületének, szemléletének vlóságr hívásához keresett egy drbot, mely így mintegy gyermeke nnk mélyebb elgondolásnk, melynek létét köszönheti; zt, hogy előrángtták fél- Cormon-d'Ennery: A két árv (Várszínház). Peremrtoni Krisztin (Louise) és Psot Irén (Frochrd-né) A szereplők mindegyikéről elmondhtó, hogy sikeresen lépnek ki történelmi képkeretből. Igzából Pogány Juditnk sikerül York hercegné szerepé-ben retorikát és köznpiságot személyiséggé egyesítenie; Básti Juli fölhevült Ldy Annáj és Czkó Klár gyonékszerezett Mrgit királynéj mellett. Vlójábn hivtl" szereplői lépnek elő főszereplőkké. (Szerencsés ötlettel három polgár szerepét is megkpták.) Hunydkürti György, Tóth Bél és Tóth Eleonór személytelenül is jelenlevő, dolgukt pontosn teljesítő irodi lklmzottk. A kézműves"-gyilkosok is ennek rendszernek részei; Krácsony Tmás és Gyuricz István tárgyilgos szkemberként működnek. Finom szerepkettőzés, h o g y sját kezűleg nem gyilkoló, tettet utólg meg-bánó" II. gyilkos (Gyuricz István) később Sir Jmes Tyrrelként jelenik meg, ki már profi gyilkos: piszkos munkát fizetett embereivel végezteti el. S végül két személytelen személyiség. Az egyik Richmond (Kós Bél), kiről már régi irodlomkritikusok is megírták, hogy nincs rc; itt sincs: bárki ktonát beleképzelhetünk, ki új érát hirdet. A másik: z Írnok. Ő korszimbólum. Spindler Bél puh járásávl, száj körül játszó pimszul készséges mosollyl, szkszerű kttologtó mozdultivl, hlottk nevének tárgyilgos kikeresésével és fölolvsásávl egy-mg képviseli történelmi folytonosságot. Az elégetendő irtok közül mind-két királyváltozásnál zsebébe csúsztt egyetegyet. Még jól jöhetnek vlmi-kor.

Hámori Ildikó (Mrinne) és Kubik Ann (Henriette) álomból, színháztörténet rktárából. Itt rendező bszolút főszereplő, övé teljes siker és teljes felelősség is. A két árv ngyon rossz drb, de mindez végül lényegtelen, nem szándékunk Cormon-d'Ennery művének bírált. Ez drb mg idejében jól szolgált, mint zt muttják műsorfüzetben idézett egykorú bemuttók. A kérdés z, hogy miért volt szüksége Vámos Lászlónk erre z igzi, zz felületes, unlms, rossz melodrámár. Miért volt szüksége történetre két városb került árváról, kik közül z egyiket elrbolják, másikuk pedig vk. Miért volt tém számár két kislány eltévelyedésének, mjd felemelkedésének története? Nem hiszem, hogy kritik dolg voln z olvsóvl megosztni e drb minden rémületesen kimódolt drmturgii fordultát. E mű egész egyszerűen mindenkori melodrám lényegének egy vriációj, e bűnösen hosszú műben kibillen z igzság mérlege, mjd helyreállítttik, z élet széjjelzúzott rendje mgsbb fokon áll helyre, zz mű mint világdrám" tökéletesen funkcionál. Az elődás szempontjából végül is lényegtelennek tűnik Vámos László nyiltkozt is (Pesti Műsor, 1982/12.), melyben játék keletkezésének körülményeiről, művészi szándékiról beszél. Arr jogos és elháríthttln kérdésre, hogy 1982 tvszán miért láthtjuk A két árvát, mg z elődás kell hogy vál- szoljon, semmi más. E kérdés elkerülhetetlen, ugynis e mű áttétel vgy idézőjel nélkül nem játszhtó. Itt és most nem részletezhető z hosszú színháztörténeti folymt, melynek eredményeképp megváltozott színház funkciój, s ezzel együtt közönségének igénye is, mindz, mit nézők krhtnk, ebben z épületben járván. Beláthtó, hogy itt és most nem múlt százd végi helyzet; m, h nem tudjuk is, hogy kik, de bizonyosn nem Mupssnt vrrólánykái és kereskedősegédjei járnk színházb, lelkendezni vgy épp ájuldozni vágyván. A jó és rossz ilyen elválsztás, sorsív ekkénti megrjzolás, részvétkeltés és undor e módon vló hngolás m és itt enyhén szólv trthttln, hiteltelen. Azót bárki legyen is néző, mindenki túl sokt látott már, könnyezni és részvétet kelteni, megríktni és undort kelteni csk bonyolultbb, diszkrétebb folymtok útján lehetséges. Ezt történetet m már kizárólg csk gyermekek hiszik el. (Ez nem iróni.) Az ő vlóságszintjüknek, áltlános tpsztltságuknk felel meg e drmturgi, egyedül z ő számukr élmény e történet meseként, vgy h kicsit idősebbek, morális llegóri-ként. És ez utóbbi még fontosbb. Nekünk, felnőtteknek ugynis már sem-milyen tnulsággl nem szolgál ez történet, mesének hihetetlen és hiteltelen, nem vrázsltos, ellenben unlms, ugynkkor nem rendelkezik z llegóriává válás konszenzusához szükséges erővel sem. E mű m legfeljebb emlékeket ébreszthet egy kellően művelt és rfinált ízlésű közönségben. A mi átlgtörténetek - melodrámák ennél bonyolultbbk, kimódoltbbk, hmisságuk jóvl kevésbé teátrális. Nem véletlen, hogy z új melodrámák inkább mozi slágerei, Love storytól Krmer kontr Krmerig. Míg Love story z bszolút bűntelenség - z árttln leukémiás kislány hlál feletti rész-vétet ébresztheti fel, Krmer kontr Krmer érzelmessége már jóvl rvszbb, máshonnn ered. A különbség itt is óriási, Love storybn még lehetett igzságot osztni, mondván: z nincs (ugynis zt állítni, hogy csk z vn, már ott sem lehetett). A Krmer kontr Krmer idejére melodrámák tárgy z igzság bonyolult mivolt, z élet és vélekedések összetettsége lett. Ettől z új érzékenységtől", melyet évtizedünk nyújt, múlt százdi szerzők műve csillgfénytávolságr jár. Ez mindössze tény. A melodrámához in szükséges rvszság zonbn hiányzik belőle. Ám mit krht Eugéne Cormontól és Adolphe d'ennerytől mi színház? Nem zárhtjuk ki: egész egyszerűen melodrámát kr játszni. Bármiféle idézőjel nélkül, észelem és iróni egységére támszkodv megindító, igz estét kíván jándékozni fárdt nézőinek. Ekkor megítélésem szerint - színháznk Csehovot kellene játszni. Csehovot, kit még mi npig sem lehetett idéző-jelek közé szorítni, hisz z ő világképe, vlóságlátás nem rendszerezhető történetileg. Csehov nincs, úgymond, letudv, hiszen mi npig sem rendelkezünk olyn nézőponttl, honnn problémáját túlhldottnk, múlt idejűnek érezhetjük. A csehovi melodrám idézőjel nélkül, egy z egyben játszhtó és játszndó el. ( A három nővér sem szól másról végül, mint A két árv; kizárólg vég tekintetében különböznek, hiszen tém itt is, ott is ugynz, elhgyott lánykák és gonosz emberek viszony.) Vámos melodrámát játszik, és igyekszik zt idézőjelbe tenni, hiszen Cormon-d'Ennery felett eljárt z idő, velük szemben már rendelkezünk egyértelmű, őket múlttá tevő szemlélettel. Az elődás lpkérdése z tehát, hogy láthtóvá, követhetővé vált-e rendezői koncepció, zon nézőpont, honnn vissztekintvén mű-

ló időre, drb értelmezést nyer. Vn-e ilyen szemlélete Vámosnk v g y nincs, ezen áll vgy bukik A két árv. Egy ilyen nézőpont egyértelműen kidolgozhtó. Brecht például Koldusoper kpcsán világosn meghtározt sját igényét és világképét, melyek lpján idézőjelek közé tette z eredeti művet. Ez zonbn megkövetelte, hogy sját világánk htárivl éppúgy tisztábn legyen, mint z llegóriánk tekintett szövegével. Vámos László tlán kétféleképp is eljárhtott voln. Tgdhtt voln e mű vlóságát, így egyértelműen ironikus példázttá tehette voln, sját problémájánk llegóriájává. Ez esetben világosn le kellett voln szögeznie, hogy miben áll sját problémáj, mi z, mit A két árv llegorizál. De hjmeresztően kísérleti és jó eljárásnk tűnhet még, h például komolyn veszi e szöveget, oly mélységeket feltételezve közelít felé, minth Shkespere-t olvsn. Ez eset-ben Vámos bszurd horrorrá lkíthtt voln z elődást, mondván, mi itt történik, z is vlóság lehet, még ez z gyrém is lehetséges. De ez sem történt. Vámos e tárgyt, drb nygát, hlálos komolyn vette, műgonddl rendezgette el jelenetek végtelen hosszú sorát. Ugynkkor mint ideát, mint eszményt már ő sem krt komolyn venni. Ezért dönthetett úgy, hogy nevetést, finom iróniát is rendezői koncepció részévé teszi, de ezt már bizonyos értelemben későn tette. Ekkor ugynis létezőnek tekintette, mi csk hmisság, súlyosnk, mi súlytln, oly módon nyúlt e két szerző művéhez, hogy nem lehet, zt feltételezte, hogy bbn rejlik z igzság egy lehetősége. Holott z csk z ő megközelítésében vált voln lehetőséggé. E műben csk z fordulht elő, mit mi észreveszünk, csk z olvshtó ki belőle, mit mi beleolvsunk. Mg z nyg nem létező, minősíthetetlen, bszolút módon rendezésre szorul. Vámos nem válszol r r kérdésre, hogy miért játssz e művet színház, zz z elő-dás nem válszol rr, hogy miért létezik. (És éppen ez z egész este lp-problémáj.) Elsősorbn dv vn egy bszolút, mármár idézőjelbe tetten hgyományos, múlt százdi színpdkép, festett oszlopok, bútorok, pompás jelmezek, XVIII. százd viseletét hordó zenekr, sőt, még súgólyuk is vn teljesség kedvéért. A zenekrt személyesen szerző, Aldobolyi Ngy György vezényli, s ez nem tréfdolog, mert ez zene ztán nincs idézőjelben, ez vlósággl elbűvölő. Oly fülbemászó és ostob egyszerre, mi mélyen dekvát drb szelleméhez. A látvány nturlitás, gyönyörűsége" vitthttln, és ez z egész elődás lpdottság. Erre épül rá játékmód, mely, h bizonyos elidegenítő tüneteket mutt is, végül mélyen illeszkedik e képbe. Nem tudom, mikor láttm mgyr színpdon ennyi elegáns hölgyikét. Az risztokráci romlott szlonjábn négerre (sic!) mszkírozott szolgálólánykákt is láthttunk, mi, mint ötlet, önmgábn véve is figyelemreméltón ízléstelen. Az idézőjelek közötti játékmód utlásokon lpuló jelentésre vezetne. Az idézőjel végül is llegóri. A drb, z elődás fcies hippocrticáj ltt fel kellene villnni nnk, mire utlunk, nnk vlóságnk z ir- Jelenet A két árvából (Klocsy Miklós, Gábor Miklós. Peremrtoni Krisztin, Kubik Ann, Vss Év és Hetényi Pál) (lklády László felvételei)

glmtln iszonyár, mit eljátszunk, minek lpján z idézőjelek közötti távolságtevés megtörtént. Vlóbn játékmód némiképp elidegenített, llegorikus. Mindezt egy lpvető instrukció szolgálj, mely egyben z egész elődás lphngjánk kérdése. Vámos szöveg mellett perdöntővé tette némjátékot - még z elejére is beikttott egyet -, zz színpdr állított százd eleji némfilm stílusánk pár elemét, kiemelt gesztusokt, z eltorzított rcokt, túlmozdított és kimerevített mozdultokt, forgó szempárok rémületét. A pntomimek mutogtását idéző némsággl járó áltlánosn erős gesztus világát áltlábn. Ezt idéz-te zene is: jelenetek elején zongorszólók hlltszottk, mozi módr. Ez z lpinstrukció, melyet Vámos dhtott, ez, mit mindenki követ. Az eltúlzott gesztusok világ, némfilmes játékmód rr szolgált, hogy jeleneteket minimális információkkl érthetővé tegyen. (Eljátsszuk jelenetet, nem elmondjuk.) Ez módszer, eljárásbeli kérdés, melyet Vámos jól hsznált, és z sem tgdhtó, hogy színészek is könnyen beletnulnk nem túl bonyolult, inkább látványos, mintsem láthtó modorb. Mindez viszont nem pótolj szemléletet, nézőpont hiányát. Nem értelmezi drbot mgát soroztos értelmező mozgás. A jelentést semmiképpen sem helyettesíthetik jelentéssel teli mozdultok. A némfilmstílus tehát nem áltlános csodszer, mely egybe-trtht egy elődást, önmgábn nem értelmez egy háromórás szöveget, melyet végig zonos tempóbn játsznk el. A filmben két mozdult, egy jól forgtott szempár értelmezi jelenetet, zonbn zt után nem mondják el. Eljátszották, és ezzel kész. Itt viszont z instrukciós játék után szövegre is sor kerül, és ez tévedés lpforrás. Ezért vn, hogy több mint háromórás elődás végtelenül hosszú, kibírhtóság htárán jár, hisz feldolgozhtó nyg vlójábn nem több egy bő félóránál. Így például fölmegy függöny, és z ott ülő Gábor Miklós két remek, hihetetlen színészi tömörítésre vlló mozdulttl játssz el világtól undorodó, önmg grófi mivoltáb zárt minisztert. Ugynkkor, mikor elismerjük e mesterszínész remek villnását, be kell látttnunk, hogy mindez nem igzán bonyolult. A szerep üres, egyértelműen semtikus, verblizálás, mondtok mind-össze még egyszer igzolják mozdu ltok áltl már egyértelművé tett jelentést. Gábor dcosn hátrlép, ujjivl el-tolj z irtokt, homlokát ráncolj, fintorog, dobol z sztlon. A z élőkép, beállítás remek, mindez kiválón bedíszletezve, első osztályú jelmezekben. Ez pár percig kielégítő módon szórkozttó. Órákon át, mint színdrb, fogyszt-httln. Hiszen z élőképet leckefel-mondások követik, mit látunk, zt sjnos hlljuk is, végtelenül unlms dilógusokt kell hllgtnunk egy-egy újbb élőképváltozás előtt. Így ztán túl sok időnk vn rr, hogy elgondolkozzunk és belássuk, hogy Vámos László rányt tévesztett, mert e művet nézni utóbb inkább munk, mint szórkozás. Hiáb minden precizitás, z unlom és terjengősség visszüt, z elődás szétesik, jól formált felvillnásr hosszú üresjártok esnek. A borzlom és melodrám állndó, mint vízfolyás, s így monoton és érdektelen. Vámos lpvető tévedése bbn áll, hogy vlóságosnk tekintette hmist, egy játékmódbéli ötletet elődást meghtározó szemlélettel növesztett fel. Csk tlálgthtunk, milyen megfontolások vezették, bár ezek tlálgtások sem túl lényegesek. A színészek, kik számár mindez jó iskolául szolgáln, itt ngyobbrészt csk fegyelmet és türelmet tnulhtnk. Ennek ellenére nem egy remek lkítást láthttunk. Gábor Miklós például kiválón teremtette meg önmgát, ő játszott legelevenebben, s ez ngybn hozzájárult hhoz, hogy közönség z elődást türelmesen viselje el. S h el-ismerhetjük is, hogy Gábor Miklós hozzájárulás z elődáshoz igz érdem, kritik mégsem tekintheti ezt z lkítást Gábor Miklós pályáj komoly állomásánk. Idomítják színészt, ki hálásn néz vissz: megint színpdon vn. Vn ebben vlmi szégyenletes. Gábor Miklós ennél összehsonlíthttlnul jobb, ngyobb színész. Dózs László is kimenti mgát lecke lól, ő Csortos Gyulát játssz, egyenesen folyttj Hyppolit lk] című műlkotást. Szbdon válsztott gykorlt oly hálás terület, hogy mindezzel meg-ússz kötelezőt, közönség boldogn tpsol, hiszen állítólg nosztlgi idejét éljük. Vss Év időnként mgár-mgár tlál, ám gyermekét elhgyó rendőrminiszter feleségek ént meggyűlt bj szereppel. Időnként zonbn némi érthetetlen pátoszt vitt szerepbe, s ettől ő is megkülönböztethető lett. A mű lsó régióink hősnője Psot Irén. Ő játssz koldussszonyt, és vlóbn meglehet, hogy vn mindebben némi brechti íz. De kevés. Psot stíluszvr zonbn mesterszínész zvr. Több és jobb e melodrámánál, de nincs módj, hogy sját kiváló minőségének terét megteremtse, így ztán játék érthetetlen, zvros, követhetetlen mrd. Kubik Ann és Peremrtoni Krisztin két árv, két mrionettfigur. Peremrtoni Krisztinát szerep szerinti vkság felmentette z lól, hogy ki kelljen tlálni önnönmgát, és élt is ezzel fel-mentéssel. Leginkább jelen volt, mint-sem játszott. Kubik Ann játszott z elődás lphngját, sjnos ennek megfelelően egyre rosszbb és unlmsbb lett. S itt, mielőtt egy csptnyi színészt hoznánk kellemetlen helyzetbe, álljunk meg. Nem hiszem, hogy ők lubickoltk voln ezekben szerepekben. Nem úgy tűnt, hogy boldogn dták voln át mgukt e kiváló szerepeknek, melyek mesterségbeli előrehldásukt lettek voln hivtottk szolgálni. E színészek kényszeredetteknek, fárdtknk és igyekvőeknek tűntek. Klocsy Miklós éppúgy, mint Kton János, Thi József vgy Hámori Ildikó. Nem sok értelme vn esetről esetre kielemezni, hogy hogyn sikerült eljátszniuk sem-mit. Belehelyezkedtek z áltlános stílusb, játszották némfilmi tetrlitást, s ezt mindegyikük sját tehetségéhez mérten jól-rosszul tette. Psot, Gábor mesterszínészek, kik szinte minden helyzetben önmgukr tlálnk, z átlg zonbn csk egész egyszerűen jó színész, ki nem menekülhetett z elődás áltlánosn lesújtó szelleme lól. A kritikus egyéni megítélése szerint Hetenyi Pál orvosát kell még feltétlenül kiemelnünk, ki végtelenül szelíd iróniájávl úgy túljátszott szerepét, hogy ezzel megteremtette zt, mit Vámosnk kellett voln létrehozni, z egyértelmű kívülállást, türelmes, de el nem néző iróniát. Eugéne Cormon-Adolphe d'ennery: A két árv (Várszínház) Fordított: Réthi Sári. Rendező: Vámos László. Drmturg: Lkos Ann. Zeneszerző: Aldobolyi Ngy György. Díszlet: Vrg Mátyás m. v. Jelmez: Schäffer Judit m. v. Szereplők: Kubik Ann, Peremrtoni Krisztin, Gábor Miklós, Vss Év, Klocsy Miklós, Psot Irén, Thi József, Kton János, Hámori Ildikó, Frády István, Glán Géz, Dombóvári Ferenc, Sár Berndette, Soproni Ági, Dózs László, Hetényi Pál, Mrsok Gbi, Hável László, Nyerges Ferenc, Botár Endre, Kőhlmi Attil, Kocsó Gábor, Beregi Péter.