Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2017/48 számú ítélete

Hasonló dokumentumok
Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/17.számú ítélete

V É G Z É S t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG

V É G Z É S - t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete

V É G Z É S t. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2015/4. számú ítélete

Pécsi Törvényszék 11.G /2013/8. számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

V É G Z É S t. I N D O K O L Á S

Székesfehérvári Járásbíróság 6.G /2016/6.számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/10. számú ítélete

Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf /2018/5. számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4

Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Kf /2013/7/2. számú ítélete és 1.Kf /2013/7/1 számú végzése

D.474/11/2017. V É G Z É S - t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Budai Központi Kerületi Bíróság 4.P/G.21744/2017/13.számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2013/6. számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S-t.

Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.P /2016/8-I számú ítélete

Szerencsi Járásbíróság 2.G /2015/10. számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/33.számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2014/6. szám

Gyulai Törvényszék 14.G /2016/4. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/12. számú ítélete

V É G Z É S - t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

V É G Z É S - t. Az eljárás során felmerült költségeiket ezt meghaladóan a felek maguk viselik.

D.473/10/2017. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (Szolnok, Tószegi út 21.) A beszerző képviselője:

Kaposvári Járásbíróság 6.P /2014/6/II. számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/5. számú ítélete

Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z AT - ot.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.

V É G Z É S t. I N D O K O L Á S

Miskolci Járásbíróság 39.P /2015/6. számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K /2016/10 számú ítélete

D.340/7/2017. H A T Á R O Z A T ot. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14. K /2014/4. számú ítélete

5.P /2014/8.számú ítélete

Budapest Környéki Törvényszék 6.G /2016/9.számú ítélete

Debreceni Ítélőtábla Gf.IV /2017/5. számú ítélete

V É G Z É S t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

V É G Z É S - t. I N D O K O L Á S

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2014/4. számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/6. számú ítélete

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14.

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/5. számú ítélete

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ V É G Z É S t.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi J<=?

Fővárosi Törvényszék 27.P.22353/2011/13. számú ítélete

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K /2015/8. számú ítélete

Budapesti XX.,XXI.és XXIII.Kerületi Bíróság 5.P.XX /2017/6/II. számú ítélete

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

D.642/8/2017. V É G Z É S - t.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

V É G Z É S t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik. I N D O K O L Á S

3. A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége Magyarország egész területére kiterjed.

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/

Fővárosi Törvényszék 3.Kpk /2011/2.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÜGGŐ HATÁLYÚ HATÁROZAT

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 119/2018. (II. 13.) számú HATÁROZATA

V É G Z É S -t. Az eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik.

Miskolci Törvényszék 3.Gf /2017/10. számú ítélete

A Magyar Köztársaság nevében!

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 947/2017. (VIII.29.) számú HATÁROZATA

H A T Á R O Z A T - ot. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik.

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

Dr. Puskás Sándor elnök Közbeszerzési Döntőbizottság február 8.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K /2016/14 számú ítélete

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K /2016/14. számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2016/4 számú ítélete

Debreceni Ítélőtábla Pf.IV /2017/7. számú ítélete

D.484/13/2017. V É G Z É S t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Kúria Kfv.III /2017/5.számú ítélete

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/8. számú ítélete

1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/

Győri Törvényszék 2.Kf /2015/4. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.II /2015/4. számú ítélete

A Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1. Kf /2015/6. számú ítélete

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

D.412/8/2017. Országos Mentőszolgálat (Budapest, Markó utca 22.) Az ajánlatkérő képviselője:

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K /2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria mint másodfokú bíróság Kfv.III /2013/12. számú ítélte

Fővárosi Közigzgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K /2013/6.

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 25.K /2015/7. számú ítélete

Debreceni Ítélőtábla Pf.III /2017/10.számú ítélete

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/4. számú ítélete

V É G Z É S T. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk maga viselik.

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III /2014/4. számú ítélete

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

V É G Z É S - t. I N D O K O L Á S

H A T Á R O Z A T. a veszélyes tevékenység végzéséhez a katasztrófavédelmi engedélyt megadom.

Átírás:

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.028/2017/48 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/70 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2017.05.04. Iktatószám: 6302/2017 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: KECSKEMÉTI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG 14.K.27.028/2017/48. A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Kriston Kinga jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű I. rendű, dr. Nemes Ügyvédi Iroda (4025 Debrecen Piac utca 49-51.) által képviselt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. 4071 Hortobágy, Czinege János utca 1. szám alatti székhelyű II. rendű felperesnek, - dr. Nemes Ügyvédi Iroda (4025 Debrecen Piac utca 49-51.) által képviselt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. 4071 Hortobágy, Czinege János utca 1. szám alatti székhelyű I. rendű, Agro-Coop 2001 Bt. 4031 Debrecen, Derék utca 104. szám alatti székhelyű II. rendű, Agro World Szövetkezet 4034 Debrecen, Huszár Gál utca 76/A. szám alatti székhelyű III. rendű, Balogh Józsefné 4066 Tiszacsege, Erzsébet utca 20/A. szám alatti lakos IV. rendű, Bihari Agro Team Szövetkezet 4029 Debrecen, Dienes János utca 23. szám alatti székhelyű V. rendű, Bodnár Gyuláné 4071 Hortobágy, Móricz Zsigmond körút 13. szám alatti lakos VI. rendű, Budai Ferenc 4069 Egyek, Hunyadi J. utca 37. szám alatti lakos VII. rendű, Czinege Kálmán 5363 Nagyiván, Ady Endre utca 8. szám alatti lakos VIII. rendű, Fekete Pál 4069 Egyek, Lehel utca 13. szám alatti lakos IX. rendű, Hágen János László 4090 Polgár, Bacsó utca 8. szám alatti lakos X. rendű, Holovács László 4069 Egyek, Fő utca 49. szám alatti lakos XI. rendű, Juhker Kft. 1136 Budapest, Pannónia utca 33. II. emelet 6. szám alatti székhelyű XII. rendű, Sallai Zoltán 4066 Tiszacsege, Lehel utca 76. szám alatti lakos XIII. rendű, Kóti Imre 4066 Tiszacsege, Tavasz utca 54. szám alatti lakos XIV. rendű, dr. Kandra Károly ügyvéd (5350 Tiszafüred, Örvényi utca 2/e.) által képviselt Mészáros János 5244 Tiszaszőlős, Petőfi utca 32. szám alatti lakos XV. rendű, Nagy József 4066 Tiszacsege, Lehel utca 33. szám alatti lakos XVI. rendű, Nagy Gábor 4066 Tiszacsege, Lehel utca 33. szám alatti lakos XVII. rendű, Ragrár 2007 Kft. 3373 Besenyőtelek, Dózsa György út 28. szám alatti székhelyű 1

XVIII. rendű, Ropizo Bt. 4081 Nádudvar, Mátyás király utca 40. szám alatti székhelyű XIX. rendű, Sallai Béla 4066 Tiszacsege, Csurgó utca 29. szám alatti lakos XX. rendű, Tóth Lajos 4066 Tiszacsege, Barna utca 5. szám alatti lakos XXI. rendű, dr. Kócsó Krisztina pártfogó ügyvéd (6000 Kecskemét, Rákóczi út 13.) által képviselt Tóthné Budai Zita 4069 Egyek, Sport köz 1. szám alatti lakos XXII. rendű, Vadas Mezőgazdasági Kft. 5643 Bélmegyer, Újmajor 0203/1. hrsz. alatti székhelyű XXIII. rendű, Vona Tamás 4067 Egyek-Telekháza, Lenin utca 1. szám alatti lakos XXIV. rendű és dr. Kriston Kinga jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű XXV. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményei, valamint közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított egyesített perében meghozta következő ÍTÉLETET: A bíróság a XXV. rendű alperes 2016. december 19. napján kelt D.970/5/2016. számú határozatát hatályon kívül helyezi és a XXV. rendű alperest új eljárásra kötelezi, egyben az I. rendű felperes által az I-XXIV. rendű alperesek ellen indított szerződés érvénytelensége és jogkövetkezményei iránti pert megszünteti. A bíróság az I. rendű alperes részére 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) forint, a XV. rendű alperes részére 15.000 (Tizenötezer) forint perköltséget állapít meg azzal, hogy azt a Magyar Állam viseli. A bíróság a XXII. rendű alperes ügygondnokának díját 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) forintban állapítja meg, amelyet a Magyar Állam visel. Kötelezi a bíróság a XXV. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperes részére 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) forint perköltséget. Az eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS Az I. rendű alperes 2013. évben alomszalmát szerzett be nettó 93.846.000 forint értékben az alperesektől. Az I. rendű alperes ezen beszerzései vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor. Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) a II. rendű felperesnél 2012-2014. évi időszakra vonatkozóan 2015. december 07. napjától 2016. április 24. napjáig az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységének ellenőrzése keretében ellenőrzést végzett. Ennek keretében a II. rendű felperes az Állami Számvevőszék által meghatározott időpontban, egyedi kóddal, időbeli korlátozással dokumentumok elektronikus feltöltésére volt köteles. A dokumentumok feltöltése a megbízott számvevőkkel történő egyeztetés alapján történt, a feltöltendő dokumentumokban lévő adatok 2

köre az ellenőrzés során változott, szűkült, a számvevő kérésének megfelelően a II. rendű felperes a tárhelyre történő feltöltésről visszaigazolást elektronikus úton vagy egyéb módon nem kapott, a tárhelyhez hozzáférése kizárólag a feltöltés időtartamára volt. A feltöltött dokumentumok között szerepelt egy 2016. február 10-i keltezésű úgynevezett 16. számú tanúsítvány, amely a II. rendű felperes által korábban, 2015. december 28. napján elkészített és az ÁSZ részére 2016. január első napjaiban elektronikusan megküldött, illetve a helyszínen a számvevő részére átadott szerződés listában szereplő tételek közül azokat a tételeket tartalmazta 59 pontban, amelyek tekintetében a II. rendű felperes maga nyilatkozott arról, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor. Már a december 28-i lista is tartalmazta Megjegyzés" rovatában a közbeszerzési eljárás mellőzésére történő utalást. A listát az Állami Számvevőszék 2016. január 8-án postán is kézhez vette. Az ÁSZ 2016. március 25-i postára adással a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 140. (1) bekezdés b) pontja alapján több jogorvoslati eljárást kezdeményezett, hivatkozva arra, hogy a II. rendű felperes a közbeszerzési eljárásokat jogtalanul mellőzte, illetve az egybeszámítási szabályokat megsértette. Az ÁSZ a jogorvoslati kérelemben előadta, hogy a tételek nagy száma miatt táblázat-mellékletet csatol a kérelemhez, amelyben megjelöli, hogy mely esetekben nem folytatták le a közbeszerzési eljárást. A jogorvoslati kérelemben a közbeszerzési jogsértésről való tudomásszerzés időpontját az ÁSZ 2016. február 26. napjában jelölte meg, a tudomásszerzés időpontja nem került a kérelemben valószínűsítésre, illetve nem került az megjelölésre, hogy mely eseményhez köthető. A jogorvoslati kérelem mellékletét a kezdeményező irat tanúsága szerint 1. szerződések, 2. tanúsítvány, 3. képernyőkép, 4. nyilatkozat és 5. teljességi hitelességi nyilatkozat képezte. A XXV. rendű alperes 2016. április 1. napján megindította a jogorvoslati eljárást. Az erről szóló végzésével együtt a felperes részére csak a hivatalbóli kezdeményezést küldte meg. A II. rendű felperes 2016. április 12. napján észrevételeket tett a jogorvoslati eljárásra vonatkozóan, és a Kbt. 138. (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással sérelmezte, hogy a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza a jogsértő esemény megtörténtének az időpontját, és az eljárást megindító beadvány mellékleteként rendelkezésére bocsátott 59 sort magában foglaló más eljárásban kézhez kapott melléklet alapján feltételezi, hogy mely beszerzésekre vonatkozhatnak az eljárások. Észrevételeiben a II. rendű felperes a közbeszerzési eljárás mellőzését az általa hivatkozott listán szereplő szerződések vonatkozásában nem vitatta. A XXV. rendű alperes az ügyben 2016. április 20. napján tárgyalást tartott, majd határidő tűzésével felhívta a hivatalbóli kezdeményezőt a II. rendű felperes által megfogalmazott elkésettségi kifogásra történő észrevételezésre. Határidő-hosszabbítást követően az Állami Számvevőszék nyilatkozott, mely szerint a 16. számú tanúsítvány a II. rendű felperes tárgyidőszaki szerződéseit tartalmazza, a listát több alkalommal kellett módosítani az egybeszámítási szabályok II. rendű felperes általi félreértelmezése miatt, a végleges tanúsítvány 2016. február 10-i keltezésű, ezt követően jutott abba a helyzetbe, hogy a közbeszerzési szabályok mellőzését megvizsgálhassa. A XXV. rendű alperes a 2016. május 10. napján újabb tárgyalás tartása nélkül meghozott D.225/10/2016. számú határozatában megállapította, hogy a II. rendű felperes, mint beszerző 3

megsértette a Kbt. 119. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át, és vele szemben 5000.000,- forint bírságot szabott ki. A XXV. rendű alperes határozata indokolásában megállapította, hogy a II. rendű felperes mint beszerző elismerte a jogsértés megtörténtét, a II. rendű felperesnek az egybeszámítási szabályok alkalmazásával közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, amelynek elmulasztásával megsértette a Kbt. 119. -ára tekintettel a Kbt. 5. -át, így határozatával a Kbt. 152. (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértést, és alkalmazta a Kbt. 152. (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A XXV. rendű alperes határozata indokolásában kitért arra, hogy a jogsértésről az Állami Számvevőszék 2016. február 10. napján, illetve 26. napján szerzett tudomást, amikor a végleges 16. számú tanúsítvány és a teljességi és hitelességi nyilatkozat rendelkezésére állt. Elfogadta tehát a hivatalbóli kezdeményező nyilatkozatát a tudomásszerzés időpontjára nézve megállapítva, hogy a II. rendű felperes ettől eltérő időpontot igazolni nem tudott. A fenti jogsértés tekintetében tehát a 2016. március 25. napján postára adott kezdeményezés nem késett el. A II. rendű felperes a határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, előadva, hogy az ÁSZ, mint hivatalbóli kezdeményező jogorvoslati kérelmére tett észrevételeiben a rendelkezésére álló iratok alapján jelezte, hogy az érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert nem tartalmazza a jogszabály által kötelezően megkívánt igazolt adatokat, így a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját, a jogsértésről való tudomásszerzés időpontját ugyan 2016. február 26. napjában a jogorvoslati kérelem megjelölte, ugyanakkor ennek az időpontnak az igazolását az eljárást megindító irat nem tartalmazta. Előadta, hogy a jogorvoslati kérelemmel egyidejűleg további jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ÁSZ, és 11 esetben szükségesnek tartotta az alperes a kifogásolt adatok beszerzését, így a tudomásszerzés idejeként meghatározott időpont igazolását, majd a 2016. április 26. napján kelt végzéseivel az eljárást meg is szüntette. Tekintettel arra, hogy az ÁSZ rendelkezésére bocsátott úgynevezett 16 számú tanúsítvány tartalmazta azokat a szerződéseket, amelyek tekintetében jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett az ÁSZ, így a tudomásszerzés időpontja valamennyi beszerzést illetően ugyanazon időpontra esik. Mivel az alperes a D.216/11/2016. számú végzésében azt állapította meg, hogy a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja 2016. január 6-a, a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére legfeljebb 2016. március 07. napjáig volt törvényes lehetősége az Állami Számvevőszéknek. A bíróság a XXV. rendű alperes D.225/10/2016. számú határozatát a 2016. július 6. napján kelt és jogerőre emelkedett 14.K.27.337/2016/34. számú ítéletével hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte. A bíróság ítéletében megállapította, hogy az ÁSZ a Kbt. 140. (1) bekezdés b) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását kezdeményezheti. Magyarország 2011. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 333. -a módosította a Kbt. 140. (2) bekezdését, valamint a Kbt. 181. -át (11) bekezdéssel egészítette ki, amely kimondta, hogy ezen törvénymódosítással megállapított 140. (2) bekezdését azon jogorvoslati eljárások kezdeményezésére kell alkalmazni, amelyek esetében a jogsértés 2015. január l-jét követően jutott a kezdeményező tudomására. A törvénymódosítás következtében a 140. (2) bekezdés b) pontja 4

úgy szól, hogy a hivatalból való eljárást az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül, de közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb 5 éven belül kezdeményezheti. A törvény tehát szubjektív és objektív határidőt állapít meg a kezdeményezés előterjesztésére. Az objektív határidő eltelte azzal jár, hogy az azt követő tudomásszerzés esetén sem kezdeményezhető hivatalbóli eljárás, ugyanakkor az objektív határidőn belül a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjától 60 nap áll a 140. (1) bekezdése szerinti személy vagy szervezet rendelkezésére a kezdeményezés előterjesztésére. Utalt arra a bíróság, hogy a Kbt. 140. (7) bekezdése kimondja, hogy a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás végzéssel történő megszüntetésére a 139. (3)-(6) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni. A Kbt. 139. (3) bekezdése alkalmazni rendeli a jogorvoslati eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 30. -át, amelynek d) pontja úgy rendelkezik, hogy a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül elutasítja, a jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg és a kérelem idő előtti vagy elkésett. A Kbt. 139. (4) bekezdése pedig kimondja, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Ket. 50. (1) bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Amennyiben a hivatalbóli eljárást kezdeményező iratból nem tűnik ki, hogy a hivatalbóli eljárás törvényi feltételei fennállnak-e, az alperesnek bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. Ez a rendelkezés vonatkozik azoknak a tényeknek a körére is, amelyek alapján megállapítható, hogy a jogsértés megtörténtének érdemi vizsgálatát a döntőbizottság elvégezheti-e, vagyis hogy megtartotta-e a hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezésére nyitva álló szubjektív és objektív határidőt. A döntőbizottság érdemi határozat hozatalának eljárásjogi feltétele, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a Kbt.-ben meghatározott határidőben történjék. Ennek következtében a döntőbizottság hivatalból köteles vizsgálni a határidő megtartottságát, feltárni azokat a tényeket, amelyek ennek megállapítását lehetővé teszik. Tekintettel arra, hogy a XXV. rendű alperes eljárása során a jogorvoslati határidő megtartottságára vonatkozóan elmulasztotta a tények feltárását, határozata meghozatala során az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabályt sértett, így a bíróság a II. rendű felperes által előterjesztett keresettel támadott határozatot a Kbt. 160. (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a II. rendű alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárás során a II. rendű alperes köteles volt megvizsgálni, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a törvényes határidőben érkezett-e, határozatában köteles rögzíteni azt, hogy az ÁSZ mikor szerzett tudomást a jogsértés tényéről. A XXV. rendű alperes a megismételt eljárást 2016. november 22. napján kelt D.970/2/2016. számú végzésével megindította, beszerezte a felperes és az Állami Számvevőszék nyilatkozatát, majd az 5

ügyintézési határidő meghosszabbítását követően a 2017. január 9. napján kelt D.970/5/0216. számú határozatával megállapította, hogy a felperes, mint beszerző megsértette a Kbt. 119. -ára tekintettel a Kbt. 5. -át, és vele szemben a korábbi határozatban foglaltaktól eltérően 1.000.000,- forint bírságot szabott ki. Határozata indokolásában rögzítette a megismételt eljárásban tett eljárási cselekményeket. Ismertette, hogy a hivatalbóli kezdeményező a megismételt eljárásban a hatóság hiánypótlási felhívásának nem tett eleget. A II. rendű felperes az eljárás során előadta, hogy a 16. számú tanúsítványt 2016. január 6. napján töltötte fel az ÁSZ honlapjára, azt 2015. december 28-án készítette el és ismertette a számvevőkkel. Erre tekintettel nyilatkozott az ÁSZ a D.216/2016. számú eljárásban arról, hogy a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja 2016. január 6. napja. A jogsértésről tehát a hivatalbóli kezdeményező először a 2015. december 28-i 16. számú tanúsítványból szerzett tudomást. Ezt az iratot 2016. január 7. napján postán is továbbította. A 2016. február 10-én kelt 16. számú tanúsítványban szereplő adatokról tehát a hivatalbóli kezdeményező már korábban tudomást szerzett. A XXV. rendű alperes határozatában rögzítette, hogy a megismételt eljárásban a hivatalbóli kezdeményező a hatóság felhívásának nem tett eleget, de nem cáfolta, hogy a 16. számú tanúsítványt 2016. január 7. napján a beszerző átadta a számvevőknek. Ugyanakkor előadta, hogy a tanúsítvány többször módosításra került és a végleges változat csak 2016. február 10-én állt a rendelkezésére. Iratok és nyilatkozatok hiányában azonban nem tudta megállapítani a tanúsítvány korábbi tartalmát. A rendelkezésre álló február 10-i tanúsítvány, amelyet a felperes cégszerűen alá is írt viszont azt bizonyítja, hogy az Állami Számvevőszék 2016. február 10. után szerzett tudomást a jogsértésről, így a kezdeményezés nem késett el. Az érdemi vizsgálat keretében a hatóság megállapította, hogy az érintett beszerzések értéke meghaladta a 8.000.000,- forintos nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a felperesnek a Kbt. III. része szerinti két külön közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, amelynek elmulasztásával megsértette a Kbt. 119. -ára tekintettel a Kbt. 5. -át, így határozatával a Kbt. 152. (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértést, és alkalmazta a Kbt. 152. (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A bírság megállapítása körében a hatóság figyelembe vette, hogy a jogsértés súlyos, már nem reparálható jogsértésnek minősül, a beszerzési érték viszonylag magas, a beszerző terhére több, bírságfizetési kötelezettséggel járó eljárás indult. A II. rendű felperes a határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és keresetében kérte a XXV. rendű alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a XXV. rendű alperes új eljárásra történő kötelezését. Keresete indokaként arra hivatkozott, hogy a hatóság a megismételt eljárásban sem igazoltatta az ÁSZ-szal a jogsértő eseményről való tudomásszerzésének időpontját. Hangsúlyozta, hogy az ÁSZ rendelkezésére bocsátott szerződéslistát tartalmazó 2015. december 28-i 16. számú tanúsítvány mindazon szerződéseket tartalmazta, amelyek tekintetében jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett az ellenőrző szervezet, ebből az következik, hogy a tudomásszerzés időpontja valamennyi eljárásban ugyanazon időpontra esik. Az alperes a D.216/11/2016 számú végzésében megszüntette az eljárást, tekintettel arra, hogy az ÁSZ úgy nyilatkozott, hogy a felperes adatszolgáltatása alapján 2016. január 6. napján a tudomásszerzés megvalósult, így a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nemcsak abban az eljárásban, de jelen per alapjául szolgáló eljárásban is 2016. március 7. napjáig volt törvényes lehetőség. Arra is hivatkozott az alperes a párhuzamosan 6

folyó eljárásban, hogy a tudomásra jutás alatt a jogsértő tényeknek a hivatalból kezdeményező tudomására hozását kell érteni, annak nincs relevanciája, hogy azokat a hivatalból kezdeményező mikor és hogyan értelmezi, vagy hogy milyen további bizonyítékok, okiratok, nyilatkozatok rendelkezésre állását tartja szükségesnek ahhoz, hogy meggyőződjön az ajánlatkérő, beszerzői magatartás jogszerűtlenségéről. A jelen eljárásban az ÁSZ 2016. március 25. napján postai úton juttatta el a jogorvoslati kérelmét a hatósághoz, így az elkésett. Keresetleveléhez csatolta a II. rendű felperes az ÁSZ részére megküldött 16. számú tanúsítványt másolatban, amely 2015. december 28. napján kelt és amely tekintetében az ÁSZ arról nyilatkozott, hogy 2016. január 6. napján azt kézhez vette. Csatolta továbbá a II. rendű felperes ugyanezen irat 2016. január 7. napi kézbesítéséről szóló tértivevényt, amelynek tanúsága szerint az iratot az ÁSZ 2016. január 8. napján át is vette. A XXV. rendű alperes a kereset elutasítását kérte előadva, hogy a bíróság ítéletében előírtaknak megfelelően a 16. számú tanúsítvány alapján megvizsgálta a hivatalbóli kezdeményező jogsértésről való tudomásszerzésének időpontját és megállapította, hogy annak legkorábbi dátuma 2016. február 10. napja, amelynél fogva a hivatalbóli kezdeményezés a törvényes jogorvoslati határidőn belül került benyújtásra, ezért a jogsértés megállapításának nem volt akadálya. Az I. rendű felperes a D.970/5/2016. számú határozata I. rendű alperessel történő közlését követően törvényes határidőben keresetet terjesztett elő a Kbt. 164. (1) bekezdése alapján és kérte, hogy a bíróság az I. rendű alperes II-XXIV. rendű alperesekkel megkötött szerződései Kbt. 127. (1) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenségét állapítsa meg, és mivel az eredeti állapot helyreállítására nincs lehetőség, a szerződéseket az ítélethozatalig terjedő időtartamra nyilvánítsa hatályossá, valamint a Kbt. 164. (5) bekezdés második fordulata szerint a szerződéses értékek legfeljebb 10%-nak megfelelő bírságot szabjon ki a II. rendű alperessel szemben. Másodlagos kereseti kérelme a szerződés érvénytelensége megállapításának hiányában a szerződéses érték legfeljebb 15%-nak megfelelő bírság kiszabására irányult. Kérte továbbá, hogy a bíróság az I-XIV. rendű alpereseket egyetemlegesen perköltség viselésére kötelezze. Az I. rendű alperes az általa II. rendű felperesként előterjesztett kereset indokai alapján a per megszüntetését kérte. A VI., XIV., XV., XIX. és XXII. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték, a többi alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II. rendű felperes keresete alapos, ezért az I. rendű felperes keresete tárgyában a per megszüntetésének volt helye. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. (1) bekezdése szerint, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A Kbt. 160. (4) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor. 7

Mint ahogy a bíróság a 14.K.27.337/2016/34. számú ítéletében rögzítette a Kbt. 134. (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 109. (4) bekezdése szerint a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el. A bíróság a korábbi perben hozott ítéletével azért helyezte hatályon kívül a XXV. rendű alperes határozatát, mert megállapította, hogy a hatóság nem tisztázta arra vonatkozóan a tényeket, hogy a hivatalbóli kezdeményezés határidőben érkezett-e, így annak érdemi elbírálására a hatóságnak lehetősége van-e. A közigazgatási iratok alapján a bíróság megállapította, hogy a XXV. rendű alperes jelen per alapjául szolgáló eljárásban sem tett eleget ezen tényállás-tisztázási kötelezettségének, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyíték, vagyis a 2015. december 28. napján kelt szerződéslista, az annak postai kézbesítéséről szóló tértivevény, valamint a felperes által hivatkozott D.216/2016 számú eljárásban feltárt tények ellenére nem nyilatkoztatta az ÁSZ-t arra vonatkozóan, hogy az érintett beszerzések vonatkozásában ezen bizonyítékok tükrében miért állítja, hogy a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja 2016. február 26-a. A korábbi bírósági eljárás során feltárt tények, illetve ugyanezen szerződéslista és tanúsítvány alapján indult egyéb eljárásokban a hatóság által megállapított tudomásszerzési időpont a hivatalbóli kezdeményezésben megjelölt időponttól eltér, mert az a hivatalbóli kezdeményező nyilatkozata alapján 2016. január 6. napjában került megállapításra. Erről a XXV. rendű alperes legkésőbb a bírósági per alatt tudomást szerzett. Ennek következtében a hatóságnak jelen per alapjául szolgáló eljárás keretében tisztáznia kellett volna azt, hogy a perbeli beszerzések vonatkozásában mikor jutott a közbeszerzési eljárás mellőzésének ténye a hivatalbóli kezdeményező tudomására. Tekintettel arra, hogy a XXV. rendű alperes eljárása során a tényállás-tisztázási kötelezettségének ismételten nem tett eleget, illetve megsértette a Ket. 109. (4) bekezdésében foglalt fentebb idézett törvényi rendelkezést, a bíróság megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozott újabb határozatot. Erre tekintettel a keresettel támadott döntés hatályon kívül helyezésének volt helye. A megismételt eljárás során a XXV. rendű alperesnek a hivatalbóli kezdeményező jogsértésről történő tudomásszerzés időpontját a rendelkezésre álló (a bíróság által és a párhuzamos eljárásokban a hatóság által) tények alapján tisztáznia kell. A rendelkezésre álló tények értékelése után dönthet csak arról a hatóság, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a törvényi határidőn belül érkezett-e vagy sem. A bizonyítékok értékelése során a hatóságnak a II. rendű felperes által hivatkozott 2015. december 28-i keltezésű szerződéslistát, az annak ÁSZ részére történő 8

kézbesítéséről szóló tértivevényt, a D.216/2016 számú eljárásban tett ÁSZ-nyilatkozatot is értékelnie kell és okszerű magyarázatot kell adnia arra nézve, hogy a tudomásszerzés időpontját ezen bizonyítékok ellenére miért állapítja meg későbbi időpontban. Önmagában az a körülmény, hogy a 16. számú tanúsítvány egy letisztázott változata 2016. február 10. napján kelt, nem okszerű indoka a hivatalbóli kezdeményezés határidőben történő előterjesztésének. A Kbt. 163. (1) bekezdés második mondata szerint ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. Erre tekintettel rendelkezett a bíróság a I. rendű felperes keresete tárgyában a per megszüntetéséről. A fenti indokok alapján határozott a bíróság a rendelkező részben írtak szerint. A II. rendű felperes részére a pernyertessége folytán a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. (1) bekezdése alapján, míg a II. és a XV. rendű alperes részére a Pp. 78. (3) bekezdése alapján perköltség jár. A XV. rendű alperes ügygondnoki díjának viseléséről a bíróság a Pp. 76. (4) bekezdése alapján rendelkezett. A perköltség összegét a bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (3) bekezdése alapján állapította meg, figyelembe véve, hogy a II. rendű felperes a per csak egy tárgyalásán képviseltette magát személyesen. Az I. rendű felperes és egyben XXV.. rendű alperes alanyi illetékmentessége folytán a le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a alapján. Az illeték összegét a bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. (3) bekezdése alapján alkalmazandó 42. (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg az 1.000.000 forint pertárgyérték alapján 60.000 forintban a határozat felülvizsgálata iránti, míg az érvénytelenségi perekben összesen 93.846.000 forint pertárgyérték alapján 1.500.000 forintban a szerződés érvénytelensége iránti kereset vonatkozásában. Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Kbt. 160. (5) bekezdése zárja ki. Kecskemét, 2017. április 7. napján Dr. Stefancsik Márta s.k. bíró 9