AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA

Átírás

1 Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1024 Budapest, Fényes Elek u utca Telefon: (1) Fax: (1) ail: info@kozut.hu Web: AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA AZ ORSZÁGOS KÖZ KÖZÚTHÁLÓZAT ÚTHÁLÓZAT ÁTLAGOS NAPI FORGALMA ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATOK (országos és kezelőnkénti bontás) bontás II., javított kiadás BUDAPEST november

2 MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT ZRT Budapest, Fényes Elek utca Tel: (1) Fax: (1) One Planet Mérnökiroda Kft Budapest, Bokréta utca Tel: (20) Témaszám a megrendelőnél: VB-2016/ /00 Témaszám a vállalkozónál: T032 Dokumentum hivatkozási száma: T Megrendelő: Szakmai konzulens: Vállalkozó: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Janás Lajos adatbanki főmunkatárs Magyar Közút Nonprofit Zrt. One Planet Mérnökiroda Kft. Ügyvezető: Nitsch Gergely, okl. közlekedésmérnök Megrendelő e dokumentum felhasználására korlátlan felhasználói joggal rendelkezik.

3 Tartalomjegyzék 1. Előszó A számlálás alapelve A számlálási adatok feldolgozása A számlálási módszer alapképlete Az évi átlagos napi (ÉÁNF) számítása A jelleg meghatározása A számlálóállomások típusai és működésük Főállomások (F) Mellékállomások (M) Elsőrendű (M1) mellékállomások Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomások Másodrendű (M2) mellékállomások A számláló automaták mérőhelyei Országhatár állomások A tényleges változási tényezők előállításának módja A közzétett adatok Közutak főbb adatai Az évi átlagos napi című táblázat A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye A közúthálózat terhelési osztályközök szerinti megoszlása Egységjármű szorzók Az éves és heti lefolyás szerinti jellegek (Jelleg1) A napi lefolyás szerinti jellegek (Jelleg2) Közutak főbb adatai 2015 Táblázatok - Évi átlagos napi 2015 Összesítő táblázatok A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye 2015-ben (országos és kezelőnkénti bontás) A közúthálózat terhelési osztályközök szerinti megoszlása 2015-ben (országos és kezelőnkénti bontás)

4

5 1. Előszó A közlekedés a társadalom és a gazdaság működésének, fejlődésének egyik alapvető feltétele, egyben a működés hatékonyságának és eredményességének fokmérője is, ezért különleges megítélést igényel a gazdaságpolitikában. A közlekedés számos területen a kormányzati célkitűzések megvalósításának eszköze, mivel fejlesztésének eredményeit a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazata hasznosítja. A közlekedés számszerű értékelésére, minősítésére a közúti elemzése ad lehetőséget. Az országos közúthálózaton folyó keresztmetszeti számlálás rendszeres időközönként biztosítja a tervezési, fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési tevékenységek számára szükséges forgalmi adatokat. A hazai számlálások szükségességét Hieronymi Károly, későbbi kereskedelemügyi (közlekedési) miniszter vetette fel az 1860-as években. A számlálások megindítását azért tartotta kívánatosnak, hogy a fenntartó az útépítésre szánt összeget a pálya romlásának arányában, vagyis többek között a forgalmi terhelés függvényében oszthassa szét. Az első országos léptékű észlelésre 1869-ben került sor, s ekkortól kezdve 1876-ig minden évben számlálták az állami úthálózat forgalmát. A felvétel egysége a vonóállatok száma lett, mivel ezt a szállított teher nagyságával arányosnak tartották. Az utakon haladó szekerek számát csak másodlagosan jegyezték fel. A későbbiekben felmerült az utak fontosság szerinti újra kategorizálásának szükségessége, így a következő, 1894/95-ös számlálás már nem csak az állami, de a törvényhatósági (megyei) utakra is kiterjedt. A XX. század elején megjelentek a hazai utakon a géperejű járművek is. Éppen ez tette szükségessé a számlálás oly értelmű kibővítését, hogy a járművek számán kívül azok jellegét, az állati és géperejű járművek súlyviszonyait is észlelés tárgyává tegyék. Ez vezetett az évi számlálás elrendeléséhez. Majd 1934-ben kijelölték Magyarország főközlekedési úthálózatát (4 800 km), amelyet követően az úthálózat akkori elvek szerinti korszerű kiépítése követett. Mivel a közúti igazgatás nem nélkülözhette a részletes számlálás nyújtotta statisztikai adatokat az évben újabb számlálás eszközöltetett ban kezdődött, majd 1963-ban, 1970, 1975, 1980 években történt országos kiterjedésű számlálás. Az 1985-ben esedékes felvételt az években hajtottuk végre, illetve az évi számlálás is 1990-től 1992-ig tartott. Ezek jelentették az áttérést a mai rendszerű számlálásokra től kezdődően gördülő rendszerű felvételre álltunk át, ami azt jelenti, hogy az ország úthálózatának 1/5 részén folyik egy időben felvétel (a minden évben esedékes figyelemmel kísérés mellett) az úthálózat 4/5 részére pedig számított forgalmi adatok állnak rendelkezésre. A gördülő számlálási rendszer bevezetésével a teljes körű számlálás egymást követő 5 éves ciklusokban történik. Az egyes évek számlálóállomás terveit, a gördülő számlálás ütemezését a központilag megadott irányelvek alapján, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei területi igazgatóságai állítják össze. A gördülő rendszer bevezetésével lehetővé vált, hogy a szakma minden évben rendelkezzen (szinte) az egész országos közúthálózatra vonatkozó forgalmi adatokkal, országos és megyei összesítésekkel. A keresztmetszeti számlálások két fő és egymással szervesen összefüggő eleme a közúti figyelemmel kísérése és a mellékállomási programmal bővített átfogó számlálás. A gördülő számlálás huszonegyedik ( ) évének eredményeit az előző évhez hasonlóan, egykötetes kiadványban tesszük közzé. A közölt éves átlagos napi forgalmi adatok részben a évi felvételek eredményei, a nem mért állomásokon változási tényezők alkalmazásával felszorzott adatok. Esetenként a felszorzást kezelői becslés helyettesíti, többnyire alacsony útkategóriák esetében. A mért adattal nem rendelkező csomóponti ágakat, pihenőutakat a táblázatok nem közlik. A évi felvétel két folyamatban, gépi, valamint kézi mérésekkel került végrehajtásra, a kézi felvételi ciklus februártól novemberéig tartott. 5

6 A következő táblázatokban megadunk néhány, a évre vonatkozó paramétert, részben útkategóriákra, részben kezelőkre vonatkozóan, továbbá országosan. Megjegyzés: A táblázatok tartalmazzák mindazon utak, útszakaszok összes hosszát, számlálóállomások db számát, amelyekre a kiadvány mért, felszorzott vagy becsült forgalmat közöl. A évi felvétel főbb adatai Számlálásba bevont úthossz (km) mért felszorzott Számlálási útszakasz száma (db) becsült vagy összesen számított átlagos hossza Autópálya 1 167, ,6 Autóút 262, ,5 Elsőrendű főút 2 162, ,7 Másodrendű főút 4 797, ,1 Főúthálózat 8 390, ,4 Összekötő út , ,5 Bekötő út 4 514, ,2 Állomáshoz vezető út 468, ,6 Csomóponti ág 5, ,9 Gyorsforgalmi utak pihenőútjai 49, ,2 Pihenő út Összekötő- és mellékutak , ,5 Országos közúthálózat , ,7 (km) 6

7 Kezelő kód Kezelő A évi felvétel főbb adatai Számlálásba bevont úthossz (km) mért felszorzott Számlálási útszakasz száma (db) becsült vagy összesen számított átlagos hossza 010 Gyorsforgalmi Úthálózat Üzemeltetési Igazgatóság 1 008, ,7 220 Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. 157, ,3 240 M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. 56, ,1 250 M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. 63, ,9 260 Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. 82, ,2 Autópálya-kezelők összesen 1 367, ,4 020 Baranya Megyei Igazgatóság 1 612, ,3 030 Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 2 187, ,1 040 Békés Megyei Igazgatóság 1 469, ,9 050 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság 2 500, ,7 060 Csongrád Megyei Igazgatóság 1 488, ,7 070 Fejér Megyei Igazgatóság 1 269, ,0 080 Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 1 694, ,8 090 Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 1 531, ,1 100 Heves Megyei Igazgatóság 1 167, ,6 110 Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság 845, ,4 120 Nógrád Megyei Igazgatóság 957, ,2 130 Pest Megyei Igazgatóság 2 151, ,9 140 Somogy Megyei Igazgatóság 1 664, ,0 150 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 2 148, ,9 160 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 1 344, ,6 170 Tolna Megyei Igazgatóság 1 036, ,8 180 Vas Megyei Igazgatóság 1 718, ,6 190 Veszprém Megyei Igazgatóság 1 594, ,1 200 Zala Megyei Igazgatóság 1 581, ,5 Összesen , ,7 (km) 7

8 A évi felvétel főbb adatai A számlálóállomások száma állomás-típusonként (db) F F F FCS FCS FCS FCS FCS FCS M1 M1 M1 OH OHS OHS FIKT J M1 M2 OH OHS W Összesen +A +J +JA +A +J +JA +JW +W +WA +A +J +JA +J +J +W Autópálya Autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút Főúthálózat Összekötő út Bekötő út Állomáshoz vezető út Csomóponti ág Gyorsforgalmi utak pihenőútjai Összekötő- és mellékutak Országos közúthálózat számlálóállomás típusa: FCS - elsőrendű főállomás F - másodrendű főállomás M1 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (elsőrendű) M2 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (másodrendű) OH OHS - országhatár állomás - országhatár (Schengen) állomás +W,J,A - ADR, RAKTEL, QLD, QLTC, TDC, XLOOP (járműosztályozó) és MINILOOP, Minimax (darabszámláló) számláló automata mérőhelye A kettős betű a + jel után azt jelenti, hogy a számlálóállomás érvényességi szakaszában kétféle automata mérőhely található. 8

9 2. A számlálás alapelve Az országos közúti keresztmetszeti számlálást a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mintavételi eljárással (az ún. sampling módszer alkalmazásával) hajtják végre. Alapvető célkitűzés az évi átlagos napi (ÉÁNF) meghatározása. Ehhez ismerni kell a napi, heti és havi ingadozásának törvényszerűségeit, melyeket a törvényszerűségi állomásokon, hosszabb ideig tartó számlálással határoznak meg. A számlálási módszer lehetővé teszi, hogy a időbeli ingadozásának ismeretében valamely keresztmetszetben az évi átlagos napi forgalmat viszonylag kevés adatból (kisszámú mintából, rövid ideig tartó számlálás eredményéből) megfelelő pontossággal és megbízhatósággal lehessen meghatározni. 3. A számlálási adatok feldolgozása 3.1 A számlálási módszer alapképlete Az utazási szokások ritmusát napi, heti és éves periódussal lehet jellemezni. Az a felismerés, hogy ez a három periódus felel meg a közúti időbeli lefolyása törvényszerűségeinek, vezetett a sampling módszer alapképletének felállításához. Valamely útkeresztmetszetben az évi átlagos napi (Q) értéke egy évre vonatkoztatva a következő képlettel becsülhető meg: Q j = qx,ho,nt, j a x, jelleg2,ho,nt, j b jelleg1,ho,nt, j c jelleg1,ho, j E számítási módszer alkalmazásával a rövid idő alatt megszámlált - megfelelő tényezőkkel felszorozva - évi átlagértékké számítható át. A képletben szereplő jelölések jelentése a következő: q a mennyiség mintája: meghatározott 'x' napszakban megfigyelt. a napszaktényező: a teljes napi (24 órás) és egy adott 'x' napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. A egy napon belüli ingadozásait fejezi ki. Ha az 'x' napszak forgalmát megszorozzuk az 'a' napszaktényezővel, megkapjuk a teljes nap forgalmát. b napi tényező: a heti (havi) átlag és a napi arányát kifejező viszonyszám. A napi egy héten belüli ingadozásait jellemzi. Ha egy adott 'nt' naptípusú nap forgalmát megszorozzuk a 'b' napi tényezővel, megkapjuk az adott hét (hónap) átlagfogalmát. c havi tényező: Az egyes naptípusok évi és havi átlagforgalmának arányát kifejező viszonyszám. A havi átlag egy éven belüli ingadozásait fejezi ki. Ha egy adott hónap átlagforgalmát megszorozzuk a 'c' havi tényezővel, megkapjuk az évi átlagos napi forgalmat. x napszak: A napnak adott kezdő- és végórák közötti időszaka. ho hónap: Az év adott hónapja. nt naptípus: A hét napjait 5 csoportba soroltuk (hétfő, kedd-szerda-csütörtök, péntek, szombat, vasárnap). jelleg1 A éves és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás. jelleg2 A napi lefolyásának jellege szerinti besorolás. j járműosztály: Az utakon haladó járműveket osztályokba soroltuk. 9

10 Az alapképlet szerkezetéből és a benne szereplő fogalmak definíciójából következik, hogy a volumen mintáját és a -lefolyási tényezőket egymástól eltérő típusú számlálóállomások számlálási adataiból kell megállapítani. - A volumen mintáját az úgynevezett mellékállomásokon végzett, rövid időtartamú számlálással nyerjük. - A -lefolyási tényezők meghatározásához viszont kisebb számú számlálóállomáson (a törvényszerűségi állomásokon) tartós számlálásokat kell végezni. Az alapképlet használatánál a volumen mintáját és a -lefolyási tényezőket egymáshoz kell rendelni, a jelleg és a számlálás időpontja (hónap, naptípus, óraköz) alapján. A jelleg meghatározási módjára a későbbiekben térünk ki. A -lefolyási tényezők meghatározásánál külön kezeltük a következő járműfajtákat: személygépkocsi, autóbusz (egyes és csuklós), közepesen tehergépkocsi, összes tehergépkocsi (közepesen,, pótkocsis, nyerges és speciális), motorkerékpár (segédmotoros kerékpárokkal együtt), kerékpár és lassú járművek. Mivel a számlálás során alkalmazott automaták egy része csak az összes jármű darabszámot képes érzékelni, ezért a mért jármű darabszámot a mérőhelyekkel azonos keresztmetszetben működtetett kézi üzemű számlálóállomások adatai alapján kellett járműosztályokra átszámítani. Ugyancsak a kézi kiegészítő számlálások segítségével állapítottuk meg azon járműkategóriák részarányát, amelyeket a különböző járműosztályozó automaták nem képesek érzékelni. 3.2 Az évi átlagos napi (ÉÁNF) számítása Egy adott közúti keresztmetszet forgalmának napi átlagértékét több különböző időpontban számlált volumen mintából számítjuk, az előző pontban ismertetett alapképlet szerint. Megjegyezzük, hogy mivel az adott hónapon belüli hetek átlaga közelítően azonos a havi átlaggal, külön heti tényezőt a módszer nem tartalmaz. Legmegbízhatóbb értéknek az ismétlések számtani közepét tekintjük. Az ismétlések a pontosság fokozását szolgálták azzal, hogy csökkentik a forgalmi terhelés reprezentációjának - rövid számlálások folytán előálló - hibáját. Az átlagos napi értéke n számú ismétlés esetén a következő képlettel számítható: n 1 ÉÁNF =, ahol: j Q j,i n i= 1 ÉÁNF j - a j-edik járműosztály évi átlagos napi forgalma [j/nap] i - az ismétlés (mintavétel) sorszáma n - az ismétlések (mintavételek) száma Q j,i - a j-edik járműosztály i-edik forgalmi mintájából számított átlagos napi [j/nap] j - a járműosztály sorszáma 10

11 A számlálások végrehajtására és az átlagos napi forgalmi értékek számítására vonatkozóan, mintegy összefoglalásként kiemeljük a következőket: - A sampling-módszerrel végzett átlagérték-becslést a módszer szisztematikus hibája és a volumen mintájának reprezentáció-hibája terheli. A szisztematikus hiba a -lefolyási tényezőknek szintén reprezentatív mintavétellel végzett meghatározásából és az egyenként meghatározott értékek átlagosítással történő általánosításából adódik. A forgalmi terhelés reprezentáció-hibáját a véletlen ingadozásai okozzák. Ennek csökkentésére kell az átlagos napi számításához többször ismételt, rövid időtartamú számlálásokat tartani. - A nagysága valamely éven belül az idő függvényében változik, ezért a lefolyás törvényszerűségeit kifejező tényezőket (törvényszerűségi szorzókat) több hónap számlálási eredményeiből kell levezetni. - A időbeli lefolyásában mutatkozó különbségek a jellegétől függenek. A lefolyás törvényszerűségei - azonos jellegű számlálóhelyeken - közel azonosnak tekinthetők. - A lefolyás törvényszerűségeinek vizsgálatát különböző jellegű és fekvésű számlálóállomások telepítésével kell biztosítani. - A volumen mintáját - a hétvégi és hétköznapi eltérő volta miatt vasárnapokon és munkanapokon kell felvenni, és a reprezentáció hibáját ismétlésekkel kell csökkenteni. - A tehergépkocsi hétköznapi nagysága, sőt a havi átlaga is viszonylag kismértékű ingadozást mutat. Tehergépkocsi átlagos napi forgalmának hétvégi forgalmi mintavétel alapján történő meghatározása csak akkor javasolt, ha a 'b' tényező használatát el tudjuk kerülni (teljes heti mintavétel esetén). - A számlálások - pontosabb eredményhez vezető - célszerű időpontja az április és október hónapok közötti időszak. 3.3 A jelleg meghatározása A számlálási adatok feldolgozásakor a törvényszerűségi tényezők kiválasztásához meg kell állapítani a számlálóállomás jellegét. A keresztmetszeti számlálás rendszerének felülvizsgálata során 1996, 2001, 2005 és legutoljára 2012 években módosították a jelleg meghatározásának módját. Az új módszer a korábbitól következőkben tér el: - A jelleget nem csupán a személygépkocsi szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes motoros figyelembevételével határozzuk meg. - Az új besorolásnál az egyes állomások jellege utak illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra ben a jellegek felülvizsgálatra kerültek től 6+3 jelleg kategóriát különböztetünk meg; jelölésük egy betű és egy számjeggyel (A-F és 1-3) történik előtt 8+3 kategóriás besorolás volt érvényben (a-h, 1-3 jelöléssel) Az egyes csoportok részletesebb leírását, illetve a kategóriákba sorolás főbb szempontjait külön fejezet tartalmazza. 11

12 4. A számlálóállomások típusai és működésük 4.1 Főállomások (F) A főállomások hálózata mintegy 310 állomást tartalmaz. A főállomásokon havi 1, ezen belül az elsőrendű főállomásokon (FCS) havi 2 hetes mérést kell elvégezni. Az előírt mérési program teljesítése esetén lehetséges a csökkentett kézi kiegészítő program szerinti számlálás. 4.2 Mellékállomások (M) Elsőrendű (M1) mellékállomások Az M1 (csak kézi üzemeltetésű) állomások számlálási programja jellegtől függően A-C jelleg esetén 3 nap, D-F jelleg esetén 5 nap, 1 vagy 2 nyári (július vagy augusztus) hétköznap, 1 vagy 2 tavaszi/őszi hétköznap és 1 nyári vasárnap Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomások Az automata üzemeltetésű mellékállomások számlálási programja A-C jelleg esetén évi 2 * 1 hét mérés, D-F jelleg esetén évi 4 * 1 hét mérés, továbbá 2 napos kézi kiegészítő számlálás. A mérési programot tavasztól őszig, míg a kézi számlálást 1 tavaszi (április vagy május) és 1 nyári hétköznapon (július vagy augusztus) kell megtartani Másodrendű (M2) mellékállomások Az M2 állomások számlálási programja jellegtől függően A-C jelleg esetén 2 nap, D-F jelleg esetén 4 nap kézi számlálás, április és szeptember hónapok között egyenletesen elosztva. A kézi számlálások időtartama valamennyi állomáson napi 12 óra volt, 6-18 óra között. A kézi számlálásoknál alkalmazott járműosztályozás a következő: 1. Személygépkocsi Személygépkocsi vontatmánnyal vagy anélkül, kisautóbusz 9 férőhely alatt. 2. Kis tehergépkocsi Tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3,5 tonnánál. 3. Egyes autóbusz KRESZ szerint meghatározott (kivéve a 9 férőhely alattiakat) 4. Csuklós autóbusz A KRESZ szerint meghatározott több tagú autóbusz. 5. Közepesen tehergépkocsi 3,5-7,5 tonna közötti össztömegű kéttengelyes tehergépkocsi. 6. Nehéz tehergépkocsi 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes tehergépkocsi pótkocsi vagy vontatmány nélkül. 7. Pótkocsis tehergépkocsi Két- vagy három tengelyes tehergépkocsi pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva). 8. Nyerges szerelvény Nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény a KRESZ szerint meghatározva. 9. Speciális jármű Hat- vagy ennél több tengelyes speciális járművek.

13 10. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 11. Kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 12. Lassú jármű (fogat, traktor) Lassú jármű és mezőgazdasági vontató (a KRESZ szerint meghatározva). 4.3 A számláló automaták mérőhelyei A fixen telepített automatikus mérőhelyek legnagyobb részén, mintegy 70 %-án a járműdarab érzékelése elvén működő MINILOOP vagy MINIMAX automata üzemel. Az országos közúti keresztmetszeti számlálás korszerűsítése során között jelentős előrelépés történt az automatizálás terén is. Világbanki hitel segítségével angol gyártmányú, ADR-2000 típusú járműosztályozó automatákat szereztek be, melyek a tengelyelrendezés alapján különböztetik meg a járműosztályokat. Ezekkel az eszközökkel, - néhány kivételtől eltekintve -, a főállomásokon végeztetnek méréseket a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Megyei Területi Igazgatóságai között az M1, M3, M5 és M7 autópályán, illetve elsősorban ezek alternatív úthálózatán ÚTINFORM-os valamint közútkezelői finanszírozásban a Mikros Systems által gyártott Raktel-8000 típusú számláló és járműosztályozó automaták kerültek telepítésre óta QLD (Mikrobit) típusú automaták is üzemelnek a hálózaton. Az országos közúthálózat mintegy 60 keresztmetszetében gyakorlatilag folyamatos üzemmel működnek a mérőhelyek. Az utóbbi években az automata mérőhelyek többféle különböző új fejlesztésű automatával kerültek telepítésre, melyek az alábbiak: QLTC, TDC (HI TRAC100, HI TRAC110, HI TRAC100+ HSWIM) és XLOOP, az utóbbi magyar fejlesztésű. Az országos közúti keresztmetszeti számlálás történetében első alkalommal évben az elektronikus díjfizetési rendszert üzemeltető Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. adatszolgáltatásaként 46 db fix telepítésű főúti számláló keresztmetszetből származó forgalmi adatok is beépítésre kerültek. 4.4 Országhatár állomások Az országhatár állomások forgalmát a határőrség folyamatosan figyeli, 4 járműtípusban osztályozva (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és tehergépkocsi). A schengeni határokon belül ez a megfigyelés december 21.-én megszűnt. Ennek pótlására a évtől kezdődően OHS (országhatár Schengen) jelű számláló állomásokat vezettünk be. A korábbi OH jelű állomások közül mindazok, amelyek a nem schengeni határokon (külső határok) találhatók, továbbra is ugyanolyan módon és formában üzemelnek és szolgáltatják az adatokat is év óta a Központi Statisztikai Hivatal biztosítja ezen határforgalmak pontos adatait, így az országhatár állomásokon 365 (szökőévben 366) napos mért adatot szerepeltetünk. 13

14 5. A tényleges változási tényezők előállításának módja A felszorzásnál alkalmazott tényleges változási tényezőket egy vizsgálatsorozat eredményeként határoztuk meg. Megvizsgáltuk a mintegy 949 db figyelemmel kísérési állomás és közötti fejlődési tényezőit járműosztályonként, országosan, valamint útkategóriák, régiók és megyék szerinti bontásban. A kiugró értékeket megvizsgáltuk és amennyiben úgy találtuk, hogy ennek oka adathiba (akár tavalyi, akár idei) vagy az adott régió vagy útkategória fejlődésére egyébként nem jellemző speciális ok (pl. elkerülő út miatti átrendeződés), azokat a további számításokból kihagytuk. Kihagytuk a vizsgálatból az országhatár állomásokat is, mivel azok fejlődése jelentősen eltérhet a belső úthálózat forgalmának fejlődésétől. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az egyes járműosztályok változási tényezőit milyen bontásban állítottuk elő: - Összes személygépkocsi - Összes autóbusz - Közepes és tehergépkocsi, nyerges szerelvény, speciális jármű - Motorkerékpár - Kerékpár - Összes jármű 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint 2 útkategória és 19 megye, illetve 2 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 19 megye, illetve 3 útkategória és 7 régió szerint Az útkategóriák figyelembevételénél a következő összevonásokat alkalmaztuk: autópályák és autóutak, I. és II. rendű főutak, összekötő és mellékutak (bekötő, és állomáshoz vezető utak). A főutakon a és évben egyaránt mérési adattal rendelkező állomások közötti szakaszokon az egyes összevont járműkategóriák fejlődéseit interpolálva határoztuk meg a nagyságokat. Ahol a fenti eljárás nem volt alkalmazható (elegendő mérés hiányában, illetve mellékhálózati utakon), a megyénkénti változási tényezőket vettük figyelembe, az összekötő és mellékutakra vonatkozó, összevont járműosztályonkénti tényezőkkel felszoroztuk évről évre azoknak az állomásoknak az adatait, amelyek nem üzemeltek évben. 14

15 6. A közzétett adatok 6.1 Közutak főbb adatai A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos forgalma kezelőnkénti (beleértve: megyénkénti) bontásban A közúthálózat terhelési osztályközök szerinti megoszlása 6.2 Az évi átlagos napi című táblázat A táblázat a következő adatokat tartalmazza: közút száma, útkategória megnevezése, megye megnevezése, számlálóállomás szelvénye (km + m), számlálóállomás érvényességi szakaszának határszelvényei (km + m), számlálóállomás érvényességi szakaszának kezdő- és vég OKA csomóponti azonosítói Ha az érvényességi szakasz határa OKA csomópontnál van, a szakaszhatárhoz tartozó OKA csomóponti azonosítót szerepeltettük. Amennyiben az érvényességi szakaszhatárnál nincs OKA csomópont (ilyenek a település szélén, vagy nagy forgalmú önkormányzati kereszteződésben felvett szakaszhatárok), akkor ezt az adatelemet üresen hagytuk. érvényességi szakasz hossza (km) számlálóállomás fekvése: K - külső L - lakott jelleg betű- és számjele: A-F, 1-3 kombinációja, részletesen lásd a 20. oldalon számlálóállomás típusa: részletesen lásd a 9. oldalon forgalmi sávok száma a számlálás keresztmetszetében. utolsó számlálás éve az adat forrása: mért: évi számlálás eredménye számított : - szomszédos állomások forgalmaiból hálózatfolytonosság révén összeadással vagy különbségképzéssel számított felszorzott: - korábbi évi számlálás eredményéből vagy korábbi évek becsléséből felszorzott becsült: - szomszédos állomások forgalmaiból vagy modellezéssel megbecsült a számlált napok száma: a évi felvételek (kézi és gépi) feldolgozásában beérkező mérési napok száma. pontosság (+/- %) az összes (j/nap) konfidencia intervalluma 90 %-os valószínűségi szinten. mértékadó órás (E/óra) keresztmetszet kapacitása és a kapacitás kihasználtsága (E/óra, illetve %) 15

16 Σ (j/nap, E/nap): a táblázatban szereplő 12 járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, Σ motoros (j/nap, E/nap): az és 12. járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, motoros (j/nap, E/nap): a 3., 4., 6., 7., 8. és 9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, pályaszerkezet méretezési (ÁNET, Et/nap) mely segítségével egyszerűen képezhető a tervezési (TF). A "pályaszerkezet méretezési " az "Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése" című, ÚT :2005 számú Útügyi Műszaki Előírás szerinti egységtengely értéket (ÁNET) adja meg: (4.3 számú képlet) N ( ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e ) ÁNET= z r s f, ahol: a a n n p p ny ny ÁNET z = 1,5 r s f N ÁNF a ÁNF n ÁNF p ÁNF ny e a e n e p e ny - az egységtengelyek átlagos napi áthaladási száma egy sávban egy irányban [egységtengely/nap] - a 115, 180 és 190 kn-os tengelyek többlet fárasztó hatását veszi figyelembe - irányszorzó; értékét 0,5-nek vettük fel. - sávszorzó; az ÚT :2005 Útügyi műszaki előírás szerint - az összevont járműosztály fejlődési szorzója az ÚT :2005 Útügyi műszaki előírás szerint - autóbusz, jármű/nap - tehergépkocsi, jármű/nap - pótkocsis tehergépkocsi, jármű/nap - nyerges szerelvény, jármű/nap - autóbusz járműátszámítási szorzója (1,3) - tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (0,6) - pótkocsis tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (1,6) - nyerges szerelvény járműátszámítási szorzója (1,7) Σ tehergépkocsi (j/nap): a 5-9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban, a 12 járműosztály ÉÁNF értékeit az 1-12-ig terjedő oszlopokban közöljük természetes mérőszámban. 16

17 Megjegyzés: a kerékpárforgalmak oszlopában a * jelölés, mely a számlálási keresztmetszetre vonatkozik, párhuzamos kerékpárút, vagy kerékpársáv létére utal. A táblázatokban az adatokat útkategóriánként és azokon belül növekvő útszám és szelvényszám szerinti sorrendben adjuk meg. A közölt megyei és útvonal átlagértékek az útszakaszon, útvonalon lévő számlálóállomások forgalmi adatainak érvényességi szakaszaik hossza szerint súlyozott átlagértékei. 6.3 A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye A táblázat a közúthálózat átlagos napi forgalmi adatait és a összesített teljesítményadatait tartalmazza - járműosztályonként - országosan és kezelőnkénti bontásban. Az átlagos napi adatait járműdarab (j) mértékegységben, %-os összetételben és személygépkocsi egységben (E) is megadjuk. 6.4 A közúthálózat terhelési osztályközök szerinti megoszlása A táblázat a közúthálózat - személygépkocsi egységben kifejezett - forgalmi terhelésének megoszlását tartalmazza országosan, illetve kezelőnkénti bontásban. A kimutatás az egyes számlálóállomások ÉÁNF (E/nap) adatai alapján, az érvényességi hosszak terhelési osztályközökbe sorolásával készült. A számítás elvégzéséhez felvett terhelési osztályközök a következők: Osztályköz Személygépkocsi egység (E) felett 17

18 Egységjármű szorzók Ssz. Járműkategória Számlálóállomás fekvése K (külterület) L (lakott terület) 1. Személygépkocsi 1,0 1,0 2. Kis tehergépkocsi 1,0 1,0 3. Egyes autóbusz 2,5 1,8 4. Csuklós autóbusz 2,5 2,5 5. Közepesen tehergépkocsi 2,5 1,4 6. Nehéz tehergépkocsi 2,5 1,8 7. Pótkocsis tehergépkocsi 2,5 2,5 8. Nyerges szerelvény 2,5 2,5 9. Speciális jármű 2,5 2,5 10. Motorkerékpár + segédmotoros kerékpár 0,8 0,7 11. Kerékpár 0,3 0,3 12. Lassú jármű 2,5 2,5 18

19 Az egyes jellegek leírása Az éves és heti lefolyás szerinti jellegek (Jelleg1) Jelleg1 A kategóriába tartozó főbb utak, jellemző útszakaszok leírása Júliusi, illetve augusztusi aránya az évi átlaghoz képest Nyári vasárnapi és nyári hétköznapi hányadosa A Nagyvárosok környéke. M0 autóút keleti szektora, M19 autóút, főutak nagyobb városokhoz közeli és átkelési szakaszai (Miskolc, Pécs, Győr, Szombathely, Békéscsaba, Kaposvár) legfeljebb 0,7 B Tranzit és regionális kapcsolatok üdülő vagy turista jelleg nélkül. M1, M3, M5, M6, M7 autópályák fővárosba bevezető szakaszai, M0 autóút déli szektor, M31, M60 autópályák, főutak nagyobb városokhoz közeli és átkelési szakaszai (Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét, Szombathely), 405 és 510 sz. főutak, alföldi főutak szakaszai (45, 46, 47, 471, 474 sz. főutak). legfeljebb 1,1 0,7-0,8 között C Átlagos jellegű. M6 autópálya Érd után, M8 autópálya és M9 autóút, 2, 3, 10, 22, 24, 25, 27, 31, 32, 38, 40, 41, 61, 62, 63, 65, 66, 68, 83, 311, 491, 611 sz. főutak több szakasza. nagyobb, mint 0,8 D E F Enyhe szezonális jelleg. M35 autópálya, 5, 6, 8, 21, 23, 26, 34, 35, 44, 51, 52, 54, 56, 57, 58, 61, 74, 75, 86, 811 sz. főutak jelentős hossza. Tranzit jelleg, határozott nyári üdülő vagy turista jelleggel. M1, M3, M5, M43 autópályák szakaszai, M15, M70 autóutak, 11, 33, 55, 84 sz. főutak szakaszai, határhoz vezető utak, határközeli szakaszai (2, 3, 5, 37, 42, 43, 44 és 53 sz. főutak). Üdülő jelleg erős hétvégi mal (főként Balaton környéke). M7 autópálya majdnem teljes hosszában, 7, 71, 82 sz. főutak jelentős hosszban, 12. sz. főút, 24 sz. főút mátrai szakasza. 1,1-1,2 között - 1,2-1,4 között - nagyobb, mint 1,4-19

20 A napi lefolyás szerinti jellegek (Jelleg2) Jelleg2 A kategóriába tartozó főbb utak, útszakaszok leírása 1 Nagyarányú éjszakai. Jelentős tranzitforgalmat lebonyolító autópályák és főutak. 2 Átlagos napi lefolyás. Többségében főutak és külterületi szakaszok. 3 Alacsony éjszakai. Általában kisebb forgalmú helyi jelentőségű és belterületi szakaszok. Az esti + éjszakai aránya tavaszi és őszi hétköznapokon Jelentős, nagyobb, mint 25% Átlagos, 18 és 25% között Kicsi, legfeljebb 18% 20

21 .

22 .

23 KÖZUTAK FŐBB ADATAI

24 Közutak főbb adatai 2015 A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma (E/nap) Kezelő kód Kezelő Főhálózat Mellékhálózat Teljes hálózat autópálya autóút I. rendű főút II. rendű főút együttvéve % összekötő út bekötő út állomáshoz vezető út együttvéve % együttvéve % 010 Gyorsforgalmi Úthálózat Üzemeltetési Igazgatóság ,2% ,0% ,0% 220 Alföld Koncessziós Autópálya Zrt ,4% ,0% ,7% 240 M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt ,2% ,0% ,7% 250 M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt ,6% ,0% ,0% 260 Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt ,8% ,0% ,7% Autópálya-kezelők együttvéve ,4% ,0% ,3% 020 Baranya Megyei Igazgatóság ,9% ,7% ,5% 030 Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság ,2% ,3% ,1% 040 Békés Megyei Igazgatóság ,9% ,8% ,9% 050 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság ,3% ,6% ,0% 060 Csongrád Megyei Igazgatóság ,7% ,4% ,8% 070 Fejér Megyei Igazgatóság ,2% ,8% ,3% 080 Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság ,9% ,4% ,5% 090 Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság ,1% ,8% ,7% 100 Heves Megyei Igazgatóság ,6% ,4% ,7% 110 Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság ,3% ,2% ,2% 120 Nógrád Megyei Igazgatóság ,7% ,8% ,5% 130 Pest Megyei Igazgatóság ,9% ,6% ,3% 140 Somogy Megyei Igazgatóság ,6% ,9% ,2% 150 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság ,1% ,7% ,4% 160 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság ,3% ,8% ,3% 170 Tolna Megyei Igazgatóság ,5% ,5% ,4% 180 Vas Megyei Igazgatóság ,1% ,5% ,3% 190 Veszprém Megyei Igazgatóság ,1% ,4% ,7% 200 Zala Megyei Igazgatóság ,7% ,9% ,6% Országosan együttvéve ,0% ,0% ,0% 24

25 Közutak főbb adatai 2015 A közúthálózat terhelési osztályközök szerinti megoszlása (km/km,%) Osztályköz Főutak Autópálya Autóút I. rendű főút II. rendű főút (E/nap) együttvéve Mellékutak Teljes hálózat ,1 0,8 0,5 49,7 36, ,4-2,0 5,2 3,7 27,3 21, ,3 11,4 7,1 26,7 17,5 16,6 16, ,5 3,5 12,5 15,4 12,2 2,3 5, ,2 1,1 10,0 12,5 10,1 1,3 3, ,7 7,9 21,9 18,5 17,7 1,3 5, ,6 4,9 16,3 8,4 10,2 0,7 3, ,0 13,5 17,1 9,0 11,5 0,5 3, ,7 17,2 10,0 2,3 5,8 0,2 1, ,1 6,3 1,6 1,0 2,3 0,1 0, ,9 3,7 1,1 0,1 1,6 0,0 0, ,9 1,2 0,2-1,7 0,0 0, felett 30,6 29,3-0,2 5,3 0,0 1,4 Együttvéve 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Főutak és mellékutak terhelési osztályközök szerinti megoszlása A főúthálózat terhelési osztályközök szerinti megoszlása 60,0 40,0 50,0 Hálózati részarány [%] 40,0 30,0 20,0 Hálózati részarány [%] 30,0 20,0 10,0 10,0 0, felett felett osztályközök [E/nap] osztályközök [E/nap] Főutak Mellékutak Teljes hálózat Autópálya Autóút I. rendű főút II. rendű főút 25

26 .

27 TÁBLÁZATOK - AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÁTLAGOS NAPI FORGALMA

28 Évi átlagos napi 2015 Közút száma Megye szelvénye érvényességi szakaszának OKA csomópont A számlálóállomás fek- határszelvényei kezdő vég vése jellege száma éve forrása száma [km+m] [km+m] [km+m] [km] [+/-%] M0 autóút Pest megye R130881K R130883B 4,441 K B 1 FCS+J mért 41 1, M0 autóút Pest megye R130883B 4,332 K B 1 M1+J felszorzott , M0 autóút Pest megye ,566 K B 1 FCS+J mért 315 2, megyei átlagérték 9,339 M0 autóút Budapest R130888I 1,757 K B 1 FCS+J mért 315 2, M0 autóút Budapest R130888I 1,177 K B 1 FCS+J mért 269 2, megyei átlagérték 2,934 M0 autóút Pest megye R130880A 3,521 K B 1 FCS+J mért 269 2, M0 autóút Pest megye R130880A R130128A 2,784 K B 1 FCS+J mért 160 2, M0 autóút Pest megye R130128A R010127A 4,801 K B 1 FCS+J mért 226 1, M0 autóút Pest megye R010127A 0,390 K B 1 FCS+J mért 333 2, megyei átlagérték 11,496 M0 autóút Budapest R010130A 2,520 K B 1 FCS+J mért 333 2, M0 autóút Budapest R010130A 2,680 K B 1 FCS+J mért 132 5, megyei átlagérték 5,200 M0 autóút Pest megye R131470E 1,067 K B 1 FCS+J mért 132 5, M0 autóút Pest megye R131470E R131478F 11,969 K A 2 FCS+J mért 269 1, M0 autóút Pest megye R131478F 5,827 K A 2 FCS+J mért 365 0, megyei átlagérték 18,863 M0 autóút Budapest ,678 K A 2 FCS+J mért 365 0, M0 autóút Pest megye ,890 K A 2 FCS+J mért 365 0, M0 autóút Budapest R131570A 4,316 K A 2 FCS+J mért 208 0, M0 autóút Budapest R131570A 2,238 K A 2 FCS+J mért 365 1, megyei átlagérték 6,554 M0 autóút Pest megye ,334 K A 2 FCS+J mért 365 1, M0 autóút Budapest R131574A 1,650 K A 2 FCS+J mért 365 1, M0 autóút Budapest R131574A 2,540 K A 2 FCS+J mért 363 1, megyei átlagérték 4,190 M0 autóút Pest megye R131575A 3,794 K A 2 FCS+J mért 363 1, M0 autóút Pest megye R131575A 1,530 K A 2 FCS+J mért 365 0, megyei átlagérték 5,324 M0 autóút Budapest R131004F 1,044 K A 2 FCS+J mért 365 0, M0 autóút Budapest R131004F 0,723 K A 2 FCS+J felszorzott , megyei átlagérték 1,767 M0 autóút Pest megye ,824 K A 2 FCS+J felszorzott , M0 autóút Budapest R131003C 1,694 K A 2 FCS+J felszorzott , M0 autóút Budapest R131003C 0,764 K B 2 FCS+J mért 126 1, megyei átlagérték 2,458 M0 autóút Pest megye R131002F 0,825 K B 2 FCS+J mért 126 1, M0 autóút Pest megye R131002F 0,673 K B 2 FCS+J mért 365 1, megyei átlagérték 1,498 M0 autóút Budapest R131001A 0,975 K B 2 FCS+J mért 365 1, M0 autóút Budapest R131001A 0,780 K B 2 FCS+J mért 254 0, megyei átlagérték 1,755 M0 autóút Pest megye R131046J 1,758 K B 2 FCS+J mért 254 0, útvonal átlagérték 76,862 M1 autópálya Pest megye R130001A R130002C 1,447 K B 2 FCS+J mért 363 0, M1 autópálya Pest megye R130002C R130881B 2,760 K B 2 FCS+JA felszorzott 10, M1 autópálya Pest megye R130881B 1,272 K E 2 FCS+J mért 361 0, M1 autópálya Pest megye R130003C 9,072 K E 1 FCS+J mért 61 0, M1 autópálya Pest megye R130003C 2,884 K E 1 FCS+J mért 331 0, megyei átlagérték 17,435 M1 autópálya Fejér megye R070004A 9,137 K E 1 FCS+J mért 331 0, M1 autópálya Fejér megye R070004A 11,954 K E 1 FCS+J mért 129 1, hossza típusa forgalmi sávok utolsó számlálás adat számlált napok pontosság 28

29 A számlálóállomás MOF Összes Összes motoros Nehéz motoros Pályasz. méret. Évi átlagos napi 2015 [E/ó] [E/ó] [%] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] (1)-(12) (1)-(10),(12) (3)-(4),(6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % Összes tehergépkocsi Személygépkocsi Kis tehergépkocsi egyes Autóbusz csuklós közepes Tehergépkocsi pótkocsis nyerges speciális kihasználtság Motorkerékpár Kerékpár Kerékpárút Lassú jármű 29

30 Évi átlagos napi 2015 Közút száma Megye A számlálóállomás érvényességi szakaszának OKA csomópont forgalmi utolsó számlált szelvénye hossza fekvése jellege száma éve forrása száma sávok számlálás adat napok pontosság típusa határszelvényei kezdő vég [km+m] [km+m] [km+m] [km] [+/-%] megyei átlagérték 21,091 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110011A 9,570 K E 1 FCS+J mért 129 1, M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110011A R110013A 6,272 K E 1 FCS+J mért 332 1, M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110013A R110018A 18,075 K E 1 FCS+J mért 181 1, M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110018A R080021A 15,657 K E 1 FCS+J mért 332 0, M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R080021A 0,026 K E 1 FCS+J mért 222 1, megyei átlagérték 49,600 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080023B 5,616 K E 1 FCS+J mért 222 1, M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080023B R080029A 12,713 K E 1 FCS+J mért 312 0, M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080029A R080031A 10,403 K E 1 FCS+J mért 332 1, M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080031A R080032A 12,850 K E 1 FCS+J mért 332 1, M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080032A R080033A 17,296 K E 1 FCS+J mért 326 1, M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080033A R080036A 6,334 K E 1 FCS+J mért 138 2, M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080036A R080052F 2,525 K E 1 M1+J felszorzott 10, M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080052F R080035A 2,718 K E 1 FCS+J mért 364 1, M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080035A S ,987 K E 1 OHS mért 3 1,1 1 M1 I. rendű főút Győr-Moson-Sopron megye S H ,643 K E 1 OHS mért 3 1,1 1 megyei átlagérték 72,085 útvonal átlagérték 160,211 M15 autóút Győr-Moson-Sopron megye R080036B R080014E 1,746 K E 1 FCS+J mért 365 1, M15 autóút Győr-Moson-Sopron megye R080014E R080037D 10,649 K E 1 FCS+J mért 365 1, M15 autóút Győr-Moson-Sopron megye R080037D S ,614 K E 1 OHS mért 3 5,9 37 M15 I. rendű főút Győr-Moson-Sopron megye S H ,787 K E 1 OHS mért 3 5,9 37 útvonal átlagérték 13,796 M19 autóút Győr-Moson-Sopron megye R080023A R080026A 9,653 K A 2 FCS+J mért 355 0, M2 autóút Budapest R131003G 0,273 K C 2 M1+A mért 141 1, M2 autóút Pest megye R130475E 2,945 K C 2 M1+A mért 141 1, M2 autóút Pest megye R130475E R130477A 13,348 K C 2 FCS+A mért 41 0, M2 autóút Pest megye R130477A R130478B 2,441 K E 2 M mért 2 24, M2 autóút Pest megye R130478B R130473B 6,026 K E 2 M mért 3 4, M2 autóút Pest megye R130473B C ,704 K E 2 M1+J mért 365 1, útvonal átlagérték 30,737 M3 autópálya Budapest R010041E 2,955 K B 2 FCS+J mért 365 0, M3 autópálya Pest megye R131004H 0,339 K B 2 FCS+J mért 365 0, M3 autópálya Pest megye R131004H R130044C 9,389 K B 2 FCS+J mért 250 1, M3 autópálya Pest megye R130044C R130945B 4,566 K B 2 FCS+J mért 365 1, M3 autópálya Pest megye R130945B R130050C 11,701 K D 2 FCS+J mért 197 1, M3 autópálya Pest megye R130050C 10,582 K C 2 FCS+J mért 365 1, megyei átlagérték 36,577 M3 autópálya Heves megye R100054A 4,457 K C 2 FCS+J mért 365 1, M3 autópálya Heves megye R100054A R100059A 15,199 K D 1 FCS+J mért 365 1, M3 autópálya Heves megye R100059A R100061A 8,201 K E 1 FCS+J mért 365 0, M3 autópálya Heves megye R100061A R100064A 12,053 K E 1 FCS+J mért 256 1, M3 autópálya Heves megye R100064A R100066A 13,247 K E 1 FCS+J mért 365 0, M3 autópálya Heves megye R100066A R100067A 10,598 K E 1 FCS+J mért 365 0, M3 autópálya Heves megye R100067A 10,982 K E 1 FCS+J mért 365 0, megyei átlagérték 74,737 M3 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R050082B 25,811 K E 1 FCS+J mért 365 0, M3 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R050082B 17,751 K F 1 FCS+J mért 365 1, megyei átlagérték 43,562 M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R090089A 6,713 K F 1 FCS+J mért 365 1, M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R090089A R093501A 11,257 K E 1 FCS+J mért 356 1, M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R093501A 28,034 K E 1 FCS+J mért 335 1, megyei átlagérték 46,004 30