A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6460/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata a Wabard Biztosító Zrt. számára (lakhelye: továbbiakban: Ügyfél) a Wabard Biztosító Zrt.-t (székhelye: 1091 Budapest, Üllői út 1., továbbiakban: Biztosító) érintő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 39.), továbbiakban: Felügyelet) kérelme tárgyában Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 150.000 Ft, azaz százötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II/A. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály megsértése miatt megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 100.000 Ft, azaz százezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott
küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Az Ügyfél a 2010. május 14-én érkeztetett beadványában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél beadványában előadta, hogy a Biztosítóval 2009 májusában a kötelező gépjármű felelősség-biztosítási szerződést kötött Kft. (a továbbiakban Biztosításközvetítő) közreműködésével. Mivel az Ügyfél a Biztosítótól a biztosítási díjak fizetéséhez szükséges postai készpénzátutalás megbízást (a továbbiakban: csekk) nem kapott 2009 októberében felkereste a Biztosításközvetítőt, ekkor telefonon beszéltek a Biztosítóval, és azt a tájékoztatást kapták, hogy az Ügyfél biztosításával minden rendben van. A Biztosító 2009. október 22-én kelt Igazolás kötelező felelősségbiztosításról tárgyú levelében (továbbiakban: Igazolás) arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítási szerződése 2009. december 31-ig díjjal rendezett. 2010 januárjában az Ügyfél újra kereste a Biztosítót, mert csekket továbbra sem kapott, de csekk helyett a biztosító a 2010. február 8-án kelt törlési értesítőjében arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a díj nem fizetése miatt a szerződése 2010. január 1-jén megszűnt. Ügyfél ezért a Biztosításközvetítő tanácsára panaszt nyújtott be a Biztosítóhoz. A Biztosító a 2010. március 17-én kelt válaszában arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a törlési értesítő előtt csekket és intervenciós felszólító levelet is küldött neki, de azokra befizetés nem érkezett így nem áll módjában a szerződést újra érvénybe helyezni. Ügyfél beadványában kifogásolta a Biztosító magatartást, mert csekket és felszólító levelet nem kapott Biztosítótól csak egy törlési értesítőt annak ellenére, hogy 2009. október 22-én kelt levelében még arról tájékozatta a Biztosító, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítási szerződése 2009. december 31-ig díjjal rendezett. Mindezekre tekintettel az Ügyfél a Felügyelettől kérte az ügy kivizsgálását. A rendelkezésemre álló iratok alapján az alábbiakat állapítottam meg. I. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból és a Biztosító 2010. június 9-én érkeztetett nyilatkozatából megállapította, hogy az Ügyfél és a Biztosító 2009. május 29-én kötelező gépjármű felelősség-biztosítási szerződést kötöttek a Biztosításközvetítő közreműködésével. A kötelező gépjármű felelősség-biztosítási szerződés éves díja a biztosítási kötvény szerint Ft volt, a biztosítási díjat negyedévente csekken kellett fizetni. A Biztosító a 2009. október 22-én kelt Igazolásában arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítási szerződése 2009. december 31-ig díjjal rendezett. A Biztosító 2010. augusztus 22-én érkeztetett nyilatkozata szerint, egy általa lefolytatott vizsgálat alapján az Ügyfélnek kiadott Igazolásáról később kiderült, hogy az Ügyfél biztosítása csak 2009. október 4-ig volt díjjal rendezett, mert az Ügyfélnek nem csak biztosítási díj fizetési kötelezettsége volt, hanem felé is volt fizetési kötelezettsége. A Biztosító a vizsgálat után nem küldött az Ügyfélnek új Igazolást, hanem csak a 2009. december 22-én kiállított a biztosítási díj fizetéséről szóló számlája tartalmazta azt, hogy az Ügyfél kötelező gépjármű felelősség-biztosítási szerződése csak 2009. október 4-ig rendezett díjjal.
Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint: 3. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint: 3. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése c) pontja szerint 6. (1).. c) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte,... Az Fttv. 2. h) pontja alapján: 2... h) e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. Az idézett rendelkezés alapján az, hogy az Ügyfélnek, mint fogyasztónak a kötelező felelősségbiztosítási szerződése 2009. december 31-éig díjjal rendezettségéről szóló információ olyan tényközlés volt, amely azt tartalmazta, hogy az Ügyfélnek 2009. év végéig nincs díj fizetési kötelezettsége a kötelező felelősségbiztosítási szerződésével kapcsolatban,
azaz a szerződése élő és díjjal rendezett. Ezért a Biztosító azon magatartása, hogy az Ügyfél részére a belső vizsgálat lefolytatása után új Igazolást nem állított ki és ez által nem is küldött, az Ügyfelet meggátolta abban, hogy a valós helyzetnek megfelelő döntést hozhasson a kötelező felelősségbiztosítási szerződésével kapcsolatban. A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító a díj rendezettségről küldött és utóbb hibásnak minősült tájékoztatásával az Ügyfelet megtévesztette kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésének díjrendezettségét illetően, így az Ügyfél nem rendelkezhetett pontos információval szerződése díjrendezettségét valamint szerződése élő állapotát illetően, így nem tudott eleget tenni azon jogszabályban foglalt kötelezettségének, hogy a díjrendezettséghez szükséges díjat befizesse. Ezzel a kötelező felelősségbiztosítási kötelezettségének, egyben ezzel kapcsolatos joggyakorlásának nem tudott eleget tenni, ami végül is a szerződése megszűnéséhez vezetett. II. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból azt is megállapította, hogy az Biztosító az Ügyfelet a kötelező gépjármű felelősség-biztosítási szerződése 2010. január 1-jei hatállyal történő megszűnéséről 2010. február 8-án értesítette. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díj nemfizetéssel történő megszűnése idején hatályos, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet (továbbiakba Rendelet) 2. -nak (1) bekezdése szerint: 2. (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az 1. e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokig az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A Rendelet 1. számú melléklet 3. pont (4) bekezdése szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díj nemfizetés miatt a jogszabály erejénél fogva akkor szűnik meg, ha az Ügyfél fizetési késedelme az esedékességtől számított 30 napot meghaladja. 3. pont (4) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díj nemfizetéssel történő megszűnése esetén a pénzügyi szervezet ügyfél tájékoztatási kötelezettségéről a tárgyidőszakban hatályos, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 107. (3) bekezdés rendelkezik, amely szerint: 107. (3) A biztosító köteles a biztosítási szerződés megszűnéséről az üzemben tartót 15 napon belül értesíteni, amennyiben az díj nemfizetés miatt következett be.. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a pénzügyi szervezet által rendelkezésre bocsátott dokumentumokból, és az Ügyfél nyilatkozatából megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a szerződés megszűnéséről az Ügyfelet a jogszabályban előírt határidőn túl értesítette, ezzel a magatartásával a pénzügyi szervezet megsértette a Bit. 107. (3) bekezdésében foglalt ügyfél tájékoztatási kötelezettség határidejére vonatkozó rendelkezéseket. A jogsértés abban áll,
hogy a törlésértesítő levelet a szerződés törlését követő 15 napon belül kellett volna a pénzügyi szervezetnek kiküldenie az Ügyfél részére. A Psztv. 48/H. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja, hogy a Psztv. 48/A. a) b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának a megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a határozat rendelkező része I/A. pontjában a Biztosítót 150.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A jogsértés súlyát jellemzi, hogy a Biztosító az Ügyfél megfelelő tájékozódásához fűződő jogát mulasztás megvalósításával sértette meg, amellyel alkalmas volt az Ügyfél ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására. Ennek alapján a jogsértés az Ügyfél vagyoni érdekeit is sértette. A fentiekben megállapított jogsértés kapcsán figyelembe kell venni, hogy a Rendelet biztosítási kötelezettséget írt elő az Ügyfél számára, melyet minden üzembentartó gazdasági érdekei szem előtt tartásával teljesít. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a Biztosító megfelelő és pontos tájékoztatást nyújtson minden olyan tényről, amely a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díjjal való rendezettségét érinti. A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartsa be a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály értesítési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseiben előírt határidőt. A Bit.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítót a határozat rendelkező része II/A. pontjában 100.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a kötelező felelősségbiztosítás érvényességének megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a pénzügyi szervezetnek alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben tegyen eleget. A jogsértés miatt kiszabott bírság tekintetében a Felügyelet enyhítő körülményként értékelte az értesítés késedelmének időpontját.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. június 16. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője