AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA

Átírás

1 Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1024 Budapest, Fényes Elek utca Telefon: (1) Fax: (1) Web: AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA AZ ORSZÁGOS KÖZÚTHÁLÓZAT ÁTLAGOS NAPI FORGALMA ÖSSZESÍTİ TÁBLÁZATOK (országos és kezelınkénti bontás) BUDAPEST június

2 MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT ZRT Budapest, Fényes Elek utca Tel: (1) Fax: (1) KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft Budapest, Bécsi utca 5. Tel: (1) Fax: (1) Témaszám a megrendelőnél: 6521 / 3 / 2009 Témaszám a vállalkozónál: 4050 Dokumentum hivatkozási száma: FOR-FUV Megrendelő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szakmai konzulens: Janás Lajos, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vállalkozó: KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. Közlekedési Információszolgáltatások Iroda Vállalkozói témafelelős: Nitsch Gergely okl. közlekedésmérnök, irodavezető Közreműködött: Antal István okl. útépítő és fenntartó mérnök, irodavezető okl. építőmérnök, okl. gazdasági mérnök. Megrendelő e dokumentum felhasználására korlátlan felhasználói joggal rendelkezik

3 Tartalomjegyzék 1. Előszó A forgalomszámlálás alapelve A forgalomszámlálási adatok feldolgozása A forgalomszámlálási módszer alapképlete Az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) számítása A forgalomjelleg meghatározása A számlálóállomások típusai és működésük Főállomások (F) Mellékállomások (M) Elsőrendű (M1) mellékállomások Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomások Másodrendű (M2) mellékállomások A forgalomszámláló automaták mérőhelyei Országhatár állomások A tényleges forgalomváltozási tényezők előállításának módja A közzétett adatok Az évi átlagos napi forgalom című táblázat A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása Egységjármű szorzók Az éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg1) A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg2) Táblázatok Az úthálózat átlagos napi forgalma Összesítő táblázatok A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye (országos és kezelőnkénti bontás) A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása (országos és kezelőnkénti bontás)

4 1. Előszó A közlekedés a társadalom és a gazdaság működésének, fejlődésének egyik alapvető feltétele, egyben a működés hatékonyságának és eredményességének fokmérője is, ezért különleges megítélést igényel a gazdaságpolitikában. A közlekedés számos területen a kormányzati célkitűzések megvalósításának eszköze, mivel fejlesztésének eredményeit a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazata hasznosítja. A közlekedés számszerű értékelésére, minősítésére a közúti forgalom elemzése ad lehetőséget. Az országos közúthálózaton folyó keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszeres időközönként biztosítja a tervezési, fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési tevékenységek számára szükséges forgalmi adatokat. Magyarország közúthálózatán az első forgalmi észlelés évben volt. Valójában ismeretes több korábbi, észlelésen alapuló forgalombecslés, amelyek az igavonó állatok számának meghatározására irányultak, mivel azt a szállított teher nagyságával arányosnak tartották. Ez azonban módszerében oly mértékben eltér a későbbi forgalom felvételektől, hogy vitatható mennyire tekinthető a hazai forgalomszámlálások elődjének. Ma azon a nézeten vagyunk, hogy ezek a korai felvételek csak, mint történeti előzmények vehetők figyelembe. Minthogy abban az időben a közúti forgalom kizárólag állati erővel vont járművek forgalmából állt, a forgalom sűrűsége az egyes útvonalak fontosságának értékmérője volt. Hamarosan megjelentek azonban a géperejű járművek. Éppen ez tette szükségessé a forgalomszámlálás oly értelmű kibővítését, hogy a járművek számán kívül azok jellegét, az állati és géperejű járművek súlyviszonyait is észlelés tárgyává tegyék. Ez vezetett az évi forgalomszámlálás elrendeléséhez. Majd 1934-ben kijelölték Magyarország főközlekedési úthálózatát (4 800 km), amelyet követően az úthálózat akkori elvek szerinti korszerű kiépítése követett. Mivel a közúti igazgatás nem nélkülözhette a részletes forgalomszámlálás nyújtotta statisztikai adatokat az évben újabb forgalomszámlálás eszközöltetett ban kezdődött, majd 1963-ban, 1970, 1975, 1980 években történt országos kiterjedésű forgalomszámlálás. Az 1985-ben esedékes felvételt az években hajtottuk végre, illetve az évi számlálás is 1990-től 1992-ig tartott. Ezek jelentették az áttérést a mai rendszerű forgalomszámlálásokra től kezdődően gördülő rendszerű forgalomfelvételre álltunk át, ami azt jelenti, hogy az ország úthálózatának 1/5 részén folyik egy időben felvétel (a minden évben esedékes forgalom figyelemmel kísérés mellett) az úthálózat 4/5 részére pedig számított forgalmi adatok állnak rendelkezésre. A gördülő forgalomszámlálási rendszer bevezetésével a teljes körű forgalomszámlálás egymást követő 5 éves ciklusokban történik. Az egyes évek számlálóállomás terveit, a gördülő számlálás ütemezését a központilag megadott irányelvek alapján, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (korábban Kht.) megyei területi igazgatóságai állítják össze. A gördülő rendszer bevezetésével lehetővé vált, hogy a szakma minden évben rendelkezzen (szinte) az egész országos közúthálózatra vonatkozó forgalmi adatokkal, országos és megyei összesítésekkel. A keresztmetszeti forgalomszámlálások két fő és egymással szervesen összefüggő eleme a közúti forgalom figyelemmel kísérése és a mellékállomási programmal bővített átfogó forgalomszámlálás. A gördülő forgalomszámlálás tizenötödik ( ) évének eredményeit az előző évhez hasonlóan, egykötetes kiadványban tesszük közzé. A közölt éves átlagos napi forgalmi adatok az országos úthálózat 1/5 részére, továbbá a figyelemmel kísérési keresztmetszetekre a évi forgalomfelvételek eredményei, míg 4/5 országrészre forgalomváltozási tényezők alkalmazásával felszorzott adatok. 1

5 A évi forgalomfelvétel a évi felvételek egy részével együtt, egy folyamatban került végrehajtásra, a felvételi ciklus 2008 júliusától június végéig tartott. A évi felvételek újdonsága volt az OHS állomástípus bevezetése, amit 2009-ben is alkalmaztunk, és amiről a fejezetben bővebben szólunk. A következő táblázatokban megadunk néhány, - a gördülő rendszerű forgalomszámlálás tizenharmadik évére jellemző - paramétert, részben útkategóriákra, részben megyékre vonatkozóan, továbbá országosan. Megjegyzés: A táblázatok tartalmazzák mindazon utak, útszakaszok összes hosszát, számlálóállomások db számát, amelyekre a kiadvány mért, felszorzott vagy becsült forgalmat közöl. A évi forgalomfelvétel főbb adatai Számlálásba Számlálási útszakasz bevont úthossz száma (db) átlagos hossza (km) mért felszorzott becsült összesen (km) Autópálya 911, ,5 Autóút 205, ,6 Elsőrendű főút 2150, ,7 Másodrendű főút 4446, ,7 Főúthálózat 7713, ,7 Összekötő út 18117, ,8 Bekötő út 4552, ,2 Állomáshoz vezető út 480, ,6 Csomóponti ág 318, ,4 Gyorsforgalmi utak pihenőútjai 53, ,2 Pihenő út 91, ,2 Összekötő- és mellékutak 23612, ,7 Országos közúthálózat 31325, ,0 2

6 Kezelő kód Kezelő A évi forgalomfelvétel főbb adatai Számlálásba Számlálási útszakasz bevont úthossz száma (db) átlagos hossza (km) mért felszorzott becsült összesen (km) 010 Állami Autópálya Kezelő Zrt , ,1 220 AKA Zrt. 193, ,0 240 M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. 99, ,8 Autópálya-kezelők összesen 1 530, ,0 020 Baranya Megyei Igazgatóság 1 597, ,6 030 Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 2 173, ,3 040 Békés Megyei Igazgatóság 1 467, ,0 050 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság 2 498, ,7 060 Csongrád Megyei Igazgatóság 1 500, ,0 070 Fejér Megyei Igazgatóság 1 273, ,2 080 Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 1 657, ,1 090 Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 1 527, ,4 100 Heves Megyei Igazgatóság 1 167, ,5 110 Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság 859, ,3 120 Nógrád Megyei Igazgatóság 960, ,3 130 Pest Megyei Igazgatóság 2 129, ,9 140 Somogy Megyei Igazgatóság 1 644, ,0 150 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 2 133, ,0 160 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 1 333, ,7 170 Tolna Megyei Igazgatóság 1 034, ,0 180 Vas Megyei Igazgatóság 1 693, ,7 190 Veszprém Megyei Igazgatóság 1 582, ,4 200 Zala Megyei Igazgatóság 1 560, ,7 Összesen , ,0 3

7 A évi forgalomfelvétel főbb adatai A számlálóállomások száma állomás-típusonként (db) F F F F FCS FCS FCS FCS M1 M1 M1 M1 Összesen FIKT J M1 M2 OH OHS +A +J +JA +W +A +J +JA +W +A +J +JA +W Autópálya Autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút Főúthálózat Összekötő út Bekötő út Állomáshoz vezető út Csomóponti ág Gyorsforgalmi utak pihenőútjai Pihenő út Összekötő- és mellékutak Országos közúthálózat számlálóállomás típusa: FCS - csúcsóra állomás OH - országhatár állomás F - főállomás M1 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (elsőrendű) M2 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (másodrendű) W,J,A - WIM (Hestia), ADR, RAKTEL, QLD-6CX, (járműosztályozó) és MINILOOP (darabszámláló) forgalomszámláló automata mérőhelye A kettős betű a + jel után azt jelenti, hogy a számlálóállomás érvényességi szakaszában kétféle automata mérőhely található. OHS - országhatár (Schengen) állomás 4

8 2. A forgalomszámlálás alapelve Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálást a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mintavételi eljárással (az ún. sampling módszer alkalmazásával) hajtják végre. Alapvető célkitűzés az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) meghatározása. Ehhez ismerni kell a forgalom napi, heti és havi ingadozásának törvényszerűségeit, melyeket a törvényszerűségi állomásokon, hosszabb ideig tartó forgalomszámlálással határoznak meg. A számlálási módszer lehetővé teszi, hogy a forgalom időbeli ingadozásának ismeretében valamely keresztmetszetben az évi átlagos napi forgalmat viszonylag kevés adatból (kisszámú mintából, rövid ideig tartó számlálás eredményéből) megfelelő pontossággal és megbízhatósággal lehessen meghatározni. 3. A forgalomszámlálási adatok feldolgozása 3.1 A forgalomszámlálási módszer alapképlete Az utazási szokások ritmusát napi, heti és éves periódussal lehet jellemezni. Az a felismerés, hogy ez a három periódus felel meg a közúti forgalom időbeli lefolyása törvényszerűségeinek, vezetett a sampling módszer alapképletének felállításához. Valamely útkeresztmetszetben az évi átlagos napi forgalom (Q) értéke egy évre vonatkoztatva a következő képlettel becsülhető meg: Q j = q x,ho,nt,j * a x,jelleg2,ho,nt,j * b jelleg1,ho,nt,j * c jelleg1,ho,j E számítási módszer alkalmazásával a rövid idő alatt megszámlált forgalom - megfelelő tényezőkkel felszorozva - évi átlagértékké számítható át. A képletben szereplő jelölések jelentése a következő: q - a forgalom mennyiség mintája: meghatározott 'x' napszakban megfigyelt forgalom. a - napszaktényező: a teljes napi (24 órás) forgalom és egy adott 'x' napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. A forgalom egy napon belüli ingadozásait fejezi ki. Ha az 'x' napszak forgalmát megszorozzuk az 'a' napszaktényezővel, megkapjuk a teljes nap forgalmát. b - napi tényező: a heti (havi) átlagforgalom és a napi forgalom arányát kifejező viszonyszám. A napi forgalom egy héten belüli ingadozásait jellemzi. Ha egy adott 'nt' naptípusú nap forgalmát megszorozzuk a 'b' napi tényezővel, megkapjuk az adott hét (hónap) átlagfogalmát. c - havi tényező: Az egyes naptípusok évi és havi átlagforgalmának arányát kifejező viszonyszám. A havi átlagforgalom egy éven belüli ingadozásait fejezi ki. Ha egy adott hónap átlagforgalmát megszorozzuk a 'c' havi tényezővel, megkapjuk az évi átlagos napi forgalmat. x - napszak: A napnak adott kezdő- és végórák közötti időszaka. ho - hónap: Az év adott hónapja. nt - naptípus: A hét napjait 5 csoportba soroltuk (hétfő, kedd-szerda-csütörtök, péntek, szombat, vasárnap). jelleg1 A forgalom éves és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás. 5

9 jelleg2 A forgalom napi lefolyásának jellege szerinti besorolás. j járműosztály: Az utakon haladó járműveket osztályokba soroltuk. Az alapképlet szerkezetéből és a benne szereplő fogalmak definíciójából következik, hogy a forgalom volumen mintáját és a forgalom-lefolyási tényezőket egymástól eltérő típusú számlálóállomások számlálási adataiból kell megállapítani. - A forgalom volumen mintáját az úgynevezett mellékállomásokon végzett, rövid időtartamú számlálással nyerjük. - A forgalom-lefolyási tényezők meghatározásához viszont kisebb számú számlálóállomáson (a törvényszerűségi állomásokon) tartós számlálásokat kell végezni. Az alapképlet használatánál a forgalom volumen mintáját és a forgalom-lefolyási tényezőket egymáshoz kell rendelni, a forgalomjelleg és a számlálás időpontja (hónap, naptípus, óraköz) alapján. A forgalomjelleg meghatározási módjára a későbbiekben térünk ki. A forgalom-lefolyási tényezők meghatározásánál külön kezeltük a következő járműfajtákat: személygépkocsi, autóbusz (egyes és csuklós), közepesen nehéz tehergépkocsi, összes nehéz tehergépkocsi (közepesen nehéz, nehéz, pótkocsis, nyerges és speciális), motorkerékpár (segédmotoros kerékpárokkal együtt), kerékpár és lassú járművek. Mivel a forgalomszámlálás során alkalmazott automaták egy része csak az összes jármű darabszámot képes érzékelni, ezért a mért jármű darabszámot a mérőhelyekkel azonos keresztmetszetben működtetett kézi üzemű számlálóállomások adatai alapján kellett járműosztályokra átszámítani. Ugyancsak a kézi kiegészítő számlálások segítségével állapítottuk meg azon járműkategóriák részarányát, amelyeket a különböző járműosztályozó automaták nem képesek érzékelni. 3.2 Az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) számítása Egy adott közúti keresztmetszet forgalmának napi átlagértékét több különböző időpontban számlált forgalom volumen mintából számítjuk, az előző pontban ismertetett alapképlet szerint. Megjegyezzük, hogy mivel az adott hónapon belüli hetek átlaga közelítően azonos a havi átlaggal, külön heti tényezőt a módszer nem tartalmaz. Legmegbízhatóbb értéknek az ismétlések számtani közepét tekintjük. Az ismétlések a pontosság fokozását szolgálták azzal, hogy csökkentik a forgalmi terhelés reprezentációjának - rövid számlálások folytán előálló - hibáját. Az átlagos napi forgalom értéke n számú ismétlés esetén a következő képlettel számítható: n 1 ÉÁNF =, ahol: j Q j,i n i= 1 ÉÁNF j - a j-edik járműosztály évi átlagos napi forgalma [j/nap] i - az ismétlés (mintavétel) sorszáma 6

10 n - az ismétlések (mintavételek) száma Q j,i - a j-edik járműosztály i-edik forgalmi mintájából számított átlagos napi forgalom [j/nap] j - a járműosztály sorszáma A forgalomszámlálások végrehajtására és az átlagos napi forgalmi értékek számítására vonatkozóan, mintegy összefoglalásként kiemeljük a következőket: - A sampling-módszerrel végzett átlagérték-becslést a módszer szisztematikus hibája és a forgalom volumen mintájának reprezentáció-hibája terheli. A szisztematikus hiba a forgalom-lefolyási tényezőknek szintén reprezentatív mintavétellel végzett meghatározásából és az egyenként meghatározott értékek átlagosítással történő általánosításából adódik. A forgalmi terhelés reprezentáció-hibáját a forgalom véletlen ingadozásai okozzák. Ennek csökkentésére kell az átlagos napi forgalom számításához többször ismételt, rövid időtartamú számlálásokat tartani. - A forgalom nagysága valamely éven belül az idő függvényében változik, ezért a forgalomlefolyás törvényszerűségeit kifejező tényezőket (törvényszerűségi szorzókat) több hónap számlálási eredményeiből kell levezetni. - A forgalom időbeli lefolyásában mutatkozó különbségek a forgalom jellegétől függenek. A forgalomlefolyás törvényszerűségei - azonos forgalomjellegű számlálóhelyeken - közel azonosnak tekinthetők. - A forgalomlefolyás törvényszerűségeinek vizsgálatát különböző forgalomjellegű és fekvésű számlálóállomások telepítésével kell biztosítani. - A forgalom volumen mintáját - a hétvégi és hétköznapi forgalom eltérő volta miatt vasárnapokon és munkanapokon kell felvenni, és a reprezentáció hibáját ismétlésekkel kell csökkenteni. - A tehergépkocsi forgalom hétköznapi nagysága, sőt a havi átlaga is viszonylag kismértékű ingadozást mutat. Tehergépkocsi forgalom átlagos napi forgalmának hétvégi forgalmi mintavétel alapján történő meghatározása csak akkor javasolt, ha a 'b' tényező használatát el tudjuk kerülni (teljes heti mintavétel esetén). - A forgalomszámlálások - pontosabb eredményhez vezető - célszerű időpontja az április és október hónapok közötti időszak. 7

11 3.3 A forgalomjelleg meghatározása A számlálási adatok feldolgozásakor a törvényszerűségi tényezők kiválasztásához meg kell állapítani a számlálóállomás forgalomjellegét. A keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszerének felülvizsgálata során 1996, 2001, 2005 években módosították a forgalomjelleg meghatározásának módját. Az új módszer a korábbitól következőkben tér el: - A forgalomjelleget nem csupán a személygépkocsi forgalom szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes motoros forgalom figyelembevételével határozzuk meg. - Az új besorolásnál az egyes állomások forgalomjellege utak illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra. Az új rendszerben 8+3 forgalomjelleg kategóriát különböztetünk meg; jelölésük egy betű és egy számjeggyel (a-h és 1-3) történik. Az egyes csoportok részletesebb leírását, illetve a kategóriákba sorolás főbb szempontjait a 2. melléklet tartalmazza. A törvényszerűségi állomások évi adataiból számított törvényszerűségi tényezőket, - (melyeket külön kiadvány tartalmaz), - már e 8+3 forgalomjelleg kategóriára adtuk meg. 4. A számlálóállomások típusai és működésük 4.1 Főállomások (F) A főállomások hálózata mintegy 130 állomást tartalmaz. A főállomásokon havi 1, ezen belül a csúcsóra (FCS) állomásokon havi 2 hetes mérést kell elvégezni. Az előírt mérési program teljesítése esetén lehetséges a csökkentett kézi kiegészítő program szerinti számlálás. 4.2 Mellékállomások (M) Elsőrendű (M1) mellékállomások Az M1 (csak kézi üzemeltetésű) állomások számlálási programja forgalomjellegtől függően a-c jelleg esetén 3 nap, d-h jelleg esetén 5 nap, 1 vagy 2 nyári (július vagy augusztus) hétköznap, 1 vagy 2 tavaszi/őszi hétköznap és 1 nyári vasárnap. 8

12 4.2.2 Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomások Az automata üzemeltetésű mellékállomások számlálási programja a-c forgalomjelleg esetén évi 2 * 1 hét mérés, d-h jelleg esetén évi 4 * 1 hét mérés, továbbá 2 napos kézi kiegészítő számlálás. A mérési programot tavasztól őszig, míg a kézi számlálást 1 tavaszi (április vagy május) és 1 nyári hétköznapon (július vagy augusztus) kell megtartani Másodrendű (M2) mellékállomások Az M2 állomások számlálási programja forgalomjellegtől függően a-c jelleg esetén 2 nap, d-h jelleg esetén 4 nap kézi számlálás, április és szeptember hónapok között egyenletesen elosztva. A kézi számlálások időtartama valamennyi állomáson napi 12 óra volt, 6-18 óra között. A kézi számlálásoknál alkalmazott járműosztályozás a következő: 1. Személygépkocsi Személygépkocsi vontatmánnyal vagy anélkül, kisautóbusz 9 férőhely alatt. 2. Kis tehergépkocsi Tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3,5 tonnánál. 3. Egyes autóbusz KRESZ szerint meghatározott (kivéve a 9 férőhely alattiakat) 4. Csuklós autóbusz A KRESZ szerint meghatározott több tagú autóbusz. 5. Közepesen nehéz tehergépkocsi 3,5-7,5 tonna közötti össztömegű kéttengelyes tehergépkocsi. 6. Nehéz tehergépkocsi 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes tehergépkocsi pótkocsi vagy vontatmány nélkül. 7. Pótkocsis tehergépkocsi Két- vagy három tengelyes tehergépkocsi pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva). 8. Nyerges szerelvény Nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény a KRESZ szerint meghatározva. 9. Speciális nehéz jármű Hat- vagy ennél több tengelyes speciális nehéz járművek. 10. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 11. Kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 12. Lassú jármű (fogat, traktor) Lassú jármű és mezőgazdasági vontató (a KRESZ szerint meghatározva). 4.3 A forgalomszámláló automaták mérőhelyei A fixen telepített automatikus mérőhelyek legnagyobb részén, mintegy 70 %-án a járműdarab érzékelése elvén működő MINILOOP automata üzemel. Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás korszerűsítése során között jelentős előrelépés történt az automatizálás terén is. Világbanki hitel segítségével angol gyártmányú, ADR-2000 típusú járműosztályozó automatákat szereztek be, melyek a tengelyelrendezés alapján 9

13 különböztetik meg a járműosztályokat. Ezekkel az eszközökkel, - néhány kivételtől eltekintve -, a főállomásokon végeztetnek méréseket a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Megyei Területi Igazgatóságai. Ugyancsak világbanki hitelből finanszírozva bővült az automata park a francia fejlesztésű Hestia típusú (Weigh-in-Motion, WIM) dinamikus tengelysúly mérő berendezésekkel között az M1, M3, M5 és M7 autópályán, illetve elsősorban ezek alternatív úthálózatán ÚTINFORM-os valamint közútkezelői finanszírozásban a Mikros Systems által gyártott Raktel-8000 típusú forgalomszámláló és járműosztályozó automaták kerültek telepítésre óta QLD-6CX (Mikrobit) típusú automaták is üzemelnek a hálózaton. Az országos közúthálózat mintegy 60 keresztmetszetében gyakorlatilag folyamatos üzemmel működnek a mérőhelyek. Az autópálya társaságok saját, esetenként egyéb informatikai rendszerekkel ötvözött forgalomszámláló rendszereket üzemeltetnek, ilyen például a Marabu az M0 körgyűrűn és az M1-M7 budapesti szakaszán, valamint a MAESTRO az M3 autópályán. 4.4 Országhatár állomások Az országhatár állomások forgalmát a határőrség folyamatosan figyeli, ezeket az adatokat közvetlenül a határőrségtől kapjuk meg, 4 járműtípusra (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és tehergépkocsi). A schengeni határokon belül ez a megfigyelés december 21.-én megszűnt. Ennek pótlására a évtől kezdődően OHS (országhatár Schengen) jelű forgalomszámláló állomásokat vezettünk be, amelyeknek az elhelyezkedését a mellékelt térképen bemutatjuk. A korábbi OH jelű állomások közül mindazok, amelyek a nem schengeni határokon (külső határok) találhatók, továbbra is ugyanolyan módon és formában üzemelnek és szolgáltatják az adatokat is. Az adatszolgáltató szervezet azonban megváltozott, a korábbi Határőrség Országos Parancsnoksága utódjaként az ORFK Határrendészeti Főosztályától kapjuk ezeket az adatokat. 10

14 11

15 5. A tényleges forgalomváltozási tényezők előállításának módja A felszorzásnál alkalmazott tényleges forgalomváltozási tényezőket egy vizsgálatsorozat eredményeként határoztuk meg. Megvizsgáltuk a mintegy 800 db figyelemmel kísérési állomás 2008 és közötti forgalomfejlődési tényezőit járműosztályonként, országosan, valamint útkategóriák és régiók szerinti bontásban. A fejlődési tényezők eloszlását grafikonokon ábrázoltuk: A kiugró értékeket megvizsgáltuk és amennyiben úgy találtuk, hogy ennek oka adathiba (akár tavalyi, akár idei) vagy az adott régió vagy útkategória fejlődésére egyébként nem jellemző speciális ok (pl. elkerülő út miatti forgalomátrendeződés), azokat a további számításokból kihagytuk. Kihagytuk a vizsgálatból az országhatár állomásokat is, mivel azok forgalomfejlődése jelentősen eltérhet a belső úthálózat forgalmának fejlődésétől. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az egyes járműosztályok forgalomváltozási tényezőit milyen bontásban állítottuk elő: - Összes személygépkocsi - Szóló tehergépkocsi - Szerelvény tehergépkocsi - Összes autóbusz - Motorkerékpár - Kerékpár - Lassú járművek 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória szerint 3 útkategória szerint 2 útkategória szerint országos átlag Az útkategóriák figyelembevételénél a következő összevonásokat alkalmaztuk: autópályák és autóutak, I. és II. rendű főutak, összekötő,- és mellékutak (bekötő, és állomáshoz vezető utak). A megyénként és azon belül főutakra (I. és II. rendű főutak), összekötő,- és mellékutakra vonatkozó, összevont járműosztályonkénti tényezőkkel felszoroztuk évről évre azoknak az állomásoknak az adatait, amelyek nem üzemeltek évben. A főutakon összehasonlítottuk egymással a mért és felszorzott forgalmakat és forgalomfejlődéseket, és ahol jelentős eltérést tapasztaltunk a megyei átlagtól az útvonal forgalomfejlődésében, ott az adott útvonal forgalomfejlődését vettük figyelembe. 12

16 6. A közzétett adatok 6.1 Az évi átlagos napi forgalom című táblázat A táblázat a következő adatokat tartalmazza: közút száma, útkategória megnevezése régió megnevezése számlálóállomás szelvénye (km + m) számlálóállomás érvényességi szakaszának határszelvényei (km + m) számlálóállomás érvényességi szakaszának kezdő- és vég OKA csomóponti azonosítói Ha az érvényességi szakasz határa OKA csomópontnál van, a szakaszhatárhoz tartozó OKA csomóponti azonosítót szerepeltettük. Amennyiben az érvényességi szakaszhatárnál nincs OKA csomópont (ilyenek a település szélén, vagy nagy forgalmú önkormányzati kereszteződésben felvett szakaszhatárok), akkor kezdő azonosítóként az érvényességi szakasz kezdete előtti, vég azonosítóként a szakasz vége utáni legközelebbi azonosítót adtuk meg. érvényességi szakasz hossza (km) számlálóállomás fekvése: K - külső L - lakott forgalomjelleg betű- és számjele: lásd 2. melléklet számlálóállomás típusa: részletesen lásd a 9. oldalon forgalmi sávok száma a számlálás keresztmetszetében; ahol a két irányban eltérő a sávszám, ott a + jelet használjuk (pl. 2+1) utolsó számlálás éve az adat forrása: mért: évi számlálás eredménye felszorzott: - korábbi évi számlálás eredményéből felszorzott becsült: szomszédos állomások forgalmaiból vagy modellezéssel megbecsült forgalom a számlált napok száma: a évi forgalomfelvételek (kézi és gépi) feldolgozásra alkalmas napjainak db száma pontosság (+/- %) az összes forgalom (j/nap) konfidencia intervalluma 90 %-os valószínűségi szinten. a számlálóállomás Σ forgalom (j/nap, E/nap): a táblázatban szereplő 12 járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, 13

17 Σ motoros forgalom (j/nap, E/nap): az és 12. járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, nehéz motoros forgalom (j/nap, E/nap): a 3., 4., 6., 7., 8. és 9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, pályaszerkezet méretezési forgalom (ÁNET, Et/nap) mely segítségével egyszerűen képezhető a tervezési forgalom (TF). A "pályaszerkezet méretezési forgalom" a GKM által kiadott "Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése" című, ÚT :2005 számú Útügyi műszaki előírás szerinti egységtengely értéket (ÁNET) adja meg: (4.3 számú képlet) N ( ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e ) ÁNET= z r s f, ahol: a a n n p p ny ny ÁNET z = 1,5 r s f N ÁNF a ÁNF n ÁNF p ÁNF ny e a e n e p e ny - az egységtengelyek átlagos napi áthaladási száma egy sávban egy irányban [egységtengely/nap] - a 115, 180 és 190 kn-os tengelyek többlet fárasztó hatását veszi figyelembe - irányszorzó; értékét 0,5-nek vettük fel. - sávszorzó; az ÚT :2005 Útügyi műszaki előírás szerint - az összevont járműosztály forgalomfejlődési szorzója az ÚT :2005 Útügyi műszaki előírás szerint - autóbusz forgalom, jármű/nap - nehéz tehergépkocsi forgalom, jármű/nap - pótkocsis tehergépkocsi forgalom, jármű/nap - nyerges szerelvény forgalom, jármű/nap - autóbusz járműátszámítási szorzója (1,3) - nehéz tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (0,6) - pótkocsis tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (1,6) - nyerges szerelvény járműátszámítási szorzója (1,7) Σ tehergépkocsi (j/nap): a 5-9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban, a 12 járműosztály ÉÁNF értékeit az 1-12-ig terjedő oszlopokban közöljük természetes mérőszámban. 14

18 Megjegyzés: a kerékpárforgalmak oszlopában a * jelölés, mely a számlálási keresztmetszetre vonatkozik, párhuzamos kerékpárút, vagy kerékpársáv létére utal. A táblázatokban az adatokat útkategóriánként és azokon belül növekvő útszám és szelvényszám szerinti sorrendben adjuk meg. A közölt megyei és útvonal átlagértékek az útszakaszon, útvonalon lévő számlálóállomások forgalmi adatainak érvényességi szakaszaik hossza szerint súlyozott átlagértékei. 6.2 A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye A táblázat a közúthálózat átlagos napi forgalmi adatait és a forgalom összesített teljesítményadatait tartalmazza - járműosztályonként - országosan és kezelőnkénti bontásban. Az átlagos napi forgalom adatait járműdarab (j) mértékegységben, %-os összetételben és személygépkocsi egységben (E) is megadjuk. 6.3 A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása A táblázat a közúthálózat - személygépkocsi egységben kifejezett - forgalmi terhelésének megoszlását tartalmazza országosan, illetve kezelőnkénti bontásban. A kimutatás az egyes számlálóállomások ÉÁNF (E/nap) adatai alapján, az érvényességi hosszak forgalomterhelési osztályközökbe sorolásával készült. A számítás elvégzéséhez felvett forgalomterhelési osztályközök a következők: Osztályköz Személygépkocsi egység (E) felett 15

19 Egységjármű szorzók 1. melléklet Járműtípus K (külterület) Számlálóállomás fekvése L (lakott terület) 1. személygépkocsi 1,0 1,0 2. kis tehergépkocsi 1,0 1,0 3. egyes autóbusz 2,5 1,8 4. csuklós autóbusz 2,5 2,5 5. közepesen nehéz tehergépkocsi 2,5 1,4 6. nehéz tehergépkocsi 2,5 1,8 7. pótkocsis tehergépkocsi 2,5 2,5 8. nyerges szerelvény 2,5 2,5 9. speciális nehéz jármű 2,5 2,5 10. motorkerékpár + segédmotoros kerékpár 0,8 0,7 11. kerékpár 0,3 0,3 12. lassú járművek 2,5 2,5 16

20 Az egyes forgalomjellegek leírása 2. melléklet Az éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg1) Jelleg1 a b c d e f g A kategóriába tartozó főbb utak, jellemző útszakaszok leírása Nagyvárosok átkelési szakaszai, M0 autóút, 4 sz. főút Debrecen és az országhatár között, 10 sz. út (Dorog után), 44 sz. út (Szarvas és Békéscsaba között), 13, 26, 45, 47 sz. utak (kivéve Berettyóújfalu és Szeghalom közötti szakaszt), 51 sz. út (Dunapataj és Baja között), 54, 74 sz. utak (Nagykanizsa és Zalaegerszeg között), 86 sz. út (Körmendtől), 405, 442 sz. főutak Elővárosi jellegű szakaszok, autópályák és főutak nagyvárosi bevezető szakaszai, 6 sz. főút, 86 sz. főút Körmendig, 10 sz. főút Dorog előtt, 32 sz. főút Jászberény és Szolnok között, 36, 83, 451, 471 sz. főutak Átlagos forgalmú utak: M1, M3 autópálya, kivéve a nagyvárosi bevezető szakaszokat, és az M1 autópálya Győr utáni szakaszát, M5 autópálya Kecskemétig, 3, 5 sz. főutak (kivéve nagyvárosi és elővárosi szakaszokat), 8 sz. főút Körmendig, 41 sz. főút a 49 sz. főút és országhatár között, 22, 23, 31 sz. főutak, 51 sz. főút Dunapatajig, 491, 811 sz. főutak M5 autópálya Kecskemét és Szeged (55. sz. főút) között, M15 autóút, 14, 43, 27 sz. főutak, 55 sz. főút Mórahalom és Baja között, 2, 44, 49 sz. főutak országhatárhoz vezető szakaszai Jelentősebb hétvégi, üdülő és idegenforgalmat lebonyolító utak. M1 autópálya Győr és országhatár között, M7 autópálya az M0 autóút és Székesfehérvár között, 7, 67 sz. utak Balatonhoz vezető szakaszai, 33 sz. főút Hortobágyig, 42 sz. főút Balatoni körüli utak, kivéve a 7 sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti, és a 71 sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakaszát, 82. sz. főút az M1 autópályáig, 84. sz. főút 71 és 8 sz. főutak között Kimagaslóan nagyarányú nyári forgalmú, Balaton körüli utak, útszakaszok 7. sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti és 71. sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakasza Júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20 1,20-1,50 között Nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 0,75 0,75-0,85 között nagyobb, mint 0,85 legfeljebb 1,00 nagyobb, mint 1,00 1,50-1,70 között - nagyobb, mint 1,70 - h Hegyvidéki üdülőforgalmat lebonyolító utak

21 A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg2) Jelleg 2 A kategóriába tartozó főbb utak, útszakaszok száma, leírása 1 Nagyarányú nemzetközi forgalmat lebonyolító főutak, illetve szakaszaik 2 Összes egyéb út, mely nem tartozik az 1 vagy 3 jellegbe 3 Nagyobb városok belterületén fekvő utak, 7, 21, 22, 24, 32, 34, 38, 40, 51, 71, 74, 83 sz. főutak egyes szakaszai, 311, 445, 541, 542 sz. főutak, üdülőterületeken lévő utak, alsóbbrendű utak Az esti + éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon Jelentős nagyobb, mint 29% Átlagos 21 és 29% között Kicsi legfeljebb 21% 18

22

23 TÁBLÁZATOK - AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÁTLAGOS NAPI FORGALMA

24 Közút száma Megye A számlálóállomás érvényességi szakaszának forgalom forgalmi utolsó adat számlált szelvénye fekvése pontosság határszelvényei OKA csomópontjai hossza jellege típusa sávok számlálás forrása napok [km+m] [km+m] [km+m] kezdő vég [km] száma éve száma [+/-%] M0 autóút Pest megye R130881K R130887D 8,778 K a 1 M1+J mért 343 2,3% 3480 M0 autóút Pest megye R130887D Y ,563 K a 1 FCS+J mért 238 1,9% 2531 megyei átlagérték 9,341 M0 autóút Budapest R130887A R010129A 5,021 K a 1 FCS+J mért 238 1,9% 2531 M0 autóút Budapest R010129A R130880A 0,679 K a 1 M1+J mért 362 1,3% 3346 megyei átlagérték 5,700 M0 autóút Pest megye R010129A R010127B 8,743 K a 1 M1+J mért 362 1,3% 3346 M0 autóút Budapest R010127A R010126C 1,661 K a 1 M1+J mért 362 1,3% 3346 M0 autóút Budapest R010126C R010125F 3,280 K a 1 F+W felszorzott 14,0% 1901 megyei átlagérték 4,941 útvonal átlagérték 28,725 M-0 autóút Pest megye R131470E R131478F 11,884 K a 2 M1+J mért 362 1,6% 3525 M-0 autóút Pest megye R131478F R131570A 11,711 K a 2 M1+J mért 314 1,7% 3842 M-0 autóút Pest megye R131570A R131574A 5,222 K a 2 M1+J mért 313 1,6% 3843 M-0 autóút Pest megye R131574A R131004F 8,908 K a 2 M1+J mért 321 1,7% 3844 M-0 autóút Pest megye R131004F R131004I 0,662 K a 2 M1+J mért 331 1,2% 3591 megyei átlagérték 38,387 M-0 autóút Budapest R131004F R131004I 0,100 K a 2 M1+J mért 331 1,2% 3591 M-0 autóút Pest megye R131004F R131004I 0,811 K a 2 M1+J mért 331 1,2% 3591 M-0 autóút Budapest R131004F R131002F 2,417 K a 2 M1+J mért 331 1,2% 3591 M-0 autóút Pest megye R131003F R131001A 1,513 K a 2 M1+J mért 331 1,2% 3591 M-0 autóút Budapest R131002G R131001A 0,953 K a 2 M1+J mért 331 1,2% 3591 M-0 autóút Budapest R131002G R131046J 2,560 K a 2 M1+J mért 350 1,0% 3590 megyei átlagérték 3,513 útvonal átlagérték 46,741 M1 autópálya Pest megye R130001A R130881B 4,207 K b 2 F+JA mért 364 1,1% 1002 M1 autópálya Pest megye R130881B R130003C 10,344 K b 1 M1+J mért 365 1,9% 3982 M1 autópálya Pest megye R130003C R070004A 2,880 K c 1 M1+J mért 365 1,2% 3062 megyei átlagérték 17,431 M1 autópálya Fejér megye R130063B R070004A 9,141 K c 1 M1+J mért 365 1,2% 3062 M1 autópálya Fejér megye R070004A R110007A 11,922 K c 1 M1+J mért 365 1,1% 3030 megyei átlagérték 21,063 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R070005E R110011A 9,602 K c 1 M1+J mért 365 1,1% 3030 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110011A R110013A 6,272 K c 1 F+JA mért 365 1,2% 1004 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110013A R110018A 18,075 K c 1 M1+J mért 365 1,8% 3107 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110018A R080021A 15,657 K c 1 M1+J mért 365 1,3% 3108 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R080021A R080021C 0,026 K c 1 M1+J mért 365 1,6% 3005 megyei átlagérték 49,632 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080021A R080023B 5,616 K c 1 M1+J mért 365 1,6% 3005 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080023B R080029A 12,713 K c 1 M1+J mért 357 1,4% 3015 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080029A R080031A 10,403 K c 1 F+J mért 365 1,4% 1092 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080031A R080036A 36,480 K e 1 M1+J mért 288 2,6% 3022 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080036A R080035A 5,243 K e 1 M1+J mért ,2% 3102 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080035A S ,987 K e 1 OHS mért 5 1,3% 1 M1 I. rendű főút Győr-Moson-Sopron megye S H ,643 K e 1 OHS mért 5 1,3% 1 megyei átlagérték 72,085 útvonal átlagérték 160,211 M15 autóút Győr-Moson-Sopron megye R080036B R080014E 1,746 K d 1 M1+A mért 238 2,1% 3012 M15 autóút Győr-Moson-Sopron megye R080014E R080037D 10,649 K d 1 M1+A mért 244 3,0% 3013 M15 autóút Győr-Moson-Sopron megye R080037D S ,614 K d 1 OHS mért 5 3,5% 37 M15 I. rendű főút Győr-Moson-Sopron megye S H ,787 K d 1 OHS mért 5 3,5% 37 útvonal átlagérték 13,796 M19 autóút Győr-Moson-Sopron megye R080023A R080026F 9,732 K a 2 M1+J mért 183 1,9% 5579 M2 autóút Budapest R131003G R131003D 0,262 K b 2 M mért 3 6,1%

25 A számlálóállomás Kapacitás Pályasz. Összes Autóbusz Tehergépkocsi Összes motoros Nehéz motoros Személygépkocsgépkocsi egyes csuklós nehéz pótkocsis nyerges speciális kerékpár járművek Kis teher- Motor- Lassú MOF Kapacitás kihasználás forgalom gépkocsi nehéz Összes forgalom méret. teher- közepes Kerékpár forgalom forgalom [E/ó] [E/ó] [%] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] (1)-(12) (1)-(10),(12) (3)-(4),(6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) Kerékpárút 22

26 Közút száma Megye A számlálóállomás érvényességi szakaszának forgalom forgalmi utolsó adat számlált szelvénye fekvése pontosság határszelvényei OKA csomópontjai hossza jellege típusa sávok számlálás forrása napok [km+m] [km+m] [km+m] kezdő vég [km] száma éve száma [+/-%] M2 autóút Pest megye R131003D Y ,241 K b 2 M mért 3 6,1% 3426 M2 autóút Pest megye R130475A R130477A 12,975 K b 2 F+J mért 116 0,4% 1709 M2 autóút Pest megye Y R130478B 2,405 K c 2 M mért 3 2,4% 5710 M2 autóút Pest megye R130478A R130473B 6,031 K c 2 M mért 3 1,5% 5711 M2 autóút Pest megye R130473A C ,823 K c 2 M mért 3 2,2% 5712 útvonal átlagérték 30,737 M3 autópálya Budapest R010041E R131004H 2,955 K b 2 M1+A mért 183 1,7% 3360 M3 autópálya Pest megye R131004B R131004H 0,339 K b 2 M1+A mért 183 1,7% 3360 M3 autópálya Pest megye R131004H R130945B 13,784 K b 2 J mért 290 1,7% 1903 M3 autópálya Pest megye R130945A R100053A 22,454 K c 2 F+J mért 161 1,5% 1006 megyei átlagérték 36,577 M3 autópálya Heves megye R130051B R100054A 4,457 K c 2 F+J mért 161 1,5% 1006 M3 autópálya Heves megye R100054A R100059A 15,199 K c 1 M1+A mért 259 2,3% 3354 M3 autópálya Heves megye R100059A R100061A 8,201 K c 1 M1+A mért 253 2,4% 3134 M3 autópálya Heves megye R100061A R100064A 12,053 K c 1 M1+A mért 248 2,3% 3139 M3 autópálya Heves megye R100064A R100066A 13,247 K c 1 M1+A mért 246 2,1% 3135 M3 autópálya Heves megye R100066A R100067A 10,598 K c 1 M1+A mért 239 2,7% 3137 M3 autópálya Heves megye R100067A R050078A 10,982 K c 1 M1+A mért 256 3,7% 3265 megyei átlagérték 74,737 M3 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R100076D R050082B 25,811 K c 1 M1+A mért 256 3,7% 3265 M3 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R050082B R090087A 17,724 K c 1 F+A mért 296 1,6% 1021 megyei átlagérték 43,535 M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R050086B R090089A 6,740 K c 1 F+A mért 296 1,6% 1021 M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R090089A R093501A 11,257 K c 1 M1+J mért 350 1,4% 3355 M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R093501A R093001A 16,558 K a 1 M1+J mért 362 2,1% 3769 M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R093001A R153006A 11,486 K a 1 M1+J felszorzott 14,0% 3770 megyei átlagérték 46,041 M3 autópálya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye R093004B R150362A 12,564 K a 1 M1+J felszorzott 14,0% 3770 M3 autópálya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye R150362A R150909G 6,422 K c 1 M1+J mért 362 1,3% 3526 megyei átlagérték 18,986 útvonal átlagérték 222,831 M30 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R050082E R050094A 11,509 K b 2 M1+A mért 300 1,9% 3266 M30 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R050094A S052271A 10,275 K b 2 M1+J mért 303 1,6% 3356 M30 autóút Borsod-Abaúj-Zemplén megye S052271A R052261A 5,708 K b 2 M1+J mért 67 0,8% 3357 útvonal átlagérték 27,492 M35 autópálya Hajdú-Bihar megye R093501A R093504E 35,193 K a 2 M1+J mért 362 1,2% 3790 M35 autópálya Hajdú-Bihar megye R093504E R093507A 7,760 K a 2 M1+J mért 327 1,4% 3527 útvonal átlagérték 42,953 M43 autópálya Csongrád megye R061043B R061045A 2,085 K c 2 M felszorzott 14,0% 3554 M43 I. rendű főút Csongrád megye R061045A S061094A 4,557 K c 2 M felszorzott 14,0% 3554 útvonal átlagérték 6,642 M5 autópálya Budapest V R010125A 3,271 K b 2 M1+J felszorzott 14,0% 1904 M5 autópálya Budapest R010125A R131470A 3,768 K b 1 M felszorzott 14,0% 3075 megyei átlagérték 7,039 M5 autópálya Pest megye M R131470A 0,982 K b 1 M felszorzott 14,0% 3075 M5 autópálya Pest megye R131470A R130075A 13,534 K c 1 M1+W mért 277 1,1% 1939 M5 autópálya Pest megye R130075A R130078D 9,433 K c 1 M1+J mért 277 1,1% 3052 M5 autópálya Pest megye R130078D R130079H 8,648 K c 1 M1+J felszorzott 0,0% 3007 M5 autópálya Pest megye R130079H M ,981 K c 1 M1+J mért 277 1,4% 3054 megyei átlagérték 37,578 M5 autópálya Bács-Kiskun megye M R030070F 9,639 K c 1 M1+J mért 277 1,4% 3054 M5 autópálya Bács-Kiskun megye R030070F R030071A 6,489 K c 1 M1+J mért 277 1,4% 3008 M5 autópálya Bács-Kiskun megye R030071A R031040A 11,707 K c 1 M1+J mért 277 1,7% 3049 M5 autópálya Bács-Kiskun megye R031040A R031041A 5,060 K c 1 M1+J felszorzott 14,0%