TÖRVÉNYSZERŰSÉGI TÉNYEZŐK 2012

Átírás

1 Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1024 Budapest, Fényes Elek utca Telefon: (1) Fax: (1) Web: TÖRVÉNYSZERŰSÉGI TÉNYEZŐK 2012 'c' havi tényezők értékei (összes ) 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0, ok Jelleg1 A B C D E F BUDAPEST július

2 MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT ZRT Budapest, Fényes Elek utca Tel: (1) Fax: (1) KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft Budapest, Bécsi utca 5. Tel: (1) Fax: (1) One Planet Mérnökiroda Kft Budapest, Bokréta utca Tel: (20) Témaszám a megrendelőnél: ESZ-2013/000790/001 Témaszám a vállalkozónál: 4574 Dokumentum hivatkozási száma: FOR-FUV Megrendelő: Szakmai konzulens: Vállalkozó: Alvállalkozói témafelelős: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Janás Lajos, Magyar Közút Nonprofit Zrt. KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. Ügyvezető igazgató: Várady Tamás Nitsch Gergely okl. közlekedésmérnök, ügyvezető One Planet Mérnökiroda Kft.

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Fogalommeghatározások Járműosztály Forgalomjelleg Napszak Főállomás vagy törvényszerűségi állomás Mellékállomás Évi átlagos napi Havi átlagos napi Napszak Évi átlagos napközi óra Évi átlagos esti óra Évi átlagos éjszakai óra Havi tényező Napi tényező Napszaktényező (sampling módszeré) Napszaktényező (akusztikai) Összevont tényező Mértékadó óra Csúcsóratényező A számlálás alapelve A meghatározás alapösszefüggése (A sampling módszer)... 16

4 5. A jellegek A törvényszerűségi (lefolyási) tényezők Az 'a' napszaktényező A 'b' napi tényező A 'c' havi tényező A 'k' összevont tényező Az évi átlagos napi (ÉÁNF) számítása ÉÁNF számítás mellékállomásokon a törvényszerűségi szorzókkal ÉÁNF számítás főállomásokon a törvényszerűségi szorzók részleges mellőzésével Napszak számítása az évi átlagos napi ból Számpélda a törvényszerűségi tényezők használatára Az évi átlagos napi (ÉÁNF) meghatározása mellékállomáson Az évi átlagos napi (ÉÁNF) meghatározása főállomáson Napszak számítása az ÉÁNF-ből Csúcsóratényezők Közúti közlekedési zaj vizsgálatánál használt napszakforgalmak számítása Évi átlagos napközi óra Évi átlagos esti óra Évi átlagos éjszakai óra Évi átlagos nappali óra A sampling módszerben használt 'a' és az akusztikai forgalmak meghatározásánál használt 'A' napszaktényezők közötti összefüggés Számpélda az akusztikai napszakok forgalmának meghatározására melléklet melléklet melléklet... 44

5 4. melléklet Táblázatok 'a' napszaktényezők óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra és óra és óra 'b' napi tényezők 'c' havi tényezők 'k' összetett tényezők óra és óra

6 1. BEVEZETÉS A közzétett törvényszerűségi tényezőket a 2010., és a évi számlálási adatok felhasználásával állítottuk elő. A törvényszerűségi tényezők segítségével a rövid idejű számlálásokból álló mintavétel alapján - a továbbiakban részletezett számítási eljárás alkalmazásával - meg tudjuk határozni a mintavétel napjának 24 órás forgalmát, továbbá a havi átlagos napi (HÁNF) és az évi átlagos napi forgalmat (ÉÁNF). A törvényszerűségeinek ismerete lehetővé teszi azt is, hogy az évi átlagos napi ból (ÉÁNF) meghatározzuk egyes hónapok, napok, napszakok átlagos forgalmát. 2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 2.1. Járműosztály Az utakon haladó veket különböző szempontok szerint osztályokba soroljuk. A gyakorlatban többféle osztályozási tábla létezik, melyek az évek során változnak. A legfontosabbakat az ÚT :2009 műszaki előírás tartalmazza. A szorzószámításnál használt osztályozási táblák az 1. és 2. mellékletekben szerepelnek. (jele: j) 2.2. Forgalomjelleg A időbeli lefolyásának jellege szerinti besorolás. Meghatározását a jellegek felülvizsgálatáról szóló évi, a Universitas-Győr Nonprofit Kft. által készített "Az országos közutak keresztmetszeti számlálási rendszerében alkalmazott jellegek felülvizsgálata az ED bevezetéséhez kapcsolódóan" c. munka alapján a 3. melléklet tartalmazza. Az ÚT műszaki előírás még a korábbi jellegeket tartalmazza. (jele: jelleg1, értéktartománya A,B,C,D,E,F az éves és heti lefolyás szerinti jellegnél; jelleg2, értéktartománya 1,2,3 a napi lefolyás szerinti jellegnél.) 2.3. Napszak A napnak meghatározott t1 kezdő- és t2 végórák közötti időszakát napszaknak nevezzük. A kezdő és vég időpont megválasztásától függően különböző napszakok lehetnek Az ÚT műszaki előírás 13 különböző napszakot különböztet meg. A napszakok közül megkülönböztetett szerepe van az alábbiaknak, melyeknek saját elnevezésük is van: a 06 és 18 óra közötti napszakot napközi (jele: napköz), 6

7 a 18 és 22 óra közötti napszakot esti (jele: este), a 22 és 06 óra közötti napszakot éjszakai (jele: éjjel), a 06 és 22 óra közötti napszakot nappali (jele: nappal) névvel használjuk. (jele: x) 2.4. A hét napjainak a csoportosítására szolgál. Értéktartománya: hétfő, a hét első munkanapja (jele: h) hétköznap, a hét közbülső munkanapja(i) = kedd, szerda és csütörtök; (jele: k-sze-cs) péntek, a hét utolsó munkanapja (jele: p) szombat, pihenőnap (jele: szo) vasárnap, munkaszüneti nap, a hét első munkanapját megelőző nap (jele: v) (jele: nt) 2.5. Főállomás vagy törvényszerűségi állomás Nagyszámú mérést végző számláló állomás, melynek adataiból meg lehet határozni a lefolyás és megoszlás (összetétel) törvényszerűségeit. Meghatározását az ÚT műszaki előírás tartalmazza Mellékállomás Kis mintavétellel üzemelő számláló állomás, ahol az évi átlagos napi forgalmat a törvényszerűségi tényezők segítségével számítjuk ki. Meghatározását az ÚT műszaki előírás tartalmazza. 7

8 2.7. Évi átlagos napi Egy útkeresztmetszeten áthaladó napi éves átlaga. A közúti nagyságának kifejezésére legáltalánosabban használt mérőszám. Definíciója: ÉÁNF t2 t1 év q dt t nap, ahol: q t: a vizsgált év t-ik időintervallumának forgalma a vizsgált útkeresztmetszetben; dt: az időintervallum hossza; t1: a vizsgált év első időintervallumának sorszáma; t2: a vizsgált év utolsó időintervallumának sorszáma; nap a vizsgált év napjainak a száma (365 vagy 366). év (jele: ÉÁNF, /korábbi jele: ÁNF/, illetve Q az egy mintavételből számított közelítő érték esetén. mértékegysége: /nap [j/nap] vagy egység/nap [E/nap]) 2.8. Havi átlagos napi Egy útkeresztmetszeten áthaladó napi havi átlaga. Definíciója: HÁNF t2 t1 hó q dt t nap ahol: q t: a vizsgált hónap t-ik időintervallumának forgalma a vizsgált útkeresztmetszetben; 8

9 dt: az időintervallum hossza; t1: a vizsgált hónap első időintervallumának sorszáma; t2: a vizsgált hónap utolsó időintervallumának sorszáma; nap a vizsgált hónap napjainak a száma (28, 29, 30 vagy 31). hó (jele: HÁNF, mértékegysége: /nap [j/nap] vagy egység/nap [E/nap]) 2.9. Napszak Egy útkeresztmetszeten egy adott napszakban áthaladó. (jele: q, mértékegysége: /napszak [j/napszak]) Évi átlagos napközi óra Az évi átlagos napközi (többnyire 6 és 18 óra közötti) nagyság 1/12-ed része. (jele: Qnapköz, mértékegysége: /óra [j/h]) Q napköz nap év nap 1 q napköz,nap 12 nap ahol: q napköz a vizsgált nap - többnyire - 6 és 18 óra közötti napszakának a forgalma; nap a vizsgált év napjainak a sorszáma; nap a vizsgált év napjainak a száma (365 vagy 366). év év 9

10 2.11. Évi átlagos esti óra Az évi átlagos esti (18 és 22 óra közötti) nagyság 1/4-ed része. jele: Qeste, mértékegysége: /óra [j/h] Q este nap év nap 1 q év este,nap 4 nap ahol: q este a vizsgált nap 18 és 22 óra közötti napszakának a forgalma; nap a vizsgált év napjainak a sorszáma; nap a vizsgált év napjainak a száma (365 vagy 366). év Évi átlagos éjszakai óra Az évi átlagos éjszakai (22 és 6 óra közötti) nagyság 1/8-ad része. jele: Qéjjel, mértékegysége: /óra [j/h] ahol: q éjjel a vizsgált nap 22 és 06 óra közötti napszakának a forgalma; nap a vizsgált év napjainak a sorszáma; nap a vizsgált év napjainak a száma (365 vagy 366). év Q éjjel nap év nap 1 q év éjjel,nap 8 nap 10

11 2.13. Havi tényező Az évi átlagos napi és a havi átlagos napi arányát kifejező viszonyszám. (jele: c). Definíciója: c ho ÉÁNF HÁNF ho ahol: ÉÁNF a vizsgált állomás adott évi átlagos napi forgalma (lásd 2.7); HÁNF ho a vizsgált állomás 'ho' havi átlagos napi forgalma (lásd 2.8) Napi tényező A heti átlagos napi és a napi arányát kifejező viszonyszám. A napi egy héten belüli ingadozásait fejezi ki (jele: b). Definíciója: ahol: q 0-24,nt nt az adott naptípus (hét napja) teljes (0-24 órás) forgalma; a naptípus (hét napja) sorszáma. b nt 7 q nt 1 7q 0 24,nt 0 24,nt Napszaktényező (sampling módszeré) A teljes napi és egy napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. A egy napon belüli ingadozásait fejezi ki (jele: a). Definíciója: a x q q 0 24 x 11

12 ahol q 0-24 q x a vizsgált nap teljes (0-24 órás) forgalma; a vizsgált nap 'x' napszakának a forgalma Napszaktényező (akusztikai) Egy napszak évi átlagos forgalmának és az évi átlagos napi nak (ÉÁNF) az arányát kifejező viszonyszám (jele: A). Definíciója: ahol: q x a vizsgált nap 'x' napszakának a forgalma; nap a vizsgált év napjainak a sorszáma; ÉÁNF az évi átlagos napi ; nap a vizsgált év napjainak a száma (365 vagy 366). év A x év nap év nap 1 q x,nap nap ÉÁNF Összevont tényező Az évi átlagos napi és egy adott napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. Az 'a' napszak-, a 'b' napi és a 'c' havi tényezők szorzataként állítjuk elő (jele: k). Definíciója: k x ÉÁNF q x ahol: ÉÁNF q x 12 a vizsgált állomás adott évi átlagos napi forgalma; a vizsgált nap 'x' napszakának a forgalma.

13 (E/óra) / (E/nap) *100 [%] Mértékadó óra Az az óra, amekkora vagy amelynél nagyobb az egész év folyamán legfeljebb 50 órán át fordul elő. (jele: MOF vagy MOF 50, mértékegysége: /óra [j/h] vagy egység/óra [E/h]) Szemléltetésére a tartóssági görbe a legalkalmasabb, amely az óraforgalmak nagyság szerint sorba rendezett értékeinek grafikonja. Az alábbi grafikonon az 50. órához tartozó értéket külön megjelöltük. 14% 12% Forgalomtartóssági görbe 10% 8% 6% 4% 2% 0% Óra sorszáma 13

14 2.19. Csúcsóratényező A mértékadó óra (MOF) és az évi átlagos napi (ÉÁNF) arányának százalékban kifejezett mértéke (jele: ω (omega), mértékegysége: %). Definíciója: MOF 100% ÉÁNF 3. A FORGALOMSZÁMLÁLÁS ALAPELVE A számlálás alapvető célja, hogy valamely útkeresztmetszetben az évi átlagos napi forgalmat (ÉÁNF) meghatározzuk. A módszertani szempontból végzett vizsgálatok során a éves mennyiségét alapsokaságnak tekintjük, amelynek elemei a napi változó értékei. Az alapsokaság megismerni kívánt jellemzője az évi átlagos napi értéke és a napi, heti és éven belüli (havi) lefolyásának törvényszerűségei, amelyeket az átlagra vonatkozó tényezőkkel fejezünk ki. Bizonyított, hogy az alapsokaság elemei és a valószínűségi változói normális eloszlásúak. A számlálási módszer lehetővé teszi, hogy a ingadozásainak törvényszerűségeit kifejező tényezők segítségével az átlagos napi értékét viszonylag kevés adatból is megfelelő pontossággal meghatározzuk. Ennek érdekében a reprezentatív megfigyelési szabályok szerint számlálásokat kell végezni, amelyek eredményei képezik az alapsokaság mintáját. A közúti időbeni lefolyását alapvetően az ember társadalmi és gazdasági tevékenységének ritmusa határozza meg, de számos külső tényező befolyásolja, mint például az úthálózat szerkezete, a települések földrajzi elhelyezkedése, az időjárási körülmények stb. Példaképpen bemutatunk két grafikont a közúti napi és órás mennyiségeinek alakulására egy keresztmetszetben. 14

15 Napi nagyság (j/nap) Napi személygépkocsi évben (M1 autópálya , Nagyegyháza) A fenti diagramban jól látszik az egyes heteken belüli ingadozás, a nyári időszak megnövekedett forgalma, valamint az ünnepek és a hosszú hétvégék napjainak a szezonálistól eltérő, kiugró nagysága. 15

16 Órás nyagyság (j/nap) Óraforgalmak heti lefolyása - összes darabszám (44-es főút , Szarvas, április 9-15.) Teljes keresztmetszet Szelvényezés szerinti irány Szelvényezéssel ellentétes irány hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Amint az látható, a időbeli lefolyása napi, heti és éves periódussal jellemezhető törvényszerűségeket követ. 4. A FORGALOMMEGHATÁROZÁS ALAPÖSSZEFÜGGÉSE (A SAMPLING MÓDSZER) Az a felismerés, hogy ez a három periódus felel meg a közúti időbeli lefolyása törvényszerűségeinek, vezetett a sampling módszer alapképletének felállításához. Valamely útkeresztmetszetben az évi átlagos napi (Q) értéke a következő képlettel becsülhető meg: ahol: 16 Qj qx,ho,nt, j ax, jelleg2,ho,nt, j bjelleg1,ho,nt, j cjelleg1,ho, j

17 q a mennyiség mintája: meghatározott 'x' napszakban mért (ld. 2.9) a napszaktényező (ld. 2.15) b napi tényező (ld. 2.14) c havi tényező (ld. 2.13) x napszak (ld. 2.3) ho hónap (1-12) nt naptípus (ld. 2.4) jelleg1 A éves és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás (ld. 2.2) jelleg2 A napi lefolyásának jellege szerinti besorolás. (ld. 2.2) j osztály (ld. 2.1) E számítási módszer alkalmazásával a rövid idő alatt megszámlált - megfelelő tényezőkkel felszorozva - évi átlagértékké számítható át. A mennyiség mintáját és a lefolyási tényezőket egymástól eltérő típusú számlálóállomások számlálási adataiból kell megállapítani. A mennyiség mintáját az úgynevezett mellékállomásokon végzett, rövid időtartamú számlálással nyerjük. A lefolyási tényezők (más néven törvényszerűségi tényezők) meghatározásához az úgynevezett törvényszerűségi- vagy főállomásokon tartós számlálásokat kell végezni A számlálások végrehajtására és az átlagos napi forgalmi értékek számítására vonatkozóan kiemeljük a következőket: - A sampling-módszerrel végzett átlagérték-becslést a módszer szisztematikus hibája és a mennyiség mintájának reprezentációhibája terheli. - A szisztematikus hiba a -lefolyási tényezőknek szintén reprezentatív mintavétellel végzett meghatározásából és az egyenként meghatározott értékek átlagosítással történő általánosításából adódik. - A forgalmi terhelés reprezentáció-hibáját a véletlen ingadozásai okozzák. Ennek csökkentésére az átlagos napi számításához többször ismételt, rövid időtartamú számlálásokat kell tartani. - A lefolyás törvényszerűségeinek vizsgálatát különböző jellegű és fekvésű számlálóállomások telepítésével kell biztosítani. - A mennyiség mintáját - a hétvégi és hétköznapi eltérő volta miatt vasárnapokon és munkanapokon kell felvenni, és a reprezentáció hibáját ismétlésekkel kell csökkenteni. - A hétköznapi nagysága, sőt a havi átlaga is viszonylag kismértékű ingadozást mutat, ellenben a hétvégi erősen ingadozó. Ezért a átlagos napi forgalmának hétvégi forgalmi mintavétel alapján történő meghatározása csak akkor javasolt, ha a 'b' tényező használatát el tudjuk kerülni (teljes heti mintavétel esetén). - A számlálások - pontosabb eredményhez vezető - célszerű időpontja az április és október hónapok közötti időszak. 17

18 5. A FORGALOMJELLEGEK A időbeli lefolyásában mutatkozó különbségek a jellegétől függenek. A lefolyás törvényszerűségei - azonos jellegű számlálóhelyeken - közel azonosnak tekinthetők. A jelleget két, egymástól független paraméter szerint csoportosítjuk: az egyik a éves és heti ingadozását tükröző jelleg1, a másik a napon belüli lefolyását tükröző jelleg2. A évi számlálástól kezdődően a jelleg1 szerint 6, míg a jelleg2 szerint 3 csoportot különböztetünk meg (3. melléklet). A keresztmetszeti számlálás rendszerének felülvizsgálata során 2000., 2005., valamint legújabban évtől módosításra került a jelleg meghatározásának módja. Az új módszer a korábbitól következőkben tér el: A jelleget nem csupán a személygépkocsi szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes figyelembevételével határozzuk meg. Az új besorolásnál az egyes állomások jellege utak, illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra. 18

19 6. A TÖRVÉNYSZERŰSÉGI (FORGALOMLEFOLYÁSI) TÉNYEZŐK A időbeli lefolyásának törvényszerűségeit az úgynevezett 'a' (napszak-), 'b' (napi), 'c' (havi) és 'k' (összevont) tényezőkkel fejezzük ki. A törvényszerűségi tényezők a következő osztályokra állnak rendelkezésünkre: Járműkategória megnevezése Kis Autóbusz (egyes és csuklós) Közepesen Nehéz Pótkocsis Nyerges szerelvény és (és segéd kerékpár) Jele(i) A1 A2 B C1k C1n+C2 D E+F G H I C+D+E+F C1n+C2+D+E+F A+B+C+D+E+F+G+I A+B+C+D+E+F+G+H+I Az összesített osztályok szorzóit csak akkor használjuk, ha nem állnak rendelkezésre a részletes osztályok adatai. 19

20 Órás nagyság (j/nap) 6.1. Az 'a' napszaktényező Napi lefolyás - személygépkocsi (44-es főút , Szarvas, április 9. hétfő) t1 t2 t3 t4 A napszaktényező a teljes napi és egy napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. A egy napon belüli ingadozásait fejezi ki. A bemutatott napi lefolyási diagram alatti terület a teljes napi mal, a sötétkék színnel jelölt terület pedig a két négyórás időszak által meghatározott napszak (6-10 és 14-18) forgalmával arányos. Az 'a' napszaktényező mindig 1-nél nagyobb szám, mert azt fejezi ki, hányszorosa a teljes (24 órás) nap forgalma a mért 'x' napszak (t2-t3) forgalmánál. t2 a x t4 q q q q dt q dt x t t t1 t x és, ahol a fenti ábra jelöléseit követve q 24 q dt 0 24 t 1 20

21 ahol: q 0-24 q x q t dt a vizsgált nap teljes (24 órás) forgalma a vizsgált nap 'x' (t1-t2 és t3-t4 időpontok közötti) napszakának a forgalma a vizsgált nap t ik időintervallumának a forgalma a vizsgált nap időintervallumainak a hossza (általában 1 óra) 1,600 'a' napszaktényezők (személygépkocsi, közbülső munkanapokon, 6-18 óraközben) 1,500 1,400 1,300 1,200 Jelleg ,100 1, Amint a grafikonból látható, a 6-18 órás napszaktényező értéke nyáron nagyobb, mert a nak nagyobb hányada zajlik a késő esti órákban, hiszen ebben az évszakban tovább van világos. A grafikonból az is látható, hogy a különböző lefolyási jelleghez (jelleg2; 3.melléklet) tartozó 'a' tényezők szignifikánsan eltérnek egymástól. Az 'a' napszaktényezőket olyan törvényszerűségi állomások adataiból állítjuk elő, amelyeknek az év minden (több mért évből számítás esetén a legalább az egyik évben) hónapjában van teljes heti adata. Az egyazon jelleghez tartozó több állomás (asz) adatait összegezzük, csakúgy mint az adott hónap adott naptípusú napjainak (nap) adatait. 21

22 a x, jelleg2,ho,nt, j asz(jelleg2) nap(nt) q asz( jelleg2) nap(nt) 0 24,ho,nap, j,asz q x,ho,nap, j,asz ahol: a napszaktényező; q mért [j/napszak]; x napszak jele; jelleg2 a napi lefolyásának jellege szerinti besorolás; ho hónap (1-12); nap az adott hónap adott naptípusának megfelelő napok; nt naptípus; j osztály; asz az adott jelleg2 jellegű állomások azonosítója (állomásszáma). 22

23 Napi nagyság (j/nap) 6.2. A 'b' napi tényező Heti lefolyás - személygépkocsi (44-es főút , Szarvas, április 9-15.) heti átlagos : 8019 j/nap hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A 'b' napi tényező a heti (havi) átlagos napi (ábránkon piros vonallal jelölve) és a napi (példánkban a pénteki nap, sötétkékkel színezve) arányát kifejező viszonyszám. Azt mondja meg, mennyivel kell megszorozni egy adott nap forgalmát ahhoz, hogy megkapjuk egy heti átlagos nap forgalmát. A heti átlagos nap a hét 7 napi forgalmának az összege elosztva 7-tel. 23

24 1,500 1,400 1,300 1,200 1,100 1,000 0,900 0,800 0,700 0,600 0,500 'b' napi tényezők (személygépkocsi, augusztus) Jelleg1 A B C D E F A hét napjai (naptípus besorolás) Amint a grafikonból látható, a 'b' tényező értéke 1 körül ingadozik. Ha a hét minden napján ugyanakkora volna, a 'b' tényező értéke mindig 1 volna. A 'b' tényező értéke akkor nagy, ha a hét adott napján kicsi a, ezért erősen fel kell szorozni ahhoz, hogy megkapjuk az átlagos heti nap forgalmát. Amint az ábrán látható, személygépkocsi esetében augusztus hónapban az A jelleg vasárnapi szorzója a legnagyobb. Az A jellegbe a nagyvárosok tartoznak, ahol nyári vasárnapokon valóban kicsi a. A B jelleggel homlokegyenest ellentétes a F jelleg (hegyvidéki üdülő), mert itt a nyári vasárnapok forgalma kiugróan magas, következésképp a 'b' tényezőjük kicsi. A 'b' napi tényezőket olyan törvényszerűségi állomások adataiból állítjuk elő, amelyeknek az év minden hónapjában van teljes heti adata. Az egyazon jelleghez tartozó több állomás (asz) adatait összegezzük. 24

25 b jelleg1,ho,nt, j asz( jelleg1) q 3 q q q q 0 24,ho,h, j,asz 0 24,ho,k sze cs, j,asz 0 24,ho,p, j,asz 0 24,ho,szo, j,asz 0 24,ho,v, j,asz 7 q asz( jelleg1) ahol: b napi tényező; q az adott hónap adott naptípusú napjain mért forgalmak átlaga (j/nap); jelleg1 a éves és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás; ho hónap (1-12); nt naptípus (h,k-sze-cs,p,szo,v); j osztály; asz az adott jelleg1 jellegű állomások azonosítója. 0 24,ho,nt, j,asz 25

26 Havi átlagos (j/nap) 6.3. A 'c' havi tényező Havi átlagos személygépkocsi (3801. sz. út , Sárospatak) évi átlagos : 4303 j/nap Az évi átlagos napi és a havi átlagos napi arányát kifejező viszonyszám. A diagramon vízszintes vonallal jelöltük az évi átlagos napi forgalmat, és példaképpen eltérően színeztük az augusztus havi átlagos napi forgalmat. 26

27 1,500 1,400 1,300 1,200 1,100 1,000 0,900 0,800 0,700 0,600 0,500 'c' havi tényezők értékei (összes ) ok Jelleg1 A B C D E F Amint a grafikonból látható, a 'c' havi tényező értéke is 1 körül ingadozik, mert azt fejezi ki, mennyivel kell megszorozni egy adott hónap átlagos napi forgalmát ahhoz, hogy évi átlagos napi forgalmat kapjunk. Ha minden hónapban egyforma volna a, a 'c' tényező értéke mindig 1 lenne. A 'c' tényező értéke akkor nagy, ha az adott hónap forgalma kisebb az átlagosnál, ezért fel kell szorozni, hogy megkapjuk az átlagot, és akkor kicsi, ha az adott hónap forgalma nagyobb az átlagosnál, ezért csökkenteni kell ahhoz, hogy megkapjuk az átlagot. A lefolyás törvényszerűségeinek megértéséhez a fenti ábrák és a 3. melléklet segítségével kövessük végig a különböző jellegek törvényszerűségi tényezőinek alakulását. A 'c' havi tényezőket olyan törvényszerűségi állomások adataiból állítjuk elő, amelyeknek az év minden hónapjában van teljes heti adata. Az egyazon jelleghez tartozó több állomás (asz) adatait összegezzük. 27

28 c jelleg1,ho, j 12 asz( jelleg1) ho 1 asz( jelleg1) HÁNF 12 HÁNF ho, j,asz ho, j,asz, ahol: HÁNF ho, j,asz asz( jelleg1) q 3 q q q q 0 24,ho,h, j,asz 0 24,ho,k sze cs, j,asz 0 24,ho,p, j,asz 0 24,ho,szo, j,asz 0 24,ho,v,asz 7 c havi tényező; ho hónap (1-12); HÁNF a 'ho' havi átlagos napi [j/nap]; jelleg1 a éves és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás; j osztály; asz az adott jelleg1 jellegű állomások azonosítója. 28

29 6.4. A 'k' összevont tényező 2,500 2,400 2,300 2,200 2,100 2,000 1,900 1,800 1,700 1,600 1,500 1,400 1,300 1,200 1,100 1,000 0,900 0,800 0,700 'k' összevont tényezők (személygépkocsi, közbülső munkanapokon, 6-18 óraközben) ok A1 A2 A3 B1 B2 B3 C1 C2 C3 D1 D2 D3 E1 E2 E3 F1 F2 F3 Az évi átlagos napi és egy adott napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. Az 'a' napszak-, a 'b' napi és a 'c' havi tényezők szorzataként állítjuk elő. kx, jelleg1, jelleg2,ho,nt, j ax, jelleg2,ho,nt, j bjelleg1,ho,nt, j cjelleg1,ho, j 29

30 7. AZ ÉVI ÁTLAGOS NAPI FORGALOM (ÉÁNF) SZÁMÍTÁSA 7.1. ÉÁNF számítás mellékállomásokon a törvényszerűségi szorzókkal Egy adott közúti keresztmetszet forgalmának napi átlagértékét több különböző időpontban számlált mennyiség mintából számítjuk, a 4. fejezetben ismertetett alapképlet szerint. Qj qx,ho,nt, j ax, jelleg2,ho,nt, j bjelleg1,ho,nt, j cjelleg1,ho, j Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy annyi forgalmi mintánk, más szóval mérés ismétlésünk van, ahány nap számoltunk. Legmegbízhatóbb értéknek az ismétlések számtani közepét tekintjük. Az ismétlések a pontosság fokozását szolgálják azzal, hogy csökkentik a forgalmi terhelés reprezentációjának - rövid számlálások folytán előálló - hibáját. Az átlagos napi értéke "n" számú ismétlés esetén a következő képlettel számítható: ÉÁNF j n 1 Q n i 1 j,i ahol: ÉÁNF j a j-ik osztály évi átlagos napi forgalma [j/nap]; i az ismétlés (mintavétel) sorszáma; n az ismétlések (mintavételek) száma; Q j,i a j-ik osztály i-ik forgalmi mintájából számított átlagos napi [j/nap]; j a osztály sorszáma. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előbbi képlettel osztályok forgalmát lehetőleg csak hétköznapi mérések feldolgozásával számítsuk és a hétvégi méréseket hagyjuk figyelmen kívül, mert a hétvégi túlságosan ingadozik és a törvényszerűségi szorzói is kevésbé pontosak. 30

31 A keresztmetszet teljes forgalmát a osztályonkénti ÉÁNF értékek összegzésével állíthatjuk elő: m ÉÁNF ÉÁNFj ahol: ÉÁNF az összes osztály együttes évi átlagos napi forgalma [j/nap]; ÉÁNF j a j-ik osztály évi átlagos napi forgalma [j/nap]; j a osztály sorszáma; m a osztályok száma. j ÉÁNF számítás főállomásokon a törvényszerűségi szorzók részleges mellőzésével Nagyobb mennyiségű mérési adat esetén lehetőségünk van arra, hogy a törvényszerűségi szorzók részleges vagy teljes mellőzésével az ÉÁNF értékét pontosabban határozzuk meg. Ideális esetben rendelkezésünkre állhat mérési adat az év mind a 365 napjára, 0-24 óráig. Ekkor nincs más dolgunk, mint összegezni és átlagolni a teljes évi forgalmat: ÉÁNF j 1 n n ahol: ÉÁNF j a j-ik osztály évi átlagos napi forgalma [j/nap]; q 0-24,i,j az i-ik napon a j-ik osztályban 0 és 24 óra között mért ; j a osztály sorszáma; i az év napjainak sorszáma; n az év napjainak száma (365 vagy 366). Gyakrabban fordul elő, hogy legalább 1 hetes folyamatos automata mérés áll rendelkezésünkre. Ilyenkor elegendő a 'c' havi tényezőt használnunk, az 'a' és 'b' tényezőkre nincs szükségünk. i 1 q 0 24,i, j és HÁNF j,ho 7 1 q 7 nap ,nap, j,ho 31

32 ahol: HÁNF j,ho q 0-24,nap,j,ho j nap c jelleg1 ÉÁNF j HÁNF j,ho cjelleg1,ho, j a j-ik osztály 'ho' havi átlagos napi forgalma [j/nap]; az adott napon a j-ik osztályban 0 és 24 óra között mért ; a osztály sorszáma; a hét napjainak sorszáma; havi tényező; a éves és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás Napszak számítása az évi átlagos napi ból A 4. fejezetben leírt alapképlet felhasználásával lehetőségünk van arra, hogy egy adott útkeresztmetszet évi átlagos napi forgalmának ismeretében közelítően kiszámítsuk bármely nap vagy napszak forgalmát. A számítás menete független attól, hogy az ÉÁNF értéket milyen módszerrel kaptuk meg. Az alapképlet: Q ÉÁNF q a b c j j x,ho,nt, j x, jelleg2,ho,nt, j jelleg1,ho,nt, j jelleg1,ho, j A napi 24 órás : q x,ho,nt, j a x, jelleg2,ho,nt, j b ÉÁNF jelleg1,ho,nt, j c j jelleg1,ho, j Egy adott napszak forgalma: q x,ho,nt, j ÉÁNF a b c x, jelleg2,ho,nt, j jelleg1,ho,nt, j jelleg1,ho, j j ahol 32 q x,ho,nt,j a napszak forgalma;

33 ÉÁNF j a x,jelleg2,ho,nt,j b jelleg1,ho,nt,j c jelleg1,ho,j évi átlagos napi ; napszak tényező; napi tényező; havi tényező. Hasonlóan egyszerű matematikai művelettel lehet az ÉÁNF-ből havi átlagos napi forgalmat, azon belül pedig a hét egyes napjainak forgalmát kiszámítani. 33

34 8. SZÁMPÉLDA A TÖRVÉNYSZERŰSÉGI TÉNYEZŐK HASZNÁLATÁRA 8.1. Az évi átlagos napi (ÉÁNF) meghatározása mellékállomáson Az 4. sz. út km szelvényében a következő adatokat jegyezték fel a számlálók: csütörtök óra q napköz, 1 = db személygépkocsi szerda óra q napköz, 2 = db személygépkocsi csütörtök óra q napköz, 3 = db személygépkocsi A számlálóállomás jellege: jelleg1='c', jelleg2='2', fekvése: külterület. A törvényszerűségi tényezők táblázataiból keressük ki a megfelelő szorzókat és helyettesítsük be őket az alapképletbe. A jelleg2='2' jelleghez tartozó 'a 6-18 ' napszaktényezők értékeit az 57. oldalon lévő táblázatban találjuk. Kikeressük a megfelelő hónap és naptípus sorában a személygépkocsi oszlopban lévő tényezőket (július, csütörtök: 1,319; augusztus, szerda: 1,317; stb.). A jelleg1='c' jelleghez tartozó 'b' napi tényezők értékei a 133. oldalon találhatóak. Kikeressük a megfelelő hónap és naptípus sorában a személygépkocsi oszlopban lévő tényezőket (július, csütörtök: 1,050; augusztus, szerda: 1,052; stb.). A jelleg1='c' jelleghez tartozó 'c' havi tényezők értékei a 142. oldalon találhatóak. Kikeressük a megfelelő hónap sorában a személygépkocsi oszlopban lévő tényezőket (július: 0,936; augusztus: 0,876). Az évi átlagos napi személygépkocsi : Q 1 = * 1,319 * 1,050 * 0,936 = szgk/nap Q 2 = * 1,317 * 1,052 * 0,876 = szgk/nap Q 3 = * 1,285 * 1,038 * 0,936 = szgk/nap 3 i i 1Q ÉÁNF szgk/nap

35 Ahhoz, hogy a számlálási keresztmetszetre az összes re vonatkozó ÉÁNF (j/nap) értéket megkapjuk, az egyes osztályokra külön-külön ki kell számítani (a példánkhoz hasonló módon) a megfelelő törvényszerűségi tényezők alkalmazásával a osztályonkénti ÉÁNF értékeket és azokat összegezni kell. Amennyiben pedig egységben szeretnénk kifejezni a nagyságát, az ÉÁNF értékeket osztályonként meg kell szorozni a megfelelő egység szorzókkal. Mindezen számításokra bemutatunk egy mintapéldát a következő táblázatban. Teljes körű számpélda egy három napos kézi számlálás feldolgozására Helyszín: 4. út km szelvény. Forgalomjelleg: jelleg1=c, jelleg2=2; Fekvés: külterület. Adat típusa Mért adatok 'a' napszaktényezők Jelleg2: 2 'b' napi tényezők Jelleg1: C 'c' havi tényezők Jelleg1: C Mérésekből számított ÉÁNF értékek Dátum Sorszám Napszak egyes Autóbusz csuklós nyerges Kis hó ,319 1,335 1,421 1,421 1,351 1,355 1,363 1,384 1,384 1,325 1,324 1, hó ,317 1,332 1,438 1,438 1,351 1,358 1,369 1,386 1,386 1,322 1,322 1, hó ,285 1,298 1,384 1,384 1,320 1,325 1,342 1,361 1,361 1,284 1,290 1, hó 2 1,050 0,874 1,004 1,004 0,786 0,776 0,757 0,775 0,775 1,105 0,995 0, hó 2 1,052 0,868 1,015 1,015 0,785 0,778 0,756 0,771 0,771 1,116 1,030 0, hó 2 1,038 0,870 1,040 1,040 0,788 0,780 0,768 0,780 0,780 1,098 1,002 0, hó 0,936 0,964 1,011 1,011 0,994 0,999 0,949 0,982 0,982 0,572 0,612 0, hó 0,876 0,912 0,967 0,967 0,946 0,947 0,914 0,941 0,941 0,526 0,574 0, hó 0,936 0,913 0,890 0,890 0,920 0,925 0,874 0,923 0,923 0,709 0,660 0, ÉÁNF [j/nap] Egység szorzók 1,0 1,0 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 0,8 0,3 2,5 ÉÁNF [E/nap]

36 8.2. Az évi átlagos napi (ÉÁNF) meghatározása főállomáson Először átlagoljuk az egyes havi heti méréseket és így megkapjuk a március és az október havi átlagos napi forgalmakat. Ezután kikeressük a jelleg1=b jelleghez tartozó 'c' havi tényezőket és mindkét heti mérésből külön-külön számítunk évi átlagos napi forgalmat (ÉÁNF=HÁNF*c). Végül a két ÉÁNF értéket átlagoljuk. Az ily módon osztályonként megkapott ÉÁNF értékeket összegezzük és megkapjuk az összes forgalmat. Helyszín: 405.út km szelvény, Újlengyel. Forgalomjelleg: jelleg1=b, jelleg2=1. Fekvés: külterületi. 36 Adat típusa Mért adatok Dátum Sorsz. egyes Autóbusz csuklós Nehéz nyerges Kis Egyhetes átlag Mért adatok Egyhetes átlag 'c' havi tényezők Jelleg1: B Egyhetes heti átlagokból számított ÉÁNF értékek Átlagos ÉÁNF [j/nap] Egység szorzók 03.hó 1,044 1,026 1,046 1,046 1,003 0,987 0,968 0,981 0,981 1,339 1,257 1, hó 0,953 0,925 0,967 0,967 0,923 0,927 0,902 0,895 0,895 0,983 0,816 0, hó hó ,0 1,0 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 0,8 0,3 2,5 ÉÁNF [E/nap]

37 8.3. Napszak számítása az ÉÁNF-ből Meg kívánjuk becsülni, hogy a 8.1 pontban szereplő keresztmetszetben egy márciusi hétfői napon 6 és 18 óra között mennyi lesz a személygépkocsi. Az átlagos napi forgalmat ismerjük, ÉÁNF = Q = szgk/nap. Az 'a 6-18 ' napszaktényező értéke az 56. oldalról: 1,263 A 'b' napi tényező értéke a 132. oldalról: 1,052 A 'c' havi tényező értéke a 142. oldalról: 1,052 A fenti értékeket behelyettesítjük az alapképletbe: Q qnapköz a b c 1,263 1,052 1,052 napköz 37

38 9. CSÚCSÓRATÉNYEZŐK A jelleg osztályok megváltozása miatt a mértékadó óra (MOF) számításához szükséges csúcsóratényezőket is kiszámítottuk. A vizsgálatokhoz 126 darab számlálóállomás adatait használtuk fel. A lehetséges 6*3=18 jelleg osztály mindegyikére nem volt adatunk, a hiányzó értékeket megbecsültük. A 7 évvel ezelőtti csúcsóratényezőkhöz képest az értékek csökkentek, ami a időbeli kiegyenlítődésére utal. További megfigyelés volt az A-E jellegekhez tartozó csúcsóratényezők gyakorlatilag azonos nagysága, melyet a továbbiakban azonosként határoztunk meg. A mértékadó óra (MOF 50 ) kiszámításához szükséges csúcsóratényezőket az alábbi táblázat tartalmazza (%): Jelleg1 A B C D E Jelleg ,1 9,7 9,8 F 10,2 11,6 15, táblázat: Csúcsóratényezők (ω) %-ban. 38

39 10. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ZAJ VIZSGÁLATÁNÁL HASZNÁLT NAPSZAKFORGALMAK SZÁMÍTÁSA A közúti közlekedésből származó környezeti zajterhelés számításához szükség van meghatározott napszakok évi átlagos forgalmi adataira. Az adatok előállításánál igazodni kell az ÚT :2009 számú, "Közúti közlekedési zaj számítása" című és az ÚT :2009 számú, "Országos közutak keresztmetszeti forgalmának meghatározása" című útügyi műszaki előírásokhoz. Az alábbi adatokra van szükség: Évi átlagos napközi óra Az egyes akusztikai osztályokhoz tartozó évi átlagos napközi (6 és 18 óra közötti) nagyság 1/12-ed része. (jele: Q i,napköz, mértékegysége: /óra, [j/h]) Számítása: Évi átlagos esti óra Q i,napköz ÉÁNFi Ai,napköz 12 Az egyes akusztikai osztályokhoz tartozó évi átlagos esti (18 és 22 óra közötti) nagyság 1/4-ed része. (jele: Q i,este, mértékegysége: /óra, [j/h]) Számítása: Évi átlagos éjszakai óra Q i,este ÉÁNFi Ai,este 4 Az egyes akusztikai osztályokhoz tartozó évi átlagos éjszakai (22 és 6 óra közötti) nagyság 1/8-ad része. (jele: Q i,éjjel, mértékegysége: /óra, [j/h]) 39

40 Számítása: ahol: ÉÁNF i A i,napköz A i,este A i,éjjel Q i,éjjel ÉÁNFi Ai,éjjel 8 az i-ik akusztikai osztály évi átlagos napi adata, (/nap); napszaktényező az i-ik akusztikai osztály napközi és egész napi forgalmának aránya; napszaktényező az i-ik akusztikai osztály esti és egész napi forgalmának aránya; napszaktényező az i-ik akusztikai osztály éjszakai és egész napi forgalmának aránya a 3. melléklet szerint Évi átlagos nappali óra A régebbi műszaki előírásokban az évi átlagos nappali óraforgalmat (6 és 22 óra között) használták. Ezt a 6-18 órás napközi és a órás esti ból kaphatjuk meg. 12 Q 4 Q ÉÁNF Q (A A ) i,napköz i,este i i,nappal i,napköz i,este A sampling módszerben használt 'a' és az akusztikai forgalmak meghatározásánál használt 'A' napszaktényezők közötti összefüggés Míg a sampling módszerben használt 'a' napszaktényező egy adott hónap adott naptípusához tartozó 24 órás és ugyanezen nap egy adott napszaka alatt lezajló hányadosa, addig az akusztikai napszakok forgalmának meghatározásánál használt 'A' napszaktényező egy évi átlagos napszak és egy évi átlagos nap forgalmának hányadosa. A kétféle napszaktényező közötti összefüggést személygépkocsi osztály esetén matematikailag az alábbi képlet írja le, melyet a sampling módszer alapképletéből (4. fejezet) vezettünk le: A I,napköz 12 7 ÉÁNF szgk a b c h 1 nap 1 szgk,6 18,h,nt(nap) szgk,h,nt(nap) szgk,h ÉÁNF 84 szgk 40

41 10.6. Számpélda az akusztikai napszakok forgalmának meghatározására Meg kívánjuk becsülni a 25. út 12. km szelvényében (Eger) a három akusztikai osztályra a napközi, esti és éjjeli átlagos óraforgalmak értékeit. Az út a jelleg2=3 jelleg osztályba tartozik. A keresztmetszetben a évi ÉÁNF adatok az alábbiak: Adat típusa Kis egyes Autóbusz csuklós nyerges ÉÁNF adatok Akusztikai osztály I. I. II. III. II. III. III. III. III. II. Először a 2. melléklet segítségével összevonjuk a rendelkezésünkre álló tíz osztályt és kiszámítjuk a három akusztikai osztály évi átlagos napi forgalmát: Az I. akusztikai osztály ÉÁNF értéke: ÉÁNF I. = = A II. akusztikai osztály ÉÁNF értéke: ÉÁNF II. = = 729 A III. akusztikai osztály ÉÁNF értéke: ÉÁNF III. = = 485 Második lépésben a fejezetekben szereplő képletek és 4. melléklet 3. sorában található 'A' akusztikai napszaktényezők használatával kiszámítjuk az egyes napszakok átlagos óraforgalmait. A számításokat az alábbi táblázatban mutatjuk be: Az évi átlagos napközi óraforgalmak: Az évi átlagos esti óraforgalmak: Az évi átlagos éjjeli óraforgalmak: Q I,napköz = 0,797 * / 12 = 958 Q II,napköz = 0,807 * 729 / 12 = 49 Q III,napköz= 0,804 * 485 / 12= 32 Q I,este = 0,140 * / 4 = 505 Q II,este = 0,129 * 729 / 4 = 24 Q III,este= 0,130 * 485 / 4 = 16 Q I,éjjel = 0,063 * / 8 = 114 Q II,éjjel = 0,066 * 729 / 8 = 6 Q III,éjjel= 0,068 * 485 / 8 = 4 41

42 1. MELLÉKLET Az országos közúti keresztmetszeti számlálás osztályai Sorszám Járműosztály jele rövidítése megnevezése 1 A1 szgk. 2 A2 ktgk. Kis 3 B1 busz e. Autóbusz (egyes) Járművek főbb jellemzői vontatmánnyal vagy anélkül, kis 9 férőhely alatt., amelynek megengedett össztömege legfeljebb 3,5 tonna. A KRESZ szerint meghatározott (kivéve a 9 férőhely alattiakat). 4 B2 busz cs. Autóbusz (csuklós) A KRESZ szerint meghatározott több tagú. 5 C1k kntgk. Közepesen 3,5-7,5 tonna közötti össztömegű kéttengelyes. 6 C1n, C2 ntgk. Nehéz 7 D1, D2 pótk. tgk. Pótkocsis 8 E1, E2, E3, E4 ny. szer. Nyerges szerelvény 9 F spec. Speciális 10 G mkp. és segéd kerékpár 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes pótkocsi vagy vontatmány nélkül. Két- vagy három tengelyes pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva). 2+1, 2+2, 2+3, 3+1, 3+2 vagy 3+3 tengelyes nyerges szerelvény (nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló szerelvény a KRESZ szerint meghatározva). Hat- vagy ennél több tengelyes vek. A KRESZ szerint meghatározva. 11 H kp. A KRESZ szerint meghatározva 12 I lassú és mezőgazdasági vontató (a KRESZ szerint meghatározva). 42

43 2. MELLÉKLET Akusztikai osztályok: Akusztikai osztály I. Keresztmetszeti számlálás osztályai Sorszám jele megnevezése 1 A1 2 A2 Kis 3 B1 Autóbusz (egyes) Járművek főbb jellemzői vontatmánnyal vagy anélkül, kis 9 férőhely alatt., amelynek megengedett össztömege legfeljebb 3,5 tonna. A KRESZ szerint meghatározott (kivéve a 9 férőhely alattiakat). II. III. 5 C1k Közepesen 10 G és segéd kerékpár 4 B2 Autóbusz (csuklós) 6 C1n, C2 Nehéz 7 D1, D2 Pótkocsis 8 E1, E2, E3, E4 Nyerges szerelvény 9 F Speciális 3,5-7,5 tonna közötti össztömegű kéttengelyes. A KRESZ szerint meghatározva. A KRESZ szerint meghatározott több tagú. 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes pótkocsi vagy vontatmány nélkül. Két- vagy három tengelyes pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva). 2+1, 2+2, 2+3, 3+1, 3+2 vagy 3+3 tengelyes nyerges szerelvény (nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló szerelvény a KRESZ szerint meghatározva). Hat- vagy ennél több tengelyes vek. 43

44 3. MELLÉKLET A 2012-től érvényes éves és heti lefolyás szerinti jellegek (Jelleg1) leírása: Jelleg1 A kategóriába tartozó főbb utak, jellemző útszakaszok leírása Júliusi, illetve augusztusi aránya az évi átlaghoz képest Nyári vasárnapi és nyári hétköznapi hányadosa A Nagyvárosok környéke. M0 autóút keleti szektora, M19 autóút, főutak nagyobb városokhoz közeli és átkelési szakaszai (Miskolc, Pécs, Győr, Szombathely, Békéscsaba, Kaposvár) legfeljebb 0,7 B Tranzit és regionális kapcsolatok üdülő vagy turista jelleg nélkül. M1, M3, M5, M6, M7 autópályák fővárosba bevezető szakaszai, M0 autóút déli szektor, M31, M60 autópályák, főutak nagyobb városokhoz közeli és átkelési szakaszai ( Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét, Szombathely), 405 és 510 sz. főutak, alföldi főutak szakaszai (45, 46, 47, 471, 474 sz. főutak). legfeljebb 1,1 0,7-0,8 között C Átlagos jellegű. M6 autópálya Érd után, M8 autópálya és M9 autóút, 2, 3, 10, 22, 24, 25, 27, 31, 32, 38, 40, 41, 61, 62, 63, 65, 66, 68, 83, 311, 491, 611 sz. főutak több szakasza. nagyobb, mint 0,8 D E F Enyhe szezonális jelleg. M35 autópálya, 5, 6, 8, 21, 23, 26, 34, 35, 44, 51, 52, 54, 56, 57, 58, 61, 74, 75, 86, 811 sz. főutak jelentős hossza. Tranzit jelleg, határozott nyári üdülő vagy turista jelleggel. M1, M3, M5, M43 autópályák szakaszai, M15, M70 autóutak, 11, 33, 55, 84 sz. főutak szakaszai, határhoz vezető utak, határközeli szakaszai (2, 3, 5, 37, 42, 43, 44 és 53 sz. főutak). Üdülő jelleg erős hétvégi mal (főként Balaton környéke). M7 autópálya majdnem teljes hosszában, 7, 71, 82 sz. főutak jelentős hosszban, 12. sz. főút, 24 sz. főút mátrai szakasza. 1,1-1,2 között - 1,2-1,4 között - nagyobb, mint 1,4-44

45 A 2012-tól érvényes napi lefolyás szerinti jellegek (Jelleg2) leírása Jelleg2 A kategóriába tartozó főbb utak, útszakaszok leírása 1 Nagyarányú éjszakai. Jelentős tranzitforgalmat lebonyolító autópályák és főutak. 2 Átlagos napi lefolyás. Többségében főutak és külterületi szakaszok. 3 Alacsony éjszakai. Általában kisebb forgalmú helyi jelentőségű és belterületi szakaszok. Az esti + éjszakai aránya tavaszi és őszi hétköznapokon Jelentős, nagyobb, mint 25% Átlagos, 18 és 25% között Kicsi, legfeljebb 18% 45

46 Napi jelleg (jelleg2) 4. MELLÉKLET 'A' akusztikai napszaktényezők Napszak Napköz 6-18 óra Este, óra Éjjel, óra (A napköz ) (A este ) (A éjjel ) Akusztikai osztály, i= I. II. III. I. II. III. I. II. III. nagyarányú nemzetközi forgalmat lebonyolító főutak 1 0,672 0,595 0,623 0,172 0,159 0,144 0,156 0,247 0,232 átlagos éjszakai forgalmú utak 2 0,770 0,750 0,735 0,147 0,129 0,130 0,084 0,121 0,135 kis éjszakai forgalmú utak 3 0,797 0,807 0,804 0,140 0,127 0,128 0,063 0,066 0,068 46

47 .

48 TÁBLÁZATOK

49 'a' NAPSZAKTÉNYEZŐK

50 'a' napszaktényezők Jelleg2: 1 Óraköz: Kis H 4,443 4,707 6,038 4,796 4,788 4,931 5,225 4,432 3,772 3,810 5,071 5,088 4,665 4,665 K-Sze-Cs 4,698 4,876 6,385 4,928 4,943 5,165 5,486 4,672 4,027 4,131 5,311 5,332 4,909 4,909 P 5,980 5,598 6,910 5,136 4,966 5,158 5,510 5,957 4,928 5,050 5,325 5,332 5,740 5,740 Szo 6,026 6,174 7,041 5,648 5,870 5,323 5,052 5,982 5,092 5,405 5,235 5,214 5,852 5,852 V 9,154 8,261 7,349 7,413 6,970 8,202 8,000 9,093 8,306 7,579 7,805 7,853 8,773 8,773 H 4,031 4,367 5,722 4,619 4,742 4,773 5,042 4,013 3,888 4,002 4,906 4,917 4,340 4,340 K-Sze-Cs 4,425 4,687 6,246 4,810 4,871 5,087 5,317 4,403 4,073 4,195 5,162 5,181 4,697 4,697 P 5,786 5,287 6,371 5,093 4,899 5,158 5,456 5,754 4,866 5,011 5,271 5,283 5,563 5,563 Szo 5,850 5,803 6,817 5,684 5,763 5,040 5,004 5,796 4,070 5,053 5,152 5,132 5,660 5,660 V 9,378 7,787 7,186 7,202 6,724 7,902 7,491 9,335 5,991 7,788 7,364 7,377 8,656 8,656 H 4,042 4,360 5,504 4,454 4,653 4,654 4,898 4,027 4,165 4,517 4,824 4,832 4,322 4,322 K-Sze-Cs 4,388 4,606 5,834 4,696 4,777 4,844 5,164 4,369 4,261 4,749 5,029 5,040 4,612 4,612 P 5,530 5,231 5,804 4,889 4,769 4,932 5,193 5,513 4,748 5,401 5,052 5,064 5,346 5,346 Szo 5,363 5,417 5,743 5,287 5,408 4,816 4,896 5,330 4,690 4,941 4,991 4,972 5,288 5,288 V 7,594 6,785 7,095 6,619 6,374 7,096 6,833 7,513 6,374 6,665 6,598 6,667 7,376 7,376 H 4,220 4,512 5,211 4,599 4,679 4,634 4,992 4,211 4,174 4,605 4,874 4,885 4,445 4,445 K-Sze-Cs 4,372 4,615 5,718 4,653 4,688 4,785 5,059 4,351 4,528 4,828 4,935 4,945 4,557 4,557 P 5,349 5,067 5,439 4,714 4,587 4,835 5,028 5,329 4,892 5,222 4,893 4,901 5,201 5,201 Szo 4,824 5,160 5,410 5,092 5,018 4,672 4,608 4,822 4,553 4,708 4,715 4,698 4,848 4,848 V 6,881 6,728 7,093 7,124 6,258 7,365 8,484 6,858 6,106 6,411 7,321 7,439 6,982 6,982 H 4,098 4,362 5,072 4,543 4,648 4,594 4,979 4,090 3,995 4,187 4,846 4,865 4,347 4,347 K-Sze-Cs 4,253 4,566 5,235 4,617 4,655 4,707 5,051 4,238 4,133 4,327 4,918 4,930 4,475 4,475 P 5,292 5,068 5,201 4,768 4,606 4,790 5,098 5,272 4,873 4,918 4,957 4,963 5,162 5,162 Szo 4,679 5,100 5,303 5,139 5,158 4,743 4,542 4,681 3,725 3,996 4,682 4,655 4,757 4,757 V 6,665 6,756 6,915 6,903 6,241 7,615 8,562 6,656 5,916 5,986 7,234 7,387 6,833 6,833 H 4,192 4,458 5,013 4,454 4,595 4,548 4,952 4,176 3,984 4,446 4,813 4,840 4,420 4,420 K-Sze-Cs 4,434 4,709 5,304 4,709 4,724 4,743 5,055 4,408 4,266 4,723 4,933 4,943 4,610 4,610 P 5,442 5,191 5,572 4,752 4,667 4,963 5,066 5,429 4,990 5,331 4,945 4,958 5,270 5,270 Szo 4,717 5,126 5,455 4,976 5,175 4,657 4,450 4,705 5,053 4,601 4,608 4,585 4,738 4,738 V 6,571 6,724 6,223 7,100 6,213 7,543 8,008 6,545 6,759 6,260 7,069 7,155 6,683 6,683 50

51 'a' napszaktényezők Jelleg2: 1 Óraköz: Kis H 4,487 4,622 5,176 4,582 4,652 4,658 4,920 4,468 4,264 4,628 4,828 4,841 4,609 4,609 K-Sze-Cs 4,753 4,891 5,668 4,842 4,784 4,912 5,035 4,727 4,415 4,839 4,962 4,964 4,831 4,831 P 5,803 5,449 6,040 4,948 4,723 5,025 5,121 5,774 5,195 5,595 5,013 5,018 5,568 5,568 Szo 5,060 5,210 5,735 5,000 5,129 4,275 3,473 5,030 4,679 4,608 3,836 3,777 4,919 4,919 V 6,094 6,411 6,067 6,722 6,120 7,016 8,332 6,061 6,121 5,800 7,113 7,240 6,231 6,231 H 4,830 4,820 5,276 4,627 4,617 4,726 5,075 4,801 4,322 4,943 4,915 4,928 4,855 4,855 K-Sze-Cs 4,895 4,955 5,771 4,814 4,755 4,944 5,072 4,893 4,550 5,361 4,967 4,971 4,927 4,927 P 5,838 5,464 5,767 4,866 4,576 5,093 5,122 5,832 5,353 5,699 4,980 4,988 5,608 5,608 Szo 5,172 5,373 5,551 5,030 5,156 4,586 3,640 5,156 5,172 5,018 4,016 3,951 5,060 5,060 V 5,826 6,087 6,089 6,358 6,031 6,602 7,138 5,832 5,901 5,881 6,644 6,713 5,904 5,904 H 4,287 4,526 5,441 4,597 4,717 4,784 4,989 4,276 4,091 4,640 4,920 4,932 4,518 4,518 K-Sze-Cs 4,447 4,726 5,576 4,780 4,760 4,846 5,067 4,425 4,249 4,864 4,970 4,979 4,633 4,633 P 5,621 5,317 5,580 4,888 4,732 4,958 5,101 5,599 5,302 5,684 5,016 5,018 5,410 5,410 Szo 4,929 5,221 5,513 5,135 5,158 4,602 4,407 4,920 5,235 5,078 4,579 4,547 4,884 4,884 V 6,633 6,522 6,625 6,688 6,186 7,460 8,090 6,620 7,013 6,402 6,979 7,121 6,652 6,652 H 4,247 4,573 5,700 4,725 4,878 4,814 5,138 4,209 4,040 4,623 5,052 5,066 4,541 4,541 K-Sze-Cs 4,406 4,729 5,581 4,763 4,802 4,833 5,114 4,367 4,142 4,732 5,027 5,037 4,626 4,626 P 5,525 5,240 5,612 4,964 4,781 5,049 5,114 5,493 5,158 5,616 5,049 5,052 5,345 5,345 Szo 4,930 5,208 5,414 5,276 5,250 4,748 4,657 4,921 5,006 5,088 4,796 4,776 4,925 4,925 V 7,189 6,835 7,611 6,745 6,325 7,076 7,463 7,157 6,914 6,974 6,910 6,963 7,232 7,232 H 4,243 4,435 5,749 4,622 4,776 4,654 4,935 4,226 4,057 4,612 4,881 4,885 4,482 4,482 K-Sze-Cs 4,594 4,789 5,841 4,783 4,854 5,032 5,243 4,574 4,682 5,239 5,118 5,132 4,792 4,792 P 5,736 5,357 6,001 4,988 4,766 5,060 5,215 5,704 6,033 5,764 5,097 5,102 5,479 5,479 Szo 5,728 5,507 5,446 5,259 5,345 4,852 4,769 5,695 5,330 5,458 4,891 4,875 5,432 5,432 V 8,395 7,309 7,689 7,080 6,557 7,373 7,351 8,312 6,627 7,412 7,077 7,125 8,032 8,032 H 4,954 4,757 5,636 4,777 4,883 4,704 5,138 4,925 4,602 4,984 5,012 5,022 4,965 4,965 K-Sze-Cs 5,257 5,075 5,850 4,976 4,987 5,138 5,417 5,211 4,876 5,467 5,274 5,285 5,243 5,243 P 6,176 5,469 5,339 5,218 4,870 5,122 5,282 6,141 5,369 5,809 5,185 5,180 5,791 5,791 Szo 6,276 5,662 4,695 5,412 5,224 5,089 5,024 6,267 6,150 5,959 5,086 5,072 5,918 5,918 V 8,634 7,121 6,987 6,943 6,523 6,355 6,884 8,540 8,523 7,486 6,779 6,774 8,101 8,101 51

52 'a' napszaktényezők Jelleg2: 2 Óraköz: Kis H 3,633 3,678 3,919 3,760 3,799 3,939 4,246 3,643 3,854 3,880 4,017 4,052 3,710 3,710 K-Sze-Cs 3,784 3,783 3,976 3,848 3,905 4,068 4,441 3,816 3,956 3,977 4,141 4,189 3,852 3,852 P 4,534 4,179 4,399 4,003 4,074 4,115 4,399 4,535 4,466 4,449 4,196 4,234 4,430 4,432 Szo 5,257 4,926 4,611 4,463 4,629 4,750 4,568 5,250 5,255 5,267 4,490 4,508 5,171 5,171 V 9,313 7,509 6,173 6,577 6,544 7,750 7,971 9,335 7,866 7,809 7,114 7,356 8,978 8,978 H 3,529 3,623 3,847 3,765 3,849 4,007 4,366 3,537 3,777 3,818 4,075 4,139 3,636 3,636 K-Sze-Cs 3,757 3,766 3,997 3,858 3,920 4,060 4,463 3,786 3,970 4,023 4,154 4,211 3,836 3,836 P 4,605 4,222 4,424 4,030 4,117 4,167 4,420 4,678 4,508 4,496 4,225 4,266 4,498 4,498 Szo 5,167 4,745 4,446 4,347 4,485 4,362 4,407 5,196 5,139 5,156 4,308 4,319 5,049 5,049 V 8,806 7,274 5,582 6,687 6,279 7,598 7,873 9,047 7,790 7,827 6,996 7,108 8,500 8,501 H 3,526 3,540 3,851 3,610 3,693 3,821 4,160 3,559 3,714 3,738 3,910 3,953 3,611 3,611 K-Sze-Cs 3,728 3,733 3,987 3,794 3,844 3,959 4,295 3,759 3,906 3,920 4,053 4,093 3,793 3,793 P 4,429 4,120 4,321 3,995 3,985 4,005 4,287 4,517 4,347 4,352 4,122 4,144 4,337 4,338 Szo 4,753 4,460 4,249 4,186 4,151 4,004 4,121 4,848 4,681 4,730 4,092 4,087 4,675 4,675 V 6,871 6,081 5,746 5,741 5,651 6,598 6,642 7,199 6,227 6,252 5,938 6,036 6,761 6,761 H 3,667 3,637 4,000 3,700 3,702 3,812 4,058 3,718 3,819 3,835 3,890 3,921 3,722 3,724 K-Sze-Cs 3,770 3,753 4,044 3,772 3,782 3,862 4,120 3,826 3,903 3,912 3,944 3,967 3,814 3,817 P 4,456 4,190 4,537 3,993 3,938 3,976 4,215 4,596 4,387 4,379 4,070 4,098 4,371 4,370 Szo 4,258 4,298 4,191 4,211 4,094 3,961 4,002 4,415 4,345 4,400 4,000 3,990 4,257 4,260 V 6,095 5,972 6,115 6,153 6,091 7,143 7,559 6,360 5,876 5,956 6,552 6,721 6,116 6,125 H 3,644 3,663 3,978 3,698 3,745 3,874 4,091 3,696 3,815 3,827 3,924 3,961 3,709 3,709 K-Sze-Cs 3,786 3,799 3,998 3,845 3,863 3,952 4,181 3,842 3,940 3,953 4,030 4,058 3,840 3,840 P 4,490 4,196 4,218 4,023 3,945 4,106 4,253 4,603 4,439 4,423 4,107 4,131 4,404 4,404 Szo 4,192 4,286 4,143 4,278 4,166 4,136 3,997 4,309 4,312 4,368 4,049 4,023 4,194 4,194 V 6,191 6,042 5,793 6,274 6,175 6,934 7,923 6,371 6,265 6,307 6,787 6,939 6,208 6,208 H 3,693 3,685 3,975 3,703 3,746 3,898 4,084 3,741 3,851 3,867 3,939 3,968 3,744 3,744 K-Sze-Cs 3,860 3,867 4,094 3,895 3,918 3,992 4,236 3,924 4,000 4,003 4,075 4,107 3,909 3,909 P 4,562 4,261 4,269 4,035 3,958 4,104 4,286 4,714 4,480 4,459 4,130 4,158 4,471 4,472 Szo 4,202 4,313 4,196 4,366 4,157 4,209 4,056 4,289 4,271 4,347 4,079 4,061 4,201 4,201 V 6,223 6,158 5,755 6,302 6,170 6,928 7,714 6,368 6,039 6,138 6,626 6,808 6,241 6,241 52