Nem a vakbélrıl és nem a vesérıl van szó, hanem az életrıl és... halálról. Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála Alvászavarok és alvásdiagnosztika gyermekkorban Szabó J Attila, Pásti Krisztina Semmelweis Egyetem 2010.03.19.
Miért kell a gyermekgyógyászoknak az alvással foglalkozni? Alvászavarok gyakoriak gyermek- és serdülıkorban. Gyermekkori alvászavarok általában krónikusak. Gyakran megelızhetıek. Kezelhetıek. A családra és a család életére kihatással vannak. Az egyik leggyakoribb panasz (~23%). A normál alvás szükséges a normál fejlıdéshez. Az alvászavarok a már meglévı egyéb problémákat tovább ronthatják. Közegészségügyi probléma is.
Újszülött Csecsemı Kisded Óvodás Kisiskolás Kor Alvásidı (óra) 16-20 14-15 (4 hóig) 13-14 (6 hótól) 12 11-12 10-11 Alvásminta 1-4 óra alvás, 1-2 óra ébrenlét 3-4, majd 6-8 órás periódus. 9 hótól egész éjjel. 1,5-3 óra nappali pihenés 5 évtıl nappal már nem alszik. Serdülı 9 ideális 7 reális
Epidemiológia I. Igazán pontos információ nincs, alulvizsgált Módszer: kérdıíves felmérés, polysomnographia vagy actigraphia Magyar kérdıíves vizsgálat adatainak feldolgozása folyamatban van!
Epidemiológia II. Alváshoz kapcsolódó légzészavar: 10-25 % Gyakori horkolás: 7-10 % Elalvási nehézség: 7-11 % Éjszakai felébredések: 7-9 % Insomnia: 4-7 % Nappali aluszékonyság: 8-25 % Alvajárás: 5-15 % Rémálmok: 2-6 % Hyperaktivitás?
Epidemiológia III. Minden 5. gyereknek van valamilyen alvászavarra utaló tünete Minden 10. gyereknek van valamilyen dyssomniája Insomnia Hypersomnia Narcolepsia Légzéssel kapcsolatos alvászavar Cirkadián ritmus zavara
Genetikai meghatározottság, szülıi tulajdonságok, egészségügyi/pszichiátriai eltérések CSECSEMİ KISGYERMEK SERDÜLİ Éretlen idegrendszer Mellkasfali eltérések Hosszabb REM fázis Környezet Hatékony alvás Adenotons. hypertrophia Gyors tudati fejlıdés Hormonális változások Megkésett alvásfázisok Obesitas Szociális stressz Stimulánsok ALVÁSZAVAROK Koraszülöttek apnoéja Csecsemık apnoéja SIDS Alvás indítás kapcsolási zavara Parasomniák Alváshoz kapcsolódó légzészavar - hyperaktív tünetekkel Dyssomnia Insomnia Alváshoz kapcsolódó légzészavar - nappali álmosság tüneteivel Cirkadián ritmuszavar A túlzott fáradsághoz kapcsolódó zavarok
Egyéb alvászavarok I. Parasomniák: - ébrenlét-alvás határon: pavor nocturnus, alvási paralysis, ritmikus mozgászavar, zavart ébredés, alvajárás - REM fázisban: rémálmok, REM alvási viselkedészavar (narcolepsia jele lehet) catathrenia (éjszakai nyögés) - egész éjszaka: bruxismus, periodikus lábmozgás zavar
Egyéb alvászavarok II. Dyssomniák: - elalvási zavar (alvás kezdeti protodyssomnia): elalvási idı>20-30 perc - gyakori éjszakai ébredés (éjszakai ébredési protodyssomnia, alvás fenntartási nehézség): >1 ébredés/éjszaka Jelenség: 1/hét normál fejlıdés része Rendellenesség: 2-4/hét, 1 hónapnál tovább Zavar: 5-7/hét, 1 hónapnál tovább
Mikor gondoljunk alvászavarra? Horkolás Észlelhetı légzésleállás Fulladásszerő légzésjelenség Testhelyzet folyamatos keresése (máshol fekszik le-máshol ébred) Éjjeli bepisilés(enuresis) Nyugtalan alvás Éjszakai izzadás Gyakori felébredés Száraz száj Romló iskolai teljesítmény Agresszív viselkedés Hyperaktivitás Álmosság Fejfájás Depresszió Elmaradt növekedés Obesitas Krónikus betegség
Legfontosabb 5 téma Lefekvési rutin Nappali mőködés Nappali hyperaktivitás/aluszékonyság Éjszakai viselkedés Psychoszociális anamnesis
10 kérdéses alvás szőrı Horkol-e gyermeke (hangosan vagy halkan)? Van-e kifejezett nappali aluszékonysága? Vannak-e elalvási nehézségei? Gyakran forgolódik, mozog vagy rugdos álmában? Gyakran felébred éjszaka? Nehéz felébrednie reggel? Kapkod a levegı után vagy fulladozik éjszaka? Van légzésleállása éjszaka? Eleget alszik kortársaihoz képest? Nehéz természető a gyermeke (ingerlékeny vagy könnyen csalódottá válik)?
Polysomnographia (PSG) indikációk Légzészavarok: tonsillo-adenohypertrophia egyéb ok miatt (obesitas, Down-, Crouzon sy.) kialakult alvási apnoe, hypoventilatio laryngo/tracheomalacia diagnózis, majd a kezelés során évente kontroll Egyéb alvászavarok: insomnia alvási viselkedészavarok periodikus lábmozgás zavarok vagy arra utaló tünetek görcsök enuresis nocturna (egyéb organikus ok kizárása után) nappali tünetek (figyelemzavar, romló iskolai teljesítmény, fejfájás, hypertonia)
Megfigyelés Egyáltal án nem jellemzı Kics it jelle mzı Elég gé jelle mzı Nagy on jelle mzı 1. Nyughatatlan vagy túlságosan aktív KÉRDÉSEK Ülve, olvasás közben TV nézés közben. VÁLASZ SZÁMOKKAL (0-1-2-3) 2. 3. 4. Ingerlékeny, lobbanékony Zavar más gyerekeket Nem fejezi be a megkezdett dolgait, rövid ideig kötik csak le a dolgok Ülve színházban, moziban stb. 5. Folyamatosan izegmozog, babrál Délutáni pihenés közben, amikor erre lehetıséged van. 6. Figyelmetlen, könnyen megzavarható Gépkocsiban utasként több mint egyórás út alatt. Ülve beszélgetés közben. Ebéd után üldögélve. Autóban, ha néhány percig várakozni kell (pl. piros lámpa) 7. 8. 9. 1 0. A követelményeket gyorsan kell teljesítse, könnyen csalódottá válik Gyakran és könnyen sírva fakad Kedve gyorsan és szélsıségesen változik Természet lobbanékony, sokszor kiszámíthatatlan a viselkedése
Fül-orr-gégészeti status
A vizsgálat menete Az elektródák és egyéb érzékelık felhelyezése és rögzítése a páciensen Vérnyomásmérés a mérés idıpontjának rögzítésével Különbözı feladatok elvégeztetése a pácienssel, a feladatok idıpontjának feljegyzésével A lámpaoltás és a nyugodt alvás idıpontjának rögzítése A páciens rendszeres észlelése az éjszaka folyamán, a várt vagy váratlan események, történések megnevezésével és idıpontjuk feljegyzésével.
Kevert apnoe Kezdetben nincs hasi- és mellkasi kitérés, Sat O 2 esés, mikroébredés
Periodikus lábmozgások Periodikus lábmozgások, apnoe, mikroébredés
Az OSAS okai gyermekkorban Adenoid és/vagy Tonsilla hypertrophia (horkolás esetén ~25%) Allergiás rhinitis/rhinosinusitis Obesitas (20-30%) Gastrooesophagealis reflux Craniofacialis szindrómák Down-szindróma Neuromuscularis betegségek
Az OSAS tünetei éjszakai horkolás szájlégzés nyugtalan alvás (ébredésekkel) légzéskimaradás légúti infekciók krónikus orrfolyás éjszakai izzadás fejfájás koncentrálási nehézség/hyperaktivitás nappali álmosság csökkent étvágy növekedésbeli elmaradás hányinger, gyakori hányás GOR obesitas nyelészavar viselkedészavar otitis media enuresis
OSAS diagnosztikus kritériumai Felnıtt Gyerek AHI index >5 >1 Minimális O 2 szaturáció (%) <85 <92
Gyermek- és felnıttkori OSAS Nemi eloszlás Kor Etiológia Klinikai jellemzı Gyermekkor fiú:lány (1:1) 2-8 év adenotonsillohypertrophia horkolás Felnıtt férfi túlsúly középkorú obezitás horkolás Diagnózis Kezelés polysomonografia adeno/tonsillektomia polysomonografia CPAP/BiPAP
Terápia Sebészi Adenotomia Tonsillectomia Szájpadplasztika Egyéb craniofacialis mőtétek Fogászati-szájsebészeti eszközös beavatkozások
Terápia Nem sebészi: Nasalis szteroid CPAP BiPAP Pszichoterápia, viselkedésterápia
Scanning electron microscopy images of biofilm architecture seen on the mucosal surface of an adenoid removed from a patient with chronic rhinosinusitis Scanning electron microscopy images of a barren adenoid surface of a sample removed from a patient with obstructive sleep apnea Copyright restrictions may apply. Coticchia, J. et al. Arch Otolaryngol Head Neck Surg 2007;133:110-114.
FIGURE 1 Flow diagram of the randomization and overall study design along with the number of children who completed each phase of the experimental protocol Kheirandish-Gozal, L. et al. Pediatrics 2008;122:e149-e155 Copyright 2008 American Academy of Pediatrics
FIGURE 2 Individual changes in OAHI in children with mild OSAS treated either with intranasal budesonide (Tx; n = 48) or with placebo (control; n = 32) Kheirandish-Gozal, L. et al. Pediatrics 2008;122:e149-e155 Copyright 2008 American Academy of Pediatrics
Szociális nyomás Biológiai nyomás Késı esti aktivitások Iskolai elvárások Rendszertelen napirend Alvás csökkenés Serdülıkor 22-es csapdája Elégtelen alvás következménye: kifejezett fáradtság, romló iskolai teljesítmény, viselkedészavar, rossz hangulat, depresszió, evészavar, anyagcserezavar (cukorbetegség, hipertonia)
ALVÁS HIGIÉNIA Állandó alvási rend: beállított alvásidı és nappali alvás. Állandó reggeli ébredési idı. A hétköznapoknak és a hétvégi napoknak hasonlónak kell lenniük. Nappali alvás: a gyermek életkorához és fejlıdési szükségleteihez kell igazítani. Lefekvési rutin: Minden este 3-4 pihentetı és nyugtató cselekvésbıl álló rutint kell végrehajtani. Étkezés: a gyerekek ne menjenek éhesen aludni! Este ne igyanak túl sok folyadékot! Reggelizzenek! Nyugodt esti tevékenység: A lefekvést megelızı egy órában ne végezzenek stimuláló aktivitást! Őzzük ki az elektromos készülékeket a hálószobából! Napozás: különösen a reggeli órákban segít a belsı óra beállításában. Testmozgás: a testmozgás javítja az elalvási nehézséget és az alvásminıség javulásához vezethet. DE: A fizikai terhelést 1 órával lefekvés elıtt hagyjuk abba! Alváshoz alakított környezet: alakítsunk ki alváshoz megfelelı hővös, sötét, nyugodt, kényelmes hálószobát. Az erıs fényt kerüljük! Válasszunk megfelelı fekvıfelületet a gyermeknek! Kerüljük a koffeint, a nikotint és az alkoholt: ezek zavarják az alvást. Akkor menjünk aludni, ha álmosak vagyunk! Az ágyat csak alvásra használjuk! A recept nélkül kapható gyógyszerek is befolyásolhatják az alvást!
Somnologus Fogorvos, szájsebész Fül-orr-gégész Dietetikus Neurológus Pszichológus Pulmonológus Pszichiáter Endokrinológus/obezitológus
GONDOLJUNK RÁ!