Hőtan részletes megoldások

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hőtan részletes megoldások"

Árpád Barta
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Mechanika rézlee egoldáok.. A kineaika alapjai. 0,6. k. v 60 6, 7, 6, k 60 c 0, 6, v j 6. h v k v k. Feléelezve, hogy a kapu azonnal ozdíja a kezé (nulla a reakcióideje): v k k 06, 67,. 06, Figyelebe véve, hogy a labda ebeége nagyobb lez, ha a jáéko a kapu felé ozog: v v+ v j, 7, így keveebb idő áll a kapu rendelkezéére: 6 0, 64. v, 7 A kapu kezének ebeége o: k 06, v k 7,. 0, v 5 90 k h. 4. 8,. 5. a) 96, 75 óra; b) v k ál, 475. h 6. a) v ál, 57 ; b) v ál TGV, 77 h h 46 in, k 8. v 54, 5,, h kör v 4, TGV 00 % 75 %. TGV 5, 0.

2 kör , 7, in, v 5, 50 k v h. 9. d 50, in 60, N 50 db. a) A ozgá ípua? b) v c) ha N ; d) N ha 5 in. a) Feléelezhejük az egyene vonalú egyenlee ozgá, bár ne udjuk bizoan, hogy ezőlegeen rövid, ugyanakkora időaraok ala i indig pon ugyanakkora uaka ez eg a vona. b) Az ézlel 50 ozlop legfeljebb 50 é legalább 49 ozlopávolágnyi ua jelen. Ebből a axiáli é iniáli ebeég: 50 d k 49 d k vax 4, 5 5 v vin 40, h 60 h c) A ebeégeknek egfelelően: d d in,8 ax,. vax vin d) A negyedóra ala ézlel ozlopok záa: in vin 5 60 ax vax 5 60 Nin 75 N Nax 766. d d d d ,5 in, 00, k..,5.. A grafikonról leolvava: v, 5 in 00. a) a b) (), a() grafikon. v a) A grafikonról leolvahaó a ebeég nagyágának állandóága, feléelezheő, hogy iránya e válozik, ehá valózínűleg egyene vonalú egyenlee a ozgá. v 900, ivel a ebeég állandó: a 0. O 5 (in)

3 Hőan rézlee egoldáok.. Hőéréklei kálák, hőágulá 5. 6,8, T 09,8 K. 54. Au 064, Ag 96, P 77. T Au T Ag T P T Au Δ Au - Ag ΔT Au - Ag T Au 064 ( ) K 7 K. T Ag 96 (96 + 7) K 5 K. T P 77 (77 + 7) K 045 K. Δ ΔT 7 K - 5 K 0 K. 55. Cak 0 R 0. R. 08, F, 40 R, () () F ,. 8, 8, 57. forrá 79 é fagyá ,9 4, K -, R -8,0 F. R 40 R , 08, 59. T 00 K. () (00-7) -7. Ez ne zobahőérékle. 50. Δ 0, l 0 4 c 40, α, Δl 5 α l 0 4, , d α d 0 450, 8 5 0, 0005, o C r 0, , µ. 5. 5, 5, l 0, α, Δl

4 5 α l 0 40, 0 0, ,. 5. l 0, Δl c, α, 0 5. Δ 00, 454. l0 α 5 0, 54. α 0,9 0 5, pl. önöva. 55. l 0 77, α, 0 5, Δ 0. Δl l 0 5 α l 0, , 0. A relaív hozválozában l 0 -lal ozunk: 5 α ,,. l 0 C l0 0 c, α, 0, 0. 5 α l 0, o c C 0, 00 c 0, 0. o C , 0, 40, α, 0 5. l α, 0 5 ( ± 0 )± 0, 4 ± 0, % ± 0, 0%. l , l 0, l,0, α, , 5 0, α l 5,

5 Elekrooágan rézlee egoldáok.. Tölé, erő, érerőég 749. Q, 0 0 C a) Q 0,64 µ C; b) a zőre; c) F, 686 N. 75. a) F 09, N; b) A negaív öléű golyó öege 840, %-ával nő, a poziív öléű golyóé ugyanilyen érékben cökken. 75. r. 75. F 8, 0 4 N, vonzzák egyá a) Tölézéválazá, az egyik e elekronöbblehez, áik elekronhiányhoz ju; b) F 0,9 N a) v 50, 6 ; b) T 4, 0 6. ninc özefüggé, a gyor F 6080, 6 N, ézak felé ua, a 6680, 4, ulá a érerőég irányával ellenée a) A polarizál vaacoó agához vonzza a rúd, ajd azono előjelű öléűek leznek, így elazíja; b) Q 80 9 C r 80,, Q 6, 0 C. a) F b) E a) A náriuion é a kloridion öléének nagyága egyforán, C, ivel a náriuionnak eggyel keveebb, a kloridionnak eggyel öbb elekronja van, in aennyi proon alálhaó az aoagjukban. A ké ion közö haó Coulob-erő vonzó jellegű, nagyága: F k Q 9 940, N. r b) A náriuion önagában egy olyan cenráli elekroo ező hozna lére, elynek ponjaiban a érerőég-vekor ugárirányban kifelé, az ionnal ellenée irányba ua. A kloridion ezejének ponjaiban vizon a érerőég-vekor a ező forráa, azaz a kloridion felé irányul. A ponzerű ionok ezejében a érerőég nagyága egyeneen arányo az ion öléével, é fordíoan a őle ér x ávolág négyzeével. A pono özefüggé:

6 E k Q x. Ezek alapján a ké ion álal lérehozo ezőben, az ionoka özeköő ávolág r 0 felezőponjában, azaz x 4, 0 ávolágban az egye ionokól, az eredő érerőég nagyága az egye ionok ezejének E zuperpozíciója ia (ld. az ábrá): Na E E + E k Q Na + Cl - N E Na Cl, Cl x C Az eredő érerőég a kloridion felé ua a) 00; b) F 0,06 N. N,, C 760. E Q 0 9 C. vízzineen nyuga felé irányul. N 76. a) E 40 4 C ; b) F 80 4 N. 76. F bal 0 6, Nbalra, irányul, F közép 40, 6 N, balra irányul, F jobb 560, 6 N, jobbra irányul Δ Q -0,Q, ΔQ 0,Q. F F 00% F Kezdeben indké golyó öbbleöléé jelöljük Q-val. Ha az egyik golyó öbbleöléének 0%-á ávizük a áikra, akkor a golyók ölée az alábbiak zerin alakul: Q 0,9 Q, Q, Q. A öléek közö fellépő elekrozaiku erő a kiindulái állapoban a Coulobörvényből záíhaó ki az alábbiak zerin: F k Q Q. r A öléek közö fellépő elekrozaiku erő a öbbleöléek áviele uán haonló ódon a Coulob-örvényből záíhaó F k Q Q. r Vegyük a keő hányadoá!

7 Elekroágnee jelenégek rézlee egoldáok 4.. Mágnee indukció, az áravezeők ágnee ere é haáai F 40, N. B 650, 5 T. M ax 0,0065 N, a kere norália erőlege a ágnee indukcióvonalak irányára. a) M,9 0 N, T felől nézve az órauaó járáának irányában. b) Φ 960, 4 Wb. c) Igen, egyenáraú oor. F 4,8 N. r 4. r 0,05, l, F 0,000 N. I Egy olyan végelen hozúnak ekinheő vezeő eeén, elyben I erőégű ára folyik, őle r ávolágban az álala kele ágnee indukció nagyága: µ 0 I B. r π A ágnee indukcióvonalak koncenriku hurkok forájában vezik körül a vezeő. A vezeőől r ávolágban elhelyeze l hozúágú vezeőzakazra, elyben I erőégű ára folyik, ha a Lorenz-erő, elynek nagyága: F I l B I I l I l µ 0 µ 0. r π r π Ebből az ára erőégé ki udjuk záíani az alábbi ódon: r π F I 5 A. µ 0 l Tehá a vezeőkben 5 A erőégű ára folyik. Ω l, d 0,000, R 0,0, U V, ρ 0, 078. B A ekerc ugarának iereében eghaározhajuk egy eneének a hozá: l R π 088,. A ekerchez felhaznál vezeék l hozúágából é egy eneéhez felhaznál vezeék hozából kizáíhaó a ekerc enezáa:

8 N l 600. l A ekerc hozá egkaphajuk, ha egy eneének zéleégé, azaz a vezeék áérőjé egzorozzuk a enezáal: L N d 006,. Száíuk ki a vezeék kerezezeének erüleé! d A π 0, Mivel a ekerc kézíééhez felhaznál vezeő geoeriai adaai ierjük, így eg udjuk haározni annak ellenálláá: l R ρ 56, Ω. A A ekercben folyó ára a vezeőzakazra vonakozó Oh-örvényből haározhaó eg: U I 0, 0469 A. R A ekerc belejében a ágnee indukció kizáíáához így ár inden ada a rendelkezéünkre áll. µ N I B , 4 T. L Tehá a ekerc belejében a ágnee indukció nagyága 5, T. B 90, T, Φ 6, Wb. l 5, d 0,000, N 00, I 0,8 A. B Φ Egyréegű ekercelé eeén a ekerc hozá kizáíhajuk, ha egy eneének zéleégé, azaz a vezeék áérőjé egzorozzuk a enezáal. Figyelebe véve, hogy jelen eeben ké réegben helyezkednek el a eneek, a ekerc hoza eghaározhaó: N d L 006,. A ekerc egy eneének hoza kizáíhaó a felhaznál vezeék hoza, illeve a enezá iereében: l l 0, 875. N Egy enehez haznál vezeék hozának iereében eghaározhajuk a ekerc ugará: l R 00,. π

9 Modern fizika rézlee egoldáok 5.. Aofizika λ 555 n, P fény 0 W,, h 600, E fel 0,4 MJ, c 0 8, h 6,6 0-4 J. a) f ε foon I foon b) N foon c) η c a) c λ f f 540 4, Hz, ε foon h f 590, 9 J, λ h I foon kg 7 90, λ. Efény Nfoon ε P foon fény b) P fény Nfoon 7, 90 9 db. ε E P hazno fény c) η E E befekee fel 0 W J foon 0,09 vagyi 9%. A, λ 589 n, N foon db,, c 0 8 h 6,6 0-4 J. a) E fény b) p fény, a) Az elnyelődő fény energiája a beérkező, elnyelődő foonok öze energiájával egyenlő: E N N h f N h c fény foon ε foon foon foon 6, J. λ b) A fény nyoáa az elnyelődő foonok lendüleválozáából zárazik: Nfoon Ifoon Nfoon Ifoon Nfoon h Ffény p fény λ Nfoon h 950, 9 Pa. A A A A λ A F, 0-6 N, E elnyel 0. N 550 db. ε URH a) 00, εurh εk 70, 6 J; ε K I b) kg URH 00, IURH IK 70, 4. I K

10 69. λ ax 90 n, f, 0 5 Hz, c 0 8 a) W ki b) E e ozg, h 6,6 0-4 J A kilépéi unka az a legkiebb energia, aellyel egy elekron kizakíhaó a fé felüleéből: c 8 Wki h fin h 0690, J 0, 69 aj 49, ev. λax A fooeffeku energiaérlege zerin a beérkező foon energiája fedezi a kilépéi unká é bizoíja a kilépő elekron ozgái energiájá: W + E h f W + E, λ 44 n, ε foon ki ozg ax ki ozg ax E h f W 0, J 0, 06 aj 0, 659 ev. ozg ax f 6, Hz. f 7,6 0 4 Hz, λ 9 n. I 50 µa A, in 60. N ki Az áraerőég alapözefüggééből a kaódból kilépő elekronok záa: Q N q I I N e e e, db. qe Ha a kaódból inden beérkező foon elekron képe kizakíani, akkor pon ugyanannyi foonnak kell beérkeznie, in aennyi elekron kilép. A valóágban ez a folyaa vezeégekkel erhel, ehá ennél indenképpen valaivel öbb foonnak kell beérkeznie. N f, db. 7. U gy 000 V, E V, e 9, 0 kg, q e,6 0-9 C. B anódhengerek ekerc B (be) Fe izzó kaód kondenzáor E v F az elekronok pályája veb,, az ábra zerin egyára erőlegeek, ilyen orrendben jobbodráú rendzer alkonak.

Hasonló dokumentumok

Mechanika részletes megoldások

Mechanika részletes megoldások Mechanika rézlee egoláok kineaika alapjai 6 k 6 6 7 6 k 6 c 6 j 6 h k? k? Feléeleze hogy a kapu azonnal ozíja a kezé (nulla a reakcióieje): k 6 k 67 6 Figyelebe ée hogy a laba ebeége nagyobb lez ha a jáéko