A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok 86/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatósági jogkörével összefüggõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról /2007. (I. 16.) GKM a bá nya fel ügye le ti ha tó sá gi el já rá sok ban a hatósági közvetítõ díjazásáról II. Közlemények A Magyar Köztársaság Kormányának bejelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeirõl szóló 94/22/EK irányelvével kapcsolatban és a 2005/C 309/03 számú notifikáció hatályon kívül helyezése A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nyá nak be je len té se az Euró pai Par la ment nek és a Ta nács nak a szén hid ro gé nek ku ta tá sá ra, fel tá rá sá ra és ki ter me lé sé re vo nat ko zó en ge dé lyek meg adá sá nak és fel hasz ná lá sá nak fel té te le i rõl szóló 94/22/EK irányelvével kapcsolatban Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott ság 1/2007. sz. ál lás fog la lá sa A Szén hid ro gén Szál lí tó ve ze té kek Biz ton sá gi Sza bály za ta II. fejezet 6.1., 6.2. és 6.3. pont ja i ban elõ írt kö ve te le mé nyek tel je sí té se, érvényes nemzeti szabványok alkalmazásával A Szál lí tó ve ze té ki Mû sza ki Kö ve tel mé nyek ki dol go zás ának, jó vá ha gyá sá nak, fe lül vizs gá la tá nak, ki adá sá nak és for gal ma zá sá nak el já - rá si szabályai 1/2007. sz. szabályzat Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott ság 2/2007. sz. ál lás fog la lá sa a fák lyák biz ton sá gi öve ze té nek meghatározására Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Kö ve tel mé nyek (SZMK) ala ki és szer kesz té si elõ írásai 2/2007. sz. szabályzat Rob ban tó mes te ri iga zol vány ér vény te le ní té se Tá jé koz ta tás a Mis kol ci Bá nya ka pi tány ság új te le fon szá ma i ról... 94

2 74 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám I. Jog sza bá lyok A gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter 86/2006. (XII. 26.) GKM ren de le te a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatósági jogkörével összefüggõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról A bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény (a továb biak ban: Bt.) 50/A. -a (2) be kez dé sé nek c), d) és h) pont já ban, az 50/A. (3) be kez dé sé ben, a he gesz tõk minõsítésérõl szóló mi nisz te ri ren de let ki adá sá ra tör té nõ fel ha tal ma zás ról szóló 18/1996. (I. 31.) Kor m. ren de let 1. -ában, a la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide ge ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Lt.) 87. -ának (1) be kez dé sé ben, az atom ener gi á ról szóló évi CXVI. tör vény (a továb biak ban: At.) 68. -ának (6) és (9) be kez dé sé ben, a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés irá nyí tá sá ról, szer ve ze té rõl és a ve szé lyes anya gok kal kap - cso la tos sú lyos bal ese tek el le ni vé de ke zés rõl szóló évi LXXIV. tör vény 53. -ának a) és c) pont já ban, a föld gáz el lá tás ról szóló évi XLII. tör vény 56. -a (1) be kez dé sé nek d) pont já ban, az 56. (2) be kez dé sé nek e), h) és i) pont já ban, a Ve szé lyes Áruk Nem zet kö zi Köz - úti Szál lí tá sá ról szóló Eu ró pai Meg ál la po dás ki hir de té sé - rõl szóló évi 19. tör vényerejû ren de let 4. -ának (2) be kez dé sé ben, a Nem zet kö zi Vas úti Fu va ro zá si Egyez mény (COTIF) ki hir de té sé rõl szóló évi 2. tör - vényerejû ren de let 3. -ának (2) be kez dé sé ben, az il le té - kek rõl szóló évi XCIII. tör vény 67. (2) be kez dé sé - ben, az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló évi LXXVIII. tör vény 62. -ának (4) be kez dé sé ben, az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szóló évi C. tör vény ának (7) be kez dé sé ben, a köz úti köz le ke dés rõl szóló évi I. tör vény (a továb biak ban: Kkt.) 48. -a (3) be kez dé se b) pont já nak 3. al pont já ban, a vas úti köz le - ke dés rõl szóló évi CLXXXIII. tör vény 88. -a (2) be kez dé sé nek 10. és 12. pont já ban, a hon vé de lem rõl és a Ma gyar Hon véd ség rõl szóló évi CV. tör vény ának (3) be kez dé sé ben, az igaz ság ügyi szak ér tõi tevékenységrõl szóló évi XLVII. tör vény 31. -ának (8) be kez dé sé ben, va la mint a Ma gyar Ke res ke del mi En ge - dé lye zé si Hi va tal ról szóló 297/2005. (XII. 23.) Kor m. ren - de let 15. -ának c) és d) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az érin tett mi nisz te rek kel egyet ér tés ben a kö vet - ke zõ ket ren de lem el: 1. A bá nya tér ké pek mé ret ará nyá ról és tar tal má ról szóló Bá nya biz ton sá gi Sza bály zat ki adá sá ról szóló 69/1995. (XII. 26.) IKM ren de let mel lék le te 9. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A leg utol só ál la pot nak meg fe le lõ bányatérképsorozat egy pél dá nyát csa tol ni kell a vissza ha gyott ás vány - va gyon ról ké szí tett ki mu ta tás hoz. 2. (1) A hi tes bá nya mé rõ rõl szóló 70/1995. (XII. 26.) IKM ren de let (a továbbiak ban: Hbmr.) 1. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Hi tes bá nya mé rõ az a bün tet len elõ éle tû sze mély lehet,] b) akit a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal (a továb biak ban: MBFH) a Hi tes bá nya mé rõk nyil ván tar - tás -ába (a továb biak ban: nyil ván tar tás) fel vett. (2) A Hbmr. 3. -a (1) be kez dé sé ben az MBH-hoz szö veg rész he lyé be az MBFH-hoz szö veg rész, a 4. -ának (2) be kez dé sé ben, az 5. -ának (1) és (3) be kez - dé sé ben, va la mint a 7. -ának (1) be kez dé sé ben az MBH szö veg rész he lyé be MBFH szö veg, 5. -ának (5) be kez - dé sé ben az MBH el nö ké hez szö veg rész he lyé be az MBFH el nö ké hez szö veg lép. (3) A Hbmr. mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 3. A he gesz tõk mi nõ sí té sé rõl szóló 6/1996. (II. 21.) IKM ren de let 1. szá mú mel lék le té ben a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi - va tal szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld - ta ni Hi va tal szö veg rész lép. 4. A la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide ge - ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 14/1996. (III. 5.) IKM ren de let 1. szá mú mel lék le té ben a Ma gyar Bá nyá - sza ti Hivatal szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal szö veg rész, az MGSZ Ma gyar Ál la - mi Föld ta ni In té ze te szö veg rész he lyé be a Ma gyar Ál la - mi Föld ta ni In té zet szö veg rész, az MGSZ Ma gyar Ál la - mi Eöt vös Lo ránd Geo fi zi kai In té ze te szö veg rész he lyé - be a Ma gyar Ál la mi Eöt vös Lo ránd Geo fi zi kai In té zet szö veg rész lép. 5. (1) Föld ta ni és bá nyá sza ti kö ve tel mé nyek a nuk le á ris létesítmények és a ra dio ak tív hul la dék el he lye zé sé re szol - gá ló lé te sít mé nyek te le pí té sé hez és ter ve zé sé hez cí mû

3 2. szám BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 75 62/1997. (XI. 26.) IKIM ren de let (a továb biak ban: Fbkr.) 5. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 5. Az egyes ku ta tá si fá zi so kat meg ala po zó föld ta ni ku ta tá si ter ve ket és a ku ta tá si fá zi so kat le zá ró föld ta ni ku - ta tá si zá ró je len té se ket a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal (a továb biak ban: MBFH) hagy ja jó vá. (2) Az Fbkr át meg elõ zõ al cím és a 14. -ának he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A bányászati és földtani szakhatóság eljárása 14. (1) Az At a (2) be kez dé sé nek c) pont já ban és a 21. -ának c) pont já ban em lí tett föld ta ni szem pon tok ér vé nye sí té se az At a (2) be kez dé sé nek a), c) és d) pont jai, va la mint a 20. -a (1) be kez dé sé nek a) d) pont - ja i ban fog lalt en ge dé lye zé si el já rás ban az MBFH fel ada ta. (2) Az MBFH elnöke az (1) bekezdés szerinti eljárásokban az elsõ fokon az illetékes bányakapitányság, másodfokon az MBFH útján érvényesíti a bányászati technológiai, bányamûszaki, bányabiztonsági és a földtani szempontokat. (3) A föld ta ni ku ta tá si ter ve ket és föld ta ni ku ta tá si zá ró - je len té se ket az MBFH en ge dé lye zi, il let ve hagy ja jó vá. (4) Az en ge dé lye zé si el já rás meg in dí tá sa elõtt a ké rel - me zõ kér he ti az MBFH elõ ze tes szak vé le mé nyét. Az így ki adott elõ ze tes szak vé le mény díj fi ze tés-kö te les. (5) Az MBFH az en ge dé lye zé si el já rás so rán a (4) be - kez dés sze rint ki adott elõ ze tes szak vé le mé nyé tõl el té rõ ha tá ro za tot ad hat ki, amennyi ben a) az ügy ér de mi ré szét érin tõ újabb ada tok ju tot tak tudomására, vagy b) a ké rel me zõ nem tet t ele get az elõ ze tes szak vé le - mény ben fog lalt ki egé szí té si, to vább ku ta tá si ja vas lat nak. Kö ViM ren de let 1. szá mú mel lék le te V. pont já nak 2. al - pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [V. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉ - RIUM] 2. Kõ olaj-, kõ olaj ter - mék- és föld gáz szál lí tó ve ze ték, gáz el osz tó vezeték, propán-bután töltõtelep, bányamûve - lés, ásványvagyon-gaz - dál ko dás és -vé de lem és ásványvagyon-nyilvánta r tás, bá nyá sza ti mód sze - rek kel vég zett föld alat ti tevékenységek, továbbá a bá nya vas út, ezen be lül a bá nyá sza ti cé lo kat szolgáló sikló, függõpá - lya és tá vol sá gi sza lag - pá lya ese tén, va la mint földtani szakhatósági kérdésekben az ille té kes bányakapitány - ság 8. a Ma gyar Bá nyá sza ti és Földtani Hi va tal A vas úti jár mû ve ze tõk kép zé sé rõl, ha tó sá gi vizs gáz ta - tá sá ról és szak ké pe sí té sé rõl szóló 32/2003. (V. 20.) GKM ren de let 2. -ának (5) be kez dé sé ben a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal lal szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal lal szö veg rész, 5. -ának (4) be kez dé sé - ben a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal szö veg rész lép. 6. A táv köz lé si épít mé nyek en ge dé lye zé sé rõl és el len õr zé - sé rõl szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM ren de let 1. szá mú mel - lék le té nek H) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: H) Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal I: Az ille té kes bá nya ka pi tány ság II: A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal K: A bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény 44. (1) be kez dé sé ben fel so rolt te vé keny sé ge ket és lé te sít mé - nye ket érin tõ ter ve zett elekt ro ni kus hír köz lé si célt szol - gáló épít mény épí té se vagy bõ ví té se ese tén a biz ton ság kö - ve tel mé nye i nek ér vény re jut ta tá sa cél já ból, va la mint az ás vá nyi nyers anya go kat érin tõ kér dé sek ben. Az elekt ro ni - kus hír köz lé si célt szol gá ló épít mény föld ta ni meg ala po - zott sá ga te kin te té ben a ha tó sá gi en ge dé lye zés so rán, ki vé - ve, ha a te le pü lés ren de zé si ter vek vagy a he lyi épí té si sza - bály zat meg ál la pí tá sa kor a föld ta ni kö ve tel mé nyek már tisztá zottak. 7. Az utak épí té sé nek, for ga lom ba he lye zé sé nek és meg - szün te té sé nek en ge dé lye zé sé rõl szóló 15/2000. (XI. 16.) 9. (1) A gaz da sá gi és köz le ke dé si ága zat ka taszt ró fa vé del - mi fel ada ta i ról szóló 33/2003. (V. 20.) GKM ren de let (a továb biak ban: Gkkr.) 5. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A vé de ke zé si mun ka bi zott ság ban a ki je lölt minisz - tériumi szak fõ osz tá lyo kon kí vül ál lan dó tag ként a kö vet - ke zõ ága za ti szer vek vesz nek részt:] b) az Ipar i Vé de ke zé si Mun ka bi zott ság ban a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal, a Ma gyar Bá nyá - sza ti és Föld ta ni Hi va tal és a Ma gyar Ener gia Hi va tal. (2) A Gkkr. 7. -ának e) és g) pont já ban a Ma gyar Bányászati Hi va tal szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bá - nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal szö veg rész lép. 10. A csepp fo lyós pro pán-, bu tán gá zok és ezek ele gyei tar - tály ban vagy pa lack ban tör té nõ for gal ma zá sá nak sza bá - lya i ról és ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM ren de let 5. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép:

4 76 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám (2) A bá nya ka pi tány ság a gáz for gal ma zá si te vé keny - ség en ge dé lye zé sét tar tal ma zó ha tá ro za tát jog erõ re emel - ke dés után nyil ván tar tás ba vé tel vé gett fel ter jesz ti a Magyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal hoz (a továb biak - ban: Hi va tal). A Hi va tal a gáz for gal ma zót nyil ván tar tás ba ve szi, és a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um (a továb biak ban: GKM) hi va ta los lap já ban köz le mény - ként köz zé te szi a nyil ván tar tás ba vett gáz for gal ma zó cég ne vét, szék he lyét és a te vé keny ség meg kez dé sé nek en ge - dé lye zett idõ pont ját. 11. (1) A föld gáz el lá tás ban mû sza ki biz ton sá gi szem pont - ból je len tõs mun ka kö rök be töl té sé hez szük sé ges szak mai ké pe sí tés rõl és gya kor lat ról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM ren de let (a továb biak ban: Fmbr.) 3. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Ab ban az eset ben, ha a vég zett sé get iga zo ló ok le - vél bõl nem ál la pít ha tó meg egy ér tel mû en a szak irány és a szak mai ké pe sí tés, vagy vi tat ha tó a gya kor la ti idõ, a vi tás kér dés ben a Ma gyar Mér nö ki Ka ma ra Gáz- és Olaj ipa ri Ta go zat, va la mint az ille té kes szak ha tó sá gok: a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal, il let ve a Ma gyar Bányászati és Föld ta ni Hi va tal egy-egy de le gált tag já ból ál ló, ese ten ként lét re ho zott bi zott ság jo go sult dön te ni. A bi zott ság mû kö dé sé nek rend jét sa ját ma ga ha tá roz za meg. (2) Az Fmbr. 6. -ának (5) be kez dé sé ben a Ma gyar Bányászati Hi va tal hoz szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal hoz szö veg rész lép. 12. A nyo más tar tó és töl tõ lé te sít mé nyek mû sza ki-biz ton sá - gi ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 63/2004. (IV. 27.) GKM ren de let 18. -a (3) be kez dé sé nek c) pont já ban a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bányászati és Föld ta ni Hi va tal szö veg rész lép. 13. (1) Az Ener gia gaz dál ko dá si cél elõ irány zat ba tör té nõ be fi ze té sek kel kap cso lat ban el is mert költ sé gek rõl és be - fizetésekrõl szóló 133/2004. (XII. 14.) GKM ren de let (a továb biak ban: Bjbr.) 3. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A bá nya vál lal ko zó az e ren de let ben fog lal tak figye lembe véte lével a Bt. 20. (3) be kez dé sé nek ba) pont - já ban meg ha tá ro zott össze get a Bt. vég re haj tá sá ról szóló 203/1998. (XII. 19.) Kor m. ren de let 4. -a (3) bekezdé - sének a) pont já ban fog lal tak sze rint ha von ta utal ja át a Magyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal nak (MBFH) a Magyar Ál lam kincs tár nál ve ze tett szá mú Bá nya já ra dék be fi ze tés el ne ve zé sû szám lá já ra. (2) A Bjbr. 3. -ának (2) be kez dé sé ben az MBH szö - veg rész he lyé be az MBFH szö veg rész lép. 14. A Ve szé lyes Áruk Nem zet kö zi Köz úti Szál lí tá sá ról szóló Eu ró pai Meg ál la po dás A és B Mel lék le té nek kihirdetésérõl és bel föl di al kal ma zá sá ról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 46/2005. (VI. 28.) GKM ren de let 2. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az A Mel lék let ben a rob ba nó anya gok ra és tár - gyak ra vo nat ko zó kü lön le ges elõ írásokban sze rep lõ ille té - kes ha tó ság a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal. 15. A Nem zet kö zi Vas úti Áru fu va ro zá si Egyez mény re vo - nat ko zó Egy sé ges Sza bá lyok (CIM) mel lék le te i nek ki hir - de té sé rõl szóló 4/1987. (V. 13.) KM ren de let mó do sí tá sá - ról szóló 47/2005. (VI. 29.) GKM ren de let 2. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A RID a rob ba nó anya gok ra és tár gyak ra vo nat ko zó kü lön le ges elõ írásaiban sze rep lõ ille té kes ha tó ság a Magyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal. 16. (1) A bá nya fel ügye let ré szé re fi ze ten dõ igaz ga tá si szol - gál ta tá si dí jak ról, va la mint a fel ügye le ti díj fi ze té sé nek rész le tes sza bá lya i ról szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM ren de - let (a továb biak ban: Iszdr.) 1. -ának (2) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az éves fel ügye le ti dí jat száz fo rint ra ke re kít ve a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal (a továb biak ban: MBFH) Ma gyar Ál lam kincs tár nál ve ze tett szá mú szám lá já ra kell be fi zet ni. A fel ügye le ti dí jat vissza igé nyel ni nem le het. (2) Az Iszdr. 1. -ának (4), (5) és (6) be kez dé sé ben, 2. -ában, 5. -ának (1), (2) és (4) be kez dé sé ben az MBH szö veg rész he lyé be az MBFH szö veg rész lép. 17. (1) A gaz da sá gi és köz le ke dé si fõ ügye le ti rend szer lét - re ho zá sá ról, mû kö dé sé rõl, va la mint egyes be je len té si kö - te le zett sé gek rõl szóló 59/2005. (VII. 18.) GKM ren de let

5 2. szám BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 77 (a továb biak ban: Gkfr.) 1. -a (4) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A fõ ügye le ti rend szer ke re té ben] c) az Ener ge ti kai Fõ ügye let fel ada ta it a bá nya fel ügye - let mû sza ki-biz ton sá gi, mun ka vé del mi ha tás kö ré be tar - tozó ügyek ben a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal, a vil la mos ener ge ti kai ügyek ben a MAVIR Ma gyar Vil la - mos ener gia-ipa ri Rend szer irá nyí tó Rész vény tár sa ság [lát ja el.] (2) A Gkfr. 7. -ának (1) be kez dé sé ben a Ma gyar Bányászati Hi va tal lal szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bányászati és Föld ta ni Hi va tal lal szö veg rész lép. sza bá lya i ról szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM ren de let (a továb biak ban: Bér.) 2. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A ren de let ha tá lya alá tar to zó épí té si te vé keny ség vég zé sé hez az e ren de let ben fel so rolt ese tek ben a bá nya - fel ügye let en ge dé lye szük sé ges. A bá nya fel ügye let épí tés - ügyi ha tó sá gi, ille tõ leg épí tés fel ügye le ti fel ada ta it elsõ fokon a te rü le ti leg ille té kes bá nya ka pi tány ság, másod - fokon a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal (a továb - biak ban: MBFH) lát ja el. (2) A Bér. 5. -ának (1) be kez dé sé ben és 46. -ának (1) be kez dé sé ben az MBH szö veg rész he lyé be az MBFH szö veg rész lép. 18. (1) A szén hid ro gén szál lí tó ve ze té kek biz ton sá gi kö ve - tel mé nye i rõl és a Szén hid ro gén Szál lí tó ve ze té kek Biz ton - sá gi Sza bály za ta köz zé té te lé rõl szóló 79/2005. (X. 11.) GKM ren de let (a továb biak ban: Szkr.) 2. -ának (4) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A Sza bály zat elõ írásai alól egyen ér té kû bizton - sági szin tet ered mé nye zõ mû sza ki meg ol dás ese tén ál ta - lá nos ér vé nyû el té rést, fel men tést a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal (a továb biak ban: MBFH), egye di ese tek - ben az egyes elõ írások aló li el té rést, fel men tést a te rü le ti - leg ille té kes bá nya ka pi tány ság en ge dé lyez het. (2) Az Szkr. 3. -ának (3) be kez dé sé ben az MBH el nö - ké nek szö veg rész he lyé be az MBFH el nö ké nek szö - veg rész, az MBH szö veg rész he lyé be az MBFH szö - veg rész, (4) és (6) be kez dé sé ben az MBH el nö ke szö - veg rész he lyé be az MBFH el nö ke szö veg rész lép. 19. (1) A gáz el osz tó ve ze té kek biz ton sá gi kö ve tel mé nye i - rõl és a Gáz el osz tó Ve ze té kek Biz ton sá gi Sza bály za ta köz zé té te lé rõl szóló 80/2005. (X. 11.) GKM ren de let (a továb biak ban: Gvr.) 2. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A Sza bály zat elõ írásai alól egyen ér té kû bizton - sági szin tet ered mé nye zõ mû sza ki meg ol dás ese tén ál ta - lá nos ér vé nyû el té rést, fel men tést a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal (a továb biak ban: MBFH), egye di ese tek - ben az egyes elõ írások aló li el té rést, fel men tést a te rü le ti - leg ille té kes bá nya ka pi tány ság en ge dé lyez het. (2) A Gvr. 3. -a (3) be kez dé sé nek b) pont já ban az MBH szö veg rész he lyé be az MBFH szö veg rész, 3. -ának (5) be kez dé sé ben az MBH el nö ke szö veg rész he lyé be az MBFH el nö ke szö veg rész, az MBH szö - veg rész he lyé be az MBFH szö veg rész lép. 20. (1) A bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó sa já tos épít - mé nyek re vo nat ko zó egyes épí tés ügyi ha tó sá gi el já rá sok 21. A rend kí vü li ál la pot fel ada ta i nak el lá tá sá hoz nél kü löz - he tet len had kö te le sek meg ha gyá sá val kap cso la tos kö ve - tel mé nyek meg ha tá ro zá sá ról szóló 37/2003. (VI. 7.) GKM ren de let 1. szá mú mel lék le té ben a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi - va tal szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld - ta ni Hi va tal szö veg lép. 22. A bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó te vé keny ség so - rán be kö vet ke zett sú lyos üzem za var és sú lyos munka - baleset be je len té sé nek és vizs gá la tá nak rend jé rõl szóló biz ton sá gi sza bály zat köz zé té te lé rõl szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM ren de let mel lék le te 2.3. pont já ban a Magyar Bányászati Hi va tal nak (a továb biak ban: MBH) szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hivatalnak (a továb biak ban: MBFH) szö veg, pont - já ban az MBH szö veg rész he lyé be az MBFH szö veg lép. 23. A köz le ke dé si és ipar i te rü le te ken vég zett igaz ság ügyi szak ér tõi te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges szak mai gya kor lat szak irá nyú jel le ge iga zo lá sá nak rend jé rõl és el - já rá si sza bá lya i ról szóló 69/2006. (IX. 27.) GKM ren de let 7. -ának b) pont já ban a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal szö veg rész he lyé be a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hivatal szö veg lép. 24. A vas úti épít mé nyek en ge dé lye zé sé rõl és üze mel te té - sük el len õr zé sé rõl szóló 15/1987. (XII. 27.) KM ÉVM együt tes ren de let 1. szá mú mel lék le té nek 13. pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Vas úti épít mény en ge dé lye zé si el já rá sá ban köz re mû - kö dõ szak ha tó sá gok és egyéb szer vek:] 13. A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal te rü le tén

6 78 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám el sõ fo kon: az ille té kes bá nya ka pi tány ság, másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ipar i rob ban tó anyag-rak tár, bá nyá sza ti célt szol gá ló kül - szí ni üze mi épü let, bá nya te lek ha tá rai kö zött fek võ in gat - la non ter ve zett vas út, bá nyá sza ti (bá nya üze mi) lé te sít - mény vé dõ tá vol sá gán (biz ton sá gi te rü le tén) be lül, kõ olaj-, kõ olaj ter mék- és gáz szál lí tó csõ ve ze ték, to váb bá gáz el - osz tó-ve ze ték, va la mint tar to zé kai biz ton sá gi öve ze té ben ter ve zett vas úti épít mény épí té se, bõ ví té se és meg szün te - té se ese té ben a biz ton sá gi kö ve tel mé nyek ér vény re jut ta tá - sa és az ás vány va gyon meg óvá sa [cél já ból.] 25. Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, egy ide jû - leg ha tá lyát vesz ti: a) a la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide - ge ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 14/1996. (III. 5.) IKM ren de let 1. szá mú mel lék le té ben a Szén bá nyá sza ti Szer ke zet át ala kí tá si Köz pont és a Ma gyar Ge o ló gi ai Szol gálat szö veg rész, b) a föld ta ni és bá nyá sza ti kö ve tel mé nyek a nuk le á ris lé te sít mé nyek és a ra dio ak tív hul la dék el he lye zé sé re szol - gá ló lé te sít mé nyek te le pí té sé hez és ter ve zé sé hez szóló 62/1997. (XI. 26.) IKIM ren de let 15. -ának (2) bekez - dése, c) a táv köz lé si épít mé nyek en ge dé lye zé sé rõl és el len - õr zé sé rõl szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM ren de let 1. szá mú mel lék le té nek I) pont ja, d) az utak épí té sé nek, for ga lom ba he lye zé sé nek és meg szün te té sé nek en ge dé lye zé sé rõl szóló 15/2000. (XI. 16.) Kö ViM ren de let 1. szá mú mel lék le te V. pont 3. al pont ja, e) a rend kí vü li ál la pot fel ada ta i nak el lá tá sá hoz nél kü - löz he tet len had kö te le sek meg ha gyá sá val kap cso la tos kö - ve tel mé nyek meg ha tá ro zá sá ról szóló 37/2003. (VI. 7.) GKM ren de let 1. szá mú mel lék le té ben a Ma gyar Ge o ló - gi ai Szol gá lat, 1143 Bu da pest, Ste fá nia út 14. szö veg - rész, f) a vas úti épít mé nyek en ge dé lye zé sé rõl és üze mel te té - sük el len õr zé sé rõl szóló 15/1987. (XII. 27.) KM ÉVM együt tes ren de let 1. szá mú mel lék let 11. pont ja. Dr. Kó ka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Melléklet a 86/2006. (XII. 26.) GKM rendelethez [Mel lék let a 70/1995. (XII. 26.) IKM ren de let hez] MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVA TAL 1145 Bu da pest, Co lum bus ut ca Ik ta tó szám: MINÕSÍTÉS A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal a hi tes bá nya mé rõ rõl szóló 70/1995. (XII. 26.) IKM ren de let alap ján...-t (szül. hely, év, hó, nap...)... szak te rü le ten HITES BÁNYAMÉRÕNEK fo gad ja el, és a Hi tes bá nya mé rõk nyil ván tar tás -ába... sor szám alatt fel vet te. Ez a mi nõ sí tés a bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény vég re haj tá sá ra ki adott 203/1998. (XII. 19.) Kor m. ren de - let 20. -ában meg ha tá ro zott, il let ve a bá nya tér ké pek mé ret ará nyá ra és tar tal má ra vo nat ko zó an a 69/1995. (XII. 26.) IKM ren de let tel ha tály ba lép te tett Bá nya biz ton sá gi Sza bály zat ban elõ írt hi tes bá nya mé rõi fel ada tok el lá tá sá ra jo go sít. Bu da pest,... MBFH P. H.

7 2. szám BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 79 A gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter 4/2007. (I. 16.) GKM ren de le te a bányafelügyeleti hatósági eljárásokban a hatósági közvetítõ díjazásáról A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá - nos sza bá lya i ról szóló évi CXL. tör vény a (2) be kez dé sé nek c) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap - ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ - ket ren de lem el: 1. A több mint 20 in gat lan-tu laj do nost és az in gat lan-nyil - ván tar tás ba be jegy zett jog sze rû hasz ná lót érin tõ bá nya te - lek meg ál la pí tá sa és ku ta tá si jog ado má nyo zá sa iránt in dí - tott bá nya fel ügye le ti ha tó sá gi el já rás ban a bá nya fel ügye - let ál tal igény be ve he tõ ha tó sá gi köz ve tí tõ mun ka dí ja órán ként 5000 Ft, amely az ál ta lá nos for gal mi adót nem tar tal maz za. el sõ fo kon: Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság ille té kes re gi o ná lis igaz ga tó sá ga, má sod fo kon: Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság Köz pon - ti Hi va ta la; a Fõ vá ro si Ön kor mány zat tu laj do ná ban lé võ köz utak ese té ben el sõ fo kon: Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság Középmagyarországi Re gi o ná lis Igaz ga tó sá ga, má sod fo kon: Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság Köz pon - ti Hi va ta la; a fõ vá ro si ke rü le ti ön kor mány zat tu laj do ná ban lé võ köz utak ese té ben el sõ fo kon: fõ vá ro si fõ jegy zõ, má sod fo kon: Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság Középmagyarországi Re gi o ná lis Igaz ga tó sá ga; Dr. Kó ka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter II. Köz le mé nyek 2. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 46. na pon lép ha - tály ba. (2) E ren de let ren del ke zé se it a ha tály ba lé pést köve tõen kez de mé nye zett el já rás ban kell al kal maz ni. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a bá nya fel - ügye let ha tás kö ré be tar to zó sa já tos épít mé nyek re vo nat - ko zó egyes épí tés ügyi ha tó sá gi el já rá sok sza bá lya i ról szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM ren de let 3. mel lék le te I. ré - szé nek 4.1. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [4. Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um te rü le tén:] 4.1. út ügyek ben (a bá nyák föld alat ti lé te sít mé nyei ki - vé te lé vel) or szá gos köz utak ese té ben gyors for gal mi út (au tó pá lya, au tó út), va la mint köz úti ha tár át ke lõ hely köz le ke dé si épít mé nyei ese té ben el sõ fo kon: Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság Középmagyarországi Re gi o ná lis Igaz ga tó sá ga, má sod fo kon: Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság Köz pon - ti Hi va ta la; egyéb or szá gos köz út ese té ben el sõ fo kon: Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság ille té kes re gi o ná lis igaz ga tó sá ga, má sod fo kon: Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság Köz pon - ti Hi va ta la; he lyi köz utak ese té ben a te le pü lé si ön kor mány zat tu laj do ná ban lé võ köz út ese - té ben A Magyar Köztársaság Kormányának bejelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeirõl szóló 94/22/EK irányelvével kapcsolatban 1 és a 2005/C 309/03 számú notifikáció 2 hatályon kívül helyezése (EGT vonatkozású szöveg) Az Eu ró pai Par la ment nek és a Ta nács nak a szén hid ro - gé nek ku ta tá sá ra, fel tá rá sá ra és ki ter me lé sé re vo nat ko zó en ge dé lyek meg adá sá nak és fel hasz ná lá sá nak fel té te le i rõl szóló 94/22/EK irány el vé nek 10. cik ke alap ján a Ma gyar Köz tár sa ság tá jé koz tat ja az Eu ró pai Bi zott sá got, hogy az ille té kes ma gyar ha tó sá gok az aláb bi ak: A bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény alap ján a leg fõbb ille té kes ha tó ság a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um. Cím: H 1055 Bu da pest, Hon véd ut ca A bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény alap ján a bá nyá szat ál la mi szak igaz ga tá si fel ada ta it a Ma gyar Bá - nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal és te rü le ti szer vei, a bá nya ka - pi tány sá gok, lát ják el. A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal fel ügye le tét a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter lát ja el. Cím: H 1051 Bu da pest, Arany Já nos ut ca HL L 164, jú ni us 30., 3. o. 2 HL C 309, de cem ber 7., 8. o.

8 80 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal ról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kor m. ren de let a bá nya ka pi tány sá gok szék he lyé rõl és ille té - kességi te rü le té rõl az aláb bi ak sze rint ren del ke zik: 1. Bu da pes ti Bá nya ka pi tány ság: ille té kessége ki ter jed Bu da pest fõ vá ros és Pest me gye köz igaz ga tá si te rü le té re. Cím: H 1145 Bu da pest, Co lum bus u Mis kol ci Bá nya ka pi tány ság: ille té kességi te rü le te ki ter jed Bor sod-aba új-zemp lén, Haj dú-bi har, He ves, Nóg rád és Sza bolcs-szat már-be reg me gye köz igaz ga tá si te rü le té re. Cím: H 3501 Mis kolc, Sol tész Nagy Kál mán út Pé csi Bá nya ka pi tány ság: ille té kessége ki ter jed Ba - ra nya, Tol na, So mogy és Za la me gye köz igaz ga tá si te rü le - té re. Cím: H 7601 Pécs, Jó zsef At ti la u Szol no ki Bá nya ka pi tány ság: ille té kessége ki ter jed Bács-Kis kun, Bé kés, Csong rád és Jász-Nagy kun-szol nok me gye köz igaz ga tá si te rü le té re. Cím: H 5001 Szol nok, Temp lom u Veszp ré mi Bá nya ka pi tány ság: ille té kességi te rü le te ki ter jed Fej ér, Gyõr-Mo son-sop ron, Ko má rom-esz ter - gom, Vas és Veszp rém me gye köz igaz ga tá si te rü le té re. Cím: H 8201 Veszp rém, Bu da pest út 2. A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal ról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kor m. ren de let alap ján a bá nya fel - ügye let ha tás kö ré be tar to zó ha tó sá gi ügyek ben, meg ha tá - ro zott ki vé te lek kel, el sõ fo kon a te rü le ti leg ille té kes bá - nya ka pi tány ság, má sod fo kon a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal jár el. A Magyar Köztársaság Kormányának bejelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeirõl szóló 94/22/EK irányelvével kapcsolatban 3 (EGT vonatkozású szöveg) Az Eu ró pai Par la ment nek és a Ta nács nak a szén hid ro - gé nek ku ta tá sá ra, fel tá rá sá ra és ki ter me lé sé re vo nat ko zó en ge dé lyek meg adá sá nak és fel hasz ná lá sá nak fel té te le i rõl szóló 94/22/EK irány el ve (a továb biak ban az irány elv ) 3. és 5. cik ke alap ján a Ma gyar Köz tár sa ság az aláb bi ak ról tá jé koz tat ja az Eu ró pai Bi zott sá got. 3 HL L 164, jú ni us 30., 3. o. Az irány elv 3. cik ké nek vég re haj tá sá ért fe le lõs ma gyar ha tó ság fi gye lem mel a bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény ren del ke zé se i re a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal. Ma gyar or szá gon a bá nyá szat szak igaz ga tá si fel ada ta it a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal és an nak te rü le ti szer vei, a bá nya ka pi tány sá gok lát ják el. A gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter fel ada ta egy fe lõl a Ma gyar Bá nyá - sza ti és Föld ta ni Hi va tal fel ügye le te, va la mint a mi nisz ter dönt a kon cesszi ós te rü le tek ki je lö lé sé rõl, a kon cesszi ós pá lyá zat ki írá sá ról, és a kon cesszi ós szer zõ dé sek meg kö té - sé rõl, a tör vény ben és a vo nat ko zó egyéb jog sza bá lyok ban fog lal tak figye lembe véte lével. A gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter ezen dön té se it a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal ké szí ti elõ. A bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény ben fog - lalt fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal ról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kor m. ren de let ben ki je löl te a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi - va tal te rü le ti szer ve i nek szék he lyét és ille té kességi te rü le - tét. A bá nyá sza ti ha tó sá gi ügyek ben, a meg ha tá ro zott ki - vé te lek kel, el sõ fo kon a te rü le ti leg ille té kes bá nya ka pi - tány ság, má sod fo kon a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi - va tal jár el. A kon cesszi ó ról szóló évi XVI. tör vény úgy ren - del ke zik, hogy a kon cesszi ós szer zõ dést a szer zõ dés ben ki kö tött idõ pont elõtt csak az ezen tör vény ben meg ha tá ro - zott ese tek ben, va la mint a szer zõ dés ben elõ re rög zí tett fel - té te lek be kö vet ke zé se kor le het fel mon da ni. Amennyi ben eze ken kí vü li ok ból mond ják fe l a szer zõ dést, a fel mon - dás sal szer zõ dés sze gést kö vet nek el, és ez ál tal per in dít ha - tó a szer zõ dés sze gést el kö ve tõ fél lel szem ben. A bá nyá - szat ról szóló évi XLVIII. tör vény alap ján, ha a kon - cesszió jo go sult ja a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül a ki ter me lést nem kez di meg, a ki e sett bá nya já ra dék pót lá sá ra a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott té rí tést kö te les meg fi zet ni; ha a té rí tés fi ze té si kö te le zett ség nek nem tesz ele get, a kon cesszió meg szû nik, a tör vény ere jé nél fog va. Fen ti ese tek ben a kon cesszi ós szer zõ dés tár gyát ké pe zõ te - rü let vissza ke rül a sza bad te rü le tek kö zé, és a bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény ren del ke zé sei alap ján kon cesszi ós ten der ki írá sa vagy ha tó sá gi el já rás in dí tá sa le het sé ges. Az irány elv 3. cikk (1) be kez dé se alap ján Ma gyar or szág az irány elv 3. cikk (2) be kez dés a) pont já ban is mer te tett el já rást al kal maz za. A bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény alap ján a nyil vá nos pá lyá za ti fel hí vást az Eu ró pai Unió Hi va ta los Lap já ban is meg kell hir det ni a pá lyá za tok be nyúj tá sá ra nyit va ál ló idõ tar tam le jár tát meg elõ zõ leg alább ki lenc ven nap pal. Az irány elv 3. cikk (3) be kez dé se alap ján a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén mind azok a te rü le tek a szén hid ro gé - nek ku ta tás ra, fel tá rás ra és ki ter me lés re sza bad dá tet t föld - raj zi te rü le tek, ame lyek re ko ráb ban meg kö tött kon cesszi ós szer zõ - dé sek nem vo nat koz nak,

9 2. szám BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 81 ame lyek re a kon cesszió a tör vény ere jé nél fog va meg szûnt, ame lyek már meg ál la pí tott (meg lé võ) bá nyá sza ti jog - gal nem érin tet tek, ame lyek re az en ge dé lye sek a ku ta tá si te rü le te ket vissza ad ták, az az a mel lé kelt tér ké pen fe hér szín nel je lölt te rü le tek. A sza bad te rü le tek és a kon cesszi ó val vagy bá nyá sza ti jog - gal érin tett te rü le tek ada tai a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta - ni Hi va tal hon lap ján ( meg ta lál ha tó ak. Az irány elv 3. cikk (3) be kez dé se alap ján tör té nõ en ge - dé lyek ese té ben a fel té te lek re és kö ve tel mé nyek re vo nat - ko zó in for má ci ó kat és egyéb in for má ci ó kat a Ma gyar Bá - nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal tól (H 1051 Bu da pest, Arany Já nos u. 25., le ve le zé si cím: H 1372 Bu da pest, Pf.: 477, te le fon: +36 (1) , fax: +36 (1) , e-ma il: hi va tal@mbh.hu) le het kap ni. A sza bad te rü le te ken tör té nõ szén hid ro gén-ku ta tá si jog ado má nyo zá sa irán ti ké rel met az ille té kes bá nya ka pi tány - ság hoz kell be nyúj ta ni. A ku ta tá si jog ado má nyo zá sa ese - tén a ku ta tás mû sza ki üze mi ter vé nek jó vá ha gyá si el já rá - sá ba a bá nya ka pi tány ság a jog sza bály ban fel so rolt szak ha - tó sá go kat von ja be. A jog sza bály ban fog lalt ese tek ben a szak ha tó sá gok fel té te lek hez köt he tik, kor lá toz hat ják, vagy meg tilt hat ják a ku ta tá si jog ado mány ese tén is a ku ta - tá si te vé keny ség en ge dé lye zé sét. A ké rel me ket a bá nya ka pi tány ság a bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vényre és a tör vény vég re haj tá sá ra ki adott 203/1998. (XII. 19.) Kor m. ren de let elõ írásaira fi - gye lem mel, a be ér ke zés sor rend jé ben bí rál ja el. Az irány elv 5. cikk (1) be kez dé se alap ján az en ge dé lyek oda íté lé se so rán al kal ma zott ál ta lá nos kri té ri u mok, a kon - cesszi ó ról szóló évi XVI. tör vény ren del ke zé se i nek sé rel me nél kül, az aláb bi ak: a) a ké rel me zõ pénz ügyi al kal mas sá ga; b) a ké rel me zõ mû sza ki kom pe ten ci á ja és re fe ren ci ái; c) a ké rel me zõ ál tal be nyúj tott mun ka prog ram; d) amennyi ben re le váns, a ké rel me zõ bár mely ko ráb bi tel je sít mé nye bár mely ko ráb bi en ge dé lyez te tés so rán; e) amennyi ben az en ge dély pénz ügyi tel je sí tést igé - nyel, az ár, ame lyet a ké rel me zõ haj lan dó az en ge dély meg szer zé se ér de ké ben fel aján la ni. A bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény alap ján a pá lyá za ti ki írás nak tar tal maz nia kell a be nyúj tott pá lyá - za tok el bí rá lá sá nak szem pont ja it. A bá nyá szat ról szóló évi XLVIII. tör vény alap ján, a be nyúj tott pá lyá za tok ér té ke lé sét köve tõen a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter dönt a kon cesszió meg adá sá ról. Az irány elv 5. cikk (2) be kez dé se alap ján az adott te vé - keny ség foly ta tá sá ra és be fe je zé sé re vo nat ko zó feltéte - leket és kö ve tel mé nye ket az adott pá lyá za ti ki írás tar tal - maz za.

10 82 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám

11 2. szám BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 83 Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Bizottság 1/2007. sz. állásfoglalása a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata II. fejezet 6.1., 6.2. és 6.3. pontjaiban elõírt követelemények teljesítése, érvényes nemzeti szabványok alkalmazásával A MOL Föld gáz szál lí tó Zrt. az UG0D6100-K 144/2007. le ve le sze rint A ko ráb bi ren del ke zé sek és gya - kor lat hoz ké pest új fo gal mak és meg kö ze lí té sek alap ján, egy új gáz át adó ál lo más be ál lí tá si ér té ke i nek meg ha tá ro - zá sa, vagy egy üze me lõ gáz át adó ál lo má son nyo más eme - lés vég re haj tá sa egy ér tel mû en el lent mon dás nél kül nem ha tá roz ha tó meg. A 79/2005. GKM ren de let és az MSZ EN Ma - gyar Szab vány együt tes al kal ma zá sa fen ti okok miatt nem le het sé ges! Ké ré sünk, hogy a 79/2005. GKM ren de let és az MSZ EN Ma gyar Szab vány kö zöt ti el lent mon dás fel ol - dá sa ér de ké ben amennyi ben a mi ér tel me zé sünk a le ír tak sze rint he lyes szí ves ked je nek prob lé ma jel le ge miatt le he tõ ség sze rint sür gõs ség gel ál lást fog lal ni. A hi vat ko zott jog sza bály ban elõ írt kö ve tel mé nye ket a kö vet ke zõ mó don kell tel je sí te ni. 1. Ha va la mely lé te sít mény, vagy lé te sít mény rész üze - mel te té si pa ra mé te re it meg sze ret nék meg vál toz tat ni, ak - kor a ha tá lyos kö ve tel mé nye ket (pl. a SzSzBSz pon to kat), úgy kell tel je sí te ni, hogy a szab vá nyo - kat al kal maz va el vég zik a meg fe le lõ sé gi szá mí tá so kat. A meg vál to zott ki adá si nyo más ra való meg fe le lõ ség vizs gá - la tát a vo nat ko zó szab vá nyok és nem egyet len szab vány alap ján kell el vé gez ni. Ezek az MSZ EN, MSZ EN 334, MSZ EN 1594, MSZ EN 1594, MSZ EN 1776, MSZ EN szab vá nyok. 2. Amennyi ben a meg lé võ be ren de zé sek kel a meg fe le - lõ sé gi kö ve tel mé nyek tel je sít he tõk, ak kor az ál lo más, a lé - te sít mény át ala kí tá sa (épí té si en ge dé lye zé si el já rás) nem szük sé ges. 3. Ha a szá mí tá sok ered mé nye ként egyes ele mek vál - toz ta tá sá ra, cse ré jé re van szük ség, ak kor a meg vál to zott pa ra mé te rû át adó ál lo más épí té si és/vagy hasz ná lat ba vé te li en ge dé lyé nek mó do sí tá sát az eset leg mû sza ki lag szük sé - ges sé vált át ala kí tá sok függ vé nyé ben kér ni kell az ille té - kes en ge dé lye zõ ha tó ság tól. (Bu da té tény 1. ese té ben Bu - da pes ti Bá nya ka pi tány ság). Je len ál lás fog la lást a Szál lí tó ve ze té ki SZMB a MOL Föld gáz szál lí tó Zrt. ké rés re ad ta ki. Bu da pest feb ru ár A Szál lí tó ve ze té ki SZMB ne vé ben Tö rök At ti la s. k., el nök Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Bizottság A Szállítóvezetéki Mûszaki Követelmények kidolgozásának, jóváhagyásának, felülvizsgálatának, kiadásának és forgalmazásának eljárási szabályai 1/2007. sz. szabályzat Jó vá hagy ta a Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott - ság ja nu ár 19-i ülé sén Tö rök At ti la s. k., Szál lí tó ve ze té ki SZMB el nö ke 1. A sza bály zat cél ja és ér vé nyes sé gi te rü le te A sza bály zat cél ja a Szál lí tó ve ze té ki Mû sza ki Kö ve tel - mé nyek (a továb biak ban: SZMK) ké szí té sé nek, elõ ter jesz - tésének, jó vá ha gyá sá nak, vissza vo ná sá nak és for gal ma zá - sá nak sza bá lyo zá sa. 2. SZMK-javaslatok elõterjesztése 2.1. SZMK-ja vas la tot min den ter mé sze tes sze mély vagy jo gi sze mé lyi sé gû tár sa ság elõ ter jeszt het, aki a szál lí - tó ve ze té kek va la mely te rü le tén szak mai te vé keny sé get (ter ve zés, gyár tás, ki vi te le zés, üze mel te tés, kar ban tar tás, hi ba el há rí tás) vé gez A ja vas la tot a Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi - zott ság hoz (a továb biak ban: SZMB) kell be nyúj ta ni. A ja vas lat nak tar tal maz nia kell: a) az elõ ter jesz tõ meg ne ve zé sét (ne vét), szék he lyét (cí - mét), alá írá sát, b) a 2/2007. sz. sza bály zat sze rint el ké szí tett SZMK-ja - vas la tot 1 pél dány ban ki nyom tat va és 1 pél dány ban elekt - ro ni kus adat hor do zón, c) a ja vas lat te võ nél a tárggyal fog lal ko zó, in téz ke dés re jo go sult szak em ber ne vét és el ér he tõ sé gét. 3. SZMK-ja vas la tok meg vi ta tá sa 3.1. A ja vas la tot az SZMB er re a cél ra össze hí vott ülé - sén tár gyal ja meg, és ha tá ro za tot hoz a kö vet ke zõk rõl té ma fe le lõs bi zott sá gi tag(ok) ki je lö lé se, az SZMK-ja vas lat vé le mé nye zé sé re a té ma kör ben je - len tõs szak mai is mer etek kel ren del ke zõ ter mé sze tes sze - mé lyek fel ké ré se A té ma fe le lõs át ad ja vé le mé nye zés re a ja vas la tot a fel kért szak em be rek nek A vé le mé nyek be ér ke zé sét köve tõen a té ma fe le lõs az elõ ter jesz tett ja vas la tot, a be ér ke zett vé le mé nyek kel együtt, kí sé rõ le vél lel, mó do sí tás ra vissza ad ja a ja vas lat te - võ nek Ha a ja vas lat te võ a vé le mé nyek kel nem ért egyet, ak kor írás ban kér he ti a té ma fe le lõs tõl szak mai fó rum össze hí vá sát.

12 84 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám 3.5. A vé le mé nyek alap ján is mé tel ten elõ ter jesz tett SZMK ter ve ze tet a té ma fe le lõs ál tal össze hí vott szak mai fó ru mon kell meg vi tat ni. A vi tá ra meg kell hív ni az elõ ter - jesz tõ fe le lõs (2.2 c) szak em be rét, va la mint a vé le mé nye - zést vég zõ szak em be re ket. 4. SZMK ki adá sá nak elõ ké szí té se, jó vá ha gyá sa 4.1. A vi ta alap ján az elõ ter jesz tõ vagy a SZMB ál tal írás ban fel kért szak em ber elekt ro ni kus adat hor do zó ra el - ké szí ti a 2/2007. sza bály zat elõ írásainak meg fe le lõ SZMK do ku men tu mot Az SZMB té ma fe le lõ se a ter ve ze tet el kül di az SZMB tag ja i nak ész re vé te le zés re és ál lás fog la lás ra Az SZMB tag ja 7 nap tá ri na pon be lül el kül di ál lás - fog la lá sát a té ma fe le lõs nek. A té ma fe le lõs az ál lás fog la lá - sok, mó do sí tó ja vas la tok alap ján ha tá ro za ti ja vas la tot ter - jeszt elõ az SZMB-nek. A ha tá ro za ti ja vas lat nak az elõ ter jesz tett SZMK el fo ga - dá sá ra (mó do sí tá sok kal vagy anél kül) vagy el uta sí tás ra kell vo nat koz nia. A bi zott sá gi ta gok írás ban (elekt ro ni kus le vél, le vél, fax) sza vaz nak az elõ ter jesz tett SZMK el fo ga dá sá ról vagy el uta sí tá sá ról. A sza va zás ered mé nye it a té ma fe le lõs jegy zõ könyv ben össze sí ti. A jegy zõ köny vet az SZMB irat tá rá ban do ku - men tál tan kell meg õriz ni A té ma fe le lõs a szük sé ges ja ví tá so kat el vég zi a do - ku men tu mon, és 1 pél dány ban ki nyom tat ja az SZMK-kéz - ira tot Az SZMK kéz ira tát az SZMB min den ko ri el nö ke alá írá sá val ér vé nye sí ti. Az alá írt pél dány az SZMK törzs - do ku men tu ma Az alá írt SZMK törzs do ku men tu mot leg alább a ha - tály vesz té sét kö ve tõ 10 évig meg kell õriz ni. 5. Az SZMK fe lül vizs gá la ta 5.1. Az SZMK fe lül vizs gá la tát a kö vet ke zõ ese tek ben kö te le zõ en el kell vé gez ni: az SZMK tárgy kö rét érin tõ jog sza bá lyi vál to zás (meg je le nés, mó do sí tás), az SZMK ki adá sá tól szá mí tott 5. év ben, az SZMK tárgy kö ré ben be kö vet ke zett mû sza ki fej lõ - dés, szak mai ta pasz ta la tok in do kol ják és a fe lül vizs gá la tot a szak te rü le ten mû kö dõ jo gi sze mély, jo gi sze mé lyi sé gû tár sa ság az SZMB-nél írás ban kez de mé nyez te Az SZMK fe lül vizs gá la tá ba a ké szí tõ ter mé sze tes sze mé lye ket, jo gi sze mé lye ket be kell von ni. 6. Az SZMK közzététele, kiadása A jó vá ha gyott SZMK-t a Bá nyá sza ti Köz löny ben kell meg je len tet ni. A Bá nyá sza ti Köz löny ben kell meg je - len tet ni a vissza vont SZMK ada ta it is Az SZMK nyom ta tott pél dá nyai meg ren del he tõk az SZMK-ban köz zé tett cí men, az SZMB-tõl is. Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Bizottság 2/2007. sz. állásfoglalása a fáklyák biztonsági övezetének meghatározására A MOL Föld gáz szál lí tó Zrt. az UG0D6100-K 144/2007 le ve lé ben kér te a Szak ági Mû sza ki Bi zott ság ál lás fog la lá sát, hogy az 50 m-nél ki sebb biz ton sá gi öve zet meg ha tá ro zá sát el fo gad ha tó nak tart ja-e. A Szén hid ro gén Szál lí tó ve ze té kek Biz ton sá gi Sza bály - zat I. Fe je zet Ál ta lá nos kö ve tel mé nyek 6.1. és 6.5 pont ja i - ban egy ér tel mû en ren del ke zik a fák lyák biz ton sá gi öve ze - té rõl. A hi vat ko zott elõ írás sze rint: 6.1. A szál lí tó ve ze ték és a tar to zé kát ké pe zõ lé te sít - mé nyek, il let ve azok kör nye ze té nek vé del mé re, va la mint a szál lí tó ve ze ték za var ta lan üze mel te té sé re (el len õr zé sé re, kar ban tar tá sá ra, ja ví tá sá ra és üzem za var-el há rí tá sá ra) a kö vet ke zõ táb lá za tok sze rin ti biz ton sá gi öve ze tet kell biz - to sí ta ni: 3. szá mú táb lá zat: A ve ze ték tar to zé ka it ké pe zõ lé te sít - mé nyek, fák lya ese tén: Cso mó pon tok, át adó-, mé rõ ál lo má sok 10 m Sza ka szo ló to ló zár-ál lo má sok, csõ gö rény 10 m in dí tó-, fo ga dó-, vál tó ál lo má sok Szi vattyú ál lo má sok, komp resszor ál lo má sok 20 m Fáklya (a fáklya tengelyétõl mérve) r 50 m 6.5. A szál lí tó ve ze té kek le fú va tá sá ra szol gá ló fák lya biz ton sá gi öve ze té nek nagy sá ga meg egye zik an nak hõ ha - tás öve ze té nek mé re té vel. A hõ ha tás öve zet mé re tét a szál - lí tó ve ze ték üze mel te tõ je ha tá roz za meg, de nem le het ke ve - sebb, mint a fák lya csõ kö ré húz ha tó, 50 mé ter su ga rú kör ál tal le fe dett te rü let. A bizottság álláspontja szerint a fáklyák biztonsági öve ze té nek mé re te 50 mé ter olyan ese tek ben, ami kor a fák lyán ma xi má li san el éget ni ter ve zett föld gáz em ber re ve szé lyes hõ ha tá sá nak su ga ra 50 mé ter nél ki sebb. A 79/2005. (X. 11.) GKM ren de let 2. (4) be kez dés ér - tel mé ben,,a Sza bály zat elõ írásai alól egyen ér té kû biz - ton sá gi szin tet ered mé nye zõ mû sza ki meg ol dás ese tén ál ta lá nos ér vé nyû el té rést, fel men tést a Ma gyar Bá nyá sza - ti Hi va tal (a továb biak ban: MBH), egye di ese tek ben az egyes elõ írások aló li el té rést, fel men tést a te rü le ti leg ille - té kes bá nya ka pi tány ság en ge dé lyez het. Te hát azok ban az ese tek ben, ami kor ko ráb ban lé te sült a fák lya és a he lyi adott sá gok miatt a kö te le zõ en elõ írt mé re - tû biz ton sá gi öve zet nem biz to sít ha tó, ak kor a hi vat ko zott

13 2. szám BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 85 jog sza bály alap ján egye di el té rést az ille té kes bá nya ka - pitányság engedélyezhet. Indoklás A biz ton sá gi öve zet cél ja a bá nyá sza ti lé te sít mény, a kõ - olaj, kõ olaj ter mék, föld gáz, egyéb gáz- és gáz ter mék-szál - lí tó ve ze ték, va la mint a föld gáz, egyéb gáz- és gáz ter - mék-el osz tó ve ze ték, to váb bá kör nye ze tük vé del me (1993. évi XLVIII. tv. 32. ). A bá nyá szat ról szóló tör vény te szi le he tõ vé, hogy a ha tó sá gi ha tá ro za tok ban elõ írt kor lá to zá - sok ra, ti lal mak ér vé nye sí té sé re szol gal mat le hes sen ala pí - ta ni. A 203/1998. (XII. 19.) Kor m. ren de let tar tal maz za a biz ton sá gi öve ze ten be lü li kor lá to zá so kat és ti lal ma kat. A kor mány ren de let a biz ton sá gi öve zet mér té két a Biz ton - sá gi Sza bály zat ban ren del ke zik sza bá lyoz ni, ami ese tünk - ben a 79/2005. GKM ren de let tel ki adott SzSzBSz. A biz ton sá gi öve zet a kör nye zet vé del mén túl a szál lí tó - ve ze ték tu laj do no sá nak ér de két is szol gál ja, egy részt jo go - kat biz to sít az üze mel te té si-kar ban tar tá si mû ve le tek re, más részt meg aka dá lyoz za, hogy a más tu laj do no sok olyan mér ték ben meg kö ze lít sék, vagy olyan te vé keny sé get foly - tas sa nak az adott lé te sít mény kör nye ze té ben, ami biz ton - sá gi szem pont ból ve szélyt je lent het. Az SzSzBSz meg je le né se elõtt ha tá lyos GOMSZ és a 6/1982. (V. 6.) IpM szá mú ren de let nem ren del ke zett a fák lyák kör nye ze té ben biz ton sá gi öve zet meg ál la pí tá sá - ról. A 79/2005. (X. 11.) GKM ren de let nek vissza me nõ le - ges ha tá lya nin csen, en nek el le né re a biz ton ság, az életés va gyon vé de lem miatt szük sé ges meg ha tá roz ni az összes fák lya biz ton sá gi öve ze tét és az ez zel kap cso la tos hõ ha tás öve ze tét. A bá nya fel ügye let ál tal ki adott hasz ná lat ba vé te li en ge - dé lyek ben a fák lyák biz ton sá gi öve ze té nek nagy sá ga kü - lön nem sze re pel, így az nem is ke rült meg ha tá ro zás ra. En - nek kö vet kez té ben azo kon a he lye ken, ahol a szál lí tó ve ze - té ki fák lyák a te le pü lé sek köz vet len kör nye ze té ben he - lyez ked nek el, a te le pü lés ipa ri-ke res ke del mi zó ná i nak ki - ter jesz té sé vel egy re job ban meg kö ze lí tet ték a szál lí tó ve - ze ték tar to zé kát ké pe zõ fák lyá kat. A leg több eset ben a kö - ze lí té sek al kal má val el ma rad tak az egyez te té sek a szál lí tó - ve ze ték üze mel te tõ jé vel. Az or szág több te le pü lé sé nek kö - ze lé ben olyan hely zet állt elõ, hogy más épít mé nyek annyi ra meg kö ze lí tet ték a fák lyá kat, hogy a mi ni má lis biz - ton sá gi öve zet (50 mé ter), csak kü lön le ges in téz ke dé sek - kel biz to sít ha tó. Ezek az in téz ke dé sek le het nek olya nok, hogy az 50 mé te res öve zet bõl min den til tott te vé keny sé get meg szün tet nek, min den nem meg en ge dett épít ményt el tá - vo lí ta nak (ez eset ben a tu laj do nos nyilván valóan és jog - sze rû en kár té rí té si igénnyel fog fel lép ni a fák lya üze mel te - te tõ je fe lé), a fák lyát át te le pí tik, olyan új hely re, ahol az adott he - lyen ter ve zett ma xi má lis ége té ses le fú va tá sok em ber re ve - szé lyes hõ ha tá sá nak mér te és vagy a mi ni má lis 50 mé te res biz ton sá gi tá vol ság ren del ke zés re áll (ez eset ben az át he - lye zés költ sé gei a fák lya üze mel te tõ jét ter he lik), a fák lyát je len le gi he lyén hagy ják és azon az ége té ses le fú va tá sok al kal má val csak olyan mennyi sé gû föld gázt éget nek el, amely nek az em ber re ve szé lyes hõ ha tá sa ak ko - ra, hogy a kör nye zet ben, em ber ben és más épít mé nyek ben kárt (tûz) nem okoz. Eb ben az eset ben a fák lya üze mel te tõ - jét több let ki adá sok nem ter he lik. Az ál lás fog la lást ké rõ Föld gáz szál lí tó Zrt. be ad vá nyá - ban jel zett szán dé ka az, hogy azon fák lyák es té ben, ahol az adott sá gok nem te szik le he tõ vé a mi ni má li san 50 mé te res biz ton sá gi tá vol ság (és szol ga lom) ki je lö lé sét, költ ség kí - mé lé si cél lal, en nél ki sebb biz ton sá gi tá vol sá got ál la pít sa - nak meg. En nek jog sza bá lyi aka dá lya nincs. Azok ra a he - lyek re, ahol a je len le gi ál la pot ezt in do kol ja egye di el té ré si en ge dély kér he tõ a Bá nya ka pi tány ság tól. Cél sze rû az el té - ré si en ge dély ké rel met, már az épí té si en ge dély ké re lem - mel együtt elõ ter jesz te ni. A 79/2005. (X. 11.) GKM ren de let hatályba lépése elõtt ki adott gáz szál lí tó ve ze ték és gáz át adó ál lo más hasz ná lat - ba vé te li en ge dé lyé nek mó do sí tá sá val kér he tõ az ille té kes bá nya ka pi tány ság tól a fák lya biz ton sá gi öve ze té nek meg - ál la pí tá sa. Ha az R.-be n elõ írt mi ni má lis (50 m) biz ton sá gi öve zet va la mi lyen ok miatt nem biz to sít ha tó, ak kor az el - té ré si en ge dély ké rel met kel lõ in do ko lás sal és meg fe le lõ biz ton sá gi in téz ke dé si ja vas lat tal a hasz ná lat ba vé te li en - ge dély mó do sí tás ké rel mé vel együtt kell elõ ter jesz te ni. A fák lya biz ton sá gi öve ze té nek meg ál la pí tá sá ra be nyúj - tott hasz ná lat ba vé te li en ge dély mó do sí tá si ké re lem mel - lék le te i nek össze ál lí tá sá nál figye lembe kell ven ni a 96/2005. (XI. 4.) GKM ren de let ben elõ ír ta kat, az zal a ki - egé szí tés sel, hogy fel tét le nül mel lé kel ni kell: a fák lyát és biz ton sá gi öve ze tét tar tal ma zó hely szín - raj zot, a 90 nap nál nem ré geb bi föld hi va ta li alap tér ké pet, a ter ve zõ, vagy szak ér tõ szá mí tá sát, mely ben a hõ ha - tás öve zet nagy sá gát meg ha tá roz ta, va la mint a biz ton sá gi in téz ke dé si ja vas la tát, in do ko lás sal, a biz ton sá gi öve zet tel érin tett in gat lan tu laj do no sok - kal meg kö tött meg ál la po dá so kat, me lyek alap ján a szol - gal mi jo got a vé dõ öve zet re be le het je gyez tet ni az ille té kes Föld hi va tal nál, gáz szál lí tói en ge dé lyes egyet ér tõ nyi lat ko za tát, ha nem õ az elõ ter jesz tõ. A biz ton ság szem pont já ból alap ve tõ fon tos sá gú, hogy a hõ ha tás öve zet mé re té nek meg ha tá ro zá sa és a mé re te zé si fel té te lek üzem köz be ni el len õr zé se mû sza ki-biz ton sá gi szem pont ból meg fe le lõ le gyen. In do kolt le het ezen mé re - te zé si és el len õr zé si el já rás ál ta lá nos ér vé nyû, or szá gos szin tû el fo gad ta tá sa (SZMK). A 79/2005. GKM ren de let er re is ad le he tõ sé get. A jog sza bály ér tel mé ben lét re ho zott Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott ság nak le he tõ sé ge van,,szak ági Mû sza ki Kö ve tel mé nyek (a továb biak ban: SZMK) for má - já ban a Sza bály zat kö ve tel mé nye it az egész ség vé de lem, a kör nye zet vé de lem ma gas szint jét ki elé gí tõ, a mû sza ki-tu - do má nyos szín vo nal lal és a nem zet kö zi gya kor lat tal össz -

14 86 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám hang ban ál ló, va la mint a gaz da sá gi meg fon to lá sok alap - ján meg valósítható mû sza ki kö ve tel mé nye ket ki ad ni. A szak ági mû sza ki kö ve tel mé nyek (SZMK) el já rá si és tar tal mi for mai kö ve tel mé nye it a Szál lí tó ve ze ték SZMB 1/2007. és 2/2007. sza bály za tai tar tal maz zák. En nek alap - ján a Föld gáz szál lí tó Zrt. el ké szít he ti és az SZMB elé ter - jeszt he ti a tárgy ra vo nat ko zó SZMK ja vas la tát. A ja vas lat alap ján a Szál lí tó ve ze té ki-szmb or szá gos ha tás kör rel ki ad hat ja a táv ve ze té kek ége té ses le fú va tá sá - nak és a hõ ha tás öve zet mér té ké nek szá mí tá si el já rá sa i ra vo nat ko zó, va la mint az ége té ses le fú va tás mû ve le té re vo - nat ko zó mû sza ki-biz ton sá gi kö ve tel mé nye ket, SZMK-ként. Je len ál lás fog la lást a Szál lí tó ve ze té ki SZMB a MOL Föld gáz szál lí tó Zrt. ké rés re ad ta ki. Bu da pest áp ri lis 2. A Szál lí tó ve ze té ki SZMB ne vé ben: Tö rök At ti la s. k., el nök Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Bizottság Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Követelmények (SZMK) alaki és szerkesztési elõ írásai 2/2007. sz. szabályzat Jó vá hagy ta a Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott - ság ja nu ár 19-i ülé sén Tö rök At ti la s. k., el nök TARTALOM 1. Cél 3 2. Ér vé nyes sé gi te rü let 3 3. Fo ga lom-meg ha tá ro zá sok Ál ta lá nos fo gal mak Az SZMK elõ ké szí tõ do ku men tu ma i - 4 nak tí pu sai 3.3. Az SZMK és elõ ké szí tõ do ku men tu - 4 ma i nak fõ ré szei 4. Fe le lõs ség és ha tás kör 4 5. Ala ki és szer kesz té si elõ írások Ala ki elõ írások Kül sõ meg je le nés Lap mé ret El vá lasz tó és ke re te zõ vo na lak, fû zõ - 5 szél Ol dal szá mo zás, azo no sí tó jel zet és 5 azok fel tün te té se az ol da la kon Cím ol dal SZMK és SZMK-módosítás SZMK-ter ve zet Az SZMK kéz ira ta Szer kesz té si elõ írások Ide gen for rás do ku men tum nél kül ké - 8 szü lõ SZMK Azo no sí tó jel zet Hi vat ko zá si szám Ma gyar cím An gol cím Elõ szó Tar ta lom jegy zék Al kal ma zá si te rü let Tar tal mi fõ rész Mel lék let Be tû ren des tárgy mu ta tó Az SZMK vé ge Tá jé koz ta tó ada tok Zá ró szö veg A szö veg ré szek, áb rák, a táb lá za tok 12 szá mo zá sa Mel lék le tek 13 Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Kö ve tel mény 14 SZMK 001 Tar ta lom jegy zék 15 Elõszó 15 A mel lék let (tá jé koz ta tás) 15 ZA mel lék let (tá jé koz ta tás) Cél A sza bály zat cél ja a Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Kö ve tel mény (a továb biak ban: SZMK) ala ki és szer kesz - té si elõ írásainak egy sé ge sí té se. 2. Ér vé nyes sé gi te rü let Ezt a sza bály za tot az SZMK ki dol go zá sa kor, az SZMK-kéz irat lek to rá lá sa kor és jó vá ha gyá sa kor, az SZMK ki adó já nak az SZMK szer kesz té se kor (tör de lé se - kor), a nyil ván tar tá sok ve ze té se kor, az SZMK-val kap cso - la tos hir det mé nyek köz zé té te le kor kell al kal maz ni. A sza bály zat a vo nat ko zó mû ve le tek ben részt ve võ ter - mé sze tes és jo gi sze mé lyek re vo nat ko zik. 3. Fo ga lommeg ha tá ro zá sok A fo ga lommeg ha tá ro zá sok a MSZ EN és a kö - vet ke zõk sze rint 3.1. Ál ta lá nos fo gal mak SZMK: Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Kö ve - tel mény

15 2. szám BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY SZMK-mó do sí tás: az SZMK egyes elõ írásait mó - do sí tó, ki egé szí tõ, il let ve meg szün te tõ olyan kü lön SZMK, amely csak az ere de ti SZMK-val együtt ér vé nyes So ro zat SZMK: össze tar to zó tár gyú SZMK so ro - za tá nak tag ja, amely nek a so ro zat töb bi tag já val való össze tar to zá sa min d cí mé bõl, min d azo no sí tó jel ze té bõl ki tû nik Kap cso ló dó do ku men tum: az MSZT ál tal be hí - vott MSZ, MSZ EN, MSZ EN ISO, MSZ ISO ki bo csá tói je lû szab vány Meg egye zõ ség: az SZMK azo nos (an go lul iden ti - cal) a for rás do ku men tum mal, ha mû sza ki tar tal muk meg - egye zik. Ez azt je len ti, hogy min den, ami a for rás fel té te lei sze rint el fo gad ha tó, az az SZMK fel té te lei sze rint is el fo - gad ha tó lesz. Je le: Meg jegy zés: ha az SZMK mû sza ki tar tal ma meg egye - zik egy for rás do ku men tum mû sza ki tar tal má val, ak kor az SZMK tá jé koz ta tó ré szé ben a for rás do ku men tum azo no sí - tó ját meg kell ad ni Az SZMK elõ ké szí tõ do ku men tu mai: az SZMK-ki dol go zás egyes fá zi sa i nak do ku men tu mai SZMK ki adó ja: az SZMK ki adó ja min den kor a Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott ság Az SZMK elõ ké szí tõ do ku men tu ma i nak tí pu sai For dí tás: az SZMK ide gen nyel vû for rá sá nak ma gyar for dí tá sa, az SZMK-ja vas la tot elõ ké szí tõ do ku - men tum SZMK-ja vas lat: az SZMK-t elõ ter jesz tõ sze mély vagy szer ve zet (jo gi sze mély) ál tal be nyúj tott do ku men - tum SZMK-ter ve zet: az SZMK-nak az ér de kel tek kö - zöt ti egyez te tés re, az SZMB ál tal köz zé tett do ku men tu ma SZMK-kéz irat: az SZMK jó vá ha gyás ra, meg hir - de tés re, il let ve köz zé té tel re elõ ké szí tett, lek to rált do ku - men tu ma Az SZMK és elõ ké szí tõ do ku men tu ma i nak fõ ré - szei Tar tal mi fõ rész: az SZMK-nak az elõ írásokat tar - tal ma zó, ér de mi ré sze Mel lék let: az SZMK szer kesz té si okok miatt el - kü lö ní tett olyan ré sze, amely vagy elõ írásokat vagy tá jé - koz ta tást, pél dát, ma gya rá za tot stb. tar tal maz. Meg jegy zés: A mel lék let vi szo nyát a tar tal mi fõ rész hez az SZMK ki - adó ja az elõ írás vagy a tá jé koz ta tás szó val ad ja meg Tá jé koz ta tó ada tok: az SZMK-ban hi vat ko zott vagy an nak tár gyá val kap cso la tos do ku men tu mok azo no - sí tó ada ta it tar tal ma zó rész Meg jegy zés: a szö veg meg ér té sé hez szük sé ges tá - jé koz ta tást tar tal ma zó, de elõ írást, kö ve tel ményt nem tar - tal ma zó szö veg rész Láb jegy zet: a lap al ján el he lye zett, a meg fe le lõ szö veg rész hez csil lag gal vagy szám in dex szel kap csolt meg jegy zés. Meg jegy zés: Az áb rá hoz, táb lá zat hoz csil lag gal, be tû- vagy szám in - dex szel köz vet le nül kap cso ló dó, ki egé szí tõ elõ írások és ér tel me zé sek nem láb jegy ze tek, ha nem az áb ra, táb lá zat ré szei. 4. Fe le lõs ség és ha tás kör Je len sza bály zat elõ írásait kell al kal maz ni az SZMK ké - szí té sé ben részt ve võ sze mé lyek nek és szer ve ze tek nek. 5. Ala ki és szer kesz té si elõ írások 5.1. Ala ki elõ írá sok Kül sõ meg je le nés Lap mé ret A nyom ta tott SZMK lap mé re te A4 le gyen. Az SZMK elõ ké szí tõ do ku men tu ma it is A4 mé re tû la - pok ra kell el ké szí te ni. Ha áb ra, táb lá zat stb. el he lye zé sé re az A4 lap mé ret nem ele gen dõ, ak kor az A4 mé ret re haj to gat ha tó pa pír mé ret tel is ké szül het El vá lasz tó és ke re te zõ vo na lak, fû zõ szél A nyom ta tott SZMK-ban a cím ol dal el vá lasz tó vo na la i - nak el he lye zé se a Mel lék let ben ta lál ha tó MINTA sze rin ti le gyen. A to váb bi ol da la kon fe lül és alul ke re te zõ vo na lak le gye nek, a fel sõ ke re te zõ vo nal alatt pe dig egy el vá lasz tó vo nal. A nyom ta tott SZMK pá rat lan ol da la i nak a bal ol da - lán, pá ros ol da la i nak pe dig a jobb ol da lán leg alább 25 mm-es fû zõ szél (mar gó) le gyen Ol dal szá mo zás, azo no sí tó jel zet és azok fel tün - te té se az ol da la kon Az SZMK és az elõ ké szí tõ do ku men tu mok ol da la it fo - lya ma to san kell szá moz ni a cím ol dal tól (cím lap tól) kezd - ve az utol só ol da lig. Az ol dal szá mot (lap szá mot) a cím ol - da lon nem sza bad fel tün tet ni. Az ol dal szá mo zás ra arab szá mo kat kell hasz nál ni. Az ol dal sor szá mát az al só ke re - te zõ vo nal alatt, a pá ros ol da lon a bal, a pá rat lan ol da lon pe dig a jobb ol da lon kell fel tün tet ni. Az SZMK min den ol - da lán fe l kell tün tet ni a hi vat ko zá si szá mot ( sza - kasz) a fel sõ ke re te zõ és el vá lasz tó vo nal kö zött, a pá ros ol da lon a bal, a pá rat lan ol da lon pe dig a jobb ol da lon Cím ol dal A cím ol dal ki ala kí tá sa és a cím ol da lon fel tün te ten dõ ada tok he lye a mel lé kelt MINTA sze rin ti le gyen SZMK és SZMK-mó do sí tás A köz zé té tel idõ pont ja (1-es adat hely) Ezen a he lyen kell fel tün tet ni az SZMK vagy SZMK-mó do sí tás köz zé té te lé nek évét és be tû vel ki írt hó - nap ját Uta lás az eset le ges mó do sí tá sok ra, il let ve he - lyes bí té sek re (2-es adat hely) Az SZMK újabb ki adá sa ese tén a mó do sí tás(ok), il let ve he lyes bí tés(ek) be épí té sé re vo nat ko zó tá jé koz ta tás a kö -

16 88 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám vet ke zõ pél da sze rin ti le gyen: Pél da: 3. ki adás, feb - ruár Az SZMK-ki ad vány ne ve (3-as adat hely) Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Követelmény Azo no sí tó jel zet (4-es adat hely) Itt kell meg ad ni az sza kasz sze rin ti azo no sí tó jel ze tet Ma gyar cím (5-ös adat hely) Itt kell meg ad ni az SZMK ma gyar cí mét Uta lás a ko ráb bi, il let ve a kap cso ló dó SZMK-ra (6-os adat hely) Ezt az adat he lyet ak kor kell ki töl te ni, ha az SZMK más, vissza vont SZMK he lyé be lép, vagy SZMK-mó do sí tás ese tén. Ha az SZMK más SZMK he lyé be lép, ak kor a köz lés szö ve ge a kö vet ke zõ:,,az... he lyett, vagy Az... he lyett, amely azon - ban... -ig még ér vé nyes. A ki pon to zott he lyen a ko ráb bi, a köz zé té tel lel vissza - vont SZMK hi vat ko zá si szá ma ( sza kasz) áll jon An gol cím (7-es adat hely) Az SZMK cí mé nek an gol for dí tá sa ( sza kasz) Az SZMK al kal ma zá sá ra vo nat ko zó tá jé koz - ta tás (8-as adat hely) Itt kell meg ad ni az SZMK al kal ma zá sá ra vo nat ko zó tá - jé koz ta tást. A tá jé koz ta tás szö ve ge a kö vet ke zõ:,,ezt az SZMK-t a Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi - zott ság án hagy ta jó vá, és köz zé té te le a szén hid ro - gén szál lí tó ve ze té kek biz ton sá gi kö ve tel mé nye i rõl és a Szén hid ro gén Szál lí tó ve ze té kek Biz ton sá gi Sza bály za ta köz zé té tel érõl szóló 79/2005. (X. 11.) GKM ren de let 3. (6) be kez dé sek ben fog lal tak alap ján tör té nik. Az SZMK al kal ma zá sa ön kén tes. Az SZMK al kal ma zá - sát úgy kell te kin te ni, hogy az zal az adott jog sza bály vo - nat ko zó kö ve tel mé nyei is tel je sül nek. Az SZMK al kal ma zá sa elõtt gyõ zõd jön meg ar ról, hogy je lent-e meg mó do sí tá sa, he lyes bí té se, nincs-e vissza von - va, vagy mû sza ki tar tal mú jog sza bály hi vat ko zik-e rá Elõ szó (10-es adat hely) Az Elõ szó (10-es adat hely) után kez dõd het az SZMK tar tal mi ré sze, ha er re ele gen dõ hely ma rad Hi vat ko zá si szám (12-es adat hely) Itt kell fel tün tet ni az sza kasz sze rin ti hi vat ko zá - si szá mot A ki bo csá tó ne ve és a szer zõi jo gi vé dett ség - re uta ló szö veg (13-as adat hely) Itt kell el he lyez ni az SZMK szer zõi jo gi vé dett sé gé re uta ló, kö vet ke zõ szö ve get: Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott ság Min den jog fenn tart va, ide ért ve a cím jo got, a ter jesz tés, va la mint a for dí tás jo gát is. Az SZMK szer zõi jo gi vé de lem alatt áll, fel ha tal ma zás nél kül for gal maz ni, áru sí ta ni vagy bár mi lyen egyéb mó - don ter jesz te ni ti los; ezek vég zé se jog sza bály sér tõ ma ga - tar tás, amely nek összes kö vet kez mé nyét a jog sér té sért fe - le lõs nek kell vi sel nie Ol dal szám (14-es adat hely) A 14-es adat he lyen kell fel tün tet ni az SZMK tel jes (összes) ol dal szá mát SZMK-ter ve zet A je lö lé sek és az ada tok fe lel je nek meg az sza - kasz sze rin ti elõ írásoknak, a 3-as, a 4-es, a 8-as, a 9-es és a 12-es adat hely ki vé te lé vel, a kö vet ke zõk sze rint: Az SZMK-ki ad vány ne ve (3-as adat hely) Szál lí tó ve ze té ki SZMK-ter ve zet Azo no sí tó jel zet (4-es adat hely) SZMK-ter ve zet azo no sí tó jel ze tét úgy kell ké pez ni, hogy az sza kasz sze rin ti azo no sí tó jel zet ben az SZMK ki bo csá tói jel hez fer de vo nal lal T be tût kell kap - csol ni. Pél da: SZMK/T 2042, Mó do sí tás ter ve ze te ese tén a mó do sí tan dó SZMK azo - no sí tó jel ze te után fer de vo nal lal a mó do sí tás so ron kö vet - ke zõ szá mát és szó köz nél kül az M/T be tû ket kell ír ni. Pél - da: SZMK 3246/1M/T Az SZMK-ter ve zet al kal ma zá sá ra vo nat ko zó tá jé koz ta tás (8-as adat hely) Ezen az adat he lyen a kö vet ke zõ szö ve get kell feltün - tetni:,,az SZMK-ter ve zet al kal ma zá sa elõtt gyõ zõd jön meg ar ról, hogy ér vé nyes-e vagy meg je lent-e Szál lí tó ve ze té ki SZMK-ként Elõ szó az SZMK-ter ve zet hez (9-es adat hely) A 9-es adat he lyen kell meg ad ni a ter ve zet ki dol go zá sá - val kap cso la tos kö vet ke zõ tá jé koz ta tó ada to kat: az ész re vé te lek be nyúj tá sá nak he lye, a fel szó la lá si ha tár idõ, a ter ve zet ér vé nyes sé gé nek ide je. A ter ve zet ér vé nyes sé gét leg fel jebb a köz zé té te lét kö - ve tõ egy éves idõ tar tam ra sza bad meg hir det ni Hi vat ko zá si szám (12-es adat hely) Az SZMK-ter ve zet hi vat ko zá si szá ma az azo no sí tó jel - zet bõl és az SZMK-ter ve zet köz zé té te lé nek év szá má ból áll jon az azo no sí tó szám és az év szám kö zött ket tõs pont - tal. Pél da: SZMK/T 2042:2002 Mó do sí tás ter ve ze té nek a hi vat ko zá si szá ma az elõ zõ ek sze rin ti le gyen az zal az el té rés sel, hogy a mó do sí tás sor - szá ma után szó köz nél kül az M/T be tû ket kell ír ni, majd utá na ket tõs pont tal a ter ve zet ki bo csá tá sá nak évét. Pél da: SZMK 2346:1982/1M/T: Az SZMK kéz ira ta Az sza kasz elõ írásai sze rint, az zal az el té rés sel, hogy az 1-es és a 14-es adat he lye ket nem kell ki töl te ni Szer kesz té si elõ írá sok Ide gen for rás do ku men tum nél kül ké szü lõ SZMK (Cím ol dalmin ta a MEL LÉK LET-ben) Azo no sí tó jel zet Az azo no sí tó jel zet az SZMK-t, il let ve mó do sí tá sát cím nél kül is min den más ér vé nyes SZMK-tól kü lön böz - tes se meg.

17 2. szám BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 89 Az azo no sí tó jel zet ré szei: az,,szmk be tûk, az azo no sí tó szám, ame lye ket szó köz vá laszt el egy - más tól. Az SZMK azo no sí tó szá má nak nincs idõ ren di vagy szak te rü le ti je len té se. So ro zat SZMK azo no sí tó szá ma két, egy más tól kö tõ jel - lel el vá lasz tott rész bõl áll jon. Az azo no sí tó szám el sõ ré - sze a so ro zat összes tag ján azo nos le gyen, má so dik ré sze pe dig a so ro zat tag ja i nak a sor szá mát je löl je. Pél da: SZMK So ro zat SZMK vissza vo ná sa után a vissza vont SZMK he lyét nem sza bad pó tol ni, a so ro za tot nem sza bad át ren - dez ni. Vissza vont SZMK azo no sí tó szá mát más SZMK-hoz nem sza bad új ra fel hasz nál ni. A mó do sí tás azo no sí tó jel ze te a meg adott sor rend ben a kö vet ke zõ ele mek bõl áll jon: a mó do sí tott SZMK azo no sí tó jel ze te, utá na fer de vo - nal, a mó do sí tás sor szá ma, utá na szó köz nél kül az M be - tû. Pél dák: SZMK 3246/1M, SZMK /2M Hi vat ko zá si szám A hi vat ko zá si szám (év szám mal el lá tott azo no sí tó jel - zet) az SZMK-t, il let ve mó do sí tá sát cím nél kül is min - den más ér vé nyes SZMK-tól kü lön böz tes se meg. A hi vat ko zá si szám ré szei: az azo no sí tó jel zet, az SZMK köz zé té te lé nek éve (elõt te ket tõs pont). Pél - da: SZMK 575 5:2007 SZMK-mó do sí tás ese tén: az ere de ti SZMK hi vat ko zá si szá ma, utá na fer de vo - nal, a mó do sí tás sor szá ma, utá na szó köz nél kül az M betû, a mó do sí tás ki bo csá tá sá nak éve, elõt te ket tõs pont. Pél da: SZMK 4286:2007/1M: Ma gyar cím Az SZMK-nak olyan cí me le gyen, ami az SZMK tár - gyát a leg job ban ki fe je zi, és azo no sí tó jel zet nél kül is meg - kü lön böz te ti az SZMK-t bár mely más, ér vé nyes, il let ve köz zé tett SZMK-tól. A cím le he tõ leg ne le gyen 150 be tû hely nél hosszabb. A cí met a so ro zat SZMK-ét is be le ért ve kis be tûk kel kell ír ni. A so ro zat SZMK cí me két rész bõl áll jon: az el sõ rész az SZMK so ro zat min den tag ján azo nos le gyen (ez a so ro zat cím), a má so dik rész nek a so ro zat egyes tag ja it tar tal mi lag és sor szám mal is meg kell kü lön böz tet nie (ez az egye di cím). A mó do sí tás cí me azo nos le gyen az ere de ti SZMK cí - mé vel An gol cím A ma gyar cím pon tos és szak sze rû an gol for dí tá sát kell meg ad ni Elõ szó Itt ad ha tók meg az SZMK ki dol go zá sá val, kor sze rû sí té - sé vel, cél já val stb. kap cso la tos in for má ci ók Tar ta lom jegy zék Tar ta lom jegy zé ket min den SZMK-hoz kell ké szí te ni. A tar ta lom jegy zék nek a fõbb ta go lá si egy sé ge ket (fe je ze - te ket, eset leg sza ka szo kat), a mel lék le te ket és a tá jé koz ta tó ada to kat kell tar tal maz nia a hoz zá juk tar to zó ol dal szám - mal együtt Al kal ma zá si te rü let Itt kell pon to san meg ad ni, ma gya ráz ni és ér tel mez ni, hogy az SZMK mi re vo nat ko zik. En nek egy ér tel mû meg - ha tá ro zá sa mel lett az is meg ad ha tó, hogy az SZMK mi re nem vo nat ko zik. Az al kal ma zá si te rü let le írá sa a 10-es adat hely után kez - dõd jön, ha ar ra a cím ol da lon a tar ta lom jegy zék után ele - gen dõ hely ma rad Tar tal mi fõ rész Az SZMK tar tal mi fõ ré szé nek le írá sát az al kal ma zá si te rü let le írá sa után kell kez de ni Mel lék let Ha az SZMK-nak mel lék le te van, ak kor azt a Mel lék let szó val kell kez de ni, ami után az sza kasz sze rin ti szá mo zás sal a mel lék let fe je ze te i nek cí me it és szö ve gét kell meg ad ni. A tar tal mi fõ rész hez a mel lék let nek csak az a ré sze tar to zik, amely elõ írást tar tal maz, és ez vagy a mel - lék let szó alatt vagy a fe je zet cí mek mel lett fe l van tün tet ve a zá ró jel be tet t elõ írás szó val. A mel lék let nek azt a ré - szét, ami tá jé koz ta tást, pél dát, ma gya rá za tot stb. tar tal maz, a zá ró jel be tet t (tá jé koz ta tás) szó kü lön böz te ti meg a tar - tal mi fõ rész hez tar to zó mel lék let tõl Be tû ren des tárgy mu ta tó Itt ad ha tó meg az SZMK-ban ta lál ha tó fo ga lom-meg ha - tá ro zá sok be tû ren des tárgy mu ta tó ja. A be tû ren des tárgy - mu ta tó több nyel vû is le het Az SZMK vé ge Az SZMK vé gét a Vé ge szó val kell je löl ni, amit a tá - jé koz ta tó ada tok ( sza kasz) elõtt kell fel tün tet ni Tá jé koz ta tó ada tok A tá jé koz ta tó ada to kat a fel so rolt cí mek kel a kö vet ke - zõk sze rint kell fel tün tet ni: A szö veg ben em lí tett ma gyar SZMK(-k) Az SZMK-k azo no sí tó ada ta i nak fel tün te té se kor elõ - ször az azo no sí tó jel ze tet vagy a hi vat ko zá si szá mot kell meg ad ni at tól füg gõ en, hogy a szö veg az SZMK-t év szám - mal vagy év szám nél kül em lí ti. Ezt köve tõen az SZMK tel - jes és pon tos cí mét kell kö zöl ni. A mó do sí tá so kat a mó do sí tott SZMK után köz vet le nül kell fel so rol ni. A mó do sí tá sok ese té ben a cí met meg kell is mé tel ni. To váb bi tá jé koz ta tó adat ként meg ad ha tók: A tárggyal kap cso la tos ma gyar SZMK(-k) Fel so ro lá suk az elõ zõ ek sze rint, de csak azo no sí tó jel ze - tük kel. a szö veg ben em lí tett szab vá nyok, szab vány do ku - men tu mok, a szö veg ben em lí tett jog sza bály(ok),

18 90 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám a tárggyal kap cso la tos jog sza bály(ok), iro da lom jegy zék Zá ró szö veg Az SZMK és mó do sí tá sa utol só ol da lá nak al ján két vo - nal kö zé kell el he lyez ni a zá ró szö ve get. A zá ró szö veg nek tar tal maz nia kell, hogy hol le het az SZMK he lyes bí té sé rõl, mó do sí tá sá ról és vissza vo ná sá ról ér te sül ni, il let ve ezek re in dít ványt ten ni, to váb bá hogy hol le het az SZMK-t be sze rez ni. A zá ró szö veg a kö vet ke zõ le gyen: Az SZMK-kal kap cso la tos min den vál to zást a Szál lí tó - ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott ság a Bá nyá sza ti Köz - löny ben hir det meg. Az SZMK meg vá sá rol ha tó vagy meg - ren del he tõ a... illet ve elekt ro ni kus for má ban be sze rez he tõk a cí men. A he lyes bí tõ, mó do sí tó in dít vá nyo kat és ész re vé te le ket meg fe le lõ in dok lás sal a Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott ság hoz le het be - nyúj ta ni: pos ta cím: te le fon (84)..., te le fax: (84) A szö veg ré szek, az áb rák, a táb lá za tok és a kép le tek szá mo zá sa Ha az SZMK át te kint he tõ sé gé hez vagy a hi vat ko zá sok - hoz szük sé ges, ak kor a tar tal mi fõ rész és a mel lék let szö - veg ré sze it a nem zet kö zi ti ze des (de ci má lis) szá mo zá si rend szer sze rint kell szá moz ni. Az áb rá kat és a táb lá za to - kat 1-tõl in du ló arab szá mok kal kell szá moz ni. Az áb ra és táb lá zat szá ma tar tal maz za a fe je zet szá mát, utá na pont tal, va la mint az adott áb ra, táb lá zat sor szá mát pont tal, a fe je ze - ten be lül, Pél da: ha egy áb ra a 3. fe je zet ben a 4., ak kor an - nak szá ma 3.4. áb ra A kép le te ket, ha az a bel sõ hi vat ko zá sok miatt szük sé - ges, 1-tõl in du ló, zá ró jel be tet t arab szá mok kal le het szá - moz ni. A mel lék let fe je ze te i nek szá mo zá sát 1-gyel kell kez de - ni, és a szá mok elé M be tût kell ten ni (pél dá ul: M1., M2., M3. stb.). Ha va la mely fe je ze ten be lül a szö veg ré sze ket is szá - moz ni kell, ak kor a mel lék let fe je zet szá má ból ki in dul va a de ci má lis szá mo zá si rend szert kell al kal maz ni (pél dá - ul: M2.-bõl ki in dul va: M2.1., M2.2., M2.3. stb.). A mel lék let áb rá i nak és táb lá za ta i nak szá mo zá sa el he - lye zé sük sor rend jé ben, fo lya ma to san csat la koz zon az SZMK elõ zõ ré szé ben le võ áb rák, il let ve táb lá za tok szá - mo zá sá hoz. A mó do sí tás szö veg ré sze i nek, áb rá i nak és táb lá za ta i nak szá mo zá sát a mó do sí tott SZMK-ban al kal ma zott szá mo - zás hoz kell il lesz te ni. Az SZMK-k egyes ré sze i hez Meg jegy zés szó val kap - csolt szö veg kö zi ma gya rá za to kat és in for má ci ó kat az után a rész, fe je zet, sza kasz vagy be kez dés után kell új be kez - dés ben, el kü lö nít ve fel tün tet ni, amely re vo nat koz nak. Ha az adott szö veg hez több kü lön bö zõ ma gya rá zat vagy in for má ció tar to zik, ak kor azo kat arab szá mok kal szá moz - ni kell. A lábjegyzetet csillaggal vagy számindexszel kell jelölni. Egy ol da lon, egy áb rán és egy táb lá zat ban a csil la gok szá ma leg fel jebb há rom le gyen. Ha egy ol da lon há rom nál több láb jegy zet van, ak kor a hi vat ko zá si je l szám in dex le gyen. Ha a láb jegy zet hi vat ko zá si je le szám in dex, ak kor az 1-gyel kez dõd jön és SZMK-n be lül fo lya ma to san nö ve - ked jen. A láb jegy zet szö ve gét ugyan azon ol dal al ján kell el he - lyez ni, ame lyen a hi vat ko zás van, az SZMK egyéb szö ve - gé tõl egy fö löt te el he lye zett víz szin tes vo nal lal el vá laszt - va. Mellékletek SZMK javaslat de cem ber Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Követelmény SZMK 001 A Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Kö ve tel mé nyek ala ki és szer kesz té si elõ írásai 1. rész: Part 1: (an gol cím) Ezt a Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Követelményt a Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Bizottság 200 -án hagyta jóvá. A SZMK al kal ma zá sa ön kén tes. A SZMK al kal ma zá sát úgy kell te kin te ni, hogy az zal az adott jog sza bály vo nat ko zó kö - ve tel mé nyei is tel je sül nek. Az SZMK al kal ma zá sa elõtt gyõ zõd jön meg ar ról, hogy je lent-e meg mó do sí tá sa, he lyes bí té se, nincs-e vissza von va, vagy mû sza ki tar tal mú jog sza bály hi vat ko zik-e rá.

19 2. szám BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 91 Elõ szó Hi vat ko zá si szám: SZMK 001:2007 Szállítóvezetéki Szakági Mûszaki Bizottság (oldal) Min den jog fenn tart va, ide ért ve a cím jo got, a sok szo ro sí tás (nyom ta tás, fény má so lás, elekt ro ni kai vagy Ár: más el já rás), a ter jesz tés, va la mint a for dí tás jo gát is. Az SZMK szer zõi jo gi vé de lem alatt áll, ré sze i ben vagy egé szé ben fel ha tal ma zás nél kül má sol ni, sok szo - ro sí ta ni, for gal maz ni, áru sí ta ni vagy bár mi lyen egyéb mó don ter jesz te ni, köz re ad ni ti los; ezek vég zé se jog - sza bály sér tõ ma ga tar tás, amely nek összes kö vet kez mé nyét a jog sér té sért fe le lõs nek kell vi sel nie. Tar ta lom jegy zék Elõ szó 1. Al kal ma zá si te rü let 2. Ren del ke zõ hi vat ko zá sok 3. Fo gal mak és meg ha tá ro zá suk A mel lék let (tá jé koz ta tás): ZA mel lék let (tá jé koz ta tás): Elõ szó Ezt a do ku men tu mot a... dol goz ta ki. Jog sza bá lyok kal való kap cso la tot lásd a ZA mel lék let ben, ami a do ku men tum szer ves ré sze. Ez az SZMK ré sze... SZMK so ro zat nak. A so ro zat to váb bi tag jai a kö vet ke zõk: 1 1. rész: 2 2. rész: 3 3. rész: 5 5. rész: 6 6. rész 7 7. rész: Az A mel lék let tá jé koz ta tás. 1. Al kal ma zá si te rü let ol dal ol dal 2. Ren del ke zõ hi vat ko zá sok Ez az SZMK dá tum mal el lá tott, vagy dá tum nél kü li hi vat ko zás sal elõ írásokat tar tal maz más ki ad vá nyok ból. Eze ket a ren del ke zõ hi vat ko zá so kat a szö veg a meg fe le lõ he lyen idé zi, a ki ad vá nyok pe dig a kö vet ke zõk ben van nak fel so rol va. Év szám mal el lá tott hi vat ko zá sok ese té ben e ki ad vá nyok bár me lyi ké nek mó do sí tá sa, vagy át dol go zott ki adá sa csak ak - kor vo nat ko zik er re az eu ró pai szab vány ra, ha en nek mó do sí tá sa vagy át dol go zott ki adá sa azt már tar tal maz za. Év szám nél kü li hi vat ko zá sok ese tén a hi vat ko zott ki ad vány leg utol só ki adá sát kell al kal maz ni (be le ért ve a mó do sí tá so kat). EN ISO/IEC pren :2001 Vizs gá ló- és ka lib rá ló la bo ra tó ri u mok fel ké szült sé gé nek ál ta lá nos kö ve tel mé nyei (ISO/IEC 17025:1999) Pol gá ri al kal ma zá sú rob ba nó sze rek. 1. rész: Fo ga lom meg ha tá ro zá sok

20 92 BÁNYÁSZATI KÖZLÖNY 2. szám 3. Fo gal mak és meg ha tá ro zá suk Jelmagya rá zat: 1 Iz zó szál 2 be mart je l A el sõ je l B má so dik je l Mé ret tû rés ±1 mm, ki vé ve a vá lyút, ahol ±0,8 mm. 1 áb ra: Rozs da men tes acél vá lyú SZMK vége ol dal A melléklet (tájékoztatás) ol dal