A Miskolci Egyetem Közleményei, A soozat, Bányászat, 80. kötet (0),.55-95. MÉLYFÚRÁSOK ÁLLÉKONYSÁGA ÉS A IDRAULIKUS KŐZETREPESZTÉS GEOMECANIKÁJA D. Somosái Zsolt egyetemi taná Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotecnikai Intézet bgtszs@uni-miskolc.u Függőleges fúólyukakkal, mélyfúásokkal foglalkozunk, amelyek ma má aká 5-6 km osszúak, a fúás közben a mélységgel edig jelentősen áltoznak a fúólyuk tala közelében az állékonyság feltételei. Látni fogjuk, ogy a mélyfúások kőzetköenyének feszültségállaotát az üegnyitás előtti un. ime (geo-sztatikus) feszültségek alaetően megatáozzák. Másészt a idaulikus kőzeteesztést előidéző lyuknyomást is alaetően a ime feszültségek atáozzák meg. Így idaulikus eesztés segítségéel meg leet a ime feszültségeket méni. Ezét elöljáóban öiden a földkéeg ime feszültségállaotáal foglalkozunk.. A földkéeg ime feszültségei Ma má számos in situ méés bizonyítja, ogy a földkéeg egy ontjában a függőleges iányú ime feszültség aol: Pl.: zg, ill. ontosabban g (z) dz z külszín alatti mélység, - a fedükőzetek átlagos testsűűsége, g neézségi gyosulás. = 400 kg/m 3 testsűűség esetén z 0,04z, z o MPa; a z-t m-ben elyettesítjük. Azaz a feszültséggadiens 4 MPa/km. A ízszintes feszültségek: alakban íatók, k K ; K / k q 55
D. Somosái Zsolt aol: k, K feszültségányadosok q a ízszintes feszültség aszimmetia ányadosa. Az in situ ime feszültségméések azt mutatják, ogy:. Kisebb külszín alatti mélységek esetében > >, K>, k>. (Rátolódásos etős feszültségté, RF). Közees külszín alatti mélységek esetében > >, K>, k<. (Eltolódásos etős feszültségté, SSF) 3. Nagy külszín alatti mélységek esetében > >, K<, k<. (Nomál etős feszültségté, NF) A mélység nöekedéséel a K, k aaméteek egye kisebbek. A kőzetkönyezet ugalmassági modulusának, sziládságának, belső súlódási szögének nöekedése iszont nöeli K, k étékeit. A földkéeg ime feszültségeiel észletesebben az [7] alatt idézett iodalomban foglalkoztunk. Az.. ábán méési eedményeket mutatunk be a z=0-5, km mélységinteallumban k-étékeie []. Fuólyukak állékonysági kédéseinél fontos tényező a ízszintes síkban ébedő feszültségek aszimmetiája is, azaz a K q k ányados étéke. A K és k étéke bizonyos kolátok között áltozik, ezét q-nak is kolátai annak. Az. feszültségi elációban ( > > ) a Mo-Coulomb tönkemeneteli feltételből köetkezően K max B, B tg (45 ) aol: - a kőzet belső súlódási szöge Pl. =3, B =3, omokköeke jellemző étékeknél K max <3,, k min =. Így K max q max 3, k A. feszültségi elációban ( > > ) a Mo-Coulomb tönkemeneteli feltételből köetkezően q B A fenti aaméteekkel: min 56
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája q max 3, A 3. feszültségi elációban ( > > ) a Mo-Coulomb tönkemeneteli feltételből köetkezőn k min B, k min B, K max Így q max K k max min B A fenti aaméteekkel: q max 3, Mindegyik feszültségi elációban éényes teát, ogy q B abban az esetben, amiko nem kell óusnyomással ( ) számolni., ill. B étéke a éldában felozottnál nagyobb is leet, l. =40 -nál B =4,6. Ennek ellenée miel óusnyomás jelenléténél az előbbi inteallum jelentősen szűkül, ezét általában q<3. (Lásd a [7] alatt idézett iodalmat.) angsúlyozandó, ogy óusnyomás jelenléténél, amikois megkülönböztetünk totális és effektí feszültségeket a,, jelölések totális feszültségeket jelentenek. A óusnyomás (telenyomás) gadiense túlnyomásos táolóknál általában 0 MPa/km< <5 MPa/km.. Mélyfúások kőzetköenyének feszültségállaota Függőleges elyzetű fúólyukak kőzetköenyének feszültségállaotát célszeűen engekoodináta (,, z) endszeben izsgáljuk, aol a enge függőleges tengelye (z) egybeesik a fúólyuk tengelyéel. A kőzetköenyben ébedő szekunde feszültségek: sugáiányú feszültség, - tangenciális feszültség, z függőleges feszültség. R sugaú fúólyuk kőzetköenyének feszültségei (sekunde feszültségek) ugalmas esetben az alábbiak (Kisc): 57
D. Somosái Zsolt )cos ( cos 3R R cos 3R 4R R z 4 4 4 4 sin 3 4 4 R R aol: - Poisson-tényező (<0,5) - csúsztató feszültség A -szög a.. ába szeint a nagyobbik főfeszültség ( ) iányától méendő. A szekunde feszültségek =0-nál és =90 -nál főfeszültségek, egyébként nem azok... ába: Függőleges tengelyű köszelényű üeg köüli ime feszültségek és a koodináta-endsze 58
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája A fúólyuk falán, =R elyen a legkedezőtlenebb tönkemenetel szemontjából a feszültségállaot, (biaxiális feszültségállaot), aol 0 ( )cos ( )cos z A.. ábán a tangenciális (gyűűs) feszültségek és a függőleges (axiális) feszültségek eloszlását látjuk a függényében. A.3. ába ezen feszültségek ételmezését mutatja... ába:tangenciális és axiális (függőleges) feszültségeloszlás függőleges tengelyű fúólyuk keületén.3.ába:függőleges tengelyű fúólyuk falán ébedő nomálfeszültségek (effektí feszültségek) 59
D. Somosái Zsolt A fúólyuk falán =R elyen =90 -nál jelentkeznek a maximális feszültségek: 0 max z max 3 ( ) A =q, q=k/k elyettesítéssel a maximális feszültségek: 0 max z max (3q ) (q ) A, z feszültségek itt (=90 ) minden esetben nyomófeszültségek és annál nagyobbak, minél nagyobb q. A feszültség különösen ézékeny q étékée. A =R elyen az üeg felületén =0-nál jelentkeznek a minimális feszültségek: 0 min z min 3 ( ) A =q, q=k/k elyettesítéssel a minimális feszültségek: 0 min z min (3 q) (q ) A q=k/k étékeitől függően az üegfelületen =0 elyen a tangenciális feszültség ( ) q<3 esetében nyomófeszültség, q>3 esetében úzófeszültség, q=3 esetében zéus. Általában q<3, ezét a tangenciális feszültség általában nyomófeszültség. A függőleges feszültség ( z ) a =0 elyen leet nyomófeszültség, úzófeszültség agy zéus. a a Poisson-szám m (K k) (q ) k ill. (K k) (q )k q akko a függőleges feszültség z =0. m k k 60
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája a a Poisson-szám m (K k) (q ) k ill., (K k) (q )k m q k k akko a függőleges feszültség z >0, nyomófeszültség. a m (K k) (q ) k ill., (K k) (q )k m q k k akko a függőleges feszültség z <0, úzófeszültség. Minél nagyobb a oizontális feszültségek aszimmeticitása, annál nagyobb az eltéés z és között. a m=3, =0,33 gyakan előfoduló étékkel számolunk, akko (K-k)=(q- )k=,5 esetében zéus a függőleges feszültség, (K-k)=(q-)k<,5 esetében a függőleges feszültség nyomófeszültség, (K-k)=(q-)k>,5 esetében a függőleges feszültség úzófeszültség. A =R, =0 elyen a főfeszültségek soendjét illetően a k, q, aaméteek függényében teát igen áltozatos a elyzet. Mélyfúásoknál (otai fúásoknál) fontos szeee an az öblítőiszanak, a folyamatos öblítőkönek. Az öblítőisza főbb feladatai: a étegnyomás (telenyomás, óusnyomás) ellensúlyozása, a fuadékszemek kiszállítása, a lyukfal édelme, biztosítása beomlás ellen. A óusnyomás (telenyomás) nomális, a gadiense gad =0 MPa/km, túlnyomásos, a gadiense gad > 0 MPa/km, de általában gad <5 MPa/km. Ennek megfelelően az öblítőiszaok sűűsége i =800-500 kg/m 3 között mozog. Fúástecnikai szemontból a leető legkisebb fúóisza sűűség biztosítása előnyös, de fontos, ogy időben felismejék, miko szükséges az öblítés sűűségének nöelése. A fúóisza nyomásának, a lyuknyomásnak ( ) egyészt nagyobbnak kell lennie a óusnyomásnál ( > ), másészt nagyobbnak kell lenni egy kitikus étéknél ( > c ), amely a lyukstabilitást biztosítja. Ugyanakko kisebbnek kell lennie a idaulikus kőzeteedést okozó nyomásnál ( <P b ). A kitikus lyuknyomás c függénye a kőzetköeny folyási feszültségének ( F ) és a felső súlódási szögének (). A fúás mélyítése soán a lyuktal közelében, c, P b étékei jelentősen áltoznak, ezeket a áltozásokat a lyuknyomásnak ( ) köetnie szükséges. 6
D. Somosái Zsolt a az üeg felületét lyuknyomás (öblítőisza-nyomása, kútnyomás) támasztja, akko a kőzetköenyben ébedő nomálfeszültségek (tecie feszültségek): )cos ( cos 3R R R cos 3R 4R R R z 4 4 4 4 A fúólyuk felületén =R elyen a tecie feszültségek (olyaxiális feszültségállaot): )cos ( )cos ( z A fúólyuk falán =R elyen =90 -nál a maximális nyomófeszültségek ébednek: ) ( 3 z max max =q, q=k/k elyettesítésekkel a maximális nyomófeszültségek: z max max ) (q ) (3q Minél nagyobb a ízszintes főfeszültségek aszimmeticitása (q) annál nagyobb a és z főfeszültség. Amennyiben <, akko általában 3 = =, azaz a legkisebb főfeszültség. A lyuknyomás a tangenciális feszültséget csökkenti, a adiális feszültséget nöeli, a függőleges feszültséget nem áltoztatja. Ezét nagyobb -nél nagyobb az esély aa, ogy zmax = legyen. 6
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája a a a k akko q(3 ),, max z max (. eset) k akko q(3 ),, (. eset) k z max, max q(3 ), akko,, max (3. eset) max z A =R elyen az üeg felületén =0 elyen a minimális feszültségek ébednek: q A min z min 3 ( ) K / k elyettesítéssel =0-nál a minimális feszültségek: min z min (3 q) (q ) A lyuknyomás ( ) nöelése a minimális feszültségek onatkozásában a tangenciális feszültséget csökkenti, a adiális feszültséget nöeli, a függőleges feszültséget nem befolyásolja. A lyuknyomás nöeléséel eléető, ogy a tangenciális feszültség úzófeszültség legyen ( <0) és az üegfelület töést szenedjen. Ez a idaulikus eesztés, amellyel a későbbiekben észletesen foglalkozunk. 63
D. Somosái Zsolt A kőzetek óusait sokszo nyomás alatt álló íz, olaj agy gáz tölti ki. Ilyen esetben ismeni szükséges a óusnyomást ( ), alamint effektí () és totális ( t ) feszültségeket kell megkülönböztetni egymástól. A kőzetmátixban effektí feszültségek keletkeznek. Tezagi aki talajokkal, nagy oozitású (n 30-40 %) laza kőzetekkel foglalkozott adta meg a áomfajta feszültség ( t,, ) közötti kacsolatot: t =+ = t - A sziládsági összefüggésekben a kőzetmátixban ébedő effektí feszültségnek kell szeeelnie, ezét a Mo-Cuolomb-féle tönkemeneteli feltétel óusnyomás jelenléténél: =c+tg=c+( t - )tg aol: c koézió belső súlódási szög. Azaz a óusnyomásnak sziládságcsökkentő atása an, annál nagyobb métékben, minél nagyobb a belső súlódási szög. Kis oozitású, tömött kőzeteknél a óusnyomás kolátozottabban csökkenti a kőzetsziládságot, ilyenko t =+, = t -. =c+tg=c+( t - )tg aol: - ugalmas óustényező (Biot-koefficiens, 0 ). A Biot-koefficiens () szeee a oozitás áltozásban (n): n=-(-n) ; aol: 64 n kezdeti oozitás (>n) - idosztatikus külső teelés óusnyomás K komesszibilitási modulus. A Biot-koefficiens: K E, K, K s 3( ) m E ugalmassági modulus - Poisson-tényező K a kőzet komesszibilitási modulusa (bulk modulusa) K s a kőzetalkotó szemcsék (kőzetmátix) komesszibilitási modulusa (K s >K) K
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája Üledékes, kis oozitású kőzetekben általában 0,7 köüli éték. Póusnyomás ( ) jelenléténél a fúólyuk falán =R elyen ébedő effektí feszültségek: = - = + -( - )cos- - z = -( - )cos- A,, ime feszültségek totális feszültségek! A óusnyomás mindegyik effektí feszültségkomonenst csökkenti. A fúólyuk falán =R elyen =90 -nál a maximális effektí feszültségek: = - max =3-6 - - zmax = +( - )- =q, q=k/k elyettesítésekkel a maximális effektí feszültségek: = - max =(3q-) - - zmax = +( - )- A fúólyuk falán =R elyen =0-nál a kőzetmátixban ébedő minimális effektí feszültségek: = - min =3 - - - zmin = -( - )- =q, q=k/k elyettesítésekkel a minimális effektí feszültségek: = - min =(3-q) - - zmin = -(q-) - 65
D. Somosái Zsolt 3. A függőleges tengelyű fúólyukak állékonysága Üegek állékonysági izsgálatainál az üegfelület kitikus ontjában jelentkező főfeszültségeket (,, 3 ) kell tudnunk megatáozni. A kitikus ont a tönkemenetel szemontjából legkedezőtlenebb feszültségállaotú ely. A kőzet tönkemenetele szemontjából elsősoban a két szélső főfeszültség ( 3, ) édekes, bá a közéső főfeszültség ( ) is befolyásolja a tönkemenetelt. A Mo-féle tönkemeneteli feltétel csak a két szélső főfeszültséggel számol ( 3, ) a közéső főfeszültség ( ) atást elanyagolja. Az elanyagolás a biztonság jaáa töténik, ezét üegállékonysági izsgálatoknál a Mo-féle tönkemeneteli elméletet, a Mo-Coulomb-féle tönkemeneteli atágöbét (atáegyenest) alkalmazatják általában a nyomóigénybeételek tatományában. 3.. Fúólyuk állékonysága szimmetikus oizontális feszültségeknél ( =, q=) Ez az eset üledékes kőzetekben áll elő, amiko a külszínez közelfekő étegek a földtöténeti múltban letaolódtak. Így új, a megáltozott önsúlynak megfelelő kisebb ime etikális feszültség ( ) kéződik. A = oizontális ime feszültségek azonban maadtak a égi takaásoz tatozó métékűek, így kisebb felszín alatti mélységeknél = >, majd = =, nagyobb külszín alatti mélységeknél = < elációk fodulatnak elő a ime feszültségek onatkozásában (3... ába). A =R elyen ébedő feszültségek (bámely -nél): agy a z z k, k>0,5 és =(k-) zg 66
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája akko a feszültségek soendje: (. eset) 3, z a k>0,5 és <(k-) akko a feszültségek soendje:,, (. eset) 3, z a k<0,5 és <k akko a feszültségek soendje, (3. eset) 3, B A F 3 Mo-Coulomb-féle tönkemeneteli elmélet alkalmazásáal az. esetben ) a kélékenység feltétele: ( z A kitikus lyuknyomás: F B F c, B c z A. esetben ( ) a kélékenység feltétele: z F k F B A kitikus lyuknyomás: k F F c, k F, B B F 67
D. Somosái Zsolt A 3. esetben ( z ) a kélékenység feltétele: F B c A kitikus lyuknyomás: B F c, F c lyuknyomások alkalmazásáal eléető, ogy a fúólyuk fala ne keüljön kélékeny állaotba, ill. ne szenedjen tönkemenetelt. 3.. Fúólyuk-állékonyság aszimmetikus oizontális feszültségeknél ( > ) > ízszintes főfeszültségek esetében az üegfelületi (=R) kitikus ont a =90 ely, aol a maximális és z keletkezik. Ebben a ontban kell izsgálnunk a kélékenység feltételét. A maximális nyomófeszültségek (=R, =90 ): = ill. max =3 - - zmax = +( - ) = max =(3q-l) - zmax = +(q-) Az. esetben ( ) a kélékenység feltétele: z (q ) F B c A kitikus lyuknyomás: c (q ) B F 68
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája A. esetben ) a kélékenységi feltétel: ( z ( 3q ) c F B c A kitikus lyuknyomás: c (3q ) F B A 3. esetben ) a kélékenységi feltétel: ( z (q ) F B c A kitikus lyuknyomás: c (q ) B F Temészetesen q=, = szimmetikus oizontális feszültségek mellett issza kell kanunk a 3.. ont összefüggéseit. c lyuknyomások alkalmazásáal eléető, ogy a fúólyukak fala ne keüljön kélékeny állaotba, ill. ne szenedjen tönkemenetelt. Póusnyomás ( ) jelenléténél a maximális effektí feszültségek kisebbek. A =R, =90 elyen az effektí feszültségek: = - ; > max =3 - - - ill. zmax = +( - )- = - max =(3q-) - - zmax = +(q-) - Az. esetben ( < = z ) a kélékenység feltétele +(q-) - = F +B ( c - ) 69
D. Somosái Zsolt A kitikus lyuknyomás: c (q ) (B B A. esetben ( < z < ) a kélékenységi feltétel: A kitikus lyuknyomás: ) (3q-)- - - = F +B ( c - ) c (3q ) (B B A 3. esetben ( < < z ) a kélékenységi feltétel: A kitikus lyuknyomás: c ) +(q-) - F +B ( c - o ) (q ) (B B F ) A óusnyomás jelenléte teát nöeli a kitikus lyuknyomás étékét. Ezét óusnyomás jelenléténél nagyobb lyuknyomást (fúóisza-nyomást) kell alkalmazni a tönkemenetel elkeüléséez. Az állékonyság biztosításáoz szükséges lyuknyomást ( c ) azonban nem szabad túlságosan megaladni, met feleesztetjük a fúólyuk falát (idaulikus eesztés). Itt jegyezzük meg, Mo-féle tönkemeneteli kitéium mellett általános, a,, 3 főfeszültségekkel egyaánt számoló kitéiumok is léteznek. Ezek a feszültségtenzo ill. a deiáto tenzo inaiánsaial, ill. az ezekkel aányos un. oktaédees feszültségekkel fejezik ki a tönkemeneteli atáállaotot [3, 4, 4, 5, 6, 8]. Ezek közül a LADE-féle tönkemeneteli kitéium [5, 6] kimondottan fúólyukak stabilitásának izsgálatát szolgálja. A LADE-kitéium a közéső főfeszültség atását a Mo-kitéiuménál nagyobb métékben, a Ducke-Page kitéiuménál (amely túlbecsli szeeét) kisebb métékben eszi számításba. Jól közelíti különféle kőzeteken (mészkő, dolomit, omokkő, agyagala, amfibolit) égzett olyaxiális, tiaxiális és biaxiális teelési kíséletek eedményeit. Biaxiális teelési kíséletek szeint szilád kőzeteknél a biaxiális nyomósziládság cb (,5-,5) c, aol c egytengelyű nyomósziládság. cb -nél =, 3 =0. F F 70
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája A LADE kitéiumoz tatozik egy seciális laboatóiumi kísélet, amelynél az átfút engees kőzetmintát sugáiányban nyomóteelésnek teszik ki a fúás köenyének tönkemeneteléig. Ezzel a modell-kísélettel atáozzák meg a LADEkitéium egyik alaető aaméteét. Amiko a mélyfúás tala nagy telenyomásos (óusnyomásos, ) tében alad, akko szükségkéen nagy lyuknyomást ( > ) kell alkalmazni. Ilyenko különösen fontos, ogy a fúás stabilitásáoz szükséges minimális lyuknyomást ( c ) ontosan atáozzuk meg, neogy szándékunk ellenée idaulikus eesztés jöjjön léte. Ilyen esetekben feltétlenül indokolt a LADE-kitéium alkalmazása. 3.3. A fúólyuk állékonyság számszeű aaméteei Az alábbiakban nézzünk meg néány számszeű eedményt =, k=k, q= esetében idosztatikus telenyomásnál (gad =0 MPa/km) z=4 km külszín alatti mélységben, aol F =30 MPa, =0,33. A =B 3 tönkemeneteli feltétel > (átolódásos etős) feszültségté esetében k max B ( ) Ebből k max B (B ) Gad =,5 MPa/m, gad =0 MPa/km, =0,7, B =3 aaméteek esetében z=4 km-nél =00 MPa, =40 MPa, k max =,44. A = B 3 tönkemeneteli feltétel < (nomáletős) feszültségté esetében Ebből B (k k min B min (B ) B A má ögzített aaméteekkel z=4 km-nél k min =0,5. Az adott aaméteek mellett 0,5 k,44. Előbb számoljunk k= aaméteel (eltolódásos etős feszültségté), így z=4 km-nél = =00 MPa. A má ögzített aaméteekkel a kitikus lyuknyomás ) 7
D. Somosái Zsolt c =56,5 MPa-a adódik. Ez a lyuknyomás megfelelő, iszen 56,5 MPa> =40 MPa. A =565 ba lyuknyomás z=4 km mélységben i =,68/cm 3 sűűségű fúóiszaal éető el. =90, =R elyen a főfeszültségek: z 7MPa 8,5MPa 55MPa A toábbiakban k=,5 aaméteel (átolódásos feszültségté) számoljunk, így =,5, z=4 km-nél =50 MPa. A má ögzített aaméteekkel a kitikus lyuknyomás c =8,5 MPa-a adódik. Ez a lyuknyomás megfelelő, iszen 8,5 MPa> =40 MPa. A =85 ba lyuknyomás z=4 km mélységben i =,37g/cm 3 sűűségű fúóiszaal éető el. =90, =R elyen a főfeszültségek: 7MPa z 53,5MPa 90,5MPa A toábbiakban k=0,7 aaméteel (nomál etős feszültségté) számoljunk, így =0,7, z=4 km-nél =70 MPa. A má ögzített aaméteekkel a kitikus lyuknyomás c =4,5 MPa-a adódik. Ez a lyuknyomás megfelelő, iszen 4,5 MPa> =40 MPa. A =45 ba z=4 km mélységben c =,04 g/cm 3 sűűségű fúóiszaal éető el. 7MPa z 3,5MPa 70,5MPa Mindáom izsgált esetben a főfeszültségek soendje ugyanaz ( > z > ), így mindáom esetben a kélet éényesül. c (3q ) ( B B 3 3 ) F 3 7
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája Az alábbiakban az előbbi aaméteekkel, de túlnyomásos, a idosztatikus feszültség,5-szeesét kiteő telenyomással, gad =5 MPa/km-el számoljunk. Ebben az esetben k-étéke 0,6 k,6 inteallumban áltozat. Előbb számoljunk k= aaméteel, így z=4 km-nél = =00 MPa, =60 MPa. A má ögzített aaméteekkel a kitikus lyuknyomás c =63,5 MPa-a adódik. Ez a lyuknyomás megfelelő, iszen 63,5 MPa> =60 MPa-nál. A =635 ba lyuknyomás z=4 km mélységben i =,59g/cm 3 sűűségű fúóiszaal éető el. A =90, =R elyen a főfeszültségek: z 58MPa,5MPa 94,5MPa A főfeszültségek soendje > z >. A toábbiakban k=,5 aaméteel számoljunk, így =,5, z=4 km-nél =50 MPa. A má ögzített aaméteekkel a kitikus lyuknyomás c =88,5 MPa-a adódik. Ez a lyuknyomás megfelelő, iszen 88,5 MPa>60 MPa-nál. A =885 ba lyuknyomás z=4 km mélységben i =, g/cm 3 sűűségű fúóiszaal éető el. A =90, =R elyen a főfeszültségek: 58MPa z 46,5MPa 69MPa A főfeszültségek soendje > z >. A toábbiakban k=0,7 aaméteel számoljunk, így =0,7, z=4 km-nél =70 MPa. A má ögzített aaméteekkel a kitikus lyuknyomás c =5,3 MPa-a adódik. Ez a lyuknyomás azonban nem megfelelő, met 5,3 MPa< =60 MPa. A lyuknyomást meg kell nöelni legalább = =60 MPa étékűe. A 600 ba lyuknyomás z=4 km mélységben i =,5 g/cm 3 sűűségű fúóiszaal éető el. A =90, =R elyen a főfeszültségek: 58MPa z 8MPa 38MPa 3 3 3 73
D. Somosái Zsolt A főfeszültségek soendje itt z > >, ezét itt a c ( q ) B ( B ) kélet éényesül. Nomál etős feszültségtében (k<) túlnyomásos telenél (gad >0 MPa/km) teát megan az esélye annak, ogy elyesen beállított lyuknyomás esetén a fúólyuk falán a < < z feszültségi eláció éényesüljön. Ezzek az az oka, ogy a óusnyomásnál nagyobb lyuknyomást kell alkalmazni, amely a k< miatt nem nagy tangenciális feszültséget ( ) csökkenti, a függőleges feszültséget ( z ) iszont nem áltoztatja. 3.4. A fúólyuk-állékonyság laboatóiumi méései A különleges laboatóiumi izsgálatok soába tatoznak azok a teeléses izsgálatok, amelyek egy függőleges tengelyű fúólyukban a lyuk falán előálló tönkemenetelt modellezik [8, 9]. A fúólyuk falán 3 = =0,, z biaxiális feszültségállaot ualkodik. A fúólyuk modellezéséez 7x7x78 mm, agy 53x53x9 mm méetű izmatikus kőzetmintát asználnak. A kőzetizmát osszanti iányban mm átméőben közontosan átfúják, majd biaxiális nyomócellába elyezik, amely alkalmas, feszültségek (teelések) előállításáa. A izma két égfelületét edig idaulikus éssel teelik ( ). Így bámilyen,, eláció előállítató. Gánitokat, mészköeket, omokköeket teeltek és izsgálták különböző,, elációkban a fúólyuk tönkemenetelt. A kíséleti taasztalatok az alábbiak: =90 elyen jött léte maximumánál a fúólyuk falán nyomóigénybeétel atásáa tönkemenetel V alakú tönkemeneteli zónáal. A kezdeti tönkemenetelez tatozó biaxiális nyomósziládságok (,4-3,7) c -e adódtak. Ezek eális étékek. Sokszo (,7-7,) c biaxiális nyomósziládságokat állaítottak meg, met a kíséleteknél nem ézékelték a kezdeti tönkemenetelt. Ezét ezek a eálisnál jóal nagyobb biaxiális nyomósziládságok. A kíséleteknél éződött gyűű -atás, az ogy a nem kezdeti tönkemenetelnél =R+ elyen < max és >0, ezét csak nagyobb igénybeétel esetén jön léte tönkemenetel, mint =R elyen létejöő kezdeti tönkemenetelnél. F 74
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája A =90 -nál kéződött eedés ossza a lyukátméőöz iszonyíta q-al nöekszik. A kíséletek többszö q>3 mellett töténtek. =0 elyen mégsem számolnak be úzásos töésől. Ez azt jelenti, ogy ezek a kíséletek nem egészen űen adják issza a alóságot. 4. Pime feszültségméések idaulikus kőzeteesztéssel Fúólyukakban, mélyfúásokban égzett folyadékos (idaulikus) kőzeteesztést az olaj- és gáziaban az 940-es éektől endszeesen alkalmazzák a táoló temelékenységének nöelésée, fluidumbesajtolásos kitemelés atásfokának nöelésée, a kútkönyék káosodásának megszüntetésée. Mészkő, dolomit, omokkő, konglomeát táolókban sikeesen alkalmazzák a folyadékos kőzeteesztést. A fúólyuk falának eedését előidéző folyadéknyomás (P b ) alaetően a oizontális ime feszültségek (, ) függénye. Ezek ismeete feltétlenül szükséges a folyadékos kőzeteesztés mint tecnológia teezéséez. A folyadékos kőzeteesztés kőzetmecanikai-geomecanikai összefüggéseinek kimunkálása aztán egy, a ime feszültségek in situ méésée alkalmas méési módszet eedményezett, amelyet az 960-es éek égétől endszeesen alkalmaznak a ime feszültségek megatáozásáa. Ezek a méések tették leetőé a ime feszültségek töényszeűségeinek megismeését a k, K feszültségányadosok nagyságának megatáozását egészen z=5-6 km külszín alatti mélységig. 4.. A kőzetfeszültség-méések elmélete Az in situ feszültségmééseknél a idaulikus miko-eesztést alkalmazzák, amelynek elendezési sémáját a 4... ábán látjuk. 75
D. Somosái Zsolt 4... ába Két sajtoló ackeel előszö lezáják a fúólyuk -,5 m osszú méő szakaszát, aoá ezután olyan nagy nyomással folyadékot nyomnak, amely a fúólyuk falát feleeszti. A méést keésbé eedezett kőzettatományban leet megalósítani, met nagy eedezettségű kőzettatományban a benyomott folyadék elszökik, nem leet előállítani a eesztő nyomást. Ilyenko az un. tokeesztéses megoldást alkalmazzák. A tokeesztéses (sajtoló-ackees) kőzetfeszültség méés elendezésének sémáját az 4... ábán látjuk. 76
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája 4... ába Itt a nagy folyadéknyomást, amely a fúólyuk falát feleeszti egy ugalmas sajtoló-ackeben (tokban) állítják elő. Függőleges fúólyukban égzett in situ feszültségméés elméleti alajai az alábbiak szeint foglalatók össze. 77
D. Somosái Zsolt Előszö számoljunk a ízszintes síkban szimmetikus esettel, azaz =. Ebben az esetben a függőleges tengelyű fúólyuk falán (=R) az alábbi szekunde feszültségek ébednek: =0 = z =zg a a fúólyuk faláa folyadéknyomás ( ) at, akko a tecie feszültségek a lyuk falán (=R) az alábbiak: = = - z = zg Amiko a méés soán a folyadéknyomást =P> étéke nöelik, akko a tangenciális feszültségből úzófeszültség lesz. Ebben az esetben a szélső feszültségek a ízszintes síkban: 3 = = -P<0 = =P A tangenciális úzófeszültség nöekedésének a kőzetköeny úzósziládsága ( T ) szab atát. aol: P b eesztési lyuknyomás A oizontális feszültség: 3 = = - T = -P b = =P b A eesztő folyadéknyomás P b T P b = + T T t aol: T a méési szakaszon a kőzet in situ úzósziládsága 78
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája t a kőzet laboatóiumban megatáozott úzósziládsága. Pontosabban t T > tmass aol: tmass a eedezett kőzettest úzósziládsága. Általánosabb, nem szimmetikus esetben (,, ) a köetkező a elyzet. A tangenciális feszültségek minimum elyén (=R, =0) an szükségünk a tecie feszültségállaota. Itt 0 min z min (3 q), (q ) a fúólyuk faláa folyadéknyomás at, akko a tangenciális feszültségek minimum elyén a tecie feszültségek: min z min (3 q) (q ) A lyuknyomás ( ) nöekedéséel a tangenciális feszültség ( ) csökken. A függőleges feszültséget nem befolyásolja a lyuknyomás. Amiko a méés soán a folyadéknyomást P> (3-q) étéke nöelik, akko a tangenciális feszültség úzófeszültség lesz. A szélső feszültségek: 3 min (3 q) P 0 P A tangenciális úzófeszültség nöekedésének a kőzetköeny in situ úzósziládsága ( T ) szab atát, 3 min Pb Ebből a eesztő folyadéknyomás (lyuknyomás): T (3 q) P Pb (3 q) T 3 T, A nagyobbik ízszintes feszültség: 3 T b P, b, 79
D. Somosái Zsolt Ilyen általános esetben (, ) a kisebbik ízszintes ime feszültséget ( ) a feleedt köeny isszazáódásáoz tatozó folyadéknyomásból (P s <P b ) atáozzák meg. A eedésben P s folyadéknyomással szemben feszültség működik, ezét közelítőleg P s -sel leet számolni. Az eltéés függ a felasított fúólyukfalon keletkezett eedésnek a kőzetköenybe atoló nagyságától. a keletkezett eedés mélységét (L) is figyelembe esszük, akko D Ps Ps, D L L/ D aol D a fúólyuk átméője, azaz P s. Amennyiben a eedés ossza a fúólyuk átméőöz kéest kicsi, L/D0, akko alóban P s. A eesztő folyadéknyomás (P b ) és a eedés isszazáódásoz tatozó folyadéknyomáson (P s <P b ) kíül a eedés újanyitásáoz tatozó folyadéknyomást (P ) is meg szokták atáozni. Ekko má T =0, így az újanyitási folyadéknyomás Így a úzósziládság: P =3 - <P b T =P b -P A ime oizontális főfeszültségek: =P s =3P s -P Amennyiben a méés elyén a kőzetköenyben óusnyomás ( ) ualkodik, úgy az effektí feszültségek egyenlőségét kell felínunk: 3( ) (Pb ) T Így: P P b 3 P P s 3 3 b T T 80
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája Másészől kiindulatunk a koábban felít egyenletekből. A óusnyomás jelenléténél a minimális effektí feszültségek (=R, =0): min 3 ill. min q) (3 Ezekből az egyenletekből is megkajuk a fenti összefüggéseket: T b T b b T min 3 3 P q) (3 P P q) (3 A eesztő folyadéknyomás (P b ) a oizontális feszültségek aszimmeticitásának (q) nöekedéséel csökken. q> esetében izsgálni kell, ogy P b < c eláció kielégül-e. Ezek az összefüggések akko éényesek, a a fúólyuk kőzetköenye ugyan oózus, de óusokba a eesztés előtt a eesztő folyadék nem tud beatolni. a fúólyuk kőzetköenye eedezett, agy nagy oozitású, akko a eesztő folyadék enetációja miatt egy kisebb eesztő folyadéknyomás éényesül: b T ' b P ) ( 3 P aol: ' P ) ( 3 P ) ( ) ( A kisebb eesztő nyomás (P' b ) éényesülésének az az oka, ogy a eesztő folyadék má a eesztés előtt a óusokba jut, csökkenti a kőzetsziládságot. 8
D. Somosái Zsolt Az alábbiakban néány méési eedményt mutatunk be [0, ]. A 4..3. ába egyészt a testsűűség integálásáal kaott etikális feszültséget ( ), másészt a kisebbik oizontális feszültséget ( ) és a becsült nagyobbik oizontális feszültséget ( ), toábbá a óus-nyomás ( ) étékeit mutatja az Északi-tenge alatt. 4..3. ába: Mét oizontális (, ) feszültségek és óusnyomások a mélység függényében az Északi-tenge alatt A 4..4. ába egy ausztáliai medencében (Cooe) 4000 m mélységig mutatja a etikális feszültségeket ( ) a testsűűség integálásának eedményeként. Toábbá mutatja az ába a kisebbik oizontális feszültséget ( ), amely közel egyenlő a etikális feszültséggel. Toábbá mutatja az ába a óusnyomást, amely 800 m mélységig idosztatikus. 8
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája 4..4. ába: A kisebbik oizontális feszültség és a óusnyomás méési eedményei Az ausztáliai Cooe-medencében (Cooe Basin) számos idaulikus méés eedményeként endelkezése állnak az in situ főfeszültségek (,, z ) csaknem 4 km külszín alatti mélységig [0, ]. A etikális főfeszültség gadiense z= km-nél /z=6,8-9,8 MPa/km z=3 km-nél /z=9,9-,6 MPa/km A kisebbik oizontális főfeszültség gadiense: /z=3,6-4,9 MPa/km 83
D. Somosái Zsolt A nagyobbik oizontális főfeszültség gadiense: /z=37,9-38,6 MPa/km ill. /z=4,9 MPa/km. A medencée jellemző, Bazil-kíséletekkel megatáozott úzósziládságok t =3,8-5, MPa között áltoznak. A medencében áom táoló (ezeoi) tíust különböztetnek meg. Az. tíus-nál az átlagos kisebbik feszültséggadiens /z=,4 MPa/km, alsó atá /z=8, MPa/km, etikális feszültség gadiense /z=,5 MPa/km, a úzósziládság a laboban t >7 MPa, in situ T =0 a kőzeteedezettség miatt. Az átlagos nagyobbik feszültséggadiens /z=3, MPa/km. A. tíus-nál t >7 MPa, /z=8,6-9,0 MPa/km. A 3. tíus-nál t <4 MPa, /z<7 MPa/km. A kisebbik oizontális főfeszültség ( ) teát az. tíusú táolónál a legnagyobb, a 3. tíusúnál a legkisebb a medencében. A kisebbik oizontális főfeszültség méési eedményeit a mélység függényében a 4..5. ábán látjuk, ontosabban a idaulikus eesztésnél mét eedés isszazáódásoz tatozó lyuknyomást (P s ), amely P s =. Az ába a méési eedmények nagy szóódását mutatja a áom féle táolótíusnak megfelelően. Itt jegyezzük meg, ogy a méésnél megkülönböztetnek illanatnyi eedés bezáódási nyomást (P s sut-in essue) és bezáódási nyomást (P c -fosue essue). Ezek a nyomások nem ontosan egyenlők egymással, de közelítőleg igen. A kisebbik oizontális feszültség P s P c. 84
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája 4..5. ába:a eedés záódási lyuknyomás (P c ) áltozása a mélységgel, ill. a kisebbik oizontális feszültség ( =P c ) áltozása a mélységgel 85
D. Somosái Zsolt 4.. A eedések iánya (síkja) a függőleges tengelyű fúólyuk kőzetköenyében A idaulikus eesztésnél lényeges kédés a eedés iánya, met ez a oizontális főfeszültségek (, ) iányát megatáozza. Nomál esetben függőleges eedésá keletkezik a függőleges tengelyű fúólyuk falán a =0 80 elyen. A eedések függőleges síkja a kisebbik oizontális feszültsége ( ) meőleges, a nagyobbik oizontális feszültséggel ( ) áuzamos. A keltett eedések elyzetének megatáozásáal így ismetté álik a oizontális főfeszültségek iánya. 4... Tengelyiányú (axiális) eedés A idaulikus eesztéssel keltett eedés a függőleges tengelyű fúólyuk falán legtöbbszö függőleges (axiális) iányú. Eez az kell, ogy eesztésko a fúólyuk falán =0 elyen az effektí főfeszültségek soendje legyen, aol <0 úzófeszültség, > z > = =P b = z 3 = = T Ilyenko a szélső feszültségek (, ) a ízszintes iányúak, a kőzettönkemenetel síkja a Mo tönkemeneteli elmélet szeint ee meőleges, teát a tönkemeneteli sík függőleges iányú. A úzásos töés síkja meőleges a feszültség iányáa. A fenti feszültség soend kialakulásának azonban feltételei annak. Az effektí feszültségek a fúólyuk falán idaulikus eesztésko: 3 = =3 - -P b - = T <0 = z = -( - )- = =P b =3 - - + T 86
Csuanics Balázs adódik. Az 5. ába alaján GSI = -0 esetén lemezes/defomált, illete mállott a kőzetszekezet nem megatáozató felületi minőség mellett. 4.3. E mass megatáozása különböző mállottsági fokok esetén A laboatóiumi méések alaján az andezit (Young-féle) ugalmassági modulus étéke 0-40 GPa közötti étéket eet fel. Az előbbi éldánál maada eedezett kőzet esetén a laboatóiumban megatáozott ugalmassági modulusnak 30 GPa-t, az egytengelyű sziládságnak 60 MPa-t mée a modulus iszonyszám E/σ c = 500-a adódik. Reedezett, gyenge minőségű kőzetek RQD étéke 50-5% közé esik. RQD = 30-cal számola a Kayabasi-által megszekesztett gafikonól -. ába- WD= esetén (legjobb minőség, legkeésbé mállott kőzet) E mass = 3 GPa, WD= esetén 8GPa, WD = 3 esetén 4 GPa, WD = 4 esetén (legosszabb minőség, eősen mállott kőzetösszlet).5 GPa étéket olasatunk le. Ezzel összeasonlításban az ME módsze alaján megatáozott R = 0. (igen eedezett kőzet) edukciós étékkel számola E mass = R E = 0. 30 = 3 GPa adódik, azaz a Kayabasi-féle diagamól leolasott ugalmassági modulus étékek igen jó közelítést adtak. Összefoglalás A atályos endelkezések alaján a bányafalak (ézsűk) magasságát és dőlésszögét geológiai, idogeológiai és kőzetmecanikai jellemzők figyelembeételéel kell megállaítani, a megengedett legnagyobb magasságát és dőlésszögét a műszaki üzemi teben kell megatáozni. A atályos endelet alaján szálban álló, szilád kőzetek esetén a ézsű dőlésszöge legfeljebb 90 leet. [5] A endelkezés alaján teát a kőzetmecanikai jellemzőkön belül a eedezettséget, mint az egyik legfontosabb figyelembe eendő aamétet nem agyatjuk figyelmen kíül a sziládsági aaméteek megatáozásánál. A ézsűszámítások alaető aaméteeinek megatáozásáoz egyészt kőzetmecanikai laboatóiumi izsgálatoka, másészt az in situ eedezettségi, tagoltsági állaotot figyelembe eő átszámítási kéleteke an szükség aoz, ogy a laboatóiumi sziládsági aaméteeket a kőzetmasszíuma is kitejesztessük. Kőzetmecanikai szemontból a oek-bon-módsze az egyik legteljesebb kőzettest étékelés, met egyészt magába foglalja laboatóiumi tiaxiális méések alaján a kőzettömb tönkemeneteli atágöbéjét és sziládsági aaméteeit, másészt a GSI segítségéel amely a kőzet diszkontinuitásait jellemzi annak minőségéel együtt számaztatja a eedezett kőzetmasszíum, a kőzettest tönkemeneteli atágöbéjét és sziládsági aaméteeit. A eedezett kőzetteste edukált étékek azonban nem meggyőzőek, met a eedezett kőzetmasszíumban nem leet ezeket a aaméteeket in situ megméni, ezét nincs mód méésekkel töténő ellenőzése. 87
D. Somosái Zsolt q k it Feszültség-mező tíus q,0 0,5 NF(k< q ), 0,59 0,83 NF(k< q ),4 0,7 0,7 NF(k= q ),6 0,9 0,6 SSF(k> q ),8,5 0,55 RF(k>),0,0 0,5 RF(k>), 5,0 0,45 RF(k>) Teát a szóban fogó feltétel igen gyakan kielégül nomál etős (NF) ime feszültség mezőnél ( > > ), alamint átolódásos etős (RF) ime feszültségmezőnél ( > > ), itkán eltolódásos etős (SSF) feszültségmezőnél ( > > ) is, azaz teát az esetek túlnyomó többségében fennáll, ogy =R elyen =0-nál idaulikus eesztésnél = = z 3 = <0 effektí feszültségi soend. Eez a feszültségállaotoz edig tengelyiányú (axiális) eedés tatozik a függőleges tengelyű fúólyuk falán. A 4... ábán a fúólyuk falán ébedő tangenciális effektí feszültségeloszlást látunk. 88
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája 4... ába:axiális (függőleges) eedést okozó tangenciális feszültség ( < 0) a = 0 elyen és a feszültség eloszlása =0 elyen <0, axiális (függőleges) úzási eedések keletkeznek. Ilyen eedésát látunk az 4... ábán. 89
D. Somosái Zsolt 4... ába:axiális (függőleges) eedések a fúólyuk falán 4... Vízszintes iányú (tanzezális) eedés Az ausztáliai West Tuna égióban (Cooe-medence) oizontális (tanzezális) eedés kéződött függőleges fúólyukban fúás közben. Itt a ime feszültségeke jellemző, ogy = (q=, k) azaz a feszültségiszonyok az 90
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája eltolódásos etős (SSF) és átolódásos etős (RF) atáán annak. A ime totális feszültségek 40,5 MPa/km> = MPa/km étékűek. A tanzezális (oizontális) eedés kéződésének két feltétele an: A =R, =0 elyen a függőleges (axiális) effektí feszültség z 0. A függőleges effektí feszültség kisebb, mint a tangenciális (gyűűs) feszültség z. Teát 3 = z, =, =, az effektí feszültségek soendje a fúólyuk falán =0 elyen. A feltételek: 3 = z = -( - )- 0 és -( - )- =3 - - - Ezt az állaotot teát a,,,, aaméteek deteminálják. MPa/km,, a telenyomás idosztatikus ( =0 MPa/km), 0,6, a lyuknyomás =0 MPa/km. Az alábbi fúásokban katak tanzezális (ízszintes) eedést: West Tuna W39 West Tuna W08 z=67-686 m z=39-394 m,675 km mélységben = = MPa/km, =4 MPa/m, = =0 MPa/km, =0,6 aaméteek éényesülnek. Ezekkel az étékekkel itt feszültségek jellemzőek (=R, =0). Így a =R, =0 elyen = =56,7 MPa =,34 MPa, (q=) = =6,75 MPa z = 0, MPa<0 a fúólyuk falán a etikális effektí feszültség úzófeszültség, =,67 MPa> z Azaz a fentebb leít kitéiumok teljesülnek. A feszültségállaotot a fúólyuk falán a 4... ábán látjuk. 9
D. Somosái Zsolt 4... ába:vízszintes (tanszezális) eedést okozó függőleges feszültség ( z < 0) a = 0 elyen és a feszültségek eloszlása Az ába mutatja a tangenciális és axiális (függőleges) effektí feszültségek eloszlását a fúólyuk keületén. =0 elyen z <0, ezét ízszintes eedések keletkeznek. 4.3. Mét folyadéknyomások (lyuk-nyomások) idaulikus eesztésko idaulikus eesztésko az 4.3.. ába diagamja szeint alakul időben a mét lyuknyomás ( ). 9
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája 4.3.. ába: Neezetes lyuknyomások idaulikus eesztésnél A folyadéknyomás ( ) egyenletes fokozásáal eléik a lyukfal eedését P b eesztő nyomásnál. Ezután itelen csökken a folyadéknyomás, met a keletkezett eedéseken lyukfolyadék táozik. A lyukfolyadék nyomásának csökkenése miatt záódni kezd a eedés és bezáódásko a folyadéknyomás állandó étéken maad, ez P s a illanatnyi záónyomás. Ez után csökkentik, majd úja nöelik a lyuknyomást. P eedés újanyitási nyomásnál nyílnak a bezáódott eedések. A eedés elyén ilyenko a lyukfalnak má zéus a úzósziládsága ( T =0), ezét b > > s eláció éényesül. Ezután csökkenő lyuknyomás mellett újból záódnak a eedések (P s ), majd leállítják a sziattyúzást és a toább csökkenő lyuknyomás beáll P o a fomáció óusnyomásának étékée. 93
D. Somosái Zsolt IRODALOM [] Amadei B. et al.: Gaity-induced Stesses in Statified Rock Masses. Rock Mecanics and Rock Engineeing, -0 (988). [] Amadei B.: Imotance of Anisotoy Wen Estimating and Measuing. Insitu Stesses in Rock. Int. J. Rock Mec. Min. Sci. 33, 93-35 (996). [3] Benz, T.-Scab, R: A quantitatíe comaison of six ock failue citeia. Int. J. Rock Mec. Min. Sci. 45(009) 76-86. [4] Colmenaes, L. B.-Zoback, M. D.: A statistical ealuation of intact ock failue citeia constained bí olyaxial test data fo fie diffeenct ocks. Int. J. Rock Mecn. Min. Sci. 39(00) 695-79. [5] Ey, R. T. et al.: Wellboe-Stability Pedictions bí Use of a Modified Lade Citeion. SPE Dill. & Comletion 4 (), June 999. [6] Ey, R. T. et. al.: Oenole Stability and Sanding Pedictions by 3D Extaolation fom ole-collase Tests. SPE Dilling & Comletion. Decembe 00. [7] aimson, B. C. F.. Conet: ISRM Suggested Metods fo ock stess estimation Pat 3: ydaulic factuing (F) and/o ydaulic testing of eexisting factues (TPF). Intenational Jounal of Rock Mecanis & Mining Sciences 40 (003) 0-00. [8] aimson, B.-Lee,.: Boeole beakouts and comaction bands in to igoosity sandstones. Intenational Jounal of Rock Mecqanics & Mining Scineces 4 (004) 87-30. [9] aimson, B.: Micomecanisms of boeole instability leading to beakouts in ocks. Intenational Jounal of Rock Mecanics & Mining Sciences 44 (007) 57-73. [0] Nelson, E. J. et al.: Tansese dilling-induced tensile factues int e West Tuna aea, Gisland Basin, Austalia: imlications fo te in situ stess egime. Intenational Jounal of Rock Mecanis & Mining Sciences 4 (005) 36-37. [] Nelson, E. J, et al:. Te elationsi beteen closue essues fom fluid injection tests and te minimum incial stess in stong ocks. Intenational Jounal of Rock Mecanis & Mining Sciences 44 (007) 787-80. [] Scmitt D. R.- Zoback M.D.: Pooelastic Effects int e Detemination of te Maximum oizontal Pincial Stess in ydaulic Factuing Tests A Poosed Beakdon Equation Emloying a Modified Effectie Stess Relation fo Tensile Failue. Intenational Jounal of Rock Mecanis & Mining Sciences & Geomec. Abst. Vol. 6. No. 6, 499-506, 989. [3] Zoback M. D. et al.: Detemination of stess oientation and magnitude in dee ells. Int. J. Rock Mec. Min. Sci. 40, 049-076 (003). 94
Mélyfúások állékonysága és a idaulikus kőzeteesztés geomecanikája [4] Somosái Zs.: Geomecanika II. (Kéziat) Tankönykiadó B., (989.) [5] Somosái Zs.: A kőzetek kélékenységi és tönkemeneteli atáállaotai II. ész. Bányászati és Koászati Laok BÁNYÁSZAT 3. éf. (990) 3. sz.. 59-68. [6] Somosái, Zs.: A kőzetek kélékenységi és tönkemeneteli atáállaotai III. ész. Bányászati és Koászati Laok BÁNYÁSZAT 3. éf. (990) 4. sz.. 6-34. [7] Somosái Zs. A földkéeg ime feszültségei. Bányászat és Geotecnika. A Miskolci Egyetem Közleménye. A soozat, Bányászat, 75. kötet (008).. 03-0. [8] Somosái, Zs.: Kőzetek kélékeny és tönkemeneteli atáállaotainak kitéiumai. Bányászat és Geotecnika. A Miskolci Egyetem Közleménye. A soozat, Bányászat, 76. kötet (009).. 9-8. 95