Sergyán Szabolcs szeptember 21.

Hasonló dokumentumok
6. Éldetektálás. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (

Él: a képfüggvény hirtelen változása. Típusai. Felvételeken zajos formában jelennek meg. Lépcsős

Képfeldolgozás jól párhuzamosítható

Képfeldolgozás jól párhuzamosítható

Éldetektálás. Digitális képelemzés alapvető algoritmusai. Képi élek. Csetverikov Dmitrij. A Canny-éldetektor Az éldetektálás utófeldolgozása

Kétváltozós függvények differenciálszámítása

Képfeldolgozó eljárások áttekintés. Orvosi képdiagnosztika

Pontműveletek. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar február 20.

Képfeldolgozás és párhuzamosíthatóság

MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)

Losonczi László. Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar

Éldetektálás, szegmentálás (folytatás) Orvosi képdiagnosztika 11_2 ea

Képfeldolgozó eljárások áttekintés. Orvosi képdiagnosztika 9. ea ősz

9. feladatsor: Többváltozós függvények deriválása (megoldás)

Többváltozós, valós értékű függvények

Többváltozós, valós értékű függvények

3. Szűrés képtérben. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (

A legjobb közeĺıtés itt most azt jelentette, hogy a lineáris

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

A fontosabb definíciók

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Képrestauráció Képhelyreállítás

A maximum likelihood becslésről

Képszűrés II. Digitális képelemzés alapvető algoritmusai. Laplace-operátor és approximációja. Laplace-szűrő és átlagolás. Csetverikov Dmitrij

Digitális képek szegmentálása. 5. Textúra. Kató Zoltán.

Képfeldolgozás 4. előadás Konvolúció, élkereső eljárások. Fotometriai alapok Benedek Csaba és Szirányi Tamás

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás

2. SZÉLSŽÉRTÉKSZÁMÍTÁS. 2.1 A széls érték fogalma, létezése

Absztrakt Bevezetés Hasonló Rendszerek Létező rendszerek a forgalom figyelésére: Radaros sebességmérő:...

Óravázlatok: Matematika 2.

Képszegmentáló eljárások. Orvosi képdiagnosztika 2018 ősz

Képfeldolgozó eljárások áttekintés. Orvosi képdiagnosztika 9. ea ősz

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Matematika elméleti összefoglaló

Boros Zoltán február

11. gyakorlat megoldásai

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

Kétváltozós függvény szélsőértéke

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Képfeldolgozási eljárások

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Geoinformatika I. (vizsgakérdések)

A médiatechnológia alapjai

Numerikus módszerek beugró kérdések

{ } x x x y 1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ. ( ) ( ) ( ) (a szorzás eredménye:vektor) 1.1. Vektorok közötti műveletek

A gépi látás és képfeldolgozás párhuzamos modelljei és algoritmusai Rövid András Sergyán Szabolcs Vámossy Szabolcs

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Figyelem, próbálja önállóan megoldani, csak ellenőrzésre használja a következő oldalak megoldásait!

Képfeldolgozó eljárások áttekintés. Orvosi képdiagnosztika 9. ea ősz

Maple: Deriváltak és a függvény nevezetes pontjai

Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió.

Absztrakt. szokásos pixeles pontossággal, ennél egy nagyságrenddel nagyobbra van

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással,

Mit lássunk élnek? Hol van az él? Milyen vastag legyen? Hol

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Lineáris algebra numerikus módszerei

YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II.

KÉPFELDOLGOZÁS SZAKTERÜLETI OKTATÁSA. Vámossy Zoltán, Sergyán Szabolcs Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar.

Matematika III előadás

1. Bevezetés. 2. Felületek megadása térben. A fenti kúp egy z tengellyel rendelkező. ismerhető fel, hogy. 1. definíció. Legyen D R n.

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Parciális dierenciálegyenletek

Nemlineáris programozás 2.

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

Orientáció és skálázás invariáns. Darya Frolova, Denis Simakov, David Lowe diáit is felhasználva

11. gyakorlat megoldásai

Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával

2014. november Dr. Vincze Szilvia

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Morfológia. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Szoftvertechnológia Intézet

1. feladatsor: Vektorfüggvények deriválása (megoldás)

Matematika III előadás

A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss)

Matematika III előadás

SZE, Doktori Iskola. Számítógépes grafikai algoritmusok. Összeállította: Dr. Gáspár Csaba. Felületmegjelenítés

4. Az A és B események egymást kizáró eseményeknek vagy idegen (diszjunkt)eseményeknek nevezzük, ha AB=O

1. ábra. 24B-19 feladat

Dierenciálhányados, derivált

1. Interpoláció. Egyértelműség Ha f és g ilyen polinomok, akkor n helyen megegyeznek, így a polinomok azonossági tétele miatt egyenlők.

A keveredési réteg magasságának detektálása visszaszóródási idősorok alapján

Feladatok megoldásokkal az első gyakorlathoz (differencia- és differenciálhányados fogalma, geometriai és fizikai jelentése) (x 1)(x + 1) x 1

Analízis tételek alkalmazása KöMaL és más versenyfeladatokon

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

Elektromágneses hullámok

Line aris f uggv enyilleszt es m arcius 19.

Dierenciálhatóság. Wettl Ferenc el adása alapján és

TANTÁRGYFELELŐS INTÉZET: Építőmérnöki Intézet. címe:

2012. október 9 és 11. Dr. Vincze Szilvia

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

ACM Snake. Orvosi képdiagnosztika 11. előadás első fele

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

KONVEXITÁS, SZÉLSŐÉRTÉK

DR. NAGY TAMÁS. egyetemi docens. Miskolci Egyetem Alkalmazott Matematikai Tanszék

Köszönetnyilványítás. Digitális képelemzés alapvető algoritmusai. A kurzus témái. Képelemzés és képszűrés alapfogalmai. Csetverikov Dmitrij

Átírás:

Éldetektálás Sergyán Szabolcs Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar 2009. szeptember 21. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 1 / 28

Mit nevezünk élnek? Intuitív megközeĺıtés: Az él azon összekapcsolt pixelek halmaza, melyek két régió határán fekszenek. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 2 / 28

Mit nevezünk élnek? Intuitív megközeĺıtés: Az él azon összekapcsolt pixelek halmaza, melyek két régió határán fekszenek. Más megközeĺıtés: Az él olyan pixelek halmaza, ahol vagy ami körül a kép intenzitás értékei szignifikánsan megváltoznak. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 2 / 28

A Hirtelen mélységi változás B Felület normálisának változása C Megvilágítás változása D Visszaverődésben változás Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 3 / 28

Ideális élek Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 4 / 28

Ideális élek Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 5 / 28

Zaj hatása az ideális élekre Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 6 / 28

Mely pixelek lehetnek élpixelek? Első rendű derivált Egy kép azon pixelei lehetnek élpixelek, melyek kétdimenziós elsőrendű deriváltjának értéke valamilyen előre definiált konstansnál nagyobbak. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 7 / 28

Mely pixelek lehetnek élpixelek? Első rendű derivált Egy kép azon pixelei lehetnek élpixelek, melyek kétdimenziós elsőrendű deriváltjának értéke valamilyen előre definiált konstansnál nagyobbak. Másod rendű derivált Egy kép azon pixelei lehetnek élpixelek, melyek környezetében a kétdimenziós másodrendű derivált előjelet vált. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 7 / 28

Matematikai háttér Egyváltozós függvény deriváltja: f x = lim f (x + ε) f (x) = f (x + 1) f (x) ε 0 ε Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 8 / 28

Matematikai háttér Egyváltozós függvény deriváltja: f x = lim f (x + ε) f (x) = f (x + 1) f (x) ε 0 ε Hasonlóan a második derivált: 2 f = f (x + 1) + f (x 1) 2f (x) x 2 Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 8 / 28

Matematikai háttér Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 9 / 28

Elsőrendű derivált Az elsőrendű deriváltról a gradiens ad információt. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 10 / 28

Elsőrendű derivált Az elsőrendű deriváltról a gradiens ad információt. Az f (x, y) kép gradiense az (x, y) helyen egy vektor: f = [ Gx G y ] = [ f x f y ] Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 10 / 28

Elsőrendű derivált Az elsőrendű deriváltról a gradiens ad információt. Az f (x, y) kép gradiense az (x, y) helyen egy vektor: f = [ Gx G y ] = [ f x f y A gradiens mint vektor a vizsgált (x, y) pontbeli legnagyobb intenzitásváltozás irányába mutat. ] Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 10 / 28

Elsőrendű derivált Az elsőrendű deriváltról a gradiens ad információt. Az f (x, y) kép gradiense az (x, y) helyen egy vektor: f = [ Gx G y ] = [ f x f y A gradiens mint vektor a vizsgált (x, y) pontbeli legnagyobb intenzitásváltozás irányába mutat. A gradiens nagysága: f = mag( f) = ] G 2 x + G 2 y Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 10 / 28

Elsőrendű derivált Az elsőrendű deriváltról a gradiens ad információt. Az f (x, y) kép gradiense az (x, y) helyen egy vektor: f = [ Gx G y ] = [ f x f y A gradiens mint vektor a vizsgált (x, y) pontbeli legnagyobb intenzitásváltozás irányába mutat. A gradiens nagysága: f = mag( f) = ] G 2 x + G 2 y A számolás gyorsítása érdekében néha csalunk: f = mag( f) = G x + G y Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 10 / 28

Elsőrendű derivált A gradiens iránya (az x-tengelyhez viszonyítva): ( ) Gy α(x, y) = arctg G x Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 11 / 28

Elsőrendű derivált A gradiens iránya (az x-tengelyhez viszonyítva): ( ) Gy α(x, y) = arctg Az él iránya a gradiens irányára merőleges G x Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 11 / 28

Élkereső operátorok Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 12 / 28

Diagonális irányú élek detektálása Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 13 / 28

Gradiensek megjelenítése Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 14 / 28

Gradiensek megjelenítése Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 15 / 28

Gradiensek megjelenítése Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 16 / 28

Éldetektálás megvalósítása 1 Zajcsökkentés (pl. átlagoló szűrővel) Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 17 / 28

Éldetektálás megvalósítása 1 Zajcsökkentés (pl. átlagoló szűrővel) 2 Gradiens nagyságának meghatározása Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 17 / 28

Éldetektálás megvalósítása 1 Zajcsökkentés (pl. átlagoló szűrővel) 2 Gradiens nagyságának meghatározása 3 Azokat a pixeleket tekintjük élpixelnek, melyek gradiense egy adott köszübértéknél (threshold) nagyobb Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 17 / 28

Lehetséges további maszkok Robinson iránytű maszkok 1 0 1 2 0 2 1 0 1 1 0 1 2 0 2 1 0 1 0 1 2 1 0 1 2 1 0 0 1 2 1 0 1 2 1 0 1 2 1 0 0 0 1 2 1 1 2 1 0 0 0 1 2 1 2 1 0 1 0 1 0 1 2 2 1 0 1 0 1 0 1 2 Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 18 / 28

Lehetséges további maszkok Robinson iránytű maszkok 1 0 1 2 0 2 1 0 1 1 0 1 2 0 2 1 0 1 0 1 2 1 0 1 2 1 0 0 1 2 1 0 1 2 1 0 1 2 1 0 0 0 1 2 1 1 2 1 0 0 0 1 2 1 2 1 0 1 0 1 0 1 2 2 1 0 1 0 1 0 1 2 Módosított Prewitt maszk 1 1 1 1 2 1 1 1 1 Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 18 / 28

Lehetséges további maszkok Kirsch 5 5 5 3 0 3 3 3 3 Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 19 / 28

Lehetséges további maszkok Kirsch 5 5 5 3 0 3 3 3 3 Frei & Chen 1 2 1 0 0 0 1 2 1 Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 19 / 28

Másodrendű derivált Az ún. totális deriváltja (Laplacian) egy kétváltozós f (x, y) függvénynek: 2 f = 2 f x 2 + 2 f y 2 Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 20 / 28

Másodrendű derivált Az ún. totális deriváltja (Laplacian) egy kétváltozós f (x, y) függvénynek: 2 f = 2 f x 2 + 2 f y 2 Korábban emĺıtett okokból: valamint 2 f = f (x + 1, y) + f (x 1, y) 2f (x, y), x 2 2 f = f (x, y + 1) + f (x, y 1) 2f (x, y). y 2 Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 20 / 28

Másodrendű derivált Az ún. totális deriváltja (Laplacian) egy kétváltozós f (x, y) függvénynek: 2 f = 2 f x 2 + 2 f y 2 Korábban emĺıtett okokból: valamint Ebből adódik: 2 f = f (x + 1, y) + f (x 1, y) 2f (x, y), x 2 2 f = f (x, y + 1) + f (x, y 1) 2f (x, y). y 2 2 f = [f (x + 1, y) + f (x 1, y) + f (x, y + 1) + f (x, y 1)] 4f (x, y) Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 20 / 28

Laplace maszk Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 21 / 28

Laplace maszk és Gauss-szűrő A Laplace maszkot általában nem használják önmagában éldetektálásra: A második derivált túl érzékeny a zajokra, a kis változásokra is A második derivált egy élt kétszer is detektál A Laplace maszkkal nem lehet az élek irányát meghatározni Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 22 / 28

Laplace maszk és Gauss-szűrő A Laplace maszkot általában nem használják önmagában éldetektálásra: A második derivált túl érzékeny a zajokra, a kis változásokra is A második derivált egy élt kétszer is detektál A Laplace maszkkal nem lehet az élek irányát meghatározni A zajok csökkentése érdekében a Laplace maszkot Gauss-szűrővel együtt használjuk Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 22 / 28

Laplace maszk és Gauss-szűrő A Laplace maszkot általában nem használják önmagában éldetektálásra: A második derivált túl érzékeny a zajokra, a kis változásokra is A második derivált egy élt kétszer is detektál A Laplace maszkkal nem lehet az élek irányát meghatározni A zajok csökkentése érdekében a Laplace maszkot Gauss-szűrővel együtt használjuk Gauss szűrő (normális eloszlás): ahol r 2 = x 2 + y 2 és σ a szórás. h(r) = e r2 2σ 2, Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 22 / 28

Laplace maszk és Gauss-szűrő A Laplace maszkot általában nem használják önmagában éldetektálásra: A második derivált túl érzékeny a zajokra, a kis változásokra is A második derivált egy élt kétszer is detektál A Laplace maszkkal nem lehet az élek irányát meghatározni A zajok csökkentése érdekében a Laplace maszkot Gauss-szűrővel együtt használjuk Gauss szűrő (normális eloszlás): ahol r 2 = x 2 + y 2 és σ a szórás. h(r) = e r2 2σ 2, h r-szerinti második deriváltja megegyezik h második totális deriváltjával: ( r 2 2 σ 2 ) h(r) = e r2 2σ 2 σ 4 Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 22 / 28

Laplace maszk és Gauss-szűrő Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 23 / 28

Nullátmenet Forrás: Gonzalez, Woods: Digital Image Processing Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 24 / 28

Éldetektálás megvalósítása 1 LoG (Laplacian of Gaussian) szűrő alkalmazása Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 25 / 28

Éldetektálás megvalósítása 1 LoG (Laplacian of Gaussian) szűrő alkalmazása 2 A szűrt képen nullátmenetek keresése Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 25 / 28

Canny éldetektáló 1 Gauss szűrés Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 26 / 28

Canny éldetektáló 1 Gauss szűrés 2 Minden (i, j) pixelre 1 kiszámítjuk az I x és I y gradiens komponenseket 2 közeĺıtjük az él erősségét: E s (i, j) = Ix 2 (i, j) + Iy 2 (i, j) 3 közeĺıtjük az él normálisának irányát: E o (i, j) = arctan I y I x Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 26 / 28

Canny éldetektáló 1 Gauss szűrés 2 Minden (i, j) pixelre 1 kiszámítjuk az I x és I y gradiens komponenseket 2 közeĺıtjük az él erősségét: E s (i, j) = Ix 2 (i, j) + Iy 2 (i, j) 3 közeĺıtjük az él normálisának irányát: E o (i, j) = arctan I y I x 3 Megkeressük azt a d k {0, 45, 90, 135 } orientációt, amely legjobban közeĺıti az E o (i, j) irányt. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 26 / 28

Canny éldetektáló 1 Gauss szűrés 2 Minden (i, j) pixelre 1 kiszámítjuk az I x és I y gradiens komponenseket 2 közeĺıtjük az él erősségét: E s (i, j) = Ix 2 (i, j) + Iy 2 (i, j) 3 közeĺıtjük az él normálisának irányát: E o (i, j) = arctan I y I x 3 Megkeressük azt a d k {0, 45, 90, 135 } orientációt, amely legjobban közeĺıti az E o (i, j) irányt. 4 Ha E s (i, j) kisebb mint legalább az egyik közvetlen szomszédja d k irányban, akkor legyen I N (i, j) = 0, egyébként pedig I N (i, j) = E s (i, j). Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 26 / 28

Canny éldetektáló 5 Keressünk egy olyan pixelt, melyre I N (i, j) > τ h. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 27 / 28

Canny éldetektáló 5 Keressünk egy olyan pixelt, melyre I N (i, j) > τ h. 6 Kiindulva I N (i, j)-ből kövessök a lokális maximumok láncát mindkét irányban az él normálisára merőlegesen addig, amíg I N > τ l teljesül. A megtalált éllánc pontjait jelöljük meg és egy listba mentsük el. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 27 / 28

Canny éldetektáló 5 Keressünk egy olyan pixelt, melyre I N (i, j) > τ h. 6 Kiindulva I N (i, j)-ből kövessök a lokális maximumok láncát mindkét irányban az él normálisára merőlegesen addig, amíg I N > τ l teljesül. A megtalált éllánc pontjait jelöljük meg és egy listba mentsük el. 7 Az 5. lépéstől ismételjük az eljárást az eddig nem vizsgált élpontokkal, amíg új láncokat tudunk találni. Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 27 / 28

Irodalomjegyzék R. C. Gonzalez, R. E. Woods: Digital Image Processing. Prentice-Hall, 2002 E. Trucco, A. Verri: Introductory Technics for 3-D Computer Vision. Prentice Hall, 1998 Sergyán Sz. (BMF NIK) Éldetektálás 2009. szeptember 21. 28 / 28