F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

Átírás

1 F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 Az Or szág gyû lés jú nius 28-án sza va zott az Al kot mány-e lô ké szí tô ese ti bi - zott ság (a to váb biak ban: elô ké szí tô bi zott ság) felál lí tá sá ról. A bi zott ság jú lius 20- án meg tar tot ta ala ku ló ülé sét. Ez zel hi va ta lo san is kez de tét vet te a mi nisz ter el - nök ál tal ko ráb ban már be je len tett al kot má nyo zá si fo lya mat. Az elô ké szí tô bi - zott ság de cem ber 20-án el fo gad ta a Ma gyaror szág al kot má nyá nak sza bá lyo zá si el vei cí mû kon cep ciót, me lyet a par la ment elé ter jesz tett. 1 A kon - cep ció vi tá ját az Or szág gyû lés feb ruár és már cius hó nap ban foly tat ta le, emel lett el fo gad ta a rész ben a bí ró ság szer ve zet rend sze ré rôl és a leg fôbb ügyész jog ál lá - sá ról szó ló tör vény cso ma got. Az új al kot mányt, amely vé gül is te kin tet tel a tör - té ne ti al kot mány ha tá lyá nak fe lé lesz té sé re csak alap tör vény lett, áp ri lis 18-án fo gad ta el az Or szág gyû lés, és 25-én ír ta alá a köz tár sa sá gi el nök. Az igaz ság - ügyi al kot má nyo zá si fo lya ma tot pe dig az igaz ság szol gál ta tás mû kö dé sé nek rész - le tes sza bá lyo zá sát tar tal ma zó sar ka la tos tör vé nyek el fo ga dá sa zár ta le a év vé gén. Cé lom az al kot má nyo zá si fo lya mat ki zá ró lag az igaz ság szol gál ta tás ra vo nat - ko zó kro no ló giá já nak elem zé se, amely ter mé sze te sen érint né hány ál ta lá nos el - vet, pél dául a ha tal mi ágak megosz tá sá nak el vét, avagy a szûk sza vú al kot mány kon cep cio ná lis kér dé sét. Ha csak az ered mény, és nem a fo lya mat elem zé se len - ne a cé lom, a kon cep ció vi tá já nak ér té ke lé sét akár ki is hagy hat nám, hi szen amel - lett, hogy a na gyob bik kor mány párt frak ció ve ze tô jé nek in dít vá nyá ra az al kot - mány kon cep ció kép vi se lôi se géd anyag gá deg ra dá ló dott, az ott meg fo gal ma zott gon do la tok, jöj je nek azok kor mány pár ti vagy el len zé ki ol dal ról, lát ha tóan sem - mi lyen táp ta laj ra nem ta lál tak a nor ma szö veg tár gya lá sa kor. De ta lán nem té ve - dek, ha úgy gon do lom, hogy ha zánk al kot má nyá nak megal ko tá si fo lya ma tá ból, az igaz ság ügyi al kot má nyo zás fo lya ma tá nak elem zé sé bôl is ér de mes le von ni a kö vet kez te té se ket. Jól bi zo nyít ja pél dául azt a kon cep ciót lan sá got és kap ko dást, ami a tel jes al kot má nyo zá si fo lya ma tot jel le mez te. Néz zük hát elô ször a kon cep ció, az az zal pár hu za mo san foly ta tott al kot mány - mó do sí tá sok és két har ma dos tör vény mó do sí tá sok sza ka szát. Bár meg le he tô sen mar káns és sem mi eset re sem po zi tív vé le mé nyem van ró luk, szûk sza vú le szek az al kot mány-e lô ké szí tés fo lya ma tá val pár hu za mo san be ter jesz tett és el fo ga dott, szám sze rint tíz al kot mány mó do sí tó ja vas lat tal kap cso lat ban, me lyek nem egy eset - ben el len té tes szem lé le tet tük röz nek az elô ké szí té si fo lya mat ban ki nyil vá ní tott kor - mány pár ti vé le mé nyek kel. Gon dol ha tunk itt az Al kot mány bí ró sá got, az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott sá got vagy ép pen a mé diát érin tô ja vas la tok ra. E kör ben azon ban fel tét le nül kieme len dô a bí rói és az ügyé szi szer ve ze tet érin tô pár hu za mos al kot - má nyo zás. Az Al kot má nyo zá si mun ka az zal kez dô dött meg, hogy az elô ké szí tô bi zott ság ala ku ló ülé sén meg ho zott dön tés nek meg fe le lôen, az ott meg ha tá ro zott rend - ben és kör ben a bi zott ság el nö ke fel kér te a ha tal mi ágak ve ze tôit, va la mint szak - mai és ci vil szer ve ze te ket, kö zöt tük jo gi egye te me ket, hogy jut tas sák el vé le mé - nyü ket, el kép ze lé sei ket a bi zott ság hoz. Eze ken felül bár ki el küld het te vé le mé - nyét, mely az Or szág gyû lés hon lap ján ugyan csak bár ki szá má ra hoz zá fér he tô. A ha tal mi ágak kép vi se lôi, il let ve a szak mai és érdekképviseleti szer ve ze tek egy ki vé te lé vel ahogy vár ha tó volt csak a sa ját ha tás kö rük be tar to zó al kot má nyi ren del ke zé sek kel kap cso lat ban tet tek ész re vé te le ket. Meg le pô azon ban, hogy az egye te mek anya gai szin te ki vé tel nél kül hall gat nak az igaz ság ügyet il le tôen. Konk - rét ja vas lat csak a mis kol ci jo gi kar anya gá ban je le nik meg, a szer zô a szer ve ze - ti leg ön ál ló köz igaz ga tá si bí ró ság felál lí tá sát szor gal maz za. Ez alap ján per sze iga - zol ha tó az ál ta lam osz tott ál lás pont is: e fe je ze tek kel alap ve tôen min den rend - ben volt. A töb bi ja vas lat em lí tés re sem mél tó. De hogy azért mégis mond jak pél dát, az egyik vé le mé nye zô min den ügy elin té zé sé re 3 hó na pos ha tár idôt rög - zí tett vol na az al kot mány ban, ki zár ta vol na a fel leb be zés le he tô sé gét, és 5 fôs es küdt szé ke ket ál lí tott vol na fel, akik csak po zi tív és ne ga tív dön tést hoz hat - nak. De ér ke zett igaz ság ügy cím alatt olyan vé le mény is, hogy az ne csak jog szol gál ta tást, ha nem igaz ság szol gál ta tást biz to sít son és ne a bû nö zôt véd je.

3 I. BÍ RÓ SÁG 1. A bí ró sá gi szer ve zet az al kot mány kon cep ció ban a) A Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek ja vas la ta A Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ke az elô ké szí tô bi zott ság el nö ké nek fel ké ré sé re meg küld te a szer ve zet hi va ta - los vé le mé nyét az al kot má nyo zás sal kap cso lat ban. 2 Eb ben az el nök alap ve tôen nem a bí ró sá go kat érin - tô al kot má nyos sza bá lyok mó do sí tá sá ra tett ja vas la - tot. Vé le mé nye sze rint a ha tá lyos Al kot mány nak a bí rói szer ve zet rôl szó ló X. fe je ze té ben fog lalt ren del - ke zé sei tel jes mér ték ben meg fe lel nek a jog ál la mi ság kri té riu mai nak és meg fe le lôen ki fe je zés re jut tat ják a bí rói ha ta lom sa já tos sá gait. Alap ve tôen a bí ró sá gi szer ve zet re és igaz ga tás ra, a bí rák és a bí ró sá go kon dol go zó igaz ság ügyi al kal ma zot tak jog ál lá sá ra és ja - va dal ma zá sá ra, to váb bá a bí ró sá gok el já rá sá ra vo nat - ko zó tör vé nyek to vább fej lesz té sét, mó do sí tá sát szor - gal maz ta, va la mint a bí rói füg get len ség, az ön kor - mány za ti rend szer és a négy szin tû bí ró sá gi szer ve zet megôr zé sét. Ja va sol ta a köz ha tal mat gya kor ló szer - ve ze tek re vo nat ko zó fe je ze tek Al kot má nyon be lü li feje ze ti sor rend jé nek fe lül vizs gá la tát, a bí ró sá gok tra - di cio ná lis el ne ve zé sei nek is mé telt be ve ze té sét, va la - mint az Or szá gos Igaz ság szol gál ta tá si Ta nács (a to - váb biak ban OIT) el ne ve zé sé nek meg vál toz ta tá sát. Java sol ta mindemel lett a X. fe je zet bô ví té sét. Véle - mé nye sze rint a bí ró sá gok szer ve ze té rôl és igaz ga - tá sá ról, to váb bá a bí rák jog ál lá sá ról szó ló tör vé nyek - ben van nak olyan ren del ke zé sek, ame lye ket je len tô - sé gük nél fog va in do kolt az Al kot mány ban el he lyez ni. E kör ben ja va sol ja az alap el vek kö ré nek kiegé szí té - sét, a men tel mi jog és az össze fér he tet len sé gi sza bá - lyok va la mint az OIT el nö ki poszt ra vo nat ko zó sza bá - lyok Al kot mány ba eme lé sét, ja va sol ta, hogy az Al kot - mány ren del kez zen a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ke meg bí za tá sá nak idô tar ta má ról, va la mint ar ról, hogy a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké vé csak bí ró vá laszt ha tó. b) Vi ta az elô ké szí tô bi zott ság Igaz ság - szolgáltatás, Al kot mány- és jog vé de lem mun ka cso port já ban Az elô ké szí tô bi zott ság hat mun ka cso port ban kezd - te meg mun ká ját, négy kor mány pár ti ve ze tés sel, ket - tô pe dig el len zé ki vel. A mun ka cso por tok ön ál ló sá got kap tak mun ka rend jük kiala kí tá sát il le tôen. A bí rói szer ve zet tel, ügyé szi szer ve zet tel, az Al kot mány bí ró - ság gal és az or szág gyû lé si biz to sok kal az Igaz ság - szol gál ta tás, Al kot mány- és jog vé de lem mun ka cso - port fog lal ko zott. Az elô ké szí tô bi zott ság alel nö ke - ként és e mun ka cso port ve ze tô je ként ar ra tet tem ja vas la tot, hogy te kin tet tel a rend kí vül szûk re sza - bott ha tár idô re az elô ké szí tô bi zott ság hoz beér ke - zett és rész ben a mun ka cso port kom pe ten ciá já ba tar - to zó, összes sé gé ben több ezer ol dal ter je del mû vé le - mé nye ket min den frak ció ér té kel je sa ját ma ga, és ami vel egyetér te nek, frak ció vé le mény for má já ban, szó ban vagy írás ban ter jesszék elô a mun ka cso port el sô ülé sén. Ezután az ál ta lam elô ter jesz tett ja vas lat alap ján ha lad va, azt meg vi tat va sza vaz zunk an nak pont jai ról, majd a töb bi frak ció ál tal írás ban, vagy szó - ban elô ter jesz tett egyéb fel ve té sek rôl. Emel lett hív - juk meg az érin tett szer ve ze tek ve ze tôit ta nács ko zá - si jog gal. A ve ze tôk meg hí vá sát le szá mít va, a mun - ka cso port el fo gad ta a me net ren det. El fo gad ta to váb - bá azt a ja vas la to mat is, hogy a mun ka cso port je len - té sét úgy fo gad juk el, hogy azon tün tes sük fel az összes fel ve tett ja vas la tot, a kö vet ke zô bon tás ban: va la mennyi frak ció egyetért; a par la men ti több ség (2/3 egyetért; legalább két el len zé ki frak ció tá mo gat - ja; egyéb ja vas la tok. Ehe lyütt en ged jék meg ne kem, hogy a pon tos ság és a tör té ne ti hû ség ked véért ne sa ját sza vaim mal ír - jam le, ha nem be tû sze rin ti pon tos ság gal vá zol jam azt a bí ró sá gi szer ve zet rend szer re vo nat ko zó al kot - mány kon cep ció-ter ve ze tet va la mint an nak rö vid in - do ko lá sát, me lyet fel kért szak ér tôink kel ál lí tot tunk össze, s mely alap ján a mun ka cso port sza va zott: 3 1. Az új Al kot mány rész le te sen sza bá lyoz za az igaz - ság szol gál ta tás más ha tal mi ág egy ol da lú, kül sô be - fo lyá sá tól va ló men tes sé gé nek, azaz a bí rói füg get - len ség nek az in téz mé nyét, az igaz ság szol gál ta tás állami mo no pó liu má nak el vét és a bün te tô igaz ság - szol gál ta tás alap ve tô kö ve tel mé nyeit. i. Az igaz ság szol gál ta tás füg get len sé gé nek el ve a jog ál la mi mû kö dés egyik sa rok kö ve. En nek dek la - rá lá sa az új Al kot mány ban elen ged he tet len. A bün - te tô igaz ság szol gál ta tás, mely az em be rek éle té be a leg sú lyo sabb kö vet kez mé nyek kel já ró ál la mi beavat ko zást te szi le he tô vé, in do kolt, hogy al kot - má nyi szin ten is kieme lést kap jon. Egyes bün te tô - jo gi alap el vek al kot mány ba fog la lá sa in do kolt. 2. Az új Al kot mány tar tal maz za a bí rák ki ne ve zé si fel - té te leit és el já rá si rend jét is. i. Va ló di ga ran ciát a bí ró sá gi szer ve zet rend szer te - kin te té ben nem annyi ra a bí ró sá gi ve ze tôk, mint in kább az egyes bí rák jog ál lá sá nak al kot má nyos sza bá lyo zá sa je lent het, mi vel az ítél ke zé si te vé keny - sé get a bí ró vég zi. 3. A bí rák füg get len sé gé nek ga ran ciáit meg kell ôriz - ni és az új Al kot mány ban rög zí te ni kell. i. A har ma dik ha tal mi ág füg get len sé gét biz to sí tó je len leg is jól ki dol go zott dek la rá ciók al kot mány - ban rög zí té se to vább ra is hang sú lyo zan dó szem - pont. 4. A nem bí rói tiszt sé get be töl tô igaz ság ügyi al kal - ma zot tak ítél ke zé si te vé keny sé gé nek fenn ma ra dá sa csak a füg get len sé gü ket biz to sí tó egyér tel mû és tel - jes ga ran cia rend szer beépí té se ese tén le het sé ges. i. A Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké tôl és az el len zék ré - szé rôl is szá mos kri ti ka ér te a je len leg ha tá lyos sza - bá lyo zást. Két ség te len, hogy a jog sza bály ma is tar - tal maz uta lá so kat a tit ká rok ítél ke zé si füg get len sé - gé re vo nat ko zóan, azon ban tá vol ról sem kielé gí tô mó don és ter je de lem ben. Két pél dát em lít ve: stá tu - szu kat te kint ve sok kal in kább függ nek az igaz ga tá - si ve ze tô tôl, mint a ki ne ve zett bí rák, s nem tet tek bí - rói es küt. Ön ma gá ban nem je lent prob lé mát, ha a bí rák mel lett más is ítél kez het, de ek kor hely ze tü ket kö rül te kin tôen ren dez ni kell. Megol dás ként azon - ban in kább a ki sebb tár gyi sú lyú jog sér té sek és jog - vi ták köz igaz ga tá si ha tás kör be uta lá sa pár to lan dó. 3

4 5. Az új Al kot mány sza bá lyoz za a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ke meg vá lasz tá sá nak (6 év re), tiszt ség re va ló je lö lé - sé nek és meg bí za tá sa meg szû né sé nek sza bá lyait. A Leg - fel sôbb Bí ró ság el nö ke nem vá laszt ha tó meg új ra. i. Ma csak a je lö lés és a vá lasz tás sza bá lyai sze re - pel nek az Al kot mány ban, a man dá tum hossza és a meg bí za tás sze mé lyi fel té te lei nem, holott ezek legalább annyi ra be fo lyá sol ják a füg get len sé get, mint a meg vá lasz tás hoz szük sé ges or szág gyû lé si több ség. A tiszt ség be töl té sét ki zá ró fel té te lek rög zí té se még a rend kí vül rész le tes oszt rák al kot mány ban is csak egy-egy be kez dés: egy ha son ló rész le tes sé gû sza - bály a tény le ges párt-sem le ges ség al kot má nyi megala po zá sa ér de ké ben nem tel je sít he tet len ár. Sem mi nem hat olyan erô sen egy in téz mény tény - le ges füg get len sé ge el len, mint egy, a te vé keny ségét az új ra vá lasz tá sá nak esé lyei re is te kin tet tel mérle - ge lô ve ze tô. En nek a köz vet len ér dek-összeütközés - nek a felol dá sa ezek ben az ese tek ben fon to sabb, mint egy jó ve ze tô új ra vá lasz tá sa, ami két ség kí - vül hoz zá já rul az in téz mé nyi mû kö dés foly to nos - sá gá hoz. 6. Az új Al kot mány egyér tel mûen meg ha tá roz za a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ke és az el nök he lyet te sek kö - zöt ti vi szonyt, a he lyet te sí tés ter je del mét és kor lá tait. i. A ha tá lyos al kot mány szö veg nem ha tá roz za meg az el nök he lyet te sek feladat kö rét, ugyanak kor ki ne - ve zé sük rôl ren del ke zik. A Leg fel sôbb Bí ró ság ve ze - tôi, il let ve meg bí za tá suk kö zöt ti vi szonyt egyet len ren del ke zés sel ren dez ni le het. 7. A bí rák és a bí ró sá gi ve ze tôk te kin te té ben gya ko - rolt sze mély ügyi jog kö rö ket bí rói több ség gel mû kö - dô szerv hez utal ja az új Al kot mány. A tes tü let ben két - har ma dos bí rói több sé get kell biz to sí ta ni, a tes tü let - nek kor mány pár ti és el len zé ki kép vi se lô tag ja is le gyen. i. Az ítél ke zés füg get len sé gé nek biz to sí tá sa ér de - ké ben kü lön kell ke zel ni a bí rói önigaz ga tás kö ré - bôl ki nem emel he tô sze mély ügyi jog kö rö ket (ilye - nek pél dául a bí rák fe gyel mi fe le lôs sé gé vel, al kal - mas sá gá val, avagy ki ne ve zé sé vel kap cso la tos ügyek). Az OIT je len le gi ha tás kö rei mel lett a ta nács po li ti kus tag jai szá má nak bô ví té sé vel nö ve ked ne a po li ti ká nak már így sem iga zán kí vá na tos be fo lyá - sa a bí ró stá tu szá val kap cso la tos dön té sek meg ho - za ta lá ban. De még a ta nács jog kö ré nek meg vál toz - ta tá sá val sem ala kul na más ként a hely zet, hi szen ép pen a stá tusszal kap cso la tos dön té sek ese tén nem me rül het fel, hogy azok ki ke rül je nek a ta nács ha tás kö ré bôl. Az OIT mun ká já ban csak kor mány - pár ti po li ti ku sok vesz nek részt (az igaz ság ügyért fe - le lôs mi nisz ter és két or szág gyû lé si kép vi se lô). In - do kolt len ne az el len zék rész vé te lé nek meg te rem - té se is olyan mó don, hogy a két kép vi se lô kö zül az egyik min den kor el len zé ki. 8. A bí ró sá gok igaz ga tá sá val össze füg gô egyéb ha - tás kö rök te le pí té sét az új Al kot mány a bí ró sá gi szer - ve ze ti tör vény re hagy ja, ame lyet a je len lé vô kép vi se - lôk mi nô sí tett több sé gé vel kell megal kot ni. i. Még ha az OIT, il let ve kü lö nö sen an nak hi va ta la mû kö dé sét érin tô kri ti kák né hol tú loz nak is, tény, hogy a bí ró sá gi szer ve ze ti re form óta tel jes el kü lö - nült ség ben szer ve zett bí ró sá gi igaz ga tás pár hu za - mos inf ra struk tú rát épí tett ki az ál lam igaz ga tás sal. Ha té ko nyabb szer ve zést te het le he tô vé, ha a bí ró - sá gi igaz ga tá si felada tok al kot má nyos szin tû te le - pí té se he lyett e kér dést az alap tör vény a szer ve ze - ti tör vény re utal ja. Ugyanez zel meg te remt he tô a bí ró sá gok in téz mé nyi mû köd te té sé nek kor mány - za ti fe le lôs sé ge is. A szer ve ze ti ké thar ma dos sá got ki mon dó sza bá lyok ra uta ló ál ta lá nos sza bállyal kell ugyanak kor egyér tel mû vé ten ni, hogy ön ma gá ban az adott szerv em lí té se (pl. egy rész vé te lé vel zaj ló el já rás sza bá lyai) so ha sem ala poz za meg a mi nô sí - tett több ség kö ve tel mé nyét. Egy ilyen ér tel me zés ugyanis az igaz ság szol gál ta tás ra és az alap jog vé - de lem re vo nat ko zó tör vény al ko tás egé szét me re - ví te né be. 9. Az új Al kot mány ren del ke zik me gyei (eset leg táb - la) bí ró sá gi ön kor mány za tok (me gyei, eset leg táb la bí - ró sá gi igaz ság szol gál ta tá si ta ná csok) lét re ho zá sá ról. i. Az elô zô pont ban rész le te zett mo dell be ve ze té - se ese té ben, a szer ve ze ti tör vé nyek ki dol go zá sa kor, a bí rói füg get len ség biz to sí tá sa ér de ké ben kü lö nös fi gye lem mel kell len ni a me gyei igaz ga tá si ve ze tôk és a vég re haj tó ha ta lom kö zöt ti szo ro sabb ra fû zött in téz mé nyes kap cso lat ra. Ezért az Al kot mány ba be - le kell fog lal ni a me gyei szin tû bí rói ön kor mány za - tok lét re ho zá sá nak kö te le zett sé gét. Amennyi ben az íté lô táb lák igaz ga tá si jog kört kap nak, az ön kor - mány za tok felál lí tá sa azon a szin ten is in do kolt tá vá lik. 10. A ha tá lyos sza bá lyo zás sal megegye zôen ma rad fenn a bí ró sá gi szer ve ze ti szin tek al kot mány ban tör - té nô meg ha tá ro zá sa. i. Nem in do kolt a ha tá lyos szer ve zet rend al kot má - nyi rög zí té sé nek el ha gyá sa, hi szen ab ból csak a szer ve zé si el vek kö vet kez nek, az egye net len ügy - elosz lás ból fa ka dó ha té kony sá gi prob lé mák tör vé - nyi szin tû át ren de zés út ján is ke zel he tôk. 11. Az új Al kot mány rög zít se, hogy az igaz ság szol - gál ta tás költ sé geit kü lön fe je zet ben biz to sít ja a köz - pon ti költ ség ve tés, to váb bá e fe je zet költ ség ve té se nem le het ke ve sebb a költ ség ve té si mér leg fô összeg 1%-á nál, va la mint az elô zô évi fe je ze ti fô összeg net - tó ér té ké nél. i. Az ítél ke zé si füg get len ség biz to sí tá sá nak egyik fon tos pil lé re le het az, hogy a ked ve zô avagy akár a zök ke nô men tes mû kö dést sza va to ló költ ség ve - té si tá mo ga tás biz to sí tá sa ne az Or szág gyû lés és a Kor mány diszk re cio ná lis jo ga le gyen, ha nem an nak mi ni mu mát az Al kot mány ír ja elô. Bár ma e cél eléré se ér de ké ben az OIT ma ga ter jeszt he ti elô a költ ség ve té si igé nyét, az elô ter jesz tés azon ban sem - mi lyen for má ban nem kö ti az Or szág gyû lést. Az el - múlt évek gya kor la ta azt mu tat ta, hogy az elô ter - jesz té si jog kör nek cse kély va lós ha tá sa van. 12. Az új Al kot mány nak az igaz ság szol gál ta tás ról szó - ló fe je ze té ben ki zá ró lag és ki fe je zet ten az igaz ság - szol gál ta tás hoz kap cso ló dó alap el vek és alap jo gok kap nak he lyet. 4

5 i. For mai prob lé ma, ám tény, hogy a ha tá lyos Al - kot mány a bí ró sá gi alap el ve ket a bí ró sá gi fe je zet - ben és az alap jo gi fe je zet el sô sza ka szai ban is sza - bá lyoz za. En nél át lát ha tóbb megol dás le het az alap - el vek rend sze re zett ki fej té se. 13. Sze mé lyes sza bad sá got kor lá to zó kény szer in téz - ke dés csak bí rói dön tés alap ján al kal maz ha tó. i. A sze mé lyi sza bad ság kor lá to zá sá nak bí rói dön - tés hez kö té sét ma csak a bün te tô el já rá sok ra mond - ja ki az Al kot mány, holott a lé nye ge sen eny hébb el já rá si ga ran ciák kal öve zett sza bály sér té si, köz igaz - ga tá si el já rá sok ese té ben en nek fo ko zott je len tô - sé ge len ne. 14. Az új Al kot mány ki fe je zet ten rög zí ti a bí ró sá gi íté - le tek nyil vá nos sá gát, mint tör vény ben meg ha tá ro zott ki vé te le ket tû rô alap el vet. i. Bár az íté let nyil vá nos ság ma is alap elv, an nak kü - lön al kot má nyos alap ja nincs. Tény le ges vég re haj tá - sa a jog al kal ma zás ki szá mít ha tó sá ga szem pont já ból kiemelt je len tô sé gû, mi köz ben a hoz zá fér he tô ség meg re kedt az elekt ro ni kus in for má ció sza bad ság ról szó ló tör vény sze rin ti kö te le zet ti kör ben, azaz a fel - sô bí ró sá go kon. 15. Az új Al kot mány lét re hoz za a köz igaz ga tá si bí ró - sá got, amely az Al kot mány bí ró ság ál tal ed dig el lá tott ön kor mány za ti nor ma kont rollt is gya ko rol ja. i. A köz igaz ga tá si bí ró sá gok a mun ka ügyi bí ró sá - gok hoz ha son ló rend szer ben mû köd nek. A köz - igaz ga tá si el já rás ról szó ló tör vény és a pol gá ri per - rend tar tás spe ciá lis el vei alap ján zaj ló, az ál ta lá nos - tól el té rô jel le gû ügy tí pu sok in do kolt tá te szik vál to zást. Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré nek ren - de zé sé vel, az ön kor mány za tok kal kap cso la tos jog - kö rök át ke rül nek a bí ró ság hoz. A ja vas la tok kö zül nyolc pont ban volt tel jes egyetér - tés, ket tô ben pe dig meg volt a két har ma dos tá mo ga - tás. Egy han gúan fo gad ta el a mun ka cso port az 1., 4., 10., 11. (el sô mon da ta), a 12., 14., 15., 7. (ki vé - ve az utol só fél mon dat) pont jait, s két har ma dos tá - mo ga tást ka pott a 7. pont utol só fél mon da ta va la - mint a 8. pont. Vé gül ér de mes megem lí te ni azo kat a ja vas la to kat, ame lye ket csu pán egyet len frak ció tá mo ga tott, és nem vol tak ré szei az ál ta lam elô ter jesz tett ja vas lat nak: az új Al kot mány ren del kez zen az OIT el nö ki, il let - ve leg fel sôbb bí ró sá gi el nö ki tiszt ség szét vá lasz - tá sá ról (az LMP ja vas la ta); az új Al kot mány el fo ga dá sát kö ve tôen a bí ró sá - gok A Szent Ko ro na ne vé ben! hir des se nek íté - le tet (a Job bik ja vas la ta); az új Al kot mány ren del kez zen ar ról, hogy a volt párt ál la mi sze mé lye ket a bí ró sá gok ve ze tô tiszt - sé gei bôl tá vo lít sák el (a Job bik ja vas la ta); a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek új ra vá lasz tá sát til - tó sza bá lyo zás egé szül jön ki a me gyei bí ró sá gok, az Íté lô táb lák és az AB el nö ké re vo nat ko zó ti la - lom mal is (az LMP ja vas la ta); az új Al kot mány ren del kez zen ar ról, hogy az OITnak ne le hes sen po li ti kus tag ja (az LMP ja vas la ta); a vi tá ban fel me rült a bí ró sá gok tör té ne ti meg ne - ve zé sé nek (já rás bí ró ság, tör vény szék, kú ria) visszaál lí tá sa (a Job bik ja vas la ta). c) Vi ta az elô ké szí tô bi zott ság ban Az elô ké szí tô bi zott ság no vem ber 10-én tár - gyal ta meg a mun ka cso port je len té sét. Ek kor már mind há rom el len zé ki párt ki szállt az al kot má nyo zás fo lya ma tá ból. A jegy zô könyv ta nú sá ga sze rint azon - ban há rom pon ton bon ta ko zott ki vi ta, s négy kép - vi se lô szólt hoz zá a bí ró sá go kat érin tô na pi rend hez. 4 Is mét fel me rült a vi ta, s a kor mány pár ti kép vi se lôk egyetér te ni lát szot tak ab ban, hogy vissza kell ál lí ta ni a bí ró sá gok tör té ne ti el ne ve zé sét. Fel me rült az íté lô - táb lák meg szün te té sé nek le he tô sé ge is, ami vel kap - cso lat ban a bi zott ság el nö ke meg nyug tat ta a fel szó - la ló kép vi se lôt az zal, hogy a kis al kot mány ban meg le het ke rül ni ezt a kér dést, elég er rôl ké sôbb gon dol - kod ni. És itt el is ju tot tunk a leg ko mo lyabb kér dés - hez, a ki sebb, szûk sza vúbb al kot mány kér dé sé hez. A kor mány több ség vé gig a fe les le ges rész let sza - bá lyok tól men tes, csak a leg je len tô sebb ren del ke zé - se ket rög zí tô al kot mány megal ko tá sa mel lett ér velt. Az elv vel egyet le het ér te ni, he lyes nek tar tom ezt a jog al ko tá si irányt, saj nos azon ban ki de rült, hogy e mö gött nem fel tét le nül szak mai vagy el vi ala pon de - fi ni ál ha tó kon cep cio ná lis ér vek hú zód nak meg. Két - ség te len, hogy a kis al kot mány ra hi vat ko zás sal meg le het ke rül ni a kel le met len és el dön tet len kér dé sek meg vá la szo lá sát azon az ala pon, hogy azo kat a vá - lasz tá si tör vény ben, az ága za ti vagy szer ve ze ti tör vé - nyek ben fog ják majd sza bá lyoz ni. A legab szur dabb ilyen fel ve tés az egyik mun ka cso port kor mány pár ti ve ze tô jé tôl szár ma zott, aki sze rint az Al kot mány ba nem va ló rész let kér dés len ne az, hogy a má so dik ka - ma ra felál lí tá sa ese tén az új tes tü let nép kép vi se le ti vá lasz tás ered mé nye kép pen, avagy kor po ra tív elv alap ján áll fel. És én ugyanide tu dom csak so rol ni azt, hogy az új Alap tör vény el fo ga dá sa után is nyi tott kér - dés ma rad ha tott az íté lô táb lák lét jo go sult sá ga. De ugyaneb be a kör be tar to zik az is, hogy a kon cep ció alap ján az Al kot mány nem ren del ke zett vol na pél dául az igaz ság szol gál ta tás sal kap cso la tos alap el vek rôl, a leg fôbb bí rói ve ze tô man dá tu má nak hosszá ról, az íté - le tek nyil vá nos sá gá ról, avagy ar ról, hogy a köz igaz - ga tá si bí ró sá gok a bí rói szer ve zet ré szét ké pe zik, vagy azon kí vül áll nak majd. Az elô ké szí tô bi zott ság dön té se alap ján a bi zott ság szak ér tôi összeál lí tot ták a kon cep ció vég le ges nek szánt szö ve gét. A par la ment nek be ter jesz tett kon cep ció a kö vet ke zô kép pen ren del ke zik a bí ró sá gok ról: A bí ró sá gok a bí rói ha ta lom gya kor lá sa út ján, jog - al kal ma zá si te vé keny sé gük so rán az Al kot mány és az al kot má nyos jog sza bá lyai ér vé nye sí té sé vel vé dik és fenn tart ják az al kot má nyos ren det, vé dik a ter mé sze tes sze mé lyek és más jog ala nyok jo gait és tör vé nyes ér de keit, bün te tik a bûn cse lek mé - nyek el kö ve tôit, el bí rál ják a jog vi tá kat. A bí ró sá - gok a vi tás sá tett vagy meg sér tett jog ról tör - vény ben sza bá lyo zott el já rás so rán vég le ge sen és kö te le zô erô vel dön te nek. Ítél ke zô te vé keny - sé gük mel lett, an nak csor bí tá sa nél kül el lát ják a tör vény ben elôírt más felada to kat. A köz igaz ga tá si bí ró sá gok a köz igaz ga tás tör vény alá ren de lé sé nek fenn tar tá sa ér de ké ben fe lül vizs - 5

6 gál ják mû kö dé sé nek és cse lek mé nyei nek tör vé nyes - sé gét és cél sze rû sé gét. Biz to sít ják a he lyi ön kor - mány za tok jo gai nak vé del mét, el bí rál ják a köz igaz - ga tá si jog vi tá kat és en nek so rán a tör vény ben elôírt mó don ha té kony jog vé del met biz to sí ta nak. Sar ka - la tos tör vény ben rög zí tett mó don gya ko rol ják a he - lyi ön kor mány za ti ren de le tek és más nor ma tív dön - té sek tör vé nyes sé ge fe let ti fe lül vizs gá la tot. A bí rák füg get le nek és csak a tör vény nek van nak alá ren del ve. A bí rák nem le het nek tag jai párt nak és po li ti kai te vé keny sé get nem foly tat hat nak. A hi - va tá sos bí rá kat a köz tár sa sá gi el nök ne ve zi ki, il le - tô leg men ti fel. A bí rá kat tiszt sé gük bôl csak sar - ka la tos tör vény ben meg ha tá ro zott ok ból és el já - rás ke re té ben le hes sen el moz dí ta ni és át he lyez ni, ugyanilyen tör vény sza bá lyoz za jog ál lá suk és füg - get len sé gük egyéb alap ve tô ga ran ciáit. To vább ra is szük sé ges, hogy más sze mé lyek (nem hi va tá sos bí rák ül nök, fo gal ma zó, tit kár) ítél ke zés ben va - ló rész vé te lé re az Al kot mány ad jon fel ha tal ma zást. A bí ró sá gi szer ve zet élén a jog egy ség biz to sí tá sát is el lá tó Kú ria áll, el nö két a köz tár sa sá gi el nök ja - vas la tá ra az Or szág gyû lés az or szág gyû lé si kép vi - se lôk két har ma dá nak sza va za tá val vá laszt ja. Az Al kot mány nak sza bá lyoz nia kell azt, hogy a köz - igaz ga tá si bí ró ság ho gyan il lesz ke dik az igaz ság - szol gál ta tás rend sze ré be, il let ve ve ze tô je meg bí - za tá sá nak ke let ke zé sét. A bí ró sá gok igaz ga tá sát az Or szá gos Igaz ság szol - gál ta tá si Ta nács lát ja el a bí rói ön kor mány za ti szer - vek rész vé te lé vel. A bí ró sá gok szer ve ze té rôl ideért ve a fó rum rend szer ta go zó dá sát is és igaz - ga tá sá ról sar ka la tos tör vény ren del ke zik. Mindeze ken felül a kon cep ció szen tel még egy-egy mon da tot a köz jegy zôk igaz ság szol gál ta tá si sze re pé - nek és az ügy vé di kar nak: Tör vény a bí ró sá gi el já rás hoz va ló jog csor bí tá sa nél kül igaz ság szol gál ta tá si felada to kat ru ház hat a köz jegy zôk re. Tör vény sza bá lyoz za az igaz ság - szol gál ta tás ban köz re mû kö dô ügy vé dek jog ál lá - sát és felada tait. A fen tie ket ol vas va szá mom ra meg vá la szo lat lan ma - rad az a ta lán leg fon to sabb kér dés, hogy va jon ez a szö veg ki nek a su gal la tá ra ke rült meg fo gal ma zás ra. Hon nan tud ta a szö veg író, hogy az elô ké szí tô bi zott - ság kor mány pár ti tag jai majd meg sza vaz zák azt, an - nak el le né re, hogy a kon cep ció, a bi zott sá gi em lé kez - te tôk és jegy zô köny vek ta nú sá ga sze rint nem tük rö zi a vi tá ban ki fej tett vé le mé nyü ket. Nem egy olyan ren - del ke zés hiány zik ugyanis be lô le, ami az elô ké szí tô bi - zott ság Igaz ság ügy, Al kot mány- és jog vé de lem mun - ka cso port já ban egy han gú tá mo ga tást ka pott, és ké - sôbb sem vi tat ta sen ki a bi zott ság va la me lyik ké sôb bi ülé sén. Per sze, mond hat nánk, a szö veg szer kesz tô je mégis tud ha tott va la mit, ugyanis az elô ké szí tô bi zott - ság most már csak kor mány pár ti kép vi se lôi egy - han gúan meg sza vaz ták az elô ter jesz té sét. Ami ért he - tet len szá mom ra il let ve a vélt okok fel tün te té se nem fér ne össze egy szak mai cikk stí lu sá val, hogy né hány hét le for gá sa alatt miért vál to zott meg a kor mány ol - dal kép vi se lôi nek ál lás pont ja. Már pe dig a kor mány ol - dalt az elô ké szí tô bi zott ság mun ka cso port já ban ko - moly szak po li ti ku sok kép vi sel ték. A Fi deszt pél dául egy volt igaz ság ügyi mi nisz ter, az Or szág gyû lés Al kot - mány ügyi, igaz ság ügyi és ügy ren di bi zott sá gá nak (to - váb biak ban: Al kot mány ügyi bi zott ság) ak ko ri el nö ke, je len leg al kot mány bí ró aki az ál ta lam is val lott fel - fo gást több mint egy év ti ze de kép vi se li, a KDNP-t pe dig a kép vi se lô cso port frak ció ve ze tô-he lyet te se, mint a mun ka cso port társ fe le lô se. A mun ka cso port ülé sé re ta nács ko zá si jog gal min den al ka lom mal meg - hív tam a Köz igaz ga tá si és Igaz ság ügyi Mi nisz té rium, il let ve a Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal fô osz tály ve ze tô - jét, akik nek szin tén nem volt el len té tes vé le mé nyük. d) Vi ta a ple ná ris ülé sen Az al kot mány kon cep ció vi tá já ban a ple ná ris ülé sen né gyen szól tak az igaz ság ügy rôl. Há rom kor mány pár - ti és te kin tet tel ar ra, hogy a má sik két el len zé ki párt - tal el len tét ben a ra di ká lis jobb ol da li párt vissza tért az al kot má nyo zás fo lya ma tá ba egy el len zé ki kép vi se - lô. Az elô ké szí tô bi zott ság el nö ke ex po zé já ban is mer - tet te a ja vas lat igaz ság szol gál ta tást érin tô ré szeit. Ér - velt a köz igaz ga tá si bí ró sá gok felál lí tá sa mel lett, de mint mond ta ar ra nem tesz ja vas la tot, hogy mindez ho gyan il lesz ked jen majd az igaz ság szol gál ta tás rend - sze ré be. Is mer tet te, hogy a ja vas lat a bí rói füg get len - ség ga ran ciáit a sar ka la tos tör vé nyek re bíz za, de az el - moz dít ha tat lan sá got dek la rál ni kell az Al kot mány ban. A bí ró sá gi szin te ket sar ka la tos tör vény ben ja va sol ta sza bá lyoz ni, el ne ve zé sü ket azon ban a tör té nel mi ne - vek alap ján meg vál toz tat ni ja va sol ta. Fel ve tet te, hogy az új al kot mány ne ren del kez zen a kö te le zô jog egy - sé gi ha tá ro zat esz kö zé rôl. De ta lán a leg fon to sabb mon dat, amit ér de mes idéz ni is: Az al kot mány-e lô - ké szí tô ese ti bi zott ság a bí ró sá gok igaz ga tá sát il le tôen nem tesz vál toz ta tás ra ja vas la tot. 5 Ru bovsz ky György, az Igaz ság szol gál ta tás, Al kot - mány- és jog vé de lem mun ka cso port társ fe le lô se, frak - ci ó tár sá val el len tét ben szük sé ges nek tar tot ta, hogy az al kot mány fel so rol ja a bí ró sá gi szin te ket. A tör té - nel mi el ne ve zé sek visszaál lí tá sá nak szük sé ges sé gé vel egyetér tett. A bí ró sá gi igaz ga tás sal kap cso lat ban pe - dig így nyi lat ko zott: Ter mé sze te sen ab ban is egy sé - ges volt az al kot mány-e lô ké szí tô bi zott ság, hogy a bí - rói önigaz ga tás vál to zat la nul az Or szá gos Igaz ság - szol gál ta tá si Ta nács ha tás kö ré ben ma rad jon. 6 Vas Im re fel szó la lá sá ban anél kül, hogy bár mi lyen kom men tárt vagy ér vet hoz zá fû zött vol na is mer tet te a kon cep ció igaz ság szol gál ta tás ra vo nat ko zó ja vas la - tait. Az igaz ga tás átala kí tá sá val kap cso lat ban ô is meg - je gyez te: A kon cep ció sze rint a bí ró sá gok igaz ga tá sát to vább ra is az Or szá gos Igaz ság szol gál ta tá si Ta nács bí - rói ön kor mány za ti szer vek rész vé te lé vel lát ná el. 7 Az egyet len el len zé ki hoz zá szó ló a tör té ne ti al kot - mány mel lett ér velt, mely sze rin te ugyanúgy sza va tolni tud ja a bí rói füg get len sé get. Fon tos nak tar tot ta ugyan - ak kor a bí ró sá gi szin tek al kot mány ban rög zí té sét, s pár tol ta a bí ró sá gok tör té nel mi ha gyo má nyok sze rinti át ne ve zé sét. Ja va sol ta to váb bá, hogy a munka cso port - ban meg fo gal ma zott kon cep ció alap ján alakul jon a bí ró sá gok költ ség ve té si tá mo ga tá sa, s hogy le gyen el - len zé ki tag ja is az OIT- nak. Ugyan csak ja vasolta, hogy a bí ró sá gok ról tilt sák ki a párt ál lam volt ve ze tôit, s hogy a me gyei bí ró sá gok el nö keit ne az OIT ne vez ze ki. Tá mo gat ta a köz igaz ga tá si bí ró sá gok felál lí tá sát. 8 6

7 Lát ha tó, hogy né hány hó nap pal ké sôbb, az Alap tör - vény alap ján a szer ve ze ti tör vény ben tel jes egé szében átala kí tott bí rói igaz ga tá si mo dellt nem az alkot mánye lô ké szí tés ben ak tív sze re pet vál la ló, az elôké szí tô bi - zott ság ba, il let ve an nak szak mai mun ka cso port já ba de - le gált kor mány pár ti igaz ság ügyi szak po li ti ku sok ja va - sol ták. Ôk egy be hang zóan a bí rói önigaz ga tá si mo dell meg tar tá sá ra tet tek ja vas la tot. S a fo lya mat idô rend jét szem lél ve megál la pít ha tó az is, hogy vagy e szak po li ti - ku sok há ta mö gött, is me ret len sze rep lôk ál tal ki dol go - zott mo dellt ter jesz tet tek elô, vagy ek kor még nem tud ta sen ki, ho gyan kí ván ják új ra sza bá lyoz ni a bí rói igaz ga tást. Az azon ban biz tos, hogy a kor mány párt ve ze té se már ek kor is gon dol ko dott a bí rói önigaz ga - tás meg szün te té sé rôl. A kon cep ció el fo ga dá sa után egy hét tel be nyúj tott Alap tör vény-ja vas la tuk ban ugyanis nem ne ve sí tet ték az OIT-t. 2. A bí ró sá gi szer ve ze ti re form Az al kot má nyo zás sal pár hu za mo san a Kor mány be - nyúj tot ta a bí ró sá gok ha té kony mû kö dé sét és a bí - ró sá gi el já rá sok gyor sí tá sát szol gá ló egyes tör vé nyek mó do sí tá sá ról szó ló tör vény ja vas la tot, 9 amely nek egy ré sze a bí ró sá gi igaz ga tás átala kí tá sá ról, ha tás - kö rök mó do sí tá sá ról szólt. A ja vas lat az 1997-es bí - ró sá gi re form óta a leg szé le sebb kö rû mó do sí tást haj - tot ta vég re a bí ró sá gi szer ve zet rend szer ben, ugyanak - kor a Kor mány le tet te a vok sát a 97-ben lét re ho zott bí rói önigaz ga tá si mo dell mel lett. Meg tar tot ta az OITt, csu pán a ha tás kö rei re, va la mint az össze té te lé re vo nat ko zó sza bá lyo kon mó do sí tott. A ja vas lat az OIT mû kö dé sét rész le te seb ben sza bá lyoz ta, ren del ke zett a bí ró sá gi épü le tek rend jé nek fenn tar tá sá ról, az OIT sza va zá si rend jé rôl, az ará nyos bí rói mun ka te her rôl, ve ze tôi ki ne ve zé sek rend jé rôl, köz pon ti szol gá la ti (fe - gyel mi) bí ró ság felál lí tá sá ról, a bí ró vizs gá lat sza bá lyai - nak meg vál toz ta tá sá ról, a bí rák kö te le zô kép zé sé rôl, be ve zet te a kom pe ten cia vizs gá la tot, stb. 10 Meg kell je gyez ni, hogy a ja vas lat ban még sze re pelt a jog egy - sé gi el já rá sok tel jes új ra sza bá lyo zá sa, de azt vé gül egy, a tör vény ja vas la tot je len tô sen átala kí tó, 40 ol - da las kor mány pár ti mó do sí tó ja vas lat egy az egy ben kiemel te a tör vény bôl. 11 Az OIT a bí ró sá gi re form ti - ze dik év for du ló ján ha tá ro zott ar ról, hogy szük sé ges an nak fe lül vizs gá la ta. Az Igaz ság ügyi és Ren dé sze ti Mi nisz té rium mal kö zö sen, há rom fel sô ok ta tá si in téz - mény szak vé le mé nyé nek fi gye lem be vé te lé vel ké szült el a ja vas lat, me lyet a Kor mány ki sebb vál toz ta tá sok - kal ter jesz tett be. Szá mos, so kak ál tal régóta várt, de bi zo nyo san ko moly kri ti kát ki vál tó ren del ke zést is tar - tal maz. Az al kot má nyo zás szem pont já ból azon ban azért fon tos ez a má ra már ha tá lyát vesz tett bár sok ren del ke zé sét az új szer ve ze ti tör vény be át ve ze tett ja vas lat, mert nem egy pon ton el len té tes a kor mány - pár tok ál tal az al kot má nyo zá si fo lya mat ban kép vi selt ál lás pont tal. Más részt az ún. kis al kot mány miatt ér de kes. Az Al kot mány elô ké szí té se so rán az elô ké - szí tô bi zott ság el nö ke, ahogy már em lí tet tem, a leg - kü lön bö zôbb for má lis és in for má lis fó ru mo kon, szin - te az una lo mig is mé tel te azt, hogy az új Al kot mány - nak csak a leg fon to sabb té te le ket kell rög zí te nie, a töb bi rész let kér dést sar ka la tos tör vé nyek ben kell sza - bá lyoz ni. Az Or szág gyû lés Al kot mány ügyi bi zott sá - gá nak azon az ülé sén, ame lyen a bí ró sá gi tör vény - cso ma got tár gyal ta a szak bi zott ság, kér dé sem re el - mond ta, hogy az elôt tünk fek vô jog sza bá lyo kat ilyen sar ka la tos tör vé nyek nek te kin ti. 12 En nek rög zí té se azért fon tos, mert en nek alap ján a kor mány nak, a ja - vas lat elô ter jesz tô jé nek aki osz tot ta az elô ké szí tô bi zott sá gi el nök ál lás pont ját a szûk sza vú al kot - mánnyal kap cso lat ban il lett vol na bi zo nyos, az új al kot mány ban majd meg nem je le nô ga ran ciá kat eb - ben a tör vény ja vas lat ban meg je le ní te ni. Te kin tet tel ar ra, hogy az elô ké szí tô bi zott ság il le té kes mun ka - cso port ja, az Igaz ság szol gál ta tás, Al kot mány- és jog - vé de lem mun ka cso port már el fo gad ta je len té sét, tud - ha tó volt, hogy mi a par la men ti két har mad ál lás pont - ja. En nek el le né re a tör vény ja vas lat csu pán az OIT egyéb ként leg na gyobb részt tá mo gat ha tó ja vas la tait tar tal maz ta, kiegé szít ve az zal, hogy a bí ró sá gok leg - fel sôbb igaz ga tá si fó ru ma ki bô vül a nem zet gaz da sá - gi mi nisz ter rel. Emel lett az elô ter jesz tés tar tal maz ta a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek azon ja vas la tát, hogy egyes, ki sebb je len tô sé gû igaz ga tá si kom pe ten ciák (a bí ró sá gok gaz dál ko dá sá val kap cso la tos felada tok) át ke rül nek az OIT ha tás kö ré bôl az el nö ké be. Ez utób - bi vál to zás sal nem azért nem tu dok egyetér te ni, mert ál lás pon tom sze rint azok kal az OIT- nak kel le ne fog - lal koz nia. Jól em lék szem még ar ra, ami kor a tes tü let tag ja ként, a megala po zott dön tés re mé nyé ben, a na - pi ren det ké pe zô több ezer ol da las elô ter jesz té sek és an nak mel lék le tei kö zött me lye ket jó eset ben nem az ülés nap ján kap tam meg meg pró bál tam el mé - lyül ni, ha em lé ke ze tem nem csal, a Kis kun ha la si Vá - ro si Bí ró ság fû tés re konst ruk ció já nak má so dik üte mé - rôl szó ló gaz da sá gi és mû sza ki tar tal mú ira tok ban. Az OIT ha tás kö ré bôl az ilyen jel le gû dön té se ket sür - gô sen ki kell von ni. Csak nem jó megol dás az el nök - höz te le pí te ni. Az elô ké szí tô bi zott ság il le té kes mun - ka cso port já ban egyetér tet tünk ab ban, hogy az igaz - ga tás ban ta pasz tal ha tó pár hu za mos sá go kat meg kell szün tet ni, és a bí rói stá tuszt érin tô dön té sek ki vé - te lé vel az igaz ga tá si jog kört leg na gyobb rész ben a Kor mány hoz kell te le pí te ni. Tel je sen fe les le ges, hogy az OIT Hi va ta lá ban egy több mint száz fôs amúgy a mun ká ját szak sze rûen és pon to san el lá tó ap pa rá - tus, és ez zel pár hu za mo san a mi nisz té rium ban is sok em ber fog lal koz zon szin te ugyanaz zal. De en nek rész - le tei rôl fen tebb már szól tam. A tör vény ja vas lat ép pen ez zel el len té tes fel fo gást kép vi sel. Az OIT ha tás kö ré - ben ma rad az igaz ga tás. Az el nök ha tás kö ré nek bô - ví té se pe dig to vább ront a hely ze ten, hi szen bár a ha tal mi ágak kö zöt ti feladat megosz tás szem pont já - ból el sô rá né zés re in dif fe rens, hogy a tes tü let, avagy an nak el nö ke dönt az el nök ha tás kö ré be ke rült igaz - ga tá si dön té sek be az igaz ság ügyért fe le lôs mi nisz ter - nek meg szû nik a for má lis dön té si jo ga, ezál tal meg - szû nik az eze kért vi selt mi ni má lis kor mány za ti fe le - lôs ség is. Az zal pe dig, hogy a költ ség ve té sért fe le lôs mi nisz ter a tes tü let tag ja lesz, meg szû nik a bí rói két - har ma dos több ség az OIT- ban. Te kin tet tel ar ra, hogy a ta nács vé le mé nyem sze rin ti leg fon to sabb felada ta ugyan e tör vény el fo ga dá sa után már lé nye ge sen szû kebb kör ben a bí rói stá tusszal össze füg gô dön - té sek meg ho za ta la, hi szen va ló di ha tá sai ezek nek le - het nek az ítél ke zô te vé keny ség re, más szó val a bí rói 7

8 füg get len ség re, ki fe je zet ten ká ros, ha itt nô a vég re - haj tó ha ta lom be fo lyá sa. Hí ve va gyok a ha tal mi ágak kép vi se lôi kö zöt ti pár be széd nek, hi szen ezek szük - ség sze rûen egy más ra utal tak. A füg get len ség so sem egyen lô a pár be széd, a kap cso lat tar tás ti lal má val ahogy ezt so kan té ve sen gon dol ják. A bí rói stá tuszt érin tô dön té sek be azon ban más ha tal mi ág kép vi se - lô jé nek sem mi fé le be le szó lást nem sza bad na en ged - ni. A bí ró sá gok igaz ga tá sá nak ál ta lam he lyes nek vélt irá nya te hát az lett vol na, hogy az igaz ga tá si kom pe - ten cia a Kor mány hoz ke rül, meg te remt ve ez zel az igaz ság szol gál ta tás mû kö dé séért va ló for má lis kor - mány za ti fe le lôs sé get, az OIT- ból, amely tes tü let ki - zá ró lag a bí rói stá tusszal kap cso la tos dön té se ket hoz - ta vol na meg, ki ke rült vol na az igaz ság ügyért fe le lôs mi nisz ter és a két or szág gyû lé si kép vi se lô. A kor mány - zat, il let ve a tör vény ho zó ha ta lom és a bí ró sá gok pár - be szé dét pe dig nem kell for má lis ke re tek kö zé szo rí - ta ni, hi szen sem mi nem tilt ja a rend sze res kap cso lat - tar tást és egyez te tést a ha tal mi ágak kép vi se lôi kö zött. Ráadá sul szá mos más jog sza bály, pél dául a kép vi se - lôk jog ál lá sá ról szó ló tör vény, avagy a jog al ko tá si tör - vény tar tal maz ren del ke zé se ket er re vo nat ko zóan is. Itt meg kell je gyez nem, hogy az el len zé ki kép vi se lô beeme lé sé re vo nat ko zó komp ro misszu mos elô ter - jesz té sünk oka an nak felis me ré se volt, hogy az al kot - má nyo zá si fo lya mat megin du lá sa kor már jól lát szott, a bí ró sá gi igaz ga tás és az OIT ra di ká lis átala kí tá sá ra vo nat ko zó ja vas lat tá mo ga tás nél kül ma rad na. Nem me he tünk el amel lett sem, hogy az OIT el nök ha tás - kör bô ví té sé vel fel me rül még egy prob lé ma. A ve ze - tôi ki ne ve zé sek, va la mint a fe gyel mi el já rás sal és el - lenôr zés sel kap cso la tos egyes feladat kö rök tes tü le ti ha tás kör bôl el nö ki ha tás kör be uta lá sát a fen ti lo gi ka alap ján akár po zi tí van is le het ne ér té kel ni, hi szen ezek be, a bí rói stá tuszt érin tô dön té sek be az OIT po - li ti kus-tag jai nak a be le szó lá si jo ga meg szû nik. Ne fe - lejt sük el azon ban, hogy az OIT tag jai nak több sé gét a bí rák ma guk vá laszt ják. Az OIT el nö két vi szont az Or szág gyû lés. Így in di rekt mó don ugyan, de lé nye ge - sen na gyobb be fo lyá sa lesz két má sik ha tal mi ág nak e dön té sek be. Ráadá sul mo ti vál tab bá vá lik a min den - ko ri par la men ti több ség, hogy egy hoz zá lo já lis jó eset ben szak em bert vá lassza nak meg az OIT el nö - ké nek. S vé gül mindez azt is ered mé nye zi, hogy e dön té sek be meg szû nik mind a leg fôbb ügyész nek, mind pe dig az ügy vé di ka ma ra el nö ké nek az ad dig legalább szûk be fo lyást en ge dô be le szó lá si jo ga. Ez pe dig ha a tör vény hosszabb ideig ha tály ban ma - radt vol na sem mi kép pen sem lett vol na po zi tív ha - tás sal a jo gá szi szak mák át jár ha tó sá gá ra. Ami azon - ban lé nye ges kü lönb ség a mai so kat bí rált rend - szer és az OIT el nök stá tusz dön té sek re vo nat ko zó megerô sí tett ha tás kö re kö zött, hogy a ké sôbb lét re - ho zott Or szá gos Bí ró sá gi Hi va tal (a to váb biak ban OBH) el nö ke sza ba don dönt het sze mé lyi kér dé sek - ben, az OIT el nö ke vi szont csak ak kor gya ko rol hat ta a ki ne ve zé si jog kört egy sze mély ben, ha a bí rói tes - tü le tek ál tal felál lí tott sor rend del egyetér tett. Ha vi - szont at tól el kí vánt tér ni, a ki ne ve zé si jog kör a ta - nács ra szállt vissza, is mét tes tü le ti ha tás kör lett. 13 Az öt órás idô ke ret ben meg tar tott or szág gyû lé si össze vont ál ta lá nos és rész le tes vi tá ban a struk tú - rát érin tô, fent leírt kri ti ká kon, va la mint az egyes pár - tok ál tal az elô ké szí tô bi zott ság ban kép vi selt vé le mé - nye ken kí vül nem hang zott el más, a ja vas la tok túl - nyo mó több sé gé vel az el len zék is egyetér tett, ezért el té rô ál lás pon tok hiá nyá ban a vi tát nem ér de mes rész le te sen ele mez ni. 14 Mindazonál tal ma gá nak a tör - vény ja vas lat nak he ves volt a vi tá ja, de ez a szin tén a ja vas lat ban sze rep lô, bün te tô- és pol gá ri el já rás jo gi ren del ke zé sek rôl szólt, s nem érin tet te a bí ró sá gok - ra vo nat ko zó sza bá lyo kat. 15 A vi tá ból ta lán egye dül az Al kot mány ügyi bi zott ság ülé sén el hang zott azon kri ti kát ér de mes kiemel ni, hogy a meg le he tô sen ter - je del mes, és je len ték te len nek sem mond ha tó tör vény - ja vas lat be nyúj tá sa, és an nak szak bi zott sá gi tár gya - lá sa kö zött még egy mun ka nap sem telt el Az Alap tör vény vi tá ja A na gyob bik kor mány párt kép vi se lô je né hány nap pal aze lôtt, hogy az Or szág gyû lés sza va zott vol na a hó - na pok óta tár gyalt al kot mány-kon cep ció ról, mó do sí - tó ja vas la tot nyúj tott be az al kot má nyo zá si fo lya mat sza bá lyai nak meg vál toz ta tá sá ra. A ja vas la tot az Or - szág gyû lés el fo gad ta. E sze rint nem a Kor mány ter - jesz ti elô a nor ma szö veg-ja vas la tot az el fo ga dott kon - cep ció alap ján, ha nem min den kép vi se lô cso port maga te he ti ezt meg, a kon cep ció pe dig egy olyan se géd - anyag gá vá lik, ame lyik az elô ter jesz tô frak ciók mun - ká ját se gí ti. 17 Így a Fi desz ter vei sze rint ver sen gô alkot - mány-ter ve ze tek ke rül tek vol na a T. Ház elé, ame lyeket össze fé sül ve, lét re jött vol na az új al kot mány. A po li - ti kai cél vi lá gos volt: a le gi ti mi tás ér de ké ben meg kel - lett kí sé rel ni vissza csá bí ta ni az el len zé ket az al kot má - nyo zás fo lya ma tá ba, vagy legalább meg nyer ni az er - köl csi ver senyt itt hon és ha tá rain kon túl. Meg kell je gyez ni, hogy er re utal az is, hogy az al kot má nyo zá - si vi tá ban szin te min den kor mány pár ti kép vi se lô be - le szôt te fel szó la lá sá ba, hogy tá vol ma ra dá suk kal az el len zé ki pár tok cser ben hagy ták a vá lasz tói kat. Ugyanezen ok ból von ta meg ki csit ké sôbb a ház el - nök a tá vol ma ra dó kép vi se lôk fi ze té sé nek egy ré szét. De ál lás pon tom sze rint legalább ilyen sú lyú ok volt, hogy ha eb be a csap dá ba az el len zék be le sé tál, ak - kor for má li san kon szen zu sos al kot mányt le het fel mu - tat ni. A va ló di komp ro misszum kész ség hiá nyát pe dig min den el len zé ki párt meg ta pasz tal hat ta az elô ké szí - tô bi zott ság ban. Szám sze rint vagy mennyi sé gi leg, az al kot má nyos ren del ke zé sek túl nyo mó több sé gé ben egyetér tés mu tat ko zott. Sen ki a pár tok kö zül nem vi - tat ta, hogy szük ség van pél dául az alap jo gok dek la - rá lá sá ra, Kor mány ra, bí ró sá gok ra, ügyész sé gek re, az Or szág gyû lés re, az Ál la mi Szám ve vô szék re, vagy ren - del kez ni kell a tu laj don vé del mé rôl, eset leg a nem ze - ti sé gek elis me ré sé rôl, avagy ar ról, mi le gyen ha zánk him nu sza. De leegy sze rû sít ve: meg le he tett vol na ten - ni, hogy mond juk a ren del ke zé sek 80 szá za lé kát, ami - ben egyetér tés van, ami de mok ra ti kus or szá gok ban evi den cia, csak az el len zé ki ja vas la tok ból ol lóz zák össze, vi szont a vi ta tott 20 szá za lék csak kor mány - pár ti elô ter jesz tés bôl ke rül a vég le ges szö veg be. Így tar tal mi lag ugyanúgy egy pár ti al kot mány jött vol na lét re, for má li san vi szont kon szen zu sos. A ja vas lat ál - sá gos mi vol tát az is jól mu tat ta, hogy mi vel a ha tá - ro za ti ja vas la tot már cius 7-én fo gad ta el az Or - 8

9 szág gyû lés, a be nyúj tá si ha tár idô pe dig már cius 15. volt a ko difi ká ci ós mun ka el vég zé sé re, va la mint a tár sa dal mi egyez te tés re a frak ciók nak konk ré tan egy hét állt vol na ren del ke zés re. Ezért egyik el len zé ki párt sem nyúj tott be nor ma szö veg-ja vas la tot, s há rom ból ket tô to vább ra sem vett részt az al kot má nyo zás fo - lya ma tá ban. Meg kell azon ban em lí te ni, hogy a vissza - té rést nem pusz tán emiatt uta sí tot ták el az el len zé ki pár tok, ha nem el sô sor ban az ál ta luk több eset ben kö ve telt tár sa dal mi vi ta, va la mint az al kot mány-e lô - ké szí tés fo lya ma tá ban, és a par la men ti mû kö dés köz - ben ta pasz talt kon szen zus ra tö rek vés tel jes hiá nya miatt. Ja vas la tai kat, ál lás pont ju kat ahogy az igaz - ság szol gál ta tás vo nat ko zá sá ban e ta nul mány ból is jól lát szik le tet ték az elô ké szí tô bi zott ság asz ta lá ra, te - hát vé le mé nyük, ér ték rend jük is mert volt, ha lett volna rá szán dék, fi gye lem be le he tett vol na ven ni. Tá vol - ma ra dá su kat szim bo li kus lé pés nek szán ták, hi szen az Al kot mány nem csu pán a leg fon to sabb tör vény, ha - nem nor ma tív erô vel bí ró szim bó lum. De vissza tér ve az igaz ság szol gál ta tást érin tô ren - del ke zé sek re: a bí ró sá gok al kot má nyos sza bá lyait négy sza kasz ban ha tá roz ták meg. Úgy hi szem, nem az a leg na gyobb gond az el fo - ga dott ren del ke zé sek kel, ami ben nük van, ha nem az, ami ki ma radt. Ahogy az al kot mány kon cep ció ese té - ben, úgy itt is igaz, hogy még az elô ké szí tô bi zott ság il le té kes mun ka cso port já ban egy han gú sza va za tot ka pott jog el vek sem je len nek meg a szö veg ben. Az Alap tör vény el fo ga dá sá val kis túl zás sal él ve nem ma radt le zárt kér dés az igaz ság szol gál ta tást il le tôen. A sza bá lyo zás rend kí vül fel szí nes, an nak mély sé gé rôl ta lán kár is vi tát nyit ni. 18 Az Or szág gyû lés ple ná ris ülé sén fel szó lalt a Leg - fel sôbb Bí ró ság el nö ke is. Fel szó la lá sá ban ki zá ró lag a tör vény ter ve zet ren del ke zé sei nek ér té ke lé sé re tö re - ke dett. Vé le mé nye sze rint a ter ve zet ben nem elég - gé hang sú lyos az igaz ság szol gál ta tá si ha tal mi ág sze - re pe és funk ció ja. Ki fo gá sol ta, hogy a ren del ke zé - sek egyes ré szei csak a még nem is mert sar ka la tos tör vé nyek kel együtt nyer het nek köz jo gi ma gya rá za - tot. Kri ti kát fo gal ma zott meg a Kú ria jog egy sé gi te - vé keny sé gé vel kap cso lat ban, va la mint amiatt, hogy az Alap tör vény-ter ve zet nem rész le te zi a bí ró sá gi szin - te ket. Ja va sol ta, hogy a bí ró sá gi igaz ga tás ról ne az Alap tör vény, ha nem sar ka la tos tör vény ren del kez zen, A bí ró ság 25. cikk (1) A bí ró sá gok igaz ság szol gál ta tá si te vé keny sé get lát nak el. A leg fôbb bí ró sá gi szerv a Kú ria. (2) A bí ró ság dönt a) bün te tô ügy ben, ma gán jo gi jog vi tá ban, tör vény ben meg ha tá ro zott egyéb ügy ben; b) a köz igaz ga tá si ha tá ro za tok tör vé nyes sé gé rôl; c) az ön kor mány za ti ren de let más jog sza bály ba üt kö zé sé rôl és meg sem mi sí té sé rôl; d) a he lyi ön kor mány zat tör vé nyen ala pu ló jog al ko tá si kö te le zett sé ge el mu lasz tá sá nak megál la pí tá sá ról. (3) A Kú ria a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zot tak mel lett biz to sít ja a bí ró sá gok jog al kal ma zá sá nak egy sé gét, a bíró - sá gok ra kö te le zô jog egy sé gi ha tá ro za tot hoz. (4) A bí ró sá gi szer ve zet több szin tû. Az ügyek meg ha tá ro zott cso port jai ra kü lö nö sen a köz igaz ga tá si és munka - ügyi jog vi ták ra kü lön bí ró sá gok lé te sít he tôk. (5) A bí rói ön kor mány za ti szer vek köz re mû köd nek a bí ró sá gok igaz ga tá sá ban. (6) Tör vény egyes jog vi ták ban más szer vek el já rá sát is le he tô vé te he ti. (7) A bí ró sá gok szer ve ze té nek és igaz ga tá sá nak, a bí rák jog ál lá sá nak rész le tes sza bá lyait, va la mint a bí rák ja va - dal ma zá sát sar ka la tos tör vény ha tá roz za meg. 26. cikk (1) A bí rák füg get le nek, és csak a tör vény nek van nak alá ren del ve, ítél ke zé si te vé keny sé gük ben nem uta sít ha tóak. A bí rá kat tiszt sé gük bôl csak sar ka la tos tör vény ben meg ha tá ro zott ok ból és el já rás ke re té ben le het el moz - dí ta ni. A bí rák nem le het nek tag jai párt nak, és nem foly tat hat nak po li ti kai te vé keny sé get. (2) A hi va tá sos bí rá kat sar ka la tos tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze rint a köz tár sa sá gi el nök ne ve zi ki. Bí róvá az ne vez he tô ki, aki a har min ca dik élet évét be töl töt te. A Kú ria el nö ke ki vé te lé vel a bí ró szol gá la ti jog vi szo - nya az ál ta lá nos öreg sé gi nyug díj kor ha tár be töl té séig áll hat fenn. (3) A Kú ria el nö két a bí rák kö zül ki lenc év re a köz tár sa sá gi el nök ja vas la tá ra az Or szág gyû lés vá laszt ja. A Kú ria el nö ké nek meg vá lasz tá sá hoz az or szág gyû lé si kép vi se lôk két har ma dá nak sza va za ta szük sé ges. 27. cikk (1) A bí ró ság ha tör vény más kép pen nem ren del ke zik ta nács ban ítél ke zik. (2 Tör vény ál tal meg ha tá ro zott ügyek ben és mó don nem hi va tá sos bí rák is részt vesz nek az ítél ke zés ben. (3) Egyes bí ró ként és a ta nács el nö ke ként csak hi va tá sos bí ró jár hat el. Tör vény ál tal meg ha tá ro zott ügyek ben, egyes bí ró ha tás kö ré ben bí ró sá gi tit kár is el jár hat, aki re e te vé keny sé ge so rán al kal maz ni kell a 26. cikk (1) be - kez dé sét. 28. cikk A bí ró sá gok a jog al kal ma zás so rán a jog sza bá lyok szö ve gét el sô sor ban azok cél já val és az Alap tör vénnyel össz - hang ban ér tel me zik. Az Alap tör vény és a jog sza bá lyok ér tel me zé se kor azt kell fel té te lez ni, hogy a jó zan észnek és a köz jó nak meg fe le lô, er köl csös és gaz da sá gos célt szol gál nak. 9

10 de ha tá ro zot tan kiállt a bí rói önigaz ga tá si mo dell mel - lett. Ja va sol ta to váb bá a 28. cikk el ha gyá sát, hi szen vé le mé nye sze rint ér tel me zé si mó dok meg ha tá ro zá - sá nak nincs he lye az Alap tör vény ben. 19 Az el nök hoz zá szó lá sá ra azon az ülés na pon nem rea gált sen ki. De ké sôbb sem tud hat tunk meg so kat az igaz ság szol gál ta tást érin tô jö vô be li ter vek rôl. Az Alap tör vényt mind össze sen ki lenc ülés na pon, több mint 44 órá ban tár gyal ta meg az Or szág gyû lés, be - leért ve az ál ta lá nos és rész le tes vi tá kat, a zá ró vi tát va la mint a sza va zá so kat is. Eb ben a 44 órá ban a Leg - fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek 22 per ces fel szó la lá sát le - szá mít va mind össze sen bô ne gyed órán át volt szó a bí ró sá gok ról az Alap tör vény vi tá já ban. A Kor mány egyet len tag ja sem mon dott egy mon da tot sem ró - la. A sport tal pél dául nagy ság ren dek kel hosszabb idôt fog lal koz tak a kép vi se lôk. 20 De néz zük, kik és mit szól - tak hoz zá té mánk ról. Ru bovsz ky György sze rint aki fel szó la lá sai ban ta - lán 1 per cet szen telt az igaz ság szol gál ta tás nak a Kor mány nak na gyobb sze re pet kell vál lal nia a bí rói igaz ga tá si te vé keny sé gek bôl. Hogy ez pon to san mit ta kar, hogy pon to san mi mer re és med dig, azt a vé le mé nye sze rint a sar ka la tos tör vé nyek meg vi ta tá - sa kor fog juk meg tud ni. 21 Bal sai Ist ván aki már két per cet fog lal ko zott e té - má val annyi ban rea gált a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö - ké nek fel szó la lá sá ra, hogy fel hív ta a fi gyel met: Ba ka ahe lyett, hogy meg ren de lé se ket ad na az Or szág gyû - lés nek, el nök ként te gyen az ügy hát ra lék csök ken té - séért. És hoz zá tet te: ez a prob lé ma is azt bi zo nyít ja, hogy rossz az önigaz ga tá si rend szer. 22 Var ga Ist ván, aki egy ne he zen ér tel mez he tô fel - szó la lá sá ban, csúcs tar tó ként 6 perc 18 má sod per cet fog lal ko zott a bí ró sá gok kal, lé nye gé ben azt fej tet te ki, hogy he lyes az önigaz ga tá si rend szer meg szün te - té se. A jö vô ben az Igaz ság ügyi Mi nisz té rium egy fô - osz tá lya le fog ja ven ni a mél tat lan ter he ket a bí ró - sá gok ról [ ] nem kell, hogy ap ró, pisz li csá ré dol gok - kal fog lal koz za nak, hogy hány bí ró sá gi ha tá ro za tot kell ven ni a bí ró sá go kon, az épü let felújí tá sa [ ] Ezt a felada tot le vesszük a bí ró sá gok vál lá ról, nem kell ez zel az alan tas do log gal fog lal koz ni 23 Vi tá nyi Ist ván más fél perc ben el mond ta, hogy nem baj, ha most még szin te sem mi nem lát szik az igaz - ság szol gál ta tás ra vo nat ko zó sza bá lyok ból, mert a rész let sza bá lyo kat a sar ka la tos tör vé nyek bôl le het majd megis mer ni. 24 Vé gül a rész le tes vi tá ban Vas Im re fej tet te ki négy perc ben, hogy miért ter jesz tet ték be azt a mó do sí tó ja vas la tot, mely sze rint 30 éves ko ra elôtt sen ki nem ne vez he tô ki bí ró nak, il let ve, a Kú ria el nö két a bí rák kö zül, a leg fôbb ügyészt pe dig az ügyé szek kö zül kell vá lasz ta ni 9 év re. 25 Egy do log ban egye zett min den hoz zá szó ló vé le - mé nye: a bí rói önigaz ga tás he lyett az igaz ga tá si felada tok nagy ré szét az igaz ság ügyért fe le lôs mi nisz - ter ve szi majd át. Mindez me rô ben új ál lás pont az egy hó nap pal aze lôt ti hez ké pest, ami kor még az OIT fenn - tar tá sa mel lett ér vel tek a kor mány pár ti kép vi se lôk. Csak hogy, mint ké sôbb lát ni fog juk, a le he tô sé gek tár há za ko ránt sem me rült ki, al kal mat ad va a kor - mány ol dal nak ar ra, hogy ál lás pont ját né hány hó nap - pal ké sôbb, az új szer ve ze ti sar ka la tos tör vény tár gya - lá sa kor har mad szor is meg tud ja vál toz tat ni, s az Alap - tör vény vi tá já ban vá zolt szer ve ze ti mo dell tôl gyö ke - re sen el té rô struk tú rát ja va sol jon. Az elô ter jesz tôk ne vé ben el mon dott zár sza vá ban Gu lyás Ger gely sem fog lal ko zott az zal, hogy a Leg fel - sôbb Bí ró ság el nö ké nek fel ve té sei re vá laszt ad jon. Egyet len gon do lat kör ben fog lal ko zik mind össze sen az igaz ság szol gál ta tás sal, s ezt ér de mes szó sze rint idézni: Az Alap ter ve zet tel je sen egyér tel mû vé te szi, hogy egy kel lôen rész le tes ál lam szer ve ze ti sza bá lyo zást is ma gá ban fog la ló alap tör vényt ter jesz tet tünk elô. Eb - bôl pe dig az kö vet ke zik, hogy a ko ráb bi sza bá lyo zá - si szint mély sé gét fenn kell tar ta ni. Úgy gon dol juk, hogy en nek ez a ter ve zet, ez a tör vény ja vas lat ele get tesz. Ele get tesz azért, mert egy részt tar tal má ban sem rö vi debb sem mi vel a ko ráb bi nál, és a sza bá lyo zás mély sé ge is leg fel jebb az igaz ság szol gál ta tás te rén nem éri el azt a szin tet, ami a ko ráb bi al kot mányt jel - le mez te. Ez egy ben cá fo la ta an nak a kri ti ká nak is, ami az zal vá dol ta a je len le gi kor mány koa lí ció párt jait, hogy az ör dö göt a rész let sza bá lyok ban, a sar ka la tos tör vé - nyek ben kí ván ják el rej te ni. 26 Nos igen. Le het vi tat koz ni azon, hogy va ló ban cá - fo lat-e ez. Az igaz ság szol gál ta tás vo nat ko zá sá ban azon ban ál ta la is elis mer ten nem az. 4. Mó do sí tó ja vas lat az Alap tör vény hez a bí rák elô re ho zott nyug dí ja zá sa Az Or szág gyû lés Al kot mány ügyi bi zott sá gá nak kor - mány pár ti el nö ke, je len leg al kot mány bí ró, feb - ruár 2-án nyúj tot ta be az Or szág gyû lés hez az ún. sem - mis sé gi tör vény ter ve ze tet, mely ér tel mé ben a os tö meg osz la tá sok kal kap cso lat ban szü le tett, ki zá ró lag rend ôri val lo má so kon és je len té se ken ala - pu ló bí rói íté le te ket a bí ró ság megis mé telt el já rás ban kö te les sem mis nek nyil vá ní ta ni. 27 Azaz a jog sza bály nem csu pán az el já rás megis mét lé sé re kö te le zi a bí - ró sá go kat, ha nem a dön tés tar tal mát is meg ha tá roz - za. A Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ke feb ruár 16-án köz - le mény ben til ta ko zott a ter ve zet el len, ugyanis vé le - mé nye sze rint az sér ti a bí rók sza bad mér le ge lé si jo gát, ami ko moly al kot má nyos prob lé mát je lent. 28 Ez volt az el sô eset, hogy az el nök nyílt és éles kri ti - kát fo gal ma zott meg a Kor mány és a kor mány zó pár - tok te vé keny sé gé vel kap cso lat ban. Hoz zá kell ten ni, hogy a ja vas lat az OIT- ban és a bí rói ka ron be lül is ko - moly in du la to kat vál tott ki. 19 nap pal ezután, a kor mány pár tok az Alap tör - vény hez be nyúj tot tak egy mó do sí tó in dít ványt, amely - nek el fo ga dá sá val a bí rák 62 éves ko ruk ban kö te le - sek nyug díj ba vo nul ni. A ja vas lat sze rint A bí rói szol - gá la ti jog vi szony leg fel jebb az ál ta lá nos öreg sé gi nyug díj kor ha tár be töl té séig áll hat fenn. 29 A ja vas lat szé les kör ben fel há bo ro dást kel tett, és so kan a Kor - mány a bí rák kiál lá sa miat ti bosszú ja ként ér té kel ték az in dít ványt. A kor mány pár tok két dol got bi zony - gat tak: egy részt, hogy a ren del ke zés a diszk ri mi ná - ciót szün te ti meg, hi szen azo nos sá vá lik a nyug díj kor - ha tár, más részt, hogy Eu ró pa-szer te így van ez. A baj csak az, hogy egyik ál lí tás sem igaz. A ren del ke zés miatt nem csak a bí rák let tek az egye dü liek Eu ró - pa-szer te, akik nek a nyug díj kor ha tár eléré se nem 10

11 le he tô sé get, ha nem kö te les sé get je lent a nyug díj ba vo nu lás ra, ha nem csak az ô ese tük ben ren del ke zik ma ga az Alap tör vény a nyug dí ja zá si sza bá lyok ról. Vi - szont tény, hogy a me gyei és táb la bí ró sá gi el nö kök két har mad ré sze, a Leg fel sôbb Bí ró ság bí rái nak pe - dig az egy har mad ré sze nyug díj ba kény sze rült a mó - do sí tó ja vas lat miatt. So kat mon dó, hogy a ren del ke - zés nem az alap ja vas lat ban sze re pel, sôt, még nem is mó do sí tó ja vas lat ként, ha nem kap cso ló dó mó do sí tó ja vas lat ként nyúj tot ták be. Ez, amel lett, hogy a ja vas - lat kon cep cio ná lis mi vol tát ele ve ki zár ja, konk ré tan azt je len ti, hogy a tör vény ja vas lat ál ta lá nos vi tá já nak le zá rá sa után ju tott eszé be a két kor mány párt frak - ció ve ze tôi nek kö zös ja vas lat ban elô ter jesz te ni. S hogy mi a hi va ta los in do ka? A ja vas lat in do ko lá sa tel jes ter - je del mé ben így szól: A kap cso ló dó mó do sí tó ja vas - lat pon to sít ja a tör vény ja vas lat szö ve gét és a bí rák ki - ne ve zé sé re al só, il let ve bí rói jog vi szony ban fel sô kor - ha tárt ál la pít meg. Ta lán ér de mes lett vol na, már csak a lát szat miatt is, egy ki csit bô vebb in do ko lást ír ni. An nál is in kább, mert ne héz ra cio ná lis ma gya rá - za tot ta lál ni ar ra, hogy a re ván son kí vül mi le het az in do ka an nak, hogy a Kor mány ami kor leg fôbb cél - ki tû zé se az igaz ság szol gál ta tás sal kap cso lat ban az el - já rá sok gyor sí tá sa a bí rói kar leg ta pasz tal tabb 10 15%-át egy szer re kí ván ja nyug díj ba kül de ni. E té má val kap cso lat ban az el múlt év ti ze dek ben pél dát lan nyílt ság gal és eréllyel til ta koz tak a bí ró sá gi ve ze tôk: a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ke, va la mint az íté - lô táb lák és a me gyei bí ró sá gok el nö kei. Le vél ben for - dul tak az or szág és az Eu ró pai Unió nyil vá nos sá gá - hoz. Né hány sort ér de mes idéz ni a le vél bôl: A ja vas lat el len té tes a nyug díj kor ha tár eme lé sé - re irá nyu ló eu ró pai és ha zai tö rek vé sek kel, va la mint a bí rák ma ga sabb nyug díj kor ha tá rá ra vo nat ko zó nem zet kö zi gya kor lat tal is. A ki zá ró lag bí rá kat érin - tô ja vas lat diszk ri mi na tív és el len tét ben áll a bí rók füg - get len sé gé re, jog ál lá sá ra, el moz dít ha tat lan sá gá ra vo - nat ko zó legalap ve tôbb nem zet kö zi sza bá lyok kal és el vek kel. [ ] Ért he tet len az is, miért ér de mes a bí rák nyug - díj kor ha tá ra ar ra, hogy az Alap tör vény ren del kez zen ró la. Egyet len vá lasz kí nál ko zik, hogy ez a de mok ra - ti kus jog ál lam alap el vei vel el len té tes jog al ko tás ne le - gyen meg tá mad ha tó az Al kot mány bí ró ság elôtt. Ez az in do ko lat lan lé pés po li ti kai szán dé kot sej tet. Ezt a fel té te le zést erô sí ti az Eu ró pá ban el sôk kö zött be ve - ze tett bí ró sá gi önigaz ga tá si mo dell fel szá mo lá sá ra va - ló tö rek vés [ ] Kép te len ség nek tart juk, hogy 21 év vel a rend szer - vál tás után, egy az Eu ró pai Unió so ros el nö ki tisz tét be töl tô or szág ban új ra a de mok rá cia mi ni mum ér té - keiért kell küz de nünk. 30 A na gyob bik kor mány párt frak ció ve ze tô je ar ra a kér dés re, hogy miért kel lett a bí rák nyug dí ja zá sá ról az Alap tör vény ben ren del kez ni, egy lap meg ke re sé - sé re csak ennyit mon dott: Ta lán sze ren csé sebb lett vol na, ha nem az Alap tör vény ben ren dez zük, de így ala kult. 31 A Leg fel sôbb Bí ró ság né hány bí rá ja az Al kot mány - bí ró ság hoz for dult, s kér ték az ál lam fôt, hogy ne ír ja alá a tör vényt. 32 A tes tü let egyelô re nem dön tött a bead vány ról, az ál lam fô pe dig, ahogy beik ta tá sa óta ki vé tel nél kül az összes tör vényt, ezt is aláír ta. Az el len zé ki pár tok sze rint a ja vas lat szol gált még egy célt is. A nyug díj ba kény sze rí tett bí ró sá gi ve ze - tôk man dá tu ma nagy já ból a Kor mány man dá tu má - nak vé géig, sok eset ben an nál to vább tar tott vol - na. Már pe dig az el múlt más fél év azt bi zo nyí tot ta, hogy ahol csak le het, a Kor mány sa ját je lölt jei re cse - ré li az ál la mi ve ze tô ket. 33 E szán dé kot lát szik alá tá - masz ta ni a ren del ke zés sel szin te egy idô ben be ve ze - tett ki ne ve zé si mo ra tó rium. Egy, má jus 20-án be nyúj - tott kép vi se lôi ön ál ló in dít vány alap ján a ja nuár el se jéig ter je dô idô szak ban bí ró sá gi ve ze tôi tiszt ség - re pá lyá zat nem ír ha tó ki, a már kiírt pá lyá zat nem bí - rál ha tó el, to váb bá bí ró sá gi ve ze tô nem ne vez he tô ki és bí ró sá gi ve ze tôi tiszt ség egyéb mó don sem tölt he - tô be. 34 Ez a gya kor lat ban azt ered mé nyez te, hogy az új ve ze tô ket csak az új sar ka la tos tör vény ál tal meg - ha tá ro zott ak kor még nem is mert rend alap ján az új ve ze tô, ve ze tô tes tü let, vagy a Kor mány ne vez he - ti ki. A ja vas lat az zal in do kol ta a vál toz ta tást, hogy a megüre se dett bí rói ve ze tôi ál lás he lye ket ak kor ér de - mes be töl te ni, ami kor az új feladat elosz tá si rend alap - ján meg tör té nik az or szá go san ará nyos mun ka ter he - lést biz to sí tó ál lás he lyek elosz tá sa az egyes bí ró sá gok kö zött. 35 Bi zo nyos bí ró sá gi ve ze tôi ál lás he lyek nél pél dául ta nács el nö kök ez vál lal ha tó ál lás pont. Azon - ban ép pen a leg fôbb bí ró sá gi ve ze tôk ese té ben nem az. A me gye rend szert a Kor mány köz tu dot tan fent kí ván ta tar ta ni, s az ah hoz kap cso ló dó bí ró sá gi szin - tet is. A me gyei bí ró ság el nö ke, il let ve el nök he lyet te - se stá tu szá nak meg vál to zá sa te hát köz tu dot tan nem volt terv. Per sze, le het hi vat koz ni, még hoz zá lo gi kus ér vek alap ján a sza bá lyo zás egy sé ges sé gé nek elô nyei - re. És el kell is mer ni, a kor mány zat el múlt más fél éves sze mély ze ti po li ti ká já nak is me re te nél kül én is lé nye - ge sen ke vés bé let tem vol na gya nak vó a ren del ke zés va ló di cél ját il le tôen. Az el ha mar ko dott jog al ko tás ha mar újab bat ge - ne rált. A Kor mány rá jött ugyanis, hogy a ja nuár el se - jé vel nyug díj ba vo nu ló bí rá kat mi ni má li san 3, de fô sza bály sze rint 6 hó nap mun ka vég zés nél kü li fel men - té si idô il le ti meg. Így a bí rói kar leg ta pasz tal tabb 10 szá za lé ká nak azon na li tá vo zá sá val összeom lott vol na a rend szer. Ezért át me ne ti ren del ke zést csa tolt a Bszi.- hez amit el fo ga dá sa után át ve ze tett az új Bszi.- be is, mely sze rint azok nak a bí rák nak, akik a nyug díj - kor ha tárt ja nuár 1. elôtt töl töt ték be, ja nuár el se jén, akik pe dig de cem ber 31-ig töl tik be, azok nak jú lius 1-jé vel kez dô dik a fel men té si ide je. A prob lé ma ez zel a ren del ke zés sel csak az, hogy al - kot mány el le nes, hi szen az Alap tör vény sze rint a bí - rói szol gá la ti jog vi szony leg fel jebb az ál ta lá nos öreg - sé gi nyug díj kor ha tár be töl té séig áll hat fenn. Már pe - dig a fel men té si idô a szol gá la ti jog vi szony ré sze A bí ró sá gok szer ve ze té rôl és igaz gatá sá ról szó ló (Bszi.), va la mint a bí rák jog ál lá sá ról és ja va dal ma zá sá ról szó ló (Bjt.) sar ka la tos tör vé nyek Az Or szág gyû lés együt tes vi tá ban tár gyal ta meg a két sar ka la tos tör vény ja vas la tot. A vi ta mégis, szin te ki - zá ró lag a szer ve ze ti tör vény rôl szólt. Ez nem is meg - le pô, hi szen a szer ve ze ti tör vény a bí ró sá gi igaz ga tás 11

12 rend sze rét ala kí tot ta át, míg a má sik, eh hez mér ten cse kély vál to zást ho zott. Mint hogy nem a szer ve ze ti és a jog ál lá si tör vény rész le tes elem zé sét tûz tem ki cé lul, nem fog lal ko zom a Bszi. és a Bjt. összes meg - vál to zott ren del ke zé sé vel, ha nem alap ve tôen köz jo - gi szem lé let mó dot al kal maz va, csu pán azok ér té ke - lé sé re szo rít ko zom, ame lyek a bí ró sá gok köz jo gi stá - tu sát, a fé kek és el len sú lyok rend sze ré nek kül sô és bel sô vo nat ko zá sait, az igaz ga tá si struk tú ra átala kí - tá sát s ezen ke resz tül a bí rói füg get len sé get érin tik. Sôt, mint hogy a meg ha tá ro zott szem pont rend szer alap ján a Bjt.-rôl csu pán egyet len ren del ke zés sel kap - cso lat ban ala kult ki vi ta, a tör vényt csak a rész le tes vi ta elem zé se kor és csu pán e ren del ke zés sel össze - füg gés ben tár gya lom. a) A bí ró sá gok szer ve ze té rôl és igaz ga tá sá ról szó ló tör vény vi tá ja A tör vény tel je sen átala kí tot ta a bí ró sá gi igaz ga tás rend sze rét. Az ed di gi bí ró sá gi önigaz ga tá si mo dellt meg szün tet ve, az OIT és an nak el nö ké nek jog kö reit egy-két új jal ki bô vít ve az újon nan felál lí tott OBH el nö ke egy sze mély ben vet te át. A tör vény össze sen több mint 50 pont ban rész le te zi az el nök feladat kö - rét. Te kin tet tel ar ra, hogy el len tét ben az OIT két - har ma dá val az OBH el nö két nem a bí rák, ha nem az Or szág gyû lés vá laszt ja, még hoz zá 9 év re, az el nök nem te kint he tô a bí rói önigaz ga tás ré szé nek. En nek el le né re az új tör vény az összes fon to sabb stá tusz - dön tést az el nök egy sze mé lyi ha tás kö ré be utal ja. Igaz - ga tá si te vé keny sé ge fe lett a kont rollt a bí rák ál tal meg vá lasz tott Or szá gos Bí rói Ta nács (a to váb biak ban OBT) hi va tott biz to sí ta ni. E ta nács nak a szol gá la ti bí - ró ság tag jai nak ki ne ve zé sén és a va gyon nyi lat ko za - tok kal kap cso la tos el lenôr zé si el já rás le foly ta tá sán felül sem mi lyen ér de mi jog kö re nincs. Vé le mé nyez, ja vas la tot tesz kez de mé nye zés re, elô ze tes vé le ményt nyil vá nít, jel zés sel él, éven te köz zé te szi vé le mé nyét, stb. Nincs azon ban vé tó- vagy együtt dön té si jo ga egyet len olyan dön tés ben sem, ame lyet az OBH el - nö ke meg hoz. Az OBH el nö ké nek sze mé lyé vel kap - cso la tos jog kö re, hogy kez de mé nyez he ti fel men té sét az Or szág gyû lés nél. A dön tést azon ban a par la ment hoz za meg. Ami még a fen ti szem pont rend szer alap - ján fon tos: az új rend szer ben a szak mai és az igaz ga - tá si fel sô ve ze tés ket té vált, a szak maiért a Kú ria el - nö ke, az igaz ga tá siért pe dig az OBH el nö ke lett fe le - lôs. A Leg fel sôbb Bí ró ság ne ve Kú riá ra, a me gyei bí ró sá go ké tör vény szék re, a vá ro si bí ró sá go ké pe dig já rás bí ró ság ra vál toz tak. 37 Mie lôtt a tar tal mi ér vek rôl szól nék, meg kell em lí - te ni a ja vas lat be nyúj tá sá nak elôz mé nyeit is. Il let ve, ta lán he lye sebb, ha úgy fo gal ma zok, hogy an nak hiá - nyát. Míg az Al kot mány bí ró ság ról szó ló sar ka la tos tör vényt egyez tet ték az Al kot mány bí ró ság el nö ké vel, az Ál la mi Szám ve vô szék rôl szó lót an nak el nö ké vel, a Leg fôbb Ügyész ség rôl szó lót a leg fôbb ügyésszel, az or szág gyû lé si biz to sok ról szó lót az om buds man nal, ad dig a bí ró sá gi szer ve zet rôl szó ló sar ka la tos tör vényt be nyúj tá sa elôtt nem lát ta sem a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ke, sem az OIT. De nem csak a tör vény ter ve ze - tet, ha nem a mö göt te ál ló kon cep ciót sem. 38 A ja vas - lat te hát jog al ko tá si tör vény ben elôírt egyez te té si kö - te le zett sé get meg sért ve ke rült a T. Ház elé. 39 Ezt nem pó tol ja, vált ja ki az sem, hogy a Kor mány ta lált ma - gá nak egy olyan bí rói ci vil szer ve ze tet a Ma gyar Bí - rói Egye sü le tet, ame lyik ben meg vi tat ták a ja vas la - tot. 40 S itt meg kell je gyez ni, hogy sa ját hon lap juk ta - nú sá ga sze rint, az egye sü let azon ta nács ko zá sain, ame lye ken a bí ró sá gi sar ka la tos tör vé nyek rôl kon zul - tál tak, rend sze re sen je len vol tak és fel szó lal tak kor - mány pár ti or szág gyû lé si kép vi se lôk, va la mint az igaz - ság ügyi ál lam tit kár, el len zé ki kép vi se lôk azon ban nem kap tak meg hí vást a ren dez vé nyek re. 41 Mindez pe dig leg fô kép pen egy friss al kot mány bí ró sá gi ha tá ro zat 42 tük ré ben fel vet he ti majd akár a tör vény köz jo gi ér - vény te len sé gét is. A Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ke zá ró mon da tai ban utalt ar ra, hogy a finn igaz ság ügyi re - form, me lyet Eu ró pa-szer te elis me rés övez, egy 3 éves fo lya mat ered mé nye volt. 43 A tör vény ja vas lat ál ta lá nos vi tá ja öt órán ke resz tül folyt. A kor mány pár ti fel szó la lók megis mé tel ték a mi - nisz te ri ál ta lá nos in do ko lás ér veit. A ve zér szó nok fel - szó la lá sá nak je len tôs ré sze az in do ko lás szó sze rin ti összeol ló zá sa volt. Ô, az elô ter jesz tô ál lam tit kár és a to váb bi fel szó la lók ar ról be szél tek, hogy a bí ró sá gi önigaz ga tá si rend szer nem vál tot ta be a hoz zá fû zött re mé nye ket, megújí tás ra al kal mat lan, és nem elég ope ra tív, hi szen ha von ta csu pán egy szer ülé se zik az OIT, va la mint nem tud ta biz to sí ta ni az el já rá sok idô - sze rû sé gét, és az ügy te her meg fe le lô elosz tá sát. Ezen kí vül, az OIT tag jai rend sze rint a bí ró sá gi ve ze tôk kö - zül ke rül tek ki, így ön ma gu kat el lenôriz ték, s sa ját bí - ró sá gaik fe lett gya ko rol tak kont rollt. Az ope ra tív mû - kö dés hez, a lét szám gaz dál ko dás hoz az OBH el nö ké - nek szé les kö rû esz köz rend szer re van szük sé ge. Az, aki az el len zék bôl lo já lis ve ze tô ki vá lasz tá sá nak ter - vé rôl, és a bí ró sá gok Kor mány ál ta li meg szál lá sá ról be szél, meg sér ti az összes bí rót, hi szen azt ál lít ja, van - nak kö zöt tük el fo gul tak és po li ti kai lag el kö te le zet tek. Mind a mi nisz te ri in do ko lás, mind a fel szó la lók az ope ra ti vi tás miatt az egy sze mé lyi fe le lôs ség elô nyei - re hív ták fel a fi gyel met. Több fel szó la ló az igaz ga - tást az igaz ság ügyi tár cá hoz he lyez te vol na, de ál lás - pont juk sze rint ez a je len le gi át po li ti zált hely zet ben hi ba lett vol na. 44 A Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ke a tör vény ja vas la tok - kal kap cso la tos ész re vé te leit mely ben igen rész le - tes szak mai ja vas la to kat tett el jut tat ta az Or szág - gyû lés el nö ké hez, a köz igaz ga tá si és igaz ság ügyi mi - nisz ter hez, va la mint az Or szág gyû lés Al kot mány ügyi bi zott sá gá nak el nö ké hez, s a tör vény ja vas lat ál ta lá - nos vi tá já ban, fel szó la lá sá ban kiemel te a ja vas lat tal kap cso la tos leg fôbb ag gá lyait is. Rá mu ta tott ar ra, hogy az el já rá sok las sú sá gáért, és az arány ta lan mun - ka te he rért nem el sô sor ban az igaz ga tá si mo dell a fe - le lôs, ha nem az igaz ság szol gál ta tá si rend szer alul fi - nan szí ro zott sá ga, a torz bí ró sá gi szer ve zet, amely sok eset ben még a Tria non elôt ti ál la pot ra épít, a nem egy szer mél tat lan mun ka kö rül mé nyek van, ahol 5 bí ró dol go zik egy szo bá ban, az in for ma ti kai rend - szer hiá nyos sá gai, stb. Ezek megol dá sa jog al ko tói és kor mány za ti feladat kör, nem pe dig igaz ga tá si kér dés, az OIT pe dig évek óta ered mény te le nül küzd tá mo - ga tá sért. Je lez te, hogy bár ez a Kor mány tö rek vé se, még sem vá lik el min den hol a szak mai és az igaz ga - tá si ve ze tés. Az igaz ga tá si ve ze tô jog al ko tá si jog kö - rei nek a Kú ria el nö ké nél len ne a he lye. Fur csáll ta, 12

13 hogy míg né hány hó nap pal aze lôtt a Kor mány a meg - re for mált OIT mel lett tet te le a vok sát, most kon cep - cio ná lis for du lat tal meg szün te ti azt. Fel szó la lá sá ban éle sen bí rál ta az OBH el nö ké nek jog kö reit. Vé le mé - nye sze rint a tör vény ja vas lat ban meg fo gal ma zott kor lát lan, át lát ha tat lan és el lenôriz he tet len ha ta lom jog kö rei ben és megol dá sai ban pél dát lan a mai Eu ró - pá ban. Ott is, ahol mû kö dik igaz ság szol gál ta tá si ta - nács, és ott is, ahol az igaz ga tá si felada tok nagy ré - szét az igaz ság ügyi mi nisz té rium lát ja el mond ta. Az az érv pe dig, mely sze rint az OBH el nö ké nek jog - kö re megegye zik az OIT el nö ké nek jog kö ré vel, nem fe lel meg a va ló ság nak, hi szen az OIT el nö ke csak ak - kor dönt he tett ön ál lóan ki ne ve zés rôl, ha egyetér tett a bí rói szak mai tes tü le tek ja vas la tai val ha nem, ak - kor a jog a tes tü let re szállt, ad dig az OBH el nö ké - nél ez a kor lá to zás nem áll fenn. A bí ró sá gok köz - pon ti igaz ga tá sá nak felügye le té re lét re ho zan dó OBT, meg fe le lô ha tás kör hiá nyá ban, a leg ki sebb mér ték - ben sem be fo lyá sol hat ja az OBH el nö ké nek sze mé lyi és egyéb dön té seit, ráadá sul gyak ran vál to zó tag jai - nak elô me ne te le, tel je sít mé nyük ér té ke lé se tel jes egé - szé ben az el lenôr zött sze mély tôl függ. 45 A fel szó la lá - sá ban fog lal ta kon kí vül min den kép pen em lí tést ér de - mel a 30 ol da las ész re vé te lei ben meg fo gal ma zott né hány to váb bi szem pont. Az el nök vé le mé nye sze - rint a bí ró ság költ ség ve té sét úgy kel le ne megál la pí - ta ni, hogy az ne le gyen ke ve sebb az elô zô évi nél, s a bí ró sá gi út ra tar to zó ügyek kö rét tör vény csak a feladat el lá tá sá hoz szük sé ges pén zü gyi fe de zet egyide jû biz to sí tá sá val bô vít hes se. Az OBH el nö ke a tör vény alap ján nem a bí rói ön kor mány zat kép vi se - lô je. Így az egy sze mé lyi, kor lá tok nél kü li ki ne ve zé si jog kö rei al kot mány- és nem zet kö zi jog el le ne sek le - het nek. Az Eu ró pai Bí rói Egye sü let vé le mé nye sze - rint a bí ró sá gi ve ze tôk ki ne ve zé sé nek egy sze mély re tör té nô át ru há zá sa nem áll össz hang ban az eu ró pai szten der dek kel. 46 Az el len zé ki pár tok egyetér tet tek ve le, és sok eset - ben elis mé tel ték az el nök kri ti káit. Az ál ta lam he lyes - nek tar tott igaz ga tá si mo dell rôl már ír tam. A szer ve - ze ti tör vénnyel kap cso la tos ál lás pon tom pe dig az el - len zé ki kri ti kák is mer te té sé vel vál tom ki, hi szen azok kal akár csak a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek ér ve lé sé vel ma ra dék ta la nul egyetér tek, sôt, az el - len zé ki ér vek jó ré szét ma gam fo gal maz tam az Or - szág gyû lés ben a vi ta so rán. Az el len zé ki kép vi se lôk nem va ló di érv nek, ha nem a ja vas lat si lány ideo ló giai megala po zá sá nak tar tot - ták, hogy az, az el já rá sok gyor sí tá sa ér de ké ben tör - té nik. Kiemel ték, hogy az ilyen ér ve lés cél ja nem más, mint hogy az em be rek kö ré ben, akik szá má ra szub - jek tí ve min dig hosszú nak és kö rül mé nyes nek tûn nek az el já rá sok, szim pá tiát éb ressze nek a ja vas lat iránt. Meg jegy zem, egyetért ve az egyik bu da pes ti jo gi kar jog szo cio ló giai tan szék ve ze tô jé vel, aki e re form mal kap cso la to san je gyez te meg: egy dik ta tú ra le gi ti mi - zá lá sa min dig a ha té kony ság nö ve lés al kal ma zá sá ban rej lik. De foly tat va az ér ve ket, sa ját in for má cióik, va - la mint a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek ér vei alap ján, hang sú lyoz ták, hogy az el já rá sok hossza va ló já ban meg fe lel az eu ró pai át lag nak. Az OBH el nö ké nek jog - kö reit il le tô szak mai kri ti kán felül meg fo gal maz ták, hogy az a cent ra li zá ció egyik újabb ál lo má sa, egy lo - já lis ve ze tô meg vá lasz tá sá val a bí ró sá gi rend szer re kí - ván a Kor mány be fo lyást gya ko rol ni, s ez az új rend - szer ezt le he tô vé is te szi. A bí rói füg get len ség két att - ri bú tu ma, hogy a bí ró dön té sei nél nem uta sít ha tó és stá tu szá ban füg get len. Az OBH el nö ke, aki vár ha tóan a kor mány fô bi zal mi em be re lesz, egye dül dönt majd ar ról, hogy ki le gyen bí ró, és bí ró sá gi ve ze tô. Így ki - ne vez het egy ne ki meg fe le lô bí ró sá gi el nö köt, aki tet - szé se sze rint ál lít ja majd össze a bí rói ítél ke zô ta ná - cso kat. Az OBH el nök dönt a kol lé gium ve ze tô sze - mé lyé rôl, aki szig nál ja az ügye ket az egyes ta ná csok ra. Al sóbb fo kon pe dig ez még egy sze rûbb. Ezért ha a bí rák pár tat lan sá gá ban hisz nek is a rend szer ma ga le he tô vé te szi, hogy a kor mány fô aka ra ta el jus son az ítél ke zô bí róig. Ha pe dig ezt a rend szer le he tô vé te - szi, ak kor az nem jó. Kiik tat ják az igaz ság szol gál ta tá - si rend sze ren be lü li fé kek és el len sú lyok rend sze rét. Nem is szól va ar ról, hogy az OBH el nö ke a tör vé - nyes bí ró hoz va ló jo got meg sért ve az il le té kes sé gi sza bá lyok tól el tér het, és dönt het ar ról, hogy az ügyet me lyik bí ró sá gon bí rál ják el. Az OIT ame lyik tes tü - let ed dig a bí rák és bí ró sá gi ve ze tôk ki ne ve zé sé rôl dön tött tag jai nak két har mad ré szét a bí rák köz vet - le nül vá lasz tot ták. Az OBH el nö két pe dig a kor mány - pár tok most egye dül meg tud ják vá lasz ta ni. Ci ni kus - nak tar tot ták azt az ér ve lést, mely sze rint ga ran ciá lis elem, hogy az el nö köt az OBT ja vas la tá ra az Or szág - gyû lés el moz dít hat ja. Eh hez ugyanis két har ma dos több ség kell, ami re még egy szer a kö zel jö vô ben vár - ha tóan nem lesz pél da. Az igaz ság szol gál ta tás füg - get len sé ge így ve szély be ke rül. A ter ve zet nem meg - re for mál ni, ha nem szét ver ni akar ja a bí rói önigaz ga - tás rend sze rét, már pe dig szük ség az elôb bi re vol na. Ki fo gás ként me rült fel, hogy a ja vas la tot köz tu dot - tan az egyik kor mány pár ti eu ró pai par la men ti kép vi - se lô ír ta, s a mi nisz ter azt csu pán be nyúj tot ta. Így meg je lent a stró man kép vi se lôk után a stró man mi - nisz ter in téz mé nye is. Min den el len zé ki párt ki fo gá - sol ta, hogy az OBH el nö ke ak kor is meg tart hat ja po - zí ció ját, ha meg szû nik a bí rói szol gá la ti vi szo nya, így le het olyan idô szak, ami kor a bí ró sá go kat nem bí ró ve ze ti majd. Ugyan csak azt, hogy az el nök man dá tu - má nak hossza 9 év, ami ön ma gá ban is ir reá li san hosszú idô, de le jár ta után is hi va tal ban ma rad hat utód ja meg vá lasz tá sáig. Ezért amíg a je len le gi kor - mány több ség nek ma rad egy har mad nyi sza va za ta az Or szág gyû lés ben, 9 év el tel té vel is megaka dá lyoz hat - ja a hoz zá lo já lis ve ze tô le vál tá sát. Vé gül ki fo gá sol - ták, hogy a Kor mányt egy ilyen fon tos ügy ben nem a mi nisz ter kép vi se li, csu pán ál lam tit ká rai, akik a vi ta köz ben ráadá sul vál to gat ták egy mást. 47 A szer ve ze ti tör vény és a jog ál lá si tör vény rész le - tes vi tá ja az ál ta lá nos vi tá val el len tét ben kü lön folyt le. A szer ve ze ti tör vény ja vas lat hoz több mint száz mó - do sí tó ja vas lat ér ke zett, 8 ki vé te lé vel csak az el len zé - ki pár tok tól. Eze ket há rom cso port ra ér de mes bon - ta ni. Az el sô be a kor mány pár ti (egyé ni kép vi se lôi, bi - zott sá gi és zá ró sza va zás elôt ti) mó do sí tó in dít vá nyok so rol ha tók. Ezek kö zül egyet len olyan van, ame lyik ér dem ben érin ti a Kú ria el nö két, de er rôl len tebb szó - lok bô veb ben. A töb bi kor mány pár ti in dít vány nyelv - ta ni és ki sebb szak mai mó do sí tá so kat tar tal maz. A má so dik kör be azok az el len zé ki in dít vá nyok tar - 13

14 toz nak, ame lyek az ál ta lá nos vi tá ban el hang zott szem pon tok alap ján kí ván ták átala kí ta ni a bí ró sá gi igaz ga tás rend sze rét. A har ma dik ba pe dig azok az ál - ta lam be nyúj tott mó do sí tó in dít vá nyok so rol ha tók, me lye ket a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek 30 ol da las vé le mé nye alap ján nyúj tot tam be, hogy így a for má - lis kö ve tel mé nyek nek ele get té ve meg tár gyal has sa azo kat a T. Ház. Az utób bi két cso port ból a ja vas la - tok több mint 90%-át még sza va zás ra sem en ged te az Al kot mány ügyi bi zott ság a ple ná ris ülés elé. Így a be ter jesz tett ere de ti in dít ványt lé nye gi vál to zá sok nél - kül fo gad ta el az Or szág gyû lés. 48 A tör vény ja vas lat rész le tes vi tá já ban és a szak bi zott sá gi vi ták ban a kép - vi se lôk a mó do sí tó ja vas la taik vé del mé ben gya kor la - ti lag megis mé tel ték az ál ta lá nos vi tá ban el hang zot - ta kat. Ugyanez igaz a zá ró vi tá ra is, az zal az el té rés - sel, hogy mi vel a kép vi se lôk a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek man dá tu ma le jár ta elôt ti el moz dí tá sá nak ter vé vel ek kor ta lál koz tak elô ször, az egy órás vi ta nagy ré sze er rôl folyt. 49 b) A bí rák jog ál lá sá ról és ja va dal ma zá sá ról szó ló tör vény vi tá ja Ahogy a be ve ze tô ben em lí tet tem, csu pán egy vo nat - ko zás ban ala kult ki vi ta a Bjt.-vel kap cso lat ban. Az OBH el nö ké nek Bszi.- ben meg ha tá ro zott ki ne ve zé sit jog kö rét egé szí ti ki az a ren del ke zés, mely sze rint az el nök a bí rák és bí ró sá gi ve ze tôk ki ne ve zé se kor nincs köt ve a bí rói szer ve ze tek ál tal a pá lyá zat ered mé nye - kép pen megál la pí tott sor rend hez. Sôt, egy ren del ke - zés le he tô vé te szi azt is, hogy az el nök pá lyáz ta tás nél kül ne vez zen ki bí rá kat. E ren del ke zés sel kap cso - lat ban kri ti ka ként hang zott el, hogy az nem más, mint a köz igaz ga tás te rü le tén már be vált mód szer átül te - té se az igaz ság szol gál ta tás rend sze ré be. En nek lé nye - ge, hogy a lo já lis fel sô ve ze tô pá lyá zat kiírá sa nél kül, avagy a pá lyá za ti ered mény tôl el tér ve azt ne vez hes - sen ki, akit akar, meg te remt ve ez zel a hoz zá hû egyéb ként egy pá lyá za ti rend szer ben akár esély te len beosz tot tak ki ne ve zé sé nek le he tô sé gét. Így könnyeb ben kiala kít hat ja az ô el kép ze lé seit tá mo ga - tó, hoz zá és raj ta ke resz tül a kor mány zat hoz kö - tô dô sze mé lyi kört. Pél dá ja ez an nak, hogy a Kor mány szá má ra a lo ja li tás az el sô, a szak mai rá ter mett ség pe dig csak a má so dik szem pont. Az OBH el nö ke pe - dig ez zel a le he tô ség gel kont roll nél kül él het majd. 50 Meg kell je gyez ni, hogy a kri ti ka csak rész ben volt jo - gos, hi szen a pá lyá zat nél kü li ki ne ve zé se ket csak szûk kör ben te szi le he tô vé a tör vény. Más részt vi szont a bí rói szer ve ze tek ál tal felál lí tott rang sor nem kö ti az OBH el nö két, a pá lyá za to kat pe dig az el nök ma ga ír - ja ki és bí rál ja el. Ez pe dig a gya kor lat ban szin te fe - les le ges sé te szi a pá lyáz ta tást. Ál ta lá nos ság ban el - mond ha tó, hogy az új Bjt. a ré gi jog ál lá si tör vény több fe je ze tét egy az egy ben le má sol ta. A vál to zá sok ja - va részt ahogy a mi nisz te ri in do ko lás is ír ja a szer - ve ze ti tör vénnyel össze füg gés ben je len nek meg. S vé - gül kieme lést ér de mel, hogy a tel jes tör vé nyen vé gig vo nul, hogy az elô zô jog ál lá si tör vény hez ké pest lé - nye ge sen szé le sebb ha tás kör rel ren del ke zik a köz - pon ti igaz ga tás a bí rák stá tu szát érin tôen. Le gyen az a tel je sít mény ér té ke lés, az át he lye zés, az al kal mas sá - gi vizs gá lat, vagy ép pen az elô me ne tel. A bí rák jo gait sa ját stá tu szu kat érin tôen vi szont né hol pél dául a mun ka ügyi bí ró ság hoz for du lás ese té ben szû kí ti. Ha pe dig szem elôtt tart va, hogy a bí rói füg get len - ség egyik pil lé re a stá tusz be li füg get len ség mindezt össze vet jük az OBH el nök ha tás kö ré vel, ezt a tör vényt e vo nat ko zás ban, cél ját il le tôen, a Bszi. kiegé szí té sé - nek te kint het jük, mellyel lé nye ge sen gyen géb bé vál - nak a bí rói élet pá lya sta bi li tá sát biz to sí tó ga ran ciák. c) A leg fôbb ügyész és az OBH el nö ké nek ki je lö lé si jo ga Az Al kot mány bí ró ság de cem ber 19-én al kot - mány el le nes nek és a nem zet kö zi jog gal el len té tes nek mi nô sí tet te, ezért meg sem mi sí tet te a bün te tô-el já - rás jo gi tör vény né hány ren del ke zé sét, kö zöt tük azt is, hogy kiemelt ügyek ben az ügyész meg vá laszt hat - ja a vád eme lés he lyét, azaz jo got kap ar ra, hogy az il le té kes sé gi tör vény ren del ke zé sei tôl el té rô bí ró sá got je löl jön ki. 51 Az in do ko lás alap ján fel me rült an nak a le he tô sé ge, hogy az OBH el nö ké nek a Bszi.- ben biz - to sí tott ugyanezen jog kö re szin tén al kot mány sér tô. Legalábbis sok szak em ber így ér tel mez te a dön tést. A ha tá ro zat le het sé ges tar tal má ról már jó egy hét tel an nak nyil vá nos ság ra ke rü lé se elôtt cik kez tek az új - sá gok. Ezért az Al kot mány ügyi bi zott ság de cem ber 13-án mó do sí tó ja vas la tot nyúj tott be az alap tör vény át me ne ti ren del ke zé sei hez, mely ben al kot má nyi szint - re emel te a ha tá lyon kí vü li ren del ke zést, ráadá sul a jo got nem csak kiemelt ügyek ese tén biz to sí tot ta, ha - nem ál ta lá ban. 52 Meg kell je gyez ni, hogy a ja vas lat nem zet kö zi jog el le nes sé ge et tôl mit sem vál to zik. Ami pe dig a ki hir de tés elôt ti nyil vá nos ság ra ke rü lést és az ar ra adott jog al ko tói vá laszt il le ti: az Al kot mány bí ró - ság el nö ke le súj tó vé le ménnyel nyi lat ko zott er rôl A Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek man dá tu ma le jár ta elôt ti el moz dí tá sa va la mint az új bí ró sá gi ve ze tôk ki ne ve zé se (meg vá lasz tá sa) A Leg fel sôbb Bí ró ság el nö két man dá tu má nak le jár ta elôtt há rom tör vény hez be nyúj tott mó do sí tó ja vas lat - tal me nesz tet ték. Az el bo csá tás al kot má nyos alap ját a Ma gyaror szág Alap tör vé nyé nek Át me ne ti Ren del - ke zé sei cím mel, rend kí vül he te ro gén ren del ke zé se - ket tar tal ma zó, no vem ber 21-én be nyúj tott kép vi se lôi ön ál ló in dít vánnyal te rem tet ték meg, mely - ben ki mond ták, hogy az el nök meg bí za tá sa az Alap - tör vény ha tály ba lé pé sé vel meg szû nik. 54 Egy csak és ki zá ró lag ezt a ren del ke zést tar tal ma zó, no vem ber 20-án szin tén kép vi se lôi ön ál ló in dít vány ként be nyúj - tott al kot mány mó do sí tó (a de cem ber 31-ig ha tály - ban lé vô Al kot mányt mó do sí tó) ja vas lat a Kú ria el nö - ke meg vá lasz tá sá nak nap ját de cem ber 31-ben ha tá - roz za meg. 55 A ren del ke zés har ma dik lá ba a Bszi.- hez, no vem ber 23-án, a zá ró sza va zás nap ján be nyúj tott kép vi se lôi zá ró sza va zás elôt ti mó do sí tó ja vas lat lett, amely amel lett, hogy e tör vény ben is megerô sí ti az el nök man dá tu má nak meg szû né sét, ja nuár el se jei ha - tállyal ugyan csak fel men ti az el nök he lyet test is. 56 A Kor mány és a kor mány pár tok mind vé gig hang sú lyoz - ták, hogy nem sze mé lyi kér dés rôl van szó. 57 Mie lôtt azon ban hi telt ad nánk en nek, a nyug díj sza bá lyok meg vál toz ta tá sá hoz ha son lóan, ér de mes most is fi - 14

15 gyel met szen tel ni bi zo nyos kö rül mé nyek nek, kü lö nö - sen a ja vas lat idô zí té sé nek, az elôz mé nyek nek va la - mint a kor mány za tot kri ti zá ló más füg get len ve ze tôk sor sá nak. Az al kot má nyo zás fo lya ma tá ban, va la mint a bí ró - sá gi szer ve ze ti és jog ál lá si tör vé nyek ál ta lá nos vi tá já - ban még szó sem esett ar ról, hogy a Leg fel sôbb Bí - ró ság el nö ke, aki nek man dá tu má ból még több mint há rom év hát ra volt, ne ma rad na a ja nuár el se jé vel felál ló Kú ria el nö ke. Sôt, kor mány pár ti kép vi se lôk vé - gig azt han goz tat ták, hogy nem tör té nik más, mint hogy a leg fôbb bí rói fó rum ne ve a tör té nel mi ha gyo - má nyok fel tá masz tá sa miatt vál to zik meg, el nö ke ha - tás kö ré nek egy ré szét pe dig az OIT meg szû né sé vel át ve szi az új leg fel sô igaz ga tá si ve ze tô. Ez pe dig azt je len ti, hogy nem az in téz mény ala kul új ra, ha nem csak a ne ve vál to zik. Ép pen ezért nem kel lett sen ki - nek új ra pá lyáz nia. A Kú rián tit kár nô tôl a kol lé gium - ve ze tôig min den ki meg tart hat ta az ál lá sát, akár csak a me gyei bí ró ság ról tör vény szék re, vagy a he lyi bí ró - ság ról já rás bí ró ság ra ke resz telt bí rói szin ten. Az új jog ál lá si sar ka la tos tör vény konk ré tan a Kú ria ese té - ben is ren del ke zik er rôl. 58 De ugyanígy igaz ez a bí - ró sá gi szer ve ze ten kí vül is. Az om buds ma ni rend szer struk tú rá ja és el ne ve zé se is meg vál to zott, a ve ze tô a he lyén ma radt. 59 Az or szág ne vé nek meg vál to zá sá - val Ma gyar Köz tár sa ság he lyett Ma gyaror szág meg ma radt mond juk a köz tár sa sá gi el nök man dá tu - ma. De ta lán a leg sú lyo sabb érv, hogy sem az Alap - tör vény be, sem pe dig a szer ve ze ti és a jog ál lá si tör - vény ere de ti szö ve gé be nem ke rült be le az el nök man - dá tu má nak meg szün te té se. 60 Egyik tör vény vi tá já ban sem ér velt kor mány pár ti po li ti kus emel lett. Ez ele ve ki zár ja azt, hogy e lé pés a Kor mány kon cep cio ná lis el kép ze lé sei nek ré sze le gyen. Így te hát nem ma radt más, mint be lát ni, hogy ez egy egy sze rû sze mé lyi kér - dés. E vé le ke dést erô sí tik a mó do sí tó ja vas la tok be - nyúj tá sá nak idô pont jai is. A Leg fel sôbb Bí ró ság el nö - ke no vem ber 3-án mond ta el a bí ró sá gi szer - ve ze ti tör vényt alap jai ban kri ti zá ló vé le mé nyét az Or szág gyû lés ben. 61 Az egyik mó do sí tó ja vas la tot 17, a má si kat 18, a har ma di kat pe dig 19 nap pal ezután ter jesz tet ték be. 62 En nek az össze füg gés nek nyil ván - va ló sá gá ra az összes el len zé ki párt fel hív ta a fi gyel - met, vá laszt pe dig szo kás sze rint nem ka pott rá. Egy de cem ber vé gi in ter jú ban az el nök ma ga is egyér tel - mû nyílt ság gal be szél ar ról, hogy el moz dí tá sá nak po - li ti kai in do kai vol tak. 63 Em lí tést ér de mel még az a bi zott sá gi mó do sí tó ja - vas lat, ame lyet az el nök par la ment ben meg fo gal ma - zott kri ti kái után hat nap pal nyúj tott be az Al kot mány - ügyi bi zott ság. A ja vas lat a Kú ria el nö ké vé vá lasz tás fel té te lé vé tet te az 5 éves bí rói szol gá la ti vi szonyt. 64 Köz tu dott, hogy a Leg fel sôbb Bí ró ság le kö szö nô el - nö ké nek alig négy éves ha zai bí rói gya kor la ta van. Ez a sza bály te hát az új ra je lö lé sét is ki zár ta. Nem is lett vol na e ren del ke zés sel sem mi prob lé ma, ha kon cep - cio ná lis el kép ze lés lett vol na mond juk az ere de ti leg be nyúj tott tör vény ja vas lat ré sze ként, s nem is mét és könnyen ki mu tat ha tóan a sze mély re sza bott jog - al ko tás egyik ek la táns pél dá ja. A köz igaz ga tá si és igaz ság ügyi mi nisz ter a zá ró vi tá ban az egyik el len zé - ki párt frak ció ve ze tô jé nek aki kép vi se lôi meg bí za - tá sa elôtt ügy véd volt a fen tie ket ki fo gá so ló meg - jegy zé sei re ek kép pen vá la szolt: Egy ügy véd szá má - ra le het, hogy jó, ha a Kú ria el nö ké nek nin csen bí rói gya kor la ta [De rült ség a kor mány pár tok so rai ban], de sze rin tem ál ta lá ban vé ve jobb az, ha van bí rói gya - kor la ta. 65 S ha már a nagy vo na lú ság hiá nyá ról, ke vés bé ele - gán san fo gal maz va, de mégis klasszi kust idéz ve, a pél da sta tuá lá sá ról be szé lünk, szól ni kell ar ról is, hogy a bí rák jog ál lá sá ról és ja va dal ma zá sá ról szó ló tör vény ja vas lat hoz no vem ber 28-án be nyúj tott zá ró - sza va zás elôt ti mó do sí tó in dít vánnyal a sza va zás nap - ján, a tá vo zó leg fel sôbb bí ró sá gi el nök tôl meg von ták az összes olyan jut ta tást, ami a köz jo gi mél tó sá gok - nak a man dá tu muk ki töl té se után jár. A ja vas lat egy az egy ben kiemel te a Kú ria volt el nö ké re vo nat ko - zó sza bá lyok al cí met vi se lô négy sza kaszt. Az in do - ko lás ban egy szót sem ol vas ha tunk en nek okai ról. 66 Utó dai ki vá lasz tá sa kor az el len zék az OBH el nö ke ese té ben egy han gúan, a Kú ria el nö ke ese té ben pe dig a leg ki sebb el len zé ki párt ki vé te lé vel til ta ko zott a je - lölt sze mé lyek el len. Az OBH el nö ké nek sze mé lyé vel kap cso lat ban kri ti zál ták, hogy egy kor mány pár ti ve - ze tô po li ti kus fe le sé ge, köz tu dot tan és ál ta la is vál lal - tan a mi nisz ter el nök csa lá di ba rát ja, egyik gyer me ké - nek ke reszt any ja, nem füg get len, s ki ne ve zé se jó pél - dá ja an nak, hogy a kor mány fô min den fon to sabb po zí ció ba a hoz zá biz to san lo já lis ve ze tôt ne ve zi ki, vagy vá lasz tat meg, le bont va ez zel a kor mány za ti fé - kek rend sze rét. A Kú ria új el nö ké vel kap cso la tos el - len ve tés az elôd jé nek el moz dí tá sá val kap cso lat ban meg fo gal ma zott ag gá lyo kon túl az volt, hogy nincs ve ze tôi ta pasz ta la ta, két eset ben pá lyá zott bí ró sá gi ve ze tôi ál lás hely re a Leg fel sôbb Bí ró sá gon egy szer kol lé gium ve ze tô nek, egy eset ben pe dig ta nács el nök - nek, de kol lé gái sem tá mo gat ták meg vá lasz tá sát. Így te hát nem bír ja a bí rói kar tisz te le tét és meg be csü - lé sét. 67 Ér de kes ség, hogy az OBH el nö két 5 kor mány - pár ti kép vi se lô sem volt haj lan dó meg sza vaz ni aki - ket, meg jegy zem, utá na a kor mány fô egyen ként ra - port ra hí vott ma gá hoz 68 így össze sen két sza va za ton múlt a meg vá lasz tá sa. 69 Ja nuár el se jén, az OBH el nö - ké nek fér je le mon dott összes párt funk ció já ról azért, hogy el ke rül je azt a lát sza tot, mint ha a Fi desz sze - mé lyén, il let ve csa lád ján ke resz tül az igaz ság szol gál - ta tás be fo lyá so lá sá ra tö re ked ne. 70 Párt tag sá gát és eu ró pai par la men ti man dá tu mát a Fi desz szí nei ben vi - szont meg tar tot ta. Ta lán nem túl zás e lé pést ci ni kus - nak mi nô sí te ni. Az OBH el nö ke hi va tal ba lé pé se után 5 nap pal le vál tot ta a Kú ria sze mély ze ti ügye kért felelôs bí rá ját, s he lyé re sa ját ko ráb bi he lyet te sét ne vez te ki Nem zet kö zi vé le mé nyek a) Az Eu ró pa Ta nács Ve len cei Bi zott sá gá nak je len té se A Ve len cei Bi zott ság egyelô re az Alap tör vény elem - zé sét vé gez te el, 72 a sar ka la tos tör vé nyek vé le mé nye - zé sé re a jö vô ben ke rül majd sor. A je len tés igaz ság - szol gál ta tás ra vo nat ko zó pont jai sze rint az Alap tör - vény a bí ró sá gok mû kö dé sé re néz ve csak egy na gyon ál ta lá nos sza bá lyo zá si ke re tet ad, mely bôl a ter ve - zett bí ró sá gi re form irá nya sem ol vas ha tó ki. Fel szó - lít ja a kor mány za tot, hogy bár mi lyen kon cep ciót is 15

16 vá laszt, a bí ró sá gi igaz ga tás füg get len sé gét kel lô ga - ran ciák mel lett biz to sít sa, és ne hagy jon te ret a po li - ti kai be fo lyás nak. A je len tés el vi ala pon kér dô je le zi meg a bí rák idô elôt ti el bo csá tá sát, és utal az in téz - ke dés sú lyos gya kor la ti kö vet kez mé nyei re. A bi zott - ság sze rint ez az in téz ke dés ve szély be so dor hat ja a jog biz ton sá got, utat nyit hat a bí ró ság össze té te lé be va ló kül sô beavat ko zás nak. A je len tés bí rál ja a tit ká - rok ítél ke zé si te vé keny sé gé nek le he tô vé té te lét is. Az Alap tör vény 28. cikk (3) be kez dé sé ben meg fo gal ma - zott ér tel me zé si sza bá lyo kat pe dig po li ti kai dek la rá - ció nak ér té ke li. A kri ti kák ra a Kor mány ér de mi vá la - szo kat nem adott. 73 Jól lát szik, hogy az al kot má nyo zá si vi tá ban meg - fo gal ma zott kri ti kák, és a Ve len cei Bi zott ság kri ti kái kö zött ko moly át fe dés van. És fel té te le zem, hogy ez a megál la pí tás a sar ka la tos tör vé nyek elem zé sé re is igaz lesz. Az Eu ró pai Bi zott ság je lez te, hogy a Ve len - cei Bi zott ság se gít sé gét is kér ni fog ja az igaz ság ügyi re form mal kap cso lat ban, így a nem túl tá vo li jö vô ben szá mí ta ni le het egy újabb je len tés el fo ga dá sá ra. Né hány hó nap ja se sze ri se szá ma azok nak a kül - föl di kri ti kák nak, ame lyek a ma gyaror szá gi cent ra li - zá ciós fo lya ma tok ról szól nak be leért ve az igaz ság - szol gál ta tást is. Ha zánk na pi szin ten van je len pél dául a Die Pres se, a Der Stan dard, a The Eco no mist, a Frank fur ter All ge mei ne Zei tung, a Spie gel, a Ber li ner Zei tung, a Le Mon de, a The Wall Street Jo ur nal cí mû na pi la pok ban, s a sor még le het ne foly tat ni. A leg ko mo lyabb kri ti kát az igaz ság szol gál ta tás átala kí tá sá val kap cso lat ban mégis két hely rôl kap ta a Kor mány: az Egye sült Ál la mok tól és az Eu ró pai Bi - zott ság tól. Azok ról a he lyek rôl te hát, ahon nan ta - lán nem vi tat ja sen ki a leg na gyobb be fo lyás sal bír - nak Ma gyaror szág sor sá ra. b) Kri ti ka az Egye sült Ál la mok ból A kri ti ka szint jei szép sor ban kö vet ték egy mást. Elô ször új ság cik kek je len tek meg a fo lya ma tok ról, azután ér dek lô dés a dip lo má cia kü lön bö zô szint jein, fi gyel mez te tés, tu do má nyos elem zé sek, s vé gül a lep - le zet len fel szó lí tás. Ezután már csak a konk rét nem - zet kö zi for má lis és in for má lis szank ciós lé pé sek van - nak hát ra. A legát fo góbb nyil vá nos elem zést Kim La ne Schlep - pe, az ame ri kai Prin ce ton Egye tem pro fesszo ra, jo gi és kö zü gyek kel fog lal ko zó prog ram já nak igaz ga tó ja vé gez te el, aki nem mel les leg húsz éve ta nul má nyoz - za a ma gyar al kot mány jo got. Hosszú in ter jú ban bí rál - ta a fé kek és el len sú lyok le bon tá sá nak rend sze rét. Az igaz ság szol gál ta tás sal kap cso lat ban kiemel te: Ta lán a leg nyug ta la ní tóbb a kor mány nak a bí rói füg get len - ség gel szem be ni tá ma dá sa. Az új igaz ság szol gál ta tá - si tör vény, hoz zá vé ve a bí rók nyug díj kor ha tá rá nak stra - té giai csök ken té sét, gya kor la ti lag azt je len ti, hogy egyet len moz du lat tal el tá vo lít ha tó gya kor la ti lag min - den bí ró sá gi el nök az or szág ban. Az új Or szá gos Bí - rói Hi va tal (OBH) szer ke ze te le he tô vé te szi egyet len sze mély nek, hogy anél kül vá lassza ki az or szág összes bí rá ját, hogy ér dem ben be von ná eb be a bí rói tes tü le - tet vagy akár bár mi lyen füg get len szer vet. 74 De ha son ló gon do la to kat fo gal ma zott meg a pro - fesszor a The New York Times in ter ne tes ol da lán, me - lyet ma gya rul is ol vas ni le he tett né hány hír por tá lon. 75 Tho mas Me lia, az Egye sült Ál la mok Kül ügy mi nisz - té riu má nak em be ri jo go kért fe le lôs he lyet tes külügyi ál lam tit ká ra, egy de cem ber kö ze pén adott in ter jú já - ban így fo gal ma zott: Most az igaz ság szol gál ta tá si tör vény az, ami miatt a legin kább ag gó dunk. 76 Az Egye sült Ál la mok nagy kö ve te sze mé lye sen és le - vél ben is több ször je lez te a ma gyar mi nisz ter el nök nek, hogy ag gód nak a de mok ra ti kus in téz mény rend szer leépí té se miatt. A nagy kö vet le vél ben em lé kez tet te a kor mány fôt, hogy a kül ügy mi nisz te re, lá to ga tá sa kor va ló di el kö te le zett sé get kért az igaz ság szol gál ta tás füg get len sé ge, a sza bad saj tó és a kor mány za ti át lát - ha tó ság mel lett. Megír ta to váb bá: Nagy kö vet sé gem mun ka tár sai és wa shing to ni kol lé gáim ala pos mun kát vé gez ve pró bál ták megér te ni, mi lyen ha tás sal lesz - nek ezek a sar ka la tos tör vé nyek a de mok rá ciá ra. To - vább ra is ag gó dunk. 77 Nem kell ér te ni a dip lo má cia nyel vén, hogy a fen - tiek alap ján egyér tel mûen ér tel mez ni tud juk az Egye - sült Ál la mok kri ti ká ját. Vé gül de cem ber leg vé gén, ma ga az ame ri kai kül - ügy mi nisz ter írt le ve let a ma gyar kor mány fô nek, mely - ben a há rom kiemelt té ma kö zül az egyik az igaz ság - szol gál ta tás átala kí tá sa volt. A kül ügy mi nisz ter egyér - tel mû nyílt ság gal fo gal maz: Saj ná lom, hogy a pár be széd a ma gyar és az ame - ri kai kor mány kö zött, a kor má nyunk és a fent em lí tett más konst ruk tív cso por tok épí tô jel le gû ész re vé te lei nem ve zet tek a tör vé nyek ala pos új ra gon do lá sá hoz Pél dául, mint azt az Eu ró pai Bi zott ság meg je gyez te, az új bí ró sá gi sza bá lyo zás a bí ró sá gi szer ve zet el nö ké - nek ke zé be össz pon to sít ja a ha tal mat. Vé le mé nyünk sze rint ez a sza bá lyo zás a bí rói füg get len sé get ôr zô na gyon fon tos fé ke ket és el len sú lyo kat ik tat ki a rend - szer bôl. Sok elem zô vé li úgy, hogy a va ló di bí rói füg - get len ség ér de ké ben az Or szá gos Igaz ság szol gál ta - tá si Ta nács nak kel le ne ad ni a bí rók ki ne ve zé sé nek és elô lép te té sé nek jo gát. 78 Mindezek után per sze le het mon da ni, hogy ne - künk sen ki ne mond ja meg kül föld rôl, hogy mit kell csi nál nunk, és en nek alap ján neg li gál ni az ame ri kai vé le ményt, csak nem biz tos, hogy ér de mes. Nem biz - tos, hogy ez a hoz záál lás szol gál ja legin kább ha zánk ér de keit. Nem egy szer hal la ni ar ról, hogy e vé le mé - nyek az el len zé ki le já ra tó kam pány ered mé nyei. El - len zé ki kép vi se lô ként per sze sze ret ném hin ni, hogy ez igaz, s ek ko ra be fo lyá sunk van az Egye sült Ál la mok kor má nyá ra, az Eu ró pai Bi zott ság ra, vagy ép pen az Eu ró pa Ta nács ra. De a szót ko moly ra for dít va: sze mé - lyes ta pasz ta lat ból tu dom, hogy az Egye sült Ál la mok nagy kö vet sé gé nek mun ka tár sai ahogy fent idé zett le ve lé ben a nagy kö vet is utalt rá az egyes mó do sí tó ja vas la tok szint jéig, pon to san olyan jól is mer ték a fo - lya ma to kat és a meg sza va zott dön té sek tar tal mát, mint én ma gam. A kar zat ról sze mé lye sen kö vet ték vé - gig az igaz ság szol gál ta tás sar ka la tos tör vé nyei nek vi - tá ját. A kül ügy mi nisz ter, a nagy kö vet, a he lyet tes ál - lam tit kár vé le mé nyét te hát le het osz ta ni, vagy az zal el len té tes ál lás pont ra he lyez ked ni, azon ban fe lü le tes vé le mény nek ti tu lál ni biz to san nem ér de mes. c) Kri ti ka az Eu ró pai Unió ból Ugyan csak min den bi zonnyal megala po zott in for má - ciók alap ján de cem ber 16-án for dult az Eu ró pai Bi - 16

17 zott ság igaz ság ügyi és alap jo gi biz to sa a ma gyar köz - igaz ga tá si és igaz ság ügyi mi nisz ter hez, ugyanis, mint ír ta, szá mos pa nasz ér ke zett hoz zá uniós tag ál la mok leg fel sôbb bí ró sá gai nak tag jai tól, az Eu ró pai Par la - ment kép vi se lôi tôl és nem kor mány za ti szer ve ze tek - tôl. Ezek alap ján, meg lá tá sa sze rint az igaz ság ügyi reform sú lyos ag gá lyo kat vet fel az uniós jog szem - pont já ból. Kér dé sei ép pen azok ra a prob lé mák ra irányul tak, me lye ket az el len zék a leg he ve seb ben vi - ta tott. A biz tos a bí rák kö te le zô nyug dí ja zá sá nak okai - ról, an nak le het sé ges ha tá sai ról, a hir te len nyug dí ja - zott bí rák sor sá ról, az in téz ke dés uniós jog gal va ló ko he ren ciá já ról, a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek man - dá tu ma le jár ta elôt ti me nesz té sé rôl, az OBH el nö ké - nek ha tás kö rei rôl, va la mint a bí rói füg get len ség ala - ku lá sá ról, ezen be lül pe dig kiemel ten a bí rák stá tu - szá val össze füg gô dön té si me cha niz mu sok ról és ha tás kö rök rôl kér dez te a mi nisz tert. A biz tos kér te a tár ca ve ze tôt, hogy egyet len in téz ke dést se hajt sa - nak vég re mindad dig, amíg nem si ke rül elosz lat ni azo - kat a ké te lye ket, ame lyek az uniós jog gal va ló összeegyez tet he tô sé get il le tik. A mi nisz ter meg küld - te vá la szát a Bi zott ság nak. 79 Egy azon ban bi zo nyos. Ön ma gá ban az ér dek lô dés is egy faj ta el ma rasz ta - lás. Az Eu ró pai Bi zott ság ja nuár 17-én a bí rák nyug dí ja zá sa miatt hi va ta lo san is kö te les ség sze gé si el já rást in dí tott Ma gyaror szág gal szem ben, s dön tött ar ról is, hogy kö ze leb bi tá jé koz ta tást kér a Kor mány - tól a bí rói füg get len sé get érin tô egyes kér dé sek kel kap cso lat ban. 80 II. ÜGYÉSZ SÉG 1. Az ügyé szi szer ve zet az al kot mány kon cep ció ban a) A leg fôbb ügyész ja vas la ta A leg fôbb ügyész az Al kot mány-e lô ké szí tô ese ti bi - zott ság el nö ké nek fel ké ré sé re a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké hez ha son lóan, meg küld te a szer ve zet hi va ta - los vé le mé nyét a bi zott ság szá má ra az al kot má nyo - zás sal kap cso lat ban. 81 Az Al kot mány bí ró ság dön té - sé re hi vat ko zás sal, amely sze rint a leg fôbb ügyész egye di dön té séért nem tar to zik po li ti kai fe le lôs ség - gel az Or szág gyû lés nek, a leg fôbb ügyész ja va sol ta in ter pel lál ha tó sá gá nak meg szün te té sét. Ja va sol ta to - váb bá, hogy stá tu szát így pél dául a meg vá lasz tá sát érin tô or szág gyû lé si dön té se ket csak a kép vi se lôk két har ma dá nak egyetér té sé vel le hes sen hoz ni, s szin - tén két har ma dos tá mo ga tás sal le hes sen csak az ügyé - szek re és az ügyész sé gi szol gá la ti vi szony ra vo nat ko - zó tör vé nye ket mó do sí ta ni. In dít vá nyoz ta ön ál ló tör - vény kez de mé nye zé si jo gá nak al kot mány ba ik ta tá sát, va la mint a kép vi se lôk men tel mi jo gá ra vo nat ko zó sza - bá lyok meg vál toz ta tá sát. b) Vi ta az elô ké szí tô bi zott ság ban A bí ró sá gi szer ve zet re vo nat ko zó elô ter jesz tés is mer - te té sé hez ha son lóan most is pon to san írom le azt az ügyé szi szer ve zet rend szer re vo nat ko zó al kot mány - kon cep ció-ter ve ze tet, va la mint rö vid in do ko lá sát, me - lyet fel kért szak ér tôink kel ál lí tot tunk össze, s mely alap ján az elô ké szí tô bi zott ság e té ma kör szak mai és po li ti kai elô ké szí té séért is fe le lôs Igaz ság szol gál ta tás, Al kot mány- és jog vé de lem mun ka cso port já ban a sza - va zást el ren del tem: 1. Az ügyész ség felada tai túl nyo mó rész ben a bün te - tô jog te rü le té re össz pon to sul nak, azon ban más jog - te rü le te ken is jo go sít vá nyok kal ren del ke zik a tör vé - nyes ség be tar tá sa ér de ké ben. Az új Al kot mány a hang súlyt a jog sér tô ma ga tar tá sok el le ni fel lé pés re és a jog sér té sek megelô zé sé nek elô se gí té sé re he lye zi. i. Az új Al kot mány meg ha tá roz za az ügyész ség alap ve tô felada tait, utal va a bün te tô po li ti ka ala kí - tá sá ban be töl tött meg ha tá ro zó sze re pé re. 2. A leg fôbb ügyészt a köz tár sa sá gi el nök ja vas la tá - ra az Or szág gyû lés vá laszt ja meg 6 év re. Az új Al kot - mány sza bá lyoz za a meg bí za tás meg szû né sé nek ese - teit is. A leg fôbb ügyész nem vá laszt ha tó meg új ra. i. Az e pont ra vo nat ko zó in do ko lás meg egye zik az I./1./b./5. pont ban, a bí ró sá gok kal kap cso lat ban ki - fej tet tek kel. 3. Az Or szág gyû lés nek az ügyész sé get el lenôr zô jog - kö rét fenn kell tar ta ni és bô ví te ni kell. Az új Al kot - mány a ha tá lyos sza bá lyo zás hoz ké pest pon to sab ban rög zí ti az Or szág gyû lés és a leg fôbb ügyész vi szo nyát. A leg fôbb ügyész az Or szág gyû lés nek fe le lôs, mû kö - dé sé rôl kö te les az Or szág gyû lés nek be szá mol ni. i. Amennyi ben az ügyész ség nem ke rül a Kor mány alá ren de lés re, a par la men ti kont roll le he tô sé gét fenn kell tar ta ni, sôt, a je len le gi nél egyér tel mûb bé, ha té ko nyab bá kell ten ni. Ez nem fel tét le nül je len ti az in ter pel lál ha tó ság fenn tar tá sát, le het nek a par - la men ti el lenôr zé si jog kör nek más esz kö zei is. Így pél dául egy szak bi zott ság ke re tein be lül. A kor lát - lan, a kont rol lál ha tat lan ha ta lom meg te rem té se ke - rü len dô. Fô kép pen igaz ez a leg fôbb ügyész re, aki - nek stá tu sza nem is ha son lít ha tó a Leg fel sôbb Bíró - ság el nö ké hez. Míg a Leg fel sôbb Bí ró ság el nö ké nek sem mi fé le be le szó lá si jo ga nincs a bí rák ítél ke zé si te vé keny sé gé be, a leg fôbb ügyész az or szág bár - mely ügyé szé nek köz vet len, konk rét és meg kér dô - je lez he tet len uta sí tást ad hat konk rét ügyek mi kénti ke ze lé sé re, az el já ró ügyész dön té sé nek tar tal mára vo nat ko zóan. El fo gad ha tat lan, hogy egy ilyen ha - ta lom fö lött ne le gyen meg a kont roll le he tô sé ge. Nem el fo gad ha tó az ügyész ség je len le gi füg get - len stá tu szá nak megôr zé se mel lett a par la men ti kont roll esz köz tá rá nak szû kí té se. 4. A leg fôbb ügyész és he lyet te sei vi szo nyát, a he lyet - te sí tés ter je del mét és kor lá tait az új Al kot mány sza - bá lyoz za. i. Nem is ré gen, ko moly prob lé mát oko zott a he - lyet te sí tés kér dé se a ko ráb bi leg fôbb ügyész man - dá tu má nak le jár ta, s az új leg fôbb ügyész meg vá - lasz tá sa kö zöt ti idô ben. Az er re vo nat ko zó sza bály - rend szert ki kell dol goz ni. Az 1. és a 3. pont vo nat ko zá sá ban mind az öt frak - ció egyetér tett a mun ka cso port ülé sén. Bár hi va ta los elô ter jesz tést sen ki nem tett rá, a frak - ciók ban mégis fel me rült az ügyész ség Kor mány alá ren de lé sé nek le he tô sé ge. A jö vô ben bi zo nyo san nem 17

18 vet ném el en nek a kér dés nek az is mé telt fel ve té sét. Van jog ál la mi pél dá ja a Kor mány alá ren delt ügyé szi szer ve zet nek is, s jog ál la mi megol dás a ma ha tá lyos rend is, az elôb bi mel lett azon ban legalább olyan sú - lyú ér vek szól nak. A bün te tô po li ti ka ala kí tá sa és a köz biz ton ság meg te rem té se a min den ko ri Kor mány feladat kö ré be tar to zik. A rend ôr ség mel lett pe dig en - nek má sik leg fon to sabb esz kö ze az ügyé szi szer ve - zet. Nem megala po zott el lenérv az igaz ság szol gál ta - tás füg get len sé gé nek el ve. Hang sú lyoz ni kell egy részt azt, hogy az igaz ság szol gál ta tás füg get len sé ge az ítél - ke zé si te vé keny ség füg get len sé gét je len ti. En nek még a bí rói igaz ga tá si füg get len ség sem fel tét le nül ré sze, csu pán az ítél ke zé si. De sem mi kép pen nem ér het jük ide az ügyész ség füg get len sé gét. Más részt, nem ke - ve ren dô össze a füg get len ség és az el fo gult ság men - tes mû kö dés kö te le zett sé ge. Az ügyész ség nek nem füg get le nül, ha nem el fo gult ság tól men te sen kell mû - köd nie, akár csak a Kor mány alá ren delt rend ôr ség - nek. Az ügyész ség leg fon to sabb feladat kö re a bün - te tô igaz ság szol gál ta tás hoz kap cso ló dik. Ha van olyan el já rás ügyé szi ha tás kör ben (pl. ala pít vá nyok tör vé - nyes sé gi felügye le te), ame lyik gya kor lá sa tel jes szer - ve ze ti füg get len sé get in do kol, azt át le het te le pí te ni bí rói ha tás kör be. A frak ciók egyi ké ben sem kap ta meg azon ban a több sé gi tá mo ga tást a Kor mány alá ren delt ügyész sé gi szer ve ze ti mo dell, ezért az for má - lis ja vas lat ként nem ke rült elô. Az elô ké szí tô bi zott ság no vem ber 10-ei ülé - sén, ami kor a bí ró sá gok mel lett az ügyész ség is té ma volt, nem szólt hoz zá sen ki sem az ügyé szi szer ve zet - re vo nat ko zó, mun ka cso port ál tal elô ter jesz tett ja vas - lat hoz. Eh hez ké pest az egy sé ges ja vas lat ba az aláb bi szö ve get fo gal maz ták meg a bi zott ság mun ka tár sai: A leg fôbb ügyész és az ügyész ség az igaz ság szol - gál ta tás köz re mû kö dô je ként az ál lam bün te tô igé - nyét ér vé nye sí ti, köz vád ló. Gon dos ko dik a ter mé - sze tes sze mé lyek, a jo gi sze mé lyek és a jo gi sze - mé lyi ség gel nem ren del ke zô szer ve ze tek jo gait, az al kot má nyos ren det, az or szág biz ton sá gát és füg get len sé gét sér tô vagy ve szé lyez te tô min den cse lek mény kö vet ke ze tes ül dö zé sé rôl. Tör vény - ben meg ha tá ro zott jo go kat gya ko rol a nyo mo - zás sal össze füg gés ben, kép vi se li a vá dat a bí ró sá - gi el já rás ban. Felügye le tet gya ko rol a bün te tésvég re haj tás tör vé nyes sé ge fe lett és a köz ér dek vé del me zô je ként el lát ja a tör vény ál tal rá ru há zott más felada to kat. A leg fôbb ügyész, akit a köz tár - sa sá gi el nök ja vas la tá ra az Or szág gyû lés vá laszt az or szág gyû lé si kép vi se lôk két har ma dá nak sza - va za tá val, az Or szág gyû lés nek köz jo gi fe le lôs ség - gel tar to zik, és mû kö dé sé rôl kö te les be szá mol ni. A leg fôbb ügyész he lyet te sét a leg fôbb ügyész ja - vas la tá ra a köz tár sa sá gi el nök ne ve zi ki. Az ügyé - szi szer ve ze tet a leg fôbb ügyész ve ze ti és irá nyít - ja, ki ne ve zi az ügyé sze ket, akik nem le het nek tag - jai párt nak és po li ti kai te vé keny sé get nem foly tat hat nak. Az ügyész ség re, va la mint a leg fôbb ügyész és az ügyé szek jog ál lá sá ra vo nat ko zó sza - bá lyo kat sar ka la tos tör vény sza bá lyoz za. A szö ve get ol vas va szá mom ra ezút tal is meg vá la szo - lat lan ma rad az a ta lán leg fon to sabb kér dés, hogy va - jon a fen ti szö veg ki nek a su gal la tá ra ke rült meg fo - gal ma zás ra. Hon nan tud ta a szö veg író, hogy az elô - ké szí tô bi zott ság kor mány pár ti tag jai majd meg sza - vaz zák azt, an nak el le né re, hogy a szö veg, a bi zott - sá gi em lé kez te tôk és jegy zô köny vek ta nú sá ga sze rint nem tük rö zi a vi tá ban ki fej tett vé le mé nyü ket. De tény - ként meg kell je gyez ni, hogy a szak ér tôk ezút tal sem té ved tek, a frak ciók ál tal tá mo ga tott ja vas lat tól rész - ben el té rô szö ve get ek kor már az MSZP és az LMP rész vé te le nél kül egy han gúan sza vaz ta meg az elô - ké szí tô bi zott ság. c) Vi ta a ple ná ris ülé sen A ple ná ris ülé sen össze sen hár man szól tak hoz zá az ügyész sé get érin tô ren del ke zé sek hez. Egyi kük fel szó - la lá sá nak az ügyé szi szer ve ze tet érin tô ré sze ab ból állt, hogy né hány kö tô szó be tol dá sá val felol vas ta az ügyész ség re vo nat ko zó fent is mer te tett szö veg részt. 82 A má sik ket tôt pe dig ér de mes szó sze rint is mer tet ni, hi szen a ket tô együtt össze sen há rom mon dat: Az új al kot mány kon cep ció ja az ügyész sé get az igaz ság szol gál ta tás köz re mû kö dô jé nek te kin ti, és ezt mi nô sí ti alap ve tô felada tá nak. Az al kot mány-e lô ké - szí tô ese ti bi zott ság irány adó nak fo gad ta el az ügyész - ség nem ré gi ben tör tént al kot mány mó do sí tás sal megerô sí tett ál lam szer ve ze ti he lyét, így a kon cep ció az ügyész sé get il le tôen sem mi lyen ér de mi vál toz ta - tás ra nem tesz ja vas la tot. 83 Az ügyész ség gel kap cso lat ban sze ret ném el mon - da ni, hogy a ôszi ülés szak alat ti, ügyész sé gi tör vé nyen tör tént mó do sí tás nak meg fe le lô ügyész sé - gi rend szert sze ret nénk az al kot mány ter ve zet be beemel ni, a kon cep ció is tu laj don kép pen a ha tá lyos sza bá lyo kat tar tal maz za. 84 Mind két kép vi se lô az al kot má nyo zá si fo lya mat tal pár hu za mo san folyt al kot mány mó do sí tá sok ra, azon be lül is az ügyész sé get érin tô re cél zott. Eb ben, és az ez alap ján megal ko tott ügyész sé gi szol gá la ti tör vény mó do sí tá sá ban a Kor mány meg va ló sí tot ta az ügyész - ség re és a leg fôbb ügyész re vo nat ko zó, ál ta la szük - sé ges nek ítélt leg fon to sabb mó do sí tá so kat. Rész ben ez az oka an nak, hogy sem a most elem zett vi tá ban, sem pe dig az al kot má nyo zás ké sôb bi fá zi sá ban nem vál tot tak ki ko mo lyabb vi tát az ügyész sé get érin tô ren del ke zé sek és tör vény ja vas la tok. 2. Al kot mány mó do sí tás és az ügyész sé gi szol gá la ti tör vény vál to zá sai Ahogy az imént is utal tam rá, az al kot mány-e lô ké szí - tés sel pár hu za mo san a Kor mány be ter jesz tet te, az Or szág gyû lés pe dig el fo gad ta az ügyész sé gi szol gá - la ti vi szony ról és az ügyész sé gi adat ke ze lés rôl szó ló évi LXXX. tör vény mó do sí tá sá ról szó ló tör vény - ja vas la tot. 85 E sze rint a leg fôbb ügyész man dá tu má - nak hossza 6-ról 9 év re emel ke dett, a leg fôbb ügyész ma már csak ügyé szek kö zül vá laszt ha tó, va la mint a leg fôbb ügyész jo got ka pott ar ra, hogy fel ment se a 65. élet évét be töl tött ügyé sze ket. A leg fôbb ügyész man dá tu má nak le jár ta után, ha a par la ment nem tud új leg fôbb ügyészt vá lasz ta ni, a ko ráb bi man dá tu ma meg hosszab bo dik. Ab ban az eset ben is, ha be töl töt - te a 70. élet évét. Mindezek alap ját pe dig egy nem sok kal ko ráb ban be nyúj tott al kot mány mó do sí tó ja - 18

19 vas lat te rem tet te meg, kiegé szít ve az elôb bie ket az - zal, hogy az ügyész ség rôl, va la mint az ügyé szek szol - gá la ti vi szo nyá ról szó ló tör vény el fo ga dá sá hoz, akár - csak a leg fôbb ügyész meg vá lasz tá sá hoz, a je len lé vô or szág gyû lé si kép vi se lôk két har ma dá nak sza va za ta szük sé ges, va la mint, hogy meg szû nik a leg fôbb ügyész in ter pel lál ha tó sá ga. 86 Az al kot mány mó do sí tás ese té ben a mi nisz te ri in - do ko lás kiemel te, hogy az in ter pel lál ha tó ság meg szün - te té sé re az Al kot mány bí ró ság ha tá ro za ta és a leg fôbb ügyész ja vas la ta alap ján van szük ség, s ez a par la men - ti el lenôr zé si for ma ami a po li ti kai el lenôr zés esz kö - ze nem il leszt he tô az ügyész ség al kot má nyos jog ál - lá sá hoz. Az ügyész sé gi tör vény, va la mint az ügyész - ség ve ze tô je meg vá lasz tá sá nak két har ma dos sá té te le pe dig tel jes sé te szi az ügyész ség nek a po li ti kai jel le - gû ha tal mi ágak tól va ló füg get len sé gét. 87 Az ál lam - tit kár ex po zé já ban és zár sza vá ban az in ter pel lál ha tó - ság meg szün te té sé re vo nat ko zó ér ve ket kiegé szí tet - te még az zal, hogy azt mint hogy a po li ti kai lag ké nyes bün te tô ügyek ben ez gyak ran elô for dult a po li ti kai nyo más gya kor lás esz kö ze ként hasz nál ták. 88 Az ügyész sé gi tör vény bô egy ol da las in do ko lá sa, meg le - he tô sen szûk sza vúan szak mai, mél tá nyos sá gi és al kot - má nyos sá gi ér ve ket vo nul tat fel, s az ál lam tit ká ri ex - po zé sem volt több a ja vas lat tar tal má nak is mer te té - sé nél. A kor mány pár ti hoz zá szó lá sok egy részt, szin tén a ja vas lat ren del ke zé sei nek is mer te té sé bôl, más részt pe dig az el len zé ki ér vek visszauta sí tá sá ból de sem - mi kép pen sem cá fo la tá ból áll tak. 89 Kér dé se ket vet nek fel a va ló di jog al ko tói szán dé - kot il le tôen a tör vény ja vas lat el fo ga dá sát köz vet le nül megelô zô idô szak jog al ko tá si ter mé kei, és az eb bôl kö vet ke zô kor mány za ti ki ne ve zé si ja vas la tok, to váb - bá az is, hogy bi zony lé te zik olyan, meg lá tá som sze - rint a lo gi ka sza bá lyait nem meg sér tô gon do lat me net, amely más kö vet kez te tés re ad hat ala pot. A ha ta lom - kon cent rá ció egyik legegy sze rûbb, de két ség te le nül leg ha té ko nyabb mód sze re, ha a más ha tal mi ágak, a kor mány za tot felügye lô szer vek, avagy ön ál ló al kot - má nyos szer vek élé re olyan sze mé lye ket ál lít a vég re - haj tó ha ta lom, akik lo ja li tá sa nem meg kér dô je lez he - tô, de legalább va ló szí nû sít he tô. Ha pe dig ez nem le - het sé ges, jog sza bály-mó do sí tás sal le he tô vé te szi. Er re pe dig az el múlt idô szak ban nem egy pél da volt. Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság tag jait man dá tu muk le - jár ta elôtt jog sza bály-mó do sí tás sal el moz dí tot ták, ma, egy ki vé tel lel csak a kor mány pár tok je lölt jei al kot ják a tes tü le tet. Az Al kot mány bí ró ság tag jai nak je lö lé si sza bá lyo zá sait meg vál toz tat ták. Min den újon nan meg vá lasz tott al kot mány bí ró a kor mány párt je lölt je volt. A mé diát felügye lô tes tü let be egyet lenegy el len - zé ki je löl tet sem vá lasz tot tak meg. Kor mány pár ti or - szág gyû lé si kép vi se lô lett a köz tár sa sá gi el nök és az Ál la mi Szám ve vô szék el nö ke. És ezt a sort le het ne még foly tat ni, de hogy mégis konk ré tan a té má ba vá - gó ki ne ve zés sel zár jam, az új leg fôbb ügyész is a kor - mány párt je lölt je lett. 90 En nek a tech ni ká nak pe dig ta lán sen ki ál tal sem vi ta tott ré sze a ki ne ve zett, meg bíz ha tó ve ze tô mû - kö dé si kont roll já nak csök ken té se, ha tás kö ré nek bô - ví té se, kü lö nö sen a hu mán po li ti kai dön té se ket il le - tôen, hi szen egy szer ve zet lo ja li tá sát sta bi li zál ni le het meg fe le lô sze mély ze ti dön té sek kel, és ugyanide tar - to zik a ve ze tô stá tu szá nak mi nél biz to sabb ala pok ra he lye zé se. Ha pe dig el fo gad juk a fen ti ál lí tá so kat, és eze ket szem elôtt tart va vizs gál juk meg a ja vas la tot, ér de kes ered mény re ju tunk. Lát szó lag jog ál la mib bá te szi a leg fôbb ügyész meg vá lasz tá sát, ha nem fe les, ha nem két har ma dos több ség gel tör té nik, azon ban ez cse kély je len tô ség - gel bír, ha a kor mány pár tok két har ma dos több ség - gel ren del kez nek a tör vény ho zás ban. Adó dik rá per - sze a vá lasz, a Kor mányt nem ak tu ál po li ti kai cé lok ve - zér lik. De néz zünk ki csit mö gé a ja vas lat nak: a most meg vá lasz tott leg fôbb ügyész 9 év re meg hosszab bí - tott man dá tu ma az új sza bály sze rint va ló já ban csak ak kor jár le, ha az or szág gyû lés meg vá laszt ja az új leg fôbb ügyészt. Más ként fo gal maz va, a most meg - vá lasz tott leg fôbb ügyész 9 év múl va is hi va tal ban ma rad hat ad dig, amed dig a je len le gi kor mány több - ség úgy akar ja, fel té ve, hogy megôriz egy har ma dos sza va za ti erôt az Or szág gyû lés ben. Az al kot mány mó - do sí tás pe dig le he tet len né te szi azt is, hogy ezt a sza - bályt fe les tör vénnyel fe lülír ják. A leg fôbb ügyész uta sí tá si, szer ve ze ten be lü li ki - ne ve zé si és fel men té si jog kö re ko ráb ban is szin te kor - lát lan volt. Most meg kap ta a 65. élet évü ket be töl tött ügyé szek fel men té si jo gát is. Nem kell túl so kat gon - dol kod ni ah hoz, hogy cél ként azo no sí ta ni le hes sen a ve ze tô beosz tá sú ügyé szek el moz dí tá sá nak lát szó lag jog ál la mi esz kö zét. Az már csak a ja vas lat in do ko lá - sá nak in ko he ren ciá ja, hogy az elô ter jesz tô ezt a mó - do sí tást, a ma gas élet kort be töl tött ügyé szek mél tó vissza vo nu lá sá nak elô se gí té sén felül az zal ma gya ráz - za, hogy van nak olyan ügyé szek, akik az élet ko ruk foly tán tel jes ér té kû mun ka vég zés re már nem ve he - tôk igény be. Emel lett vi szont a leg fôbb ügyész szá - má ra hi va ta li utód ja meg vá lasz tá sá nak si ker te len - sé ge ese té ben le he tô vé te szi, hogy 70 éves ko ra be - töl té se után is meg tart sa tiszt sé gét. Meg kell azon ban em lí te ni, hogy nem so káig volt e ren del ke zés ha tály - ban, hi szen az Alap tör vény ha tály ba lé pé sé vel min - den 62. élet évét be töl tött ügyész nyug díj ba kény sze - rül men ni. De hogy a fent fel so rolt mód sze re le mek bôl ne ma - rad jon ki sem mi, így a meg bíz ha tó ve ze tô kont roll já - nak csök ken té se sem, a ja vas lat meg szün tet te a leg - fôbb ügyész in ter pel lál ha tó sá gát. Nem vi ta tom, hogy szól nak ér vek pél dául az Al kot mány bí ró ság ál lás - pont ja az in ter pel lál ha tó ság meg szün te té se mel lett. De az al kot má nyo zás fo lya ma tá ban a kor mány pár ti kép vi se lôk is osz tot ták azt a né ze tet, hogy amennyi - ben az ügyé szi szer ve ze tet az új Al kot mány nem ren - de li Kor mány alá te kin tet tel ar ra, hogy a kont roll nél kü li ha ta lom so sem jó, erô sí te ni kell az Or szág - gyû lés ügyész sé get el lenôr zô jog kö rét. Már pe dig, ha meg szün te tem az in ter pel lál ha tó sá got, és ez zel egyide jû leg nem lép te tek ha tály ba más el lenôr zé si mó dot, az el lenôr zé si jog kör nem nô, ha nem csök - ken. A par la men ti vi tá ban el hang zott, hogy a leg fôbb ügyész in ter pel lál ha tó sá gá nak azért nincs sok ér tel - me, mert míg az in ter pel lá ció ra adott vá la szá nak le - sza va zá sa a Kor mány tag já nak po li ti kai fe le lôs sé gét érint he ti, ad dig a leg fôbb ügyész nek az Al kot mány - bí ró ság dön té se ér tel mé ben nincs po li ti kai fe le lôs - sé ge, így azt az eluta sí tó sza va zás ér te lem sze rûen nem is érint he ti. Ezért te hát nincs kö vet kez mé nye az in - 19

20 ter pel lá ció eluta sí tá sá nak. Így az in ter pel lá ció a gya - kor lat ban nem több a kér dés nél, avagy az azon na li kér dés nél. Ez rész ben igaz. A közéle ti kul tú ra ré szé - vé kel le ne, hogy vál jon azon ban az, hogy ha so ro za - to san nem fo gad ják el a leg fôbb ügyész in ter pel lá - ció ra adott vá la szát, s ezt a szak mai köz vé le mény is jo gos nak ér zé ke li, a leg fôbb ügyész le mond a po zí - ció já ról. De kéz zel fog ha tóbb kü lönb ség a kér dés és az in ter pel lá ció kö zött az, hogy míg az elôb bi a vá - lasszal be fe je zô dik, ad dig az el nem fo ga dott in ter - pel lá ció ra adott vá laszt az Or szág gyû lés szak bi zott - sá ga idô ke ret nél kül a leg fôbb ügyész rész vé te lé vel meg tár gyal ja, s ar ról is mét sza vaz. A lé nyeg azon ban az ügy idô ke ret nél kü li meg tár gya lá sa, mely nek szó sze rin ti lei ra ta nyil vá nos és hoz zá fér he tô. Az in ter pel - lá ció te hát jó val ha tá so sabb el lenôr zé si esz köz volt, mint a kér dés in téz mé nye. Az el len zé ki pár tok nagy já ból ugyaneze ket a kri - ti ká kat fo gal maz ták meg a két tör vény ja vas lat vi tá - já ban. Azo kon kí vül min den el len zé ki kép vi se lô ne - hez mé nyez te, hogy a ja vas lat tár gya lá sa az al kot - mányo zás fo lya ma tá val pár hu za mo san tör té nik. A leg ki sebb el len zé ki párt ve ze tô je mindezt kiegé szí - tet te az zal, hogy ar ra te kin tet tel, hogy a bûn cse lek - mé nyek több sé ge 5 10 év alatt elévül, a kor mány - pár tok nak cél ja le het a 9 éves man dá tum mal az is, hogy a most ál ta luk el kö ve tett bûn cse lek mé nyek miatt a leg fôbb ügyész se gít sé gé vel, ne le hes sen el - já rást in dí ta ni. 91 A kon cep ció te hát megôriz te az ügyész ség füg - get len stá tu szát, nem kí vánt vál toz tat ni azon, a szol - gá la ti vi szony ról szó ló tör vény mó do sí tá sá val, va la - mint az ügyész sé get érin tô al kot má nyi ren del ke zé sek meg vál toz ta tá sá val a leg fôbb ügyész moz gás te re, ha - tás kö re bô vült, az ügyész ség kül sô kont roll já nak le - he tô sé gei pe dig szû keb bek let tek. Ilyen elôz mé nyek után nyúj tot ta be a Fi desz-kdnp frak ció szö vet ség kö - zös alap tör vény-ja vas la tát. 3. Az Alap tör vény vi tá ja Az Alap tör vény vi tá já ban össze sen ket ten szól tak hoz - zá az ügyész sé get érin tô ren del ke zé sek hez. Ah hoz, hogy ezek idô tar ta mát perc ben mér ve meg tud juk szá mol ni, még az egy ke zün kön lé vô uj jaink több sé - gét sem kell igény be ven nünk. Az egyik kép vi se lô annyit mon dott a ter ve zet rôl, hogy ez a vi ta bi zo nyít - ja, hogy he lyes volt a né hány hó nap pal ko ráb bi al kot - mány mó do sí tás, hi szen az Alap tör vény egy az egy - ben át ve szi ugyanazt a szö ve get, a má sik pe dig el - mond ta, hogy he lyes ren del ke zés az, hogy a leg fôbb ügyészt a köz tár sa sá gi el nök ja vas la tá ra az ügyé szek kö zül 9 év re vá laszt ja meg az Or szág gyû lés. 92 A leg - fôbb ügyész az Alap tör vény vi tá já ban nem szó lalt fel. Ha nem is igaz ma ra dék ta la nul, hogy az ügyész - ség re vo nat ko zó alap tör vé nyi ren del ke zés egy az egy - ben a ha tá lyos sza bá lyo zást má sol ja, az ügyész ség köz - jo gi hely ze te va ló ban nem vál to zott. Füg get len al kot - má nyos szerv ma radt, egy idô re el dôlt te hát az a vi ta, hogy Kor mány alá ren delt szerv ként vagy az igaz ság - szol gál ta tás füg get len sze rep lô je ként mû köd jön-e to - vább. A leg fôbb ügyész stá tu sza, jog kö re pe dig a fen - tebb rész le te zett ügyész sé gek re vo nat ko zó al kot mány - mó do sí tás ban leír tak sze rint ala kult. Két vál to zást azon ban ki kell emel ni. Az egyik, hogy az Alap tör vény a leg fôbb ügyészt és az ügyész sé get az igaz ság szol - gál ta tás köz re mû kö dô je ként azo no sí tot ta. A leg fôbb ügyész ezt, egy má sik tör vény ja vas lat vi tá já ban, egy év szá za dos küz de lem ered mé nyé nek mi nô sí tet te, hi szen vé le mé nye sze rint az Alap tör vény ben elôírt bün - te tô ha ta lom ér vé nye sí té sé nek kö te le zett sé ge így vá - lik tel jes kö rû vé. Az ügyész nem bün te tést, ha nem igaz sá got ke res és szor gal maz, nem csak vá dol, ha nem azt el há rít ja, sôt, véd is. 93 Meg kell azon ban je gyez - ni, hogy ez a kö te les sé ge ed dig is fennállt, csu pán nem al kot má nyos szin ten, ha nem az el já rá si jog szint jén ke rült meg fo gal ma zás ra. A má sik kieme len dô vál to - zás, hogy az ügyé szek szol gá la ti vi szo nyát a bí rá ké - hoz ha son ló mó don az öreg sé gi nyug díj kor ha tár ban ma xi mál ták, még hoz zá szin tén az Alap tör vény ben. Ôk a bí rák nyug díj kor ha tá rá nak meg vál toz ta tá sa miatt fen tebb már elem zett bot rány ál do za tául es tek. Ere - de ti leg ugyanis csak a bí rá két kí ván ták csök ken te ni, er rôl szólt a mó do sí tó ja vas lat. A kor mány pár tok azon - ban, bi zo nyí tan dó, hogy lé pé sük nem diszk ri mi na tív, egy zá ró sza va zás elôt ti mó do sí tó ja vas lat tal az Alap - tör vény zá ró sza va zá sá nak nap ján már ez az egyet len Az ügyész ség 29. cikk (1) A leg fôbb ügyész és az ügyész ség az igaz ság szol gál ta tás köz re mû kö dô je ként az ál lam bün te tô igé nyét érvé - nye sí ti.az ügyész ség ül dö zi a bûn cse lek mé nye ket, fel lép más jog sér tô cse lek mé nyek kel és mu lasz tá sok kal szem ben, va la mint elô se gí ti a jog el le nes cse lek mé nyek megelô zé sét. (2) A leg fôbb ügyész és az ügyész ség tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze rint: a) jo go kat gya ko rol a nyo mo zás sal össze füg gés ben; b) kép vi se li a köz vá dat a bí ró sá gi el já rás ban; c) felügye le tet gya ko rol a bün te tés-vég re haj tás tör vé nyes sé ge fe lett; d) tör vény ál tal meg ha tá ro zott to váb bi feladat- és ha tás kö rö ket gya ko rol. (3) Az ügyé szi szer ve ze tet a leg fôbb ügyész ve ze ti és irá nyít ja, ki ne ve zi az ügyé sze ket. A leg fôbb ügyész ki vé - te lé vel az ügyész szol gá la ti jog vi szo nya az ál ta lá nos öreg sé gi nyug díj kor ha tár be töl té séig áll hat fenn. (4) A leg fôbb ügyészt az ügyé szek kö zül a köz tár sa sá gi el nök ja vas la tá ra az Or szág gyû lés vá laszt ja ki lenc év re. A leg fôbb ügyész meg vá lasz tá sá hoz az or szág gyû lé si kép vi se lôk két har ma dá nak sza va za ta szük sé ges. (5) A leg fôbb ügyész éven te be szá mol te vé keny sé gé rôl az Or szág gyû lés nek. (6) Az ügyé szek nem le het nek tag jai párt nak, és nem foly tat hat nak po li ti kai te vé keny sé get. (7) Az ügyész ség szer ve ze té nek és mû kö dé sé nek, a leg fôbb ügyész és az ügyé szek jog ál lá sá nak rész le tes sza - bá lyait, va la mint ja va dal ma zá su kat sar ka la tos tör vény ha tá roz za meg. 20