XXXI. Mikola Sándor fizikaverseny 2012 Döntı Gyöngyös 9. évfolyam Feladatmegoldások Gimnázium

Hasonló dokumentumok
A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

XXXIV. Mikola Sándor fizikaverseny Döntı Gyöngyös, 9. évfolyam Megoldások. Szakközépiskola

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2012/2013. évi Mikola Sándor tehetségkutató verseny gyöngyösi döntıjének feladatai és megoldásai. Gimnázium, 9. osztály

Az egyenletes körmozgás

Dinamika gyakorló feladatok. Készítette: Porkoláb Tamás

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

Oktatási Hivatal. az energia megmarad: Egyszerűsítés után és felhasználva a tömegek egyenlőségét, valamint, hogy u A0 = 0 :

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

1. A mozgásokról általában

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

Részletes megoldások. Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc. Fizika 9. című tankönyvéhez. R.sz.: RE 16105

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

O k t a t á si Hivatal

Mechanika A kinematika alapjai

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny 2008 / 2009 MEGOLDÓKULCS

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

I. forduló. FELA7. o.: feladat 8. o.: feladat o.: feladat. Fizikaiskola 2011

35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola

1. forduló (2010. február

33. MIKOLA SÁNDOR ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TEHETSÉGKUTATÓ FIZIKAVERSENY HARMADIK FORDULÓ 9. osztály Gyöngyös, május 4-6. Megoldások.

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny január 19. MEGOLDÓKULCS

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása III. rész

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

km 1000 m 1 m m km Az átváltás : ,6 h 3600 s 3,6 s s h

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Oktatási Hivatal. Fizika II. kategória

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

di dt A newtoni klasszikus mechanikában a mozgó test tömege időben állandó, így:

7. osztály, minimum követelmények fizikából

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

A könyvet írta: Dr. Farkas Zsuzsanna Dr. Molnár Miklós. Lektorálta: Dr. Varga Zsuzsanna Thirring Gyuláné

12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Tetszőleges mozgások

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

TARTÓSZERKEZETEK II.-III.

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

10. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.) Gördülő mozgás.

Miért kell az autók kerekén a gumit az időjárásnak megfelelően téli, illetve nyári gumira cserélni?

Gimnázium 9. évfolyam

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

Azért jársz gyógyfürdőbe minden héten, Nagyapó, mert fáj a térded?

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny.

3. Egy repülőgép tömege 60 tonna. Induláskor 20 s alatt gyorsul fel 225 km/h sebességre. Mekkora eredő erő hat rá? N

Természeti jelenségek fizikája gyakorlat (levelező) Pogány Andrea

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Elôszó. A természet a matematika nyelvén íródott. (Galileo Galilei, )

EGYENES VONALÚ MOZGÁS

Diagnosztikai módszerek II. PET,MRI Diagnosztikai módszerek II. Annihiláció. Pozitron emissziós tomográfia (PET)

I. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.

29. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása. Gimnázium 9. évfolyam

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

IMPULZUS, MUNKA, ENERGIA. A mozgások leírása, a jelenségek értelmezése szempontjából fontos fogalmak.

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Tevékenység: Tanulmányozza, mi okozza a ráncosodást mélyhúzásnál! Gyűjtse ki, tanulja meg, milyen esetekben szükséges ráncgátló alkalmazása!

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

Áramlástan feladatgyűjtemény. 2. gyakorlat Viszkozitás, hidrosztatika

DIFFERENCIÁL EGYENLETRENDSZEREK DR. BENYÓ ZOLTÁN

1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika

Hőtan részletes megoldások

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon


HÁZI FELADAT megoldási segédlet. Relatív kinematika Két autó. 1. rész

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés

Membránsebesség-visszacsatolásos mélysugárzó direkt digitális szabályozással

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

Átírás:

XXXI. ikola Sándor fizikaereny 0 Döntı Gyöngyö 9. éfolya eladategoldáok Gináziu. gy autó ozgáa két zakazra bontható. Az elı zakazhoz tartozó átlagebeége 96 k/h, a áodikhoz 50 k/h. A telje útra onatkozó átlago ebeég 0 k/h. Adjuk eg a két zakazhoz tartozó utak arányát! (Sion Péter) egoldá: Adatok: = 96 k/h, = 50 k/h, = 0 k/h. Haználjuk fel az átlago ebeég fogalát! + + = = = t t + t + Vezeük be az = jelölét! + = + Az -el aló egyzerőíté é a rendezé után: + = + + = + = = = = = 50 0 96 50 4 5 96 50 0 96 0 4 = = = 5 4,5.

. gy L = 5 hozú, = 0 kg töegő gerendát húzunk ízzinte talajon egyenleteen a ízzinteel α = 60 o -o zöget bezáró irányú erıel az ábra zerint. a) ekkora erıt kell kifejtenünk? b) ekkora a talaj é a gerenda közötti cúzái úrlódái együttható? egoldá. (Szkladányi Andrá) Az egyenlete ozgatá iatt a gerenda egyenúlyban an, ezért az erık é a forgatónyoatékok eredıje i nulla. A ízzinte erıkoponenekre: = S, ahol S = µ N é = A függılege erıkoponenekre: y + N = G, ahol G = g é y = A forgatónyoatékok egyenúlya a gerenda baloldali égpontjára: d G + h = y d, ahol d = L h = 4,75 a) z utóbbi egyenletbıl, behelyetteítéek után, eghatározható a zükége húzóerı: d g + h = d = d g,6 N d h b) A úrlódái együttható az erıkoponenekre felírt egyenletekbıl határozható eg: ( ) = µ g y µ = 0,65. g. gy = 450 g-o focilabda elrúgákor I 0 = 9 N nagyágú lendületet kapott, aelynek hatáára h =,8 agara repült.

a) ilyen táol olt a labda pályájának cúcpontja a kirúgá helyétıl? b) ekkora olt a labda legkiebb ozgái energiája ozgáa orán? c) ekkora olt a kezdeti lendület ízzinte é függılege koponene? d) ilyen irányban indult el a labda? (A légellenállát hanyagoljuk el, záoljunk g = 0 / -tel!) (Holic Lázló) egoldá. = 0,45 kg, I 0 = 9 N, h =,8, kin (h) =? d =? I 0 =? I 0y =? α =? a) A kezdeti lendület nagyágából eghatározható a kezdeti ebeég nagyága: I0 9N I0 = 0 0 = = = 0. 0,45 kg A ferdén elhajított tet ozgáának függılege etületére érénye: 0y = gh = 0,8 = 6, é a kezdıebeég ízzinte koponenének nagyága az eredı é a függılege koponen egítégéel adódik: = 0 = = = 400 56 44. Az eelkedé ideje a függılege etületi ozgából: h h = gt t = = = g 0 nnyi idı alatt a labda ízzinte irányban eljut: = 0t =,6 = 9,,8,6. táolra, éppen a pálya cúcpontjának a ízzintere eı etületéig. A pálya cúca az elrúgá helyétıl tehát táolágban olt. d = h + =,8 + 9, =,08 b) A labda ozgái energiája a pálya cúcpontján kizárólag a ebeég (indenkori) irányú etületéel adható eg, tehát ekkor iniáli az értéke: = = =,4 J. in 0,45 kg 44 c) A kezdeti lendület ízzinte é függılege koponenének nagyága: I0 = = 0,45 kg = 5,4 N, I0y = 0y = 0, 45 kg 6 = 7, N. d) éretarányoan felrajzola a kezdeti ebeégek (agy lendületek) értékeit egy koordinátarendzer origójában, a ektorözeg egzerkeztée után zögérıel leérhetı, hogy az elrúgá iránya a ízzinteel α 5 foko zöget zárt be. (elnıtteknek: a = 0y 6 arctg = arctg. = 5, ) 0

4. gy kikocira az ábrán látható ódon két köríbıl álló ere cı an rögzíte. A kikoci öztöege a cıel együtt. A cıbe a legfelı, A pontjában egy töegő kiérető tetet helyezünk é elengedjük. kkor a ki tet a cıben labili egyenúlyi helyzetébıl elindul. A úrlódá é a kerekek töege elhanyagolható. a) Add eg a koci ebeégét, aikor a tet az A, B,, D,, pontokon halad éppen kereztül! b) Add eg a koci elozduláát ezekben az eetekben! A kikoci töegközéppontja a golyó kezdeti helye alatt an. = 4 kg, = kg. R = r é r = c. (Száoljunk g = 0 / -tel!) egoldá. (Ki ikló) a) Sebeégek (a teté:, a kocié: V). iel ízzinteen nincenek külı erık, a töegközéppont koordinátája egarad így a töegközéppont ízzinte ebeége nulla. A: A = VA = 0. B: A koci é a ki tet ízzinte ozgáának zélı helyzetében an, azaz ízzinte ebeégkoponenük 0. A ki tet helyzeti energiájának cökkenée egyenlı a pillanatnyi ozgái energiájáal (ui. a kezdıebeége 0 olt), tehát B = gr = 4 gr =,. A tet ebeége függılegeen lefelé utat. A koci ebeége tehát ekkor V B = 0. : A töegközéppont ízzinte ebeégének egaradáa iatt: illete az energia-egaradá alapján:, = V V =, gr = + V. 4gR 4gR 4gR zekbıl = = =, 8, é V = = = 0, 46. + + + A tet balra, a koci jobbra ozog. D: A ebeégek ugyanakkorák int -ben. : A tetek iét zélı helyzetükben annak, ezért a koci éppen ne ozog, a ki tet függılegeen felfelé halad = g( R + r) = 6gr =, 4, V = 0. 4

: A töegközéppont ízzinte ebeégének egaradáa iatt itt i: = V V =, illete az energia-egaradá alapján: gr = + V gr gr gr zekbıl = = = 0,98, é V = = = 0, 45. + + + A tet jobbra, a koci balra ozog. b) lozduláok (tet:, koci: X) A: A = X A = 0. = X 0 A A = B: B = X, B X B = B é B + X B = R ezekbıl: R + + B = = R =, A tet jobbra, a koci balra ozdul. R 4,8 c é X B = B = = R =, c. + + : = X = 0. D: D = X D = 0. = = é + X = r ezekbıl: : X X r r = = r =,4 c, é X = = = r = 0,6 c. + + + + A tet balra, a koci jobbra ozdul. : = X = 0. = X 0 = 5

XXXI. ikola Sándor fizikaereny 0 Döntı Gyöngyö 9. éfolya eladategoldáok Szakközépikola. A 0 / kezdıebeéggel függılegeen felfelé hajított petárda a hajítát köetı áodperc úla felrobban, azaz a gyor égé köetkeztében két nagy ebeégő rézre zakad zét, ajd ezután egyzerre érnek a talajra. A nagyobb, 6 dkg töegő réz a hajítá helyétıl 8 éterre ér földet. a) Hol érdee kereni a kiebb, 4 dkg töegő rézt? b) ekkora a robbaná orán felzabaduló energia? (Száoljunk g = 0 / -tel!) (Sion Péter) egoldá: Adatok: 0 = 0 /, t =, = 4 dkg, = 6 dkg, = 8. a) iel a két darab egyzerre ért földet, ebbıl az köetkezik, hogy a robbaná ne áltoztatta eg ebeégük függılege koponenét. A lendület-egaradá törény iatt a rézek lendületeinek ízzinte irányú koponenei azono nagyágúak, é ellentéte irányúak. = 6 dkg = = = 8 = 7. 4 dkg t t Tehát a áik darabot a egtalált darab helyét a fellöé helyéel özekötı egyeneen a fellöé helyétıl 7 táolágra, annak túloldalán érdee kereni, ui. a két darab indégig egy közö függılege íkban ozgott. b) A robbaná orán felzabaduló energia egegyezik a rendzer ozgái energiájának egáltozááal. iel ebeégáltozá cak ízzinte irányban történt: rob. = +. A töegközéppont függılege hajítái pályát fut be, a hajítá ideje (a rézek ozgáának ideje i): 0 0 T haj = = = 4, g 0 tehát a robbaná után a petárda darabjai ég t = T haj t = -ig ozogtak. Így a ízzinte ebeégkoponenük: 7 = = = 9 /, t 8 = = = 6 /. t Az így kapott értékeket behelyetteíte: 6

rob. = + = 0,04 kg 9 + 0,06 kg 6 =,7 J.. Vízzinte felületen léı, = 4 kg é =,5 kg töegő tetekhez elhanyagolható töegő cigákat rögzítettünk, é az ábrán látható ódon elhelyezett elhanyagolható töegő fonállal a rendzert ozgatni kezdjük úgy, hogy a fonál égére ízzinte irányú, állandó =,5 N erıt fejtünk ki. A úrlódá elhanyagolható. a) ilyen gyoruláal ozognak a tetek? b) ekkora a fonál azon égének gyoruláa, aelyre az erıt kifejtjük? egoldá. a) Legyen az töegő tet gyoruláa a, az töegőé a, a fonál égéé a 0! (Kotek Lázló) Az ábra alapján látható, hogy az töegő tetre, az töegő tetre nagyágú erı hat. Így a kereett gyoruláok:,5 N a = = =,875, 4 kg a,5 N = = =.,5 kg b) ozdítuk el gondolatban jobbra az töegő tetet d táolággal úgy, hogy közben a töegő tet rögzített, é fonál toábbra i feze aradjon! kkor a fonál ége d táolággal ozdul el. Az töegő tetet haonló feltételekkel balra ozgata a fonál ége d táolággal ozdul el. zeknek egfelelıen a fonál égének gyoruláa könnyen záolható a tetek iert gyoruláaiból: a0 = a + a = 9,65. 7

. Vízzinte felülető, adott fordulatzáal egforgatott akoronghoz felülrıl tapadó erı, kiérető ágne akkor ég éppen ne cúzik eg, ha r táolágra an a forgátengelytıl. Ha alulról helyezzük fel a korongra, abban az eetben fog ég éppen tapadni az elıbbi fordulatzá alkalazááal, ha legfeljebb 0,5 r táolágra an a tengelytıl. Ha a korongot a fent elített fordulatzáal függılege íkba forgatjuk, akkor a ágnet legfeljebb 0, r táol helyezhetjük el a forgátengelytıl, ha azt akarjuk, hogy ne cúzon eg. ekkora a tapadái úrlódái együttható a korong é a ágne között? (A közegellenállá elhanyagolható.) (Suhajda Jáno) egoldá. Az elı é áodik eetben a fellépı tapadái erı aiua adja a centripetáli erıt. -el jelöljük a ágne onzóerejét.. eet: µ( + g) = rω (). eet: µ( g) = 0,5rω () A fenti egyenletrendzert egoldjuk [() bal oldala kétzeree () bal oldalának]: µ( + g) = µ( g) Azaz + g = g, innen = g. () z azt jelenti, hogy a ágnee onzóerı hározor nagyobb, int a ágne úlya.. eet: A körpálya legaló pontjában lép fel a tapadái erı aiua: µg g = 0,rω (4) () bal oldalának 0,-zereét (4) jobb oldalába íra: µg g = 0,µ( + g) igyelebe ée ()-at: µg g = 0,µ(g + g) Rendeze az egyenletet: µg g = 0,8µg g-el egyzerőíte: µ = 0,8µ, 8

ahonnan a tapadái úrlódái együttható értéke:,µ = µ = 0,4545. 4. gy = kg é egy = kg töegő könnyen gördülı kikoci közötti D = 40 N/ direkció erejő caarrugót ékony fonál tart egfezíte. A rugó özenyoódáa l = 5 c. A két koci = / ebeéggel halad. ekkora ebeéggel haladnak a kocik a fonál elzakadáa után? I. egoldá (Holic Lázló) = kg A unkatétel zerint = kg + + () A lendület egaradáának tétele: D = 40 N/ D ( l) = u u ( ) l = 0,5 = / ( ) u u () + = +. gyzerőég kedéért az egyenletrendzert nuerikuan oldjuk eg: 40 N - 0,5 = kg u + kg u 5 kg 4 - ( ) 5 kg - = kg u + kg u ( ) A dienziókat elhagya: 5,4 = u + u Az utóbbiból u -t kifejeze: ait az elı egyenletbe íra: 0 = u + u u 0 u =, a őeleteket elégeze: átrendeze: 5, 4 ( 0 u ) = u +, 76, = 6u + 00 40u + 4 u, 9 0u 40u +,8=0. A egye áodfokú egyenlet két egoldáa: 9

é u özetartozó értékei: 40 ± 600 4 0,8 u = = 0 (0 -.,7)/ =,5 / u (0 -.0,77)/ =,848 /,7 / 0,77 / Az (u =,7 /; u =,5 /) értékpár annak felel eg, aikor a kezdeti ebeég az töegő kikoci felé utat, agyi az egy elöl, az (u = 0,77 /; u =,848 /) értékpár pedig annak, aikor az töegő koci halad elöl. (L. a II. egoldát!) II. egoldá Száoljunk töegközépponti rendzerben! kkor egyenleteink: értékét az energiaegyenletbe íra: innen + = 0 =, + = D l ( ) + = D l ( ) = l D = = ( + ) 5 kg kg = =, 7 /= 0,848 /, kg 0,5 40 N/, 7 / A talaj koordinátarendzerében a egfelelı ebeégek u = c + é u = c +. Ha a két koci kezdetben = c ebeéggel úgy haladt, hogy az töegő koci olt elöl, akkor a kölcönhatá utáni ebeégek (c irányát ée pozitínak): u u = +, 7 =,74 = 0, 848 =,5. Ha az töegő koci haladt elöl (é c iránya iét pozití, azaz é elıjelet ált): u =, 7 = 0,77 u = + 0, 848 =,848. 0