Dénes Tamás matematikus-kriptográfus

Hasonló dokumentumok
Prímszámok a Fibonacci sorozatban

Számelméleti alapfogalmak

Következik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás.

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Nevezetes sz amelm eleti probl em ak Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

2017, Diszkrét matematika

Tartalom. Algebrai és transzcendens számok

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

HHF0CX. k darab halmaz sorbarendezésének a lehetősége k! Így adódik az alábbi képlet:

Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz

OSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk.

Szakács Lili Kata megoldása

25. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2010/2011-es tanév 1. forduló haladók III. kategória

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.

Analízis I. Vizsgatételsor

Komplex számok. (a, b) + (c, d) := (a + c, b + d)

2016, Diszkrét matematika

Számelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

Halmazelméleti alapfogalmak

1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3

Prímszámok. A cikkben szereplő eredmények 2008 decemberéből származnak.

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Egészrészes feladatok

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Relációk. 1. Descartes-szorzat. 2. Relációk

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont

Bizonyítási módszerek - megoldások. 1. Igazoljuk, hogy menden természetes szám esetén ha. Megoldás: 9 n n = 9k = 3 3k 3 n.

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

A maximum likelihood becslésről

SZTE TTIK Bolyai Intézet

RSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...

3. feladat Hány olyan nél kisebb pozitív egész szám van, amelyben a számjegyek összege 2?

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi első fordulójának feladatmegoldásai

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Normál eloszlás

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Számelmélet. 4. Igazolja, hogy ha hat egész szám összege páratlan, akkor e számok szorzata páros!

Programkonstrukciók A programkonstrukciók programfüggvényei Levezetési szabályok. 6. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 6.

Diszkrét matematika I.

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Az értékelés a következők szerint történik: 0-4 elégtelen 5-6 elégséges 7 közepes 8 jó 9-10 jeles. A szóbeli vizsga várható időpontja

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2012/2013-as tanév 1. forduló haladók III. kategória

SzA XIII. gyakorlat, december. 3/5.

Számelmélet Megoldások

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

Dr. Tóth László Hány osztója van egy adott számnak? április

A törzsszámok sorozatáról

Számelmélet. 1. Oszthatóság Prímszámok

Oktatási Hivatal. A döntő feladatai. 1. Feladat Egy kifejezést a következő képlettel definiálunk: ahol [ 2008;2008]

Bevezetés az algebrába az egész számok 2

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

A híres Riemann-sejtés

Oktatási Hivatal. A döntő feladatainak megoldása. 1. Feladat Egy kifejezést a következő képlettel definiálunk: ahol [ 2008;2008]

Matematika 8. osztály

Számelmélet, műveletek, egyenletek, algebrai kifejezések, egyéb

Radioaktív bomlási sor szimulációja

A Cournot-féle duopólium

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi második fordulójának feladatmegoldásai. x 2 sin x cos (2x) < 1 x.

Gyakorló feladatok. Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi

7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?

Hibajavító kódok május 31. Hibajavító kódok 1. 1

2. Feladatsor. N k = {(a 1,...,a k ) : a 1,...,a k N}

2018, Diszkre t matematika. 8. elo ada s

Numerikus módszerek I. zárthelyi dolgozat (2017/18. I., A. csoport) Megoldások

Gy ur uk aprilis 11.

NEVEZETES SZÁMELMÉLETI FÜGGVÉNYEKRŐL

A lehetetlenségre visszavezetés módszere (A reductio ad absurdum módszer)

MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Függvények július 13. Határozza meg a következ határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. x 7 x 15 x ) = (2 + 0) = lim.

Az informatika logikai alapjai

Számelmélet. Oszthatóság

1. Egészítsük ki az alábbi Python függvényt úgy, hogy a függvény meghatározza, egy listába, az első n szám faktoriális értékét:

Függvények növekedési korlátainak jellemzése

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.

Oszthatóság. Oszthatóság definíciója (az egészek illetve a természetes számok halmazán):

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

GAUSS-EGÉSZEK ÉS DIRICHLET TÉTELE

Algebrai alapismeretek az Algebrai síkgörbék c. tárgyhoz. 1. Integritástartományok, oszthatóság

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

10.M ALGEBRA < <

Prímszámok statisztikai analízise

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Valós változós valós értékű függvények... 2

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny MATEMATIKA II. KATEGÓRIA (GIMNÁZIUM)

Átírás:

Dénes Tamás matematiks-kriptográfs email: tdenest@freemail.h omplementer prímszita és alkalmazása a prímszámok számának becslésére ABSTRACT A címbeli komplementer kifejezés azt jelzi hogy a szokásossal ellentétes megközelítést követünk azaz direkt képletet szükséges és elegendı feltételt adnk meg az összes k és k- alakú összetett számokra az így elıállított táblázat pontosan a prímszámokat nem tartalmazza azaz a komplementer táblázatban találhatók meg az összes prímszámok ezt nevezzük komplementer prímszitának. A komplementer prímszita módszer lehetıséget nyújt a prímszámok elıállítására faktorizáció nélkül gyanakkor a konstrktív bizonyításból adódik az összetett számok kéttényezıs felbontása. Eljárásnk alkalmas a természetes számok bármely mn intervallmába esı összes prímszámok elıállítására valamint az x-nél kisebb prímszámok számának πx- nek becslésére. -----. -----. Tétel inden -nál nagyobb p prímszám k vagy k- alakú ahol k... természetes szám. Bizonyítás: Tegyük fel hogy p prím de nem k vagy k- alakú. Ekkor csak a következı esetek állhatnak elı:. p k vagy p k- ez páros így nem lehet prím.. p k vagy p k- ez osztható -al így nem lehet prím.. p k vagy p k- ez páros így nem lehet prím.. p k5 vagy p k-5 p k5 k- vagy p k-5 k- ezek viszont a feltételezett alakúak. Q.E.D. Az. tétel alapján tehát ha a természetes számokat az alábbi módon rendezzük hat oszlopba lásd. táblázat akkor az összes prímszám az. és az 5. oszlopban helyezkedik el. éghozzá az. oszlopban a k míg az 5. oszlopban a k- alakúak.

Dénes Tamás: omplementer prímszita. Táblázat k k- 5 7 8 9 0 5 7 8 9 0 5 7 8 9 0 5 7 8 9 0 5 7 8 9 50 5 5 5 5 55 5 57 58 59 0 5 7 8 9 70 7 7 7 7 75 7 77 78 79 80 8 8 8 8 85 8 87 88 89 90 9 9 9 9 95 9 97 98 99 00 0 0 Az. tételbıl rögtön adódik egy gyors felsıkorlát az -nél kisebb prímszámok számára:.5 π π Az. tétel alapján a -nál nagyobb prímszámok szempontjából elegendı cspán a k± alakú természetes számokat vizsgálni. A következı. tétel szükséges és elegendı feltételt ad a k± alakú összetett számokra azaz a komplementer prímszitára.. Tétel omplementer prímszita Legyenek k v természetes számok valamint v. k akkor és csak akkor összetett szám ha k vv vagy k v--v k - akkor és csak akkor összetett szám ha k v-v vagy k v-v Bizonyítás szükségesség dr Ha k összetett szám akkor k dr k dr mod Ez két esetben lehetséges:. d és r v v v v k v v. d - és r v- v v v k v v

Dénes Tamás: omplementer prímszita dr Ha k- összetett szám akkor k- dr k dr mod Ez két esetben lehetséges:. d és r v- v v v k v v ivel ez az összefüggés v-re szimmetriks így a másik megoldás. k v - v Ezzel a tétel szükséges ágát bebizonyítottk. Bizonyítás elégségesség Legyen k vv és k valamint vr ahol v r 0 ekkor.5 rr rr r r r r v ez nyilvánvalóan nem prím. Legyen k v--v és k valamint vr ahol v r 0 ekkor. r--r r--r r r r r -v- ez nyilvánvalóan nem prím. Legyen kv-v és k- valamint vr ahol v r 0 ekkor.7 r-r- rr- r r -r -r v- ez nyilvánvalóan nem prím. Legyen kv-v és k- valamint vr ahol v r 0 ekkor.8 r-r- r-r- r r -r- -r -v ez nyilvánvalóan nem prím. Q.E.D.

Dénes Tamás: omplementer prímszita övetkezmények.. A.5 -.8 levezetések megadják bármely k± alakú természetes szám egy szorzattá bontását is. Ha - v- v prímszámok ami az. tétel szerint lehetséges akkor pontosan az szám prímfelbontását kapjk. Ha bevezetjük az a és b- jelöléseket akkor tehát minden k± alakú természetes szám felírható az alábbi négy alak valamelyikeként:.9 aar bbr abr bar Példa: r9 a9 b7 9.507 9.9 7.07 7.88.. ivel a..-ben bevezetett jelölések szerint a>b mindig teljesül így a.9-beli i i kifejezések soha nem egyenlık kivéve azt az egy esetet mikor r0 Ha megvizsgáljk az i számok nagyságviszonyait a. táblázat relációs mátrixát kapjk. - a ar-b -br > 0 tehát >. Táblázat - a ar-ab-ar > 0 tehát > - a ar-ab-br > 0 tehát > - b br-ab-ar < 0 tehát < - b br-ab-br < 0 tehát < - abar-ab-br 0 tehát - > > > < - < < < > - < > - Tehát mindig fennáll az > > reláció. Az. és. tételbıl könnyen bizonyítható hogy végtelen sok prímszám van.. Tétel Végtelen sok prímszám van. Bizonyítás indirekt Az. tétel alapján elegendı csak a k± alakú természetes számokat vizsgálni. Tegyük fel hogy véges sok prímszám van és ezek közül P az tolsó k alakú prímszám. Ekkor minden p>p természetes szám összetett.

Dénes Tamás: omplementer prímszita 5 Így a. tétel szerint p prímtényezıs felbontása: p n i i ± v i ± ahol minden in esetén i ± és v i ± prím. A feltételezés szerint a prímtényezıs felbontásban mindegyik i v i < amibıl következik hogy p [ ± ± ] n Ez azt jelenti hogy a k alakú számok száma véges ami nem igaz tehát nincs ilyen. A levezetés hasonlóan végezhetı a k- alakú prímszámokra is. Q.E.D... A.5 -.8 levezetések alapján vizsgáljk egy tetszıleges természetes számig az összes k és k- alakú összetett számok számát. Azaz vizsgáljk az i < i egyenlıtlenségeket. v.0 r r r def. v v v. --r r r def. v v v. -r r r def.5 v v v. -r r r def.7 v v ivel az v paraméter párok az i i kifejezésekben szimmetriksak így nyilvánvaló hogy csak az v azaz az r>0 esetekre kell az i értékeket elıállítani ahhoz hogy -ig az összes k és k- alakú összetett számok legalább egyszer elıálljanak. Ebbıl következnek az alábbi összefüggések:

Dénes Tamás: omplementer prímszita.8 r0 tehát.9 r0 - tehát.0 r0 - tehát Vezessük be a i jelölést amely az összes i típsú összetett számok elıállításához elegendı v párok számát jelöli......5 A fenti levezetés cspán az elegendıséget biztosítja azaz az összes különbözı v párok elıállítását. Ez viszont megengedi hogy az elıállítás során bizonyos összetett számok többször fordljanak elı így annyival nagyobb az -ig elıfordló összes k és k- alakú összetett számok számánál jele: π amennyi ezeknek a többszörös mltiplicitással szereplı elemeknek a száma jele: m azaz. π -m Ha P-nel jelöljük a jelen komplementer prímszita eljárással elıállított prímszámok számát akkor adódik hogy

Dénes Tamás: omplementer prímszita 7.7 P π A fenti levezetések alapján értékét pontosan meghatároztk m-re viszont jelenleg csak becslést tdnk adni illetve számítógépes algoritmssal a pontos érték elıállítható. Amennyiben tehát m-re pontos értékkel rendelkezünk akkor fennáll hogy.8 P π π.. ost a.-.5 összefüggésekbıl közelítı formlát képezünk amely -et direkt képlettel állítja elı -bıl. önnyen látható hogy.9 ± valamint Így szinte semmit nem ront a pontosságon ha a.-. összefüggésekben az összegzéseket egységesen -ig végezzük:.0 Tehát ha a és b - akkor. 8 8 ab b a b a b b a a b b a a Vegyük észre hogy így -re az alábbi eredmény adódik:. 9 8 8

Dénes Tamás: omplementer prímszita 8 becslésére felhasználjk az alábbi egyenlıtlenségpárt Erdıs-Srányi.old..:. n n n log log Alkalmazzk a. egyenlıtlenségpárt.-re így kapjk hogy. log 9 8 log 9 8 A. alsó és felsı korlátjának számtani közepét használjk közelítı értékének jele:..5 log 8.5. A.0-.7 levezetésekhez hasonlóan vizsgáljk most az i i egyenlıtlenségeket ahol < természetes szám.. v.7 v.8 v.9 v Vezessük be a i i jelölést amely az összes v párok számát jelöli amelyek az intervallmba esı összes összetett számokat generálják. Ekkor a.-.5 összefüggések analógiájára a következıket kapjk:.0.

Dénes Tamás: omplementer prímszita 9.... Világos hogy az eddig levezetett összefüggések mindegyike értelmezhetı tetszıleges intervallmra. Az alábbiakban megadjk a..7..5 összefüggések megfelelıit tetszıleges intervallmra..5 π -m. P π.7 ivel így -re adódik:.8 9 közelítésére felhasználjk a. egyenlıtlenségpár két oldalának középértékét:.9 log 8 Tehát ha k vagy k- alakú összetett szám akkor kéttényezıs felbontásához.9 szerint maximm az alábbi lépésszám szükséges:

Dénes Tamás: omplementer prímszita 0.50.9 A komplementer prímszita tehát direkt eljárást ad tetszıleges intervallmban az összes összetett és így az intervallmba esı összes prímszám elıállítására. Ezzel igen hatékony módszert kaptnk a prímekkel kapcsolatos három alapfeladat megoldására:. eressük az intervallmba esı összes prímszámokat.. Állítsk elı az összes prímszámokat -ig. Ekkor. Állapítsk meg egy adott p természetes számról hogy prímszám-e. yitott probléma: az m függvény analitiks meghatározása vagy jó aproximációja. A. Táblázat néhány összehasonlító értéket mtat be a fenti eredmények illsztrálására.

Dénes Tamás: omplementer prímszita. Táblázat m P π log P hiba % log hiba%.000 05 95 8.5%.%.000 8 9 0.0%.%.000 79 755 0 0 75.%.8%.000.8.07 5 50 55 8.%.7% 5.000.5.9 5 9 587.0%.%.000.807.7 577 770 78 90.7%.8% 7.000.0.077 7 88 900 79.5%.% 8.000.5. 857 99.007 890.5%.% 9.000.905.79.00.0.7 988.%.5% 0.000.8.59.0..9.08.%.%.000..5...5.8.%.5%.000.055.909.7.9.8.78.%.%.000.5.9.8.57.57.7.%.%.000.850.77.85..5..%.% 0.000...89.50.5.90 0.% 0.% 50.000 0.79 0.75 9. 5. 5.. 0.0% 0.0% 70.000 0.09 9.57.0.97.95.75 0.0% 9.5% 90.000 0.5 9.0 9.05 8.78 8.7 7.890 0.0% 9.% 90.000 9.97 90.9.8 7.75 7.70 5. 0.0% 8.9% 50.000 8.080 78.79 9.57 9.9 9.977 7.7 0.% 8.5% 900.000 57.78 50.7 89. 7.80 7.7 5.5 0.% 7.9%.000.000 58.58 58.777.9 78.8 78.98 7.8 0.% 7.8%.500.000 905.7 88.8 50..99.55 05.78 0.% 7.%.000.000.9...75 7.8 9.8 8.9 7.89 0.% 7.%.000.000.9..889.0...97.88 0.5 0.% 7.%.000.000..0.58.508.58.8 8. 8.8.7 0.0% 7.0% 5.000.000.5.97.90.0.0.90 8.79 8.55.50 0.% 7.0%.000.000.08.0.008.7.95.75.7.85 8. 0.%.9% 7.000.000.8..7.7.9.79 7.7 7.50. 0.%.8% 8.000.000 5.57.79 5.7.90.5.7 50.5 59.779 50.0 0.%.7% 0.000.000 7.088.58.9.708..59..579 0. 0.%.%

Dénes Tamás: omplementer prímszita Irodalomjegyzék [] Erdıs Pál Srányi János: Válogatott fejezetek a számelméletbıl Polygon Szeged 99. [] H.Halberstam.F.Roth: SEQUECES IV. Sieve methods Oxford at the Clarendon Press 9 [].Ramachandra: any famos conjectres on primes eagre bt precios progress of a deep natre The athematics Stdent Vol. 7-998 87-99 [] A.V. Spivak: The Sieve of Eratosthenes and Wallis's Prodct: How Two Wrong Argments Give One Correct Answer The athematical Intelligencer 00-5