Az aszinkron gépek modellezése

Hasonló dokumentumok
Az aszinkron gépek modellezése

állórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

ψ m Az állórész fluxus Park-vektorának összetevői

Aszinkron motoros hajtások néhány fordulatszám becslési lehetősége

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk!

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

Kinematikai alapfogalmak

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)

1.9. Feladatok megoldásai

Fogaskerekek II. fogaskerekek geometriai jellemzői. alaptulajdonságai és jellemzői

Egyfázisú aszinkron motor

Kényszerrezgések, rezonancia

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

TARTÓSZERKEZETEK I gyakorlat

1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r

Merev testek kinematikája

Megoldási útmutató. Elektrosztatika

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i

Az előadás vázlata:

Mozgás centrális erőtérben

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)

ELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK

GEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

Elektrokémia 03. (Biologia BSc )

Az állandómágneses hibrid léptetőmotor vezérlése csúszómódban működő szabályozóval

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?

A Föld-Hold rendszer stabilitása

5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye.

Vályogos homoktalaj terepprofil mérése

GAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI IV. A MAXIMUM LIKELIHOOD MÓDSZER ÉS A VÁRHATÓ ÉRTÉK MAXIMALIZÁLÁSÁNAK ELVE

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)

3 1, ( ) sorozat általános tagjának képletét, ha

Modulációk. Modulációk. Modulációk fajtái.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em szoba

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

Fizika és 6. Előadás

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?

A ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN

Olvassa el figyelmesen a következő kérdéseket, állításokat, s karikázza be a helyesnek vélt választ.

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

3. GYAKORLATI ELEKTROMOSSÁGTAN

7.2 Az infláció okozta jóléti veszteség

Sugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet

10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának kitűzése. (Egyenes, körív, átmeneti ív) *

Rezgések I. y = A sinω t 2π y = A sin t. y = A sin2π f t

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása

DFTH november

Zárthelyi dolgozat 2014 C... GEVEE037B tárgy hallgatói számára

= 1, , = 1,6625 = 1 2 = 0,50 = 1,5 2 = 0,75 = 33, (1,6625 2) 0, (k 2) η = 48 1,6625 1,50 1,50 2 = 43,98

AZ IPARI BETONPADLÓK MÉRETEZÉSE MEGBÍZHATÓSÁGI ELJÁRÁS ALAPJÁN

1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

Tirisztorok - négyrétegű félvezető 3 záróréteg (I.; II.; III.) - Teljesítmény elektronikai eszköz - Nagy teljesítményű kapcsoló

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Enzimaktivitás szabályozása

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása

A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Kiberfizikai rendszerek

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

ε v ε c Sávszerkezet EMLÉKEZTETŐ Teljesen betöltött sáv: félvezető Hol van a kémiai potenciál? Fermi-Dirac statisztika exponenciális lecsengés

A rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

4. Konzultáció: Periodikus jelek soros RC és RL tagokon, komplex ellenállás Részlet (nagyon béta)

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, Pa Voldat = = 8, m, r h Vösszfolyadék = 7, m

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

AUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése

A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

5. AZ "A" HÍDFÕ VIZSGÁLATA

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés

Átírás:

Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép felépítése Az állóész 3 fázsú szetkus p póluspá száú tekecsendszee a a tébel felhaonkusokat elhanyagolva a légésben sznuszos ezőeloszlást feltételezve e- p chanka szögsebességgel fogó pólusendszet hoz léte a b c a u a a b c d a a dt állóész u d a dt a a b c fogóész Az asznkon gép álló- és fogóészének áakö vázlata A fogóészen 3 fázsú p póluspá száú zát áaköt képező tekecsendsze van Az állóész ező etszve a szögsebességgel fogó fogóész tekecselésének a vezetőt azokban feszültséget ndukál a a zát áaköben áaot hoz léte A fogóész szetkus 3 fázsú áaa a szetkus fogóész tekecsekben fogó ágneses ezőt hoznak léte A fogóész pólusendszee kapcsolódk az állóész ágneses pólusendszeével vel a fogóészben csak akko ndukálódk feszültség ha a vezetőt etszk az állóész ágneses eővonala az asznkon gépnek sznkon fodulatszáon nncs nyoatéka a űködés feltétele az állóész fogó ezeje és a fogóész vezető között szögsebesség különbség űködés elve alapján ndukcós otonak s nevezk zetkus táplálásnál állandósult állapotban az állóész ező állóészhez képest vllaos szögsebessége így az állóész fluxus Pak-vektoa álló koodnáta endszeben e j t a vllaos szögsebességgel fogó fogóész áaa által létehozott fogó ező fogóészhez vszonyított vllaos szögsebessége - ezét a fogóész fluxus Pak-vektoa fogóészhez ögzített koodnáta endszeben e ( ) j t A fogóész ező fogóészhez képest szögsebessége -szeese az állóész ező állóészhez vszonyított szögsebességének aből következően a létehozó fogóészkö áaok

VIVE365 odellezés és szulácó 0 fekvencája s -szeese az állóész áa fekvencájának: f f a fogóészben a szlpfekvencás ndukált feszültség szlpfekvencás áaot létesít a szlpfekvencás fogóész fluxust hoz léte A fogóész áaa által keltett ágneses ező vllaos szögsebessége álló koodnátaendszeben: ( -) tehát egegyezk az állóész áaa által létehozott ező álló koodnáta endszeben ét vllaos szögsebességével állóész k-ben I (f ) a állóész k-ben p p fogóész k-ben f π πf πf f p π p p p b I (f ) c szlp: - - f f az állóész által létehozott ágneses ező vllaos szögsebessége az állóészhez képest az állóész által létehozott ágneses ező echanka szögsebessége az állóészhez képest a fogóész vllaos szögsebessége az állóészhez képest a fogóész echanka szögsebessége az állóészhez képest a fogóész által létehozott ágneses ező vllaos szögsebessége a fogóészhez képest a fogóész által létehozott ágneses ező echanka szögsebessége a fogóészhez képest az állóész tápfeszültségének alaphaonkus fekvencája f f a fogóész ndukált feszültségének alaphaonkus fekvencája a szlp (csúszás) a sznkon szögsebességhez vszonyított szögsebesség különbség a fogóész vszonylagos leaadása A fogóész lehet csúszógyűűs (tekecselt) és lehet kalckás (öntött vagy udazott) A kalckás fogóész autoatkusan alkalazkodk az állóész ezejéhez felvesz annak fázs- és pólusszáát Konstukcós és gyátástechnológa szepontból a (kalckás) asznkon gép a legegyszeűbb ezét a legolcsóbb Üzeeltetése soán ne gényel kabantatást A hajtások kb /3-ad észe asznkon otoos

Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép leíása Pak-vektoos egyenlete Az állóész feszültségegyenlete állóészhez ögzített (álló) koodnátaendszeben: u d ahol s dt - a teljes állóész fluxus Pak-vektoa s - az állóész szóás fluxus - az állóész tekeccsel kapcsolódó kölcsönös fluxus A fogóész feszültségegyenlete fogóészhez ögzített ( -el fogó) koodnátaendszeben: d u 0 ahol s dt - a teljes fogóész fluxus Pak-vektoa s - a fogóész szóás fluxus - a fogóész tekeccsel kapcsolódó kölcsönös fluxus Az állóész változónak tanszfoálása közös koodnáta endszebe Ha pl az állóész áa Pak-vektoa álló koodnáta endszeben: e jα ugyanez a vekto ( ) egy fogó közös koodnáta endszeben (csllaggal jelölve): * j α xk jxk e e e (állóész) e (fogóész) e (közös) x * e jx k α-x k x k α I (állóész) Az állóész változók tanszfoálása a közös koodnáta endszebe Valaely állóész ennység álló koodnáta endszeben a közös koodnáta endszebel vektoal felíva az áa példáján: e jx k * A fogóész változónak tanszfoálása a közös koodnáta endszebe * e ( x) jx k e (fogóész) e (közös) α -(x k -x) x e (állóész) x k α I (állóész) A fogóész változók tanszfoálása a közös koodnáta endszebe 3

VIVE365 odellezés és szulácó 0 Ha pl a fogóész áa Pak-vektoa fogó koodnáta endszeben: vekto egy közös fogó koodnáta endszeben (csllaggal jelölve): [ α ( k )] j( xk x) * e e j x x j e α ugyanez a Valaely fogóész ennység fogóész koodnáta endszeben a közös koodnáta endszebel vektoal felíva: * e ( x) j x k Az asznkon gép alapegyenlete (közös koodnáta endszeben) A feszültség egyenletek a változók tanszfoácója után egy tetszőleges k szögsebességgel fogó közös koodnáta endszeben felít változókkal (csllagozás nélkül): u d j k dt d u 0 j ( k ) dt A j k tag azét keült az állóész feszültség egyenletébe et a koodnáta endsze k szögsebességgel foog és ha ebben a koodnáta endszeben az állóész fluxus állandó akko az állóészben j k nagyságú feszültséget ndukál gyanez a fzka agyaázata a fogóész feszültség egyenlet j ( k ) tagjának A echanka egyenlet: d Θ d t d Θ dt p dt tt a oto t a tehelés nyoatéka d a dnaka nyoaték Θ a hajtás (oto és tehelés) tehetetlenség nyoatéka A közös koodnáta endsze szögsebességének egválasztása Általában k 0-t használnak állóész k -t fogóész aszeta esetében (pl félvezetős táplálás eghbásodás) k sznkon fogó koodnátaendszet pedg az állandósult állapot vzsgálatánál Állandósult állapota évényes odell: egyenletendsze és helyettesítő áakö k választással állandósult állapotban d d 0 és 0 így a feszültség egyenletek: dt dt I j I j si j ha s és s I s ( ) ( ) ( ) I j 0 I j I j 0 s ha s és s I s X s s és X s s jelöléssel (a fogóész eaktancák s névleges tápfekvencán étendők!) I jx I j I jx I s s ( ) ( ) 0 I j I j I jx I s s és a és fluxus által ndukált feszültség j j( ) 4

Az asznkon gépek odellezése vel N Φ N Φ és a enetszá áttétel a N N N ezzel j( ) j N a a a a Így a fogóész feszültség egyenlete: I jx I 0 s a Az egyenletben X s s szeepel ahol X s a névleges tápfekvencához tatozó eaktanca és ne csak nagyságában de fekvencájában s különbözk ( szlpfekvencás) Az egyenletek alapján az álló- és a fogóész áakö vázlata: I jx s jx s I j a 0 Az asznkon gép álló- és fogóészének áakö vázlata állandósult állapota A fogóész feszültség egyenletét az szlppel osztva egszűnk a fekvenca különbség az álló- és fogóész ennységek között anek következénye az egyenletben egjelenő szlpfüggő ellenállás I jx I 0 s a Az álló és a fogóész áakö helyettesítő vázlata akko kapcsolható össze ha az ndukált feszültségek egegyeznek ( helyett feszültség szeepel) at az a enetszá áttétellel való koekcó (állóésze való edukálás) útján éünk el A teljesítény a veszteség és a vszonylagos feszültségesések változatlanságának bztosítása édekében a feszültségegyenlet a -el való szozása ellett az I áaot a -el osztan kell Ennek fgyelebevételével az átalakított egyenlet vesszővel jelölve a edukált ennységeket: I a a I ja X I 0 s a a ' ' 0 I ' jx I ' s ' jx s jx s I I j jx j 0 Az asznkon gép egyesített áakö vázlata állandósult állapota 5

VIVE365 odellezés és szulácó 0 A továbbakban a -el száolunk vagy a edukálást ne jelöljük a ennységek vesszőzésével vel az átalakítás eedényeként az álló- és fogóész egyenletben s ugyanaz az szeepel a két áakö összeköthető avel létejön az egyesített Pak-vektoos helyettesítő áakö vázlat állandósult állapota Az áaköben az állóész tekecsveszteséget a fogóész tekecsveszteséget a echanka teljesítényt epezentálja A helyettesítő áaköben a vasveszteség a jáulékos veszteségek (pl a felhaonkusok által okozott veszteségek) valant a súlódás és a ventlácós veszteség ne jelenk eg A közülük legjelentősebb vasveszteséget egy külön v ellenállással lehet fgyelebe venn az áthdaló ágban A helyettesítő áakö paaéteet ééssel eg lehet hatáozn: - sznkon szögsebességen végzett ééssel jx s jx - 0 álló állapot ééssel jx s jx s annak feltételezésével hogy X»X s X s és X s X s Az áakö vázlat alapján s felajzolható az asznkon gép állandósult állapota évényes Pak-vektoábája I jix s ji X s I ϕ I j I I s I I s Az asznkon gép Pak-vektoábája Az asznkon oto teljesíténye vesztesége és nyoatéka állandósult állapotban 3 Pfel PCu PFe Pl I P P P Cu ech P 3 l I 3 I P 3 3 Cu I PCu I Pl PFe 3 3 Pech Pteng( Ps úl ) ( ) Pl I v P teng P P P ( ) p P l l l l légésnyoaték P ech P teng feltételezéssel ( já ) 6

Az asznkon gépek odellezése p 3 I Az asznkon gép statkus echanka jelleggöbéje A nyoaték a tengelyteljesítényből száítható P teng P ech közelítéssel: ( ) P p P p P p P l l 3 p I Az állandósult állapota vonatkozó odell a helyettesítő vázlat alapján a fogóész I áaa: I σ ' jx az alább közelítésekkel: jx s Xs X s ' σ és X s X σ jx X σ 3 X ( σ ) ' ( σ ) 3 p X ' b bg b z Az asznkon gép nyoaték-szlp és szögsebesség-nyoaték jelleggöbéje Az összefüggésből az asznkon gép echanka (-) jelleggöbéjéől egállapíthatók legfontosabb sajátossága: - a jelleggöbe eősen nelneás - az üesjáás (és a sznkon) szögsebesség tápfekvenca-függő - a nyoaték aányos a tápfeszültség négyzetével - áll esetén a nyoaték állandó - ha nagy kcs ezét aszptota nagy szlpnél 7

VIVE365 odellezés és szulácó 0 - ha kcs nagy ezét aszptota ks szlpnél Az () nyoatékgöbe szélsőétéket az b ( b ) és az bg (- b ) pontok adják Az ábán b és bg a oto- és a fék- (vagy geneáto) üze bllenő nyoaték b a bllenő szlp az ndító (vagy z a övdzáás) nyoaték Fluxus Pak-vekto egyenletek A tekecsfluxusokat az áaok hozzák léte Az állóész tekecselés teljes háofázsú nduktvtását a szóásnak és a főfluxusnak egfelelő s és észe bontva s Hasonlóan a fogóésze: s A fluxus egyenletek állóésze edukált fogóész paaéteekkel tetszőleges közös koodnáta endszeben felít pllanatétékeke s évényes alakja: s s ahol Az egyenletek alapján felajzolható a fluxus Pak-vektooka vonatkozó helyettesítő áakö: s s A fluxus Pak-vekto egyenletek helyettesítő áakö vázlata Csatolt tekecsek ateatka leíásánál különböző tenológát használnak Nevezzük ost k (és k ) kapcsolódás tényezőnek azt az aányt hogy az állóész (vagy a fogóész) teljes (vagy ) fluxusának ekkoa (vagy ) hányada vesz észt az álló- és fogóész között ágneses kapcsolatban Ennek kopleentua a σ szóás tényező a szót s (vagy s ) fluxus aánya a teljes fluxushoz Az állóésze edukált endszeben s az állóésze: k és σ s k s a fogóésze: k és σ s k Az eedő kapcsolódás tényező k kk az eedő szóás tényező σ k vagys σ σ s σ - σ s σ A szóás (szóás tényező) a szót ágneses tében felhalozott enegából s száítható Tanzens eaktancák és dőállandók Átenet folyaatok (ndítás fékezés szögsebesség- vagy nyoatékváltozás) deje alatt tanzens egyenáaú koponensek keletkeznek az álló- és a fogóészben Az állóész 8

Az asznkon gépek odellezése egyenáaú fluxuskoponense (váltakozó) feszültséget ndukál a szögsebességgel fogó fogóészben és fodítva a fogóész egyenáaú fluxuskoponense s (váltakozó) feszültséget ndukál az állóész tekecseben Az állóész egyenáaú fluxuskoponense és az általa ndukált feszültség csllapodását az állóész ohos ellenállása és tanzens nduktvtása hatáozza eg észletes száítások alapján az állóész ' tanzens nduktvtása egegyezk a gép övdzálat nduktvtásával A fogóészen a fogóész paaétee a eghatáozók a szeta att a fogóész ' tanzens nduktvtása az állóész övdezát állapotának nduktvtásával egyenlő s s s s ' ' Álló- és fogóész tanzens eaktanca a helyettesítő áakö vázlat alapján s s s s s s ( ) s ( ) s σ σ A helyettesítő áakö nytott kapcsaval száíthatók az üesjáás a tanzens nduktvtásokkal a tanzens dőállandók: állóész fogóész üesjáás tanzens dőállandó T 0 T T T 0 T T σ 0 σ 0 A nyoaték száítása A nyoaték az álló- és fogóész között ágneses kölcsönhatás eedénye pllanatétéke az áa és a ágneses té pllanatétékétől függ záítható a vezetőke ható eőkből a teljesítényből vagy az enega egváltozásából Háofázsú p póusszáú gépe: 3 p () Ez az összefüggés a fluxusegyenletek felhasználásával átalakítható az áaok és a fluxusok különböző kobnácóval s felíható pl 3 ezt behelyettesítve ()-be p () 9

VIVE365 odellezés és szulácó 0 az állóész fluxusegyenletéből: 3 ezt behelyettesítve ()-be p (3) a fogóész fluxusegyenletéből: 3 ezt behelyettesítve ()-be p (4) ezt behelyettesítve (4)-be 3 p (5) A szóás eaktanca elnálása Az egyenletek átalakítása (álló- vagy fogóésze edukálás) útján az asznkon gép odellje egyszeűsíthető az állóész vagy a fogóész szóásának kktatásával edukálás az állóésze Egy fktív a f edukáló tényezőt alkalazva a fogóésze a fogóész fluxusegyenletét a f -el szoozva és a edukált ennységeket *-al jelölve: a a a a f f f f tt a f a f és af a f Ksebb átalakításokkal: ( ) ( ) s tt s A edukált paaéteek az állóész fluxus egyenletében s egjelennek: a ( ) a f s f tt s otokö szóás nélkül fluxusegyenletek és helyettesítő áakö (a f a ) s 0 ha azaz a a Ebből a a étékét helyettesítve a f helyée a s s 0 0

Az asznkon gépek odellezése a s 0 A otokö szóás nélkül fluxusegyenletek helyettesítő áakö vázlata Állóész szóás nélkül fluxusegyenletek és helyettesítő áakö (a f a ) s 0 ha azaz a Ebből a a étékét helyettesítve a f helyée a σ s σ σ s σ Az állóészkö szóás nélkül fluxusegyenletek helyettesítő áakö vázlata a a Az egyenletek hasonlóan edukálhatók a fogóésze Fodulatszá változtatás az állóész f tápfekvencájának változtatásával znuszos táplálás esetén valaelyk (pl az állóész) fluxus által ndukált feszültség u u j jπf aből jπf

VIVE365 odellezés és szulácó 0 I jx s jx s I I jx áll áll f áll f áll f áll A fekvenca változtatás néhány vezélés ódja Általában célszeű a fluxust állandó (névleges) étéken tatan egyészt a telítődés ásészt a khasználatlanság elkeülése édekében A fluxus állandó ha f állandó A szabályozás egoldások kalakításának egyk kédése hogy a gép elyk fluxusát (elyk /f hányadost) tatsuk állandónak? Az kapocsfeszültséghez ne tatozk közvetlenül fluxus az ohos feszültségesés att I a valód ndukált feszültségek: j j és j A változó fekvencájú tápfeszültséget általában félvezetős egoldással tkán fogógépes táplálással bztosítják Invetees hajtásnál a feszültség- és az áa dőbel változása eltéhet a sznusztól A továbbakban ost csak az alaphaonkusokkal (pl ) száolunk A feszültség-nveteeknél leggyakabban alkalazott vezélő algotusok: a) /f áll a kapocsfeszültség alaphaonkus és a fekvenca hányadosa állandó b) /f áll áll az állóész fluxus alaphaonkusa állandó c) /f áll áll a fogóész fluxus alaphaonkusa állandó Az asznkon gép nyoatéka állandósult állapotban /f áll esetén Egyszeű ódsze de kedvezőtlen jelleggöbét ad A tápfekvenca csökkenésével nő a geneátoos és csökken a otoos üze bllenő nyoaték ezáltal jelentősen csökken a tehelhetőség alacsony fodulatszáon 3 p ( ) σ ' X b ± b >0 otoos b <0 féküze bllenő szlp X ' Behelyettesítve a nyoaték képletébe egkapjuk az b bllenő nyoaték étékeket: b 3 p ( b) ( σ ) ± X '

Az asznkon gépek odellezése f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén ksebb átendezéssel: ( otoos - féküzeben) b 3 p ( π) f ( σ) ± f ' π f π Az asznkon gép állandó állóész fluxusú táplálása ( áll) f áll Az állóész ellenállás ögött feszültség áll ennek olyan a hatása ntha 0 lenne I ϕ } I cosϕ ϕ } ( Isnϕ) I j Az I kopenzácó vektoos egoldása 3

VIVE365 odellezés és szulácó 0 I kopenzácónak nevezett egoldásnál az aktuáls kapocsfeszültség étékét úgy kapják hogy a szükséges -hez hozzáadják az ellenálláson eső I feszültséget kalás és vektoos változata s használatos k 0 koodnáta endszeben: I j Icosϕ I ( snϕ) szükség van az állóész alaphaonkus feszültsége és áaa között fázsszöge A nyoaték a bllenő szlp és a bllenő nyoaték ebben az esetben: b 3 p ( σ ) X b ± X ' 3 p 3 p ± ± σ X π σ ' ( ) f ( ) ' ' A otoos- és a féküze bllenő nyoaték nagysága egegyezk a () jelleggöbe alakja független a tápfekvencától az f változtatásako páhuzaos eltolással adódk f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén Az asznkon gép állandó ágnesező fluxusú táplálása ( áll) f áll 4

Az asznkon gépek odellezése A szóás nduktvtások elnálásával egyenlővé tehető aká -vel vagy -el a úgy s felfogható hogy a áll vagy a áll a áll specáls esete Az asznkon gép állandó fogóész fluxusú táplálása ( áll) f áll k koodnáta endsze választással 0 I j( ) ( ) I -j I ( ) 3 p I p 3 3 ( ) 3 p 3 p ( ) p ( ) f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén Állandó fogóész fluxusú táplálás esetén a () jelleggöbe lneás az f tápfekvenca változtatásával páhuzaosan eltolódk Az asznkon otoos hajtások néhány szabályozás lehetősége Követelények az ndítás és a fékezés folyaattal a szögsebesség és a nyoaték változtatással a pozíconálással szeben Állandó (lassan változó) nyoaték ellett szgoú fodulatszá tatás követelények nélkül kelégítő egoldást ad a fodulatszá-vsszacsatolás nélkül (zavakopenzácós) fekvenca-változtatás (I kopenzácó szlpkopenzácó) 5

VIVE365 odellezés és szulácó 0 agasabb nőség követelények (gyos dnakus eagálás pontos fodulatszá vagy nyoaték szabályozás) vezéléssel ne kelégíthetőek szükség van valalyen fodulatszá nfoácóa Tovább gény a legnagyobb /I vszony eléése ahez a fluxust állandó (pl névleges) étéken kell tatan változó üze köülények között s Feszültség-nvetees hajtásoknál a két szabályozható paaétet (u f ) hozzá kell gazítan az üzeállapothoz Főbb szabályozás kategóák: a) skalá szabályozás (csak apltúdó abszolút éték) - u/f ( -) b) vekto szabályozás (apltúdó és fázshelyzet) - ezőoentált nyoaték A teljesítény- és az nfoácóelektonka fejlődése a koábban csak egyenáaú hajtásokkal egvalósított teületeke s ktejesztette az asznkon otook alkalazás lehetőséget gyanúgy lehet beavatkozn nt egyenáaú gépeknél: a nyoaték és a fluxus aká egyástól függetlenül változtatható 6

Az asznkon gépek odellezése Egyszeű /f szabályozás a a hba nvete f a fodulatszá jeladó A Egyszeű /f szabályozás vázlata Ksfekvencás feszültségeelés Az asznkon oto állóész ellenállásán alacsony fekvencán jelentős a feszültségesés (et πf s kcs) a a fluxus és a nyoaték csökkenését okozza Ennek kopenzálásáa az /f állandó étékhez képest az nvete a fekvencától (és a teheléstől s) függő étékben eelt feszültséget ad 00 % 50 % 5 % f t / f t f ax Példa a ksfekvencás feszültségeelés ételezésée és beállítás tatoányáa Az ábán f t a töéspont fekvenca ezen a fekvencán é el a oto kapocsfeszültsége a névleges étéket vel az f fekvencát alapvetően a fodulatszá alapjel hatáozza eg a fluxus az feszültséggel szabályozható Ez a egoldás az asznkon oto statkus odelljén alapul zögsebesség nfoácó a) a oto vagy a tehelő beendezés tengelyéől - kényessé séülékennyé tesz a hajtást (echanka ezgés vllaos zaj kíéletes bánásód génye stb) - költséges (egy ks teljesítényű oto áával összeéhető) f 7

VIVE365 odellezés és szulácó 0 b) közvetett ódon elektonkus úton (vllaos ennységekből) Néhány fodulatszá-ézékelő nélkül (speed sensoless) egoldás asznkon otoos hajtásokhoz a) zavakopenzácó (a statkus odell alapján) zlpkopenzácó Az asznkon oto echanka jelleggöbéjének egfelelő fodulatszáesést ellensúlyozzák a tehelőáaal aányos fekvenca eeléssel Ezt nevezk szlpkopenzácónak at az I kopenzácóval együtt s alkalazhatnak f n f n } f n n A szlpkopenzácó ételezése n A echanka jelleggöbe üze tatoányát lneásnak feltételezve a névleges unkapont adata és áaéés alapján I kopenzácó nélkül A névleges unkapontban - n n ennyvel kell eeln a szögsebességet az f fekvenca növelése által: n n nn f f n n π π a névleges adatokból eghatáozható neás jelleggöbét feltételezve Egy tetszőleges unkapontban a fekvenca kopenzácó: n I I I I 0 0 f fn f n f n fnn n n In I0 In I0 A szlp hőéséklet függő hőfokfüggése att 3 I kopenzácó esetén áll feltételezésével p I I ~ I I Ezét f fn n f n In In Közelítés: ha kcs ~ ~ I ~(I-I 0 ) ~I I ~ b) szabályozás fodulatszá becsléssel (a becsült szögsebesség vsszacsatoló jelként szolgál) közvetett éés alapján - tébel fluxushaonkusokból (hoony-haonkusokból) 8

Az asznkon gépek odellezése szlpfekvenca száítás - légésteljesítényből (elektoágneses nyoaték) - hálózat fázsszög alapján 3 a szögsebesség eghatáozása állapotegyenletek felhasználásával - fluxus száítás - kettős odell A téához kapcsolódó odalo: ette Gy: Vllaosenega átalakítók I-II kötet ûszak Könyvkadó Budapest 987 Halász (szek): Autoatzált vllaos hajtások I Egyete tankönyv Tankönyvkadó Budapest 989 3 Halász : Vllaos Hajtások Egyete tankönyv OTE Kft Budapest 993 http://vgtbehu/okt/atal_vh/vllhajtpdf Összeállította: Kádá István 0 ácus 9

VIVE365 odellezés és szulácó 0 Ellenőző kédések (zetkus sznuszos táplálást feltételezve) t fejez k az asznkon és az ndukcós jelző a oto elnevezésében? lyen ágneses teet hoz léte az asznkon gép álló- és fogóésze? 3 elyek a fogóész legfontosabb kalakítás típusa az eltéés közöttük? 4 lyen ozgást végez az állóész fluxus Pak-vektoa az állóészhez képest? 5 lyen ozgást végez a fogóész fluxus Pak-vektoa a fogóészhez képest? 6 a szlp hogyan száítható? 7 Állandósult állapotban ekkoa fekvencájú a fogóészben ndukált feszültség az állóész tápfekvencájához képest? 8 lyen kapcsolat van az asznkon oto pólusszáa és sznkon fodulatszáa között? 9 Íja fel az állóész Pak-vektoos feszültség-egyenletét álló és k szögsebességgel fogó koodnáta endszeben 0 Íja fel a fogóész Pak-vektoos feszültség-egyenletét fogóészhez ögzített és k szögsebességgel fogó koodnáta endszeben a célja a feszültség-egyenletek közös koodnáta endszebe tanszfoálásának? Hogyan választják eg a koodnáta endsze szögsebességét? 3 Íja fel az álló- és a fogóész állandósult állapota vonatkozó Pak-vektoos feszültségegyenletét álló koodnáta endszeben 4 Íja fel az álló- és a fogóész állandósult állapota vonatkozó Pak-vektoos feszültségegyenletét sznkon fogó koodnáta endszeben 5 lyen átalakítása van szükség az állandósult állapota vonatkozó egységes áakö odell kalakításához? 6 ajzolja fel a feszültségek és fluxusok állandósult állapot Pak-vektoábáját 7 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg az álló- és a fogóész tekecsvesztesége? 8 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg az állóész vasvesztesége? 9 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg a légésteljesítény? 0 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg közelítően a echanka teljesítény? Hogyan száítható az asznkon oto állandósult állapot nyoatéka a légésteljesítényből? Hogyan hatáozhatók eg ééssel az állandósult állapot odell paaétee? 3 lyen közelítéseket alkalaznak az állandósult állapot odell paaéteenek ééssel töténő egyszeű eghatáozásako? 4 ajzolja fel az asznkon gép névleges üze statkus () és () jelleggöbéjét elyek a göbék a jellező étéke? 5 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg közelítően a nyoaték? 6 Hogyan száítható az álló- és a fogóész tanzens eaktancája üesjáás és tanzens dőállandója? 7 az I kopenzácó célja? 8 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée /f áll vezélésnél? 9 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée áll vezélésnél? 30 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée áll vezélésnél? 0