JAVASLAT AZ ORSZÁGOS KERESZTMETSZETI KERÉKPÁR-SZÁMLÁLÁSI RENDSZERRE Dr.habil. Monigl János egyetemi magántanár
A PROJEKT ÉRTELMEZETT RÉSZCÉLJA A projekt során végzendő adatgyűjtés (korábbi felvételek és előírt számlálások) eredményei, valamint a kidolgozandó forgalomszámlálási, feldolgozási és elemzési módszertan tegye lehetővé az országos közutak egyes keresztmetszeteiben a kerékpár forgalom nagyságának megállapítását a kerékpárforgalmi létesítmények tervezésének megalapozásához, az e-út 03.04.11:2010 Útügyi Műszaki Előírás 20. fejezetében foglalt módszertan felülvizsgálatával, továbbá a 2014. évben BKK Zrt.-nek készített Kerékpáros forgalom elemzés című vizsgálat végeredményeként létrejött munka figyelembevételével, oly módon, hogy a forgalmi adatok nemzetközi szinten is összehasonlíthatók legyenek. Javaslat készítése arra vonatkozóan, hogy milyen felelősségi rendszerben és milyen finanszírozással lehetne biztosítani hosszú távon az egész országra kiterjedő kerékpáros forgalomszámlálást, figyelemmel arra, hogy a jelenlegi és az Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény 1/6. melléklet) szerinti tervezett hálózat(?) mely pontjain, milyen gyakorisággal és milyen módszerrel szükséges a kerékpáros forgalmat számlálni.
MEGHATÁROZÓ ELŐZMÉNYEK A keresztmetszeti forgalomszámlálások az egész világon magyar (sampling) módszer szerint történnek (Murányi Tamás, 1956) Budapesti (BKK; Kerékpárosklub) és külföldi vizsgálatok Feladatkiírásban előírt számlálások (200 helyen) A 2015. nyári időszakban forgalomszámlálásokat kell végezni a Megrendelő által megadott 200 helyszínen, amelyeket 3 időpontban (nyári főszezon és szeptember első fele) kell elvégezni, naponta 06:00 21:00 óra között, az ÚT 2-1.203 Útügyi Műszaki Előírás ide vonatkozó előírásai alapján. A helyszínek és a számlálási időpontok megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az adott keresztmetszet várható kerékpáros forgalma zömében turisztikai, vagy közlekedési célú. Szabadidős célú forgalom esetén hétvégi napokon, hivatásforgalmi forgalom mérése esetén kedd, szerda vagy csütörtöki napon kell a számolást elvégezni. A 2. számlálási időpont nem lehet később, mint 2015. augusztus 31. napja.
A KERESZTMETSZETI SZÁMLÁLÁSOK FŐ KÉRDÉSEI Országos felvételek célja: tervezési feladatok megalapozása, forgalomfejlődési tendenciák megfigyelése, kerékpáros teljesítmények becslése Meghatározandó mennyiségek: szezonális (III.-XI.) átlagos napi forgalom - mértékadó óraforgalom ; - éves átlagos napi forgalom(ánf)? Módszer: mintavételes eljárás: napi időszaki minta (q), jelleg-hasonló törvényszerűségi tényezők (a-napi, b-heti, c-havi) hely-közi átvételével felszorozva éves/szezonális napi átlagforgalommá; Q=q a b c Hierarchikus törvényszerűségi állomás-hálózat kijelölése és számlálási rendjének kialakítása, Törvényszerűségi tényezők(a,b,c) meghatározása, Forgalmi jellegek megállapítása(hivatás, szabadidős, vegyes), Feldolgozási és számítási módszer kialakítása Finanszírozás és bevezetés biztosítása dilemma! > mikor?
PÉLDA NAPI ÓRÁS FORGALOMLEFOLYÁS Bécs: napi órás forgalomlefolyások (hétköznap, hétvége), 2002. június Múzeum krt: napi órás forgalomlefolyás; 2010 2014.
PÉLDA HETI NAPI FORGALOMLEFOLYÁS 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 Adatsor1 Adatsor2 Adatsor3 4000 2000 0 1 2 3 4 5 6 7 Bécs: heti napi forgalom 2003. július Múzeum krt: heti napi forgalom 2011., 2012., 2013.év
PÉLDA ÉVES HAVI FORGALOMLEFOLYÁS Bécs: havonkénti hétköznapi forgalmak; 2002-2005. év Múzeum krt: havi forgalmak; 2011. év
PÉLDA HASONLÓ KERÉKPÁROS ÁBRÁK Budapest: Múzeum krt -Andrássy út;m napi órás lefolyás; 2012-2014. évek Szentendre-Szigetmonostor révátkelés éves havi lefolyás, 2010-2014. évek
PÉLDA HETI NAPI FORGALMAK ÉS A B-TÉNYEZŐK VISZONYA Múzeum krt; 2011, 2012,2013.év 18000 2,50 16000 14000 2,00 12000 10000 8000 6000 Adatsor1 Adatsor2 Adatsor3 1,50 1,00 Adatsor1 Adatsor2 Adatsor3 4000 0,50 2000 0 1 2 3 4 5 6 7 0,00 1 2 3 4 5 6 7 Heti napi forgalmak Heti napi b-tényezők: a hét napjai átlagforgalmának és a mérési nap forgalmának aránya
KLASSZIKUS SZÁMLÁLÁSI MÓDSZER Részletes törvényszerűségi tényezők megléte esetén Q s j,r = q s j,x,n d,r k n d,m a x,j,d,r b j,d c j Q s = éves/szezonális átlagos keresztmetszeti napi forgalom (Q) valamely szakaszon (s) j = a szakasz forgalmi jellegkategóriája (döntően hivatás,ill. szabadidős, vagy vegyes forgalom), ami több területi és hálózati tényező függvénye és amelyhez megfelelően illő törvényszerűségi referencia állomás adatait társítjuk d = napcsoport a héten belül (hétköznapok h: (H-P), vagy (K-Cs); hétvégi napok w: So-V) n = a hét napjainak indexe (1=H, 2=K, 3=Sz, 4=Cs. 5=P, 6=So, 7=V), r = adott mérőhelyen a haladási irány indexe ( 1= ÉD; KN; 2= DÉ; NK; 3= kétirányú) q x = mért napszaki keresztmetszeti forgalom (x= pl. 6-10; 15-19ó) adott szakaszon (s), napon (n) k n d,m = az időjárási viszonyok korrekciós tényezője adott számlálási napra (n) és hónapra(m) a x,d = napszaktényező (a napi(24 órás) forgalom és az adott napszaki (x) forgalom aránya) b d = heti tényező (a heti napcsoport(d) átlagforgalmának és a mérési nap(n) forgalmának aránya) c = havi tényező (a hónapok átlagforgalmának és a mérési hónap forgalmának aránya)
PÉLDA NAPI FORGALOM <> HŐMÉRSÉKLET Mi célt szolgál a időjárási korrekció?
ÁLLOMÁSOK, MÉRŐHELYEK TÍPUSAI - NAPTÁR Elsőrangú törvényszerűségi állomások(e) 8-12 db (évente; minden nap 0-24 óra) Másodrangú törvényszerűségi állomások (M) 10-15 db (évente/3(?)évente; szezonban havonta 12 napon 6-21 ó) Figyelemmel kísérési mérőhelyek (F) 175-180 db (évente/3(?)évente; 1 nap Tavaszi K+V, 1nap Nyári K+V (6-12 ó) Alkalmi mérőhelyek (A)??? db (alkalmanként; 1 nap Tavaszi K+V, 1nap Nyári K+V (6-12ó) Hierarchia: (E) > (M) > (F) > (A), vagy A (F (M (E))).
EGYSZERŰSÍTETT SZÁMLÁLÁSI MÓDSZER Törvényszerűségi állomások létesítésének elhúzódása esetén Minimális számlálási programok a törvényszerűségek és a forgalomjelleg-megállapításához: Egyszerűsített törvényszerűségi állomások (M') 20-25 db 1 hét tavaszi (T) számlálás (6-21 ó; iskolai időben, lehetőleg esőmentes héten) 1 hét nyári (N) számlálás (6-21 ó; iskolai szünetben, lehetőleg esőmentes héten) Figyelemmel kísérési mérőhelyek (F) 175-180 db (évente/3(?)évente; 1nap Tavaszi K+V, 1nap Nyári K+V (6-12ó) Alkalmi mérőhelyek (A)??? db (alkalmanként; 1nap Tavaszi K+V, 1nap Nyári K+V (6-12ó) Előnyök: 2016-ban a 2015.évi 200 hely adatainak elemzésével jellegmeghatározás 2016-ban törvényszerűségi számlálások (20-25 helyen) 2017-ben figyelemmel kísérési mérések folytatása (175-180 helyen) A meglevő 200 hely 2015.évi adatainak utólagos felszorzása; idősori bázishoz
TÉNYEZŐK A JELLEGBESOROLÁSHOZ ÉS FELSZORZÁSHOZ - napszaki tényezők (a): tavaszi (T) napokon atk1= QK/qTK(6-10); atk2= QK/qTK(6-10); atv1= QV/qTV(8-12); atv2= QV/qTV(8-12); nyári (N) napokon ank1= QK/qNK(6-10)/; ank2= QK/qNK(6-10); anv1= QV/qNV(8-12); anv2= QV/qNV(8-12); - heti nap-tényezők (b): hétköz(k)napi btk= qtk(6-12)/σqtk(6-12)/5; bnk= qnk(6-12)/σqnk(6-12)/5; hétvég(v)napi btv= qtv(6-12)/σqtv(6-12)/2; bnv= qnv(6-12)/σqnv(6-12)/2; - évszaki tényezők (c): hétköz(k)napi ck = ΣqNK(6-12) /ΣqTK(6-12) hétvég(v)napi cv = ΣqNV(6-12) /ΣqTV(6-12)
ÁTLAGOS NAPI ÉS CSÚCSÓRAI FORGALMAK SZÁMÍTÁSA - A szezonbéli átlagos napi forgalom (Qs) felszorzó számítása: Qs= {[qtk(6-10) atk1 btk ] 120 +[qnk(6-10) atk1 btk ] 60 + [qtv(8-12) anv2 bnv ] 48 + [qnv(8-12) anv2 bnv] 24} /252 A felszorzás akár a hét napjai szerint is elvégezhető, nem csupán hét(k)közi és hétvégi(v) napok csoportjára. - A mértékadó óraforgalom (Qh) a 4 órás forgalmakból számítható: Qh= {[qtk(6-10)] ptk 120 +[qnk(6-10)] pnk 60 + [qtv(8-12)] ptv 48 + [qnv(8-12)] pnv 24} /252 ahol p = qmax/q(6-10) ill. q(8-12) csúcs-tényező (a 4 órán belül)
ÉVSZAKOK, HÉTKÖZ(K)- ÉS HÉTVÉGI(V) NAPOK Tavasz Március Április Május (90 nap) Hétköz(K)nap: 60 db; Hétvégi(V)nap: 24 db Nyár Június Július Augusztus (90 nap) Hétköz(K)nap: 60 db; Hétvégi(V)nap: 24 db Ősz Szeptember Október December (90 nap) Hétköz(K)nap: 60 db; Hétvégi(V)nap: 24 db Tavasz + Ösz (180 nap) Hétköz(K)nap: 120 db; Hétvégi(V)nap: 48 db
SZAKASZOK FORGALMI JELLEG-KATEGÓRIÁKBA SOROLÁSA Kerékpáros hálózat útvonalai, szakaszai forgalmi jellegét meghatározó tényezők: hálózati szerepköri szempontok: főútvonal (sugárirányú; harántirányú); mellékútvonal (sugárirányú; harántirányú) ; folyami hidak, stb. területi-hatóköri szempontok: főleg egy-egy terület (pl. nagyvárosok vonzásterülete, tavak környéke, üdülő területek, stb.) belső forgalmát vivők; jelentősebb átmenő forgalmat vivők, közlekedési indok szerinti összetételi szempontok: döntően hivatásforgalmú, ügyintézési forgalmú, szabad idő-forgalmú, vegyes forgalmú útvonalak/szakaszok. Következő jellegkategóriák (j) adhatók meg jó eséllyel: - (1) döntően hivatás forgalom nagyváros közeli főútvonali folyosókban - (2) döntően hivatás forgalom mellékútvonalak mentén - (3) döntően szabadidős forgalom városkörnyéki térségekben - (4) döntően szabadidős forgalom üdülő és kiránduló térségekben - - (?) vegyes forgalom folyami hidak esetében
A FORGALMI JELLEGMEGHATÁROZÁS FŐ KRITÉRIUMAI NKV A forgalmi jellegbesorolás fő kritériumai >1,05 Hivatás 0,95 1,05 Vegyes <0,95 Szabadidős <0,95 0,95 1,05 >1,05 SKK NKV = Σq1K(8-12)/Σq2V(8-12) SKK = Σq1K(6-10)/Σq3K(6-10)
SZÁMPÉLDA: NAPI ÉS CSÚCSÓRAI FORGALOM SZÁMÍTÁSA Adott szakaszon 1 tavaszi és 1 nyári hétköznapon(tk; NK), továbbá 1 tavaszi és 1 nyári hétvégi (TV; NV) napon 4 órás mérések (q) történtek; a törvényszerűségi tényezők (a, b ill. p) megfelelő E-állomás adataiból származnak: Időszak Mért forgalmak (kp/időszak) Hétköz(K)nap (qk(6-10)) Hétvége (qv(8-12)) Tavasz Tényezők atk1=5,00 400 btk=0,90 ptk=0,40 atv2=4,5 450 btv=1,02 ptv=0,38 Nyár 600 650 Tényezők ank1=4,5 bnk=1,05 pnk=0,40 anv2=4,2 bnv=0,90 pnv=0,34 p = qmax/q(6-10) ill. q(8-12) csúcs-tényező (a 4 órán belül)
SZÁMPÉLDA: SZÁMÍTÁS Számított szezonális átlagos napi forgalom (Qs): Qs= {[400 5,0 0,9] 120 +[600 4,5 1,05] 60 + [450 4,5 1,02] 48 + [650 4,2 0,95] 24} /252 = 2421 kp/nap Számított mértékadó óraforgalom (Qh): Qh= {[400] 0,45 120 +[600 ] 0,40 60 + [450] 0,38 48 + [650] 0,34 24} /252 = 196 kp/óra vagyis a napi forgalom a mértékadó óraforgalom 12,4-szerese (8,1%). Gyors módszer: időszűkében elképzelhető egy héten belüli 2 napos (K, V) mérés alapján is a számítás, mely esetben a hiányzó adatok az évszakok közti mennyiségi arányok (c-tényezők) figyelembevételével becsülhetők. Minden feltételezés valós adatok alapján ellenőrizendő! Az egyszerűsítések pontossági és megbízhatósági hatásai elemzendők!