Optika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van.

Hasonló dokumentumok
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Optika fejezet felosztása

A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.

OPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

Geometriai optika. Fénytani alapfogalmak, a fény egyenes vonalú terjedése

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz

Az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

OPTIKA. Vékony lencsék. Dr. Seres István

Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen. Fermat-elv

Optika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető

OPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Geometriai Optika (sugároptika)

Fizika informatikusoknak I.

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

Optika az orvoslásban

14. Előadás Döntött impulzusfrontú THz gerjesztési elrendezés optimalizálása

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

A fény visszaverődése

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

OPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István

OPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v

Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reflexió sík és görbült határfelületen

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

Történeti áttekintés

A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban.

V. Deriválható függvények

OPT TIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István

Elektromágneses hullámok - Interferencia

Hullámok, hanghullámok

Röntgendiffrakció. Orbán József PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet november

NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!

2. OPTIKA. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül.

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.

Optika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok

Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak

13. Előadás. A Grid Source panelen a Polarization fül alatt megadhatjuk a. Rendre az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

GEOMETRIAI OPTIKA I.

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

AZ OPTIKAI TERVEZÉS ALAPJAI

Elektromágneses hullámok - Hullámoptika

Rezgések és hullámok

MateFIZIKA: Szélsőértékelvek a fizikában

Elektrokémiai fémleválasztás. Felületi érdesség: definíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás során

8. Előadás. 1) Üveg félhenger

A gradiens törésmutatójú közeg I.

A fény terjedése és kölcsönhatásai I.

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József

Az optika tudományterületei

Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Digitális tananyag a fizika tanításához

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Megoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk.

6Előadás 6. Fénytörés közeghatáron

Kristályok optikai tulajdonságai. Debrecen, december 06.

Hullámoptika II.Két fénysugár interferenciája

FAIPARI ALAPISMERETEK

8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István

XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA

A szem optikája. I. Célkitűzés: II. Elméleti összefoglalás: A. Optikai lencsék

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?

3. OPTIKA I. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül.

Villamos gépek tantárgy tételei

Optika gyakorlat Példa: Leképezés hengerlencsén keresztül. 1. ábra. Hengerlencse. P 1 = n l n R = P 2. = 2 P 1 (n l n) 2. n l.

Emlékeztető: az n-dimenziós sokaság görbültségét kifejező mennyiség a Riemann-tenzor (Riemann, 1854): " ' #$ * $ ( ' $* " ' #µ

NÉMETH LÁSZLÓ VÁROSI MATEMATIKA VERSENY 2013 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY OSZTÁLY ÁPRILIS 8.

A tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011

1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1

FIZIKA I. KATEGÓRIA 2015-ben, a Fény Évében

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

FAIPARI ALAPISMERETEK

Optika gyakorlat 7. Fresnel együtthatók, Interferencia: vékonyréteg, Fabry-Perot rezonátor

24. Fénytörés. Alapfeladatok

Komplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0

képzetes t. z = a + bj valós t. a = Rez 5.2. Műveletek algebrai alakban megadott komplex számokkal

A hullámoptika alapjai

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február II.forduló -10. osztály


OPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék

Átírás:

Optika Mi a féy? Látható elektromágeses sugárzás. Geometriai optika (modell) Féysugár: ige vékoy párhuzamos féyyaláb Ezt a modellt haszálva az optikai jeleségek széles köréek magyarázata egyszerű geometriai problémák megoldásakét adható meg.. egyees voalú terjedés törvéye. visszaverődési törvéy = 3. törési törvéy A beeső féysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört féysugár egy síkba va. Fermat-elv si c si c Mide szöget a beesési merőlegestől mérük! *** Midez egyetle elvből következik! A legrövidebb idő elve : két pot között a geometriailag lehetséges utak közül a féysugár a valóságba azt a pályát követi, amelyek megtételéhez a legrövidebb időre va szüksége.

π si si h si h If β > β h Teljes visszaverődés belső > külső Alkalmazások: Optikai szál, optikai rost, (edoszkópia) ***

Egyszerű görbült felület leképezése (r sugarú gömb): si si Ebbe az esetbe a törőerősség: t k r D Alkalmazás: az emberi szemre Pl. a szaruhártya törőerőssége közeg r mm '- D dpt levegő 0,37 48 szaruhártya 7,7,37 Két görbült felület leképezése: Lecsetörvéy: *** t k f ( ) r r r, -r a lecse görbületi sugarai, pedig a törésmutatója 3

Képalkotás lecsékkel (vékoy lecse közelítés) az optikai tegelyhez közeli ú. paraxiális sugarakra Egyszerű agyító Két esetet kell összevetük: a T tárgyat. lecse élkül a tisztálátás távolságából (a 5 cm) ézve szög alatt látjuk. lecsével t távolságból ézve szög alatt látjuk K virtuális kép Szögagyítás (defiíció): N tg tg és felhaszáljuk, hogy t f k 4

Az egyszerű agyító esetébe: T tg a N t tg T t a Két praktikus választás lehetséges: I. ha k = -a akkor II. ha k = - akkor a f k a N +, f a N f Az I. esetbe akkomodált, a II.-ba em akkomodált végtelebe tekitő szemmel ézük, ilyekor t = f. *** Lecseredszerek () mikroszkóp Nem akkomodált szemmel ézük: A mikroszkóp szögagyítása: N tg tg da f f 5

Lecseredszerek () törőerősség Mekkora a közös fókusztávolsága két szorosa egymás mellé helyezett lecséek L (f ), L (f )? T-re, mit virtuális tárgyra alkalmazzuk a lecsetörvéyt Dközös D D f f f f f f közös közös A törőerősségek összeadódak [/m], dioptria, [dpt]. Alkalmazások: szemüvegek, kotakt lecsék. *** Va, amit em tuduk így megmagyarázi: 6

Iterferecia (két vagy több hullám találkozása egymással) a hullámokkal kapcsolatos legfotosabb jeleség Pl. vízhullám : közvetleül megfigyelhető. Mert elég lassa változik (kis f ) és elég agy méretű (agy ). A féyhullám em ilye. Mikroszkopikus (rövid λ); gyorsa változik (agy f ) Bizoyos feltételek mellet mitázatok jöhetek létre, amelyek időbe em változak, méretük pedig léyegese agyobb mit. Ikoheres és koheres hullámok A koheres hullámok térbe és időbe szabályozotta keltődek, valamilye módo szikroizáltak. 7

Fizikai optika vagy hullámoptika (másik modell) Alapja a HuygesFresel-elv A Huyges-elv szerit egy hullámfelület mide egyes potjából elemi hullámok idulak ki, az új hullámfelület eze elemi hullámok közös burkolófelülete. Az egyees voalú féyterjedés, a féyvisszaverődés és a féytörés törvéyei eek alapjá is leírhatók. Fresel ezt azzal egészítette ki, hogy az új burkolófelület létrejöttekor érvéyesül a szuperpozíció elve is, ami em más, mit aak a tapasztalati téyek a kvatitatív megfogalmazása, hogy két hullám összetalálkozásakor zavartalaul keresztülhaladak egymáso. Tipikus féyiterferecia kísérlet és mitázat: Féyelhajlás két rése (Youg-féle kísérlet) (diffrakció) Az erősítések és gyegítések helyeit a fáziskülöbség () határozza meg. 8

Adott helye a rezgési állapotokat forgó vektorokkal szemléltetjük: Az eredő rezgés amplitúdóját (A eredő ) a kompoesek (A) vektori összege adja meg. Szemük em az amplitúdókat, haem a égyzetükkel aráyos féyteljesítméyeket (P) érzékeli. Mivel A eredő P eredő, és A eredő = A + A ezért P eredő P + P. Két vektor (A, A ) eredője (A eredő ), illetve aak égyzete, ha a köztük lévő szög : P A eredő = A + A A A cos(- ) (kosziusz tétel) P A eredő = A + A + A A cos Ha A = A = A, akkor A eredő = A ( + cos) 9

A fáziskülöbséget () az útkülöbség (s) és a hullámhossz () viszoya szabja meg. Ha L >> d, akkor az útkülöbség s = dsi. A fáziskülöbség pedig: s d si d ta d x L Szemléltetés: Maximumok figyelhetők meg a = k vagy s = k; k = 0,,, feltételek megfelelő helyeke. Alkalmazások: a mikroszkópok feloldóképességéek meghatározásáál. 0

A féy elektromágeses hullám ezért polarizálható traszverzális lieárisa polarizált féy vagy síkba polarizált féy De va elliptikusa polarizált féy is. Optikai aizotropia Pl. aizotrop ayagba a megfelelőe módo lieárisa polarizált féy terjedési sebessége függ a terjedés iráyától. Eek oka az ayag struktúrájával kapcsolatos. Következméyek, alkalmazások: kettős törés, polarizációs mikroszkóp.