Analı zis elo ada sok

Hasonló dokumentumok
Programoza s I. 10. elo ada s Rendezett to mbo k. Sergya n Szabolcs

II. orsza gos magyar matematikaolimpia XXIX. EMMV Szatma rne meti, februa r 28. ma rcius 3. VIII. oszta ly

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

PRECÍZ Információs füzetek

Programoza s I. 11. elo ada s Oszd meg e s uralkodj! elvu algoritmusok. Sergya n Szabolcs

RAP-4 ELEKTROMECHANIKUS SOROMPÓ

Programoza s I. 13. elo ada s Moho algoritmusok. Sergya n Szabolcs

Elemi matematika szakkör

Hírlevél február. Fejleszte sek e s va ltoza sok a Precıź Integra lt U gyviteli Informa cio s rendszerben I.

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

10288 M A G Y A R K Z L N Y 2004/120. sz $)A (" m II. r $)A (& sz JOGSZABLYOK A Korm $)A (" ny tagjainak rendeletei Az igazs $)A (" g (9 gy-miniszter

Differenciálegyenletek

Speciális bútorok. Laborbútor. Oktatási bútor. Ipari bútor. Mérlegasztal. Laborszék

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE

PRCX PRCX. Perdületes mennyezeti befúvóelem

BALATON szelet Nyerj vagy Nyerj!

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA

MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

1. Bevezetés Differenciálegyenletek és azok megoldásai

Differenciálegyenlet rendszerek

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő- testület július 30.-án tartandó ülésére

Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

CLEAN-PRECÍZ Integrált ügyviteli rendszer. Őstermelői bevallás készítése

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

Analízis. Ha f(x) monoton nő [a;b]-n, és difható egy (a;b)-beli c helyen, akkor f'(c) 0

Informa cio k, Mo dszerek, O tletek e s Megolda sok a Precıź Integra lt U gyviteli Informa cio s rendszerhez. T31. Standolás

Berente Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016.(V.26.) önkormányzati rendelete

Megjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám évi CLXIII. tv.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft ja nu ár 27.

A fontosabb definíciók

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A Kormány rendeletei

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Valószín ségelmélet házi feladatok

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Biztonsà gtechnikai Adatlap

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Kockázati folyamatok. Sz cs Gábor. Szeged, szi félév. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

Matematika A1a Analízis

KOPRO szivattyú család

2. Halmazelmélet (megoldások)

SZOCIÁLPOLITIKAI HELYZETKÉP ALULNÉZETBŐL. Szabó János szociálpolitikus

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

6. Folytonosság. pontbeli folytonosság, intervallumon való folytonosság, folytonos függvények

Heart ra te correc ti on of t he QT interva l d ur i ng e xercise

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: január 1-től

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

102. sz m A MAGYAR K ZT RSAS G HIVATALOS LAPJA. Budapest, jё li us 23., cs t rt k TARTALOMJEGYZ K. ra: 315 Ft. Oldal

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: januártól

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

1. Oldja meg a z 3 (5 + 3j) (8 + 2j) 2. Adottak az A(1,4,3), B(3,1, 1), C( 5,2,4) pontok a térben.

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

Ötletek és javaslatok a városrehabilitáció folyamatának menedzseléséhez

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK kö tet ára: 5124, Ft

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

FELVÉTELI VIZSGA, július 21. Írásbeli próba MATEMATIKÁBÓL A. RÉSZ

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

12. sz m A MAGYAR K ZT RSAS G HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu r 25., p ntek TARTALOMJEGYZ K. ra: 250, Ft. Oldal

MATEMATIKA GYAKORLÓ FELADATGYŰJTEMÉNY

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak tanév 2. félév

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

Vizsgatematika. = kötelez bizonyítás Minden tételnél fontosak az el adáson elhangzott példák/ellenpéldák! Vizsgatematika 1 / 42

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

e s gyakorlati alkalmaza sai

(x + 1) sh x) (x 2 4) = cos(x 2 ) 2x, e cos x = e

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

Méretek, tömegadatok és támasztási távolságok

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10

r a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2.

Dierenciálhatóság. Wettl Ferenc el adása alapján és

Átírás:

Vajda Istva n Neumann Ja nos Informatika Kar O budai Egyetem 1 / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Logaritmikus differencia la s f (x)g (x) g (x) = e ln f (x) = e g (x) ln f (x) = f (x) g (x) ln f (x) = =e g (x) ln f (x) + g (x) f (x) f (x) g (x) = f (x) g (x) ln f (x) + g (x) f (x) Pe lda: Legyen f (x) = x α, α R. 1 α α f (x) = (x ) = x ln x + α = αx α 1 x Megjegyze s: Az eredme ny megfelel a kora bbi specia lis esetekben kapott o sszefu gge seknek. / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Logaritmikus differencia la s f (x)g (x) g (x) = e ln f (x) = e g (x) ln f (x) = f (x) g (x) ln f (x) = =e g (x) ln f (x) + g (x) f (x) f (x) g (x) = f (x) g (x) ln f (x) + g (x) f (x) Pe lda: Legyen f (x) = x α, α R. 1 α α f (x) = (x ) = x ln x + α = αx α 1 x Megjegyze s: Az eredme ny megfelel a kora bbi specia lis esetekben kapott o sszefu gge seknek. / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Logaritmikus differencia la s f (x)g (x) g (x) = e ln f (x) = e g (x) ln f (x) = f (x) g (x) ln f (x) = =e g (x) ln f (x) + g (x) f (x) f (x) g (x) = f (x) g (x) ln f (x) + g (x) f (x) Pe lda: Legyen f (x) = x α, α R. 1 α α f (x) = (x ) = x ln x + α = αx α 1 x Megjegyze s: Az eredme ny megfelel a kora bbi specia lis esetekben kapott o sszefu gge seknek. / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Logaritmikus differencia la s Pe lda k: Legyen f (x) = x x. 1 = x x (1 + ln x) f (x) = (x ) = x 1 ln x + x x x x Legyen f (x) = x x sin x. f (x) = (x x sin x) = (x x ) sin x + x x cos x = = x x (1 + ln x) sin x + x x cos x = x x (sin x + (ln x) sin x + cos x) 3 / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Logaritmikus differencia la s Pe lda k: Legyen f (x) = x x. 1 = x x (1 + ln x) f (x) = (x ) = x 1 ln x + x x x x Legyen f (x) = x x sin x. f (x) = (x x sin x) = (x x ) sin x + x x cos x = = x x (1 + ln x) sin x + x x cos x = x x (sin x + (ln x) sin x + cos x) 3 / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Parame teres alakban megadott fu ggve ny differencia la sa Te tel: Legyen x = ϕ(t), y = ψ(t), ahol t Dϕ = Dψ e s ϕ inverta lhato. Ha ϕ(t) e s ψ(t) differencia lhato k t -ban e s ϕ (t ) 6=, akkor a parame teres alakban megadott f fu ggve ny differencia lhato az x = ϕ(t ) helyen e s f (x ) = ψ (t ) ϕ (t ) π Pe lda: Legyen x = cos t e s y = e t sin t, ahol t [, ]. A megadott intervallumban a cos t inverta lhato e s deriva ltja csak t = -ban. Teha t π pl. a t = parame tere rte khez tartozo x = 3 helyen a parame teresen 6 megadott f fu ggve ny deriva ltja π 3 1 6 π e + t t ψ 6 3 e sin t + e cos t = f ( )= = 4.61 sin t ϕ π6 1 4 / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Parame teres alakban megadott fu ggve ny differencia la sa Te tel: Legyen x = ϕ(t), y = ψ(t), ahol t Dϕ = Dψ e s ϕ inverta lhato. Ha ϕ(t) e s ψ(t) differencia lhato k t -ban e s ϕ (t ) 6=, akkor a parame teres alakban megadott f fu ggve ny differencia lhato az x = ϕ(t ) helyen e s f (x ) = ψ (t ) ϕ (t ) π Pe lda: Legyen x = cos t e s y = e t sin t, ahol t [, ]. A megadott intervallumban a cos t inverta lhato e s deriva ltja csak t = -ban. Teha t π pl. a t = parame tere rte khez tartozo x = 3 helyen a parame teresen 6 megadott f fu ggve ny deriva ltja π 3 1 6 π e + t t ψ 6 3 e sin t + e cos t = f ( )= = 4.61 sin t ϕ π6 1 4 / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Implicit alakban megadott fu ggve ny differencia la sa Az implicit fu ggve nyt megado egyenlet mindke t oldala t differencia ljuk, e s ebbo l a deriva lt e rte ke t kifejezzu k. Pe lda: Az x y 3x y + 4xy 4 = implicit alakban megadott fu ggve ny grafikonja a tmegy a P (, 3) ponton. A fu ggve ny deriva ltja ebben a pontban: xy + x yy 6xy 3x y + 4y + 4xy = x yy 3x y + 4xy = xy + 6xy 4y y (x y 3x + 4x) = xy + 6xy 4y y = xy + 6xy 4y 3 = x y 3x + 4x 5 Megjegyze s: Mivel y egy fu ggve ny, y -et o sszetett fu ggve nyke nt, xy -t szorzatfu ggve nyke nt kell differencia lni. 5 / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Implicit alakban megadott fu ggve ny differencia la sa Az implicit fu ggve nyt megado egyenlet mindke t oldala t differencia ljuk, e s ebbo l a deriva lt e rte ke t kifejezzu k. Pe lda: Az x y 3x y + 4xy 4 = implicit alakban megadott fu ggve ny grafikonja a tmegy a P (, 3) ponton. A fu ggve ny deriva ltja ebben a pontban: xy + x yy 6xy 3x y + 4y + 4xy = x yy 3x y + 4xy = xy + 6xy 4y y (x y 3x + 4x) = xy + 6xy 4y y = xy + 6xy 4y 3 = x y 3x + 4x 5 Megjegyze s: Mivel y egy fu ggve ny, y -et o sszetett fu ggve nyke nt, xy -t szorzatfu ggve nyke nt kell differencia lni. 5 / 13

Specia lis differencia la si szaba lyok Implicit alakban megadott fu ggve ny differencia la sa Az implicit fu ggve nyt megado egyenlet mindke t oldala t differencia ljuk, e s ebbo l a deriva lt e rte ke t kifejezzu k. Pe lda: Az x y 3x y + 4xy 4 = implicit alakban megadott fu ggve ny grafikonja a tmegy a P (, 3) ponton. A fu ggve ny deriva ltja ebben a pontban: xy + x yy 6xy 3x y + 4y + 4xy = x yy 3x y + 4xy = xy + 6xy 4y y (x y 3x + 4x) = xy + 6xy 4y y = xy + 6xy 4y 3 = x y 3x + 4x 5 Megjegyze s: Mivel y egy fu ggve ny, y -et o sszetett fu ggve nyke nt, xy -t szorzatfu ggve nyke nt kell differencia lni. 5 / 13

A differencia la s ko ze pe rte kte telei Rolle-te tele Te tel: Ha f folytonos az [a, b]-n, differencia lhato ]a, b[-n e s f (a) = f (b), akkor ξ ]a, b[, amelyre teljesu l, hogy f (ξ) =. Bizonyı ta s: Az a llı ta s nyilva nvalo an teljesu l, ha f konstans [a, b]-n. Ha f nem konstans, akkor felvesz f (a)-to l ku lo nbo zo e rte ket ]a, b[-ben. Te telezzu k fel, hogy felvesz f (a)-na l nagyobb e rte ket. A Weierstrass-te tel e rtelme ben a fu ggve nynek van [a, b]-n maximuma, ami ez esetben az intervallum belseje be esik. Legyen ξ ]a, b[ abszolu t maximumhelye f -nek [a, b]-n. 6 / 13

A differencia la s ko ze pe rte kte telei Rolle-te tele Te tel: Ha f folytonos az [a, b]-n, differencia lhato ]a, b[-n e s f (a) = f (b), akkor ξ ]a, b[, amelyre teljesu l, hogy f (ξ) =. Bizonyı ta s: Az a llı ta s nyilva nvalo an teljesu l, ha f konstans [a, b]-n. Ha f nem konstans, akkor felvesz f (a)-to l ku lo nbo zo e rte ket ]a, b[-ben. Te telezzu k fel, hogy felvesz f (a)-na l nagyobb e rte ket. A Weierstrass-te tel e rtelme ben a fu ggve nynek van [a, b]-n maximuma, ami ez esetben az intervallum belseje be esik. Legyen ξ ]a, b[ abszolu t maximumhelye f -nek [a, b]-n. 6 / 13

A differencia la s ko ze pe rte kte telei x ξ < y f (x) f (ξ) = lim, x ξ x ξ mert x [a, ξ[ esete n f (x) f (ξ). x ξ x ξ > Rolle-te tele f (ξ) f (x) f (ξ) f (x) f (ξ) Hasonlo an f (x) f (ξ), x ξ x ξ mert x ]ξ, b] esete n f (x) f (ξ). x ξ f+ (ξ) = lim+ a ξ b x 7 / 13

A differencia la s ko ze pe rte kte telei Rolle-te tele Mivel a fu ggve ny a felte telek szerint differencia lhato ξ-ben, f+ (ξ) = [f (ξ) = f (ξ), ami csak akkor lehetse ges, ha f (ξ) =. Megjegyze sek: Hasonlo okoskoda ssal bizonyı thatjuk az a llı ta st, ha nincs az intervallumban f (a)-na l nagyobb e rte k, viszont van f (a)-na l kisebb. A Rolle-te tel szemle letes jelente se, hogy a felte teleket teljesı to fu ggve ny grafikonja nak van az x-tengellyel pa rhuzamos e rinto je. 8 / 13

A differencia la s ko ze pe rte kte telei Rolle-te tele Mivel a fu ggve ny a felte telek szerint differencia lhato ξ-ben, f+ (ξ) = [f (ξ) = f (ξ), ami csak akkor lehetse ges, ha f (ξ) =. Megjegyze sek: Hasonlo okoskoda ssal bizonyı thatjuk az a llı ta st, ha nincs az intervallumban f (a)-na l nagyobb e rte k, viszont van f (a)-na l kisebb. A Rolle-te tel szemle letes jelente se, hogy a felte teleket teljesı to fu ggve ny grafikonja nak van az x-tengellyel pa rhuzamos e rinto je. 8 / 13

A differencia la s ko ze pe rte kte telei Lagrange-te tele Te tel: Ha az f valo s-valo s fu ggve ny folytonos az [a, b] e s differencia lhato az ]a, b[ intervallumon, akkor ξ ]a, b[, amelyre teljesu l, hogy f (b) f (a) f (ξ) =. b a Bizonyı ta s: f (b) f (a) Tekintsu k a g (x) = (x a) + f (a) linea ris fu ggve nyt. Ez b a ugyancsak folytonos az [a, b] e s differencia lhato az ]a, b[ intervallumon, ı gy a h(x) = f (x) g (x) fu ggve nyre is fenna ll ugyanez a ke t tulajdonsa g, tova bba h(a) = h(b) =. Ezek szerint a h fu ggve nyre teljesu lnek az intervallumon a Rolle-te tel felte telei, teha t ξ ]a; b[, amelyre h (ξ) =. Mivel a deriva la s e s a mu veletek kapcsolata alapja n h (ξ) = f (ξ) g (ξ), f (b) f (a). eze rt f (ξ) = g (ξ) = b a 9 / 13

A differencia la s ko ze pe rte kte telei Lagrange-te tele y Megjegyze s: A Lagrange-te tel szemle letes jelente se, hogy a fu ggve nynek f (b) f (a) meredekse gu, van b a azaz az intervallum ve gponjaihoz tartozo go rbepontokon a tmeno szelo vel pa rhuzamos e rinto je. a ξ b x 1 / 13

A differencia la s ko ze pe rte kte telei Cauchy-fe le ko ze pe rte kte tel Te tel: Ha az f e s g valo s-valo s fu ggve nyek folytonosak az [a, b] e s differencia lhato k az ]a, b[ intervallumon, tova bba x ]a, b[ esete n g (x) 6=, akkor ξ ]a, b[, amelyre teljesu l, hogy f (ξ) f (b) f (a) = g (ξ) g (b) g (a) 11 / 13

Magasabbrendu deriva ltak Magasabbrendu deriva ltak Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny differencia lhato az x hely egy ko rnyezete ben e s f differencia lhato x -ban, akkor az f fu ggve ny x -beli deriva ltja t az f fu ggve ny x -beli ma sodik deriva ltja nak nevezu k. Jelo le sek: f (x ), d f dx x=x Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny n 1-szer differencia lhato az x hely egy ko rnyezete ben e s f (n 1) differencia lhato x -ban, akkor az f (n 1) fu ggve ny x -beli deriva ltja t az f fu ggve ny x -beli n-edik deriva ltja nak nevezu k. dn f Jelo le sek: f (n) (x ), dx n x=x 1 / 13

Magasabbrendu deriva ltak Magasabbrendu deriva ltak Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny differencia lhato az x hely egy ko rnyezete ben e s f differencia lhato x -ban, akkor az f fu ggve ny x -beli deriva ltja t az f fu ggve ny x -beli ma sodik deriva ltja nak nevezu k. Jelo le sek: f (x ), d f dx x=x Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny n 1-szer differencia lhato az x hely egy ko rnyezete ben e s f (n 1) differencia lhato x -ban, akkor az f (n 1) fu ggve ny x -beli deriva ltja t az f fu ggve ny x -beli n-edik deriva ltja nak nevezu k. dn f Jelo le sek: f (n) (x ), dx n x=x 1 / 13

Magasabbrendu deriva ltak Magasabbrendu deriva ltak Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny differencia lhato az x hely egy ko rnyezete ben e s f differencia lhato x -ban, akkor az f fu ggve ny x -beli deriva ltja t az f fu ggve ny x -beli ma sodik deriva ltja nak nevezu k. Jelo le sek: f (x ), d f dx x=x Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny n 1-szer differencia lhato az x hely egy ko rnyezete ben e s f (n 1) differencia lhato x -ban, akkor az f (n 1) fu ggve ny x -beli deriva ltja t az f fu ggve ny x -beli n-edik deriva ltja nak nevezu k. dn f Jelo le sek: f (n) (x ), dx n x=x 1 / 13

Magasabbrendu deriva ltak Magasabbrendu deriva ltak Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny differencia lhato az x hely egy ko rnyezete ben e s f differencia lhato x -ban, akkor az f fu ggve ny x -beli deriva ltja t az f fu ggve ny x -beli ma sodik deriva ltja nak nevezu k. Jelo le sek: f (x ), d f dx x=x Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny n 1-szer differencia lhato az x hely egy ko rnyezete ben e s f (n 1) differencia lhato x -ban, akkor az f (n 1) fu ggve ny x -beli deriva ltja t az f fu ggve ny x -beli n-edik deriva ltja nak nevezu k. dn f Jelo le sek: f (n) (x ), dx n x=x 1 / 13

Magasabbrendu deriva ltak Magasabbrendu deriva ltak Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny n-szer differencia lhato egy H halmaz minden pontja ban, akkor a H R, x 7 f (n) (x) fu ggve nyt f n-edik differencia lha nyados (deriva lt) fu ggve nye nek nevezzu k. Jelo le sek: f (n), dn f dx n 13 / 13

Magasabbrendu deriva ltak Magasabbrendu deriva ltak Definı cio : Ha az f valo s-valo s fu ggve ny n-szer differencia lhato egy H halmaz minden pontja ban, akkor a H R, x 7 f (n) (x) fu ggve nyt f n-edik differencia lha nyados (deriva lt) fu ggve nye nek nevezzu k. Jelo le sek: f (n), dn f dx n 13 / 13