Kutyával támogatott fejlesztő foglalkozások Nándori Erika Gyógypedagógiai tanár, terápiás kutya felvezető, kiképző A kutyák többsége nem hiszi: tudja, hogy maga is emberi lény. Jane Swan etológus 1. Miért éppen a kutyát tartjuk terápiás célokra alkalmasnak? Az állatasszisztált terápia sokkal közelebb esik a gyógypedagógiához, mint egy egészségügyi eljáráshoz. A kutya un. pedagógiai érzékenysége még az emberszabásúakét is felülmúlja, magas fokú együttműködésre (kooperációra) képesek. A kutyák az evolúció során alkalmazkodtak az emberhez, szociális viselkedési formákat vettek fel. Olyan egyedi viselkedés alakult ki bennük, mely hasonló az emberi kötődéshez, és a terápiás folyamatban nagyon fontos szerepe van a kötődésnek. Kommunikációs képességük is fantasztikus, hiszen nem csak a vezényszavakból értenek, hanem képesek a testbeszéd megértésére- tehát olyan gyermekekkel is képesek kommunikálni, akik nem beszélnek. A kutyák érzékenyen reagálnak a szemkontaktusra, a megszólításra, a gesztusokra, a figyelemre. Ezek az állatok minden ráhatásra vevőek. Ezen fantasztikus tulajdonságaik alapján alkalmazzák a kutya segítségét olyan esetekben is, amikor a hagyományos pszichoterápia eredménytelen marad. A domesztikáció hatása a kutyák viselkedésére Egyes elképzelések szerint az emberi közösségben élő kutyákban a domesztikáció során olyan viselkedésbeli változások történtek, amelyek a szociális intelligenciát érintették és lehetővé tették, hogy a kutya beintegrálódjon az emberi közösségbe. A szociális intelligencia egyik fontos komponense a szociális megértés, vagyis hogy a kutya képes bizonyos szinten értelmezni a csoporton belüli eseményeket és azt figyelembe veszi saját akcióinak megszervezésekor. Kísérletek tanúsága szerint a kutya a szabálykövető viselkedés és szokások átvételére is fogékony, amelyek a szociális tanulás fontos részei, ezzel is igazolva, hogy a domesztikáció során a szociális tanulás kulcsszerepet játszott. A csimpánz és az ember a viselkedésevolúciója
homológ, vagyis közös útról hasonló genetikai állománnyal indult, de más ökológiai és szociális környezetben folytatódott. A kutya és az ember viselkedésevolúciója analóg, vagyis teljesen más biológiai háttérrel indult, de több tízezer éves közös ökológiai és szociális környezetben zajlott le. A kutyák humán-analóg tulajdonságai pl. kötődés, kommunikáció, kooperációs képességek stb. 2. Állatasszisztált terápiák AAA (animal assisted activity): állat-asszisztált aktivitás, melynek lényege a foglalkozásokon résztvevő személyek életminőségének növelése, melynek során általános célokat jelölnek ki, és a fejlődést nem követik nyomon. AAT (animal assisted therapy): állat-asszisztált terápia, mely során már kitűzött célok szerint szervezik a foglalkozásokat és a fejlődést nyomon követik. Konkrét terápia, rehabilitáció, fejlesztés. Meghatározott a fejlesztendő terület. Van fejlesztési cél, konkrét a célcsoport. Meghatározottak a terápiás keretek. Itt a kutya, mint motivációs társ van jelen. A fő hangsúly a kutya munkáján van. A kutya kellő képzettséggel és rutinnal képes arra, hogy bizonyos szituációkat a felvezető segítsége nélkül is oldjon meg. Ez egy igen nehéz területe ennek a munkának. AAE (animal assisted education): az állat-asszisztált pedagógiában kutyát alkalmaznak motivációs társként, mert az óvodai- iskolai foglalkozásokba, órákba bevonható a négylábú.
Vizsgák: Temperamentum és valós terápiás helyzetben történő gyakorlati vizsga Csak vizsgázott kutya-gazda páros dolgozhat terápiás munkában, hivatalos alapítvány körein belül. Hosszú és rendkívül megerőltető munka gazdának és kutyának egyaránt. A kiképzés során a kutya természetes ösztöneire támaszkodva érjük el (tulajdonképpen blokkoljuk a zsákmányszerző, menekülő ösztönt) azokat a képességeit, melyeket a szigorú temperamentum és a gyakorlati vizsga megkövetel. 3. Az alkalmazott terápia, fejlesztő eljárás eredménye A fejlesztett területek mellett a gyerekek önbizalma, komfortérzete jelentősen megnő, a magatartási problémák csökkennek. Ezen felül talán a legfontosabb az, hogy a kutya segítségével a legvisszahúzódóbb, legkevesebb motivációval bíró gyermek is bevonható a feladathelyzetbe. A gyermekek olyan feladatok elvégzésébe fektetnek nagy energiákat, amit kutya közreműködése nélkül meg sem próbálnának. A sikerélmény nyújtása nagyon fontos része a fejlesztésnek. Egy jól képzett kutyával, jól megválasztott feladatokkal minden gyermek lehet sikeres. A terápiás foglalkozások hatására azon kívül, hogy a gyermekek képességei javulnak, az osztály egyre inkább közösséggé válik, kialakul bennük a felelősségérzet, javul a felelősségtudatuk, javul az általános kedélyállapotuk.
A kutyával támogatott fejlesztés hatásai: - Pszichés hatások kölcsönös elfogadás és feltétel nélküli szeretet, egymásra figyelés, hangulatjavítás biztonságérzet növekedés kötődés, nyitottság, a pozitív attitűdök megjelenése érzelmek spontán kifejeződése, örömérzet szorongáscsökkenést okozhat empátia növekedés, a mások érzelmeinek felismerése, megértése másság, eltérő tulajdonságok, magatartásformák elfogadása - Kognitív hatások rövid- és hosszú távú memória javulása figyelemkoncentrálás, figyelemmegosztás beszédfolyamatokban, párbeszédekben vesznek részt, így különféle nyelvi készségek, a beszéd (beszéd- és egyéb hangok felismerése, létrehozása), a beszédmegértés, a beszéd során a megfelelő hangerősség, fogalomtanulás elősegíthető új ismeretek, készségek elsajátítása
A különböző tanulási helyzetekben nagy problémát jelenthet, hogy a gyermekek hozzá sem mernek fogni egy-egy feladathoz. A gyermekek egy része ezt a félelmet "csak" tanórákon éli át, de egy oldott helyzetben a kutyával átélt játék (tulajdonképpen egy sikeresen elvégzett feladat) növeli az önbizalmukat, s ezzel egy pozitív érzelmi-motivációs folyamatot indít el. Paradox módon ez a hatás azoknál is jelentkezhet, akiket több-kevesebb félelemmel tölt el a kutya jelenléte. A kutyától való félelem gyakran igen ambivalens érzés, félelem és vonzódás egyaránt jelentkezik, s ilyenkor a félelem leküzdése, a társak és a pedagógus pozitív visszajelzése, a sikeres feladatmegoldás felszabadult öröme komoly önbizalom növelő hatású lehet. A gyerekek a kutyával és a társakkal végzett játékos feladatok közben átélhetik a közös munka örömét. Megtanulnak közösen, egymás érdekeit szem előtt tartva játszani, illetve sportszerűen versengeni. A kutya, mint motivációs bázis megkönnyítheti ezeket a helyzeteket. Tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeken a foglalkozásokon olyan társsal is hajlandók együttműködni, akit hétköznapi feladathelyzetben önként sosem választanának. Ezzel megtanulják kezelni ezeket a helyzeteket, és alkalmat teremtünk arra, hogy egymást jobban megismerjék.
Mindemellett a terápiás kutya hatásosan bevonható a különböző képességterületek fejlesztésébe is. Jól alkalmazható a motoros képességek fejlesztését célzó feladatokban, hiszen a gyerekek általában szívesen mozognak, játszanak mozgásos játékokat. Ezeket gyakran alkalmazzák tanórákon is az elfáradás megelőzésére, a gyermekek felfrissítésére, feszültségoldásra. A kutyás foglalkozáson a mozgásfejlesztés feladatai közös játékká alakulnak, ez nemcsak fejlesztő hatású, de élményt is jelent azoknak is, aki jó mozgásúak, valamint azt is motiválja, aki kevésbé szeret mozogni vagy mozgássérült. Egy engedelmes, trükköket tudó kutya pedig még a kamaszok elismerését is kivívja. A kognitív képességek és azok fejlesztése az iskolai teljesítmény szempontjából kiemelkedő terület. Mind a kognitív folyamatok (pl. érzékelés, észlelelés, figyelem, emlékezet stb.), mind pedig alapműveletei (ráismerés, kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás stb.) gyakorlásához keretet adhat a kutyával való közös tevékenykedés (pl. akadálypálya, trükkök kivitelezése, memóriajáték stb.), tartalmát pedig jelentheti bármely aktuális ismeret vagy tananyag.
Az orientációs képességek fejlődése, a saját testen, térben és síkban való tájékozódás elsajátítása az óvodás- és kisiskoláskor elengedhetetlen feladata. Fejlesztése, gyakorlása, szinten tartása folyamatos feladat (lehet) a tanulásban akadályozott gyermekeknél. A kutyás terápia (sem) mindenható módszer, hanem a többi fejlesztő eljárás mellett jól megférő, igen jó lehetőség. (Köböl Erika Topál József kutatása alapján) A kutya szerepe a nevelésben Kiemelt pedagógiai jelentősége van a személyiségfejlesztésben a foglalkozásoknak. A mai Y-generáció életében az empátia elvész. Fokozottan az individualitásra, az önző haszonelvűségre, a csak Én- tudatra nevelődnek gyermekeink. Holott genetikailag a természettel való közös együttélésre, állatszeretettel születnek. A gyermekek felmérése a kutyás foglalkozásokhoz Pontosan ismerni kell a kutyás terápiás csoportba bevont gyermek jelenlegi állapotát, életkorát, másodlagos problémáit társuló rendellenességeit, fejlettségi szintjét, hiszen a pontos felmérési eredmények alapján lehet meghatározni a fejlesztés célját, területeit, módszereit, a felhasználandó speciális eszközök körét, a rövidebb távú célokat és feladatokat. Milyen speciális terápiás elvek, módszerek építhetők az adott kórforma, klinikai tünet, valamint az egyéni állapot kezelése. A foglakozásokon résztvevő gyerekeknek külön-külön meg kell kapnia az egyéni bánásmódot, ami a csoportos foglalkozásokon nem az egyéni foglalkozást foglalja magába, hanem a gyermekek közötti különbségeket figyelembe véve kell megtalálni minden gyermekkel a megfelelő hangot (pl.: figyelemzavaros gyermeknél, passzív, magányos, örökmozgó gyermeknél, valamint figyelembe kell venni a teljesítménybeli eltéréseket is).
Saját tapasztalataim Az intézményben ahol gyógypedagógusként dolgozom, 2016 óta foglalkozom kutyával támogatott fejlesztő tevékenységgel. Meghatározott óraszámban, napi 3-4 foglalkozást tartva. Csoportjaim: 1. Magatartás zavaros tanulók (TANAK osztályok tanulói) 2. Halmozottan sérült tanulók csoportja, járóképesek 3. Halmozottan sérült tanulók csoportja, járásképtelenek 4. B típusos autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók 5. A típusos autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók 6. Beszédzavarral küzdő tanulók 7. Középsúlyosan értelmileg akadályozott tanulók 8. Integráltan nevelt-oktatott, magatartás zavarral küzdő tanulók Közöttük autista, súlyos magatartászavaros, beszédhibás, sönttel élő, súlyos és halmozottan sérült gyerekekkel. Minden esetben megfigyelhettem, mire képes a kutya, és milyen hatással van a gyerekekre, akár egyéni, akár csoportos foglalkozáson. Igazolja az osztályteremben tapasztalt légkör, a gyerekek csillogó szeme, a foglalkozásokban való aktív jelenlétük, a kutyusnak való megfelelni akarásuk. A megszokott napi programjukba kapcsolódunk be a kutyával. Jelenléte ösztönzi a gyerekeket, az ő kedvéért tanulnak, neki rajzolnak, miatta lesznek tevékenyebbek. A mozgásfejlesztésben is hatalmas segítségükre van a gyerekeknek. A labdás gyakorlatok a gyerekek részéről nagyon összetett mozgássort, gondolkodást, koncentrációt, kitartást igényelnek, a kutyával partnerségben mindezeket különösebb ráfigyelés nélkül képesek megcsinálni. A különböző területeken elvégzett feladatért jutalomképpen megsimogathatják az állatot, eledelt adhatnak neki. Bármilyen furcsa, de elismerést jelent a gyerekeknek az, ha ők jutalmazhatják a kutyát. Elismerés, ha pórázon vezethetik, mint ahogy az is, hogy az eldobott labdát a kutya visszahozza.
Az a sérült gyerek, aki nem tud beszélni, a környezetével nehezen érteti meg magát. A kutya felé adott parancs, ha nem érthető, nem teljesül (mi nem engedjük), ezáltal a beszédzavaros gyereket a minél érthetőbb kifejezésre ösztönzi. A másik gyerek, aki nagyon sokat beszél és nagyon izgága, őt a kutya lecsendesíti, megnyugtatja. Gyakoriak és népszerűek az egyéni színdarabok is, melyeket a tanulók rendeznek és adnak elő a kutyával, természetesen a segítségemmel. Az egyik kedvenc mesejelenet, amikor a királyfi legyőzi a sárkányt. Ezt bábokkal is el lehet játszani, de véleményem szerint össze sem lehet hasonlítani azzal az érzéssel, mint amikor az egyik kutya öltözik be sárkánynak, és kötélhúzó párviadalban kell őt legyőzni. A gyerek itt ténylegesen küzd, ténylegesen leizzad és elfárad, éppen ezért a győzelem is sokkal hitelesebb, sokkal jobban átélt, mintha csak bábokkal akarnánk ugyanezt eljátszani. A gyerekek könnyen megértik egymást az állatokkal. Néhány foglalkozás elteltével van már olyan gyerek, aki hatékonyan alkalmazza a parancsszavakat, a kézjeleket. Azzal, hogy engedelmességre bírják a kutyát, fejlődik az önbizalmuk, határozottabbakká válnak, erősödik kitartásuk. A gyerekek az állatokkal könnyen megértik egymást, képesek egymásra hangolódni, érzik egymás belső rezgéseit, ezért is fogadják rajongással a kutyákat. Egy ember ugrálhat négy lábon, a gyerek részéről a reakció semmiképp nem az lesz, mintha egy kutya ugrálna. A hullahopp karikán bujkálhatunk egész nap, a gyerekek nem biztos, hogy utánozni fognak, de ha egy kutya teszi ezt, biztos, hogy utána csinálják.