AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM OLDAL március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek és -határozatok 4/2006. (II. 8.) OGY ha tá ro zat az Egész ség Év ti ze dé nek Jo han Béla Nem ze ti Prog ram já ról szó ló 46/2003. (IV. 16.) OGY ha tá ro zat módosításáról /2006. (II. 2.) Korm. ha tá ro zat a po zit ron emisszi ós to mog rá fia-com pu ter to mog ráf vagy szá mí tó gé pes ré teg vizs gá lat (PET-CT) di ag nosz ti ka kö zép tá vú fej - lesztésérõl III. RÉSZ Egészségügyi miniszteri rendeletek és utasítások 4/2006. (II. 2.) EüM ren de let az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hivatal részére történõ egyes költségvetési belsõ ellen õr zé si jo go sít vá nyok át ru há zá sá ról szó ló 8/2005. (III. 30.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról /2006. (II. 7.) EüM ren de let a men tés rõl /2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tás az Egész ség ügyi Mi - nisztérium fejezet költségvetésébõl finanszírozott be - ru há zá sok és felújítások eljárási rendjérõl és felügyeleti feladatairól /2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tás a fe je zet költ ség ve té sé - bõl fi nan szí ro zott be ru há zá sok és re kontst ruk ci ók mûszaki tervezési programjának tartalmi követelménye i rõl /2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tás a fe je zet költségveté - sébõl fi nan szí ro zott be ru há zá sok és re konst ruk ci ók szakmai programjának tartalmi követelményeirõl IV. RÉSZ Irányelvek, tájékoztatók 8004/2006. (EüK. 4.) EüM tá jé koz ta tó az egész ség ügyi te vé keny ség te rü le tét érin tõ évre szó ló kö te le zõ adat gyûj té sek rõl /2006. (EüK. 4.) EüM tá jé koz ta tó az egész ség ügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kér dé se i rõl szó ló 9/1993. (IV. 2.) NM ren de let 2. számú mellékletében foglalt járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Sza bály köny vet tar tal ma zó 8005/2002. (EüK. 23.) ESZCSM tájékoztató módosításáról szóló 8001/2006. (EüK. 3.) EüM tá jé koz ta tó mó do sí tá sá ról V. RÉSZ Közlemények Az egészségügyi miniszter közleménye az anesztezio - lógiai géppark korszerûsítésére kiírt pályázat ered - ményérõl Az Egészségügyi Minisztérium közleménye az egész - ség ügyi szak kép zé sek te rü le té re vo nat ko zó Or szá gos Szakmai Szakértõi Névjegyzék és az Országos Szak mai Vizsgaelnöki Névjegyzék kiegészítésérõl Az Egészségügyi Minisztérium közleménye kutatásfejlesztési pá lyá za tá ról a idõ szak ra Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal köz le mé nye or vos tech ni kai ter mék for ga lom ból tör - té nõ ki vo ná sá ról Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egész - ségbiztosítási Pénztár közleménye az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által teljesített kifizetésekrõl Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fõvárosi Intézete közleménye egészségügyi gázmeste ri to vább kép zõ tan fo lyam in dí tá sá ról Az országos tisztifõorvos közleménye a veszélyes anyagok XVI. kiegészítõ jegyzékérõl A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar köz le mé nye a 75, 70, 65, 60 és 50 éve vég zett gyógy - szerészek részére Az Országos Vérellátó Szolgálat közleménye kötelezõ or vo si transz fú zi ós tan fo lya ma i ról

2 738 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám Az Egész ség ügyi Szak kép zõ és To vább kép zõ In té zet köz le mé nye az Egész ség ügyi Köz löny évi 19. számában közzétett pályázati felhívásának nyer - teseirõl A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány pá lyá za ti fel hí vá sa be teg jo gi, el lá tott jo gi kép vi - selõi feladatok ellátására A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány jelentkezési felhívása betegjogi, ellátottjogi képviselõi feladatok, valamint a Közalapítvány alap - fel ada ta i nak el lá tá sát se gí tõ te en dõk köz ér de kû ön - kéntes tevékenység keretében történõ ellátására A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közle - ménye be teg jo gi, el lá tott jo gi, gyer mek jo gi kép vi se - lõk kép zé sé rõl A Gott se gen György Or szá gos Kar di o ló gi ai In té zet Gyer mek szív Köz pont, Gyer mek kar di o ló gia köz le - mé nye or vo si to vább kép zõ tan fo lya má nak el ha lasz - tásáról VI. RÉSZ Vegyes közlemények Közlemény bélyegzõk érvénytelenítésérõl Köz le mény iga zol vá nyok, ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok érvénytelenítésérõl Közlemények eszközök átadásáról Egyéb köz le mé nyek Pályázati hirdetmény betölthetõ állásokra Helyesbítés

3 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 739 I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Tör vé nyek, or szág gyû lé si ha tá ro za tok, kormányrendeletek és -határozatok Az Országgyûlés 4/2006. (II. 8.) OGY határozata az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat módosításáról* 1. Az Or szág gyû lés mó do sít ja az Egész ség Évtize - dének Jo han Béla Nem ze ti Prog ram já ról szó ló 46/2003. (IV. 16.) OGY ha tá ro za tot az aláb bi ak sze rint: Az Egész ség Év ti ze dé nek Jo han Béla Nem ze ti Prog - ram já ról szó ló 46/2003. (IV. 16.) OGY ha tá ro zat (a to váb - bi ak ban: Ha tá ro zat) mel lék le tét ké pe zõ Egész ség Év ti ze - dé nek Jo han Béla Nem ze ti Prog ram ja stra té gi ai prog ram el ne ve zé se Egész ség Év ti ze dé nek Nép egész ség ügyi Prog ram ja el ne ve zés re mó do sul. Ahol a Ha tá ro zat és mel lék le te Egész ség Év ti ze dé nek Jo han Béla Nem ze ti Prog ram ját em lí ti, ott a to váb bi ak ban Egész ség Év ti ze - dé nek Nép egész ség ügyi Prog ram ja ér ten dõ. 2. Je len ha tá ro zat a köz zé té te lé nek nap ján lép ha tály ba. Dr. Kis Zol tán s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., az Országgyûlés elnöke Vincze László s. k., az Országgyûlés jegyzõje az Országgyûlés jegyzõje A Kormány 1010/2006. (II. 2.) Korm. határozata a pozitron emissziós tomográfia-computer tomográf vagy számítógépes rétegvizsgálat (PET-CT) diagnosztika középtávú fejlesztésérõl A Kor mány el fo gad ta a po zit ron emisszi ós to mog - ráfia-com pu ter to mog ráf vagy szá mí tó gé pes ré teg vizs - gá lat (PET-CT) di ag nosz ti ka kö zép tá vú fej lesz té sé rõl szóló prog ra mot, amely nek meg va ló sí tá sa ér de ké ben egyet ért a kö vet ke zõk kel: 1. fel ké ri az érin tett mi nisz te re ket, hogy te gyék meg a meg fe le lõ in téz ke dé se ket an nak ér de ké ben, hogy a kö - zép tá vú fej lesz té si stra té gia ke re te in be lül év ben 2000, ezt köve tõen pe dig év ben to váb bi 4300, év ben to váb bi 1400, év ben to váb bi 1000, év - ben to váb bi 800, év ben to váb bi 700 és év ben to váb bi 600 tel jes test vizs gá lat ke rül het a kü lön jog sza bá - lyok sze rin ti el já rá si rend nek meg fele lõen be fo ga dás ra az egész ség biz to sí tá si tá mo ga tá si rend szer be; Fe le lõs: egész ség ügyi mi nisz ter pénz ügy mi nisz ter Ha tár idõ: fo lya ma tos 2. az 1. pont sze rin ti be fo ga dá sok miatti díj té tel-csök - ken tés nek és az Egész ség biz to sí tá si Alap ból a más vizs gá - la to kat, il let ve te rá pi á kat fel vál tó PET-CT vizs gá la tok kö - vet kez té ben a pro to kol lok alap ján bi zo nyí tot tan fel sza ba - du ló for rá sok nak kell biz to sí ta ni az utób bit már év ben is a költ ség ve té si fe de ze tet; Fe le lõs: egész ség ügyi mi nisz ter pénz ügy mi nisz ter Ha tár idõ: min den ko ri költ ség ve té sek ter ve zé se 3. ki kell dol goz ni a PET-CT vizs gá la tot meg kö ve te lõ meg be te ge dé sek kö te le zõ en al kal ma zan dó szak mai és fi - nan szí ro zá si pro to koll ját; Fe le lõs: egész ség ügyi mi nisz ter Ha tár idõ: áp ri lis a PET-CT vizs gá la tok költ ség ha té kony sá gát és a 3. pont sze rin ti pro to kol lok be tar tá sát a ki zá ró lag elõ ze tes be teg be so ro lás (vá ró lis ta) alap ján nyújt ha tó egész ség ügyi el lá tá sok ról szóló 61/2003. (X. 27.) ESZCSM ren de let sze rin ti Or szá gos Szak ma kö zi Bi zott ság fél éven te ér té ke li és an nak ered mé nyé rõl az egész ség ügyi mi nisz ter út ján a Kor mányt tá jé koz tat ja. Fe le lõs: egész ség ügyi mi nisz ter Ha tár idõ: el sõ íz ben szep tem ber 30., ezt köve tõen fél éven te Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök * A ha tá ro za tot az Or szág gyû lés a feb ru ár 6-i ülés nap ján fogadta el.

4 740 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám III. RÉSZ Egészségügyi miniszteri rendeletek és utasítások Az egészségügyi miniszter 4/2006. (II. 2.) EüM rendelete az Országos Tisztifõorvosi Hivatal részére történõ egyes költségvetési belsõ ellenõrzési jogosítványok átruházásáról szóló 8/2005. (III. 30.) EüM rendelet módosításáról Az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let 13. -ának (2) be kez dé sé ben ka - pott fel ha tal ma zás alap ján, fi gye lem mel a költ ség ve té si szer vek bel sõ el len õr zé sé rõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let 4. -ának (4) be kez dé sé re a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal ré szé re tör té nõ egyes költ ség ve té si bel sõ el len õr zé si jo go sít vá nyok át ru - há zá sá ról szóló 8/2005. (III. 30.) EüM ren de let (a továb - biak ban: R.) 8. -ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 8. Az éves költ ség ve té si be szá mo lók meg bíz ha tó sá gi el len õr zé sé rõl ké szült el len õr zé si je len tést az OTH el len - õr zé si ve ze tõ je a tárgy évet kö ve tõ év má jus 20-áig meg - kül di az EüM bel sõ el len õr zé si ve ze tõ jé nek. 2. (1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba az zal, hogy ren del ke zé se it a fo lya mat ban lévõ el - len õr zé sek kel kap cso la tos te vé keny sé gek so rán is kell al - kal maz ni. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 2. -ának (1) be kez dé sé ben az OTH szö veg rész he lyé be az OTH bel sõ el len õr zé si szer ve ze te szö veg rész, 5. -ának (1) be kez dé sé ben az or szá gos tisz ti fõ or vos szö veg rész he lyé be az OTH bel sõ el len õr zé si ve ze tõ je szö veg rész, 7. -ának (1) be kez dé sé ben a már ci us 15-éig szö veg rész he lyé be a feb ru ár 1-jé ig szö veg rész és (2) be kez dé sé ben az EüM ré szé re szö veg rész he lyé be az EüM bel sõ el len õr zé si ve ze tõ jé nek szö veg rész, 9. -ának (2) be kez dé sé ben az EüM-nek szö veg rész he - lyé be az EüM bel sõ el len õr zé si ve ze tõ jé nek szö veg rész lép. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter Az egészségügyi miniszter 5/2006. (II. 7.) EüM rendelete a mentésrõl Az egész ség ügy rõl szóló évi CLIV. tör vény (a to - vábbiakban: Eütv.) a (2) bekezdésének f) pontjában és g) pontjának ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. E ren de let ha tá lya a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén men - tést vég zõ ma gán sze mély re, jogi sze mély re és jogi sze mé - lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság ra ter jed ki. 2. E ren de let al kal ma zá sá ban a) men tés: az Eütv ának (1) és (4) be kez dé sé ben fog lalt te vé keny ség; b) men té si te vé keny sé get vég zõ szer ve zet: az Or szá gos Men tõ szol gá lat (a továb biak ban: OMSZ) és e jog sza bály sze rint men té si te vé keny ség vég zé sé re jo go sult más jogi sze mély, jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság vagy ma gán sze mély, ha meg fe lel a mel lék le tek sze rin ti sze mé lyi és tár gyi fel té te lek nek, és ren del ke zik az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által külön jogszabály sze rint ki - adott mû kö dé si en ge déllyel (a továb biak ban: mû kö dé si en ge dély); c) men té si te vé keny sé get vég zõ sze mély: a b) pont sze - rin ti men té si te vé keny sé get vég zõ szer ve zet(ek) ke re té ben a men tés re szo ru ló be teg, il let ve sé rült (a továb biak ban: be teg) fel ta lá lá si he lyén vagy szál lí tás köz be ni sür gõs sé gi el lá tá sá ban részt vevõ, az 1. szá mú mel lék let sze rin ti ké pe - sí tés sel ren del ke zõ sze mély; d) men té si ké szen lé tet igény lõ õr zött szál lí tás: az a szál lí tás, amely nek so rán a be teg or vo si vagy men tõ tisz ti, il let ve ne o na to ló gi ai szál lí tás ese tén ne o na to ló gi ai szak or - vo si, il let ve or vo si el ren de lés alap ján gyer mek in ten zív te rá pi ás sza ká po lói fel ügye le tet igé nyel; e) men tés irá nyí tást el lá tó sze mély: az Irá nyí tó Cso port azon tag ja, aki a 104-es, il let ve más se gély hí vó-szá mon ér - ke zõ és egyéb men tést kez de mé nye zõ be je len té sek fo ga - dá sát, ér té ke lé sét vég zi, to váb bá a men té si fel ada tok vég - re haj tá sá ra a men tõ egy sé gek nek uta sí tá so kat ad; f) moz gó õr ség: men té si ké szen lét a ren dez vé nyek, men té si te vé keny sé get igény lõ egyéb ese mé nyek egész - ség ügyi el lá tá sá nak biz to sí tá sá ra a 2. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott sze mé lyi, tár gyi fel té te lek nek meg fele lõen;

5 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 741 g) Irányító Csoport: segélyhívások fogadását, a sürgõsségi igény meghatározását és a mentõegységek közvetlen irá nyí tá sát vég zõ OMSZ szer ve ze ti egy ség; h) Irá nyí tó Köz pont: az OMSZ ke re té ben mû kö dõ azon szer ve ze ti egy ség, amely az irá nyí tó cso por to kon ke resz tül a men tés és a be teg szál lí tás or szá gos irá nyí tá sát lát ja el; i) al ter na tív men tõ szer ve zet: az OMSZ-on kí vül és a Kor mány ál tal ala pí tott köz ala pít vánnyal szer zõ dést kö tött szer ve zet(ek)en kí vül men té si te vé keny ség vég zé sé re mû - kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ egész ség ügyi szol gál ta tó. 3. (1) A men tés a sür gõs ség igé nye sze rint le het a) azon na li, b) 1 órán be lü li, c) a men té si ké szen lé tet igény lõ õr zött szál lí tás ese tén 1 órán túli men té si fel adat. (2) A men tés az al kal ma zott men tõ egy ség tí pu sa sze rint le het a) men tõ gép ko csi val, b) ki emelt men tõ gép ko csi val, c) eset ko csi val, d) ro ham ko csi val, e) spe ci á lis ro ham ko csi val (Mo bil In ten siv Care Unit MICU), f) ne o na to ló gi ai men tõ gép ko csi val, g) ne o na to ló gi ai ro ham ko csi val, h) gyer mek men tõ-ro ham ko csi val, i) légi men tõ jár mû vel, j) men tõ or vo si gép ko csi val, k) hely szí nen tör té nõ men té si fel adat el lá tá sá ra al kal - mas mo tor ke rék pár ral (a to váb bi ak ban: men tõ-mo tor ke - rék pár) vég re haj tan dó men té si fel adat. (3) A men tés a vég zett te vé keny ség tí pu sa sze rint le het a) ál ta lá nos men tés, b) ko ra szü lött men tés és ko ra szü lött szál lí tás, c) moz gó õr ség, d) õr zött be teg szál lí tás. (4) Ne o na to ló gi ai men tés vagy be teg szál lí tás so rán in - ten zív szál lí tó in ku bá tor ban tör té nõ szál lí tást igé nyel min - den ko ra szü lött, új szü lött, va la mint az egész ség ügyi dol - go zó ál tal meg ál la pí tott élet ve szély ben lévõ 6 kg-ot, il - letve 60 cm-t meg nem ha la dó cse cse mõ. 4. (1) Amennyi ben az Eütv ának (2) be kez dé sé ben fog lalt ese tek ben a men tést nem or vos kez de mé nye zi, a be je len tõ nek kö zöl nie kell a) a ne vét és a be je len tés kor hasz nált te le fon szá mát, b) a men tést in do ko ló ese mény jel le gét és he lyét, a be - te gek szá mát és az ész lelt tü ne te ket, c) a men tés irá nyí tás ál tal kért to váb bi in for má ci ót. (2) Az Irá nyí tó Cso port a be je len tés alap ján dönt a) a men tés szük sé ges sé gé rõl és en nek alap ján a ren - del ke zés re álló men tõ ka pa ci tás függ vé nyé ben a sür gõs - sé gi igény meg ha tá ro zá sá val a meg fe le lõ szin tû men tõ - egy ség(ek), il let ve az adott tí pu sú fel adat ra sza ko so dott el - lá tó szer ve zet ri asz tá sá ról, b) egyéb szolgálatok ideértve a háziorvosi vagy orvosi ügye le ti szol gá lat, tûz ol tó ság, rend õrség ri asz tá sá ról, c) a be je len tés el uta sí tá sá ról, amennyi ben egyértel - mûen meg ál la pít ha tó, hogy nem szük sé ges a be teg sür gõs - sé gi el lá tá sa. (3) Ko ra szü lött, il let ve be teg új szü lött men tés és szál lí - tás ese tén a ri asz tás és a men tés irá nyí tás az OMSZ és a Ma gyar Ko ra szü lött Men tõ Köz ala pít vány (a továb biak - ban: MKMK) ál tal kö tött együtt mû kö dé si meg ál la po dás - nak meg fele lõen, il let ve az MKMK-val szer zõ dést kö tött ala pít vá nyok disz pé cser szol gá la tá nak köz re mû kö dé sé vel is tör tén het. 5. (1) A men tést kez de mé nye zõ or vos a meg ren de lés kor köz li a) a be teg ne vét és tar tóz ko dá si he lyét, b) a men tés sür gõs sé gét, il let ve a men té si ké szen lé tet igény lõ õr zött szál lí tás idõ pont ját, va la mint a szük sé ges men tõ egy ség szint jét, c) a men tést in do ko ló, il let ve a szál lí tás köz be ni el lá tás szem pont já ból lé nye ges kór is mét, d) a men tés sel kap cso la tos kü lön le ges igé nye ket (vá - ku um mat rac ban vagy in ku bá tor ban tör té nõ szál lí tás, lé le - gez te tés szük sé ges sé ge, fo lya ma tos mo ni to ro zás igé nye, egyéb), e) egészségügyi intézménybe utalás esetén a célintézet nevét és a helybiztosítás megtörténtét, illetve a fogadó orvos ne vét, f) sa ját ne vét és or vo si bé lyeg zõ jé nek szá mát. (2) Az Irá nyí tó Cso port jo go sult az (1) be kez dés b) pont já ban fog lal tak tól el té rõ en ren del kez ni, amennyi - ben az igé nyelt men tõ jár mû vel a men té si fel adat a szük - séges idõn be lül nem tel je sít he tõ. (3) Az Eütv a (4) be kez dé sé nek b) és c) pont ja sze rin ti a) élet men tõ or vo si esz köz és gyógy szer szál lí tá sá nak ren de lé sé re, amennyi ben a gyógy szer hez és az or vo si esz - köz höz való hoz zá ju tás más mó don nem biz to sít ha tó, az egész ség ügyi in téz mény osz tály ve ze tõ fõ or vo sa vagy az ügye let ve ze tõ, b) transz plan tá ció ese tén az agy ha lál ál la po tá ban lévõ szerv do nor, a ki vá lasz tott re ci pi ens, a szerv ki vé telt vég zõ mun ka cso port tag ja(i), a ki vett, il let ve be ül te tés re ke rü lõ

6 742 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám szerv, a szerv be ül te tést vég zõ mun ka cso port tag ja(i) szál - lí tá sá nak ren de lé sé re a transz plan tá ci ós ri a dó ban részt vevõ egész ség ügyi in téz mény e fel adat tal meg bí zott mun - ka tár sa jo go sult. 6. Amennyi ben a men tés kez de mé nye zé sét köve tõen a be - teg a hely szí nen or vo si el lá tás ban ré sze sült, és az el lá tást vég zõ or vos tud a men tés kez de mé nye zé sé rõl, de azt már nem tart ja in do kolt nak, a sze mély azo no sí tó ada ta i nak köz - lé sé vel ér te sí ti az Irá nyí tó Cso por tot. 7. (1) Az egész ség ügyi in téz mény a) az élet ve szé lyes ál la pot ban lévõ be te get ha la dék ta - la nul, b) más beteget a mentõegység megérkezésétõl számított 10 per cen be lül az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl szóló külön jogszabály szerinti fogadóhelyen átveszi a mentõegységtõl, vagy további 15 percen belül dönt a beteg továbbküldésérõl. (2) A sür gõs sé gi be teg el lá tó osz tály ra vagy fo ga dó hely - re ki je lölt mû szak ve ze tõ szak or vos (a továb biak ban: ki je - lölt szak or vos) dönt a be teg fel vé tel és a sür gõs sé gi be teg - el lá tás so rán ke let ke zõ vi tás ügyek ben. A ki je lölt szak or - vos fe le lõs a be te gek fel vé te lé ért, el lá tá suk in téz mé nyen be lü li szer ve zé sé ért, il let ve, ha az in téz mény a be teg át vé - te lé re nem al kal mas, el vég zi a be teg to vább szál lí tá sá hoz szük sé ges be avat ko zá so kat és egyez tet az el lá tás ra al kal - mas és fo ga dó ké pes leg kö ze leb bi egész ség ügyi in téz - ménnyel, és in téz ke dik a be teg to vább szál lí tá sá ról. (3) A men tõ egy ség a be te get a (2) be kez dés sze rin ti ki je lölt szak or vos írá sos uta sí tá sá nak meg fele lõen a men tés irá nyí tást vég zõ sze méllyel tör tént egyez te tés után, il let ve Bu da pes ten a Köz pon ti Ágy nyil ván tar tó ada tai alap ján, az el lá tás ra al kal mas és fo ga dó ké pes leg kö ze leb bi egész ség ügyi in téz mény be szál lít ja. (4) Az egész ség ügyi in téz mény ha la dék ta la nul tá jé koz - tat ja a men tés irá nyí tást a fo ga dó ké pes sé gé ben fel me rült aka dály ról, il let ve en nek meg szûn té rõl. (5) A men tés so rán ke let ke zett ve szé lyes hul la dé kot a be te get fo ga dó egész ség ügyi in téz mény té rí tés men te sen át ve szi a men tõ egy ség tõl. 8. (1) Ha a bejelentés alapján tömeges baleset vagy személyi sé rü lés sel járó ka taszt ró fa va ló szí nû sít he tõ, az Irá nyí tó Csoport a kárhelyfelszámoláshoz kapcsolódó szállítási felada tok ra a kü lön jog sza bály sze rint be teg szál lí tás ra jo go - sult szer ve ze tet is igény be ve he ti. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti ese mény hely szí nén tar tóz - ko dók kö zül a) az ellátásban részt vevõ mentõegységek legmagasabb egész ség ügyi kép zett ség gel ren del ke zõ dol go zó ja, b) amennyi ben az a) pont sze rin ti kép zett ség gel több sze mély is ren del ke zik, ak kor az Irá nyí tó Köz pont szol gá - lat ve ze tõ fõ or vo sa ál tal ki je lölt OMSZ dol go zó lát ja el az egész ség ügyi kár hely pa rancs no ki fel ada tot, aki a hely szí nen lévõ va la mennyi men tõ- és be teg szál lí tó egy - ség, il let ve a men tés ben részt vevõ va la mennyi sze mély felé uta sí tá si jog gal ren del ke zik. (3) Az Irá nyí tó Köz pont részt vesz a tö me ges bal ese tek, ka taszt ró fa hely ze tek fel szá mo lá sá nak ko or di ná ci ó já ban, szük ség ese tén a men té si te vé keny ség re mû kö dé si en ge - déllyel ren del ke zõ szol gál ta tó(k) be vo ná sá ra jo go sult. 9. (1) A men tõ el lá tás sal kap cso la to san a men tõ egy ség ve - ze tõ je eset la pon do ku men tál ja: a) a be je len tés, a hely szín re ér ke zés idõ pont ját, b) a hely szí nen szer zett in for má ci ók alap ján az ese - mény köz vet len elõz mé nye it, c) a hely szí nen ész lelt kö rül mé nye ket, d) a be teg ál la po tát és vizs gá la tá nak ered mé nye it, e) a be teg hely szí ni és szál lí tás köz be ni el lá tá sát, ál la - pot vál to zá sát, f) a be teg át adá si ál la po tát, át adá sá nak he lyét és ide jét. (2) A men tõ el lá tást vég zõ men tõ egy ség ápo ló ja a men - tés, az õr zött be teg szál lí tás, il let ve a to vább szál lí tás ese tén a men té si, be teg szál lí tá si és to vább szál lí tá si adat la pon és me net le vé len do ku men tál ja a kö vet ke zõ ket: a) a be je len tõ ál tal kö zölt fel ta lá lá si he lyet, b) a be je len tés, az ál lo más hely rõl tör té nõ ki vo nu lás, a hely szín re ér ke zés, a hely szín rõl való in du lás, az át adá si hely re ér ke zés, az át vé tel, va la mint az ál lo más hely re visz - szaérkezés idõ pont ját óra/perc meg adás sal, c) az ál lo más hely rõl tör té nõ ki vo nu lás kor, a hely szín re ér ke zés kor, a hely szín rõl való in du lás kor, az át adá si hely re ér ke zés kor, va la mint az ál lo más hely re vissza ér ke zés kor a men tõ gép jár mû ki lo mé te ró ra ál lá sát, d) a be teg ne vét, szü le té si dá tu mát, TAJ szá mát vagy az egész ség ügyi el lá tás ra jo go sí tó do ku men tum azo no sí tó szá mát, lak cí mét (tar tóz ko dá si he lyét), any ja ne vét, e) a men tõ gép jár mû rend szá mát, a men tõ egy ség tag ja i - nak (or vos/men tõ tiszt, ápo ló, gép ko csi ve ze tõ), a men tõ - egy ség gel ki vo nu ló be ta nu ló men tõ dol go zó, il let ve szak - mai gya kor la ton lévõ egész ség ügyi dol go zó, va la mint a be teg kí sé rõ jé nek ne vét,

7 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 743 f) a be te get át ve võ egész ség ügyi in téz mény ne vét és az ÁNTSZ ál tal meg ál la pí tott egye di azo no sí tó ját, va la mint az át ve võ or vos ne vét és pe csét szá mát, g) a be teg to vább szál lí tá sa ese tén a to vább szál lí tást el - ren de lõ or vos ne vét, pe csét szá mát, va la mint a to vább szál - lí tás okát. (3) Az (1) (2) be kez dés sze rin ti do ku men tá ció ke ze lé - sé re, meg õr zé sé re az egész ség ügyi és a hoz zá juk kap cso - ló dó sze mé lyes ada tok ke ze lé sé re vo nat ko zó kü lön jog - sza bá lyok ban fog lal tak az irány adó ak. 10. (1) Men té si te vé keny ség(ek) vég zé sé re a kü lön jog - sza bály ban fog lal tak sze rint an nak a ma gán sze mély nek, jogi sze mély nek, jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz - da sá gi tár sa ság nak ad ha tó mû kö dé si en ge dély, aki/amely az ál ta la vé gez ni kí vánt men té si te vé keny ség vo nat ko zá - sában a mel lék le tek ben fog lalt sze mé lyi és tár gyi fel té te - leknek meg fe lel. (2) A mû kö dé si en ge dély ben rög zí te ni kell, hogy a men - té si te vé keny sé get vég zõ szer ve zet a 3. -ban fog lalt men - té si fel ada tok kö zül az al kal ma zott men tõ egy ség tí pu sa sze rint mely fe la da to(ka)t lát el, il let ve a men tést mi lyen szol gá la ti idõ ben vég zi. (3) Az OMSZ men té si fel ada ta(i) el lá tá sá ra az (1) be - kez dés sze rin ti mû kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ egész - ség ügyi szol gál ta tót köz re mû kö dõ ként igény be ve he ti. (4) Az OMSZ az Eütv ának (2) be kez dé se sze rin ti ko or di ná ló te vé keny sé ge kö ré ben együtt mû kö dé si meg ál - la po dást köt az MKMK-val és az zal az al ter na tív men tõ szer ve zet tel, amely a mû kö dés hez nem igé nyel az ál la mi költ ség ve tés bõl pénz ügyi tá mo ga tást. 11. (1) Moz gó õr sé gi men té si te vé keny sé get vég zõ al ter na - tív men tõ szer ve zet ezen te vé keny sé ge meg kez dé se elõtt leg alább 8 nap pal ko ráb ban kö te les írás ban ér te sí te ni az ÁNTSZ te vé keny ség vég zé si he lye sze rint ille té kes me - gyei (fõ vá ro si) in té ze tét és az OMSZ ille té kes re gi o ná lis szer ve ze tét, meg je löl ve a moz gó õr sé get el lá tó egy ség moz gó õr ség alat ti el ér he tõ sé gét. (2) Moz gó õr sé gi te vé keny ség sza bály ta lan vég zé se ese - tén az ÁNTSZ el len õr zést vég zõ in té ze te ér te sí ti az ÁNTSZ mû kö dé si en ge délyt ki ál lí tó in té ze tét az en ge dély kor lá to zá sa ér de ké ben, il let ve is mé telt sú lyos sza bály ta - lan ság ese tén a mû kö dé si en ge dély vissza vo ná sát kez de - mé nye zi. 12. (1) Ez a ren de let már ci us 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a men tés - rõl szóló 20/1998. (VI. 3.) NM ren de let és a mó do sí tá sá ról szóló 26/2002. (V. 4.) EüM ren de let ha tá lyát vesz ti. (3) E ren de let ha tály ba lé pé se kor men té si te vé keny sé get vég zõ egész ség ügyi szol gál ta tó leg ké sõbb jú li us 1-jé tõl kö te les az 1. szá mú mel lék let sze rin ti sze mé lyi és tár gyi fel té te le ket biz to sí ta ni. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter 1. számú melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez A mentés személyi és tárgyi feltételei I. SZEMÉLYI FELTÉTELEK I/A) Men té si te vé keny ség vég zé sé re a II/B) pont ban fog - lal tak sze rint az aláb bi szak ké pe sí tés sel ren del ke zõ sze - mélyek jo go sul tak: 1. Men tõ gép ko csi-ve ze tõ ként az fog lal koz tat ha tó, aki a) a meg kü lön böz te tõ jel zé sek kel el lá tott gép jár mû ve - ze té sé hez jog sza bály ban elõ írt kö ve tel mé nyek nek ele get tesz, és b) leg alább két éves gép jár mû ve ze tõi gya kor lat tal ren - del ke zik, és c) el mé le ti és gya kor la ti kép zés ben ré sze sül: élet je len sé gek vizs gá la ta, lég út biz to sí tás (esz köz nél kül), lé le gez te tés (esz köz nél kül, il let ve bal lon nal), új ra élesz tés egye dül, il let ve má sik se gély nyúj tó val, vér zés csil la pí tás, vég tag rög zí tés, kö tö zés, be teg moz ga tás, ki men tés, po zi ci o ná lás, bu kó si sak el tá vo lí tás, pul zus és vér nyo más mé rés is me re tek bõl, és d) a c) pont ban fog lalt is me re tek bõl si ke res vizs gát tesz, és e) a men tõ szer ve zet ál tal éven ként szer ve zett szin ten - tar tó-, il let ve to vább kép zést el vég zi, s a meg szer zett is me - re tek bõl si ke res vizs gát tesz. 2. Men tõ ápo ló ként az fog lal koz tat ha tó, aki a) a jog sza bály ban meg ha tá ro zott men tõ á po lói szak ké - pe sí tés sel (OKJ ), vagy b) az a) pont sze rin ti szak ké pe sí tés hi á nyá ban mi ni - mum vizs gá val ren del ke zik, és a mun ka kör ben fog lal koz - ta tás kez de té tõl szá mí tott 3 éven be lül a mun ka kör re elõ írt szak ké pe sí tést meg szer zi,

8 744 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám c) és a kü lön jog sza bály ban elõ írt to vább kép zé si kö ve - tel mé nyek nek ele get tesz. A mi ni mum vizs gá hoz szük sé ges kép zés te ma ti ká ja a kö vet ke zõ: A men tõ el lá tás szer ve zé se Ma gyar or szá gon. Men tõ egy ség tí pu sok 2 óra A vi tá lis funk ci ók fo gal ma, vizs gá la ta. A ke - rin gés meg ál lás di ag nosz ti ká ja 2 óra Az új ra élesz tés el mé le te 2 óra Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés 2 óra Mell kas komp resszi ók ki vi te le zé se 2 óra Új ra élesz tés egy se gély nyúj tó val 2 óra Új ra élesz tés két se gély nyúj tó val 2 óra Ri asz tó tü ne tek fel is me ré se 2 óra Az esz mé let len ség fo gal ma, fel is me ré se, ve - szé lye, te en dõk esz mé let len be teg gel 4 óra Ki men tés (Ra u tek-fé le mû fo gás), KED-mel - lény al kal ma zás, be teg moz ga tás, fek te té si mó dok 4 óra Vér zé sek, vér zés csil la pí tás, kö tö zés 6 óra Vér nyo más mé rés és pul zus szá mo lás 1 óra Cson tok és ízü le tek sé rü lé sei, rög zí té si mó dok 6 óra Ko po nya-agyi és ge rinc sé rü lé sek fel is me ré se és el lá tá sa 2 óra Hasi és mell ka si sé rü lé sek és el lá tá sa 2 óra Ther mi kus tra u mák és el lá tá suk 2 óra A shock és az áju lás fo gal ma, fel is me ré se 2 óra Élet ve szé lyes bel gyó gyá sza ti be teg sé gek fel - is me ré se 4 óra A leg gya ko ribb élet ve szé lyes mér ge zé sek 2 óra Szü lés ve ze tés 4 óra A leg fon to sabb he veny ideg- és el me gyó gyá - sza ti be teg sé gek fel is me ré se 2 óra Tö me ges bal eset fo gal ma, el lá tá sa 2 óra A men tõ gép jár mû vek fel sze re lé se 6 óra Jogi, eti kai kér dé sek 4 óra Mun ka vé de lem 2 óra Konzultáció, ismétlés, az ellátási algoritmusok gya kor lá sa 9 óra Men tõ gép ko csin el sõ sor ban, ki emelt men tõ gép ko csin, eset ko csin, ro ham ko csin, spe ci á lis ro ham ko csin, va la mint légi men tõ jár mû vön ki zá ró lag szak kép zett men tõ ápo ló fog lal koz tat ha tó. 3. Gyer mek in ten zív te rá pi ás szak ápo ló ként az fog lal - koz tat ha tó, aki OKJ szá mú ké pe sí tés sel ren del ke zik, és leg alább két éves gyer mek in ten zív te rá pi ás gya kor lat tal ren del ke zik. 4. Men tõ tiszt ként az fog lal koz tat ha tó, aki a) az egész ség ügyi fel sõ ok ta tás fõ is ko lai szin tû alap - kép zé sé ben men tõ tisz ti szak kép zett sé get szer zett, b) VI. éves or vos tan hall ga tó, és az OMSZ ál tal szer ve - zett oxy o ló gi ai tan fo lya mot el vé gez te, si ke res tan fo lyam - zá ró vizs gát tett, és az elõ írt gya kor la to kat tel je sí tet te. 5. Men tõ or vos ként eset ko csin az fog lal koz tat ha tó, aki a) szak or vos je lölt ként leg alább a törzs kép zé si idõt le - töl töt te, vagy b) törzs kép zé si ide jét töl tõ re zi dens, ha VI. éves or vos - tan hall ga tó ként leg alább 300 órát dol go zott men tõ tisz ti be osz tás ban, c) törzs kép zé si ide jét töl tõ re zi dens, ha a sür gõs sé gi fél éves gya kor la ti idõt le töl töt te és az oxy o ló gi ai tan fo - lyamon elõ írt gya kor la to kat tel je sí tet te, d) e mel lék let 6. pont ja sze rin ti vég zett ség gel rendel - kezik. 6. Ro ham ko csi ra az oszt ha tó be, aki a) oxy o ló gus, vagy b) sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy c) anesz te zi o ló gia és in ten zív te rá pi ás szak or vos, vagy d) leg alább 5 éves men tõ gya kor lat tal ren del ke zõ, az OMSZ-nál rész mun ka idõ ben fog lal koz ta tott szak or vos, vagy e) aki oxy o ló gus szak or vos je lölt ként a 2 éves törzs kép - zé si idõt tel je sí tet te és szak mai fe let te se (a ré gió szak mai ve ze tõ je) iga zol ja, hogy az alap ve tõ en szük sé ges di ag - nosz ti kai, esz köz hasz ná la ti, re a ni má ci ós, gyógy sze re lé si, il let ve szer ve zé si kész sé gek bir to ká ban van. 7. Oxy o ló gus szak or vos ként az fog lal koz tat ha tó, aki oxy o ló gi á ból szak or vo si bi zo nyít ványt szer zett. 8. Spe ci á lis ro ham ko csin (MICU) or vos ként az fog lal - koz tat ha tó, aki a) oxy o ló gi ai, vagy b) sür gõs sé gi or vos tan, vagy c) anesz te zi o ló gi ai és in ten zív te rá pi ás szak vizs gá val ren del ke zik. 9. Ne o na to ló gi ai ro ham ko csin az az or vos fog lal koz - tat ha tó, aki ne o na to ló gi ai szak or vo si ké pe sí tést szer zett, vagy az a gyer mek gyó gyász szak or vos, aki ko ra szül öt te - ket el lá tó osz tá lyon vég zett leg alább két éves gya kor lat tal ren del ke zik. 10. Gyermekmentõ-rohamkocsin olyan or vos foglalkoz - tatható, aki a) leg alább fél évig tel jes mun ka idõ ben gyer mek in - tenzív osz tá lyon dol go zott, vagy b) gyer mek gyó gyász, vagy c) anesz te zi o ló gia- és in ten zív te rá pi ás, vagy d) sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy e) oxy o ló gus szak ké pe sí tés sel ren del ke zik, f) az az or vos, aki a b) e) pont sze rin ti szak ké pe sí tés va la me lyi ké nek meg szer zé sé re ké szül, to váb bá gyer mek - gyó gyá sza ti, in ten zív te rá pi ás és oxy o ló gi ai gya kor lat tal is ren del ke zik.

9 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Légi men tõ jár mû vön olyan or vos, men tõ tiszt, ápo - ló fog lal koz tat ha tó, aki meg fe lel e mel lék let sze rin ti sze - mé lyi fel té te lek nek és ki kép zést ka pott a légi jár mû vön tör té nõ mun ka vég zés re is. A ki kép zés te ma ti ká ja a kö vet - ke zõ: A re pü lés élet ta ni ha tá sai. Hang, vib rá ció, gyor su lás, lég nyo más vál to zá sai, oxi - gén-ten sió vál to zá sai, psy chés ter he lés, Jet-lag szind ró ma, ki ne tó zis. 2 óra Lé gi men tés, be teg szál lí tás, cél ja, in di ká ci ói, kont ra in di ká ci ói. Men tõ he li kop ter rel, men tõ re pü lõ gép pel vég re hajt ha tó egyéb fel ada tok. Be teg át adás sal kap cso la tos egy séges mód sze rek. 2 óra A men tõ he li kop te rek fel sze re lé se. Men tés - tech ni kai esz kö zök al kal ma zá sa a fe dél - zeten. 2 óra Tûz biz ton sá gi is me re tek. Mun ka vé del mi elõ - írások. 2 óra Általános repülési ismeretek, repülési szabályok. 3 óra Vészhelyzetek fajtái, követendõ eljárások, kényszerleszállás. 1 óra Gya kor la ti fog lal ko zás. 2 óra Men tõ pi ló ta ként az fog lal koz tat ha tó, aki a ha tá lyos lég - ügyi elõ írás sze rint meg ha tá ro zott lé gi jár mû ve ze tõi ké pe - sí tés sel ren del ke zik. 12. Men tõ or vo si gép ko csin az a szak or vos fog lal koz - tat ha tó, aki a) oxy o ló gus, vagy b) sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy c) anesz te zi o ló gia és in ten zív te rá pi ás szak or vos. 13. Men tõ-mo tor ke rék pá ron az fog lal koz tat ha tó, aki a meg kü lön böz te tett jel zés sel el lá tott, men tés re al kal mas mû sza ki pa ra mé te rek kel ren del ke zõ mo tor ke rék pár ve ze - té sé re ér vé nyes jo go sít vánnyal ren del ke zik, és a) az egész ség ügyi fel sõ ok ta tás fõ is ko lai szin tû alap - kép zé sé ben men tõ tisz ti szak kép zett sé get szer zett, vagy b) oxy o ló gus, vagy c) sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy d) anesz te zi o ló gia és in ten zív te rá pi ás szak or vos, vagy e) leg alább 5 éves men tõ gya kor lat tal ren del ke zõ, az OMSZ-nál rész mun ka idõ ben fog lal koz ta tott szak or vos, vagy f) aki oxy o ló gus, sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy aneszte - ziológiai és in ten zív te rá pi ás szak or vos je lölt ként a 2 éves törzs kép zé si idõt tel je sí tet te és szak mai fe let te se (a ré gió szak mai ve ze tõ je) iga zol ja, hogy az alap ve tõ en szük sé ges di ag nosz ti kai, esz köz hasz ná la ti, re a ni má ci ós, gyógy sze re - lé si, il let ve szer ve zé si kész sé gek bir to ká ban van, g) törzs kép zé si ide jét töl tõ re zi dens, ha VI. éves or vos - tan hall ga tó ként leg alább 300 órát dol go zott men tõ tisz ti be osz tás ban és a fél éves sür gõs sé gi blok kot tel je sí tet te. I/B) A men té si te vé keny sé get vég zõ szer ve zet szak mai ve ze tõ je oxy o ló gus szak or vo si szak ké pe sí tés sel ren del ke zõ or vos, il let ve ko ra szü lött- és új szü lött men tés ese tén ne o - na to ló gus szak or vos le het. II. TÁRGYI FELTÉTELEK II/A) Men tõ ál lo más A mentés rendszerébe funkcionálisan integrált közvetlen be teg el lá tás ra nem szol gá ló ob jek tum, amely el he lye zé sé ben és ki ala kí tá sá ban biz to sít ja a sze - mély zet ha la dék ta lan ri aszt ha tó sá gát és a men tõ egy ség ké - se de lem nél kü li ki vo nu lá sát; meg fe le lõ hír köz lõ esz kö zök kel (te le fon, URH rá dió) el lá tott; al kal mas a kö vet ke zõk re: = a men tõ fel ada tok fel-, il let ve át vé te lé re és a men tõ - egy sé gek hez to váb bí tá sá ra, = a szol gá lat ban lévõ szak sze mély zet a vo nat ko zó építészeti, közegészségügyi, munka- és tûzvédelmi nor mák sze rin ti el he lye zé sé re, = a men tõ jár mû vek és egész ség ügyi fel sze re lé sük ké szen lét ben tar tá sá ra, tá ro lá sá ra, ta ka rí tá sá ra és fertõt lenítésére. II/B) Men tõ jár mû vek Ál ta lá nos men tést, ko ra szü lött men tést és ko ra szü lött szál lí tást, õr zött be teg szál lí tást, il let ve moz gó õr sé gi te vé - keny sé get vég zõ köz úti men tõ jár mû az ÁNTSZ en ge dély ki adá sa kor a gyár tás évé tõl szá mít va 6 éves nél idõ sebb nem le het, és leg fel jebb a gyár tás évé tõl szá mí tott 10 évig üze mel tet he tõ. Az adott ál lo más ra szer ve zett men tõ gép ko - csik szá má val ará nyo san tar ta lék gép ko csi(ka)t kell biz to - sí ta ni. A men tõ jár mû vek le het nek a men tést vég zõ szer ve - zet tu laj do ná ban vagy erre irá nyu ló kü lön meg ál la po dás alap ján azok hasz ná la tá ban. 1. Men tõ gép ko csi: men tõ ápo ló val és men tõ gép ko csive ze tõ vel ki vo nu ló, egész ség ügyi alap fel sze re lés sel, az OMSZ rádióhálózatában üzemelõ rádióval/rádiótelefonnal, megkülönböztetõ jelzéssel, valamint legalább egy fekvõbeteg szállítására beépített hordágytartóval ellátott, megfelelõ fertõtlenítõszerekkel, mosható, fertõtleníthetõ vagy cserélhetõ üléskárpittal felszerelt gépkocsi. A men tõ gép ko csi be teg te ré nek mi ni má lis mé re tei: hosszú ság: 2400 mm szé les ség: 1300 mm ma gas ság: 1400 mm 1.1. Egész ség ügyi mi ni mum fel sze re lés: Be teg hor do zó esz kö zök Hord ágy Hord szék Rög zí tõk, a seb el lá tás esz kö zei Vacuummatrac (legalább 80 cm széles) az ehhez szük - séges leszívópumpával

10 746 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám Rögzítõsínek (pl. pneumatikus sín, vacuumsín, cramer sín) Nyak rög zí tõ kész let Ste ril és nem ste ril köt sze rek Izo lá ci ós ta ka ró Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök Vér nyo más mé rõ és pho nen dos cop Láz mé rõ Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei Oxi gén pa lack (min. 7 l) re duk tor ral Oxi gén orr szon da vagy arc maszk Lé le gez te tõ bal lon és maszk, oxi gén ve ze ték a lé le - gez te tõ bal lon hoz Le szí vó pum pa (ta po só vagy egyéb hor doz ha tó szí vó) Le szí vó kat he te rek Száj-ga rat tu bus Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei Egy szer hasz ná la tos fecs ken dõk és tûk In fú zi ós sze re lék, perc utan ka nü lök Kézi mû sze rek (olló, csi pesz, ér fo gó) Szü lé sze ti cso mag (nyák szí vó, köl dök csat, bébi izo - lá ci ós ta ka ró) Ste ril és nem ste ril le pe dõk, ta ka rók Kéz- és bõr fer tõt le ní tõ-szer Vé dõ kesz tyûk, orr-száj masz kok, mû anyag vé dõ - szem üveg Hul la dék gyûj tõ (ve szé lyes hul la dék nak) Ágy tál, hány tál, vi ze let gyûj tõ Hul la ta ka ró Gyógy sze rek: a) In jek ci ók Nem ká bí tó fáj da lom csil la pí tó Si ma izom görcs ol dó At ro pin b) Infúzió Rin ger lak tát c) Orá li san ad ha tó ké szít mé nyek: Ad sor bens és has haj tó (car bo ac ti va tus) Nat ri um hyd ro car bo ni cum Nem ká bí tó fáj da lom csil la pí tó Rövid hatástartamú vérnyomáscsökkentõ (ACE gátló) Sub lin gu a lis vagy buc ca lis nit rogly ce rin és ni fe di pin Be ta-2 iz ga tó spray Egyéb ki egé szí tõ fel sze re lés Am pul la tar tó, zseb lám pa 2. Ki emelt men tõ gép ko csi: szak kép zett, ezen fe lül to - váb bi 40 órás spe ci á lis kép zés ben ré sze sült men tõ ápo ló val és men tõ gép ko csi ve ze tõ vel ki vo nu ló men tõ egy ség, egész - ség ügyi több let fel sze re lés sel el lá tott men tõ gép ko csi Egész ség ügyi több let fel sze re lés: Rög zí tõk, a seb el lá tás esz kö zei La pát hord ágy Gyer mek ge rinc ágy Gyer mek mé re tû vég tag rög zí tõ sín kész let Spe ci á lis égé si köt szer Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök Pul zo xi mé ter Vér cu kor meg ha tá ro zó ké szü lék teszt csík kal Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei La rin ge á lis maszk 1,5/2 li te res oxi gén pa lack, re duk tor ral Gyer mek maszk so ro zat Gyógy szer por lasz tó (gyer mek, fel nõtt) Ke rin gés tá mo ga tás Fél au to ma ta de fib ril lá tor Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei Nit ral gin pa lack re duk tor ral és ön ad aga ló sze le pes in - hal át or ral Gyo mor szon da Int ra ossze á lis tû Gyógy sze rek 40%-os glu kóz Sym pat ho mi me ti cum (ad re na lin, do pa min) Bé ta-2 iz ga tó (ol dat) Rek tá lis di a ze pam Rek tá lis szte ro id 3. Eset ko csi: men tõ tiszt tel vagy men tõ or vos sal ki vo - nu ló, egész ség ügyi több let fel sze re lés sel el lá tott mentõ - gépkocsi. Az eset ko csi be teg te ré nek mi ni má lis mé re tei: hosszú ság: 2800 mm szé les ség: 1500 mm ma gas ság: 1800 mm 3.1. Egész ség ügyi több let fel sze re lés: Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök EKG (graph le het a de fib ril lá tor rész egy sé ge is) Vér cu kor meg ha tá ro zó ké szü lék teszt csík kal Pul zo xi mé ter (le het de fib ril lá tor rész egy sé ge is) Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei In tu ba ti os fel sze re lés (la ryn gos cop, tu bu sok össze - kö tõ vel) Mag ill-fo gó Ke rin gés tá mo ga tás Defibrillátor-monitor (aszinkron üzemmódú) hiányában de fib ril lá tor és EKG (graph) Bébi tás ka (bébi bal lon, bébi la ryn gos cop, tu bu sok); Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei Gyo mor mo só fel sze re lés Nit ral gin pa lack, re duk tor ral és ön ada go ló sze le pes in hal át or ral Szi ke Gyógy sze rek, in fú zi ók Izo tó ni ás kony ha só ol dat in fú zió Izo tó ni ás ane lekt ro lit (dext róz)-in fú zió

11 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 747 Kol lo id plaz ma pót szer; hy per to ni ás-hy pe ron ko ti kus ol dat Ma jor anal ge ti cum Opi á tan ta go nis ta To váb bi sym pat ho mi me ti cu mok (do bu ta min) Se da ti vu mok Di u re ti cum An ti arr hyth mi cu mok (ade no sin, ami o da ron, procain - amid) Cor ti cos te ro id An ti his ta mi nok Glu co sum 40% Nat ri um-hyd ro gen car bo nat in jec tio vagy in fu sio An ti hy per ten si vum Bron chos pas moly ti cum Ute ro to ni cum Véralvadás-csökkentõk (aspirin, clopidogrel, heparin) 4. Ro ham ko csi: az I/A) 6. pont ban meg ha tá ro zott ro - ham ko csi ra be oszt ha tó or vos sal ki vo nu ló, több let fel sze re - lés sel el lá tott eset ko csi. A be teg tér ben a hord ágyat úgy kell el he lyez ni, hogy a be - teg mindkét oldalról és a fejrész felõl is hozzáférhetõ legyen (er go nó mi ai tér: mi ni mum 450 mm) Ro ham ko csi egész ség ügyi több let fel sze re lé se: Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök, ke - rin gés tá mo ga tás Szink ron és aszink ron üzem mód ban hasz nál ha tó defib ril lá tor, õrzõ mo ni tor ral (az eset ko csi de fib ril lá tora he lyett) Kap nog ráf Pacemaker (transthoracalis és endocavitalis stimulálás le he tõ sé gé vel le het a de fib ril lá tor rész egy sé ge is) Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei Res pi rá tor Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei Cent ra lis vé na punc ti ó hoz szük sé ges esz kö zök, Mell kas drén Kis se bé sze ti tál ca Gyógy sze rek Több let anal ge ti kum, sze da tí vum, nar co ti cum Throm boly ti cum 5. Spe ci á lis ro ham ko csi (MICU Mo bil In ten si ve Care Unit): in ten zív õr zést és el lá tást igény lõ be te gek gyó gyí tó in té ze tek kö zöt ti di ag nosz ti kus vagy de fi ni tív el lá tás cél - já ból tör té nõ szál lí tás ra al kal mas ro ham ko csi, az I/A) 8. pont ban meg ha tá ro zott sze mé lyi fel té te lek kel A MICU több let fel sze re lé se: Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök, ke - rin gés tá mo ga tás Vér nyo más in va zív mo ni to ri zá lá sá ra is al kal mas, több funk ci ós mo ni tor Fecs ken dõs pum pa (leg alább 3 db) Vo lu met ri kus pum pa (leg alább 1 db) Kap nog ráf Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei Transz port res pi rá tor Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei In va zív be avat ko zá sok hoz szük sé ges fel sze re lé sek (ar té ria punk ció, in va zív pa ce ma ker, mell ka si dre názs) Hely szí ni nar kó zis esz kö zei Gyógy sze rek többlet analgetikum, szedatívum, narkotikum, inotrop és va zo ak tív sze rek 6. Ne o na to ló gi ai men tõ gép ko csi: a I/A) 3. pont ban meg ha tá ro zott gyer mek in ten zív te rá pi ás szak ápo ló val és mentõgépkocsi-vezetõvel kivonuló, rádiótelefonnal és megkülönböztetõ jelzéssel felszerelt, valamint legalább egy inkubátor szállítására beépített hordágytartóval ellátott mentõgépkocsi, amely az alábbiak szerint felszerelt 6.1. A ne o na to ló gi ai men tõ gép ko csi fel sze re lé se: Bú tor zat Hûtõ In ten zív szál lí tó in ku bá tor Hid ra u li kus rez gés csil la pí tó val el lá tott hord tál ca Kétkörös sûrített levegõ és oxigén gázellátó rendszer pa lac kok kal Álló hely zet ben tör té nõ fû tés re is al kal mas fûtõ ra - diátor Tar ta lék áram for rás Bel sõ kül sõ áram fel vé te li le he tõ ség álló hely zet ben Klí ma be ren de zés Meg kü lön böz te tõ jel zé sek Kom mu ni ká ci ós esz kö zök (mo bil te le fon és URH) Új szü lött re a ni má ci ós fel sze re lés Ar té ria és vena um bi li ca lis ka nü lá ló szett Gyógy sze rek 6.2. Az in ten zív szál lí tó in ku bá tor és tar to zé kai: Res pi rá tor és lég zõ kö rök Szí vó Több funk ci ós be teg õr zõ mo ni tor (EKG, vér nyo más - mé rés, SatO 2, NIBP, hõ mér sék let, szen zo rok, elekt ró dák) In fú zi ós pum pa Vér cu kor mé rõ Oxi gén pa lack, sû rí tett le ve gõ pa lack Vá ku um mat rac 6.3. Új szü lött re a ni má ci ós fel sze re lés: Fon en do szkóp Önt elõ dõ bal lon re zer vo ár ral, PEEP sze lep pel Maszk so ro zat (ko ra szü lött új szü lött 6 kg-ig) Orop ha rin ge á lis tu bus so ro zat (Mayo pipa) Új szü lött la rin gosz kóp (00, 0,1-es la po cok kal) Mag ill-fo gó, tu bus ve ze tõ En dot ra che á lis tu bus so ro zat (2,0 4,5 ID mm) Szí vó szon dák (4 12 Fr) Me co ni um adap ter

12 748 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám Mell ka si dra i ná ló szett Gyo mor szon da Hó lyag ka té te re zõ szon da Egyszerhasználatos tûk, branülék, perifériás kanülök, fecs ken dõk In fú zi ós sze re lé kek Köl dök ka nü lök Köl dök ka nü lá ló szett Bõr fer tõt le ní tõ Ste ril kesz tyû, vizs gá ló kesz tyû Olló 6.4. Az ar te ria és vena um bi li ca lis ka nü lá ló szett: Ka nü lök (3,5 és 5 Ch mé ret ben) Csipeszek (4 db szokványos méretû, illetve 2 db finom csi pesz, ana tó mi ai és se bé szi) Gom bos szon da Se bé szi tû fo gó Ol lók (egy fi nom, egy szok vá nyos mé re tû) Ér le fo gók (2 db kis mé re tû) Egyszerhasználatos varrótûk (fel nem szívódó sebészi var ró fo nal lal egy be sze rel ve a ka nül rög zí té sé hez) Köt sze rek, tör lõk 6.5. Gyógy sze rek és in fú zi ók az aláb bi fel ada tok el lá - tá sá hoz: Fe lü let ak tív anyag (Sur fac tant) Ke rin gés tá mo ga tás (do pa min, do bu ta min) Fáj da lom csil la pí tás (mor fin szár ma zé kok) Szed ál ás (mi da zo lam) Görcs ol dás (fe no bar bi tal) Izom la zí tás (cu ra re szár ma zé kok) Elekt ro lit, glu koz és fo lya dék pót lás ra in fú zi ók Sav-bá zis egyen súly biz to sí tá sa (nat ri um-hyd ro car - bo nat) Desz til lált víz, fi zi o ló gi ás só Köt sze rek, tör lõk, ta pa szok 7. Ne o na to ló gi ai ro ham ko csi: az I/A) 9. pont ja sze rin ti sze mé lyi fel té tel lel ki vo nu ló ne o na to ló gi ai mentõgép - kocsi. 8. Gyermekmentõ-rohamkocsi: többletfelszereléssel ellátott, gyermekellátásra alkalmas esetkocsi, az I/A) 10. pontban meghatározott személyi feltétellel Gyer mek men tõ-ro ham ko csi több let fel sze re lé se: Cse cse mõk, gyer me kek és fel nõt tek lé le gez te té sé re al kal mas trans port res pi rá tor, kis- és nagy mé re tû ste ril lég - zõ kör rel Pul zus, vér nyo más, sa tu rá ció, lég zés szám, ki lég zés - vé gi szén-di oxid fo lya ma tos mo ni to ro zá sá ra al kal mas mo - ni tor gyer me kek re il leszt he tõ ér zé ke lõk kel több mé ret ben (de fib ril lá tor rész egy sé ge is le het) EKG-de fib ril lá tor gyer mek la pát tal, kül sõ és bel sõ gyer mek pa ce ma ker rel Pá rá sí tó és gyógy szer por lasz tó Gyer mek ge rinc ágy, gyer mek vá ku um mat rac Gyer mek biz ton sá gi au tó ülés In fú zi ós és vo lu met ri kus pum pa (vagy cseppszám - láló) Spe ci á lis, ste ril égé si köt szer (wa ter jel) Mell kasd ra i ná ló szett több mé ret ben Int ra os se á lis tû Kézi le szí vó Egy szer hasz ná la tos esz kö zök min den mé ret ben La ryn gos cop la poc, masz kok, pi pák min den mé - ret ben Fül be he lyez he tõ hõ mé rõ Me le gí tõ ta ka ró 8.2. Több let gyógy sze rek A gyer mek men tõ-ro ham ko csi több let gyógy sze rei az ille té kes szak mai ve ze tõ fõ or vos meg ha tá ro zá sa alap ján. 9. Légi men tõ jár mû vek (men tõ he li kop ter és men tõ re - pü lõ gép): a leg alább eset ko csi szin tû föl di men tõ jár mû - vek re meg ha tá ro zott, a szak kí sé ret igé nyé nek meg fe le lõ egész ség ügyi sze mély zet tel (ne o na to ló gi ai szál lí tás ese tén ne o na to ló gi ai szak sze mély zet tel) és fel sze re lés sel (ki vé ve nit ro gén oxi dul és oxi gén szá za lé kos ke ve ré két tar - tal ma zó pa lack és in ha lá tor), a lé gi köz le ke dés sel kap cso - la tos jog sza bá lyok nak meg fe le lõ szer ve ze ti hát tér rel, pi ló - tá val (pi ló ták kal) és mû sza ki sze mély zet tel, va la mint a lé - gi köz le ke dés rõl szóló ha tá lyos jog sza bá lyi ren del ke zé sek - ben elõ írt, a lé gi jár mû hasz ná la tá ra és a lé gi köz le ke dés ben való rész vé tel re vo nat ko zó fel té te lek kel rendelkezõ légi - jármû. 10. Men tõ or vo si gép ko csi: leg alább eset ko csi szin tû egész ség ügyi fel sze re lés sel (ki vé ve hord ágy, nit ro gén oxi - dul és oxi gén szá za lé kos ke ve ré két tar tal ma zó pa - lack és in ha lá tor) és több let fel sze re lés sel, va la mint az I/A) 12. pont ban meg ha tá ro zott sze mé lyi fel té te lek kel ki vo - nuló men tõ gép jár mû Men tõ or vo si gép ko csi több let fel sze re lé se Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök, ke - rin gés tá mo ga tás Mag hõ mér sek let mé ré sé re al kal mas hõ mé rõ (tympa - ni cus, vagy a mo ni tor ré sze ként) Kap nog ráf (mo ni tor ré sze ként) In fú zi ós vagy vo lu met ri kus pum pa Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei Transz port res pi rá tor Oxi gén re ser vo ir a lé le gez te tõ bal lon hoz Gyógy sze rek Több let anal ge ti kus, sze da tí vum, nar ko ti kum Több let in fú zió tö me ges bal ese tek fel szá mo lá sá hoz Egyé ni vé dõ fel sze re lés Si sak Kesz tyû 11. Men tõ-mo tor ke rék pár: meg kü lön böz te tett jel zés - sel el lá tott, men tés re al kal mas mû sza ki pa ra mé te rek kel és eset ko csi szin tû egész ség ügyi fel sze re lés sel (ki vé ve hord -

13 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 749 ágy, nit ro gén oxi dul és oxi gén szá za lé kos ke ve ré két tar tal ma zó pa lack és in ha lá tor, gyo mor mo só fel sze re lés), va la mint az I/A) 13. pont ja sze rin ti sze mé lyi fel té tel lel ki - vo nu ló men tõ jár mû. 2. számú melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja 1. Gya log õr ség 1.1. Az az egész ség ügyi el lá tá si for ma, amely nél men - tõ gép jár mû igény be vé te le nél kül tör té nik a ren dez vény rész ve võ i nek egész ség ügyi biz to sí tá sa Az egész ség ügyi el lá tás gya log õr ség gel csak épü - let ben vagy kis te rü let re kor lá to zott sza bad té ren szer ve zett ren dez vé nyen biz to sít ha tó, amennyi ben a ren dez vé nyen részt ve võk szá ma fõ kö zött van, ki vé ve a al pont sze rin ti ese tet. Ezen lét szám fe let ti részt ve võ ese tén moz gó õr ség biz to sí tá sa szük sé ges Az el lá tást men tõ ápo ló, men tõ tiszt, (men tõ)or vos, oxy o ló gus szak or vos, vagy ezek kö zül több sze mély együt te sen vég zi A ren dez vény hely szí nén biz to sí ta ni kell be teg - vizs gá lat ra al kal mas (ál lan dó vagy ide ig le nes) he lyi sé get fek te té si le he tõ ség gel. Gon dos kod ni kell ve ze té kes vagy ve ze ték nél kü li hír köz lõ esz köz rõl, to váb bá a szak el sõ - segély biz to sí tá sá hoz szük sé ges fel sze re lés rõl, amely nek össze té te lét az OMSZ szak mai út mu ta tó ban ha tá roz za meg. 2. Moz gó õr ség 2.1. Az az egész ség ügyi el lá tá si for ma, amely nél a men té si ké szen lét vég zé se e ren de let sze rint meg ha tá ro - zott tár gyi és sze mé lyi fel té te lek kel, to váb bá meg ha tá ro - zott hely szí nen és ide ig tör té nik. Men té si ké szen lét alatt ér ten dõ a vár ha tó oxy o ló gi ai el lá tás hely szí nén az or vo si, a men tõ tisz ti, il let ve a men tõ á po lói szin tû el lá tás biz to sí - tása Moz gó õr sé get men té si te vé keny sé get vég zõ szer - ve zet lát hat el A moz gó õr sé gen a 2.4. pont a) h) al pont ja i ban fel - so rolt men tõ gép jár mû vek kö zül a vár ha tó oxy o ló gi ai el lá - tás szint jé nek meg fe le lõt kell biz to sí ta ni, figye lembe véve a 2.6. pont ban fog lal ta kat A moz gó õr ség ál tal vég zett egész ség ügyi biz to - sítás el lát ha tó: a) men tõ gép ko csi val, b) ki emelt men tõ gép ko csi val, c) eset ko csi val, d) ro ham ko csi val, e) gyer mek men tõ-ro ham ko csi val, f) légi men tõ jár mû vel, g) men tõ or vo si gép ko csi val, h) men tõ-mo tor ke rék pár ral, il let ve i) oxy o ló gi ai am bu lan ci á val. Az oxy o ló gi ai am bu lan cia: ia) a ren dez vé nyen egész ség ügyi el lá tás ra szo ru ló sze - mé lyek vizs gá la tá ra és meg fi gye lé sé re al kal mas, szük ség esetén a halott(ak) elkülönítését szolgáló helyiség(ek)bõl áll, ib) a fel sze relt sé ge az oxy o ló gi ai el lá tás hoz szük sé ges esz kö zö ket és mû sze re ket tar tal maz za, ide ért ve a hi gi é nés fel té te lek biz to sí tá sát is, ic) vezetõje oxyológus szakorvos vagy gyakorlott mentõ - orvos, személyi állománya orvos(ok)ból, mentõtiszt(ek)bõl, mentõápolókból és kisegítõ sze mély zet bõl áll A mozgóõrség vezetõ orvosa URH-, illetve telefonkapcsolatot tart a területileg illetékes Irányító Csoporttal A mozgóõrség egészségügyi biztosításának szintjei: Ki sebb lét szá mú (1000 fõ alat ti) ren dez vény ese - tén moz gó õr ség ak kor szük sé ges, ha a ren dez vényt ki fe je - zet ten be te gek vagy idõs ko rú ak szá má ra szer ve zik, il let ve kü lön jog sza bály a (sport)ese mény jel le gé re te kin tet tel azt kö te le zõ en elõ ír ja fõ rész vé te le ese tén leg alább egy eset ko csi szük sé ges fõ rész vé te le ese tén leg alább egy eset ko csi és egy men tõ gép ko csi szük sé ges fõ rész vé te le ese tén leg alább egy rohamkocsi, egy esetkocsi és egy mentõgépkocsi szükséges Min den to váb bi fõ rész vé te le ese tén to - váb bi egy-egy eset ko csi szük sé ges fõt meg ha la dó ren dez vény ese tén fõn ként to váb bi egy-egy ro ham ko csi szük sé ges fõt meg ha la dó ren dez vény ese tén oxy o ló - gi ai am bu lan cia biz to sí tá sa szük sé ges fõt be fo ga dó ren dez vény ese tén ké szí te ni kell men té si ter vet, ame lyet 8 nap pal a ren dez vény elõtt egyez tet ni kell az OMSZ ille té kes re gi o ná lis szer ve ze té vel és a biz to sí tás ba be vo nás ra ke rü lõ más szak mai szer ve ze - tek kel Sza bad té ri au tó mo tor sport-ren dez vény ese tén a fo ko zott ve szély for rás ra fi gye lem mel egy men tõ he li - kop ter is szük sé ges, ha a ren dez vény nagy te rü le ten zaj lik, men tõ gép ko csi val ne he zen be jár ha tó és a pá lya leg tá vo - lab bi pont ja 10 per cen be lül, il let ve az el lá tó egész ség ügyi in téz mény 20 per cen be lül föl di men tõ jár mû vel nem ér - hetõ el.

14 750 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám Több men tõ egy ség igény be vé te le ese tén a ren - dez vény szer ve zõ je ki je lö li azt az el lá tá sért fe le lõs ve ze - tõt, aki fo lya ma tos kap cso la tot tart a hely szín biz to sí tá - sában részt ve võk kel. 3. Ren dez vé nyen el lá tott be teg el szál lí tá sa Amennyi ben az 1 2. pont ban fog lal tak sze rint el lá tott be teg egész sé gi ál la po tá nak meg fe le lõ el lá tás ra al kal mas, leg kö ze leb bi egész ség ügyi in téz mény be szál lí tá sa vá lik szük sé ges sé, ak kor er rõl a ren dez vény egész ség ügyi biz to - sí tá sát vég zõ szer ve zet nek kell gon dos kod nia. En nek hi á - nyá ban, vagy ha a ter ve zett oxy o ló gi ai el lá tás a ren dez vé - nyen elég te len nek bi zo nyul, és e miatt az OMSZ-nak iga - zolt több let költ sé ge me rül fel, ak kor ezt az egész ség ügyi biz to sí tást vég zõ szer ve zet az OMSZ szá má ra meg té rí ti. Az egészségügyi miniszter 1/2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tása az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um fe je zet költ ség ve té sé bõl finanszírozott beruházások és felújítások eljárási rend jé rõl és fel ügye le ti fel ada ta i ról 1. A SZABÁLYZAT ÉRVÉNYESSÉGE 1.1. A Sza bály zat ér vé nyes sé ge ki ter jed va la mennyi, az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um ál tal, fe je ze ti ke ze lé sû elõ - irány za tok ter hé re meg va ló sí tan dó (épí té si) be ru há zás ra, (szol gál ta tá si) fel újí tás ra, és ezek kel kap cso la tos áru be - szer zés re A Sza bály zat ren del ke zé se it al kal maz ni kell e be ru - há zá sok és fel újí tá sok elõ ké szí té sé nél, fel ügye le ti ha tás - kör ben tör té nõ jó vá ha gyá sá nál, a költ ség ve tés éves ter ve - zé sé nek mû sza ki fej lesz té sek re vo nat ko zó fel ada ta i nál, a meg va ló sí tás el len õr zé sé nél, a be ru há zá sok és fel újí tá sok le zá rá sá nál va la mint mind azon pá lyá za tok ese té ben, ame - lyek tár gyuk sze rint az 1.1. pont alá tar toz nak. A Sza bály - zat vég re haj tá sa so rán az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um a fi - nan szí ro zói, az in té ze tek a be ru há zói fel ada tok el lá tá sá ért fe le lõ sek A sza bá lyo zás ra ke rü lõ fo lya mat az aláb bi meg va - ló sí tá si fá zi so kat tar tal maz za egy más ra épü lõ, idõ ren di cso por to sí tás ban és fel so ro lás ban: Elõkészítés és felügyeleti hatáskörben történõ jóváhagyás: - szak mai prog ra mok el ké szí té se és be nyúj tá sa, - szak mai prog ra mok ér té ke lé se és jó vá ha gyá sa, - terv pá lyá za tok ki írá sa, il let ve le foly ta tá sa, - mûszaki-tervezési programok elkészítése és benyújtása, - mûszaki-tervezési programok értékelése és jóváhagyása, - mû sza ki terv do ku men tá ci ók el ké szít te té se, A ter vek vég re haj tá sa: - köz be szer zé si el já rás le foly ta tá sá nak en ge dé lye zé se - köz be szer zé si el já rá sok le foly ta tá sa - meg va ló sí tás és el len õr zés, - be ru há zá sok és fel újí tá sok le zá rá sa. Éves be ru há zá si-fel újí tá si terv el ké szí té se 2. ELÕKÉSZÍTÉS ÉS FELÜGYELETI HATÁS - KÖRBEN TÖRTÉNÕ JÓVÁHAGYÁS 2.1. A JÓVÁHAGYÁSHOZ SZÜKSÉGES DOKU - MENTUMOK A be ru há zá si és fel újí tá si igé nyek in do kolt sá gá nak, szük sé ges sé gé nek alá tá masz tá sá ra az in té ze tek nek ada - tok kal alá tá masz tott prog ra mo kat kell össze ál lí ta ni uk. A jó vá ha gyás hoz a kö vet ke zõ do ku men tá ci ók szük sé - ge sek: - Or vos szak mai vo nat ko zá sú fel ada tok nál a 3/2006. (EüK. 4.) uta sí tás sze rint össze ál lí tott szak mai ter ve zé si prog ram, va la mint az ezt kö ve tõ en a 2/2006. (EüK. 4.) uta - sí tás nak meg fe le lõ en el ké szí tett mû sza ki-ter ve zé si prog ram, - Inf ra struk tu rá lis jel le gû 100 M Ft-ot meg nem ha la dó be ru há zá sok nál és 50 M Ft-ot meg nem ha la dó fel újí tá sok - nál a 2.3. pont alatt is mer te tett in té ze ti fej lesz té si igény be - je len tés, - Amennyi ben a fej lesz tés, il let ve a fel újí tás vár ha tó elõ - irány za ta a Kbt. ha tá lyát meg ha tá ro zó ér ték ha tárt nem éri el, egy sze rû sí tett tar tal mú igény be je len tés. 2.2 SZAKMAI PROGRAMOK ELKÉSZÍTTETÉSE ÉS JÓVÁHAGYÁSA A szak mai prog ram cél ja, hogy az adott in téz mény szak - mai fel ada ta i ból ki in dul va olyan ja vas la tot fo gal maz zon meg, amely il lesz ke dik az egész ség ügy fej lesz té si prog - ram já hoz, va la mint a kor sze rû funk ci o ná lis kap cso la tok ki ala kí tá sa mel lett le he tõ vé te szi a leg újabb tech ni ka al - kal ma zá sát és hoz zá já rul a mû kö dés ra ci o na li zá lá sá hoz is. A szak mai prog ram tar tal má nak al kal mas nak kell len - nie a szak mai dön té sek elõ ké szí té sé re és meg ho za ta lá ra, biz to sít va min den olyan in for má ci ót, amely a be ru há zás sal vagy re konst ruk ci ó val meg va ló su ló fej lesz tés al ter na tív le he tõ sé ge it fel tá ró terv pá lyá zat, il let ve mû sza ki-ter ve zé si prog ram ki dol go zá sá hoz szük sé ges Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um Költ ség ve té si, Ter ve zé si és Va gyon gaz dál ko dá si Fõ osz tá lya /a to váb - biak ban: VI. Fõ osz tály/ fel hí vá sá ra az ál la mi költ ség ve tés - ben a fe je zet ré szé re biz to sí tott elõ irány za tok függ vé nyé - ben, - a mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott szak mai prog ra mok pri o ri tá sa sze rint - az in té ze tek el ké szí tik, és el fo ga dás cél - já ból meg kül dik a be ru há zá sok il let ve re konst ruk ci ók (to - váb bi ak ban: be ru há zá sok) szak mai-ter ve zé si prog ram ja it.

15 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY Az in té ze tek az év fo lya mán ma guk is kez de mé - nyez he tik szak mai vagy mû sza ki-ter ve zé si prog ram elõ - ter jesz té sét, el sõ sor ban ak kor, ha a ja vas lat mû kö dé si kö - rük nek csu pán egy meg ha tá ro zott ré szé re vo nat ko zik, il - let ve vis- ma jor hely zet ese té ben A szakmai-tervezési program jóváhagyására, az intézet felügyeletét ellátó szakfõosztály vezetõjének elõterjesztése alapján, a felügyelõ helyettes államtitkár - szükség szerint az illetékes szakmai szervezetek bevonásával - jo - gosult, a VI. Fõ osz tály ve ze tõ jé nek egy ide jû tá jé koz ta tá - sá val A szak mai-ter ve zé si prog ram be nyúj tó ja az adott in téz mény egy sze mé lyi fe le lõs ve ze tõ je A szak mai-ter ve zé si prog ra mok jó vá ha gyá sá nak ha tár ide je a be nyúj tást kö ve tõ 60 na pon be lül A szakmai fõosztályok által indított azon programok, pályázatok esetében, ahol a szakmai feladat megvaló - sításának mûszaki fejlesztési vonzata is van, a benyújtott szakmai program tartalmazza a szakmai feladat tervezett mûszaki megvalósításának megítéléséhez szükséges, A feje ze ti költ ség ve tés bõl fi nan szí ro zott be ru há zá sok és re - konst ruk ci ók mû sza ki ter ve zé si prog ram já nak tar tal mi kö - ve tel mé nye i rõl szó ló 2/2006. (EüK. 4.) uta sí tás -ban rög - zí tett ada to kat. A szak mai fõ osz tá lyok az ál ta luk tá mo ga tás ra ja va - sol ha tó nak ítélt ké rel me ket min den eset ben meg kül dik a VI. Fõ osz tály nak a mû sza ki ter ve zé si prog ram vé le mé - nye zé se cél já ból. Amennyi ben a mû sza ki fej lesz té si prog ra mot a VI. Fõ osz tály el fo gad ja, és az szak mai tá mo - ga tás ban ré sze sül, ak kor a prog ram ke re té ben meg va ló - su ló be ru há zás ra ill. fel újí tás ra a to váb bi ak ban az Uta sí - tás ban rög zí tett el já rá si és fel ügye le ti rend vo nat ko zik. A szak mai fõ osz tá lyok ál tal ki írt, mû sza ki fej lesz tést is ma gá ban fog la ló pá lyá za tok ese té ben a bí rá ló bi zott ság - ban részt vesz a VI. Fõ osz tály mun ka tár sa is. A pá lyá zat bí rá la ta a szak mai vé le mé nye zés mel lett a mû sza ki ter ve - zé si prog ram vé le mé nye zé sét is tar tal maz za. Amennyi ben a mû sza ki ter ve zé si prog ram mó do sí tá sa szük sé ges, azt a pá lyá zó - a mi nisz te ri dön tést kö ve tõ en - a Fõ osz tály nak meg kül di. Szer zõ dés kö tés re a VI. Fõ osz tály jó vá ha gyá sát kö ve tõ en ke rül het sor INTÉZETI FEJLESZTÉSI IGÉNY BE JE LEN - TÉSEK Azo kat az el sõ sor ban inf ra struk tu rá lis jel le gû (ener gia el lá tó és köz mû rend sze rek, nyom vo na las ki szol - gá ló lé te sít mé nyek, mo so da, ka zán ház, élel me zés) be ru há - zá si és fel újí tá si igé nye ket, ame lyek kel kap cso la to san or - vos-szak mai fej lesz té si igény nem je lent ke zik, a VI. Fõ - osz tály az in té ze ti igény be je len té sek alap ján bí rál ja el z igény be je len tés tar tal ma for má hoz nem kö tött, be nyúj tó ja az adott in té zet egy sze mé lyi fe le lõs ve ze tõ je Az igénybejelentésnek minimálisan tartalmaznia kell: - be ru há zás-fel újí tás szük sé ges sé gé nek in do ko lá sát, - jog sza bá lyi kö te le zett ség, mû sza ki ál la pot, szak mai fej lesz té si igény, stb. - az elv árt ered mé nyek össze fog la lá sát, - a megoldási lehetõségeket és ezek közül a legelõnyösebb is mer te té sét, - a létrehozandó, átalakításra illetve felújításra kerülõ épület-építmény megközelítõ mûszaki, alapterületi adatait, - bá zis és prog nosz ti zált áron az elõ ze te sen be csült költ - sé ge lõ irány za tot, A meg ala po zott nak te kin tett inf ra struk tu rá lis in - té ze ti fej lesz té si igény be je len té sek el fo ga dá sá ról a VI. Fõ - osz tály ve ze tõ jé nek elõ ter jesz té se alap ján a fel ügye le tet el lá tó he lyet tes ál lam tit kár dönt a szak fõ osz tály ve ze tõ jé - nek egy ide jû tá jé koz ta tá sa mel lett, a jó vá ha gyást kö ve tõ 60 na pon be lül TERVPÁLYÁZATOK KIÍRÁSA ÉS LEFOLY - TATÁSA Terv pá lyá zat ki írás ra ke rül het jó vá ha gyott szak - mai prog ram, il le tõ leg ha inf ra struk tu rá lis fej lesz tés rõl van szó, a fel ügye le tet el lá tó he lyet tes ál lam tit kár ál tal el fo - gadott in té ze ti fej lesz té si igény be je len tés alap ján A terv pá lyá zat ki írá sá ra és le foly ta tá sá ra az épí - tési be ru há zá sok köz be szer zé sek kel kap cso la tos rész le tes sza bá lya i ról szó ló 162/2004. (V. 21.) Korm. ren de let, va - la mint a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal - maz ni A terv pá lyá zat ki író ja az érin tett in té zet. A terv - pá lyá zat fel té te le i rõl és ke re te i rõl a VI. Fõ osz tály tá jé koz - tat ja az in té ze tet A terv pá lyá zat bí rá ló bi zott sá gá ba az il le té kes mi - nisz té ri u mi szak fõ osz tály és a VI. Fõ osz tály kép vi se lõ jét meg kell hív ni. A rész vé tel biz to sí tá sa ese ti dön tés függ vé - nye. 800,0 mil lió Ft fe let ti ér té kû be ru há zás és 300,0 mil lió Ft fe let ti ér té kû fel újí tás ese tén a mi nisz té ri u mi kép vi se let kö te le zõ. A terv pá lyá zat ered mény hir de té sé re a tár ca elõ - ze tes egyet ér té sé vel az in té zet ve ze tõ je jo go sult MÛSZAKI TERVEZÉSI PROGRAMOK, MÛSZAKI DOKUMENTÁCIÓK KIDOLGOZÁSA ÉS JÓVÁHA- GYÁSA A mû sza ki ter ve zé si prog ram cél ja, hogy be mu tas sa a jó vá ha gyott szak mai prog ram alap ján fel me rü lõ egész ség - ügyi (szol gál ta tá si) fel ada tok meg va ló sí tá sá nak gaz da sá gi és mû sza ki fel té tel rend sze rét. A prog ram tar tal má nak al kal mas nak kell len nie a be ru - há zás és re konst ruk ció leg elõ nyö sebb meg ol dá si le he tõ sé -

16 752 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám gé nek ki vá lasz tá sá ra, a kap cso ló dó költ sé gek vizs gá la tá ra és ala pul kell szol gál nia a to váb bi mû sza ki terv do ku men - tá ci ók el ké szí té sé hez A 2 év nél nem ré geb ben jó vá ha gyott szak mai-ter - ve zé si prog ra mok vagy az el fo ga dott igény be je len té sek alap ján, - a le foly ta tott terv pá lyá zat ered mé nye i nek fel - hasz ná lá sá val - az in té ze tek nek el kell ké szít tet ni ük a fej - lesz té sek mû sza ki-ter ve zé si prog ram ja it, és eze ket fe lül - vizs gá lat és jó vá ha gyás cél já ból a VI. Fõ osz tály hoz kell meg kül de ni A mû sza ki-ter ve zé si prog ra mo kat a VI. Fõ osz tály bí rál ja el Amennyi ben a fe lül vizs gá lat ered mé nye kép pen a mû sza ki-ter ve zé si prog ra mok nem fo gad ha tók el, il let ve kor rek ci ó ra vagy ki egé szí tés re szo rul nak, ezt a VI. Fõ osz - tály az in té ze tek nek a kér dé ses pon tok meg je lö lé sé vel át - dol go zás ra vissza kül di A mû sza ki-ter ve zé si prog ra mo kat a VI. Fõ osz tály ter jesz ti fel a jó vá ha gyá si ha tás kör rel ren del ke zõ ve ze tõk ré szé re Jó vá ha gyá si ha tás kö rök: 300 mil lió Ft alat ti ér té kû be ru há zás és 100 mil lió Ft alat ti ér té kû fel újí tás ese tén: mil lió Ft kö zöt ti ér té kû A VI. Fõosztály vezetõjének a be ru há zás és mil lió Ft szakfõosztály vezetõjének egyet - kö zöt ti ér té kû fel újí tás ese tén: értésével elõterjesztett javaslatára a felügyeletet ellátó helyettes ál - lam tit kár 800 mil lió Ft fe let ti ér té kû be ru há zás és 300 mil lió Ft fe let ti ér té kû fel újí tás ese tén: A VI. Fõ osz tály ve ze tõ je a szak - fõosztály ve ze tõ jé nek egy ide jû ér te sí té sé vel A köz gaz da sá gi he lyet tes ál lam - tit kár a szak fõ osz tály fel ügye - letét el lá tó he lyet tes ál lam tit kár egyet ér té sé vel elõ ter jesz tett ja - vas la tá ra a mi nisz ter, il let ve át - ruházott hatáskörben a közigaz - gatási ál lam tit kár A mû sza ki-ter ve zé si prog ra mok jó vá ha gyá sá ról az elõ ter jesz tõ ket a VI. Fõ osz tály ér te sí ti Az in té ze tek a jó vá ha gyott mû sza ki-ter ve zé si prog ra mok alap ján, a tár ca be ru há zá si és fel újí tá si ter - vének megfelelõen, felhatalmazást kaphatnak az építési engedélyezési és a közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmas /ten der/ terv do ku men tá ció el ké szít te té sé re. 3. TERVEK VÉGREHAJTÁSA 3.1. FELADATOK VERSENYEZTETÉSE Az éves be ru há zá si és fel újí tá si terv ben elõ ké szí - tés re, va la mint elõ ké szí tés re és kez dés re jó vá ha gyott té - mák ról és elõ irány za tok ról az in té ze te ket a VI. Fõ osz tály a tárgy év feb ru ár 28-ig ér te sí ti A VI. Fõ osz tály köz lé se alap ján az in té ze tek a jó - váhagyott beruházási és felújítási témáik megvalósítására - versenyeztetõ szakcégek bevonásával, vagy saját hatáskörben - a Kbt. elõírásai szerint - közbeszerzési eljárást hirdetnek. Az ajánlati felhívás szövegtervezete a VI. Fõosztály hoz zá já ru lá sá val je len tet he tõ meg A Kbt. sze rin ti ér ték ha tárt meg ha la dó be ru há zá - sok és fel újí tá sok ese té ben a be ru há zó in té ze tek min den al - ka lom mal kö te le sek a köz be szer zé si el já rás ban a mi nisz té - ri um szak mai és gaz da sá gi-mû sza ki kép vi se le tét kér ni A köz be szer zé si el já rás ban való rész vé tel rõl a mi - nisz té ri um ese ti dön tést hoz A köz be szer zé si el já rás ered mé nyé nek ki hir de - tésé hez a mi nisz té ri um hoz zá já ru lá sát be kell sze rez ni. Amennyi ben az el fo ga dás ra ja va solt aján lat össze ge az elõ ze te sen ter ve zett elõ irány za ton be lül van, az ered mény ki hir de té sé hez a VI. Fõ osz tály ve ze tõ je adja meg a hoz zá - já ru lást. Ter ve zett elõ irány za tot meg ha la dó aján lat csak a mi nisz ter hoz zá já ru lá sá val hir det he tõ ki MEGVALÓSÍTÁS ÉS ELLENÕRZÉS A köz be szer zé si el já rás ered mé nyé nek ki hir de té - sé hez a mi nisz té ri u mi hoz zá já ru lást a pont ban fog - lal tak sze rint meg kell sze rez ni. A hoz zá já ru lás ról az in té - ze te ket a VI. Fõ osz tály ér te sí ti, mely nek alap ján a nyer tes vál lal ko zó val az in té zet - mint a be ru há zás meg va ló sí tá - sáért fe le lõs - köt szer zõ dést Az en ge dé lye zett, fo lya mat ban levõ be ru há zá sok és fel újí tá sok meg va ló sí tá sát, a szak mai prog ra mot jó vá - ha gyó szer ve ze ti egy ség és a prog ram mû sza ki-gaz da sá gi tar tal mát fel ügye lõ VI. Fõ osz tály a meg va ló sí tás idõ tar ta - má tól füg gõ gya ko ri ság gal együt te sen ér té ke li. A fél éven be lül meg va ló su ló be ru há zá sok és fel újí tá sok ese té ben leg alább 1 al ka lom mal, az en nél hosszabb át fu tá - si ide jû prog ra mok ese té ben éven ként kell ér té ke lést ké szí - te ni. Az ér té ke lés nek ki kell tér nie a be ru há zá sok és fel újí tá - sok jó vá ha gyott szak mai prog ram sze rin ti meg va ló sí tá sá - ra, va la mint az idõ ará nyos költ ség fel hasz ná lás ter ve zett elõ irány zat tal tör té nõ össze ve té sé re A megvalósítás idõszakában mûszaki szükségességbõl, vagy szakmai tartalom változásból adódó többletköltségek elbírálásáról - a mindenkori anyagi helyzet függvé nyé ben - a mi nisz ter dönt A fo lya mat ban lévõ be ru há zá sok hely ze té rõl az in té zet ve ze té sé nek éven te egy al ka lom mal, a tárgy évet kö ve tõ év ja nu ár hó 31-ig be kell szá mol nia, en nek ke re té - ben tá jé koz ta tást kell adni a meg va ló su lást eset le ge sen akadályozó körülményekrõl. A beszámolót a VI. Fõosztály ré szé re az in té zet egy sze mé lyi fe le lõs ve ze tõ je nyújt ja be A mi nisz té ri um ve ze té se ál tal ki emelt je len tõ - sé gû nek mi nõ sí tett épí té si be ru há zá sok meg va ló sí tá -

17 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 753 sához - ese ti dön tés alap ján - fel adat- és ha tás kör rel fel - ru há zott mi nisz té ri u mi meg bí zott ke rül ki ren de lés re A mi nisz té ri um a meg va ló sí tás so rán idõ sza kos szak mai, mû sza ki és gaz da sá gi el len õr zést vé gez hely szí ni be já rá sok út ján BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK LEZÁRÁSA Az épí té si fel adat tal össze füg gõ be ru há zás és fel - újí tás ak kor te kint he tõ be fe je zett nek, ha a mû sza ki át - adás-át vé te li el já rás és üzem be he lye zés ered mé nye kép pen a hasz ná lat ba vé te li en ge délyt az in té zet meg kap ta A pénz ügyi le zá rás ke re té ben a VI. Fõ osz tály ja - vas la tot tesz az ér ték ha tár sze rint dön tés re jo go sult ve ze tõ ré szé re a be ru há zás fi nan szí ro zá si alap ok má nyon, vagy az en ge dé lye zett fel újí tá si ke re ten be lül fel nem hasz nált ma - rad vány el vo ná sá ra, il let ve át cso por to sí tá sá ra A VI. Fõ osz tály az 500 mil lió Ft-ot meg ha la dó be ru há zá sok és a 200 mil lió Ft-ot meg ha la dó fel újí tá sok mû sza ki át adás - át vé te li el já rá sán ese ti dön tés alap ján kép vi sel te ti ma gát Az in té zet a be ru há zás be fe je zé sét kö ve tõ 60 na - pon be lül össze fog la ló je len tés ben tá jé koz tat ja a VI. Fõ - osz tály ve ze tõ jét, amely ben rész le te sen ér té kel ni kell: - a be ru há zá si, fel újí tá si költ sé gek ala ku lá sát, - a szakmai programban szereplõ fejlesztési célkitûzések meg va ló sí tá sát, - va la mint a jó vá ha gyás kor meg ha tá ro zott tel je sí té si ha - tár idõk be tar tá sát A zá ró je len tés ben az eset le ges ké se del mes tel je - sí tés oka it fel kell tár ni, meg kell ha tá roz ni a fe le lõ sö ket. 4. A MINISZTÉRIUM ÉVES BERUHÁZÁSI ÉS FELÚJÍTÁSI TERVÉNEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA 4.1. A Pénz ügy mi nisz té ri um ál tal meg ha tá ro zott - a köz pon ti költ ség ve tés ter ve zé si me to di ká já ban rög zí tett - fej lesz té si sa rok szá mok és a ha tár idõ fi gye lem be vé te lé vel a VI. Fõ osz tály elõ ze tes be ru há zá si és fel újí tá si ja vas la tot ké szít, me lyet a mi nisz ter hagy jóvá A terv össze ál lí tá sa so rán va la mennyi jó vá ha gyott mû sza ki-ter ve zé si prog ram mal alá tá masz tott fej lesz té si igényt - a mi nisz té ri um ál tal meg ha tá ro zott pri o ri tá sok fi - gye lem be vé te lé vel - az elõ ké szí tés re vagy elõ ké szí tés re és kez dés re ja va solt té mák kö zött sze re pel tet ni kell A költ ség ve té si tör vény par la men ti jó vá ha gyá sá tól füg gõ en szük sé ges sé váló kor rek ci ó kat a VI. Fõ osz tály a terv ben át ve ze ti és ja vas la tot tesz az ér ték ha tár alat ti be ru - há zá sok és fel újí tá sok - az ed di gi terv fá zi sok ban - egy összeg ben meg ha tá ro zott elõ irány za ta i nak in té ze ti és fel - adat sze rin ti fel osz tá sá ra, va la mint a köz pon ti tar ta lék össze gé re. A kor ri gált ter ve ket az in té ze ti ke ret fel osz tá - sok kal együtt a mi nisz ter hagy ja jóvá Az éves terv ben el fo ga dott tar ta lék ke ret fel hasz ná - lá sá ról a mi nisz ter dönt. 5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 5.1. A Sza bály zat ren del ke zé se i nek al kal ma zá sa kor az aláb bi jog sza bá lyok (és azok min den ko ri mó do sí tá sa i nak) ha tá lyos elõ írá sa it szük sé ges fi gye lem be ven ni: - az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let és mó do sí tá sai; - a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény és kap cso ló dó ren del ke zé sei; az épí té si be ru há zá sok köz - be szer zé sek kel kap cso la tos rész le tes sza bá lya i ról szó ló 162/2004. (V. 21.) Korm. ren de let - a terv pá lyá za ti el já rá sok ról szó ló 137/2004. (IV. 29.) Korm. ren de let, - 3/2006. (EüK. 4.) uta sí tás a fe je zet költ ség ve té sé bõl fi - nan szí ro zott be ru há zá sok és re konst ruk ci ók szak mai prog - ram já nak tar tal mi kö ve tel mé nye i rõl; - 2/2006. (EüK. 4.) uta sí tás a fe je zet költ ség ve té sé bõl fi - nan szí ro zott be ru há zá sok és re konst ruk ci ók mû sza ki ter - ve zé si prog ram já nak tar tal mi kö ve tel mé nye i rõl; - 45/1997. (XII. 29.) KTM ren de let az épí té sze ti-mû sza ki terv do ku men tá ció tar tal mi kö ve tel mé nye i rõl; - 157/1997. (IX. 26.) Korm. ren de let az épí té sze ti-mû - sza ki ter ve zé si jo go sult ság ál ta lá nos sza bá lya i ról; évi LXXVIII. tör vény az épí tett kör nye zet ala kí - tá sá ról és vé del mé rõl; - az egész ség ügy rõl szó ló évi CLIV. tör vény és vég re haj tá si ren de le tei; - az államháztartásról szóló, többször módosított évi XXXVIII. tör vény és eh hez kap cso ló dó jog sza bá lyi ren - del ke zé sek; - a Ma gyar Köz tár sa ság min den ko ri, éves költ ség ve té - sé rõl szó ló tör vény, - a 60/2003 (X. 20.) ESZCSM ren de let az egész ség ügyi szol gál ta tá sok nyúj tá sá hoz szük sé ges szak mai mi ni mum - fel té te lek rõl, 253/1997. (XII. 20.) Korm. ren de let az or szá gos te le pü - lés ren de zé si és épí té si kö ve tel mé nyek rõl Az uta sí tás az Egész ség ügyi Köz löny ben tör té nõ köz zé té tel nap ján lép ha tály ba, és egy ide jû leg az egész - ség ügyi szociális és családügyi miniszter 5/2003. (EüK. 12.) ESZCSM uta sí tá sa ha tá lyát vesz ti. Je len uta sí tás elõ írá sa it min den fo lya mat ban lévõ fel adat ese té ben al kal maz ni kell, füg get le nül at tól, hogy az a vég re haj tás mely sza ka szá ban tart Az uta sí tás vissza vo ná sig ér vé nyes. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter

18 754 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám Az egészségügyi miniszter 2/2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tása a fejezet költségvetésébõl finanszírozott beruházások és rekonstrukciók mûszaki tervezési programjának tar tal mi kö ve tel mé nye i rõl 1. Ez az uta sí tás a fe je zet költ ség ve té sé bõl fi nan szí - rozott be ru há zá sok és re konst ruk ci ók mû sza ki ter ve zé si prog ram já nak tar tal mi kö ve tel mé nye it tar tal maz za. 2. (1) A mûszaki tervezési program célja, hogy be mu - tas sa a szak mai prog ram alap ján fel me rü lõ egész ség ügyi és szo ci á lis el lá tá si (szol gál ta tá si) fel ada tok meg va ló sí tá - sá nak gaz da sá gi és mû sza ki fel té tel rend sze rét. (2) A program tartalmának alkalmasnak kell lennie a beruházás és rekonstrukció (a továbbiakban: beruházás) legelõnyösebb megoldási lehetõségének kiválasztására, a kapcsolódó költségek vizsgálatára és alapul kell szolgálnia a to - váb bi mû sza ki terv do ku men tá ci ók el ké szí té sé hez. 3. A beruházás megalapozásának, a további elõkészítés en ge dé lye zé sé nek tar tal mi kö ve tel mé nyei: a) a be ru há zás szük sé ges sé gé nek rö vid in do ko lá sa és a vár ha tó ered mény be mu ta tá sa; b) a ki tû zött fel adat meg ol dá sá hoz szük sé ges funk ci ók fel so ro lá sa. A szük ség le tek ki elé gí té sé nek ja va solt nagy - ság rend jét összes sé gé ben és szak mai bon tás ban, az erre vo nat ko zó he lyi ség és alap te rü le ti ki mu ta tás sal együtt kell fel dol goz ni. A prog ram hoz csa tol ni kell a fel so ro lás sal egye zõ el ren de zé si alap raj zot, a meg ér tés hez szük sé ges mé ret arány ban. A he lyi ség fel so ro lást szö ve ges ma gya rá - zat tal kell ki egé szí te ni, ame lyek az egyes he lyi sé gek, he - lyi ség cso por tok kö zöt ti, szak ma i lag meg kí vánt kap cso la - tok ra és össze füg gé sek re utal nak; c) ja vas lat a lé te sít mény te rü le ti el he lye zé sé re, be mu tat - va a be ru há zás lé te sí té sé vel és üze mel te té sé vel kap cso la - tos te le pí té si hely irán ti igé nye ket (egész ség ügyi kö ve tel - mé nyek, a te rü let nagy sá ga, te rep vi szo nyok, ener gia el lá - tás stb.) Több te le pí té si vál to zat ese té ben ér té kel ni kell a gaz da sá gos sá gi, a meg va ló sí tá si és üze mel te té si szem pon - to kat, ide ért ve a te rü le ti - és kör nye zet-egész ség ügyi jel - lem zõ ket is. Kö zöl ni kell a te le pí tés hely szí né nek tu laj - don jo gi hely ze tét (tu laj don vi szo nyok, az in gat lan nyil ván - tar tás egyéb be jegy zé sei, bér le ti jog stb.); d) az építéshez kapcsolódó gép és orvostechnikai gép- mûszer felszerelési, valamint az elsõ fogyóeszközigény bemutatása a beruházás jellegének megfelelõen. Az infrastrukturális jellegû technológiai berendezések ismertetése (központi orvosi gázellátás, központi sterilizáló, klímaberendezés, veszélyes hulladékégetõ stb.), egyéb speciális igények, üzemeltetési feltételek, valamint az építménnyel kapcsolatban a berendezések telepítése során felmerülõ követelmények; e) ki dol go zan dók a meg va ló su ló lé te sít mény brut tó és hasz nos alap te rü le ti ada tai, ezek és a be csült tel jes meg va - ló sí tá si költ ség há nya do sa ként ké pez he tõ, 1 m 2- re esõ faj - la gos költ ség mu ta tó; f) a meg va ló sí tás ter ve zett idõ- és költ ség üte me zé sé nek fel tün te té se; g) a be ru há zás össze fog la ló ada tai és mel lék le tei, így: - be ru há zás meg ne ve zé se, - be ru há zó meg ne ve zé se, szék he lye, - a be ru há zás jel le ge (új lé te sít mény, meg lé võ bõ ví té se, át ala kí tá sa stb.). - te le pí tés he lye(i), - fõbb lé te sít mé nyek (épü le tek, épít mé nyek, ener gia el - lá tás, köz mû stb.), - becsült költségirányzat a felterjesztés évének árszintjén, az elsõ alkalommal beszerzendõ fogyóeszköz szükséglettel együtt ÁFÁ-val nö velt elõ irány za ton, - a költ sé ge lõ irány zat prog nosz ti zá ci ó ja a ter ve zett be - lé pés idõ sza ká ra, - éves üze mel te té si költ ség, - munkaerõ szükséglet, szakmánkénti bontásban, továbbá - az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár elvi be fo ga dó nyi lat ko za ta. 4. Ez az uta sí tás a Egész ség ügyi Köz löny ben tör té nõ köz zé té te le nap ján lép ha tály ba, egy ide jû leg a nép jó lé ti mi nisz ter 2/1997. (NK. 4.) NM uta sí tá sa ha tá lyát vesz ti. Je len uta sí tás elõ írá sa it min den fo lya mat ban lévõ fel adat ese té ben al kal maz ni kell, füg get le nül at tól, hogy az a vég - re haj tás mely sza ka szá ban tart. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter Az egészségügyi miniszter 3/2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tása a fejezet költségvetésébõl finanszírozott beruházások és rekonstrukciók szakmai programjának tartalmi kö ve tel mé nye i rõl 1. Ez az uta sí tás a fe je zet költ ség ve té sé bõl fi nan szí ro - zott be ru há zá sok és re konst ruk ci ók szak mai prog ram já nak tar tal mi kö ve tel mé nye it tar tal maz za. 2. (1) A szak mai prog ram cél ja, hogy az adott in téz - mény szak mai fel ada ta i ból ki in dul va, olyan fej lesz té si ja - vas la tot fo gal maz zon meg, amely il lesz ke dik az egész ség - ügy kor sze rû sí té sé nek prog ram já hoz, va la mint a kor sze rû funk ci o ná lis kap cso la tok ki ala kí tá sa mel lett le he tõ vé te szi

19 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 755 a fej lett tech ni ka al kal ma zá sát és meg va ló sít ja a mû kö dés ra ci o na li zá lá sát is. (2) A szak mai prog ram tar tal má nak al kal mas nak kell len nie a szak mai dön té sek elõ ké szí té sé re és meg ho za ta lá - ra, biz to sít va min den olyan in for má ci ót, amely a be ru há - zás sal vagy re konst ruk ci ó val meg va ló su ló fej lesz tés al ter - na tív le he tõ sé get fel tá ró mû sza ki ter ve zé si prog ram ki dol - go zá sá hoz szük sé ges. 3. (1) A szak mai fej lesz té si dön tés meg ala po zá sá hoz szük sé ges szak mai prog ram tar tal maz za az úgy ne ve zett hely zet le írást, a fej lesz tés in do ko lá sát, szak mai ha tá sát. (2) Az ún. hely zet le írás tar tal maz za: a) a te rü le ti el lá tá si kö te le zett sé get, el lá tan dó la kos ság - szá mot; b) az el lá tan dó te rü le ten élõk mor bi di tá si és mor ta li tá si mu ta tó it; c) a tíz ezer la kos ra jutó kór há zi ágy szá mot, az or vo sok, a szak or vo sok és az ápo ló sze mély zet lét szá mát, szak mán - kén ti bon tás ban; d) ágykihasználási mutatót, az átlagos ápolási idõt, szakmánkénti bontásban; e) szak am bu lan ci ák/szak ren de lé sek napi eset szá mát, az egy eset re jutó át la gos el lá tá si idõt; f) a kór há zi ágy struk tú ra le írá sát a fi nan szí ro zás mi nõ sí - té se sze rint (ak tív/kró ni kus); g) mût õre konst ruk ció ese tén az éves mû té ti szá mot, az érin tett szak ma vo nat ko zá sá ban a tíz leg gya ko ribb mû tét szám sze rû fel so ro lá sá val; h) a kór há zi osz tá lyok bá zis tel je sít mé nyé nek ada ta it (súly szám, il let ve ápo lá si nap); i) a kór há zi osz tá lyok, szak am bu lan ci ák/szak ren de lé sek tel je sít mény ada ta it a ter ve zett re konst ruk ci ót meg elõ zõ idõ szak ban (6 hó na pos át la gok); j) az in téz mény meg lé võ di ag nosz ti kai egy sé ge i nek tel - je sít mény ada ta it; k) az in téz mé nyi lé te sít mé nyek mû sza ki ál la po tá nak le - írá sát (épít mé nyek ál la ga, or vos tech ni kai be ren de zé sek mû sza ki szín vo na la); l) az in téz mény inf ra struk tu rá lis és kör nye zet vé del mi hely ze té nek rö vid le írá sát. (3) A beruházással, illetve rekonstrukcióval megvalósuló fej lesz tés in do ko lá sa so rán az el lá tá si igé nyek vár ha tó ala ku lá sá val in do kol ni kell a ter ve zett fej lesz té si vagy kor - sze rû sí té si el gon do lás szük sé ges sé gét és idõ sze rû sé gét, a szak mai cél ki tû zés meg va ló sí tá sá nak mód ját, idõ be ni üte - me zé sét, valamint várható becsült anyagi kihatását. A szakmai prog ram tar tal maz za a meg va ló sí tan dó fej lesz tés fõbb szak mai mu ta tó it, ka pa ci tás ada ta it, va la mint az új beru - házás út ján tör té nõ meg va ló sí tás rész le tes in do ko lá sát is. Rög zí te ni kell a hely zet le írás ban sze re pel te tett egy sé - gek nek a fej lesz tést kö ve tõ ada ta it is. Meg kell ha tá roz ni min den szak mai mu ta tót, amely a mû sza ki-ter ve zé si prog - ram el ké szí té sé hez ki in du ló bá zi sul szol gál. Fel kell so rol - ni to váb bá a terv be vett fõbb or vos tech ni kai be ren de zé se - ket, be mu tat va a mû kö dé si költ sé gek vár ha tó vál to zá sát. Az in do ko lás tér jen ki azok ra a vál to zá sok ra is, ame lyek az egész ség ügy mo der ni zá ci ós prog ram já nak cél ki tû zé se it szol gál ják és mu tas sa be a be ru há zás vagy re konst ruk ció és a prog ram meg va ló sí tá sá nak össze füg gé sét. (4) A szakmai eredmények ismertetése során be kell mutatni a tervezett fejlesztés várható szakmai hatását az ellátás és a mûködtetés színvonalára. Ennek keretében komplex, az egész intézmény mûködését átfogó leíró jellegû is mer te tést kell nyúj ta ni. (5) A szak mai prog ram kö te le zõ mel lék le tei: a) a szak ma i lag il le té kes kol lé gi um vé le mé nye; b) a prog ram meg va ló sí tá si he lye sze rint il le té kes me - gyei (fõ vá ro si), va la mint a vá ro si tisz ti or vo si szol gá lat szak vé le mé nye; c) a prog ram meg va ló sí tá si he lye sze rint il le té kes re gi o - ná lis egész ség ügyi ta nács vé le mé nye; d) amennyiben a program megvalósítása mûködési többletköltség igényt eredményez, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elõzetes nyilatkozata, ha a többlet-költség - igény nem merül fel elegendõ, az intézmény vezetõjének errõl szó ló nyi lat ko za ta. (6) A be ru há zás sal és re konst ruk ci ó val meg va ló su ló fej lesz té sek szak mai pri o ri tá sa it a mel lék let tar tal maz za. 4. Ez az uta sí tás a Egész ség ügyi Köz löny ben tör té nõ köz zé té te le nap ján lép ha tály ba, egy ide jû leg a nép jó lé ti mi nisz ter 1/1997. (NK. 4.) NM uta sí tá sa ha tá lyát vesz ti. Je len uta sí tás elõ írá sa it min den fo lya mat ban lévõ fel adat ese té ben al kal maz ni kell, füg get le nül at tól, hogy az a vég - re haj tás mely sza ka szá ban tart. Mel lék let a 3/2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tás hoz A be ru há zás sal és re konst ruk ci ó val meg va ló su ló fej - lesz té sek szak mai pri o ri tá sai: a) az el lá tás - ezen be lül kü lö nös kép pen a sür gõs sé gi el - lá tás - szín vo na lá nak eme lé se, b) mû té ti fel té te lek kor sze rû sí té se, a One day sur ge ry fel té te le i nek meg te rem té se, c) já ró be teg szak el lá tás fel té te li nek fej lesz té se, d) a nosocomiális fertõzések lehetõségének csökkentése, e) rö vid ápo lá si ide jû el lá tás fel té te le i nek ki ala kí tá sa, f) la kos sá gi di ag nosz ti kai szû rõ köz pon tok ki ala kí tá sa,

20 756 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 4. szám g) re ha bi li tá ció fel té te li nek ja ví tá sa, fej lesz té se h) ho tel szol gál ta tá sok kom for tos sá gá nak nö ve lé se, i) el lá tá si és ápo lá si ha té kony ság nö ve lé se, j) gyors di ag nosz ti ka fel té te le i nek ki ala kí tá sa, k) ener gia ta ka ré kos és kör nye zet kí mé lõ mû köd te tés fel - té te le i nek meg te rem té se, l) ága za ti szak mai és mun ka vé del mi szab vá nyos ság ér - vé nye sí té se. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter IV. RÉSZ Irány el vek, tá jé koz ta tók Az egészségügyi miniszter 8004/2006. (EüK. 4.) EüM tá jé koz ta tó ja az egész ség ügyi te vé keny ség te rü le tét érin tõ évre szó ló kö te le zõ adat gyûj té sek rõl A évre szó ló, az egész ség ügyi te vé keny ség te rü - le tét érin tõ adat gyûj té si rend szert egy sé ges szer ke zet ben e tá jé koz ta tó val köz zé te szem, és ez zel egy ide jû leg a 8001/2005. (EüK. 4.) EüM tá jé koz ta tót vissza vo nom. E tájékoztatóban átvételre kerülnek a 303/2004. (XI. 2.) Korm. rendeletben elõírt, az Országos Statisztikai Adatgyûj té si Prog ram (OSAP) évre - mint tárgy idõ szak ra - kö te le zõ en el ren delt adat gyûj té sek kö zül azok, ame lyek az egész ség ügyi in téz mé nyek re, te vé keny sé gek re, gaz da sá gi szer ve ze tek re, vál lal ko zá sok ra vo nat koz nak. A tá jé koz ta - tó tar tal maz za az egyes sze mély azo no sí tás ra al kal mat lan ága za ti (egész ség ügyi, szak mai) ada tok kö ré nek meg ha tá - ro zá sá ra, gyûj té sé re, fel dol go zá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok ról szó ló 76/2004. (VIII. 19.) ESZCSM ren de let 3. -ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott adat gyûj té se - ket. Az ESZCSM ren de let tel el ren delt adat gyûj té sek a tá jé - koz ta tó ban dön tött be tû vel van nak szed ve. Az adat szol gál - ta tást se gí ten dõ, az adat gyûj té sek adat lap jai az EüM hon - lap ján ( el ér he tõ ek. A közzétett anyag OSAP-ra vonatkozó része tartalmában nem, de szerkezetében eltér a Statisztikai Közlöny évi 7. szá má ban kö zölt tõl. En nek oka egy részt, hogy az adat szol gál ta tók egy sze - rûb ben meg ta lál ják a rá juk vo nat ko zó adat szol gál ta tá si kö te le zett sé ge ket, va la mint az, hogy az adat áram lás út vo - na la a hoz zá tar to zó ha tár idõk kel együtt ke rült rész le tes le - írásra. A évi adat gyûj té sek kö zül az 1549/00, 3027/04, 1560/00, 1561/02, 1573/03, 1566/00, 1570/00, 1572/00 nyil ván tar tá si szá mú adat gyûj té sek az ada tok éves összesítõit tartalmazzák. A fenti adatgyûjtések esetében az eseményhez kötõdõ jelentést a külön jogszabályok szerinti elõírások alapján teljesíti valamennyi érin tett egész ség ügyi in téz mény, szol gá lat, il let ve az észlelést, kezelést végzõ orvos. (A jelzett adatgyûjtések címe a tá jé koz ta tó ban vas ta gon van szed ve.) Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszterv