Inga. Szőke Kálmán Benjamin SZKRADT.ELTE május 18. A jegyzőkönyv célja a matematikai és fizikai inga szimulációja volt.

Hasonló dokumentumok
2. Alapfeltevések és a logisztikus egyenlet

Ingák. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk 1n4i11/1. Csabai István tavasz. ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék csabaiθcomplex.elte.

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

(kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus)

Az inga mozgásának matematikai modellezése

3. jegyz könyv: Bolygómozgás

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Diagnosztika Rezgéstani alapok. A szinusz függvény. 3π 2

Mechanika I-II. Példatár

Mechanikai rezgések = 1 (1)

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata

Irányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal

BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Rezgő testek. 48 C A biciklitől a világűrig

Differenciálegyenletek december 13.

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Rezgőmozgás, lengőmozgás

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓ

Az elméleti mechanika alapjai

Differenciálegyenletek a mindennapokban

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

Irányításelmélet és technika I.

Wavelet transzformáció

Irányításelmélet és technika I.

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

1. MECHANIKA Periodikus mozgások: körmozgás, rezgések, lengések

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgőmozgások. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

A Mössbauer-effektus vizsgálata

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:

Mechatronika alapjai órai jegyzet

MATLAB. 8. gyakorlat. Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

0.1. Lineáris rendszer definíciója

Közönséges differenciál egyenletek megoldása numerikus módszerekkel: egylépéses numerikus eljárások

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

Feladatok matematikából 3. rész

L-transzformáltja: G(s) = L{g(t)}.

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

KOOPERÁCIÓ ÉS GÉPI TANULÁS LABORATÓRIUM

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS

Irányítástechnika Elıadás. Zárt szabályozási körök stabilitása

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

2. MECHANIKA 2. MECHANIKA / 1. ω +x

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA FELADATOK. Különösen viselkedő oszcillátor vizsgálata

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:

Irányítástechnika II. előadásvázlat

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek

Differenciálegyenletek

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

3. Fékezett ingamozgás

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

GÉPEK DINAMIKÁJA 9.gyak.hét 1. és 2. Feladat

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

Nagyságrendek. Kiegészítő anyag az Algoritmuselmélet tárgyhoz. Friedl Katalin BME SZIT február 1.

2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció)

Fizika alapok vegyészeknek Mechanika II.: periodikus mozgások november 10.

Bevezetés a kaotikus rendszerekbe

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

Kifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok

MEMS eszközök redukált rendű modellezése a Smart Systems Integration mesterképzésben Dr. Ender Ferenc

Modern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok

GÉPEK DINAMIKÁJA 7.gyak.hét 1. Feladat

4. Ingamozgás periodikus külső erő hatására

Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

1. MECHANIKA. Periodikus mozgások: körmozgás, rezgések, lengések

Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2

1. ábra. 24B-19 feladat

1. mérés - LabView 1

Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Quadkopter szimulációja LabVIEW környezetben Simulation of a Quadcopter with LabVIEW

Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel

Robotok inverz geometriája

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

DINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

HELYFÜGGÔ AMPLITÚDÓVAL GERJESZTETT HARMONIKUS OSZCILLÁTOR KAOTIKUS VISELKEDÉSE Slíz Judit ELTE Elméleti Fizika Tanszék. Epilógus

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Függvények növekedési korlátainak jellemzése

I. LABOR -Mesterséges neuron

Átírás:

Inga Szőke Kálmán Benjamin SZKRADT.ELTE 2012. május 18. 1. Bevezetés A jegyzőkönyv célja a matematikai és fizikai inga szimulációja volt. A program forráskódját a labor honlapjáról lehetett elérni, és ezt módosítottam a feladatokhoz. Több feladaton keresztűl a modell viselkedésének tanulmányozása volt a cél. A kitérés-idő, sebesség-idő diagrammot, fázisteret, energiamegmaradást valamint az Euler, Euler-Cramer és adaptív Runge-Kutta differencálegyenlet megoldó algoritmusokat vizsgáltam. 2. Elméleti leírás A matematikai ingát a következő differencálegyenlettel írhatjuk le: d 2 Θ dt = g 2 l Θ Θ a kitérés, g a gravitációs gyorsulás, l pedig az inga hossza. Csillapitással a következő differenciálegyenlet adódik: d 2 Θ dt 2 Itt a q a közegellenállási állandó. Szinuszos gerjesztő erővel: = g l Θ q dθ dt d 2 Θ dt = g 2 l Θ q dθ dt + F D sin (ω D t) ahol F D a gerjesztés amplitudója, ω D az erő körfrekvenciája. A fizikai ingánál a differenciálegyenletben, sin(θ) = Θ közelítést nem használunk mivel a kitérések nagyok is lehetnek. Θ << 1 d 2 Θ dt = g dθ sin (Θ) q 2 l dt + F D sin (ω D t) Az implementációt a honlapról letölthetö kód segítségével valósítottam meg. 1

2.1. A program bemeneti paraméterei cout << " Enter linear or nonlinear: "; cin >> response; nonlinear = (response[0] == n ); cout<< " Length of pendulum L: "; cin >> L; cout<< " Enter damping coefficient q: "; cin >> q; cout << " Enter driving frequencey Omega_D: "; cin >> Omega_D; cout << " Enter driving amplitude F_D: "; cin >> F_D; cout << " Enter theta(0) and omega(0): "; cin >> theta >> omega; cout << " Enter integration time t_max: "; cin >> tmax; cout << " Enter steps of time dt: "; cin >> dt; 2.2. A program kimeneti paraméterei fájlba datafile << t << \t << theta << \t << omega << \t << energy(theta, omega) << \n ; 3. Eredmények 3.1. Kitérés, Szögsebesség, Energia Az egyszerű matematikai inga vizsgálata során láthatjuk, hogy a gerjesztő és a csillapító erő nélkül a kitérés és a szögsebesség állandó amplitúdójú és köztük kis fázisskülönbség van. Figyelemre méltó az energia szép konstans értéke. A csillapított esetben megigyelhető az értékeken, ahogy a surlódás miatt folyamatosan csökkennek, a maximumokra közelítőleg egy exponenciális görbét illeszthetünk. Gerjesztés esetén a kitérés és a szégsebesség burkolója, valamint az energia is periódikusan változik. A fizikai inga, amely minden tagot figyelembe vesz, az összes többi eset tulajdonságait tartalmazza, egyszerre figyelhetjük meg az exponenciális csökkenést és a periódikusságot, idővel megtörik a szabályosság, a megoldás labilissá válik. Enter linear or nonlinear: linear/nonlinear Length of pendulum L: 10/5 Enter damping coefficient q: 0.2/0.2 Enter driving frequencey Omega_D: 0.5/0.5 Enter driving amplitude F_D: 1/1 Enter theta(0) and omega(0): 0.08/1 0/0 Enter integration time t_max: 20/20 Enter steps of time dt: 0.05/0.05 2

1. ábra. Kitérés-idő diagramm sima matematikai inga 2. ábra. Kitérés-idő diagramm matematikai gerjesztett inga 3

3. ábra. Kitérés-idő diagramm csillapított inga 4. ábra. Kitérés-idő diagramm fizikai inga 4

5. ábra. A Sebesség-idő diagramm matematikai inga 6. ábra. A Sebesség-idő diagramm matematikai gerjesztett inga 5

7. ábra. A Sebesség-idő diagramm csillapított inga 8. ábra. A Sebesség-idő diagramm fizikai inga 6

3.2. Fázistér, kitérés-sebesség diagramm A fázistéren a matematikai inga esetén megkapjuk a várt ellipszist, melynek tengelyei a koordinátatengelyekkel párhuzamosak. A csillapítással a trajektórián látszik, ahogy bespirállozódik, gerjesztett esetben kellően sok ideig várva megfigyelhetnénk, hogy a görbe önmagába zárul. Ahogy az összes többi értéken is látjuk itt is összesítődnek a fizikai ingában az előző két eset tulajdonságai, és hogy az idő múlásával a megoldás destabilizálódik. 9. ábra. A kitérés-sebesség diagramm fizikai inga (kék) gerjesztett matematikai inga (fekete) 7

10. ábra. A kitérés-sebesség diagramm sima matematikai (piros) csillaított (zöld) inga 11. ábra. Energia-idő függvénye, matematikai gejesztett (kék), sima (piros), csillapított (zöld), fizikai inga (fekete) 8

3.3. Differenciálegyenlet megoldó módszerek összehasonlítása Az Euler, Euler-Cramer és Runge-Kutta módszerek vizsgálatára legmegfelelőbb az energia nyomonkövetése. 3.3.1. Euler-Cramer algoritmus void EulerCramer (long double theta, long double omega, long double tmax, long double dt) { ofstream datafile("eulercramer_inga.dat"); long double x = theta; long double v = omega; long double t = 0; long double E; while(t < tmax) { v += f(x,t) * dt; x += v * dt; E = energy(x,v); t += dt; datafile << t << "\t" << x << "\t" << v << "\t" << E << endl; } datafile.close(); } 3.3.2. Euler algoritmus void Euler (long double theta, long double omega, long double tmax, long double dt) { ofstream datafile("euler_inga.dat"); long double x = theta; long double v = omega; long double t = 0; long double E; long double xn; while(t < tmax) { xn=x; x += v * dt; v += f(xn,t) * dt; E = energy(x,v); t += dt; datafile << t << "\t" << x << "\t" << v << "\t" << E << endl; } datafile.close(); } 9

1.4 1.2 Euler EulerCramer RK4 1 0.8 Energia 0.6 0.4 0.2 0 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 idõ 12. ábra. Matematikai inga 0.9 0.8 Euler EurlerCramer RK4 0.7 0.6 Energia 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 idõ 13. ábra. Fizikai inga 10

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1 2. Elméleti leírás 1 2.1. A program bemeneti paraméterei................ 2 2.2. A program kimeneti paraméterei fájlba............. 2 3. Eredmények 2 3.1. Kitérés, Szögsebesség, Energia.................. 2 3.2. Fázistér, kitérés-sebesség diagramm............... 7 3.3. Differenciálegyenlet megoldó módszerek összehasonlítása... 9 3.3.1. Euler-Cramer algoritmus................. 9 3.3.2. Euler algoritmus..................... 9 Hivatkozások [1] Jegyzet http://complex.elte.hu/ csabai/szamszim/ [2] C++ forráskód http://complex.elte.hu/ csabai/szamszim/code/sz2009/osc/pendulum.cpp 11