Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek II. ELŐADÁS A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS POLITIKA (ALAPFOGALMAK) Süveges Gábor 2018. 11. 08.
3. A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, a pénz nem rendelkezik valóságos értékkel. Vásárlóerő függ az általános árszínvonaltól. Árszínvonal: egy adott fogyasztói kosarat az adott fizetőeszköz mekkora egységével lehet megvásárolni.
Tanmese Egy napon egy gazdag német turista érkezik a szigetre és megáll egy kis hotelnél. Mondja a tulajdonosnak, hogy szívesen megnézné a hotelben található szobákat és aztán ha megfelel valamelyik, kibérelné egy éjszakára. Kaucióként letesz a pultra 100 eurot, a tulajdonos pedig átad neki egy pár szobakulcsot. 1.) Amikor a látogató felmegy lépcsőn, a tulaj fogja a pénzt és rohan a szomszédos henteshez, hogy kifizesse a tartozását. 2.) A hentes fogja a 100 eurot és szalad a paraszthoz kifizetni a tartozását. 3.) A paraszt felkapja a pénzt és rohan a szövetkezeti raktárba a tartozását rendezni. 4.) Az ott lévő ember rohan a pénzzel gyorsan a kocsmába és rendezi a tartozását. 5.) A kocsmáros odacsúsztatja a pénzt a kocsmában ülő prostituáltnak, akinek a szolgáltatásait ebben az ínséges időben hitelben vette igénybe. 6.) A prostituált elteszi a pénzt és szalad a hotelbe, hogy kifizethesse az elmaradt szobabérleti díjakat. 7.) A hotel tulajdonosa visszateszi a pénzt a pultra. Ebben a pillanatban a turista visszaérkezik a hotel halljába és közli, hogy sajnos egyik szoba sem felel meg neki. Fogja a 100 eurot és elhagyja a várost. Tanulságok : Senki nem termelt semmit. Senki nem keresett semmit. Minden résztvevő rendezte a tartozását és optimistán tekint a jövőbe.
A modern pénz: hitelpénz Belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve onnan történő kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz) A modern bankrendszer szereplői (keretek): - központi bank - kereskedelmi bankok - nem monetáris pénzintézetek
A bankrendszer szereplői Jegybank Kereskedelmi bankok Nem monetáris pénzintézetek Bankszerűen működő pénzintézetek Nem bankjellegű pénzügyi intézmények Befektetési bankok Befektetési alapok Lízingtársaságok Biztosítótársaságok Nyugdíjtársaságok
Modern pénz- inhomogén jószág 1. Eredete szerint külső, definitív pénz: jegybankpénz, monetáris bázis (készpénz, jegybanki számlapénz) belső pénz: kereskedelmi banki pénz 2. Technikai megjelenési formák készpénz számlapénz 3. A pénz időértéke 4. Különböző törvényes fizetőeszközök egymás közti átválthatósága
Pénzaggregátumok A pénzmennyiség összetevőit, a fizetőeszközöket csoportosítja M0 = jegybankpénz (monetáris bázis) = jegybank által kibocsátott készpénz (KP) + pénzintézetek forint és devizabetéte a jegybanknál (R) M1 (tranzakciós pénz) = forgalomban lévő készpénz + látra szóló betétek (folyószámla állományok) (DL) M2 (széles értelemben vett pénzmennyiség) = M1 + lekötött forint és devizabetétek (DE) M3 = M2 + egyéb pénzpiaci (pénzintézetek által kibocsátott) eszközök (PE) M4 = M3 + állampapírok Egyre kevésbé likvid pénzek
A monetáris rendszer Funkció: A gazdaság pénzellátásának és fizetési rendszerének biztosítása Kétszintű bankrendszer: Monetáris Hatóság Kereskedelmi bankok Nem monetáris pénzintézetek
A monetáris politika működésének intézményi kerete1. 1. A monetáris hatóság a központi bank feladatai: Pénzkibocsátás (emisszió) Bankok bankja szlavezetés, LoLR Állam bankja költségvetés számláinak kezelése (ÁKK, ÁPV Rt, MÁK), jelenlegi gyakorlat szerint a ktgvetési hiány jegybanki hitellel nem finanszírozható Nemzetközi tartalékok kezelése (nemesfém, deviza) Szabályozás belföldi fizetési rendszer, hitelintézetek adatszolgáltatása Felvigyázás figyelemmel kíséri a monetáris rendszer működését Egyéb oktatás, kommunikáció (KSH), kutatási tevékenység
A monetáris politika működésének intézményi kerete 2. 2. A kereskedelmi bankok A megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajtanak végre pénzteremtés, kockázatok kezelése diverzifikáció 3. Nem monetáris pénzintézetek Bankszerűen működő intézmények (takarékszövetkezetek, jelzálogbankok) Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár) A pénzügyi innováció miatt konkurensei a ker. bankoknak
A KITERMELÉS 11 A világ legnagyobb aranytermelő országai 1. Kína 13% 2. Ausztrália 9% 3. USA 9% 4. Dél-Afrika 9% 5. Oroszország 8% 6. Peru 8% 7. Kanada 4% 8. Indonézia 4% 9. Ghána 4% 10. Üzbegisztán 4%
JEGYBANKI ARANYTARTALÉKOK a világ aranytartalékainak közel a 20%-a, 30 ezer tonna a jegybankoknál található a jegybanki aranytartalékok aránya a tartalékokon belül világátlagban 10,2%. Portugália, Görögország példája: nem biztos, hogy a költségvetési fegyelemre jó hatást gyakorol a sok aranytartalék. Az euro-zóna a világ legnagyobb aranytartalékoló egysége (12.100 tonna 350 mrd értékben) Central Bank Gold Agreement CBGA3 (2009. augusztus 7.): fejlett országok jegybankjainak arany-megállapodása 5 éves időszakra, 2014 végéig 12 legfeljebb évi 400 tonnát adnak el, azaz a teljes időszakban 20%-kal csökkentik aranyeladásaikat a jövőben az IMF eladásait is be kell majd számítani 2010. szeptember végi adatok szerint mindössze 6 tonnát adtak el, az IMF 88 tonnát
JEGYBANKI ARANYTARTALÉKOK 13 Jegybanki aranytartalékok és azok aránya a tartalékokon belül Ország tonna arány Ország tonna arány 1 USA 8 133,5 72,10% 14 Portugália 382,5 79,60% 2 Németország 3 402,5 67,40% 18 Libanon 286,8 25,20% 3 IMF 2 907,0 22 Fülöp-szigetek 175,9 13,50% 4 Olaszország 2 451,8 66,20% 30 Görögország 111,7 76,50% 5 Franciaország 2 435,4 65,70% 79 Kanada 3,4 0,20% 6 Kína 1 054,1 1,50% 81 Aruba 3,1 14,80% 7 Svájc 1 040,1 15,10% 82 Magyarország 3,1 0,30% 8 Japán 765,2 2,70% 83 Kirgízia 2,6 6,20% 9 Oroszország 726,0 5,70% 100 Csád 0,3 2,70% 10 Hollandia 612,5 55,80%
AZ ARANY KERESLETE-KÍNÁLATA Az arany kereslete és kínálata KÍNÁLAT 2008 2009 KERESLET 2008 2009 Bányászat 2 410 2 575 Ékszeripar 2 193 1 759 Közvetlen termelői ügyletek -352-254 Egyéb ipar és fogászat 439 373 Teljes termelés 2 058 2 322 Összes ipar 2 632 2 132 Jegybanki aranyvisszanyerés 232 30 Kiskereskedelmi rúd- és érmeforgalom 643 503 IMF aranyvisszanyerés 1 316 1 673 Egyéb kiskereskedelmi értékesítés 215 228 TELJES KÍNÁLAT 3 605 4 024 Aranyspekulációs eszközök 321 617 15 TELJES KERESLET 3 811 3 480
KERESLET-KÍNÁLATI ÖSSZEFÜGGÉSEK a kínálat folyamatosan nő 2010-ben 4.200 tonna 16 a kereslet azonban csökken 2010-ben 2800-3400 tonna között mozog a globális aranypiacon egy évi 800-1400 tonnás, azaz kb. 25-33%-os állandó többlet van az aranyár ezzel szemben folyamatosan nő Oka: az aranyspekuláció
Az arany árának alakulása Aranyár meghatározása fontban London Bullion Market Association (LBMA) által bevezetett Gold Fixing 1900 1931-ig 4-5 /uncia 1932-1949-ig a 6-8 /uncia Aranyár meghatározása dollárban 1900 és 2010. október 14. közötti 110 évben az ár közel a 67-szeresére növekedett 1980 és 2000 között az átlagárak majd a felükre (51,9%) csökkentek (587 $-ról 279 $- ra) 2000. január 1. és 2010. október 14. között az ötszörösére (489,5%-ra) növekedtek 2008 első és utolsó napja között alig 2,97%-kal növekedtek az árak 2009 első és utolsó napja között 26,93%-kal ugrottak meg az árak Aranyár meghatározása euroban 1999. január 4-től jegyzi az LMBA: 243 /uncia 11 év alatt az aranyár 305,29%-al növekedett 17
. Járókelők a Liberty Street 33. előttfotó: Spencer Platt / Europress / Getty
Forrás: www.nycdailydeals.com
Fotó: Bloomberg
Aranyrudakat pakolnak a Federal Reserve Bankban (1965.)Fotó: Photoshot / Europress / Getty
Pénzmúzeum az MNB épületében Forrás: MNB látogatói központ
A pénzteremtés mechanizmusa Ki teremti a pénzt? 1. Jegybanki pénzteremtés 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés 2 formája: 1. Készpénz - csak a jegybank 2. Számlapénz - jegybank és ker. bank is! Pénzteremtés: hitelnyújtás a bank devizavásárlása
Modern pénz Formája: - készpénz (bankjegy + érme) - számlapénz (jegybanki és kereskedelmi banki) Pénzforgalomban betöltött szerepe alapján: - monetáris bázis (M0): készpénz (KészPénz a Bankokban és KészPénz a Forgalomban) - tranzakciós pénz (M1): KPF + látraszóló betét tágan értelmezett pénz (M2): M1+ határidős betét (2 év) M3: M2 + banki értékpapírok M4: M3 + rövid lejáratú állami értékpapírok Eredete szerint: - jegybankpénz - kereskedelmi bankpénz
A központi bank feladatai pénzkibocsátás (emisszió) a pénzmennyiség szabályozása pénzintézeti számlák vezetése, számukra likviditási szolgáltatás biztosítása a központi költségvetés számláinak vezetése árfolyampolitika tartalékok menedzselése statisztika, és elemzések készítése
A kereskedelmi bankok tevékenysége számlavezetés betétgyűjtés hitelnyújtás garancia nyújtása Egyéb bankszolgáltatások (letétkezelés, értékmegőrzés, ügynöki tevékenység, tanácsadás)
A pénzteremtés mechanizmusa Ki teremti a pénzt? 1. Jegybanki pénzteremtés 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés 2 formája: 1. Készpénz - csak a jegybank 2. Számlapénz - jegybank és ker. bank is! Pénzteremtés (bank eszköze és forrása is nő): hitelnyújtás a bank devizavásárlása a bank értékpapírvásárlása
Pénzteremtés hitelnyújtással vállalati hitelfelvétel Hitel ( A váll.) 1.000 I. Bank mérlege Betét ( A váll.) 1.000 a) fizetés bankon belül keresk. bankpénzzel I. Bank mérlege Hitel ( A váll.) 1.000 Betét ( A váll.) 500 Betét ( B váll.) 500 b) fizetés bankon kívül jegybank pénzzel I. Bank mérlege Jegybank II. Bank mérlege jegybanki betét - 500 Betét ( A ): - 500 I. Bank betéte: - 500 II. Bank betéte: + 500 jegybanki betét:+500 Betét ( B): +500
Pénzteremtés a bank devizavásárlásával valuta: készpénz deviza: valutára szóló követelés (számlapénz, csekk) Exportáló vállalat eladja devizáját a banknak: Bank Deviza 250.000 Ft értékben Betét ( A váll): 250.000 Ft Pénz megsemmisülése: banki deviza eladás
Pénzteremtés a bank (állami) értékpapírvásárlásával Bank eladja 100.000 eft értékű állampapírját a jegybanknak: Bank Pénz +100.000 Ft Állampapír -100.000 Jegybank Állampapír +100.000 Bankjegy +100.000 Pénz megsemmisülése: állami értékpapír vásárlás a jegybanktól
Pénzteremtés a bankrendszer egészében a multiplikátor hatás kötelező tartalékráta (y): megmutatja, hogy a kereskedelmi banknál elhelyezett betétek hány %-át köteles a bank a jegybanknál betétben elhelyezni likviditási tartalék, készpénzhányad (x): a gazdasági szereplők tranzakcióikban milyen hányadban használnak készpénzt
Pénzteremtés mechanizmusa 1. Hitel A banknak: +1.000 Jegybank Bankjegy a forgalomban: +1.000 A. Bank Készpénz: 1.000 Ref. hitel: 1.000 Gazdálkodó szervezetek, lakosság
Pénzteremtés mechanizmusa 2. Hitel A banknak: +1.000 Jegybank Bankjegy a forgalomban: 930 Tartalék: 70 A. Készpénz: -1.000 BankRef. hitel: 1.000 Hitel: +1.000 B. Tartalék: +70 BankBetét: +700 Kp: +630 A bank hitele Hitel: +1.000 Betét: + 700 Készpénz: +300 Gazdálkodó szervezetek, lakosság
Pénzteremtés mechanizmusa 3. Hitel A banknak: +1.000 Jegybank Bankjegy a forgalomban: 930 Tartalék: 70 A. B. B. Készpénz: -1.000 BankRef. hitel: 1.000Tartalék: +70 BankBetét: +700 Tartalék: +42 BankBetét: +420 Hitel: +1.000 Hitel: +630 Kp: +378 A bank hitele Hitel: +1.000 Betét: + 700 Készpénz: +300 Gazdálkodó szervezetek, lakosság B bank hitele Hitel: +630 Betét: +420 Készpénz: +210
Mi a vége ennek? Végtelen számú hitel és betételhelyezés Állandó tartalékráta és bankjegyhányad Végtelen hitelkereslet Banki hitelezési hajlandóság Lépése k Lakossági /vállalati hitel Betét Tartalék Készpénz a forgalomban 1. 0 0 0 0 2. H 0 H 0 *(1-c) H 0 *(1-c)*r H 0 *c 3. H 0 *(1-c)*(1-r) H 0 *(1-c) 2 *(1-r) H 0 *(1-c) 2 *(1-r)*r H 0 *(1-c)*(1-r)*c 4. H 0 *(1-c) 2 *(1- r) 2 H 0 *(1-c) 3 *(1-r) 2 H 0 *(1-c) 3 **(1-r) 2* r H 0 *(1-c) 2 *(1-r) 2 *c n H 0 *(1-c) n *(1- H 0 *(1-c) n+1 *(1- H 0 *(1-c) n+1 *(1-r) 3* r H 0 *(1-c) n *(1-r) n *c
Tartalékrendszer, készpénztartás r c r c H M * 0 + = M = a gazdaságban lévő hitel(pénz) mennyisége H 0 = jegybankpénz c = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk készpénzben r = jegybanki kötelező tartalékráta (jegybankpénzben tartják) Teremtett betét: Tartalék: ( ) r c r c c H B * 1 * 0 + = ( ) r c r c r c H R * * 1 * 0 + = Forgalomban lévő készpénz: r c r c c H KP * * 0 + =
Példa H 0 = jegybankpénz: 1000 c = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk készpénzben: 30% r = jegybanki kötelező tartalékráta (jegybankpénzben tartják): 10% Teremtett betét: ( 1 c) H * B = c + r c* r 1.000*0,7 = 0,3 + 0,1 0,3*0,1 0 = Forgalomban lévő készpénz: H 1.000 M = = c + r c* r 0,3 + 0,1 0,3*0,1 0 = 1.892 R = H * c + r 2.703 ( 1 c) * r c* r Tartalék: 1.000*0,7*0,1 = 0,37 0 = 189 KP = c H + r * c c* r 1.000*0,3 0,37 0 = = 811
Gazdaság helyzete a pénzteremtés végén Hitel: +1.000 Jegybank Bankjegy a forgalomban: 811 Tartalék: 189 Kereskedelmi bankok Tartalék: + 189 Hitel: +2.703 Ref. hitel: 1.000 Betét: 1.892 Gazdálkodó szervezetek, lakosság Hitel: +2.703 Betét: + 1.892 Készpénz: +811
Pénzteremtés a bank devizavásárlásával valuta: készpénz deviza: valutára szóló követelés (számlapénz, csekk) Exportáló vállalat eladja devizáját a banknak: Bank Deviza 250.000 Ft értékben Betét ( A váll): 250.000 Ft Pénz megsemmisülése: banki deviza eladás
Endogén-egzogén pénzteremtés Egzogén pénz: 1. Jegybanki pénzteremtés 2. Betétképződés a ker. bankban 3. Hitelezési kényszer - pénzteremtés Endogén pénz: 1. Gazdasági döntések 2. Finanszírozási igény, Hitelkereslet 3. Hitelnyújtás - pénzteremtés 4. Majd forrásbiztosítás
4. E-money Elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló 2009/110/Ek irányelv elektronikusan tárolt ideértve a mágneses tárolást is monetáris érték, amely követelést testesít meg a kibocsátójával szemben; előre kifizetett pénzeszköz (készpénz vagy számlapénz) ellenében bocsátják ki, és amely fizetési műveletek lebonyolítására használható a kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személyeknél is. Típusai: Chipkártyán tárolt (hardveralapú) Szerveralapú ( On-line ) Forrás: Magyar Nemzeti Bank, MNB tanulmányok 85. 2010
4. E-money Chipkártyán tárolt (hardveralapú), elektronikus pénztárca Az elektronikus pénztárca egy olyan előre fizetett, újratölthető kártya, amely az ügyfél által a kibocsátó részére előre kifizetett pénzértéket elektronikus formában, azaz elektronikus pénz formájában tárolja, és lehetővé teszi a fizetést, számlakapcsolat, illetve bankjegy vagy érme nélkül. automatáknál (áruautomaták, tömegközledés, parkolás stb.) a jellemzően gyors, de kis összegű fizetést igénylő helyeken (újságos, büfé, kávézó, kisbolt ) Szerveralapú ( On-line ) központi számítógép tárolja az előre fizetett értéket megtestesítő jeleket (PayPal) Forrás: https://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/bankkartyak/bankkartyatipusok/elektronikus_penztarca.html
Az elektronikus pénztárcával történő fizetés folyamata Forrás: Magyar Nemzeti Bank, MNB tanulmányok 85. 2010
Óvatosság Csak egy készüléken húzzák le Csak egyszer Nem téveszteni szem elől Pénzkivétel előtt a kártyafogadó nyílást, a pénzkiadó nyílást, esetleges billentyűzetre irányuló kamera elhelyezését Takarni a Pin kódot PayPass illetve PayWave
Monetáris politika Pénzügyi politika Fiskális politika Devizapolitika
A monetáris politika eszköztára Milyen eszközei vannak a jegybanknak a pénz mennyiségét befolyásolni? Alapvető feladat: a gazdaság likviditásigényhez igazítani a pénzteremtést Pénz keletkezése nem mozog együtt a likviditásigény alakulásával! Eltérő mozgástér: zárt v. nyitott gazdaság, fejlett v. fejletlen, stb. www.mnb.hu
A monetáris politika eszköztára Célrendszer: mi a kitűzött cél, és ezt milyen fázisokon keresztül éri el a jegybank? Végső cél - infláció Közbülső célok (nominális horgony) M, árfolyam Operatív cél - pénzpiaci hozamok Jegybanki eszközök Lehetnek más végső célok is (kamat, árfolyam, gazdasági teljesítmény!) Eszközrendszer: azon akciók összessége, amelyek az operatív célok teljesülését és a közbülső célok érvényesülését biztosítják
Pénztömeg, mint horgony M * V = P* T Feltétel: M * V = P * T M V : = 1 P = T Zárt gazdaság vagy devizabevételek és devizakiadások egyenlők Forgási sebesség állandó
Árfolyam, mint horgony Árfolyamleértékelés Import javak ára nő Importjavak áremelkedése miatt belföldi vállalkozások árai nőnek (begyűrűzés) Exportálók jövedelme nő, amit belföldön költenek el Árfolyamfelértékelés Importjavak ára csökken Infláció nő Infláció csökken Belföldi vállalkozások is kénytelenek áraikat csökkenteni Exportálók is megpróbálnak belföldön értékesíteni
Inflációs célkövető rendszer feltételei (Mishkin) 1. Számszerű, középtávú inflációs cél bejelentése. 2. Intézményi elköteleződés az árstabilitás iránt. 3. Széles információs bázison alapuló monetáris stratégia. 4. A monetáris politika nagyfokú transzparenciája. 5. A jegybank nagyfokú elszámoltathatósága az inflációs cél elérésének vonatkozásában. Forrás: MNB Monetáris politika 20
Jegybanki függetlenség elemei Személyi függetlenség Politikai függetlenség Finanszírozási függetlenség Gazdálkodási függetlenség
Forrás: MNB Monetáris politika 20
Transzmissziós mechanizmus Látszólag egyértelmű kapcsolat a kamatláb és a hitelmennyiség, az M nagysága között Nem a kamatláb az egyetlen, és nem is a legfontosabb tényező! Általános gazdasági helyzet megítélése Transzmissziós mechanizmus: A jegybank által hozott mennyiségi és kamatdöntések milyen áttéteken keresztül befolyásolják a makrokeresletet és az inflációt.
A monetáris politika eszköztára Eszközök: A, Direkt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek szabályozási szinten jelennek meg, adminisztratív korlátot képeznek, közvetlenül hatnak a pénzmennyiségre B, Indirekt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci működés logikájával próbálnak hatni a makropénzügyi folyamatokra, a pénzmennyiségre
Transzmisszió fajtái 1. Kamatcsatorna 2. Eszközár-csatorna 3. Árfolyamcsatorna 4. Hitelcsatorna 1. Bankhitelcsatorna <-> kamatcsatorna 2. Mérlegcsatorna <-> eszközár-csatorna 5. Várakozási csatorna Forrás: MNB Monetáris politika 20
Indirekt monetáris politikai eszközök 1. Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat) Klasszikus eszköze a váltó viszontleszámítolása Váltó Váltó leszámítolása Váltó viszontleszámítolása Kereskedelmi bank Központi bank Ker. bankok a likviditáshoz szükséges pénzt ilyen papírokban tartják. Jegybank mint végső mentsvár.
Indirekt monetáris politikai eszközök Emelkedik a refinanszírozási kamat Megdrágul a refinanszírozás Ker. bankok is felemelik a kamatokat Kevesebb hitel fogy M kevésbé fog nőni!
Indirekt monetáris politikai eszközök Feltételek: Bankok hárítsák át az ügyfelekre a kamatláb emelkedését (felfele, azaz restriktív módon hatékonyabb!) Hitelkereslet kamat rugalmas legyen Viszontleszámítolást ma már nem nagyon használják (helyette más, jegybanki refinanszírozó hitelek)
Indirekt monetáris politikai eszközök 2. Nyílt piaci műveletek legnépszerűbb A klasszikus nyíltpiaci műveletnek számító végleges állampapír eladása-vétele keretében a központi bank értékpapírokat, elsősorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget szabályozza. Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható, nincs bejelentési hatás A kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat
Pénzügytan Indirekt monetáris politikai eszközök Értékpapírok árfolyama: C = t i N C: piaci árfolyam t: névleges kamatláb i: piaci kamatláb N: névérték A jegybank kamatlábemelést, M szűkítését szeretné: olcsón ad el értékpapírokat, árfolyam csökken, kamat emelkedik, bankok lekötik pénzüket, kevesebbet hiteleznek A jegybank kamatlábcsökkenést, M bővülését szeretné: drágán vásárol, árfolyam emelkedik, kamat csökken, bankoknak likviditástöbblete lesz, hiteleznek
Pénzügytan Indirekt monetáris politikai eszközök 3. Repó Értékpapírfedezet mellett nyújtott, visszavásárlással egybekötött művelet Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a jegybank állampapír-fedezet mellett finanszírozza az adott ügyfelét Passzív repó: rövid lejáratú, jegybanknál történő betételhelyezés; a jegybank nyújt állampapír-fedezetet a megadott időre nála lekötött likviditás ellenében (betét)
Direkt monetáris politikai eszközök 1. Kötelező tartalékráta (y) Mennyi jegybankpénzt tartsanak a kereskedelmi bankok, hogy biztonságosan kielégíthessék a betéteseket? tartalékráta = készpénz + jegybanki betét kereskedelmi bank összes betéte Jellemzői: nem a likviditást szabályozza nem változik a napi igényeknek megfelelően hosszabb távra szóló döntést jelent meghatározza a kereskedelmi bankok pénzteremtési korlátait a bankok jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásolja (a jegybank alacsony kamatot fizet)
Kötelező tartalékráta A szabályozás módja: Ha a tartalékráta nő a multiplikátor csökken a kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani a pénzmennyiség csökken Ha a tartalékráta csökken az előző folyamattal ellentétben, a pénzmennyiség nő Ha y nagy kevesebb hitelnyújtás! Ma már más funkciói vannak! Elemei: tartalék mértéke, az elhelyezés alapja, tárgyi formája, tartalékra fizetett kamat, számítási periódus
Direkt monetáris politikai eszközök Kötelező tartalékráta felfelé hatékony (expanzív monetáris politikára nem igazán jó) Indirekt adóztatási elem Egyéb direkt eszközök: Hitelkontingensek (viszontleszámolási plafon) Irányított hitelek Erkölcsi ráhatás
Forrás: www.mnb.hu
Az MNB eszköztára Az irányadó instrumentumként szolgáló eszköz (a kéthetes MNB-kötvény), amely a transzmissziós mechanizmusban tölt be lényeges szerepet a jegybank ezáltal közvetíti az optimális kamatszintet a piac számára - Jegybanki alapkamat A bankközi kamatok volatilitását csökkentő eszközök, amelyek a hitelintézetek likviditás kezelését támogatják; legrövidebb hitel: 1 napos (O/N) overnight hitel kamatfolyosó kamatplafon: az a hitelkamat, amelyet az MNB nyújt 1 napra értékpapír fedezet mellett kamatpadló: 1 napos MNB betéti kamatláb kötelező tartalék: 5% (Európában 2%), kamata megegyezik a jegybanki alapkamattal
Az MNB eszköztára sterilizációs eszközök, amelyek a bankrendszer likviditás többletének lekötését szolgálják: két hetes MNB kötvény az árfolyam direkt befolyásolását szolgáló eszközök: ha a devizapiacon leértékelődik a belföldi fizetőeszköz, devizát ad el. A forint euróval szembeni árfolyam ingadozási sávja+-15% volt. Árfolyamsáv eltörlése: 2008. febr. 25.
A pénz - nem közgazdászok a pénzről A pénznek nincs szaga.( Vespanianus Római császár.) Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el (Szhopoklész Antigoné) Jogállamban pénz a fegyver (József Attila) Csak azok állítják, hogy a pénz nem fontos, akiknek van elég, és nem kell azon tépelődniük, honnan szerezzenek. (Joyce Carol Oates)
Nem közgazdászok az inflációról
Az infláció Az általános árszínvonal emelkedése A pénz vásárlóértékének csökkenése kúszó (évi néhány százalékos) vágtató (már kétszámjegyű) hiperinfláció (háromszámjegyű, akár több száz százalékos az árak növekedési üteme meghaladja az évi 100 %-ot pénzfunkciók elvesztése 1945-46 pengő forint) Ellentéte a defláció recessziót eredményezhet Az inflációt az árszínvonal változását kifejező árindexszel mérjük adott időszak elején és végén mért árszínvonal hányadosa Pl: CPI (fogyasztói árindex) A jövedelem-újraelosztás és a gazdaságpolitikai kiigazítások eszköze lehet
Infláció Árak általános és tartós emelkedése Mérés: fogyasztói árindex (KSH) Éves, havi, negyedéves árindex Maginfláció: belső piaci folyamatok hatására változó termékek árai (kiv: nyers élelmiszer, üzemanyag, hatósági áras termékek)
Árstabilitás 3% alatti áremelkedés Defláció: árak általános és tartós csökkenése Vágtató infláció: kétszámjegyű áremelkedés Hiperinfláció: három számjegyű áremelkedés Balassa-Samuelson-hatás
Infláció okai Kereslet nagyobb, mint a kínálat (bérek növekedése nagyobb, mint a termelékenység növekedése) keresletoldali infláció Import áruk ára emelkedik (olajár-emelkedés) költségoldali infláció Közvetett adók emelése (ÁFA, Jövedéki adó)
2018. 11. 08.
2018. 11. 08.
1 kilogramm kenyér ára Dátum Ár (Pengőben) 1945. augusztus 6 1945. október 27 1945. november eleje 80 1945. november vége 135 1945. december eleje 310 1945. december vége 550 1946. január eleje 700 1946. január vége 7.000 1946. május eleje 8.000.000 1946. május vége 360.000.000 1946. június 5.850.000.000 2018. 11. 08.
2018. 11. 08.
2018. 11. 08.
2018. 11. 08.
2018. 11. 08.
Hiperinfláció
Tabi László klasszikussá váló korabeli glosszája, amely a Lúdas Matyiban jelent meg: Tájékoztatás a zsír áráról Kedden a déli órákban elterjedt a híre annak, hogy a zsír kilója már 90 000 pengőbe kerül. Az a körülmény, hogy egy kiló zsír ára 100 000 pengő, élénken mutatja, hogy a fogyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva a feketepiacnak. Ki tud manapság 120 000 pengőt adni egy kiló zsírért? Mert nemcsak a zsír kerül 135 000 pengőbe, de a drágaság minden vonalon ijesztő. S ha meg is veszi valaki ezt a 165 000 pengős zsírt, pusztán zsírból táplálkozni nem tud. Lehetetlen állapot, hogy amikor egy kiló zsír 180 000 pengő, a fizetések nem emelkednek megfelelő arányban. 215 000 pengőt csak az tud ma zsírért adni, aki feketézik. Mert a kisember számára ez a 238 000 pengő bizony nagy pénz, 296 000 pengőért sokat kell dolgozni, s míg valaki megkeresi azt a 367 000 pengőt, amibe egy kiló zsír kerül, ugyancsak elfárad. Valamikor 470 000 pengőért, vagyis egy kiló zsír áráért sarokházat lehetett vásárolni. Ma egy kiló zsír áráért, 540 000 pengőért már csak egy háromnegyed kiló zsírt lehet kapni. Itt tenni kell valamit! A 768 000 pengős zsírt csak az tudja megfizetni, akinek van annyi pénze, hogy egy kiló zsírért 920 000 pengőt adjon. Mert bizony ma ennyibe kerül fél kiló zsír. (História, 1980/1. 25.)
1946. augusztus 1-jén vezették be az akkor még aranyfedezettel (1 forint = 0,0757575 g színarany) rendelkező forintot. Az aranyfedezet 1982-ben szűnt meg. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*10 29 ) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni. Milyen forint- és fillércímletek kerültek kibocsátásra 1946-ban? 2 filléres érme 10 filléres érme 20 filléres érme 1 forintos érme 2 forintos érme 5 forintos érme 10 forintos bankjegy 100 forintos bankjegy
Hiperinfláció
2018. 11. 08.
2018. 11. 08.
2018. 11. 08.
Forgalomban levő bankjegyek 2006. december 31. Címletek Menny. (Millió db) Érték (Mrd Ft) 20.000 43,274 865,48 10.000 83,675 836,75 5.000 22,721 113,605 2.000 18,155 36,31 1.000 50,294 50,294 500 28,513 14,2565 200 46,404 9,2808 Össz. 253,9 1.176,1213 2018. 11. 08.
Pénzhamisítás
Pénzhamisítás a gyakorlatban
Forgalomban levő érmék 2006. december 31. Címletek Menny. (millió db) Érték (millió Ft) 100 146,31 14.631 50 98,629 4.931,45 Előállítási költség (Ft) 20 187,832 3.756,64 27,8 10 223,577 2.223,577 31,9 5 307,161 1.535,805 14,9 2 846,356 1.692,712 4 1 990,785 990,785 2 Össz. 2.800,650 29.761,969 2018. 11. 08.
2008-ban vonták ki a forgalomból az egy- és kétforintos érméket. 2013. 02. 28 lejárt a visszaváltási idő Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20130228-riport-az-egy-es-ketforintos-ermek-visszavaltasanak-utolso-napjarol.html
2018. 11. 08.
1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 % 450 Fogyasztóiár-indexek (1960 1988) 1960=100% 400 350 300 250 200 150 Fogyasztóiár-idex Ebből: élelmiszer háztartási energia egyéb cikkek, üzemanyagok szolgáltatás 100 50 0 forrás:www.ksh.hu
% 8000 A fogyasztóiár-index (1985 ) 1984=100% 7000 6000 5000 4000 3000 Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen 2000 1000 0 Forrás: www.ksh.hu
% 14000 Fogyasztóiár-indexek (1960 ) 1960=100% 12000 10000 8000 6000 Fogyasztóiár-idex Ebből: élelmiszer háztartási energia egyéb cikkek, üzemanyagok szolgáltatás 4000 2000 0 Forrás: www.ksh.hu
Forrás: www.mnb.hu Inflációs célok
Forrás: www.mnb.hu
Forrás: www.mnb.hu