Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: januártól

Átírás

1 Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: januártól

2 Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE KIZÁRÁSOK SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI Köz lé si és vál to zás-be je len té si kö te le zett ség A Szer zô dô (Biz to sí tott) kö te le zett sé gei biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se ese tén MENTESÜLÉSEK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT ÖNRÉSZESEDÉS BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK A kár té rí té si összeg megál la pí tá sa Kár ki fi ze tés SZAKÉRTÔI ELJÁRÁS TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS EGYÉB RENDELKEZÉSEK Vissz ke re se ti jog Zá log jog Al kal ma zan dó jog sza bá lyok Elévü lés ELEMI KÁROK ÉS EGYÉB KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK) NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK) JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK ELÔGONDOSKODÁS KIZÁRÁSOK BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK Alap fe de zet (FLEXA) Tûz Vil lám csa pás Rob ba nás, össze rop pa nás Lé gi jár mû le zu ha ná sa Ki bô ví tett fe de zet (EC) Vi har Föld ren gés Ár víz Fel hô sza ka dás Jég ve rés Hó nyo más Elekt ro mos áram okoz ta tûz Füst és hô kiáram lá sa Szik la om lás, kô om lás, föld csu szam lás, la vi na Is me ret len épít mény vagy üreg beom lá sa Ve ze té kes víz ká rok Tûz ol tó be ren de zés ki lyu ka dá sa Tech no ló giai csô ve ze ték tö ré se Köz le ke dé si esz köz be leüt kö zé se Össz koc ká za tú fe de zet (All Risks) ZÁRÓ RENDELKEZÉS 20 H 5000/ /139 1

4 3. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK KIZÁRÁSOK BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK FEDEZETI TARTAM KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ZÁRÓ RENDELKEZÉS BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK Be tö ré ses lo pás Rab lás KIZÁRÁSOK BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÁROK MEGTÉRÜLÉSE BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK VÉDELMI ELÔÍRÁSOK ZÁRÓ RENDELKEZÉS PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK BIZTOSÍTÁSI FEDEZET BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI VÉDELMI ELÔÍRÁSOK ZÁRÓ RENDELKEZÉS KÜLDÖTTRABLÁS FELTÉTELEI BIZTOSÍTÁSI FEDEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉS ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ZÁRÓ RENDELKEZÉS 32 MELLÉKLET 33 A BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS-, PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK- ÉS KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELÔÍRÁSAI MECHANIKAI- FIZIKAI VÉDELEM Teljeskörû me cha ni kai vé de lem Rész le ges me cha ni kai vé de lem Mi ni má lis me cha ni kai vé de lem Ér ték tá ro ló val szem ben tá masz tott kö ve tel mé nyek ELEKTRONIKAI VÉDELEM Tel jeskö rû elekt ro ni kai jel zô rend szer Fe lü let vé de lem Tér vé de lem Tárgy vé de lem Rész le ges elekt ro ni kai jel zô rend szer Mi ni má lis elekt ro ni kai jel zô rend szer 45 2 H 5000/ /139

5 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK Je len biz to sí tá si sza bály zat a biz to sí tá si köt vénnyel, a köt vény ben hi vat ko zott egyéb sza bály za tok kal és zá ra dé kok kal együtt egy biz to sí tá si szer zô dést ké pez. Je len sza bály zat ban, a szer zô dés fo gal má ba min dig be le kell ér te ni a köt vényt, an nak eset le ges kiegé szí té seit és a köt vény ben hi vat ko zott egyéb sza bály za to kat, zá ra dé ko kat is. 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA Je len biz to sí tá si szer zô dés, egyéb ki kö tés hiá nyá ban ha tá ro zat lan tar ta mú. A szer zô dés év for du ló ja, egyéb ki kö tés hiá nyá ban a koc ká zat vi se lés kez de té nek dá tu ma. A szer zô dést mind a Biz to sí tó, mind a szer zô dô év for du ló ra fel mond hat ja. A fel mon dást év for du ló elôtt, azt legalább 30 nap pal megelô zôen írás ban te he tik meg a fe lek. A szer zô dés a biz to sí tá si díj ese dé kes sé gé tôl szá mí tott 30 nap el tel té vel meg szû nik, ha ad dig a hát - ra lé kos dí jat nem fi zet ték meg, a fe lek díj ha lasz tás ban nem ál la pod tak meg, il let ve a Biz to sí tó a dí jat bí ró sá gi úton nem ér vé nye sí tet te. A díj nem fi ze tés miatt meg szûnt biz to sí tá si szer zô dést a biz to sí tá si díj utó la gos be fi ze té se nem hoz za új ból lét re. A biz to sí tó ez eset ben kö te les a be fi ze tett díj visszauta lá sá ra. 1.2 TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE A biz to sí tá si szer zô dés te rü le ti ha tá lya: Ma gyaror szág. A koc ká zat vi se lés he lye a biz to sí tá si szer zô dés ben meg je lölt in gat la nok (te lep he lyek), épü le tek vagy az épü le tek he lyi sé gei. 1.3 KIZÁRÁSOK A biz to sí tá si fe de zet nem ter jed ki azok ra a ká rok ra, a) ame lye ket há bo rús ese mé nyek, meg szál lás, har ci cse lek mé nyek (füg get le nül at tól, hogy tör tént-e had üze net vagy sem) bár mely faj tá ja oko zott, il let ve fen ti ese mé nyek kö vet kez mé nyei képp ke let - kez tek; b) ame lye ket har ci esz kö zök okoz tak; c) ame lye ket ka to nai/pol gá ri ha tó sá gok ren del ke zé sei okoz tak, vagy azok miatt ke let kez tek; d) ame lyek fel ke lés, lá za dás, za var gás, fosz to ga tás, sztrájk miatt, vagy ve lük bár mi lyen mó don össze - füg gés ben ke let kez tek; e) ame lyek el bo csá tott mun ká sok vagy mun ka he lyi rend za va rás ban részt ve vôk, va la mint bár mi lyen po li ti kai szer ve zet tel kap cso lat ban, il let ve an nak ne vé ben fel lé pô sze mé lyek miatt, vagy ve lük (fel - lé pé sük kel) össze füg gés ben ke let kez tek; H 5000/ /139 3

6 f) ame lyek a nuk leá ris ener gia ká ro sí tó ha tá sa, vagy su gár zó anya gok bár mi lyen cé lú fel hasz ná lá sá - val össze füg gés ben/miatt ke let kez tek, még ab ban az eset ben sem, ha ezek a ká rok a sza bály zat - ban de fi niált biz to sí tá si ese mé nyek ké pé ben je lent kez tek; g) ame lyek ter ro riz mus ál tal köz vet le nül vagy köz vet ve oko zott, an nak ré vén vagy kö vet kez mé nye - ként ká rok, vagy következményi kár ként ke let kez tek; Ter ro riz mus alatt je len szer zô dés ben a kö vet ke zô ér ten dô: Ter ro ris ta cse lek mény alatt az olyan cse le ke de tet ért jük, amely nek so rán töb bek kö zött (de nem ki zá ró la go san) kény szert, erô sza kot, nuk leá ris/bio ló giai/ve gyi fegy ve re ket, tö meg pusz tí tó fegy ve re ket hasz nál nak, meg sem mi sí tik, meg za var ják vagy szét zi lál ják a kom mu ni ká ciós és in for ma ti kai rend sze re ket és/vagy az ál ta luk köz ve tí tett/hor do zott in for má ció kat, sza bo tál nak vagy akár mi lyen más mó don bár mi fé le kárt okoz nak vagy er re kí sér le tet tesz nek, és/vagy a fen ti cse lek mé nyek kel fe nye get nek bár mely sze - mélyt vagy sze mé lyek cso port ját/cso port jait, füg get le nül at tól, hogy egye dül, avagy va la mely szer ve zet ne vé ben vagy az zal kap cso lat ban, po li ti kai, val lá si, ideo ló giai vagy más ha son ló in dí - ték ból cse lek sze nek, be leért ve azt a szán dé kot, hogy nyo mást gya ko rol ja nak va la mely kor mány - ra és/vagy fé lel met kelt se nek a tár sa da lom ban, vagy an nak bár mely ré te gé ben. A fe de zet bôl ki zá rás ra ke rül nek to váb bá azok a ká rok, vesz te sé gek vagy költ sé gek, ame lye ket köz vet le nül vagy köz vet ve bár mi lyen fen tebb meg ha tá ro zott ter ro ris ta cse lek mény kor lá to zá sá - ra, el há rí tá sá ra, el foj tá sá ra, ha tá sá nak csök ken té sé re vagy az zal bár mi fé le össze füg gés ben tett in téz ke dés oko zott, ered mé nye zett vagy az zal kap cso la to san ke let kez tek. Amennyi ben nem ál la pít ha tó meg, hogy a g) pont 2. be kez dés ben meg ha tá ro zot tak nak meg fe lelô ter ro ris ta cse lek mény rôl van-e szó, ak kor a va ló szí nû ség mér le ge lé sé re ke rül sor (ti. a leg na gyobb va ló szí nû ség el ve ke rül al kal ma zás ra). Ab ban az eset ben, ha je len zá ra dék bár mely ré sze ér vény te len nek vagy vég re hajt ha tat lan nak bi - zo nyul na, a fenn ma ra dó rész(ek) to vább ra is tel jes mér ték ben ér vé nye sek és ha tá lyo sak ma rad - nak. h) ame lyek vul kán ki tö rés miatt, vagy az zal össze füg gés ben ke let kez tek; i) bír ság, köt bér, ké se del mi ka mat vagy egyéb bün te tô jel le gû költ sé gek; j) ame lyek in for má ció vesz tés miatt, vagy az zal össze füg gés ben ke let kez tek az aláb biak sze rint; Ada tok vagy szoft ver ká ro so dá sa vagy sé rü lé se, így kü lö nö sen az ada tok ban, szoft ve rek ben és szá mí tó gé pes prog ra mok ban ke let ke zett azon ká ros vál to zá sok, ame lye ket az ere de ti struk tú ra tör lé se, sé rü lé se vagy tor zu lá sa okoz, to váb bá bár mi fé le üzem szü ne ti vesz te ség, ame lyet ezek a ká ro so dá sok ill. sé rü lé sek ered mé nyez nek. Et tôl a ki zá rás tól füg get le nül, to vább ra is fe de zet ben ma rad az ada tok ill. a szoft ver olyan ká ro so dá sa vagy sé rü lé se, amely va la mely biz to sí tott, és a va gyon tárgy lé nye gét érin tô fi zi kai ká ro so dás köz vet len kö vet kez mé nye. Azok a ká rok és vesz te sé gek, ame lyek a mû kö dés, a ren del ke zés re ál lás, a hasz nál ha tó ság mér - té ke vagy az ada tok, szoft ve rek ill. szá mí tó gé pes prog ra mok elér he tô sé gé nek csök ke né se miatt ke let kez tek, to váb bá bár mi fé le üzem szü ne ti vesz te ség, ame lyet ezek a ká ro so dá sok ill. sé rü lé sek ered mé nyez nek. 1.4 SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI A Biz to sí tott nak, tô le tel he tôen gon dos kod nia kell a ká rok megelô zé sé rôl. A Biz to sí tott kö te les sa ját költ sé gé re el vé gez ni min den olyan éssze rû átala kí tást, be ve zet ni min den olyan biz ton sá gi in téz ke dést, amely a ká rok be kö vet ke zé sé nek va ló szí nû sé gét, il let ve az azok ál tal be kö vet ke zô rom bo lást csök ken ti. 4 H 5000/ /139

7 1.4.1 Köz lé si és vál to zás-be je len té si kö te le zett ség A Szer zô dô (Biz to sí tott) kö te les a szer zô dés kö tés kor, va la mint a biz to sí tás tar ta ma alatt 30 na pon be - lül a biz to sí tás vál la lá sá val kap cso la tos min den olyan lé nye ges kö rül ményt a Biz to sí tó val kö zöl ni, ame lye ket is mert, vagy is mer nie kel lett. A fe lek lé nye ges kö rül mény nek te kin tik kü lö nö sen az aláb bia kat: a) ha a biz to sí tott va gyon ér ték ben vál to zás állt be (va gyon nö ve ke dés, csök ke nés); b) ha a biz to sí tá si szer zô dés ben fog lalt koc ká zat vi se lé si hely(ek) meg vál toz tak; c) ha a biz to sí tott va gyon tár gyak va la me lyi két bér be ad ta; d) ha a szer zô dés ben megál la po dot tól el té rô alap-, il let ve mel lék te vé keny ség foly ta tá sá ba kez dett; e) a biz to sí tott va gyont érin tô csôd el já rás vagy fel szá mo lá si el já rás in dult; f) ha a kár megelô zés vagy kár el há rí tás rend sze ré ben lé nye ges mó do su lás tör tént. Ha a Szer zô dô (Biz to sí tott) a szer zô dés ben meg ha tá ro zott lé nye ges kö rül mé nyek vál to zá sát 30 na - pon be lül írás ban nem je len ti be, a Biz to sí tó kár té rí té si kö te le zett sé ge nem áll be, ki vé ve, ha bi zo nyít - ják, hogy az el hall ga tott vagy be nem je len tett kö rül ményt a Biz to sí tó a szer zô dés kö tés kor is mer te, vagy az nem ha tott köz re a biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se kor A Szer zô dô (Biz to sí tott) kö te le zett sé gei biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se ese tén A biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se ese tén a Biz to sí tott kö te le zett sé gei a kö vet ke zôk: a) a kár ese mény be kö vet ke zé se (a kár ról tör tént ér te sü lé se) után azt ha la dék ta la nul, de leg ké sôbb 2 na - pon be lül be kell je len te nie a Biz to sí tó nak; a tûz biz to sí tá si ese ményt (ide ért ve bár mely olyan ese - ményt is, amely tü zet oko zott) ha la dék ta la nul je len te nie kell az il le té kes tûz ren dé sze ti ha tó ság nak is; b) be tö ré ses lo pás, rab lás kár nál, és min den más olyan kár nál, mely va ló szí nû sít he tôen bûn cse lek - mény kö vet kez mé nye, ér te sí te nie kell a rend ôr sé get; c) tô le tel he tôen gon dos kod nia kell a kár el há rí tá sá ról és eny hí té sé rôl, mely in téz ke dé sek so rán kö - vet nie kell a Biz to sí tó út mu ta tá sait, elôírá sait; d) a kár ese mény után a biz to sí tott va gyon tárgy(ak) ál la po tá ban a Biz to sí tott a kár fel vé tel nap jáig csak a kár eny hí tés hez szük sé ges mér té kig vál toz tat hat. Ha a Biz to sí tó, vagy kép vi se lô je a kár be je - len tés tôl szá mí tott 5 na pon be lül nem szem lé zi meg a ká ro so dott va gyon tár gya(ka)t, a Biz to sí tott in téz ked het a hely reál lí tás meg kez dé sé rôl, de a ki se lej te zett, al kat ré sze ket, be ren de zé se ket to - vábbi 30 na pig vál to zat lan ál la pot ban meg kell ôriz nie; e) a Biz to sí tó, an nak meg bí zott ja és szak ér tô je szá má ra le he tô vé kell ten nie min den olyan vizs gá la - tot, amely a kár oká nak, nagy sá gá nak, va la mint a biz to sí tá si ese ménnyel kap cso la tos biz to sí tá si szol gál ta tás mér té ké nek meg ha tá ro zá sá ra vo nat ko zik; f) A Biz to sí tott nak a kár ügy vizs gá la ta so rán a Biz to sí tó ré szé re min den írás be li és szó be li fel vi lá go sí - tást meg fe le lôen és teljeskörûen kell megad nia. g) Üzem szü net-biz to sí tá si ese mény ese tén Biz to sí tott nak ren del ke zés re kell bo csá ta nia a fo lyó év re vo nat ko zó meg ren de lé se ket, visszaiga zo lá so kat, vál lal ko zá si és szál lí tá si szer zô dé se ket, to váb bá a fo lyó év rôl, va la mint az elô zô há rom év rôl az üz le ti köny ve ket, lel tá ra kat, mér le ge ket, se géd köny - ve ket, szám lá kat és egyéb bi zony la to kat, amennyi ben ezek nek az évek nek az üz let me ne te alap ján megítél he tô, hogy ho gyan ala kult vol na az üz let me net az üzem szü net be kö vet ke zé se nél kül. H 5000/ /139 5

8 Amennyi ben a Biz to sí tott a c) al pont ban fog lalt kö te le zett sé geit meg sze gi, a Biz to sí tó men te sül a kár meg fi ze té se alól. Amennyi ben a Biz to sí tott az a) f) pon tok ban fog lalt kö te le zett sé gei nek nem, vagy csak rész ben tesz ele get, a Biz to sí tó annyi ban kö te les kár té rí té si kö te le zett sé gé nek ele get ten ni, amennyi ben az a kár - eset megál la pí tá sát, il let ve a Biz to sí tó kár té rí té si kö te le zett sé gét nem be fo lyá sol ta. Tûz kár ese tén a Biz to sí tott nak a kár ügy vég le ges le zá rá sá hoz a tûz ren dé sze ti ha tó ság ál tal kiadott ha tó sá gi bi zo nyít ványt a Biz to sí tó ren del ke zé sé re kell bo csá ta nia. Be tö ré ses lo pás-, rab lás kár nál a Biz to sí tott nak a vég le ges kár té rí té si összeg ki fi ze té sé hez a nyo mo zó ha tó ság nyo mo zást meg szün te - tô ha tá ro za tát, il let ve a bí ró ság jog erôs ha tá ro za tát a Biz to sí tó ren del ke zé sé re kell bo csá ta nia. E kö - te le zett ség meg sze gé se ese tén a Biz to sí tó tel je sí té si kö te le zett sé ge nem áll be. 1.5 MENTESÜLÉSEK A Biz to sí tó men te sül fi ze té si kö te le zett sé ge alól, amennyi ben bi zo nyít ja, hogy a kárt a Biz to sí tott, il le tô leg a Szer zô dô fél; a Biz to sí tott ve ze tô je, vagy a biz to sí tott va gyon tár gyak ke ze lé sé vel együtt já ró mun ka kört be töl tô tag ja(i), vagy szer ve(i) jog el le ne sen, szán dé ko san vagy sú lyo san gon dat la nul okoz ta(ák). A Biz to sí tó ak kor is men te sül fi ze té si kö te le zett sé ge alól, ha bi zo nyít ja, hogy a fent fel so rolt sze mé lyek, szer vek bár me lyi ke a biz to sí tá si sza bály zat ban il let ve a ha tá lyos jog sza bá lyok ban, óvó rend sza bá lyok ban, ha tó sá gi ha tá ro za tok ban va la mint a Biz to sí tott felügye le ti szer vé nek uta sí tá sai ban rög zí tett kár megelô zé si és kár eny hí té si kö te le zett sé gét meg - szeg te. ha a Biz to sí tott meg kí sér li a Biz to sí tót csa lárd mó don azon té nyek te kin te té ben meg té vesz te ni, me lyek a kár té rí tés okát, vagy mér té két il le tôen je len tô ség gel bír nak. 1.6 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG A biz to sí tá si összeg a biz to sí tott va gyon tárgy nak a biz to sí tá si szer zô dés ben meg je lölt ér té ke. A biz to sí tá si szer zô dés ben a va gyon tár gyak ra meg ha tá ro zott biz to sí tá si össze gek nek meg kell fe lel - niük a va gyon tár gyak után pót lá si új ér té ké nek. Az egyes va gyon cso por tok biz to sí tá si össze gét a va gyon cso port ba tar to zó va gyon tár gyak után pót - lási új ér té ké nek meg fe le lôen, a tel jes biz to sít ha tó va gyon ér ték fi gye lem be vé te lé vel kell meg ha tá roz - ni, va la mint éven te legalább a sta tisz ti kai hi va tal ál tal megál la pí tott éven kén ti inf lá ció mér té ké vel nö vel ni kell az alul biz to sí tott ság el ke rü lé se ér de ké ben. A fe lek megál la pod hat nak úgy, hogy, fen tiek tôl el té rôen, a biz to sí tá si összeg a biz to sí tott va gyon tár - gyak brut tó könyv szerinti ér té ke. Ezt a tényt a biz to sí tá si köt vény ben rög zí te ni szük sé ges. Je len biz to sí tá si sza bály zat ban fel so rolt va gyon tár gya kat, il let ve va gyon cso por to kat a szer zô dô fe lek a kö vet ke zôk sze rint te kin tik biz to sí tott nak: a té te le sen fel so rolt va gyon tár gya kat a fe lek a té te len ként meg je lölt biz to sí tá si összeg ere jéig te kin - tik biz to sí tott nak olyan mó don, hogy min den egyes va gyon tárgy ese té ben a kár té rí tés fel sô ha tá - ra az il le tô va gyon tárgy ra megadott biz to sí tá si összeg; 6 H 5000/ /139

9 a va gyon cso por tot a fe lek a meg je lölt biz to sí tá si összeg ere jéig te kin tik biz to sí tott nak, mely összeg egy ben a kár té rí tés fel sô ha tá ra is. Az egyes va gyon cso port ba tar to zó va gyon tár gya kat a kár ren de - zés so rán a Biz to sí tó úgy te kin ti, mint ha azo kat kü lön biz to sí tot ták vol na. 1.7 KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT A kár ese mé nyek re ki fi ze tett kár té rí té si összeg fel sô ha tá ra egy biz to sí tá si idô sza kon be lül a szer zô dés - ben va gyon cso por ton ként fel tün te tett biz to sítási összeg. A biz to sí tá si szer zô dés ben a fe lek bi zo nyos té te lek nél (biz to sí tá si ese mény, va gyon tárgy, va gyon cso - port, biz to sí tott költ ség, üzem szü ne ti vesz te ség stb.), a biz to sí tá si összeg(ek)tôl füg get len kár té rí té si limit al kal ma zá sá ban is megál la pod hat nak. Ez eset ben a kár té rí té si limite(ke)t a köt vé nyen fel kell tün tet ni. A kár té rí té si li mit ezek nél a té te lek nél a biz to sí tá si idô sza kon be lül a Biz to sí tó kár té rí té sé nek fel sô ha - tá ra, ak kor is, ha a kár tény le ges össze gét, il let ve a kár ese ménnyel kap cso lat ban tény le ge sen fel me - rült költ sé gek ezt meg ha lad ják. Ezek nél a té te lek nél a kár idô pont tól a biz to sí tá si idô szak to váb bi ré szé re ér vé nyes kár té rí té si li mit a kár té rí tés össze gé vel, va la mint az ön rész le vo ná sá val csök ken. 1.8 ÖNRÉSZESEDÉS A biz to sí tó a kár té rí té si össze get a biz to sí tá si mó do zat sze rin ti ön rész le vo ná sá val ha tá roz za meg. 1.9 BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS A biz to sí tás éves dí ja a biz to sí tá si szer zô dés sze rin ti az egyes va gyon cso por tok ra megál la pí tott biz to sí tá si össze gek és a szer zô dés ben rög zí tett vo nat ko zó díj té tel(ek) szor za ta. A biz to sí tá si idô szak - ra ese dé kes díj a szer zô dés ben meg ha tá ro zott idô pont ban, egy összeg ben fi ze ten dô. A biz to sí tá si díj megál la po dás sze rin ti rész le tek ben tör té nô fi ze té se ese tén a Biz to sí tó a biz to sí tá si idô szak ra ese dé kes díj egy összeg ben tör té nô meg fi ze té sét kö ve tel he ti: ha a Biz to sí tott (Szer zô dô) egy rész let tel egész ben vagy rész ben hát ra lék ba ke rül, vagy ha szol gál ta tás ra ke rül sor. Egy év nél rö vi debb, ha tá ro zott idô tar tam ra kö tött biz to sí tás ese tén a Biz to sí tó az éves díj nak meg fe - le lô fo rint össze get idô ará nyo san kal ku lál ja KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK A kár té rí té si összeg megál la pí tá sa A kár té rí tés megál la pí tá sá nál a Biz to sí tó a va gyon tárgy tel jes (totál) ká ra ese tén a biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé sé nek idô pont já ban meg ha tá roz ha tó (a szer zô dés meg kö té se sze rin ti mód szer rel szá mí - tott) után pót lá si új ér té két, ja ví tás sal hely reál lít ha tó va gyon tárgy ese té ben a hely reál lí tás ér té két ve - szi ala pul, amely nem ha lad hat ja meg az után pót lá si új ér té ket. Amennyi ben a sé rült, il let ve meg sem mi sült va gyon tárgy egy éven be lül nem ke rül hely reál lí tás ra, illet ve pót lás ra, újraelôállításra, a Biz to sí tó a va gyon tárgy ko rá nak, el hasz ná ló dá sá nak, ron gá ló dá sá - H 5000/ /139 7

10 nak, vagy tar tós üzem szü net kö vet kez té ben már ko ráb ban beállt ér ték csök ke nés fi gye lem be vé te lé - vel megál la pí tott kár idô pon ti (avult) ér té ket (rész kár nál az an nak meg fe le lô rész ér té ket) te kin ti a kár - té rí té si összeg ma xi mu má nak. A Biz to sí tó után pót lá si új ér ték nek a kö vet ke zô ér té ke ket te kin ti: a) épü le tek (épít mé nyek) ese té ben, azok - a he lyi vi szo nyok nak meg fe le lô - új jáépí té si költ sé ge; b) használati tár gyak, mun ka esz kö zök, gé pek és egyéb mû sza ki be ren de zé sek ese té ben, azok új ra - be szer zé si költ sé geit (új ér té két); c) a Biz to sí tott ál tal elôál lí tott fél kész és kész ter mé kek ese té ben azok újraelôállítási költ sé gét; d) áruk, anya gok, alap-, nyers anya gok ese té ben, a kár idô pon ti új ra be szer zé si költ sé gét. A biz to sí tó az után pót lá si új ér té ket a kár idô pont já ra vo nat koz tat ja. Kár idô pon ti avult ér ték: a va gyon tárgy új ér té ke, csök kent ve a hasz nált sá gi fo ká nak (mû sza ki avu lás) meg fe le lô összeg gel, a kár idô pont já ra vo nat koz tat va. Amennyi ben a biz to sí tá si össze gek a biz to sí tott va gyon tár gyak brut tó könyv szerinti ér té kei alap ján let tek megál la pít va, ak kor a biz to sí tó a biz to sí tott va gyon tár gyak rész le ges ká ro so dá sa ese tén ha a ká ro so dott va gyon tár gyak tel jes pót lás ra vagy tel jes hely reál lí tás ra ke rül nek a ká ro kat után pót lá si ér té ken de ma xi mum a biz to sí tott va gyon tárgy könyv szerinti ér té kén té rí ti meg. To tál kár ese tén a kár té rí tés fel sô ha tá ra a biz to sí tott va gyon tárgy brut tó könyv sze rin ti ér té ke. Ha a biz to sí tá si összeg ala cso nyabb, mint köz vet le nül a biz to sí tá si ese mény elôt ti, a biz to sí tás mód - sze ré vel meg ha tá ro zott ér ték (alul biz to sí tás), a Biz to sí tó a ke let ke zett kárt csak a biz to sí tá si összeg és a biz to sí tá si ér ték ará nyá ban té rí ti meg. Ha a biz to sí tá si összeg ma ga sabb, mint köz vet le nül a biz to sí tá si ese mény elôt ti a biz to sí tás mód sze - ré vel meg ha tá ro zott ér ték (túl biz to sí tás), a Biz to sí tó a ke let ke zett kárt az után pót lá si ér ték ere jéig té - rí ti meg, az után pót lá si ér ték és a biz to sí tá si összeg kü lön bö ze té re az adott biz to sí tá si idô szak ra já ró biz to sí tá si dí jat Biz to sí tott ké ré sé re ne ki vissza fi ze ti. Ide gen tu laj do nú va gyon tár gyak, áruk ese té ben a Biz to sí tó e va gyon tár gyak biz to sí tá si össze gén be lül a ke let ke zett kárt kár idô pon ti avult ér té ken té rí ti meg. A Biz to sí tó nem té rí ti meg a ja ví tás sal (hely reál lí tás sal) va la mint pót lás sal kap cso lat ban fel me rült, a kö vet ke zôk ben fel so rolt több let költ sé ge ket: a) éj sza ka vagy mun ka szü ne ti na po kon vég zett mun ka miatt fel me rült túlóra költ sé geit; b) exp ressz- és spe ciá lis szál lí tá sok fu var dí jait; c) lé gi szál lí tá sok több let költ sé geit. Ha a hely reál lí tás il let ve pót lás so rán nem az ere de ti ál la pot jön lét re, a Biz to sí tó csak az ere de ti ál la - pot hely reál lí tá sá nak szá mí tott költ sé geit té rí ti meg. A Biz to sí tó nem té rí ti meg az össze tar to zó va gyon tár gyak ese tén (ide ért ve a gé pek, gé pi be ren de - zé sek, készülékek tar ta lék al kat ré szeit is) azt az ér ték csök ke nést, ame lyet a nem ká ro so dott va gyon - tár gyak a töb bi va gyon tárgy meg ron gá ló dá sa vagy meg sem mi sü lé se miatt el szen ved tek. A Biz to sí tó az ál ta lá nos for gal mi adót ab ban az eset ben té rí ti meg, ha a Biz to sí tott nak a hely reál lí tás - sal, pót lás sal kap cso lat ban ál ta lá nos for gal mi adó fi ze té si kö te le zett sé ge van, és a Biz to sí tott az ál ta - lá nos for gal mi adót nem igé nyel he ti vissza. A Biz to sí tó a hasz no sít ha tó ma rad vány ér té két a kár té rí té si összeg bôl le von ja. 8 H 5000/ /139

11 Üzem szü ne ti ká rok ese tén, amennyi ben azok a szer zô dés alap ján biz to sí tot tak, a kár té rí té si összeg meg ha tá ro zá sá nál a Biz to sí tó fi gye lem be ve szi azo kat az ob jek tív kö rül mé nye ket (kü lö nö sen: a pia ci hely zet, az ér té ke sí té si le he tô sé gek, sze zo ná lis in ga do zá sok, üze mi kö rül mé nyek vál to zá sa), ame lyek az üzem me net re ha tás sal let tek vol na, ha nem kö vet ke zik be a kár. A Biz to sí tó nem té rí ti meg: a) azt az el ma radt üze mi nye re sé get, ame lyet a biz to sí tott üzem a fe de ze ti tar tam alatt a biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se nél kül sem ért vol na el, b) azo kat a fo lya ma tos üze mi költ sé ge ket, ame lye ket a biz to sí tott üzem a fe de ze ti tar tam alatt a biz - to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se nél kül sem gaz dál ko dott vol na ki, c) azo kat a rá for dí tá so kat (költ sé ge ket), ame lyek bôl a Biz to sí tott nak a fe de ze ti tar ta mon túl is hasz - na szár ma zik, il let ve ame lyek kel a nem biz to sí tott költ sé ge ket fe de zi, d) az olyan üzem szü ne ti vesz te sé ge ket, ame lyek össze ge a biz to sí tá si szer zô dés ben meg ha tá ro zott ön ré sze se dést nem érik el. e) azon kész ter mé kek eladá sá ból re mélt pro fi tot, ame lyek eladá sa ak kor is le he tet len len ne, ha a biz - to sí tá si ese mény nem kö vet ke zik be. A biz to sí tá si szer zô dés ben meg ha tá ro zott biz to sí tá si össze gek nem szol gál nak bi zo nyí té kul az el ma - radt üze mi nye re ség, il let ve a fo lya ma tos üze mi költ sé gek tény le ges mér té ké re. Alul biz to sí tás ese tén, amennyi ben a biz to sí tá si szer zô dés ben meg ha tá ro zott biz to sí tá si összeg/kár té - rí té si li mit ala cso nyabb, mint a tény le ges üzem szü ne ti vesz te sé gek alap ján a szer zô dés sze rin ti fe de - ze ti tar tam ra szá mí tott tel jes biz to sí tá si összeg / kár té rí té si li mit, a Biz to sí tó en nek az arány nak meg - fe le lô mér ték ben té rí ti meg a tény le ges üzem szü ne ti vesz te sé ge ket, ki vé ve, ha a kü lön bö zet nem ha - lad ja meg a 10%-ot Kár ki fi ze tés A Biz to sí tó a kár ki fi ze té sét tûz kár nál, rob ba nás nál a tûz ren dé sze ti ha tó ság ál tal kiadott ha tó sá gi bi - zo nyít vány, be tö ré ses lo pás és rab lás nál a nyo mo zó ha tó ság nyo mo zást meg szün te tô ha tá ro za tá nak meg kül dé sé hez kö ti. Amennyi ben a fe lek szak ér tô(ke)t bíz tak meg a kár té rí té si összeg megál la pí tá sá ra, a mind két fél ál tal el fo ga dott szak ér tôi vé le mény beér ke zé sé hez, pe res el já rás ese tén a bí ró ság jog erôs ha tá ro za tá nak meg kül dé sé hez kö ti. A Biz to sí tó a megál la pí tott vég le ges kár té rí té si össze get a kár ki fi ze té sé hez szük sé ges irat (több irat ese tén, az utol só irat) beér ke zé sét kö ve tô 15 na pon be lül, a Biz to sí tott ré szé re fi ze ti meg. A Biz to sí tó nem kö te lez he tô kár té rí té si elô leg fi ze té sé re. A Biz to sí tó el ha laszt ja a ki fi ze tést, ha a kár ral kap cso lat ban a Biz to sí tott (Szer zô dô) el len rend ôr sé gi vagy bün te tô bí ró sá gi vizs gá lat in dul, a vizs gá lat le zá rá sáig SZAKÉRTÔI ELJÁRÁS Biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se kor a Biz to sí tott és a Biz to sí tó kö zö sen és egy más írás be li ér te sí té - se mel lett kü lön-kü lön is szak ér tôt il let ve szak ér tôi szer ve ze tet kér het fel szak vé le mény el ké szí té sé re. H 5000/ /139 9

12 A szak vé le mény költ sé geit az a fél vi se li, aki a szak ér tô nek il let ve a szak ér tôi szer ve zet nek an nak el ké - szí té sé re a meg bí zást ad ta. Kö zös fel ké rés ese tén a fel me rü lô költ sé ge ket a meg bí zók fe le-fe le arány - ban vi se lik. Mind a szak ér tôk, mind a Biz to sí tó azo nos mó don kö te le zet tek a tu do má suk ra ju tott ada tok (kö rül - mé nyek) ti tok ban tar tá sá ra TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS Ha a Biz to sí tott/szer zô dô va la mely más Biz to sí tó nál va la mely, a biz to sí tá si szer zô dés ben fog lalt biz - to sí tott va gyon tárgy ra, költ ség re, vesz te ség re ugyanazon, vagy rész ben megegye zô koc ká za to kat fe de zô biz to sí tást kö tött, tar to zik azt a Biz to sí tó nak ha la dék ta la nul be je len te ni. Amennyi ben egy kár igény fel me rü lé se kor más ugyanazon koc ká za tot fe de zô ko ráb ban kö tött biz to sí tás is ér vény ben van, a Biz to sí tó kár té rí té si kö te le zett sé ge csak azon összeg ere jéig ter jed, amely a két ér vé nyes biz to sí tás szol gál ta tá si ma xi mu ma kö zöt ti kü lönb ség, fel té ve, hogy je len biz to - sí tás szol gál ta tá si ma xi mu ma ma ga sabb EGYÉB RENDELKEZÉSEK Vissz ke re se ti jog Amennyi ben a Biz to sí tó a kárt meg té rí tet te, úgy ôt il le tik meg azok a jo gok, ame lyek a Biz to sí tot tat illet ték meg a kár oko zó sze mé lyek kel szem ben, és a biz to sí tott kö te les min den ada tot a Biz to sí tó ren - del ke zé sé re bo csá ta ni a vissz ke re set ér de ké ben Zá log jog Amennyi ben va la mely biz to sí tott va gyon tárgy ra zá log jog ke rül be jegy zés re, a Biz to sí tott (Szer zô dô) kö te les azt a Biz to sí tó nak ha la dék ta la nul be je len te ni, a jo go sult meg je lö lé sé vel. A zá log jog tár gyá nak ká ro so dá sa, meg sem mi sü lé se, el ve szé se ese tén a kár té rí tés ki fi ze té se kor a Biz - to sí tó elô ször a zá log jo go sult kár té rí té si igé nyét elé gí ti ki. A Biz to sí tott nak fi ze ten dô kár té rí té si összeg bôl a zá log jo go sult nak ki fi ze tett össze get le von ja. A Biz to sí tó nem té rí ti meg a zá log jo go sult ká rát ab ban az eset ben, ha a zá log jo go sult ma ga a Biz to sí tott vagy ha a kárt a zá log jo go sult szán dé ko san vagy sú lyo san gon dat la nul okoz ta Al kal ma zan dó jog sza bá lyok A biz to sí tá si szer zô dés re, va la mint a fel té te lek ben / szer zô dés ben nem tag lalt kér dé sek ben a ha tá lyos ma gyar jog sza bá lyok ren del ke zé sei az irány adóak Elévü lés A szer zô dés bôl ere dô igé nyek a biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé sé tôl szá mí tott egy év el tel té vel elévül nek. 10 H 5000/ /139

13 2. ELEMI KÁROK ÉS EGYÉB KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI A Biz to sí tó je len szer zô dés alap ján a szer zô dés ben fog lalt kár té rí té si kor lá to zá sok és a kár té rí té si sza bá lyok fi gye lem be vé te lé vel meg té rí ti a biz to sí tá si ese mé nyek ál tal a biz to sí tott va gyon tár gyak - ban ke let ke zô ká ro kat. Je len szer zô dés alap ján biz to sí tá si ese mény nek mi nô sül nek, a kö vet ke zôk ben fel so rolt és de fi niált ká ro sí tó ese mé nyek, ha azok be kö vet ke zé se ese tén a biz to sí tott va gyon tár gyak meg sé rül nek, meg sem mi sül nek. Az ele mi ká rok és egyéb kiegé szí tô biz to sí tás kü lön bö zô, a ké sôb biek ben fel so rolt fe de ze ti kö rök re köt he tô meg. A szer zô dés re ér vé nyes fe de ze ti kör(öke)t a köt vény ben szük sé ges fel tün tet ni. 2.1 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK) Biz to sí tott va gyon tárgy(ak)nak (va gyon cso port(ok)nak) kell te kin te ni min den, a biz to sí tá si szer zô - dés ben meg ne ve zett, a Biz to sí tott tu laj do ná ban lé vô in gat lant és in gó sá got; va la mint min den olyan, ide gen tu laj don ban lé vô va gyon tár gyat (va gyon cso por tot), me lyet a tu laj don jog fenn tar tá sa mel lett a biz to sí tott nak átad tak (bé relt, lí zin gelt, bér mun ká ra, ja ví tás ra, bi zo mány ba át vett va gyon tár gyak). 2.2 NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK) Nem biz to sí tott va gyon tárgy nak kü lö nö sen a kö vet ke zôk: a) épí té si te lek, épü let (épít mény) nél kü li in gat lan; b) föld, vi zek, le ve gô, alag utak, hi dak, gá tak, töl té sek, víz tá ro lók, dok kok, mó lók, olaj-, gáz ku tak, bá - nyák, fel tá rá sok; c) lé gi-, ví zi jár mû vek, ûr ha jó, il let ve ezek ré szegy sé gei, ra ko má nya; d) for gal mi en ge dély hez kö tött köz úti gép jár mû vek, gép jár mû után fu tók és von ta tók, vas úti jár mû - vek, moz do nyok, gör dü lô ál lo mány; e) épí tés, össze- vagy szét sze re lés, beüze me lés, tesz te lés alatt ál ló va gyon tárgy; f) min ták, szem lél te tô mo del lek, pro to tí pu sok és kiál lí tá si tár gyak; g) ira tok, ter vek, üz le ti köny vek, vagy egyéb, bár mi lyen jel le gû és for má ban tá rolt adat és leírás; h) lá bon ál ló nö vé nyi kul tú rák, fló ra és fau na, élô ál la tok, mik roor ga niz mu sok; i) pénz be do bó pénz kiadó pénz vál tó au to ma ták tar tal muk kal együtt; j) kész pénz, csekk, pos ta utal vány, ta ka rék könyv, ér ték pa pír, bé lyeg, át ru ház ha tó ter mé sze tû ok má - nyok és egyéb ér ték pa pí rok; k) ék sze rek, drá ga kö vek, arany-, ezüst-, pla ti na-, va la mint egyéb szí nes fém tár gyak, arany ru dak, ér - mék, mû tárgy, mû vé sze ti al ko tá sok, szôr me, an tik vi tá sok. H 5000/ /139 11

14 2.3 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK A Biz to sí tó meg té rí ti a biz to sí tá si szer zô dés sze rin ti biz to sí tá si ese mé nyek be kö vet ke zé se so rán il let - ve az zal kap cso lat ban fel me rü lô és iga zol ha tó, a ká rok sú lyos bo dá sá nak megaka dá lyo zá sát vagy ha tá sai eny hí té sét szol gá ló in téz ke dé sek költ sé geit, ame lyek a ká ro so dott va gyon tárgy el szál lí tá sá val, az ideig le nes fe dés sel (te tô zet), dú co lás sal, áll vá nyo zás sal, az ideig le nes köz mû ve sí tés sel, to váb bá az eset le ges kény szer-ki te le pí té si vagy meg men tett va gyon biz ton sá gát szol gá ló in téz ke dés sel kap cso - lat ban me rül tek fel. Az ilyen kár eny hí tés költ sé gei ak kor is a Biz to sí tót ter he lik, ha a kár eny hí tés nem ve ze tett ered mény re. A Biz to sí tó a já ru lé kos költ sé get a köt vény ben fel tün te tett li mi tig té rí ti meg. Já ru lé kos költ ség nek te kint jük kü lö nö sen az aláb bia kat: a) az ol tás és men tés költ sé geit, be leért ve az ide gen tu laj don ban az ol tás, men tés so rán ke let ke zett ká ro kat is, ki vé ve a köz ér dek szol gá la tá ra hí va tott tûz ol tó ság vagy más se gít ség nyúj tás ra kö te le - zett szol gál ta tá sai val kap cso la tos költ sé ge ket; b) a rom- és tör me lék el ta ka rí tás költ sé geit, ame lyek - ha csak a ma rad vány ér té kek fel mé ré se so rán nem ke rül tek be szá mí tás ra - a kár hely szín meg tisz tí tá sá val, va la mint a bon tá si tör me lék nek és a nem fel hasz nál ha tó ma rad vá nyok nak a leg kö ze leb bi és hi va ta lo san en ge dé lye zett le ra kó hely re szál lí tá sá val kap cso lat ban me rül tek fel; c) a bon tá si költ sé ge ket, ame lyek a biz to sí tott va gyon tár gyak meg ma radt ré szei nek szük sé ges sé vá - ló el bon tá sá val és azok nak a leg kö ze leb bi és hi va ta lo san en ge dé lye zett le ra kó hely re szál lí tá sá val kap cso lat ban me rül tek fel; d) a ta ka rí tá si költ sé ge ket, ame lyek a biz to sí tott va gyon tár gyak megóvá sa, il let ve a kár hely szín hely - reál lí tás utá ni meg tisz tí tá sá val kap cso lat ban me rül tek fel; e) a szét- és össze sze re lés költ sé geit, ame lyek a kár fel szá mo lá sa (hely reál lí tás) so rán be ren de zé sek le-, vagy vissza sze re lé sé vel kap cso lat ban me rül tek fel. 2.4 ELÔGONDOSKODÁS A szer zô dô fe lek megál la pod hat nak úgy, hogy elô gon dos ko dá si összeg meg ha tá ro zá sá ra kü lön kár - té rí té si li mi tet ha tá roz nak meg, ame lyet a köt vény ben kü lön fel kell tün tet ni. Eb ben az eset ben az elô gon dos ko dá si kár té rí té si li mit ere jéig a biz to sí tó nem men te sül a kár té rí tés alól azon a jog cí men, hogy a szer zô dô a biz to sí tott va gyon tárgy ér té ké ben be kö vet ke zett vál to zá sá ra vo nat ko zó be je len - tési kö te le zett sé gé nek nem tett ele get. Amennyi ben kár té rí té si li mit kü lön elô gon dos ko dás ra nem ke rült meg ha tá ro zás ra, ezek a több let ká rok nem biz to sí tot tak. Az elô gon dos ko dás ra vo nat ko zó be je len té si kö te le zett ség kö ré be tar to zó ese mé nyek: Esz kö zök vá sár lá sa Esz kö zök át cso por to sí tá sa A Biz to sí tó az elô gon dos ko dást a köt vény ben fel tün te tett li mi tig té rí ti meg. 2.5 KIZÁRÁSOK A biz to sí tá si vé de lem az Ál ta lá nos Fel té te lek ben, va la mint a kü lön bö zô fe de ze tek ben fel so rolt ki zá - rá so kon túl me nôen te kin tet nél kül a ke let ke zés oká ra, nem ter jed ki azok ra a ká rok ra, ame lyek: 12 H 5000/ /139

15 a) tar tós idô já rá si ha tá sok miatt ke let kez tek (las san és fo lya ma to san vég be me nô ál lag rom lás); b) a ká ro so dott va gyon tárgy olyan ér ték csök ke né sé bôl szár maz nak, ame lyek a to váb bi ren del te tés - sze rû hasz ná la tot nem be fo lyá sol ják; c) a meg sem mi sült va gyon tárgy nem ká ro so dott tar ta lék al kat ré szei, tar to zé kai ere de ti cé lú fel hasz - ná lá sá nak meg hiú su lá sa miatt ke let kez tek; d) a biz to sí tás meg kö té se kor már meg lé vô olyan hi bák és hiá nyos sá gok miatt ke let kez tek, me lyek rôl a Biz to sí tott (Szer zô dô) tu dott vagy tud nia kel lett; e) az épü le tek, épít mé nyek, gé pek, be ren de zé sek avult sá gá val, azok kar ban tar tá sá nak el mu lasz tá sá - val vagy az épí té si és üze mel te té si sza bá lyok be nem tar tá sá val oko za ti össze füg gés ben ke let kez - tek, ki vé ve, ha a Biz to sí tott bi zo nyít ja, hogy a kár ezek kel a hiá nyos sá gok kal nem volt össze füg - gés ben; f) a ter me lé si fo lya mat leál lá sá ból, szü ne tel te té sé bôl szár ma zó gaz da sá gi hát rány (pl. ter me lés - kiesés, el ma radt ha szon, ki fi ze tett bér vagy egyéb vesz te ség). g) meg té rí té se jog sza bály vagy szer zô dés alap ján a biz to sí tott sé rült, vagy meg sem mi sült va - gyon tárgy gyár tó ját és/vagy for gal ma zó ját ter he lik. 2.6 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK Alap fe de zet (FLEXA) Az alap fe de zet ke re té ben az aláb bi biz to sí tá si ese mé nyek ál tal oko zott ká rok biz to sí tot tak: Tûz Je len szer zô dés ben tûz alatt olyan anya gi vál to zá sok kal együtt já ró, hô és fény je len ség ál tal kí sért, oxi dá ciós fo lya ma tot kell ér te ni, amely nem ren del te tés sze rû tûz tér ben ke let ke zik vagy ott ke let ke - zik, de azt el hagy ja és önerô bôl to vább ter jed ni ké pes. A Biz to sí tó nem té rí ti meg tûz kár ként azo kat a ká ro kat, ame lyek: a) gyul la dá si hô mér sék let alat ti er je dés, be fül le dés, pör kö lô dés, szín- és alak vál to zás, bio ló giai égés, kor ró zió, szag, ve gyi fo lya mat for má já ban kö vet kez nek be, ki vé ve, ha ezek ke let ke zé se vissza ve - zet he tô a tûz biz to sí tá si ese mény re; b) a biz to sí tott va gyon tár gyak ban amiatt ke let kez nek, mert azo kat meg mun ká lás vagy egyéb cél ból tûz nek vagy hô ke ze lés nek ve tik alá, vagy füst ha tás nak te szik ki, ideért ve azt az ese tet, ami kor va - gyon tár gyak a miatt ká ro sod nak, mert azo kat tûz tér be dob ták vagy azok tûz tér be es tek; c) a ren del te tés sze rûen tûz nek, hô ha tás nak ki tett va gyon tár gyak ban (pl. ége tô-, vagy ol vasz tó ke - men cék, ön tô üs tök, ka zá nok, ko hók stb.) tûz ál tal ke let kez tek; d) a tûz kár nél kü li ko rom szennye zô dés bôl szár maz nak; e) a biz to sí tott elekt ro mos gé pek ben, ké szü lé kek ben vagy be ren de zé sek ben az elekt ro mos áram ha - tá sá ra ke let kez tek (pl. túláram, túl fe szült ség, rö vid zár la ti ha tá sok, szi ge te lé si hi bák, elég te len érint ke zés, mé rô-, irá nyí tó- és biz ton sá gi be ren de zé sek meg hi bá so dá sa); f) föld ren gés és/vagy vul kán ki tö rés ál tal köz vet le nül vagy köz vet ve ki vál tott tûz kár oko zá sa miatt ke - let kez tek. H 5000/ /139 13

16 Ab ban az eset ben, ha a b) c) és az e) be kez dés ben leírt okok miatt más biz to sí tott va gyon tár gyak is meg gyul lad nak (át ter je dô tûz), a Biz to sí tó az át ter je dô tûz miatt a más biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke let ke zett ká ro kat meg té rí ti Vil lám csa pás Je len szer zô dés ben vil lám csa pás nak kell te kin te ni az olyan hir te len, fény-, hang-, és hô ha tás sal kí sért töl tés kiegyen lí tô dést, mely a fel hô és a föld fel szín, il let ve a föld fel szí ni tárgy kö zött ját szó dik le. Vil lám csa pás kár nak kell te kin te ni azo kat a ká ro kat, ame lye ket a be csa pó dó vil lám erô- és hô ha tá sa, illet ve a vil lám csa pás miatt az elekt ro mos, il let ve in for ma ti kai há ló zat ban lét re jö vô túl fe szült ség vagy in duk ció okoz a biz to sí tott ob jek tum ban, vagy a sza bad ban tá rolt va gyon tár gyak ban, il let ve az épü - let be be ha to ló vil lám az épü le ten be lül el he lye zett biz to sí tott va gyon tár gyak ban okoz, amennyi ben a biz to sí tott va gyon tár gya kat ma gá ban fog la ló ob jek tum(ok) az ér vény ben lé vô vil lám vé de lem mel el lá tot tak (MSZ 274). A Biz to sí tó meg té rí ti a fen ti ese mény miatt a biz to sí tott elekt ro mos (elekt ro ni kus) gé pek ben, ké szü - lé kek ben és be ren de zé sek ben ke let ke zett ká ro kat is, amennyi ben ezek tran ziens vé de lem mel el lá tot - tak (MSZ IEC :1997) Rob ba nás, össze rop pa nás Je len szer zô dés ben rob ba nás nak il let ve össze rop pa nás nak kell te kin te ni a gá zok, gô zök és po rok ter - jesz ke dé si haj lan dó sá gán ala pu ló, rom bo lás sal, hang ha tás sal já ró gyors erô ha tást. Rob ba nás kár nak kell te kin te ni azo kat a ká ro kat, ame lyek re pü lô gé pek okoz ta hang rob ba nás miatt ke let kez nek. A Biz to sí tó nem té rí ti meg rob ba nás-, össze rop pa nás kár ként azo kat a ká ro kat, ame lyek a) bel sô égé sû mo to rok égésterében fel lé pô rob ba ná sok, va la mint elekt ro mos meg sza kí tók ban a már meg lé vô vagy ke let ke zô gáz nyo más miatt ke let kez nek; b) a nor mál üze me lés sel össze füg gô me cha ni kus ha tás (pl. víz lö kés, cent ri fu gá lis erô, csô tö rés, tö - rés) kö vet kez té ben ke let kez tek; c) tá ro lók ban, tar tá lyok ban a be tá rolt anyag ter mé sze tes nyo má sa, er je dé se miatt ke let kez nek; d) ha tó sá gi en ge dély hez kö tött, terv sze rû rob ban tás ered mé nye ként ke let kez tek; e) ren del te tés sze rûen nagy nyo más nak ki tett va gyon tár gyak ban (tar tály, ka zán, csô ve ze ték stb.) az üze mi nyo más túl lé pé se nél kül ke let kez tek Lé gi jár mû le zu ha ná sa Je len szer zô dés ben biz to sí tá si ese mény nek kell te kin te ni a sze mély zet ál tal irá nyí tott lé gi jár mû vek, illet ve azok ré szei nek vagy ra ko má nyá nak üt kö zé sét vagy le zu ha ná sát. 14 H 5000/ /139

17 2.6.2 Ki bô ví tett fe de zet (EC) Ki bô ví tett fe de zet ki zá ró lag az Alap fe de zet mel lé vá laszt ha tó. A ki bô ví tett fe de zet ke re té ben az aláb - bi biz to sí tá si ese mé nyek ál tal oko zott ká rok biz to sí tot tak: Vi har Je len szer zô dés szem pont já ból vi har nak mi nô sül az olyan lég moz gás, amely nél a legerô sebb szél lö - kés eléri vagy meg ha lad ja a 15 m/s se bes sé get. Vi har kár nak kell te kin te ni azo kat a ká ro kat, ame lye ket a vi har nyo mó-, és szí vó ha tá sa, il let ve az ál ta - la so dort tár gyak a biz to sí tott va gyon tár gyak ban okoz nak. A Biz to sí tó nem té rí ti meg vi har kár ként azo kat a ká ro kat: a) ame lyek a sza bad ban tá rolt, he lyük rôl el moz dít ha tó va gyon tár gyak ban ke let kez tek; b) ame lye ket a vi har ral együtt já ró csa pa dék (esô víz, jég, hó) az épü le tek kül sô va ko la tá ban, bur ko - la tá ban, fes té sé ben oko zott; va la mint a csa pa dék nak a nyi tott ab la kon vagy más nyí lá son tör té nô beáram lá sa miat ti ká ro kat, ki vé ve, ha ezek a nyí lá sok a vi har kö vet kez té ben ke let kez tek; c) ame lyek az épü le tek kül sô fa lain vagy a te tôn el he lye zett tár gyak ban (pl. cé gé rek, vé dô te tôk, an - ten nák, nap ele mek), elekt ro mos szabadvezetékekben, áll vány za tok ban és bár mi lyen épü let (épít - mény) üve ge zé sé ben ke let kez tek; d) ame lyek az idô já rá si vé de lem cél já ból al kal ma zott ideig le nes fe dé sek ben (fó lia, pony va stb.) ke let - kez tek, il let ve az eze ken ke resz tül beáram ló csa pa dék oko zott Föld ren gés Je len szer zô dés ben föld ren gés nek kell te kin te ni a koc ká zat vi se lés he lyén az EMS (Eu ró pai Mak ro - szeiz mi kus Ská la) VII. fo ko za tát elérô föld moz gást. Az ugyanab ból az epi cent rum ból kiin du ló, és az MTA Geo dé ziai és Geo fi zi kai Ku ta tó in té ze te Szeiz - mo ló giai Ob szer va tó riu ma ál tal egy más sal ok sá gi össze füg gés ben ál ló nak nyil vá ní tott 72 órán be lüli ren gé sek so ro za ta egy biz to sí tá si ese mény nek mi nô sül. A Biz to sí tó nem té rí ti meg a mes ter sé ges úton lét re ho zott föld ren gé sek (föld alat ti rob ban tás, stb.) ál tal oko zott ká ro kat Ár víz Je len szer zô dés ben ár víz nek kell te kin te ni ami kor élô vi zek be és ezek be nyílt tor ko lat tal csat la ko zó és bel víz vé del mi töl tés sel el lá tott mes ter sé ges csa tor nák, va la mint mes ter sé ges ta vak ára dás sal ki lép nek med rük bôl és a biz to sí tott va gyon tár gya kat elön tik. Nem té rí ti meg a biz to sí tó azo kat a ká ro kat, ame lyek a hul lám tér ben, il let ve a bel víz vé del mi töl tés és az élô, vagy mes ter sé ges vi zek kö zöt ti te rü le ten, vagy a nem men tett ár te rü le ten lé vô biz to sí tá si va - gyon tár gyak ban ke let kez tek. Nem ter jed ki to váb bá a biz to sí tá si vé de lem a bel víz és a ta laj víz ál tal oko zott, il let ve azok ra vissza ve - zet he tô ká rok ra. H 5000/ /139 15

18 Fel hô sza ka dás Je len szer zô dés ben fel hô sza ka dás nak kell ér te ni az olyan csa pa dék ha tást, ami kor a rö vid idô alatt le - zú dult nagy mennyi sé gû (min. 1 mm/perc) csa pa dék víz fel gyü lem lik, és a víz el ve ze tô rend szer elég - te len sé ge foly tán va gyon tár gya kat ká ro sít. Fel hô sza ka dás kár nak kell te kin te ni azo kat a ká ro kat, ame lye ket a fel hô sza ka dás ból ere dô, ta laj szin - ten áram ló nagy mennyi sé gû víz rom bo lás sal, elön tés sel a biz to sí tott va gyon tár gyak ban okoz. A Biz - to sí tó a ta laj szint alat ti he lyi sé gek ben lé vô va gyon tár gyak ban ke let ke zô kárt csak ab ban az eset ben té rí ti meg, ha azo kat legalább 15 cm ma gas áll vá nyon (euro rak lap) he lyez ték el. A Biz to sí tó nem té rí ti meg felhôszakadáskárként: a) az áram ló víz ál tal a ta laj ban ke let ke zô ká ro kat (eró zió); b) az elön tés nél kü li át ned ve se dés vagy felázás miatt ke let ke zô ká ro kat; c) a fel hô sza ka dás miat ti ár víz, bel víz, ta laj víz ál tal oko zott ká ro kat Jég ve rés Jég sze mek for má já ban le hul ló csa pa dék ál tal a biz to sí tott va gyon tár gyak ban oko zott tö rés, ron cso - lás, sé rü lés, va la mint a jég ve rés ál tal meg bon tott te tôn tör té nô egyide jû beázás. A Biz to sí tó nem té rí ti meg jé ge sô kár ként a) a sza bad ban el he lye zett va gyon tár gyak ban ke let ke zett ká ro kat; b) az esô víz-el ve ze tô csa tor nák ban ke let ke zett ká ro kat; c) azo kat a ká ro kat, ame lyek a te tô szer ke zet kar ban tar tá sá nak el mu lasz tá sa miatt kö vet kez tek be. d) azo kat a ká ro kat, ame lyek a hi deg- és me leg ágyak, üveg há zak, üveg te tôk üve ge zé sé ben, az üveg te tôk ben il let ve az ideig le nes fe dé sek ben (pl. fó lia) ke let kez tek; Hó nyo más Je len szer zô dés ben hó nyo más biz to sí tá si ese mény nek kell te kin te ni az épü le tek (épít mé nyek) te tô ze - tén nagy mennyi ség ben fel gyü lem lô hó sta ti kus nyo má sa miatt be kö vet ke zô tö rést vagy de for má - ciós sé rü lé se ket. Hó nyo más kár nak kell te kin te ni az épü le tek (épít mé nyek) te tô ze té nek, te tô szer ke ze té nek vagy azok ré szei nek sé rü lé se, összeom lá sa, le dô lé se miatt a ben nük, il let ve más biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke let ke zett ká ro kat. A Biz to sí tó nem té rí ti meg hó nyo más kár ként azo kat a ká ro kat, ame lyek a hi deg- és me leg ágyak, üveg há zak, üveg te tôk üve ge zé sé ben, az üveg te tôk ben il let ve az ideig le nes fe dé sek ben (pl. fó lia) ke - let kez tek. 16 H 5000/ /139

19 Elekt ro mos áram okoz ta tûz Je len szer zô dés ben elekt ro mos áram okoz ta tûz nek kell te kin te ni az elekt ro mos áram hô ha tá sa (túláram, túl fe szült ség, rö vid zár la ti ha tá sok, szi ge te lé si hi bák, elég te len érint ke zés, mé rô-, irá nyí tóés biz ton sá gi be ren de zé sek meg hi bá so dá sa) miatt a biz to sí tott elekt ro mos gé pek ben, ké szü lé kek - ben és be ren de zé sek ben fény je len ség kí sé re té ben ke let ke zett tü zet Füst és hô kiáram lá sa Je len szer zô dés ben füst és hô kiáram lá sá nak mi nô sül a Biz to sí tott tu laj do ná ban lé vô tü ze lô, fû tô, fôzô vagy szá rí tó-be ren de zé sek bôl hir te len, elô re nem lát ha tó mó don, nem ren del te tés sze rûen kiáram ló füst és/vagy hô. A Biz to sí tó nem té rí ti meg füst és hô kár ként azo kat a ká ro kat, ame lyek: a) ma gá ban a füs töt il let ve hôt ki bo csá tó tár gyak ban (be ren de zé sek ben) ke let kez tek; b) a va gyon tár gyak hasz ná la ti ér té két nem csök ken tô, ki zá ró lag esz té ti kai ká rok; c) a füst nek il let ve hô nek ren del te tés sze rûen ki tett va gyon tár gyak ban ke let kez tek Szik la om lás, kô om lás, föld csu szam lás, la vi na Je len szer zô dés ben szik la om lás-, kô om lás- il let ve föld csu szam lás nak kell te kin te ni azt az ese ményt, ami kor va la mely szik la-, kô zet da rab il let ve föld-, vagy hó tö meg va la mi lyen ok ból hir te len, elô re nem lát ha tó mó don szo ká sos he lyé rôl el moz dul, le tö rik, le csú szik. Szik la om lás-, kô om lás- il let ve föld csu szam lás-, la vi na- kár nak kell te kin te ni azo kat a ká ro kat, ame lye - ket a le hul ló (el moz du ló) szik la da ra bok, kô zet da ra bok il let ve föld-, vagy hó tö meg a biz to sí tott va - gyon tár gyak ban okoz nak. A Biz to sí tó nem té rí ti meg szik la om lás-, kô om lás- il let ve föld csu szam lás-, la vi na- kár ként: a) a föld ás vá nyi anya gai nak fel tá rá sa so rán, il let ve az zal össze füg gés ben ke let ke zett ká ro kat; b) az épü le tek (épít mé nyek) alat ti fel töl té sek üle pe dé se il let ve az ala pok alat ti ta laj süllye dés, va la - mint a gyen ge ala po zás miatt ke let ke zett ká ro kat Is me ret len épít mény vagy üreg beom lá sa Is me ret len üreg az, amely az épí té si il let ve üze mel te té si en ge dély ben nem sze re pel, vagy a ha tó sá - gok ál tal nincs fel tár va. Is me ret len üreg beom lá sa kár nak kell te kin te ni azo kat a ká ro kat, ame lye ket a ter mé sze tes egyen sú lyi ál la pot kül sô erô ha tás miat ti meg szû né se kö vet kez té ben egy is me ret len üreg hir te len be kö vet - kezô beom lá sa a biz to sí tott va gyon tár gyak ban okoz. A Biz to sí tó nem té rí ti meg a ke let ke zett kárt, ha az is me ret len üreg beom lá sa bá nyá ban, bá nyá sza ti te vé keny ség köz ben, fel ha gyott bá nyák ban tör tént. A Biz to sí tó nem té rí ti meg a beom lott is me ret len üreg fel töl té sé nek költ sé geit. H 5000/ /139 17

20 Ve ze té kes víz ká rok Je len szer zô dés ben víz ve ze ték tö ré sé nek kell te kin te ni, ami kor a koc ká zat vi se lés he lyén (te lep he lyen) be lü li víz-, szenny víz és csa pa dék víz ve ze ték nek, a csat la ko zó me leg víz szol gál ta tó- és köz pon ti fû tés rend sze rek, va la mint az ezek hez csat la ko zó tar to zé kok, sze rel vé nyek és ké szü lé kek hir te len, vá rat la - nul be kö vet ke zô tö ré se (ide ért ve a kor ró zió miat ti tö rést is), re pe dé se és ki lyu ka dá sa, va la mint du - gu lá sa foly tán a ben nük le vô víz il let ve gôz kiáram lik. Ve ze té kes víz kár ként a Biz to sí tó meg té rí ti leg fel jebb 6 m új csô és an nak beépí té si költ sé geit; amennyi ben a sé rült rész cse ré je szük sé ges sé vá lik. A Biz to sí tó nem té rí ti meg ve ze té kes víz kár ként: a) a köz ve tett ká ro kat, mint pl. víz hiány, víz vesz te ség, el ma radt ha szon; b) a ta laj szint alat ti he lyi sé gek ben a pa do zat tól 15 cm-nél ala cso nyab ban tá rolt va gyon tár gyak ban ke let ke zett ká ro kat; c) sprinkler be ren de zé sek és ön ál ló tûz ivíz há ló za tok csô tö ré se, il let ve sza bály sze rû mû kö dé se miatt ke let ke zett ká ro kat; d) a ve ze té kek hez csat la ko zó be ren de zé sek ben és sze rel vé nyek ben (pl. csap te le pek, víz mé rôk, víz - tar tá lyok, ka zá nok, fû tô tes tek, boj le rek) ke let ke zett ká ro kat; e) az ipa ri, tech no ló giai ve ze té kek ben ke let ke zô tö rés ká ro kat és az ezek ben lé vô fo lya dék vagy anyag ál tal oko zott ká ro kat; f) em be ri mu lasz tás foly tán nyit va ha gyott csô ve ze té kek bôl, sze le pek bôl, csa pok ból, egyéb sze rel - vé nyek bôl, stb. ki lé pô víz ál tal oko zott ká rok ra; g) az át me ne ti leg nem hasz nált épü le tek, be ren de zé sek, gé pek ve ze té kei nek víz te le ní té sé nek el mu - lasz tá sa miatt ke let ke zett fagy ká rait, és azok következményi ká rait Tûz ol tó be ren de zés ki lyu ka dá sa Je len szer zô dés ben tûz ol tó be ren de zés ki lyu ka dá sa biz to sí tá si ese mény nek kell te kin te ni, ami kor a biz to sí tott in gat la non lé te sí tett tûz ol tó rend szer (sprinkler, tûzivíz há ló zat) tö ré se, re pe dé se vagy rend el le nes mû kö dé se miatt a tûz ol tó víz, ill. egyéb anyag kiáram lik. A Biz to sí tó nem té rí ti meg tûz ol tó be ren de zés ki lyu ka dá sa kár ként: a) a tûz ol tó rend szer ben, tar to zé kai ban és sze rel vé nyei ben ke let ke zett ká ro kat, b) a nyo más pró bák, el lenôr zé si és kar ban tar tá si, va la mint a rend sze ren, ill. az épü le ten vég zett ja ví - tá si vagy épí té si (sze re lé si) mun kák so rán ke let ke zett ká ro kat Tech no ló giai csô ve ze ték tö ré se Je len szer zô dés ben tech no ló giai csô ve ze ték tö ré sé nek mi nô sül a fo lya dé kok, po rok és/vagy gá zok ren del te tés sze rûen hasz nált tar tá lyai nak vé let len, vá rat lan, elô re nem lát ha tó tö ré se vagy re pe dé se. A Biz to sí tó meg té rí ti a fo lya dé kok nak, il let ve po rok nak a csô ve ze té kek bôl, ill. tar tá lyok ból va ló kiáram lá sa ál tal a biz to sí tott va gyon tár gyak ban ke let ke zô ká ro kat. 18 H 5000/ /139