147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló évi CX. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XI. 10.) MNB r. A Bocskai István fejedelemmé választásának 400. évfordulója emlékérme kibocsátásáról /2005. (XI. 10.) BM r. A tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munka - körökrõl és a szakvizsga részletes szabályairól /2005. (XI. 10.) GKM PM e. r. A nemzetközi kereskedelmi repülõtér légijármû által történõ igénybevételéért fizetendõ díjak megállapításának elveirõl és módszereirõl /2005. (XI. 10.) ICSSZEM TNM e. r. A Tu risz ti kai Cél elõ irány zat if jú sá gi tu riz mus cél já ra for dí tan dó kere tének fel hasz ná lá si szabályairól /2005. (XI. 10.) IM r. Egyes igaz ság ügy-mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá ról /2005. (XI. 10.) OM r. A köz ok ta tá si in téz mé nyek in for ma ti kai fej lesz té sét szol gá ló, kö tött fel hasz ná lá sú tá mo ga tás fel hasz ná lá sá val tör té nõ be szer zé sek igény lési rend jé rõl szóló 3/2005. (III. 1.) OM rendelet módo - sításáról /2005. (XI. 10.) OGY h. Érd vá ros me gyei jogú vá ros sá nyil vá ní tá sá ról /2005. (XI. 10.) Korm. h. Az Európa Kulturális Fõvárosa címmel kapcsolatos jelölésrõl és az annak kap csán vég re haj tan dó feladatokról Az Igazságügyi Minisztérium közleménye A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Alapító Okirata (módosításokkal egységes szerkezetben) Helyesbítés Oldal Tárgy mu ta tó a ok tó ber hó nap ban ki hir de tett jog sza bá lyok ról, illetve közzétett határozatokról és közleményekrõl

2 8212 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 246/2005. (XI. 10.) Korm. rendelete a villamos energiáról szóló évi CX. tör vény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kor mány a vil la mos ener gi á ról szóló évi CX. tör vény (a továb biak ban: VET) 4. -ának a), b), e), f), i), j), k) és p) pont ja i ban, va la mint ának a) pont já ban ka - pott fel ha tal ma zás alap ján, a VET egyes ren del ke zé se i nek vég re haj tá sá ra a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A vil la mos ener gi á ról szóló évi CX. tör vény vég - re haj tá sá ról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Vhr.) be ve ze tõ ré sze he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: A Kor mány a vil la mos ener gi á ról szóló évi CX. tör vény (a to váb bi ak ban: VET) 4. -ának a), b), e), f), i), j), k) és p) pont ja i ban, va la mint ának a) pont já ban ka - pott fel ha tal ma zás alap ján, a VET egyes ren del ke zé se i nek vég re haj tá sá ra a kö vet ke zõ ket ren de li el: 2. (1) A Vhr. 1. -ának 1. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: [E ren de let al kal ma zá sá ban] 1. esz kö zök kel való ren del ke zés: ki ter jed kü lö nö sen az át vi te li, az elosz tói, a rend szer irá nyí tói, a köz üze - mi szol gál ta tói és a ter me lés hez szük sé ges alap ve tõ esz kö - zök és va gyo ni ér té kû jo gok más sze mély ré szé re tör té nõ át ru há zá sá ra (el adá sá ra, aján dé ko zá sá ra), hasz ná lat ba adá sá ra (bér be adá sá ra, köl csön be adá sá ra), lí zing be a dá sá - ra, li cenc be adá sá ra, egyéb mó don tar tós hasz ná lat ba adá - sá ra, meg ter he lé sé re vagy biz to sí té kul való le kö té sé re (zá - log ba, jel zá log ba adá sá ra), va la mint az esz kö zö ket érin tõ bár mely más te her vál la lá sá ra, to váb bá az esz kö zök vagy azok egy ré sze üze mel te té sé nek jo gá ról való le mon dás ra, vagy az üze mel te té sük jo gá nak át ru há zá sá ra; (2) A Vhr. 1. -ának 3. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: [E ren de let al kal ma zá sá ban] 3. kap cso ló dó te vé keny ség: az en ge dé lyes min den olyan, a lé te sí tõ ok irat ban fel tün te tett te vé keny sé ge, amely nek vég zé se a VET 51. -ának (1) be kez dé se alap ján en ge dély kö te les te vé keny ség el lá tá sá hoz el en ged he tet - len; (3) A Vhr. 1. -ának 8. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: [E ren de let al kal ma zá sá ban] 8. má sod la gos te vé keny ség: a VET 51. -ának (1) be - kez dé se alap ján en ge dély kö te les te vé keny sé gen és a kap - cso ló dó te vé keny sé gen kí vül min den, az en ge dé lyes lé te - sí tõ ok ira tá ban meg je lölt te vé keny ség; (4) A Vhr. 1. -ának 10. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: [E ren de let al kal ma zá sá ban] 10. mér leg kör: a ki egyen lí tõ ener gia igény be vé te lé nek oko zat he lyes meg ál la pí tá sá ra és el szá mo lá sá ra és a kap - cso ló dó fel ada tok vég re haj tá sá ra a vo nat ko zó fe le lõs sé gi vi szo nyok sza bá lyo zá sa ér de ké ben lét re ho zott elszámo - lási szer ve zõ dés, vagy e fel ada to kat el lá tó sze mély; (5) A Vhr. 1. -a a kö vet ke zõ pon tok kal egé - szül ki: [E ren de let al kal ma zá sá ban] 13. át adás: a fel jo go sí tott fo gyasz tó ál tal meg vá sá rolt vil la mos ener gia egy fo gyasz tá si he lyen be lül, mért fo - gyasz tói ve ze té ken ke resz tül tör té nõ to váb bí tá sa fel hasz - ná ló ré szé re; 14. el szá mo lá si pont: az el szá mo lá si mé rés, mé ré si rend szer ál tal lét re ho zott vagy mé ré sek bõl szá mí tá si el já - rás sal kép zett el szá mo lá si mé ré si pont, amely hez egy ér tel - mû en hoz zá ren del he tõ a me net rend, a rend szer szin tû szol - gál ta tás, az el szá mo lá si mé rés, és amely el szá mo lá si pont a csat la ko zá si pont tal egy ér tel mû en össze ren del he tõ; 15. kis erõ mû vi össze vont en ge dély: a VET 52/A. -ában meg ha tá ro zott el já rás ban a kis erõ mû üze mel te tõ je ré szé re ki adott, a kis erõ mû el sõd le ges ener gia for rá sá nak meg vá - lasz tá sá ra, lé te sí té sé re és vil la mos ener gia-ter me lé sé re vo - nat ko zó en ge dély; 16. mé ret len fo gyasz tói ve ze ték: a fo gyasz tói ve ze ték azon ré sze, amely a há ló za ti en ge dé lyes ál tal üze mel te tett köz cé lú há ló za tot a fo gyasz tás mé rõ be ren de zés sel, an nak ki egé szí tõ ké szü lé ke i vel köti össze; 17. mért fo gyasz tói ve ze ték: a fo gyasz tói ve ze ték há ló - za ti en ge dé lyes ál tal mért sza ka sza; 18. szélerõmû: olyan erõ mû, amely a vil la mos ener gi át szél ener gia fel hasz ná lá sá val ter me li; 19. szél erõ mû park: azon szél erõ mû vek összes sé ge, ame lyek ugyan azon tu laj do nos tu laj do ná ban van nak, és ame lyek az át vi te li vagy el osz tó há ló zat hoz vagy köz vet - len ve ze ték hez ugyan azon csat la ko zá si pon ton kap cso lód - nak; 20. üze mi ese mény: a vil la mos ener gia-rend szer üze mé - ben be kö vet ke zõ ál la pot vál to zás vagy be avat ko zás;

3 2005/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y to vább adás: a köz üze mi fo gyasz tó ál tal meg vá sá - rolt vil la mos ener gia egy fo gyasz tá si he lyen be lül, mért fo - gyasz tói ve ze té ken ke resz tül tör té nõ to váb bí tá sa fel hasz - ná ló ré szé re. 3. [A VET 5. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ 1/A. -sal egé szül ki: 1/A. Az Eu ró pai Unió szer vei felé tel je sí ten dõ je len - tés té tel és adat szol gál ta tás rend jét e ren de let 35. szá mú mel lék le te tar tal maz za. 4. [A VET 10. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ 1/B. -sal egé szül ki: 1/B. (1) A Hi va tal ha tó sá gi el len õr zé si te vé keny sé gét a VET-ben, va la mint a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi CXL. tör vény ben (a továb biak ban: Ket.) meg ha tá ro zott ren del - ke zé sek sze rint vég zi. A Hi va tal hely szí ni el len õr zést tart - hat az en ge dé lyes szék he lyén, te lep he lyén, il let ve min den olyan he lyen, ahol en ge dély kö te les te vé keny sé get foly tat - nak, to váb bá ahol en ge dély ben meg ha tá ro zott esz kö zök van nak. A hely szí ni el len õr zést vég zõ sze mély ré szé re a Hi va tal meg bí zó le ve let ál lít ki, ame lyet az en ge dé lyes kép vi se lõ jé nek, al kal ma zott já nak, il let ve meg ha tal ma zott - já nak, ké ré sé re át kell adni. Az üze mi be ren de zé se ket érin - tõ hely szí ni el len õr zést a mun ka vé del mi és mû sza ki-biz - ton sá gi elõ írások meg tar tá sá val kell le foly tat ni. (2) A Hi va tal a VET 10/A. -ában fog lalt jog kö vet kez - mé nye ket al kal maz za, ha az en ge dé lyes az el len õr zés le - foly ta tá sát nem te szi le he tõ vé. 5. [A VET 10/A. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ 1/C. és 1/D. -ok kal egé szül ki: 1/C. (1) A Hi va tal a VET 10/A. -ának (1) be kez dés a) és b) pont ja i ban fog lalt jog kö vet kez mé nye ket együt te - sen is al kal maz hat ja. (2) A VET 10/A. -a sze rint ki szab ha tó bír ság fel sõ ha - tá ra a kö vet ke zõ össze gek kö zül a ma ga sabb a) az en ge dé lyes en ge dély kö te les te vé keny sé gé bõl szár ma zó, tárgy évet meg elõ zõ évi net tó ár be vé te lé nek 1%-a, b) száz mil lió fo rint. (3) A Hi va tal a bír ság mér té ké nek meg ál la pí tá sa kor az ará nyos ság és fo ko za tos ság el vé nek figye lembe véte lével jár el. (4) A bír ság is mé tel ten is ki szab ha tó. (5) A bír ság az ár kép zés nél mint költ ség té nye zõ nem ve he tõ figye lembe. 1/D. (1) A VET 10/A. -ának (2) be kez dé sé ben fog lal - tak nem men te sí tik a rend szer irá nyí tót az alól, hogy az át - vé te li kö te le zett ség alá esõ, idõ já rá si kö rül mé nyek tõl füg - gõ nem fosszi lis ener gia hor do zó ból, mint meg úju ló ener - gia for rás ból vil la mos ener gi át elõ ál lí tó en ge dé lyes te kin - te té ben is ér vé nye sít se a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály - za tok elõ írásait. (2) A VET 10/A. -ának (2) be kez dé sé ben fog lal tak nem men te sí tik az át vé te li kö te le zett ség alá esõ, idõ já rá si kö rül mé nyek tõl füg gõ nem fosszi lis ener gia hor do zó ból, mint meg úju ló ener gia for rás ból vil la mos ener gi át elõ ál lí tó en ge dé lyest a jog sza bá lyok ban és a vil la mos ener gia-el lá - tá si sza bály za tok ban meg ha tá ro zott me net rend adá si kö te - le zett ség alól. 6. (1) A Vhr. 4. -a (1) be kez désének c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A VET 14. (1) (2) be kez dé se i ben meg ne ve zett vil la - mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok a villamosenergiarendszer együtt mû kö dé sé re vo nat ko zó üze mi sza bály zat, ke res ke del mi sza bály zat, elosz tói sza bály zat mind egyi - ké re vo nat ko zó ál ta lá nos tar tal mi kö ve tel mé nyek:] c) ki egé szí tõ, rész le te zõ elõ írások, az együtt mû kö dõ vil la mos ener gia-rend szer szak te rü le ten ként ki dol go zott alap kö ve tel mé nyei, mel lék let ben ré szek re bont va, (2) A Vhr. 4. -a (1) be kez désének e) és f) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A VET 14. (1) (2) be kez dé se i ben meg ne ve zett vil la - mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok a villamosenergiarendszer együtt mû kö dé sé re vo nat ko zó üze mi sza bály zat, ke res ke del mi sza bály zat, elosz tói sza bály zat mind egyi - ké re vo nat ko zó ál ta lá nos tar tal mi kö ve tel mé nyek:] e) egye di fo gal mi meg ha tá ro zá sok csak olyan ese tek re, ame lyek re nincs jog sza bá lyi meg ha tá ro zás, il let ve ha an - nak rész le te zé sét je len ti, f) a ve ze té kek kel, al ál lo má sok kal, erõ mû vek kel kap - cso la tos ille té kességi kö rök, ille té kességi ha tá rok meg ha - tá ro zá sa, (3) A Vhr. 4. -a (2) be kez désének g) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Mind há rom vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály zat nak, a te rü let re vo nat ko zó szak mai elõ írások mel lett, kü lön ál ló pon tok ban kell sza bá lyoz nia:] g) a mel lék le tek, irány el vek jegy zé két, a vál to zás re - gisz tert.

4 8214 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám (4) A Vhr. 4. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, és egy ide jû leg a je len le gi (3) be kez dés szá mo zá sa (4) be - kez dés re vál to zik: (3) A Hi va tal az üze mi és ke res ke del mi sza bály zat jó - vá ha gyá sa vagy fe lül vizs gá la ta és mó do sí tá sa tár gyá ban ho zott ha tá ro za tát köz vet le nül a rend szer irá nyí tó nak, a vil la mos ener gia-elosz tói sza bály zat jó vá ha gyá sa vagy fe - lül vizs gá la ta és mó do sí tá sa tár gyá ban ho zott ha tá ro za tát köz vet le nül az el osz tó nak kéz be sí ti. 7. (1) A Vhr. 5. -a (1) be kez désének a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az egyes vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok elõ - írásai az aláb bi ak ra ter jed nek ki:] a) az üze mi sza bály zat a vil la mos ener gia-rend szer együtt mû kö dé sé ben részt ve võ ter me lõk, az át vi te li há ló - zat és a rend szer irá nyí tás tech ni kai és mû sza ki mû kö dé sé - re, en nek fo gal mi meg ala po zá sá ra, ter ve zé sé re, üzem irá - nyí tá sá ra, üzem za va ra i nak ke ze lé sé re, az üze mi ese mé - nyek nyil ván tar tá sá ra, az elõb bi ek kel össze füg gõ adat- és in for má ció szol gál ta tás rend jé re, a vil la mos ener gia-szol - gál ta tá sá nak mennyi sé gi el szá mo lá sá ra, be le ért ve a mû kö - dés hez szük sé ges inf ra struk tu rá lis rend sze re ket is, va la - mint a há ló za ti en ge dé lye sek ál tal ké szí ten dõ há ló zat fej - lesz té si ter vek for má já ra, kö te le zõ tar tal mi ele me i re, a vil - la mos ener gia-rend szer há ló zat fej lesz té si ter vé nek ké szí té - se so rán a há ló za ti en ge dé lye sek együtt mû kö dé sé nek sza - bá lya i ra, össz hang ban a ke res ke del mi és az elosz tói sza - bály zat tal; (2) A Vhr. 5. (2) be kez dése a) pont já nak af) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(2) A vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok kü lö nö sen ren del kez nek az aláb bi ak ról: a) Mé rés-el szá mo lás, há ló zat hoz hoz zá fé rés:] af) be ren de zé sek (a fel jo go sí tott fo gyasz tók el szá mo - lá si mé rés re al kal mas ké szü lé kei) mû sza ki meg ha tá ro zá sa [VET 23. -ának (5) be kez dé se], (3) A Vhr. 5. -a (2) be kez désének a) pont ja a kö vet ke - zõ ai) pont tal egé szül ki: [(2) A vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok kü lö nö sen ren del kez nek az aláb bi ak ról: a) Mé rés-el szá mo lás, há ló zat hoz hoz zá fé rés:] ai) az en ge dély kö te les fo gyasz tói ve ze ték köz cé lú há - ló zat hoz való csat la ko zá sá nak ál ta lá nos mû sza ki feltéte - lei rõl (VET 31. -a). (4) A Vhr. 5. -a (2) be kez dése b) pont já nak bb) al pont - ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(2) A vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok kü lö nö sen ren del kez nek az aláb bi ak ról: b) Át vi te li és el osz tó há ló za tok üze me, fej lesz té se:] bb) a há ló zat fej lesz té si terv ben, aján lat ban nem sze - rep lõ, be je len tés kö te le zett ve ze té kek lé te sí té sé nek köz lé se [VET 27. -ának (2) be kez dé se], (5) A Vhr. 5. -a (2) be kez dé sé nek b) pont ja a kö vet ke - zõ bf) al pont tal egé szül ki: [(2) A vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok kü lö nö sen ren del kez nek az aláb bi ak ról: b) Át vi te li és el osz tó há ló za tok üze me, fej lesz té se:] bf) azon tárgy kö rök, ame lyek ben a há ló za ti en ge dé - lyes és az ide gen tu laj do nú há ló za ti elem tu laj do no sa, va - la mint a há ló zat nak helyt adó in gat lan tu laj do no sa kö te le - sek meg ál la pod ni [Vhr ának (2) be kez dé se]; (6) A Vhr. 5. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A ke res ke del mi sza bály zat nak a ha tárt ke resz te zõ for ga lom te kin te té ben tar tal maz nia kell kü lö nö sen, a ha - tárt ke resz te zõ be- vagy ki szál lí tás ra vo nat ko zó, a rend - szer irá nyí tó hoz és a mér leg kör fe le lõs höz tör té nõ be je len - tés rend jét, a be je len té sek vissza iga zo lá sát és el fo ga dá sát, az eset le ges mó do sí tá sok le bo nyo lí tá sát, a me net ren dek ke ze lé sé re vo nat ko zó rész le tes elõ írá so kat, a ha tárt ke - resz te zõ ka pa ci tás szû kös sé ge ese tén al kal ma zan dó auk - ciós és egyéb mó don tör té nõ al lo ká lás ra vo nat ko zó elõ - írásokat, va la mint a nem zet kö zi elõ írásokkal har mo ni zá ló más, kü lö nö sen a ta ri fák kal kap cso la tos ren del ke zé sek vég re haj tá sá hoz szük sé ges rész le tes in téz ke dé se ket. 8. A Vhr. 6. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A Hi va tal az en ge dé lye sek kel és a rend szer hasz ná - lók kal tör tént si ker te len egyez te tés után elõ ír ja a vil la mos - ener gia-el lá tá si sza bály za tok fe lül vizs gá la tát és mó do sí tá - sát [VET 14. -ának (5) be kez dé se]. 9. A Vhr. 7. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A nem en ge dély kö te les kis erõ mû vek üze mel te tõi kép vi se lõ ik, a fo gyasz tók ér dek kép vi se le ti szer ve ze te ik út ján jo go sul tak részt ven ni a sza bály za ti bi zott ság ülé - sein, a sza bály za ti bi zott ság mû kö dé si rend jé ben fog lalt ren del ke zé sek sze rint. A rend szer irá nyí tó, va la mint az elosz tói en ge dé lye sek a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály - za tok ban meg ha tá ro zott mó don a hon lap ju kon elõ ze tesen köz zét eszik a sza bály za ti bi zott ság ülé sé nek idõ pont ját, to váb bá a sza bály za ti bi zott ság min den kor ér vé nyes mû - kö dé si rend jét. 10. (1) A Vhr. 9. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

5 2005/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8215 (2) Az egyes üz let sza bály za tok kö te le zõ tar tal mi kö ve - tel mé nye it e ren de let 31/a. és 31/b. szá mú mel lék le te ha tá - roz za meg. (2) A Vhr. 9. -a a kö vet ke zõ (4) (7) be kez dé sek kel egé szül ki: (4) A Hi va tal ha tár idõ ki tû zé sé vel, va la mint a ha tár idõ el mu lasz tá sá nak jog kö vet kez mé nye i re való fi gyel mez te - tés mel lett az üz let sza bály za tok, va la mint azok mellékle - tei nek és füg ge lé ke i nek mó do sí tá sát írja elõ, ha azok aka - dá lyoz zák a ha tá sos ver senyt, az ár sza bá lyo zás ban fog lalt el vek és sza bá lyok ér vé nye sü lé sét vagy egyes fo gyasz tók - kal szem ben in do ko lat lan meg kü lön böz te té sek al kal ma zá - sát te szik le he tõ vé. (5) A Hi va tal az üz let sza bály zat jó vá ha gyá sa so rán a jog sza bá lyok nak, a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok - nak való meg fe le lõ sé get és a fo gyasz tók ér de ke i nek ér - vény re ju tá sát vizs gál ja. A Hi va tal meg ta gad ja az üz let - sza bály zat vagy az üz let sza bály zat ré szé nek jó vá ha gyá sát, ha az jog sza bály ba, vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály zat ba üt kö zik, vagy egyéb ként a fo gyasz tók lé nye ges jo gos ér - de ke it sér ti. (6) Ha a rend szer irá nyí tá si és az át vi te li te vé keny sé get ugyan azon jogi sze mély vég zi, a Hi va tal ha tá ro za tá ban a rend szer irá nyí tá si és az át vi te li te vé keny sé get vég zõ jogi sze mély ré szé re en ge dé lyez he ti, hogy egy üz let sza bály za - tot ké szít sen. (7) A Hi va tal az en ge dé lyes e -ban, il let ve az ez alap - ján ki adott ha tá ro za tok ban fog lalt kö te le zett sé ge i nek meg - sze gé se ese tén a VET 10/A. -ában fog lalt jog kö vet kez - mé nye ket al kal maz za. mun kák el vég zé sé hez szük sé ges mér té kig a vá sá rolt vil la - mos ener gi át ér té ke sí ti. (5) A VET 43. -ának (5), 45. -ának (4), va la mint ának (3) be kez dé se alap ján át vé te li kö te le zett ség alá esõ vil la mos ener gia-ter me lés ese tén a ter me lõ és a kis - erõ mû üze mel te tõ je csak a kü lön jog sza bály ban meg ha tá - ro zott ön fo gyasz tás sal csök ken tett, sa ját maga ál tal ter melt vil la mos ener gi át ér té ke sít he ti a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott át vé te li áron. 12. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 13. Az en ge dé lyes vil la mos ener gia ter me lé sét in do - ko lat la nul nem tart hat ja vissza. A Hi va tal a VET 10. -ában ka pott fel ha tal ma zá sa alap ján in do ko lat lan vissza tar tás nak mi nõ sí ti az en ge dé lyes el já rá sát kü lö nö - sen, ha a vissza tar tás nem üzem za var vagy el sõd le ges ener gia for rás-hi ány kö vet kez mé nye, nem mi nõ sül az 51. sze rin ti vil la mos ener gia-ipa ri te vé keny ség szü ne tel te té sé - nek, nem a ter me lõ te vé keny ség egyéb lé nye ges tech no ló - gi ai, ille tõ leg gaz da sá gi fel té te lei meg vál to zá sá nak a kö - vet kez mé nye, ugyan ak kor a ter me lés-vissza tar tás ve szé - lyez te ti a fo lya ma tos és biz ton sá gos vil la mos ener gia-el lá - tást, a biz ton sá gos és át lát ha tó ke res ke dést és a pi a ci vi szo - nyo kat vagy egyes érin tett vil la mos ener gia-rész pi a con vagy rész pi a co kon (ki egyen lí tõ ener gia pi a ca, csúcs ka pa - ci tá sok pi a ca) egy sze ri vagy tar tós, 10%-ot meg ha la dó ár - emel ke dést ered mé nyez. 11. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 10. (1) A ter me lõ csak a sa ját maga ál tal ter melt vil la - mos ener gi át jo go sult ér té ke sí te ni a ter me lõi mû kö dé si en - ge dély alap ján. A ter me lõ min den to váb bi vil la mos ener - gia-ér té ke sí tés re ki zá ró lag vil la mos ener gia-ke res ke de - lem re vo nat ko zó en ge dély alap ján jo go sult. A kis erõ mû csak a sa ját maga ál tal ter melt vil la mos ener gi át ér té ke sít - he ti ke res ke del mi en ge dély nél kül, be le ért ve a szer ve zett vil la mos ener gia-pi a con tör té nõ ér té ke sí tést is. (2) An nak a bá nyá nak a ter me lõ ál ta li köz vet len vagy köz ve tett vil la mos ener gia-el lá tá sa, amely a ter me lõ sa ját tu laj do ná ban van, nem mi nõ sül vil la mos ener gia-ér té ke sí - tés nek. (3) Nem mi nõ sül ér té ke sí tés nek a ter me lõ ál tal a vil la - mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok ban meg ha tá ro zott üzem za va ra ese tén igény be vett rend szer szin tû szol gál ta - tás ab ban az eset ben sem, ha azt a ter me lõ e szol gál ta tás igény be vé te lé nek idõ pont já ban fenn ál ló szer zõ dé ses kö te - le zett sé gei tel je sí té sé re hasz nál ja fel. (4) Nem mi nõ sül ke res ke de lem nek, ha a ter me lõ sa ját te lep he lyén be lül az erõ mû vi be ren de zé sek kar ban tar tá sát, át ala kí tá sát vég zõ gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, ezen 13. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 14. (1) A há ló za ti en ge dé lyes az ille té kességi te rü le - tén a köz cé lú há ló zat tu laj don jo gá tól füg get le nül kö te les gon dos kod ni a köz cé lú há ló zat üze mel te té sé rõl, kar ban - tar tá sá ról, fenn tar tá sá ról és fej lesz té sé rõl. A fej lesz té sé re vo nat ko zó kö te le zett sé gé nek oly mó don kö te les ele get ten ni, hogy az ille té kességi te rü le tén va la mennyi rend szer - hasz ná ló köz cé lú há ló zat hoz való hoz zá fé ré se biz to sít ha tó le gyen. A mun kák el vég zé sét a há ló za ti elem tu laj do no sa, va la mint a há ló za ti elem nek helyt adó in gat lan tu laj do no sa kö te les tûr ni és a há ló za ti en ge dé lyes sel együtt mû köd ni. (2) A há ló za ti en ge dé lyes a há ló za ti elem tu laj do no sá - val kö tött meg ál la po dás nak meg fele lõen az igény be vé tel - lel ará nyos dí jat fi zet, ha a fo gyasz tók el lá tá sa ér de ké ben nem a sa ját tu laj do ná ban lévõ há ló za ti ele met is igény be vesz. Ezen össze get az ál ta lá nos rend szer hasz ná la ti dí jak - ban tör té nõ el is me ré se ér de ké ben be nyúj tott ár fe lül vizs gá - la ti ké re lem alap ján a Hi va tal, mint in do kolt költ ség ként el is mer he tõ össze get, az ál ta lá nos rend szer hasz ná la ti dí jak elõ ké szí té sé nél figye lembe ve szi. A vil la mos ener gia-el lá - tá si sza bály za tok tar tal maz zák azon tárgy kö rö ket, ame - lyek ben a há ló za ti en ge dé lyes és a há ló za ti elem tu laj do -

6 8216 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám no sa, va la mint a há ló zat nak helyt adó in gat lan tu laj do no sa kö te le sek meg ál la pod ni. 14. [A VET 22/A. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ 16/A. és 16/B. -ok kal egé szül ki: 16/A. (1) A fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je kö te les a fo gyasz tói ve ze té ket a VET, e ren de let és a vo nat ko zó más jog sza bá lyok ren del ke zé sei sze rint fo lya ma to san üze - mel tet ni, va la mint azt oly mó don fenn tar ta ni, kar ban tar ta - ni és fej lesz te ni, hogy az a jog sza bá lyok ban, ha tó sá gi elõ - írásokban és szab vá nyok ban rög zí tett mi nõ sé gi el vá rá sok - nak meg fe lel jen. (2) A fo gyasz tói ve ze ték tu laj do no sa és üze mel te tõ je kö zöt ti jog vi szony ra a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk.) ren del ke zé sei irány adók. (3) A fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je há ló za ti nap lót ve zet a fel hasz ná ló it és fo gyasz tó it érin tõ üzem szü ne tek - rõl, há ló za ti ki esé sek rõl, üzem za va rok ról és fe szült ség in - ga do zá sok ról. (4) A fel hasz ná ló és a fo gyasz tó a há ló za ti nap ló ba be te - kint het, ar ról má so la tot vagy ki vo na tot kér het, va la mint az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese mé nyek kel kap cso la to - san a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ jé tõl tá jé koz ta tást kér - het, to váb bá a há ló za ti nap ló ban el len vé le mé nyét, ál lás - fog la lá sát fel tün tet he ti. (5) A fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je a ve ze té kes szol - gál ta tást a fo gyasz tó és a fel hasz ná ló ré szé re mél tá nyos, költ ség ala pú díj el le né ben nyújt ja. Ha a fe lek a ve ze té kes szol gál ta tás dí já ban el té rõ en nem ál la pod nak meg, a díj alap ját a ve ze té kes szol gál ta tás iga zolt költ sé gei és az erre szá mí tott, a köz cé lú há ló zat ra al kal ma zott tõ ke költ ség ké - pe zi. (6) Ha a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je a fo gyasz tó - nak vagy fel hasz ná ló nak a VET alap ján to vább adás sal vagy át adás sal vil la mos ener gi át szol gál tat, úgy a nyúj tott szol gál ta tás után ki ál lí tott szám lán meg bont va kö te les fel - tün tet ni a vil la mos ener gia és a ve ze té kes szol gál ta tás dí - ját, va la mint a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ jét a nyúj tott szol gál ta tás után ter he lõ rend szer hasz ná la ti dí ja kat. Ha a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je szám la adás ra kü lön jog - sza bály ren del ke zé se sze rint nem kö te les, a szám la he lyé - be an nak tar tal má val meg egye zõ bi zony lat lép. (7) A (4) (6) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott fo gyasz tói, fel hasz ná lói jo go kat a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je egy ol da lú an nem kor lá toz hat ja. (8) A Hi va tal hoz be kell nyúj ta ni a ké rel met meg ala po - zó ira to kat is, ha a to vább adás sal vagy át adás sal vil la mos ener gi át vé te le zõ fel hasz ná ló a Hi va tal tól a fo gyasz tói ve - ze ték en ge dély kö te les sé nyil vá ní tá sát ké rel me zi. (9) A Hi va tal a VET 84. -ának (5) be kez dé se sze rin ti el já rás ban az el já rás alá vont fo gyasz tói ve ze ték tu laj do no - sá tól és üze mel te tõ jé tõl be kér het min den olyan nyi lat ko - za tot, ira tot, egyéb bi zo nyí té kot, ame lyet a ha tá ro za tá nak meg ho za ta lá hoz szük sé ges nek tart. A fo gyasz tói ve ze ték tu laj do no sa, il let ve üze mel te tõ je a Hi va tal fel hí vá sá nak kö te les ha tár idõ ben ele get ten ni. (10) A fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je az elõ re ter vez - he tõ éves ren des kar ban tar tá si, fel újí tá si mun ká la tok ról, az ez zel kap cso la tos szü ne tel te tés kez dõ idõ pont já ról és vár - ha tó idõ tar ta má ról az érin tett fel hasz ná ló kat és fo gyasz tó - kat a szü ne te lés meg kez dé sét meg elõ zõ en leg alább 15 nap pal ér te sí ti. (11) A fo gyasz tói ve ze ték en ge dé lye se a fel jo go sí tott fo gyasz tó meg bí zá sá ból gon dos ko dik a há ló zat hoz való hoz zá fé rés rõl, il let ve a rend szer hasz ná lat ról. 16/B. (1) Üzem za var ese tén az en ge dély kö te les fo - gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je 3 órán be lül az ál ta la el lá tott fo gyasz tót és a fel hasz ná lót ér te sí ti a be kö vet ke zett ese - mény rõl és an nak vár ha tó ha tá sa i ról, ki vé ve, ha ezen idõ - tar ta mon be lül a hi bát el há rí tot ta. A hi bát és az el há rí tá sá ra al kal ma zott in téz ke dést a há ló za ti nap ló ban a hiba el há rí - tá sa ese tén is rög zí te ni kell. (2) A fel hasz ná lót vagy fo gyasz tót el lá tó fo gyasz tói ve - ze ték üze mel te tõ je a fo gyasz tói ve ze té ken nyúj tott szol - gál ta tá sát igény be vevõ fel hasz ná ló val vagy fo gyasz tó val, il let ve köz üze mi fo gyasz tó ese té ben a fo gyasz tó kép vi se - le té ben el já ró köz üze mi szol gál ta tó val a fo gyasz tói ve ze - ték re csat la ko zá si és szol gál ta tá si szer zõ dést köt. (3) A fel hasz ná ló val vagy fo gyasz tó val kö tött há ló za ti csat la ko zá si és szol gál ta tá si szer zõ dés nek ren del kez nie kell kü lö nö sen a) a kap cso ló dá si pont, il let ve pon tok he lyé nek meg ha - tá ro zá sá ról, b) a fo gyasz tói ve ze ték ka pa ci tá sá ról és mû sza ki jel - lem zõ i rõl, c) a fo gyasz tó vagy fel hasz ná ló ré szé re a kap cso ló dá si pon ton ren del ke zés re álló tel je sít mény rõl, an nak meg je lö - lé sé vel, hogy a ren del ke zés re álló tel je sít mény idõ le ge sen vagy vég le ge sen ke rül-e a fo gyasz tó nak vagy fel hasz ná ló - nak át adás ra, d) a fo gyasz tói, il let ve fel hasz ná lói be ren de zés mû sza - ki jel lem zõ i rõl, e) szük ség ese tén a fo gyasz tói be ren de zés há ló za ti vissza ha tá sá nak meg en ge dett leg na gyobb mér té ké rõl és a vissza ha tás csök ken té sé re szol gá ló mû sza ki meg ol dá sok - ról, f) a fo gyasz tói ve ze ték hez tör té nõ csat la ko zás pénz - ügyi és mû sza ki fel té te le i rõl, a be kap cso lás sza bá lya i ról, g) a szol gál ta tott vil la mos ener gia mû sza ki jellem - zõirõl, h) az üze mel te tõi ren del ke zés re ál lás sza bá lya i ról, i) a fo gyasz tói ve ze té ken ke resz tül igény be vett vil la - mos ener gia mé ré sé re vo nat ko zó ren del ke zé sek rõl, kü lö - nös te kin tet tel a mé rés sel kap cso la tos üze mel te tõi és fogyasztói, il let ve fel hasz ná lói kö te le zett sé gek re, a mé ré si idõ sza kok meg ha tá ro zá sá ra, a mé rõk tu laj don jo gá nak,

7 2005/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8217 elhelyezésének, fel sze re lé sé nek, kar ban tar tá sá nak, cse ré - jé nek sza bá lya i ra, j) a szám lá zás és a szám laki fo gás sza bá lya i ról, k) a díj fi ze tés rész le tes sza bá lya i ról, l) a köl csö nös tá jé koz ta tá si kö te le zett ség rõl, va la mint a fe lek kö zöt ti adat szol gál ta tás sza bá lya i ról, kü lö nös te kin - tet tel a 16/A. (10) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott értesí - tésre, m) a fo gyasz tói, il let ve fel hasz ná lói pa na szok ke ze lé - sé nek rend jé rõl, n) a há ló za ti nap ló ra vo nat ko zó ren del ke zé sek rõl, o) az éves ren des kar ban tar tás és az üzem za var vagy egyéb üze mi ese mény be kö vet ke zé se ese tén al kal ma zan dó kor lá to zás sza bá lya i ról, p) a szer zõ dés sze gés sza bá lya i ról, kü lö nös te kin tet tel a sza bály ta lan vé te le zés re, va la mint a fo gyasz tó nak, il let ve fel hasz ná ló nak a fo gyasz tói ve ze té kes szol gál ta tás ból tör - té nõ idõ le ges vagy vég le ges ki zá rá sá nak ese te i re, q) a jog or vos lat ra vo nat ko zó ren del ke zé sek rõl. (4) A 16/A. (3) (10) be kez dé sei, va la mint az (1) (3) be kez dé sek ren del ke zé sei a nem en ge dély kö te les fo gyasz tói ve ze ték ese té ben csak ab ban az eset ben al kal - maz ha tó ak, ha a fo gyasz tói ve ze ték rõl an nak tu laj do no sá - tól vagy üze mel te tõ jé tõl jo gi lag, szer ve ze ti leg el kü lö nü lõ fel hasz ná lót lát nak el. 15. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 17. Az el osz tó a kü lön bö zõ fo gyasz tói cso por tok fo - gyasz tói szo ká sa it figye lembe véve, a tel je sít mény mu ta tó és tá ro ló fo gyasz tás mé rõ ké szü lék kel nem ren del ke zõ fo - gyasz tók vil la mos ener gia-fo gyasz tá sá nak mé ré se és szám lá zá sa ér de ké ben sta tisz ti kai elem zés sel ké szült fo - gyasz tói vil la mos tel je sít mény-igény gör bé ket ké szít a VET 23. (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott ren - del ke zé sek nek meg fele lõen. 16. A Vhr. a kö vet ke zõ 17/A. -sal egé szül ki: 17/A. (1) Az adat for ga lom biz to sí tá sá hoz szük sé ges mo dem, el szá mo lást szol gá ló áram kor lá to zó és idõ prog - ram kap cso ló ké szü lé kek rõl, azok fel sze re lé sé rõl és kar - ban tar tá sá ról a há ló za ti en ge dé lyes sa ját költ sé gén gon - dos ko dik. (2) A fo gyasz tás mé rõ be ren de zés el he lye zé sé re szol - gáló mé rõ he lyet az elosz tói sza bály zat ban meg ha tá ro zott mi ni má lis kö ve tel mé nyek és sza bá lyok be tar tá sá val kell ki ala kí ta ni. A mé rõ he lyet a fo gyasz tó sa ját költ sé gén ala - kít ja ki. (3) A táv le ol va sást le he tõ vé tevõ adat át vi te li kap cso lat fo gyasz tá si he lyen be lül tör té nõ ki épí té sé nek költ sé ge és az adat át vi te li kap cso lat fo lya ma tos biz to sí tá sá nak kö te le - zett sé ge és azok költ sé gei, be le ért ve az elõ fi ze té si dí jat is, a fo gyasz tót ter he lik. 17. A Vhr ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A rend szer szin tû, ezen be lül kü lö nö sen az el szá mo - lás hoz szük sé ges együtt mû kö dés ér de ké ben va la mennyi en ge dé lyes az en ge dély kö te les fo gyasz tói ve ze ték üze - mel te tõ je és a köz vet len ve ze ték üze mel te tõ je kivételé - vel a rend szer irá nyí tó ál tal össze han golt adatforgalmikommunikációs rend szert mû köd tet. A kommuniká ciós rend szer rel kap cso la tos alap kö ve tel mé nye ket a vil la mos - ener gia-el lá tá si sza bály za tok tar tal maz zák. 18. [A VET 27. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ 18/A. -sal egé szül ki: 18/A. (1) A rend szer irá nyí tó vagy a há ló za ti en ge dé - lye sek a Hi va tal nál ab ban az eset ben kez de mé nyez he tik a jó vá ha gyott há ló zat fej lesz té si terv mó do sí tá sát, ha a ter ve - zé si idõ szak ban is mert kö rül mé nyek lé nye ge sen meg vál - toz tak, vagy a há ló zat fej lesz té si terv ben sze rep lõ fej lesz - tés fi nan szí ro zá sa vagy lé te sí té se el le he tet le nül. (2) A há ló zat fej lesz té si terv mó do sí tá sa irán ti el já rá sa so rán a Hi va tal mér le ge li a vil la mos ener gia-el lá tás biz ton - sá gát, a vil la mos ener gia-pi ac ha té kony mû kö dé sét, és elem zi a terv mó do sí tá sá nak a há ló za ti en ge dé lye sek fej - lesz té se i re gya ko rolt ha tá sát. 19. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, va - la mint a Vhr. a kö vet ke zõ 19/A 19/D. -ok kal egé szül ki: 19. A ve ze té kek át vi te li vagy el osz tó ve ze ték ké, il let - ve köz cé lú vá mi nõ sí té se, va la mint át mi nõ sí té se irán ti el já - rás ké re lem re, va la mint a VET 52/B. -ának (4) be kez dé - sé ben, 52/C. -ának (5) be kez dé sé ben és 84. -ának (6) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott ese tek ben hi va tal ból in dul hat. 19/A. (1) A há ló za ti en ge dé lyes, il let ve a köz vet len ve ze ték vagy a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je a mi nõ sí - té si, ille tõ leg át mi nõ sí té si ké re lem hez kö te les mel lé kel ten be nyúj ta ni a) a ve ze ték, há ló za ti be ren de zés üze mi, il let ve elosz - tói sza bály zat ban meg ha tá ro zot tak sze rin ti meg ne ve zé sét, b) a ve ze ték, há ló za ti be ren de zés név le ges fe szült sé gé - nek meg je lö lé sét, c) a vil la mos ener gia-rend szer ben be töl tött sze re pé nek is mer te té sét,

8 8218 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám d) a csat la ko zó fo gyasz tók és fel hasz ná lók szá má nak és fo gyasz tá suk mér té ké nek is mer te té sét, e) 120 kv-os és an nál na gyobb fe szült sé gû ve ze ték ese tén a rend szer irá nyí tó ja vas la tát. (2) A köz vet len ve ze ték vagy a fo gyasz tói ve ze ték üze - mel te tõ je az ál ta la üze mel te tett ve ze ték köz cé lú vá, ezen be lül át vi te li vagy elosz tói ve ze ték ké való át mi nõ sí té sé re vo nat ko zó ké rel mé hez kö te les az (1) be kez dés ben meg ha - tá ro zott ada to kon túl me nõ en mel lé kel ni a) a ve ze ték mû sza ki ál la po tá nak le írá sát, b) a te rü le ti leg ille té kes há ló za ti en ge dé lyes nyi lat ko - za tát a köz cé lú há ló zat ki épí té sé nek be csült költ sé ge i rõl és idõ igé nyé rõl a ve ze té ken ke resz tül el lá tott, vagy el lát ni kí - vánt fel hasz ná lók, il let ve fo gyasz tók el lá tá sa cél já ból, c) a te rü le ti leg ille té kes há ló za ti en ge dé lyes nyi lat ko - za tát a ve ze ték köz cé lú vá mi nõ sí té se ese tén a há ló za ti en - ge dé lyes ál tal a jog sza bá lyok nak megfele lõen tör té nõ üze - mel te tés elõ re lát ha tó költ sé ge i rõl és a ve ze ték há ló za ti en - ge dé lyes ál tal szük sé ges nek tar tott fej lesz té sé rõl, an nak be csült költ sé ge i rõl, d) a köz vet len ve ze té ken ke resz tül el lá tott vil la mos - ener gia-fel hasz ná ló nyi lat ko za tát ar ról, hogy a ve ze ték köz cé lú vá nyil vá ní tá sát kö ve tõ en vil la mos ener gia vá sár - lá sá ra vo nat ko zó ér vé nyes szer zõ dés sel vagy elõ szer zõ - dés sel ren del ke zik, e) a köz vet len ve ze ték vagy a fo gyasz tói ve ze ték üze - mel te tõ jé nek, il let ve ha az üze mel te tõ és a ve ze ték tu laj - do no sá nak sze mé lye nem azo nos a ve ze ték tu laj do no sá - nak a te rü le ti leg ille té kes elosz tói en ge dé lyes sel kö tött szer zõ dé sét vagy elõ szer zõ dé sét, amely ben a fe lek a köz - cé lú vá nyil vá ní tás idõ pont já tól kez dõ dõ ha tállyal ren de zik a ké re lem re köz cé lú vá mi nõ sí tett ve ze ték tu laj don jo gi, ve - ze ték jo gi hely ze tét, il let ve üze mel te té sé nek sza bá lya it. (3) Hi va tal ból in dult el já rás ese tén a Hi va tal az (1) be - kez dés ben, va la mint a (2) be kez dés a) c) pont ja i ban fog - lal tak ról be szer zi a köz vet len ve ze ték vagy a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je, il let ve a te rü le ti leg il le té kes há ló za ti en ge dé lyes nyi lat ko za tát. 19/B. (1) A te rü le ti leg ille té kes há ló za ti en ge dé lyes kö te les a köz vet len ve ze ték és a fo gyasz tói ve ze ték üze - mel te tõ jé vel a köz cé lú vá mi nõ sí té si el já rás so rán együtt - mû köd ni és a 19/A. (2) és (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott nyi lat ko za to kat a ké rel me zõ és a Hi va tal ren del ke zé - sé re bo csá ta ni. (2) A Hi va tal a köz vet len ve ze ték, il let ve a fo gyasz tói ve ze ték köz cé lú vá mi nõ sí té se tár gyá ban in dí tott el já rás so rán be szer zi a te rü le ti leg ille té kes há ló za ti en ge dé lyes, va la mint ha az el já rás ban ügy fél ként más mó don nem vesz részt a köz vet len, il let ve a fo gyasz tói ve ze ték tu laj - do no sa, ille tõ leg üze mel te tõ je nyi lat ko za tát a köz cé lú vá mi nõ sí tés rõl. (3) A Hi va tal meg kí sér li a 19/A. (2) be kez dés e) pont - já ban fog lal tak te kin te té ben a há ló za ti en ge dé lyes és a köz vet len ve ze ték vagy a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je kö zöt ti egyez ség lét re ho zá sát, ha a köz vet len ve ze ték vagy a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je a ve ze ték jog sza bá lyok - ban, vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok ban, va la mint a Hi va tal ha tá ro za ta i ban fog lal tak nak meg fe le lõ üze mel te - té sét nem vál lal ja, vagy a há ló za ti en ge dé lyes 19/A. (2) be kez dés c) pont ja sze rin ti nyi lat ko za tá ban fog lal tak - nál a ve ze ték rõl vé te le zõ fel hasz ná lók, il let ve fo gyasz tók szá má ra lé nye ge sen hát rá nyo sabb fel té te lek kel vál lal ja. En nek ered mény te len sé ge ese tén a Hi va tal a 19/C. (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott sza bá lyok meg fe le lõ al - kal ma zá sá val jár el. 19/C. (1) A Hi va tal a ve ze té kek át vi te li vagy el osz tó ve ze ték ké, il let ve köz cé lú vá mi nõ sí té sé rõl, va la mint át mi - nõ sí té sé rõl a vil la mos ener gia-rend szer együtt mû kö dé se, az el lá tás biz ton ság, a ha té kony és fo lya ma tos vil la mos - ener gia-el lá tás, az adott ve ze ték hez csat la ko zó fo gyasz - tók, fel hasz ná lók szá ma és azok fo gyasz tá sá nak mér té ke, a vil la mos ener gia-rend szer há ló zat fej lesz té si ter ve, va la - mint az adott eset ben je len tõs egyéb kö rül mé nyek mér le - ge lé sé vel dönt. (2) A Hi va tal nem ta gad hat ja meg a ve ze ték köz cé lú vá mi nõ sí té sét, il let ve az át mi nõ sí té sét, ha az sze re pel a Hi va - tal ál tal jó vá ha gyott vil la mos ener gia-rend szer há ló zat fej - lesz té si ter vé ben. (3) Ha a Hi va tal a köz vet len ve ze té ket, il let ve a fo gyasz - tói ve ze té ket köz cé lú vá mi nõ sí ti, szük ség ese tén egy ide jû - leg hi va tal ból mó do sít ja a te rü le ti leg ille té kes há ló za ti en - ge dé lyes mû kö dé si en ge dé lyét és ha tá lyát a köz cé lú vá nyil vá ní tott ve ze ték re ki ter jesz ti. A Hi va tal egy ide jû leg a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ jé nek mû kö dé si en ge dé lyét vissza von ja. (4) A köz vet len ve ze ték, il let ve a fo gyasz tói ve ze ték köz cé lú vá mi nõ sí té se ese tén a há ló za ti en ge dé lyes a köz - vet len ve ze té ken ke resz tül el lá tott vil la mos ener gia-fel - hasz ná ló val, il let ve a fo gyasz tói ve ze té ken ke resz tül el lá - tott fo gyasz tó val, an nak kez de mé nye zé se ese tén kö te les há ló za ti csat la ko zá si és rend szer hasz ná la ti szer zõ dést köt - ni. Eb ben az eset ben a köz vet len ve ze té ken ke resz tül el lá - tott vil la mos ener gia-fel hasz ná lót, il let ve a fo gyasz tói ve - ze té ken ke resz tül el lá tott fo gyasz tót kü lön díj fi ze té si és költ ség té rí té si kö te le zett ség nél kül meg il le tik a köz vet len ve ze té ken ke resz tül el lá tott vil la mos ener gia-fel hasz ná ló - ként, il let ve a fo gyasz tói ve ze té ken ke resz tül el lá tott fo - gyasz tó ként meg szer zett csat la ko zá si jo gok, ha a meg lé võ há ló za ti csat la ko zá sa mû sza ki fel té te le i ben és a ren del ke - zés re álló tel je sít mény mér té ké ben nem igé nyel mó do sí - tást. (5) A köz vet len, ille tõ leg fo gyasz tói ve ze ték köz cé lú vá mi nõ sí té sé nek meg ta ga dá sa ese tén a Hi va tal meg fe le lõ ha - tár idõ meg ál la pí tá sa mel lett kö te lez he ti a te rü le ti leg ille té - kes há ló za ti en ge dé lyest köz cé lú há ló zat ki épí té sé re a ve - ze té ken ke resz tül el lá tott fel hasz ná lók, ille tõ leg fo gyasz - tók vil la mos ener gia el lá tá sa cél já ból. A köz vet len ve ze ték és a fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je kö te les a köz cé lú há - ló zat ra kap cso lá sig a köz vet len ve ze ték hez, il let ve a fo - gyasz tói ve ze ték hez való hoz zá fé rést vál to zat lan fel té te - lek kel biz to sí ta ni. A fo gyasz tói ve ze ték üze mel te tõ je kö te - les to váb bá a fo gyasz tói ve ze té ket en ge dé lye, a VET, e ren de let, va la mint a vo nat ko zó más jog sza bá lyok ren del -

9 2005/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8219 ke zé sei sze rint üze mel tet ni és fenn tar ta ni, el len ke zõ eset - ben a Hi va tal a VET 68. -ának (3) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint jo go sult el jár ni. A Hi va tal ha tá ro za ta alap ján ki épí - tett köz cé lú há ló zat lé te sí té se és a há ló zat ra tör té nõ csat la - ko zás a fo gyasz tói igény be je len tés alap ján, a vo nat ko zó jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint tör té nik. 19/D. (1) A Hi va tal ál tal köz cé lú nak nyil vá ní tott ve ze - ték át mi nõ sí té sé re csak a 19/A. (1) be kez dés ben meg ha - tá ro zott ada tok vagy a ve ze ték át vi te li-elosz tói jel le gé nek meg vál to zá sa ese tén ke rül het sor. (2) Nem mi nõ sül a köz cé lú há ló zat ré szé nek az erõ mû, kis erõ mû azon há ló za ti be ren de zé se, amellyel az ál ta la meg ter melt vil la mos ener gi át a köz cé lú há ló zat csat la ko - zá si pont já ra jut tat ja el. Az ille té kes há ló za ti en ge dé lyes fe le lõs sé ge az erõ mû vel, kis erõ mû vel szem ben a köz cé lú há ló zat csat la ko zá si pont ján a vil la mos ener gia el szál lí tás cél já ból tör té nõ át vé te lé re ter jed ki. 20. [A VET 33. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ 19/E. -sal egé szül ki: 19/E. A VET 33. -ában meg ha tá ro zott ese tek ben és ke re tek kö zött a) a rend szer irá nyí tó az át vi te li és az át vi te li há ló zat üze mét be fo lyá so ló el osz tó há ló zat hoz való csat la ko zás kor lá to zá sát a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály zat ban elõ - ír tak sze rint vé gez he ti, b) a há ló za ti en ge dé lyes az át vi te li és az el osz tó há ló - zat hoz való csat la ko zást adott csat la ko zá si pont ra ta gad - hat ja meg, c) a há ló za ti en ge dé lyes az át vi te li és az el osz tó há ló - zat hoz való csat la ko zás meg ta ga dá sa kor meg ha tá roz za azo kat a fel té te le ket, ame lyek tel je sü lé se ese tén a csat la - ko zás biz to sít ha tó. A há ló za ti en ge dé lyes le he tõ ség sze rint egy má sik csat la ko zá si pon tot ajánl fel, ahol a hoz zá fé rés biz to sít ha tó. 21. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 21. (1) A rend szer irá nyí tó a Hi va tal nak ha la dék ta la - nul írás ban be je len ti, ha a vil la mos ener gia-rend szer biz - ton sá gát, a vil la mos ener gia-ke res ke del met vagy más, a piaci sze rep lõ ket hát rá nyo san érin tõ kö rül ményt ész lel. (2) A rend szer irá nyí tó biz to sít ja a tény le ge sen fel hasz - nált és a szer zõ dé sek kel le kö tött ha tár ke resz te zõ ka pa ci tá - sok kö zöt ti össz han got. 22. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 23. (1) A rend szer irá nyí tó kö te les a kü lön jog sza - bály ban és a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok ban meg ha tá ro zott adat- és in for má ció szol gál ta tá si kö te le zett - sé gét át lát ha tó és ver seny sem le ges mó don, be fo lyás men - te sen és az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek meg fele - lõen, té rí tés men te sen vég re haj ta ni, az ada to kat, il let ve in - for má ci ó kat hon lap ján el ér he tõ vé ten ni. (2) A ha tó sá gi el len õr zés ér de ké ben a rend szer irá nyí tó a VET 10. -ának m) pont ja alap ján a Hi va tal ré szé re elõ ze - tes ké rés alap ján kor lá to zás nél kü li, de adat mó do sí tást nem en ge dõ hoz zá fé rést biz to sít, kü lö nö sen a me net rend - ke ze lõ, a mé ré si adat gyûj tõ és el szá mo lá si, va la mint a ha - tár ke resz te zõ ka pa ci tá sok al lo ká lá sát vég zõ in for ma ti kai rend sze re i hez. 23. A Vhr ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A rend szer irá nyí tó és a szer ve zett vil la mos ener - gia-pi a ci en ge dé lyes a szer ve zett vil la mos ener gia-pi ac ha - té kony, át lát ha tó és biz ton sá gos mû kö dé se, va la mint a szer ve zett vil la mos ener gia-pi a ci ügy le tek vég re hajt ha tó - sá ga ér de ké ben együtt mû kö dik. Az együtt mû kö dés rész le - tes fel té te le it a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok ha tá - roz zák meg. 24. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, va - la mint a Vhr. a kö vet ke zõ 27/A. -sal egé szül ki: 27. (1) A rend szer irá nyí tó a VET 37. -ában fog lalt ren del ke zé sek vég re haj tá sa ér de ké ben a szá má ra egy ér - tel mû en meg adott, Ma gyar or szá gon be lü li, tet szõ le ges szá mú be táp lá lá si, ille tõ leg vé te le zé si pon tok ál tal meg ha - tá ro zott mér leg kö rö kön és me net rend adá si kö te le zett sé - gen ala pu ló el szá mo lá si rend szert mû köd tet. En nek rész - let sza bá lya it a ke res ke del mi sza bály zat tar tal maz za. A rend szer hasz ná lók, il let ve rend szer hasz ná ló nak nem mi - nõ sü lõ en ge dé lye sek mér leg kört ala pít hat nak. (2) A ter me lõ, a kis erõ mû üze mel te tõ je, a vil la mos ener - gia-ke res ke dõ, a fel jo go sí tott fo gyasz tó, a köz üze mi szol - gál ta tó, az el osz tó és a szer ve zett vil la mos ener gia-pi a cot mû köd te tõ en ge dé lyes kö te les mér leg kört ala kí ta ni vagy va la mely mér leg kör höz csat la koz ni, ha egyik mér leg kör - höz sem csat la ko zik, ön ál ló mér leg kör nek mi nõ sül. A köz - üze mi nagy ke res ke dõ kö te les köz üze mi mér leg kört ala kí - ta ni. (3) A köz üze mi szol gál ta tók a köz üze mi nagy ke res ke - dõ vel tör tént meg ál la po dás ese tén a köz üze mi nagy ke res - ke dõ mér leg kö ré nek tag jai. (4) A szer ve zett vil la mos ener gia-pi ac en ge dé lye se kö - te les mér leg kört ala pí ta ni. A rend szer irá nyí tó vég re hajt ja a szá má ra a ke res ke del mi sza bály zat sze rint be je len tett és ál ta la el fo ga dott mér té kû és for má jú fi zi kai tel je sí té sû ügy let biz ton sá gos le bo nyo lí tá sát és tel je sí té sét. Adott

10 8220 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám ügy let vég re haj tá sa csak a VET 10. -ának o) pont ja és a 33. -a alap ján kor lá toz ha tó. (5) Min den el szá mo lá si pont nak tar toz nia kell egy mér - leg kör höz, és egy adott el szá mo lá si pont egy ide jû leg csak egy mér leg kör höz tar toz hat. A kü lön jog sza bály ban meg - ha tá ro zott ha tár ke resz te zõ ka pa ci tás hoz való jog meg szer - zé sé nek fel té te le a mér leg kör höz való csat la ko zás. (6) Mér leg kör fe le lõs a köz üze mi és az egy sze mé lyes mér leg kör ki vé te lé vel csak ke res ke del mi en ge dé lyes és a szer ve zett vil la mos ener gia-pi ac en ge dé lye se le het. Egy - sze mé lyes mér leg kör fe le lõ se az azt al ko tó en ge dé lyes vagy fel jo go sí tott fo gyasz tó le het. (7) A mér leg kör fe le lõs kö te les szer zõ dést köt ni a rend - szer irá nyí tó val és a mér leg kör tag ja i val a ke res ke del mi sza bály zat ban, il let ve a rend szer irá nyí tó üz let sza bály za tá - ban meg ha tá ro zot tak sze rint. Ha a mér leg kör fe le lõs en ge - dé lyes, ak kor a rend szer irá nyí tó val tör tént szer zõ dés kö tés té nyét an nak meg kö té sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül a Hi - va tal nak be kell je len te ni. 27/A. (1) A vil la mos ener gi át a rend szer be be táp lá ló en ge dé lyes, a mér leg kör fe le lõs, va la mint a vil la mos ener - gia-el lá tá si sza bály za tok ban meg ha tá ro zott más kö te le zet - tek kö te le sek a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok elõ - írásai sze rint me net ren det adni. (2) A me net rend adá si kö te le zett ség meg sér té sé nek mi - nõ sül kü lö nö sen, ha az arra kö te le zett a vil la mos ener - gia-el lá tá si sza bály za tok elõ írásainak meg fele lõen a) nem ad me net ren det, b) hi á nyos me net ren det ad, c) nem a meg adott idõ pon tig ad me net ren det, vagy d) hely te le nül mó do sít me net ren det. (3) A me net rend adá si kö te le zett ség meg sér té se ese tén a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok ban meg ha tá ro zott jog kö vet kez mé nyek al kal ma zan dó ak. (4) Az ér vé nyes me net rend tõl való el té rés ese tén a mér leg kör fe le lõs sel való el té rõ meg ál la po dás hi á nyá ban a ki egyen lí tõ ener gia be szer zé sé bõl adó dó költ sé get az oko zó ja, ille tõ leg oko zói vi se lik. Nem mi nõ sül a ki egyen - lí tõ ener gia be szer zé sé bõl adó dó költ ség oko zó já nak az idõ já rá si kö rül mé nyek tõl füg gõ nem fosszi lis ener gia for - rás ból, mint meg úju ló ener gia for rás ból vil la mos ener gi át elõ ál lí tó ter me lõ, il let ve kis erõ mû üze mel te tõ je, amennyi - ben az ér vé nyes me net rend tõl való el té rés ki zá ró lag az Or - szá gos Me te o ro ló gi ai Szol gá lat hi va ta los, egy na pos elõ re - jel zé sé hez kép es ti je len tõs idõ já rás-vál to zás miatt kö vet - ke zik be. (5) A rend szer irá nyí tó a VET 33. -ának (1) be kez dé sé - ben fog lalt ren del ke zé sek vég re haj tá sa ér de ké ben a ke res - ke del mi sza bály zat ban meg ha tá ro zott mó don me net rend - mó do sí tást kez de mé nyez het a köz üze mi nagy ke res ke dõ és a vil la mos ener gia-ke res ke dõk, mint mér leg kör fe le lõ sök me net rend jé ben. (6) A rend szer irá nyí tó a vil la mos ener gia-rend szer egyen sú lyá nak biz to sí tá sa ér de ké ben a vil la mos ener - gia-el lá tá si sza bály za tok ban meg ha tá ro zott mó don a ter - me lõt és a kis erõ mû üze mel te tõ jét a me net rend jé tõl való uta sí tott el té rés re kö te lez he ti. A rend szer irá nyí tó a me net - rend tõl való uta sí tott el té rés re kö te le zés so rán tö rek szik a ke vés bé sza bá lyoz ha tó, így az idõ já rá si kö rül mé nyek tõl füg gõ nem fosszi lis ener gia hor do zó ból, mint meg úju ló ener gia for rás ból vil la mos ener gi át elõ ál lí tó erõ mû vek, illetve kis erõ mû vek, va la mint a nuk le á ris fû tõ anyag fel - hasz ná lá sá val vil la mos ener gi át elõ ál lí tó erõ mû sza bá lyo - zá sá nak a mi ni ma li zá lá sá ra. (7) Az (5) és (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese tek nem mi nõ sül nek a (4) be kez dés sze rin ti me net rend tõl való el té - rés nek. Az (5) és (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese tek - ben a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok ban meg ha tá - ro zott jog kö vet kez mé nyek al kal ma zan dó ak. 25. [A VET 40. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ 27/B. -sal egé szül ki: 27/B. A rend szer irá nyí tó a 120 kv-nál ki sebb fe - szült sé gû ve ze té kek köz cé lú vá, ezen be lül át vi te li vagy el - osz tó ve ze ték ké tör té nõ mi nõ sí té sé re és át mi nõ sí té sé re vo - nat ko zó ké re lem mel kap cso la tos vé le mé nyé rõl a Hi va talt an nak kez de mé nye zé sé re a be ér ke zés tõl szá mí tott 15 na pon be lül tá jé koz tat ja. 26. (1) A Vhr ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (3) A ter me lõ és a kis erõ mû üze mel te tõ je ki vé ve a VET 43. -ának (5) és 45. -ának (4) be kez dé sé ben fog lalt ese te ket az át vé te li kö te le zett ség alá esõ vil la mos ener - giát a köz üze mi nagy ke res ke dõ ré szé re kö te les fel aján la ni, ha az át vé te li kö te le zett ség alá esõ vil la mos ener gi át a kü - lön ren de let sza bá lyai sze rint kí ván ja ér té ke sí te ni. A köz - üze mi nagy ke res ke dõ az ilyen mó don fel aján lott vil la mos ener gia át vé te lé rõl a (4) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé - vel az adott te rü le ten mû kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ köz üze mi szol gál ta tó ja vá ra egész ben vagy rész ben le - mond hat. Eb ben az eset ben a köz üze mi szol gál ta tó a vil la - mos ener gia át vé te lét nem ta gad hat ja meg. (2) A Vhr a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) Az át vé te li kö te le zett ség alá esõ vil la mos ener gia le kö té sé rõl és át vé te lé rõl a köz üze mi nagy ke res ke dõ vagy a köz üze mi szol gál ta tó, va la mint az erõ mû vagy kis erõ mû üze mel te tõ je kö zött a VET 43. -ának (5) és 45. -ának (4) be kez dé se alap ján kö tött szer zõ dés egy pél dá nyát a ter - me lõi en ge dé lyes, il let ve a kis erõ mû üze mel te tõ je a szer - zõ dés meg kö té sét kö ve tõ 30 na pon be lül a Hi va tal nak meg kül di. A szer zõ dés ben az át vé te li kö te le zett ség alá esõ vil la mos ener gia-le kö té sé nek és -át vé te lé nek sza bá lya it, va la mint az át vé te li ár szá mí tá sá nak mód ját a szer zõ dés -

11 2005/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8221 kö tés idõ pont já ban ha tá lyos jog sza bá lyok sze rint kell meg ha tá roz ni a szer zõ dés idõ tar ta má ra. 27. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 32. (1) A fel jo go sí tott fo gyasz tó a sa ját vagy az ál ta la üze mel te tett fo gyasz tói ve ze té ken ke resz tül, a fo gyasz tá si he lyen be lül, az ál ta la vá sá rolt vil la mos ener gi át har ma dik sze mély nek át ad hat ja. A vil la mos ener gia fel jo go sí tott fo - gyasz tó ál tal tör té nõ át adá sa ese tén a VET 84. -ának (3) (6) be kez dé se i ben fog lalt ren del ke zé se ket kell meg - fele lõen al kal maz ni. (2) A fel jo go sí tott fo gyasz tó ál tal vég zett vil la mos ener - gia-át adás ab ban az eset ben nem mi nõ sül vil la mos ener - gia-ke res ke de lem nek, ha az így át adott vil la mos ener - gia-mennyi ség át la gá ra nem ha lad ja meg a fel jo go sí tott fo - gyasz tó ál tal ugyan azon üz le ti év ben be szer zett vil la mos - ener gia-mennyi ség át lag árát. (3) Ha a fel jo go sí tott fo gyasz tó és az ál ta la vég zett vil la - mos ener gia-át adás sal vé te le zõ fel hasz ná ló fo gyasz tá si szo ká sai lé nye ge sen el tér nek és ez több let költ sé get okoz, a fel jo go sí tott fo gyasz tó a fel hasz ná ló val szem ben az eb bõl adó dó több let költ sé ge it a (2) be kez dés sza bá lyai sze rint el - szá mol hat ja. (4) A fel jo go sí tott fo gyasz tó (3) és (4) be kez dés ben fog - lal ta kat iga zo ló ira tai te kin te té ben a VET 10. -ának m) és n) pont já ban fog lalt ren del ke zé se ket meg fele lõen al kal - maz ni kell. 28. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 33. (1) A VET 51. -ának (1) be kez dé se a) és b) pont - ja sze rin ti en ge dé lye zés szem pont já ból ki vé ve a szél erõ - mû par kok ese tét a 0,5 MW-os, il let ve az 50 MW-os erõ - mû vi tel je sít mény ha tárt az en ge dé lye zés so rán úgy kell al - kal maz ni, hogy az en ge délyt ké rel me zõ tu laj do ná ban lévõ, egy te lep he lyen üze mel te tett va la mennyi erõ mû vi blok - kot, olyan erõ mû részt és erõ mû vi be ren de zést, amely vil la - mos ener gia elõ ál lí tá sá ra al kal mas, együt te sen kell figye - lembe ven ni. E be kez dés al kal ma zá sá ban te lep hely alatt a tár sa sá gi adó ról és osz ta lék adó ról szóló évi LXXXI. tör vény 4. -ának 33. pont já ban meg ha tá ro zott te lep he lyet kell ér te ni. A szél erõ mû park az en ge dé lye zés szem pont já - ból egy erõ mû nek te kin ten dõ. (2) Az erõ mû vek kel kap cso la tos en ge dé lye zés so rán a Hi va tal nak a kö vet ke zõ ener gia po li ti kai szem pon to kat kell ér vé nye sí te nie a) vil la mos ener gia-ter me lés és az erõ mû meg szün te té - se nem üte mez he tõ oly mó don, hogy az ve szé lyez tes se a sza bad pi a ci ver senyt, egyes te rü le tek vil la mos ener gia-el - lá tá sát, il let ve az az zal kap csolt táv hõ fo gyasz tá sát, b) az el sõd le ges ener gia for rás-fel hasz ná lás mér sék lé se ér de ké ben csak a kor sze rû tech ni ká nak meg fe le lõ ha tás fo - kot el érõ erõ mû vek lé te sít he tõk, c) ne ve szé lyez tes se az or szág egyes ener gia hor do zók - kal való fo lya ma tos, biz ton sá gos el lá tá sát, d) elõ tér be kell he lyez ni a kap csolt ener gia ter me lést, va la mint a meg úju ló ener gia for rás ból és hul la dék ener gi á - val tör té nõ vil la mos ener gia-elõ ál lí tást, e) a vil la mos ener gia-ter me lés mód ja és üzem vi te li vi - szo nyai ne ve szé lyez tes sék a sza bad pi a ci ver senyt, egyes te rü le tek vil la mos ener gia-el lá tá sát. (3) Az or szág vil la mos ener gia-el lá tá si egyen sú lyát, egyes ener gia hor do zók kal való biz ton sá gos el lá tá sát ve - szé lyez te tõ vil la mos ener gia rend szer fej lesz tés ese tén a mi nisz ter el ren del he ti, hogy a Hi va tal az en ge dé lye zé sek so rán a ja va solt el sõd le ges ener gia for rás hasz ná la tát a fej - lesz tés so rán ne en ge dé lyez ze. (4) Az 50 MW és azt meg ha la dó tel je sít mé nyû új föld - gáz tü ze lé sû erõ mû re ter me lõi mû kö dé si en ge dély ak kor ad ha tó, ha az erõ mû föld gáz el lá tá sát al ter na tív ener gia hor - do zó [fû tõ olaj, gáz tur bi na olaj, pb-gáz, fo lyé kony (föld) gáz stb.] tü ze lés sel a VET 5. a) pont já nak 4. al pont ja alap ján ki bo csá tott 50 MW és azt meg ha la dó tel je sít mé - nyû erõ mû vek ener gia hor do zó-kész le té nek leg ki sebb mér té ké rõl és a kész le te zés rend jé rõl szóló mi nisz te ri ren - de let ál tal elõ írt mér ték ben és esz kö zök kel ki tud ja vál ta ni, vagy a VET 51/A. -a ál tal elõ írt fel té te le ket tud ja tel je sí - te ni. (5) A VET 51. -ának (1) be kez dés k) pont ja sze rin ti en - ge dé lye zés szem pont já ból a ka pa ci tás meg vál toz ta tá sá nak mi nõ sül a fo gyasz tói ve ze ték csat la ko zá si pont ján ren del - ke zés re álló tel je sít mény nö ve ke dé se. (6) A fo gyasz tói ve ze ték en ge dé lye se a vil la mos ener gia to vább adást vagy át adást az en ge dély rõl szóló ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott leg fel jebb egy évig jo go - sult foly tat ni. (7) A fo gyasz tói ve ze ték mû kö dé sé nek szü ne tel te té se leg fel jebb öt évre en ge dé lyez he tõ. (8) A fo gyasz tói ve ze ték mû kö dé sé nek szü ne tel te té sé re en ge dély ak kor ad ha tó, ha a) a fo gyasz tói ve ze ték re sem fel hasz ná ló, sem fo - gyasz tó nem kap cso ló dik, b) a mû kö dés szü ne tel te té se alatt is gon dos kod nak a ve ze ték ál lag meg õr zé sé rõl. (9) Ha a fo gyasz tói ve ze ték mû kö dé se szü ne te lé sé nek idõ tar ta ma alatt a vé te lez ni kí vá nó fo gyasz tók vé te le zé se más mó don nem biz to sít ha tó, vagy az ál lag meg õr zés nem biz to sí tott, a Hi va tal a ve ze té ket a VET 52/B. -ának (4) be kez dé se sze rint köz cé lú vá nyil vá nít hat ja és az en ge - délyt vissza von hat ja. 29. A Vhr. a kö vet ke zõ 33/A. -sal egé szül ki: 33/A. A Hi va tal az en ge dély ben a jog sza bá lyok ban fog lalt ren del ke zé sek alap ján a mû kö dés re vo nat ko zó kö -

12 8222 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám te le zett sé get ál la pít hat meg, me lyek nem tel je sí té se ese tén a VET 10/A. -ában fog lalt jog kö vet kez mé nye ket al kal - maz za. 30. A Vhr ai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: 34. (1) A VET 51. -ában meg ha tá ro zott en ge dély kö - te les te vé keny sé get a VET 51. -ának (1) be kez dés a), j), k) és l) pont jai ki vé te lé vel a gaz da sá gi tár sa sá gok ról szóló évi CXLIV. tör vény ha tá lya alá tar to zó, bel - föl di szék hellyel ren del ke zõ kor lá tolt fe le lõs sé gû tár sa ság vagy rész vény tár sa ság vé gez het, ha meg fe lel a VET-ben, e ren de let ben és a vo nat ko zó egyéb jog sza bá lyok ban meg - ha tá ro zott fel té te lek nek. (2) A VET 51. -ának (1) be kez dés a), j), k) és l) pont já - ban meg ha tá ro zott en ge dély kö te les te vé keny sé get csak a Ptk ának c) pont já ban meg ha tá ro zott, bel föl di szék hellyel ren del ke zõ gaz dál ko dó szer ve zet foly tat hat. 35. (1) A VET 51. -ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá - ro zott en ge dé lyek irán ti ké rel met e ren de let 15/a. szá mú mel lék le té ben, kis erõ mû vek ese té ben a 15/b. szá mú mel - lék let ben meg ha tá ro zott for ma nyom tat vá nyon kell be - nyúj ta ni, és a ké re lem hez egy út tal csa tol ni kell mind azon ira to kat és nyi lat ko za to kat, ame lye ket a VET, e ren de let vagy vo nat ko zó egyéb jog sza bály elõ ír. A ké rel met a for - ma nyom tat vá nyon túl elekt ro ni kus úton [elekt ro ni kus le - vél ben vagy adat hor do zón (le me zen)], elekt ro ni ku san szer keszt he tõ for má ban is el kell jut tat ni a Hi va tal hoz. (2) Az en ge dély irán ti ké re lem mel lék le te it e ren de let 2/a., 3/a 3/b. és szá mú, az en ge dély tar tal mi ele me it e ren de let szá mú, az erõ mû lé te sí té sé hez, bõ ví té sé - hez és tel je sít mé nyé nek nö ve lé sé hez szük sé ges meg va ló - sít ha tó sá gi ta nul mány tar tal mi ele me it e ren de let 30. szá - mú mel lék le te tar tal maz za. (3) A VET 51. -ának (1) be kez dés b) j) pont ja i ban meg ha tá ro zott lé te sí té si, mû kö dé si és te vé keny sé gi en ge - dély irán ti ké re lem hez a kö vet ke zõ do ku men tu mo kat kell csa tol ni: a) az en ge dély iránt fo lya mo dó gaz da sá gi tár sa ság tár - sa sá gi szer zõ dé sét, ala pí tó ok ira tát vagy alap sza bá lyát (a továb biak ban: tár sa sá gi szer zõ dés), b) a gaz da sá gi tár sa ság szer ve ze ti fel épí té sé nek, az irá - nyí tá si, dön té si és el len õr zé si rend jé re vo nat ko zó, ille tõ leg a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat ra vo nat ko zó ter ve ze - te ket, ha eze ket a tár sa sá gi szer zõ dés nem tar tal maz za, c) új cég ese tén az elõ tár sa sá gi idõ szak ról össze ál lí tott be szá mo lót, már mû kö dõ cég nél a leg utol só két év be szá - mo ló ját, en nek hi á nyá ban a leg utol só tel jes üz le ti év be - szá mo ló ját, d) az egyes en ge dély kö te les te vé keny sé gek nél meg ha - tá ro zott idõ tar tam ra vo nat ko zó, füg get len pénz ügyi szak - ér tõ ál tal el len õr zött üz le ti ter vet, e) az üz let sza bály zat ter ve ze tét, f) a füg get len mi nõ ség ta nú sí tó szer ve zet ál tal el len õr - zött mi nõ ség biz to sí tá si rend szert vagy an nak be ve ze té sé re vo nat ko zó ter vet és üte me zést, g) kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott, meg fe le lõ lét - szá mú és meg fe le lõ en szak kép zett sze mély zet ren del ke - zés re ál lá sá nak be mu ta tá sát, il let ve az ezt biz to sí tó ter ve - ket, h) 30 nap nál nem ré geb bi cég ki vo na tot, ha vál to zás van fo lya mat ban a vál to zás alap já ul szol gá ló ok ira tot és a cég - bí ró sá gi ér kez te tõ pe csét tel el lá tott vál to zás be jegy zé si ké - rel met, vagy a cég nyil ván tar tás ról, a cég nyil vá nos ság ról és a bí ró sá gi cég el já rás ról szóló évi CXLV. tör vény 48. -ának (3) be kez dé se sze rin ti elekt ro ni kus iga zo lást, i) a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott ira to kat. (4) Ha a VET 51. -ának (1) be kez dé sé nek b) j) pont ja i - ban meg ha tá ro zott en ge dé lye kért fo lya mo dó ké rel me zõ vál lal ko zás ban va la mely vál lal ko zás je len tõs be fo lyás sal, több sé gi vagy köz vet len irá nyí tás sal ren del ke zik, az en ge - dély irán ti ké re lem hez csa tol ni kell a VET ában elõ - írt jó vá ha gyás irán ti ké re lem hez be nyúj tan dó kö vet ke zõ ira to kat is: a) a je len tõs be fo lyás sal, több sé gi vagy köz vet len irá - nyí tás sal ren del ke zõ tár sa ság tár sa sá gi szer zõ dé sé nek egy má so la ti pél dá nyát, vagy kül föl di vál lal ko zás ese té ben an - nak hi te les ma gyar nyel vû for dí tá sát, b) a je len tõs be fo lyás sal, több sé gi vagy köz vet len irá - nyí tás sal ren del ke zõ tár sa ság há rom hó nap nál nem ré geb - bi cég ki vo na tát, kül föl di vál lal ko zás ese tén an nak hi te les ma gyar nyel vû for dí tá sát vagy az ar ról szóló iga zo lás hi te - les ma gyar nyel vû for dí tá sát, hogy a kül föl di vál lal ko zást a vál la la ti, gaz da sá gi nyil ván tar tás ba be je gyez ték, c) az en ge dé lyes ben je len tõs be fo lyás sal, több sé gi vagy köz vet len irá nyí tás sal ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa - ság, kül föl di vál lal ko zás vagy ter mé sze tes sze mély 16. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott azo no sí tó ada ta it, ille tõ leg a bün tet len elõ élet re vo nat ko zó iga zo lást, d) har minc nap nál nem ré geb bi iga zo lást arra vo nat ko - zó an, hogy a je len tõs be fo lyás sal, több sé gi vagy köz vet len irá nyí tás sal ren del ke zõ tár sa ság nak, kül föl di vál lal ko zás - nak Ma gyar or szá gon adó ha tó ság gal, vám ha tó ság gal, il let - ve a tár sa da lom biz to sí tá si szerv vel szem ben tar to zá sa nincs, e) a je len tõs be fo lyás sal, több sé gi vagy köz vet len irá - nyí tás sal ren del ke zõ tár sa ság, kül föl di vál lal ko zás elõ zõ há rom üz le ti évre vo nat ko zó, könyv vizs gá ló ál tal hi te le sí - tett be szá mo ló ját, f) a je len tõs be fo lyás sal, több sé gi vagy köz vet len irá - nyí tás sal ren del ke zõ tár sa ság, kül föl di vál lal ko zás tu laj do - no si szer ke ze té nek, va la mint azon kö rül mé nyek nek a rész - le tes le írá sát, ame lyek miatt a je len tõs be fo lyás sal, több sé - gi vagy köz vet len irá nyí tás sal ren del ke zõ tár sa ság, kül föl - di vál lal ko zás kap cso la tá ban álló sze mé lyek cso port já hoz tar to zó nak mi nõ sül, to váb bá az irá nyí tó vál la lat elõ zõ üz - le ti évre vo nat ko zó kon szo li dált éves be szá mo ló ját, ha az irá nyí tó vál la lat kon szo li dált be szá mo ló ké szí té sé re kö te - le zett,

13 2005/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8223 g) a ké re lem ben érin tett gaz da sá gi tár sa ság, kül föl di vál lal ko zás vagy ter mé sze tes sze mé lyek tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok irat ban fog lalt nyi lat ko za tát arra vo nat ko - zó an, hogy hoz zá já rul nak az en ge dély irán ti ké re lem hez mel lé kelt irat ban fog lal tak va ló di sá gá nak a Hi va tal ál tal meg ke re sett szer vek út ján tör té nõ el len õr zé sé hez. (5) Az en ge dé lyes nek a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott do ku men tu mo kon túl me nõ en ren del kez nie kell a) a te vé keny ség gya kor lá sá hoz szük sé ges, más jog - sza bá lyok ban meg ha tá ro zott, ne vé re szóló ha tó sá gi en ge - dé lyek kel, b) az adott te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges mû - sza ki és pénz ügyi fel té te lek kel és esz kö zök kel. (6) A ké rel me zõ nyi lat ko zik a) az (5) be kez dés ben fog lalt fel té te lek meg lé té rõl, il - let ve biz to sí tá sá ról, b) a VET 50. -ának (3) be kez dés c) e) pont ja i ban meg ha tá ro zott ki zá ró okok hi á nyá ról, c) ar ról, hogy ren del ke zik az e ren de let ben és a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott en ge dé lyek kel, to váb bá d) ar ról, hogy a ké re lem ben fog lal tak a leg ki sebb költ - ség el vé vel, erõ mû lé te sí té si en ge dély irán ti ké re lem ese - tén az erõ mû lé te sí té sé re vo nat ko zó ener gia po li ti kai kö ve - tel mé nyek kel össz hang ban áll nak. (7) A Hi va tal az atom erõ mû re vo nat ko zó en ge dé lye it az atom ener gi á ról szóló évi CXVI. tör vény ben elõ írt en ge dé lyek meg lé te ese tén adja ki. (8) A Hi va tal erõ mû vi hõ ter me lé si mû kö dé si en ge dély irán ti ké re lem ese tén a táv hõ szol gál ta tás ról szóló évi XVIII. tör vény ben (a továb biak ban: Tszt.) elõ írt fel té - te lek alap ján foly tat ja le az en ge dé lye zé si el já rást. (9) Az en ge dé lye zés so rán ki emelt fi gyel met kell for dí - ta ni a kör nye ze ti ha tás vizs gá lat ról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. ren de let ben, va la mint az egy sé ges kör nye zet hasz - ná la ti en ge dé lye zé si el já rás rész le tes sza bá lya i ról szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. ren de let ben elõ írt sza bá lyok meg tar tá sá ra. 36. A Hi va tal az en ge dé lye zé si el já rás és az en ge dély - kö te les te vé keny ség vég zé se so rán az egyes en ge dé lye zé si fel té te lek meg lé tét a hely szí nen is meg vizs gál hat ja. 31. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 38. A VET 51. -ának (1) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott en ge dély irán ti ké re lem hez a 15/b. szá mú mel lék let ben elõ ír ta kat kell be nyúj ta ni. 32. A Vhr ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A lé te sí té si, mû kö dé si és te vé keny sé gi en ge dély, a kis erõ mû vi össze vont en ge dély, a Hi va tal egyéb ha tá ro za - tai és a ha tá ro za tok ban fog lalt egyéb jo go sult sá gok sem egész ben, sem rész ben nem ru ház ha tók át. Az en ge dé lyek, ha tá ro za tok, il let ve jo go sult sá gok át ru há zá sa ese tén a Hi - va tal jo go sult az en ge délyt vissza von ni. 33. A Vhr. a kö vet ke zõ 39/A. -sal egé szül ki: 39/A. (1) A Hi va tal ké re lem re a mû kö dé si, il let ve a kis erõ mû vi össze vont en ge dély ben meg ha tá roz hat ja az en ge dé lyes en ge dély kö te les te vé keny sé ge egyes ele mei más sze mély ál tal tör té nõ vég zé sé nek fel té te le it. (2) Az en ge dé lyes kö te les biz to sí ta ni, hogy a Hi va tal en ge dé lye alap ján az en ge dély kö te les te vé keny ség egyes ele me i nek más sze mély ál tal tör té nõ vég zé se az en ge dély, a VET és a vég re haj tá sá ra ki adott jog sza bá lyok, az al kal - ma zan dó egyéb jog sza bá lyok, a vil la mos ener gia-el lá tá si sza bály za tok, az en ge dé lyes üz let sza bály za ta és a Hi va tal en ge dé lyes re vo nat ko zó ha tá ro za tai ren del ke zé se i vel össz hang ban tör tén jen. (3) Az en ge dély kö te les te vé keny ség egyes ele me it vég - zõ más sze mély kö te les a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott va la mennyi elõ írás meg is me ré sé re, be tar tá sá ra. (4) Az en ge dé lyes az en ge dély kö te les te vé keny ség egyes ele me it vég zõ más sze mély ál tal vég zett te vé keny sé - gért úgy fe lel, mint ha azt maga vé gez te vol na. (5) Ha az en ge dély kö te les te vé keny ség egyes ele me it vég zõ más sze mély a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott va la - mely elõ írást meg sze gi, a Hi va tal a) az en ge dé lyes sel szem ben a VET 10/A. -ában fog - lalt jog kö vet kez mé nye ket al kal maz za, va la mint egy ide jû - leg b) a jog sér tés sú lyá ra te kin tet tel vissza von hat ja az en - ge dé lyes en ge dély kö te les te vé keny sé ge egyes ele mei más sze mély ál tal tör té nõ vég zé sét en ge dé lye zõ ha tá ro za tát. 34. A Vhr. a kö vet ke zõ új al cím mel és 41/A 41/B. -ok kal egé szül ki: A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított, kötelezõen átveendõ villamos energia mennyiségének megállapítása 41/A. (1) A meg úju ló ener gia for rás ból vagy hul la dék - ból nyert ener gi á val elõ ál lí tott, kö te le zõ en át ve en dõ vil la - mos ener gia mennyi sé gét a Hi va tal az egyen lõ bá nás mód el vé nek meg fele lõen, az erõ mû lé te sí té si és ter me lõi mû - kö dé si en ge dé lyé ben, il let ve a kis erõ mû vi össze vont en ge - dély ben ha tá roz za meg. (2) A meg úju ló ener gia for rás ból vagy hul la dék ból nyert ener gi á val elõ ál lí tott, kö te le zõ en át ve en dõ vil la mos ener - gia mennyi sé gé nek, va la mint a mû kö dé si en ge dély idõ tar - ta má nak meg ál la pí tá sa kor a Hi va tal figye lembe ve szi

14 8224 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám a) Ma gyar or szág nem zet kö zi vál la lá sa it a meg úju ló vil la mos ener gia-ter me lés re, b) a meg úju ló ener gia for rás ból elõ ál lí tott vil la mos ener gia ver seny ké pes sé gét a VET 19. -ának e) pont ja sze - rint, c) az egyes ener gia for rá sok fel hasz ná lá sá nak az or szág ter mé sze ti adott sá ga i val össze füg gõ ha té kony sá gát, az adott tech no ló gi á nak a vil la mos ener gia-rend szer ki egyen - sú lyo zott mû kö dé sé re gya ko rolt ha tá sát a VET 19. -ának c) pont ja sze rint, d) a villamosenergia-fogyasztók teherviselõ képességét, e) a rend szer irá nyí tó nak a 41/B. (1) be kez dé se alap - ján adott nyi lat ko za tát, f) a köz üze mi nagy ke res ke dõ, il let ve a köz üze mi szol - gál ta tó köz üze mi vil la mos ener gia-el lá tá si kö te le zett sé gé - nek mér té két, g) az adott be ru há zás hoz igény be vett egyéb tá mo ga tás mér té két. (3) A meg úju ló ener gia for rás ból vagy hul la dék ból nyert ener gi á val elõ ál lí tott, kö te le zõ en át ve en dõ vil la mos ener - gia mennyi sé gé nek, va la mint a mû kö dé si en ge dély idõ tar - ta má nak meg ál la pí tá sa kor figye lembe kell ven ni a be ru há - zás vár ha tó meg té rü lé sét. A VET 95/A. -ában meg ha tá ro - zott sza bá lyok sze rin ti át vé te li ár és a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ár tá mo ga tá si rend szer figye lembe véte lével úgy kell el jár ni, hogy az erõ mû, kis erõ mû ál tal igény be vett tá mo ga tás nem ha lad hat ja meg a ha té ko nyan mû kö dõ erõ mû, kis erõ mû be ru há zás hoz kap cso ló dó ér ték csök ke - né si le írá sá nak és a mû kö dés hez szük sé ges nye re ség nek az össze gét. 41/B. (1) A meg úju ló ener gia for rás ból és a hul la dék - ból nyert ener gi á val ter melt vil la mos ener gia te kin te té ben, az ilyen mó don vil la mos ener gi át elõ ál lí ta ni kí vá nó ter me - lõi lé te sí té si en ge dé lyért, vagy kis erõ mû vi össze vont en - ge dé lyért fo lya mo dó ké rel me zõ kö te les ki kér ni a rend szer - irá nyí tó vé le mé nyét. (2) A rend szer irá nyí tó kö te les az en ge dé lyért fo lya mo - dó ké rel me zõ ál tal meg adott ada tok alap ján 15 na pon be lül vé le ményt adni ar ról, hogy a) a ter ve zett vil la mos ener gia-ter me lés kö te le zõ át vé - te le a ké rel me zett idõ tar tam alatt mi lyen ha tást gya ko rol na a rend szer biz ton sá gá ra, a vil la mos ener gia-rend szer együtt mû kö dõ ké pes sé gé nek meg õr zé sé re, va la mint a rend szer sza bá lyoz ha tó ság ra, b) a ter ve zett erõ mû ben, kis erõ mû ben ter melt vil la mos ener gia há ló zat ra adá sa az a) pont ban fog lal tak figye - lembe véte lével rész ben vagy egész ben biz to sít ha tó-e. (3) A rend szer irá nyí tó kö te les rész le te sen be mu tat ni, hogy mi lyen tech ni kai fel té te lek tel je sü lé se ese tén tá mo - gat ná a vil la mos ener gia há ló zat ra adá sát, ha a (2) be kez - dés b) pont ja sze rint a há ló zat ra adás nem vagy csak rész - ben biz to sít ha tó. (4) A rend szer irá nyí tó a (2) és (3) be kez dés ben meg ha - tá ro zott vé le mé nyét kö te les rész le te sen meg in do kol ni. (5) A ter me lõi lé te sí té si en ge dé lyért, va la mint a kis erõ - mû vi össze vont en ge dé lyért fo lya mo dó ké rel me zõ kö te les az en ge dély irán ti ké re lem ben rész le te sen meg in do kol ni, ha nem ért egyet a rend szer irá nyí tó ál tal a (2) és (3) be kez - dés sze rint ki adott nyi lat ko zat tal. 35. [A VET 52/D. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ új al cím mel és 41/C 41/E. -ok kal egé szül ki: Egyszerûsített engedélyezési eljárás 41/C. (1) A Hi va tal a kis erõ mû el sõd le ges ener gia for - rá sá nak meg vá lasz tá sá ra, a lé te sí té sé re és a vil la mos ener - gia-ter me lé sé re vo nat ko zó en ge délyt egy el já rás ban, össze von tan adja ki. (2) Az en ge dély irán ti ké re lem hez mel lé kel ni kell a 15/b. szá mú mel lék let ben elõ ír ta kat, me lye ket a Hi va tal a hon lap ján le tölt he tõ mó don el ér he tõ vé tesz. (3) Az egy sze rû sí tett en ge dély ha tá ro zott idõ re szól és meg hosszab bít ha tó. Ér vé nyes sé gi ide jét a be nyúj tott ké re - lem ben sze rep lõ ada tok fi gye lem be vé te lé vel a Hi va tal ál - la pít ja meg. (4) Ha a kis erõ mû üzem be he lye zé se a kis erõ mû vi össze vont en ge dély jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott két éven be lül nem tör té nik meg, ezt az en ge dé lyes kö te les be - je len te ni a Hi va tal nak. A Hi va tal a ha tár idõ el mu lasz tá sa ese tén az en ge délyt vissza von ja. (5) E ren de let ha tály ba lé pé se után lé te sí tett erõ mû ese - té ben kö te le zõ al kal maz ni a 2/b. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott mi ni má lis ener ge ti kai erõ mû vi ha tás fok ér - té ket. 41/D. (1) A Hi va tal a fo gyasz tói ve ze ték lé te sí té sé re és mû köd te té sé re vo nat ko zó en ge délyt egy el já rás ban, össze von tan adja ki. (2) Az en ge dély irán ti ké re lem hez mel lé kel ni kell a 7/b. szá mú mel lék let ben elõ ír ta kat. 41/E. A köz vet len ve ze ték lé te sí té sé re vo nat ko zó en - ge dély irán ti ké re lem hez mel lé kel ni kell a 7/c. szá mú mel - lék let ben elõ ír ta kat. 36. A Vhr a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 50 MW és ezt meghaladó teljesítményû erõmû létesítésére vonatkozó engedély 42. (1) A ké rel me zõ nek ren del kez nie kell a) el sõd le ges ener gia for rás-vá lasz tá si en ge déllyel, b) a be ru há zás meg va ló sí tá sá ra és ter ve zett meg té rü lé si idõ tar ta má ra vo nat ko zó, a 29. szá mú mel lék let sze rin ti, füg get len szak ta nács adó ál tal el len õr zött üz le ti terv vel,

15 2005/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8225 c) a 30. szá mú mel lék let sze rin ti meg va ló sít ha tó sá gi ta - nul mánnyal. (2) A lé te sí ten dõ erõ mû ese té ben kö te le zõ al kal maz ni a 2/b. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott mi ni má lis ener ge - ti kai erõ mû vi ha tás fok ér té ket. (3) Az erõ mû lé te sí té si en ge dély irán ti ké re lem hez e ren de let 2/a. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott ira to kat kell be nyúj ta ni. (4) A lé te sí té si en ge dély irán ti ké re lem alap ján lé te sí - ten dõ erõ mû nek meg kell fe lel nie a VET 5. -ának a) pont - ja 4. al pont já ban fog lal tak alap ján az 50 MW és ezt meg ha - la dó tel je sít mé nyû erõ mû vek ener gia hor do zó kész le té nek leg ki sebb mér té ké rõl és a kész le te zés rend jé rõl szóló mi - nisz te ri ren de let ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek, vagy tel je sí te ni ük kell a VET 51/A. -ában elõ ír ta kat. 37. (1) A Vhr a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(2) A ké rel me zõ nek ren del kez nie kell:] a) el sõd le ges ener gia for rás-vá lasz tá si en ge déllyel; (2) A Vhr ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (6) A bõ ví té si en ge dély irán ti ké re lem nek meg kell fe - lel nie a VET 5. -ának a) pont ja 4. al pont já ban fog lal tak alap ján az 50 MW és az an nál na gyobb tel je sít mé nyû erõ - mû vek ener gia hor do zó-kész le té nek leg ki sebb mér té ké rõl és a kész le te zés rend jé rõl szóló mi nisz te ri ren de let ben fog - lalt nak. 38. A Vhr ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelmezõ rendelkezzen az elsõdleges energiaforrás megváltoztatási engedéllyel, ha a teljesítménynövelés az elsõdleges energiaforrás megváltoztatásával jár együtt. 39. A Vhr. a kö vet ke zõ új al cím mel és 45/A. -sal egé szül ki: 50 MW és ezt meghaladó teljesítményû erõmûvek teljesítményének csökkentésére vonatkozó engedély 45/A. (1) Az erõ mû tel je sít ménycsök ken té sé nek mi - nõ sül a mû kö dé si en ge dély ben meg ha tá ro zott erõ mû vi tel - je sít mény több mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (min den eset ben a ma ga sabb ér té ket kell figye lembe ven ni) tör té nõ csök ken té se, akár ese ten ként, akár összes sé gé ben. (2) A ké rel me zõ nek ren del kez nie kell a 30. szá mú mel - lék let sze rin ti meg va ló sít ha tó sá gi ta nul mánnyal. (3) Ha a tel je sít mény csök ken té se az el sõd le ges ener gia - for rás meg vál toz ta tá sá val jár együtt, az en ge dé lye zé si el - já rás le foly ta tá sá nak fel té te le, hogy a ké rel me zõ ren del - kez zen az el sõd le ges ener gia for rás meg vál toz ta tá si en ge - déllyel. (4) Az erõ mû tel je sít mé nyé nek csök ken té sé re vo nat ko - zó en ge dély irán ti ké re lem hez e ren de let 2/a. szá mú mel - lék le té ben meg ha tá ro zott ira to kat kell be nyúj ta ni. (5) A tel je sít mény csök ken tés meg va ló su lá sa után az en - ge dé lyes a pró ba üzem záró jegy zõ köny vé nek kel tét kö ve - tõ 30 na pon be lül kö te les ké rel mez ni a mû kö dé si en ge dé - lye mó do sí tá sát, vagy kis erõ mû ese tén a kis erõ mû vi össze - vont en ge dély ki adá sát. 40. A Vhr a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 50 MW és ezt meghaladó teljesítményû erõmûvek elsõdleges energiaforrás választására, megváltoztatására vonatkozó engedély 46. (1) El sõd le ges ener gia for rás vá lasz tá sá ra, meg vál - toz ta tá sá ra irá nyu ló en ge dély irán ti ké re lem hez e ren de let 5. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott ira to kat kell be - nyúj ta ni. (2) El sõd le ges ener gia for rás meg vál toz ta tá sá nak mi nõ - sül a mû kö dé si en ge dély ben meg ha tá ro zott el sõd le ges ener gia for rás faj tá tól való leg alább 10%-os tü ze lõ hõ ben mért mennyi sé gi el té rés. Nap, szél, víz, il let ve geo ter mi - kus el sõd le ges ener gia for rás ese tén meg vál toz ta tás nak mi - nõ sül az el sõd le ges ener gia for rás bár mi lyen mér té kû meg - vál toz ta tá sa. (3) Az el sõd le ges ener gia for rás-vá lasz tá si en ge dély irán ti ké re lem hez mel lé kel ni kell a VET 5. -ának a) pont - ja 4. al pont ja alap ján ki bo csá tott 50 MW és az an nál na - gyobb tel je sít mé nyû erõ mû vek ener gia hor do zó-kész le té - nek leg ki sebb mér té ké rõl és a kész le te zés rend jé rõl szóló mi nisz te ri ren de let ál tal elõ ír ta kat, vagy a VET 51/A. -ában meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek tel je sí té sé nek ter ve zett vég re haj tá sát iga zo ló elõ ze tes ter ve ket vagy elõ - szer zõ dé se ket. (4) Az en ge dély, ha azt a Hi va tal az erõ mû lé te sí té si fá - zi sá ban, ter me lõi mû kö dé si en ge déllyel még nem ren del - ke zõ ké rel me zõ ré szé re adta ki, ha tá ro zott ide ig ér vé nyes, és nem hosszab bít ha tó meg. 41. A Vhr ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Ha az en ge dé lyes el mu laszt ja a VET 55. -ában elõ írt ha tár idõn be lül ké rel mét a Hi va tal hoz be nyúj ta ni, vagy a vil la mos ener gia-ter me lést úgy szün te ti meg, hogy

16 8226 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám eh hez a Hi va tal tól en ge délyt nem kér, a Hi va tal a VET 10/A. -ában meg ha tá ro zott jog kö vet kez mé nye ket al kal - maz za. 42. A Vhr a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 50 MW és ezt meghaladó teljesítményû erõmû villamosenergia-termelésére vonatkozó mûködési engedély és a termelõ tevékenység folytatásának feltételei 49. (1) A Hi va tal ter me lõi mû kö dé si en ge délyt ad ki erõ mû lé te sí té si, il let ve tel je sít mény nö ve lé si vagy bõ ví té si en ge dély alap ján, ha az ered mé nyes üzem be he lye zé si el - já rást köve tõen az erõ mû meg fe lel a lé te sí té si (tel je sít - mény nö ve lé si, bõ ví té si) en ge dély ben meg ha tá ro zott mû - sza ki ada tok nak, va la mint a vo nat ko zó jog sza bá lyi fel té te - lek nek. (2) A ké rel me zõ nek ren del kez nie kell a) a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges esz kö zök kel, b) az elsõ 3 üz le ti évre vo nat ko zó, a 29. szá mú mel lék - let sze rin ti, füg get len szak ta nács adó ál tal el len õr zött üz le ti terv vel, c) közüzemi célra termelõ erõmû esetén az elsõdleges energiaforrás vásárlására vonatkozó szerzõdésekkel, illetve saját elsõdleges energiaforrás elõállítás esetén az annak kitermelésére, elõállítására feljogosító hatósági engedéllyel. (3) A ter me lõi mû kö dé si en ge dély irán ti ké re lem hez e ren de let 3/a. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott ira to kat kell be nyúj ta ni. A mû kö dé si en ge dély ér vé nyes sé gi ide jé - nek meg hosszab bí tá sát ké rel me zõ nek a be nyúj tott en ge - dély ké re lem mel együtt az e ren de let 3/b. szá mú mel lék le - té ben elõ írt ira to kat kell be nyúj ta nia. (4) Ha a ké rel me zõ köz üze mi cél ra ter mel, meg kell ne - vez nie a köz üze mi cél ra le kö tött tel je sít mé nyét és a köz - üze mi cél ra fel aján lan dó ener gia mennyi sé gét, éves üte - me zés ben, a hosszú távú szer zõ dé sek sze rint. (5) A Hi va tal a mû kö dé si en ge dély ben meg ha tá roz za az en ge dé lyes alap ve tõ esz kö ze i nek a kö rét, ame lyek az en - ge dé lye zett te vé keny ség vég zé sé hez el en ged he tet le nül szük sé ge sek, és ame lyek kel az en ge dé lyes csak a Hi va tal elõze tes jó vá ha gyá sá val ren del kez het. (6) Ha a ké rel me zõ az ener gia hor do zó-kész le tet a VET 51/A. -ának (1) be kez dé se sze rint az erõ mû el sõd le ges ener gia for rá sá ból kí ván ja biz to sí ta ni, ak kor mel lé kel nie kell az igény be vett föld gáz tá ro ló üze mel te tõ jé vel, il let ve en ge dé lye sé vel kö tött szer zõ dés hi te les má so la tát, amely - ben a föld gáz tá ro ló üze mel te tõ je, il let ve en ge dé lye se a kö - vet ke zõk rõl nyi lat ko zik a) a le kö tött, il let ve a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott mennyi sé gû föld gáz igény be vé te lé rõl az erõ mû üze mel te - tõ je ki zá ró la go san jo go sult ren del kez ni, és az sem mi lyen for má ban nem kor lá toz ha tó, b) a kész let igény be vé te le a föld gáz nak a föld gáz el lá - tás ról szóló évi XLII. tör vény ben meg ha tá ro zott szál lí tá sát, el osz tá sát, az or szág föld gáz el lá tá sá nak biz ton - sá gát, va la mint a föld gáz szál lí tás és -el osz tás szü ne tel te té - sé nek, kor lá to zá sá nak és a kü lön jog sza bály ban meg ha tá - ro zott vál ság hely ze ti in téz ke dé sek nek a vég re haj tá sát sem mi lyen for má ban nem aka dá lyoz za, kor lá toz za. (7) A meg kö tött szer zõ dé sek át ál lá si költ ség té rí tés alap - ját nem ké pez he tik. 43. A Vhr ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Át vi te li mû kö dé si en ge dély az or szág egész te rü le - té re egy át vi te li en ge dé lyes ré szé re ad ha tó ki, ha a ké rel - me zõ alap tõ ké je leg alább 100 mil li árd fo rint, ame lyet tel - jes egé szé ben be fi zet tek vagy ren del ke zés re bo csá tot tak. 44. (1) A Vhr ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (1) Vil la mos ener gia-rend szer or szá gos szin tû irá nyí tá - sá ra vo nat ko zó mû kö dé si en ge délyt az ál lam köz vet len vagy köz ve tett irá nyí tá sa alatt álló rész vény tár sa ság kap - hat, ha meg fe lel a VET-ben és e ren de let ben meg ha tá ro - zott fel té te lek nek, és alap tõ ké je leg alább 500 mil lió fo rint, ame lyet tel jes egé szé ben be fi zet tek vagy ren del ke zés re bo csá tot tak. A köz vet len vagy köz ve tett irá nyí tás meg íté - lé se szem pont já ból a tisz tes ség te len pi a ci ma ga tar tás és a ver seny kor lá to zás ti lal má ról szóló évi LVII. tör vény (a továb biak ban: Tpvt.) ren del ke zé sei az irány adó ak. (2) A Vhr a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) A vil la mos ener gia át vi te lé re vo nat ko zó mû kö dé si en ge dély irán ti ké re lem mel egy ide jû leg a vil la mos ener - gia-rend szer irá nyí tá sá ra vo nat ko zó en ge dé lyé nek mó do - sí tá sa irán ti ké rel met is be kell a Hi va tal hoz nyúj ta ni, ha a rend szer irá nyí tó vil la mos ener gia-át vi te li te vé keny sé get is kí ván foly tat ni. 45. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 71. A szer ve zett vil la mos ener gia-pi a cot mû köd te tõ tár sa ság gal mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá - nyu ló egyéb jog vi szony ban álló sze mély és an nak kö ze li hoz zá tar to zó ja nem le het a szer ve zett pi a cot mû köd te tõ tár sa ság tu laj do no sá nál, in teg rált vil la mos ener gia-ipa ri vál lal ko zás nál, il let ve más en ge dé lyes nél mun ka vál la ló vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ban álló sze mély.

17 2005/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Vhr ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az elõ mun ká la ti jog alap ján az en ge dé lyes vagy meg bí zott ja az en ge dé lye zést kö ve tõ egy éven be lül a más tu laj do ná ban, hasz ná la tá ban levõ in gat la non jo go sult kár - ta la ní tás el le né ben be já rást vé gez ni, olyan je le ket el he - lyez ni, mé ré se ket, ta laj vizs gá la to kat vé gez ni, ame lyek a vil la mos mû el he lye zé sé hez szük sé ge sek. Az elõ mun ká la ti jog alap ján vé gez he tõ mun ka meg kez dé sé rõl az in gat lan tu laj do no sát és az in gat lan fek vé se sze rint il le té kes te le pü - lé si ön kor mány zat jegy zõ jét, va la mint a fel ügye lõ sé get, mint épí tés ügyi en ge dé lye zõ ha tó sá got az elõ mun ká la ti jog jo go sult ja 30 nap pal ko ráb ban kö te les ér te sí te ni. Az elõ mun ká la ti jog ér vé nyes sé gi ide je egy al ka lom mal to - váb bi egy év vel meg hosszab bít ha tó. 90 nap és a hi ány pót lá si fel hí vás ki bo csá tá sá nak ha tár ide je 30 nap. 49. A Vhr ának (2) és (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ve ze ték jo gi en ge délyt a ve ze ték jo got en ge dé lye - zõ ha tó ság az érin tett ügy fe lek kel, a ve ze ték jog jo go sult já - val, a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ jé vel és az el já rás - ban részt ve võ szak ha tó sá gok kal pos tai úton köz li. (3) A ve ze ték jog alap ján el vé gez he tõ mun kák meg kez - dé sé rõl és be fe je zé sé rõl az en ge dé lyes az in gat lan tu laj do - no sát, a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ jét, va la mint a ve - ze ték jo got en ge dé lye zõ ha tó sá got tá jé koz tat ja. 47. A Vhr ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A mi nisz ter ál tal kü lön jog sza bály ban ki je lölt, ve - ze ték jo got en ge dé lye zõ ha tó ság a VET ha tá lya alá tar to zó vil la mos ve ze té kek, va la mint ezek köz be ik ta tott, ille tõ leg csat la ko zó mû tár gyai te kin te té ben az épí tés ügyi ha tó sá gi jog kört is gya ko rol ja. A ve ze ték jo got en ge dé lye zõ ha tó - ság hoz az en ge dé lyes ál tal be nyúj tott ve ze ték jog irán ti ké - re lem elõtt elõ ké szí tõ el já rást kell le foly tat ni. Az elõ ké szí - tõ el já rást az en ge dé lyes vagy meg bí zá sa alap ján a ter ve zõ foly tat ja le. Az elõ ké szí tõ el já rást ak kor is le kell foly tat ni, ha a köz cé lú há ló zat az ide gen in gat la non an nak tu laj do - no sa hoz zá já ru lá sá val lé te sül. 48. A Vhr ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az elõ ké szí tõ el já rás után hely szí ni szem lét kell le - foly tat ni, ame lyet az en ge dé lyes nek kell meg szer vez ni. A hely szí ni szem lé re az en ge dé lyes a ve ze ték jog gal és an nak biz ton sá gi öve ze té vel érin tett in gat lan tu laj do no so kat és a 4. szá mú mel lék let ben fel so rolt, az adott ügy ben érin tett ha tó sá go kat, a ve ze ték jo got en ge dé lye zõ ha tó sá got, va la - mint a köz üze me ket kö te les meg hív ni. A ve ze ték jo got en - ge dé lye zõ ha tó ság az adott ügy el bí rá lá sa so rán to váb bi szak ha tó sá gok be vo ná sát is kez de mé nyez he ti. (2) A ve ze ték jo gi en ge dé lye zé si el já rás a ve ze ték jog irán ti ké re lem nek a ve ze ték jo got en ge dé lye zõ ha tó ság hoz az en ge dé lyes ál tal tör té nõ be nyúj tá sa kor in dul. Az ügy fe - let az el já rás meg in dí tá sá ról a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá - mí tott 15 na pon be lül pos tai úton kell ér te sí te ni. A ve ze - ték jo gi en ge dé lye zé si el já rás ra a Ket. ren del ke zé se it kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy az el já rá si ha tár idõ 50. A Vhr. a kö vet ke zõ 86/A. és 86/B. -ok kal egé szül ki: 86/A. (1) A fenn ma ra dá si en ge dé lye zé si el já rás a fenn ma ra dá si en ge dély irán ti ké re lem nek a há ló za ti en ge - dé lyes szék he lye sze rint ille té kes ve ze ték jo got en ge dé lye - zõ ha tó ság hoz a há ló za ti en ge dé lyes ál tal tör té nõ be - nyúj tá sa kor in dul. Az ügy fe let az el já rás meg in dí tá sá ról a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül pos tai úton kell ér te sí te ni. A fenn ma ra dá si en ge dé lye zé si el já rás - ra a Ket. ren del ke zé se it kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy az el já rá si ha tár idõ 90 nap és a hi ány pót lá si fel hí vás ki bo csá tá sá nak ha tár ide je 30 nap. (2) A fenn ma ra dá si en ge dély irán ti ké re lem hez csa to - lan dó mû sza ki do ku men tá ci ót a 32. szá mú mel lék let sze - rin ti tar ta lom mal és pél dány ban kell a há ló za ti en ge dé lyes - nek el ké szí te ni. (3) A ve ze ték mû sza ki-biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nek való meg fe le lé sét a há ló za ti en ge dé lyes nyi lat ko za tá val és mû sza ki szak ér tõi vé le ménnyel kell iga zol ni. (4) A ve ze ték jog fenn ál lá sát és ke let ke zé sé nek idõ pont - ját, vagy en nek hi á nyá ban a ve ze ték meg lé tét és lé te sí té sé - nek idõ pont ját a há ló za ti en ge dé lyes kö te les bi zo nyí ta ni. (5) A fennmaradási engedélyt a vezetékjogot engedélyezõ hatóság mint építésügyi engedélyezési hatóság az ügyfelekkel és a hálózati engedélyessel postai úton közli. (6) A fenn ma ra dá si en ge dé lye zé si el já rá sért a há ló za ti en ge dé lyes igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat kö te les fi zet ni. Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke te kin te té ben a ve ze ték - jo gi en ge dély re vo nat ko zó dí ja kat kell al kal maz ni. 86/B. (1) A há ló za ti en ge dé lyes nek a fenn ma ra dá si en ge dély irán ti ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ en a nem tar tó szer ke ze ten el he lye zett át ala kí tó- és kap cso ló be ren - de zés ál tal igény be vett ide gen in gat lan tu laj do no sá val a VET 75. -ának (3) be kez dé se sze rint a té rí tés mér té ké ben meg kell ál la pod ni.

18 8228 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám (2) A fenn ma ra dá si en ge dély irán ti ké re lem hez csa to - lan dó mû sza ki do ku men tá ci ót a 32. szá mú mel lék let sze - rin ti tar ta lom mal és pél dány ban kell a há ló za ti en ge dé lyes - nek el ké szí te ni. (3) A nem tar tó szer ke ze ten el he lye zett át ala kí tó- és kap - cso ló be ren de zés mû sza ki-biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nek való meg fe le lé sét a há ló za ti en ge dé lyes nyi lat ko za tá val és mû sza ki szak ér tõi vé le ménnyel kell iga zol ni. (4) A hasz ná la ti jog fenn ál lá sát és ke let ke zé sé nek idõ - pont ját a há ló za ti en ge dé lyes kö te les bi zo nyí ta ni. (5) A fenn ma ra dá si en ge dé lye zé si el já rá sért a há ló za ti en ge dé lyes igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat kö te les fi zet ni. Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke te kin te té ben a sa já tos ener gia el lá tá si épít mé nyek re vo nat ko zó dí ja kat kell al kal - maz ni. 51. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 87. (1) Hasz ná la ti jog ala pí tá sá ról az en ge dé lyes nek és az in gat lan tu laj do nos nak kell meg ál la pod nia. Meg ál la - po dás hi á nyá ban a hasz ná la ti jo got az en ge dé lyes az épí - tés ügyi ha tó ság tól kér he ti. A hasz ná la ti jog ala pí tá sá ra egye bek ben a Ptk a és a irány adó. (2) Az in gat lan hasz ná la ti jog bir to ká ban az en ge dé lyes az épít mény re kér he ti az épí té si en ge dély meg adá sát. 52. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 89. (1) A ok ban fog lal ta kat a Ptk. ren del ke - zé se i nek meg fe le lõ el té ré sek kel a köz vet len ve ze té kek, va la mint a fo gyasz tói ve ze té kek vo nat ko zá sá ban is al kal - maz ni kell. (2) A köz vet len ve ze té kek, va la mint a fo gyasz tói ve ze - té kek lé te sí tõi a Ptk. ren del ke zé sei sze rint kö te le sek a hasz ná la tá ban kor lá toz ni kí vánt ide gen in gat lan tu laj do - no sá val a kor lá to zás mér té ké ben és a kár ta la ní tás ban meg - egyez ni, ille tõ leg meg egye zés hi á nyá ban bí ró sá gi el já rást kez de mé nyez ni. 53. [A VET 84. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ 89/A. és 89/B. -ok kal egé szül ki: 89/A. (1) A köz üze mi fo gyasz tó a sa ját vagy az ál ta la üze mel te tett fo gyasz tói ve ze té ken ke resz tül, a fo gyasz tá si he lyen be lül az ál ta la vá sá rolt vil la mos ener gi át har ma dik sze mély nek to vább ad hat ja. A vil la mos ener gia to vább adá - sa ese tén a VET 84. -ának (3) (6) be kez dé sei al kal ma - zan dók. (2) A köz üze mi fo gyasz tó vil la mos ener gia-to vább adá sa ab ban az eset ben nem mi nõ sül vil la mos ener gia-ke res ke - de lem nek, ha az így to vább adott vil la mos ener gia-mennyi - ség át la gá ra nem ha lad ja meg a köz üze mi fo gyasz tó ál tal ugyan azon üz le ti év ben be szer zett vil la mos ener gia - mennyi ség át lag árát. A köz üze mi fo gyasz tó e be kez dés - ben fog lal ta kat iga zo ló ira tai te kin te té ben a VET 10. -ának m) és n) pont já ban fog lalt ren del ke zé se ket meg fele lõen al kal maz ni kell. 89/B. (1) Az át vi te li há ló zat ra csat la ko zó fo gyasz tó vil la mos ener gia-fo gyasz tá sa a VET 23. -ának (1) be kez - dés a) pont ja sze rint a rend szer irá nyí tó fel adat kö ré be tar - to zó, az át vi te li en ge dé lyes tu laj do ná ban lévõ fo gyasz tás - mé rõ be ren de zés alap ján szá mol ha tó el. (2) Az erõ mû vek és kis erõ mû vek ré szé re szol gál ta tott vil la mos ener gia a VET 23. -ának (1) be kez dés a) pont ja sze rint a rend szer irá nyí tó fel adat kö ré be tar to zó, a ter me lõi en ge dé lyes vagy a kis erõ mû tu laj do ná ban lévõ fo gyasz tás - mé rõ be ren de zés alap ján szá mol ha tó el. 54. A Vhr ának (1) (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (1) A VET 3. -ának 18. pont já ban meg ha tá ro zott in - teg rált vil la mos ener gia-ipa ri vál lal ko zás kö te les bel sõ szám vi te lé ben olyan nyil ván tar tást ki ala kí ta ni, a szám vi te - li el szá mo lást úgy meg szer vez ni a szám vi tel rõl szóló kü - lön tör vénnyel össz hang ban, hogy a nem en ge dély kö te les te vé keny sé ge, il let ve te vé keny sé gei az en ge dély kö te les te vé keny ség tõl, il let ve te vé keny sé gek tõl és az en ge dély - kö te les te vé keny sé gei egy más tól egy ér tel mû en el kü lö nít - he tõ ek, át lát ha tó ak, el len õriz he tõ ek le gye nek. Az in teg rált vil la mos ener gia-ipa ri vál lal ko zás kö te les to váb bá az en ge - dély kö te les te vé keny sé gek re kü lön-kü lön ön ál ló mér le get és ered mény ki mu ta tást, il let ve a vál lal ko zás egé szé re éves be szá mo lót el ké szí te ni. (2) A VET 3. -ának 18. pont já ban meg ha tá ro zott vál - lal ko zás kö te les az (1) be kez dés sze rint el ké szí tett, vál lal - ko zá sa egé szé re vo nat ko zó éves be szá mo ló já ban a te vé - keny sé gek VET ának (1) be kez dé se sze rin ti szám - vi te li szét vá lasz tá sá ból adó dó hal mo zó dást (be vé te lek ben, költ sé gek ben stb.) ki szûr ni. A vál lal ko zás kö te les a ki szûrt hal mo zó dást az éves be szá mo ló já nak ki egé szí tõ mel lék le - té ben rész le te i ben be mu tat ni. (3) Ha az en ge dé lyes in teg rált vil la mos ener gia-ipa ri vál lal ko zás tag ja a VET 51. -ának j) l) pont ja i ban meg - ha tá ro zott en ge dé lye sek ki vé te lé vel kö te les a vál lal ko - zás egé szé re vo nat ko zó éves be szá mo ló ját és az in teg rált vil la mos ener gia-ipa ri vál lal ko zás egé szé re vo nat ko zó össze vont be szá mo lót (mér le get, ered mény ki mu ta tást, ki - egé szí tõ mel lék le tet, an nak ré sze ként az (1) be kez dés sze - rint az el kü lö ní tett te vé keny sé gek re vo nat ko zó mér le ge ket és ered mény ki mu ta tá so kat) a Hi va tal nak a cég bí ró ság hoz tör té nõ be nyúj tás sal egy ide jû leg meg kül de ni a tárgy év re

19 2005/147. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8229 el ké szí tett üz le ti je len tés sel és a VET ának (3) be - kez dé se sze rin ti könyv vizs gá lói je len tés sel együtt. (4) An nak ér de ké ben, hogy az (1) és (2) be kez dé sek ben fog lal tak tel je sí té se so rán a vil la mos ener gia-ipa ri vál lal - ko zá sok szá má ra egy sé ges fel té tel rend szer ér vé nye sül hes - sen, a Hi va tal irány el vet ad ki a mér leg és az ered mény ki - mu ta tás te vé keny sé gek kö zöt ti fel osz tá si mód sze re i nek a VET-ben fog lal tak nak meg fe le lõ al kal ma zá sá ra, és azt a Hi va tal hon lap ján köz zé te szi. 55. [A VET 102/B. -ához] A Vhr. a kö vet ke zõ 90/A 90/C. -ok kal egé szül ki: 90/A. (1) Ha a rend szer irá nyí tó ko ráb bi ve ze tõ tiszt - ség vi se lõ je vagy ve ze tõ ál lá sú mun ka vál la ló ja más en ge - dé lyes vagy an nak kap csolt vál lal ko zá sa, il let ve az éven te 6,5 GWh-nál több vil la mos ener gi át fel hasz ná ló fo gyasz tó vagy kap csolt vál lal ko zá sa ve ze tõ tiszt ség vi se lõ je vagy ve ze tõ ál lá sú mun ka vál la ló ja lesz, kö te les üz le ti ti tok ként ke zel ni a rend szer irá nyí tó üz le ti tit ka in túl me nõ en azon ada to kat és más in for má ci ó kat is, ame lyek a rend szer irá - nyí tó VET alap ján vég zett rend szer irá nyí tá si te vé keny sé - gé vel kap cso la to sak, il let ve a vil la mos ener gia-pi ac ál la po - tát, az egyes pi a ci sze rep lõk te vé keny sé gét, üz le ti po zí ci ó - ját jel lem zõ, to váb bá bár mely más üz le ti szem pont ból hasz nos, a jog sza bá lyok alap ján nyil vá nos ság ra vagy az ener gia ipa ri tár sa sá gok tu do má sá ra nem ho zott ada to kat, ame lyek a rend szer irá nyí tó val fenn ál lott jog vi szo nyá nak fenn ál lá sa alatt ju tot tak tu do má sá ra. (2) Az (1) be kez dés al kal ma zá sá ban pi a ci sze rep lõ nek mi nõ sül az en ge dé lyes, a kis erõ mû üze mel te tõ je, a köz vet - len ve ze ték lé te sí tõ je és a fo gyasz tó. (3) Vil la mos ener gia ha tá ron ke resz tül tör té nõ szál lí tá sa és az az zal való kül ke res ke de lem ese tén pi a ci sze rep lõ nek mi nõ sül va la mennyi kül föl di ter mé sze tes és jogi sze mély, aki vel a fel so rolt pi a ci sze rep lõk a vil la mos ener gia ha tá - ron ke resz tül tör té nõ szál lí tá sa és az az zal való kül ke res ke - de lem le bo nyo lí tá sa kap csán jog vi szony ba ke rül nek. 90/B. (1) Az en ge dé lyes a meg fe le lé si sza bály zat ban a kö vet ke zõ ren del ke zé sek ér vény re jut ta tá sá ról gondos - kodik: a) a rend szer irá nyí tá si és a há ló za ti en ge dély esi te vé - keny sé get el lá tó vál lal ko zás mun ka vál la ló ja az adott VET sze rint en ge dély kö te les vil la mos ener gia-ipa ri te vé - keny sé gen kí vül más, a VET sze rint en ge dély kö te les vil - la mos ener gia-ipa ri te vé keny sé get foly ta tó vál lal ko zás sal mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ban álló sze mély nem le het, b) a VET 102/B. -ában fog lalt ren del ke zé sek nek tör - té nõ meg fe le lés, kü lö nös te kin tet tel a mû kö dé si en ge dély - ben fog lalt te vé keny sé gek, va la mint az azok vég zé sé hez szük sé ges egyéb te vé keny sé gek har ma dik sze mély ál ta li vég zé se ese tén elõ írt adat ke ze lé si sza bá lyok és el já rá sok rész le tes sza bá lyo zá sa, c) az adatok kezelése és hozzáférhetõvé tétele részletes szabályainak meghatározása, beleértve az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belüli, a szabályzat készítésére kötelezett engedélyest érintõ eljárásokat, szabályokat. (2) A meg fe le lé si sza bály zat és a meg fe le lé si je len tés kö te le zõ tar tal mi ele me it a 33. és 34. szá mú mel lék le tek ha tá roz zák meg. (3) A meg fe le lé si je len tést az en ge dély ben meg ha tá ro - zott idõ pon tig kell el ké szí te ni. (4) A rend szer irá nyí tó, va la mint a há ló za ti en ge dé lye - sek leg ké sõbb a VET 102/B. -a (3) be kez dé sé nek hatályba lépésekor kö te le sek jó vá ha gyás ra be nyúj ta ni a Hi va tal nak az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek a vál - lal ko zás mû kö dé se so rán tör té nõ ér vény re jut ta tá sa ér de - ké ben ké szí tett meg fe le lé si sza bály za tot, és kér ni az en ge - dély mó do sí tá sát. (5) Ha a rend szer irá nyí tá si te vé keny sé get ver ti ká li san in teg rált vil la mos ener gia-ipa ri vál lal ko zás az át vi te li te vé - keny ség gel együtt vég zi, ak kor a vil la mos ener gia át vi tel re vo nat ko zó en ge dély ké re lem hez csa tol ni kell a rend szer - irá nyí tó és az át vi te li en ge dé lyes az egyen lõ bá nás mód kö - ve tel mé nyé nek a vál lal ko zás mû kö dé se so rán tör té nõ ér - vény re jut ta tá sa ér de ké ben ké szí tett, és a Hi va tal ál tal jó - vá ha gyott meg fe le lé si sza bály za tát. 56. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 91. (1) A VET ának (1), (3) és (5) be kez dé sé - ben meg ha tá ro zott jó vá ha gyás irán ti ké rel met e ren de let 16. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott for ma nyom tat vá - nyon kell be nyúj ta ni, és a ké rel me zõ kö te les a ké re lem hez csa tol ni mind azon ira to kat és nyi lat ko za to kat, ame lye ket a VET, e ren de let vagy kü lön jog sza bá lyok elõ ír nak. (2) Az en ge dé lyes a mû kö dé si en ge dély kéz hez vé te lé tõl szá mí tott ki lenc ven na pon be lül tár sa sá gi szer zõ dé sé be fog lal ja, hogy a VET ának (1), (3) és (5) be kez dé sé - ben meg ha tá ro zott cég jo gi ese mé nyek és be fo lyás szer zé - sek ér vé nyes sé gi fel té te le a Hi va tal ál tal ki adott elõ ze tes jó vá ha gyó ha tá ro zat. A tár sa sá gi szer zõ dés ben az en ge dé - lyes utal a VET ának (8) be kez dé sé ben fog lalt kö - vet kez mény re. E be kez dés ben fog lalt kö te le zett sé ge tel je - sí té sét az en ge dé lyes a tár sa sá gi szer zõ dés cég bí ró ság hoz tör té nõ be nyúj tá sá val egy ide jû leg a tár sa sá gi szer zõ dés cég bí ró ság ál tal ér kez te tett pél dá nyá nak meg kül dé sé vel a Hi va tal ré szé re írás ban iga zol ja. 57. A Vhr a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az Európai Unió jogának való megfelelés 95. (1) E ren de let a bel sõ vil la mos ener gia-pi ac ra vo - nat ko zó kö zös sza bá lyok ról, va la mint a 96/92/EK irány elv

20 8230 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/147. szám ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl szóló, jú ni us 26-i 2003/54/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv nek való rész le ges meg fe le lést szol gál ja. (2) E ren de let a bel sõ vil la mos ener gia-pi a con a meg - újuló ener gia for rás ból elõ ál lí tott vil la mos ener gia tá mo ga - tá sá ról szóló, szep tem ber 27-i 2001/77/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol - gál ja. 58. A Vhr. mellékletei helyébe e rendelet mellékletei lépnek. 59. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály ba. (2) A Vhr.-nek az e ren de let 5. -ával meg ál la pí tott 1/C. -a ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. 60. (1) A Hi va tal a meg elõ zõ idõ szak üze mi ese mé nye i nek ha tá sa i val kor ri gált vil la mos ener gia-ér té ke sí té si ada tok figye lembe véte lével ál la pít ja meg a kö te le zõ en át ve en dõ vil la mos ener gia mennyi sé gét azon ter me lõk és kis erõ mû - vek ese té ben, ame lyek a vil la mos ener gi á ról szóló évi CX. tör vény mó do sí tá sá ról szóló évi LXXIX. tör vény (a továb biak ban: évi LXXIX. tör vény) hatályba lépését meg elõ zõ en rész ben vagy egé szé ben meg - úju ló ener gia for rás ból vagy hul la dék ból nyert ener gi á val ter mel tek vil la mos ener gi át. A Hi va tal az erõ mû, il let ve kis erõ mû lé te sí té sét meg elõ zõ en ké szí tett üz le ti ter vet is figye lembe ve szi, ha leg alább egy tel jes év tény ada tai nem áll nak ren del ke zés re. A fen ti erõ mû, il let ve kis erõ mû ál tal ter ve zett fej lesz tés, ka pa ci tás bõ ví tés vo nat ko zá sá ban a Hi va tal az új erõ mû vek lé te sí té sé re vo nat ko zó ren del ke zé - sek sze rint jár el. (2) A évi LXXIX. tör vény ha tály ba lé pé sét meg - elõ zõ en lé te sí tett erõ mû, il let ve kis erõ mû vo nat ko zá sá ban a ter me lõ, il let ve a kis erõ mû üze mel te tõ je kö te les szep tem ber 1-jé ig a Hi va tal nak mû kö dé si en ge dély mó do - sí tá sa, il let ve kis erõ mû vi össze vont en ge dély irán ti ké rel - met be nyúj ta ni az (1) be kez dés ben fog lalt ren del ke zé sek vég re haj tá sa ér de ké ben. Az e ren de let ki hir de té se kor fo - lya mat ban lévõ erõ mû vi, il let ve kis erõ mû vi en ge dé lye zé - sei el já rás so rán a 41/A. al kal ma zá sa és az en ge dély ki - adá sa szem pont já ból a ren de let ha tály ba lé pé se elõtt a Vhr. ren del ke zé sei sze rint el vég zett el já rá si cse lek mé nyek ér - vé nyes sé gét a ren de let ha tály ba lé pé se nem érin ti. (3) A Vhr. 41/A. (2) be kez dé sé nek e) pont já ban, va la - mint 41/B. -ában fog lalt ren del ke zé sek nem al kal ma zan - dók, ha a ké rel me zõ e ren de let ki hir de té sét meg elõ zõ en lét re jött ér vé nyes há ló za ti csat la ko zá si szer zõ dés sel ren - del ke zik. (4) A Vet ának (2) és (3) be kez dé sé ben meg ha tá - ro zott ren del ke zé sek sze rin ti fenn ma ra dá si en ge dé lye zé si el já rás so rán nem kell le foly tat ni a Vhr. 83. (1) be kez dé - se sze rin ti hely szí ni szem lét. (5) A rend szer irá nyí tó, va la mint a há ló za ti en ge dé lye - sek leg ké sõbb a VET 102/B. -a (3) be kez dé sé nek hatályba lépésekor kö te le sek jó vá ha gyás ra be nyúj ta ni a Hi va tal nak az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek a vál - lal ko zás mû kö dé se so rán tör té nõ ér vény re jut ta tá sa ér de - ké ben ké szí tett meg fe le lé si sza bály za tot, és ez zel egy ide - jû leg kér ni a mû kö dé si en ge dé lyük mó do sí tá sát. 61. (1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a vil la mos - ener gia-rend szer je len tõs za va ra és a vil la mos ener gia-el lá - tá si vál ság hely zet ese tén szük sé ges in téz ke dé sek rõl szóló 281/2002. (XII. 21.) Korm. ren de let 24. -ának (1) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) E ren de let ben elõ írt kö te le zett sé gek meg sze gé se ese tén a Hi va tal a VET 51. -a sze rin ti te vé keny sé gek en - ge dé lye se i vel, va la mint a kis erõ mû vek üze mel te tõ i vel szem ben a VET 10/A. -ában, il let ve a VET egyes ren del - ke zé se i nek vég re haj tá sá ról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. ren de let 1/C. -ában fog lalt jog kö vet kez mé nye ket al kal maz hat ja. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a vil la mos - ener gia-fo gyasz tók fel jo go sí tá sá ról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. ren de let 3. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: 3. Adott fo gyasz tá si he lyen fel jo go sí tott fo gyasz tó le het min den nem la kos sá gi fo gyasz tó. E ren de let al kal ma - zá sá ban nem la kos sá gi fo gyasz tó az a fo gyasz tó, aki, vagy amely nem mi nõ sül a vil la mos ener gi á ról szóló évi CX. tör vény egyes ren del ke zé se i nek vég re haj tá sá ról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Vhr.) 1/a. szá mú mel lék le té ben sze rep lõ Vil la mos ener gia köz üze mi sza bály zat (VKSz) 2. (6) be kez dé se, va la mint az 1/b. szá mú mel lék le tét ké pe zõ Vil la mos há ló za ti csat la - ko zá si és há ló zat hasz ná la ti sza bály zat (VHSz) 2. (5) be - kez dé se ér tel mé ben la kos sá gi fo gyasz tó nak. 62. (1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Vhr. 1. -ának 12. pont ja, 2. -a, 5. -a (2) be kez dés c) pont já - nak cc) al pont ja, 62. (5) be kez dé se, va la mint 77. -a ha - tá lyát vesz ti. (2) A Vhr. 78. és 79. -a ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti.