1024 Budapest, Fényes Elek u Tel.: , Fax: BUDAPEST május 31.

Átírás

1 ÁLLAMI KÖZÚTI MŰSZAKI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 124 Budapest, Fényes Elek u Tel.: , Fax: A KÖZÚTI FORGALOM FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE 21 BUDAPEST 22. május 31.

2

3 ÁLLAMI KÖZÚTI MŰSZAKI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 124 Budapest, Fényes Elek u Tel.: , Fax: Témaszám megrendelőnél: /21 Témaszám vállalkozónál: 12/21 Megrendelő: Megrendelő témafelelőse: Szakmai konzulens: Vállalkozó: Vállalkozó témafelelőse: Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. Thurzó Gábor Thurzó Gábor Transman Kft. Koren Tamás Alvállalkozó: Alvállalkozó témafelelőse: Megrendelő e dokumentum felhasználására korlátlan felhasználói joggal rendelkezik.

4

5 Tartalomjegyzék Oldal Szöveges ismertetés 1. Előszó A számlálás alapelve A számlálási adatok feldolgozása A számlálási módszer alapképlete Az átlagos napi (ÁNF) számítása A jelleg meghatározása A számlálóállomások típusai és működésük Törvényszerűségi állomások Mellékállomások Forgalomszámláló automaták mérőhelyei Országhatár állomások A közzétett adatok A 21. i átlagos napi Havi átlagos napi Csúcsóravizsgálat Külföldi gépjárművek forgalma Forgalomfejlődés vizsgálata sz. melléklet: Az egyes jellegek leírása Táblázatok 1. A 21. i átlagos napi Havi átlagos napi Csúcsóravizsgálat Külföldi gépjárművek forgalma Forgalomfejlődés vizsgálata

6 4

7 1. Előszó Napjainkban a közúti közlekedés jelentősége egyre növekszik. A közlekedéstechnikai feladatok megalapozott elvégzéséhez viszont szükség van a forgalmi adatok ismeretére. Magyarországon a forgalmi adatfelvételeknek egységes és 1927 óta működő rendszere alakult ki, természetesen folyamatos korszerűsítésekkel. A hazai számlálási rendszer szervesen összefüggő főbb elemei a következők: - országos átfogó keresztmetszeti számlálás - önkormányzati (korábban tanácsi) közúti keresztmetszeti számlálás - a közúti folyamatos figyelemmel kísérése - országos célforgalmi felmérés. A mintegy 3 km hosszúságú országos közúthálózaton ciklikusan ismétlődően kerül végrehajtásra az átfogó számlálás. Az országos közúti keresztmetszeti számlálások 198-ig ötenként követték egymást, és a felvételek egy ben történtek valamennyi megye közúthálózatán. Ezt követően az országos számlálások pénzügyi, illetve szervezési szempontok, kötöttségek miatt, - ( és között), - háromes rotációs rendszerben kerültek lebonyolításra. Egy ben így 6-7 megye úthálózatán történt mellékállomási programmal bővített számlálás. A többi megyében ezekben az ekben csupán a figyelemmel kísérési program került végrehajtásra. 5

8 Az országos számlálások közötti ekben, vel bezárólag a megyék csak a figyelemmel kísérési hálózaton végeztek forgalmi felvételeket ben a számlálási rendszer korszerűsítési folyamatához kapcsolódóan a figyelemmel kísérési hálózat felülvizsgálatra, illetve bővítésre került től kezdve már e hálózaton (a törvényszerűségi állomásokon, továbbá megyénként átlagosan 24 db mellékállomáson) történtek a számlálások és a mérések vel kezdődően az országos közúti keresztmetszeti számlálás úgynevezett gördülő rendszerben kerül végrehajtásra. A közúti figyelemmel kísérése e rendszernek szerves része. A gördülő rendszer bevezetésel a teljes körű számlálás lebonyolítása egymást követő 5 es ciklusokban történik. Egy-egy megye úthálózatának ente mintegy 1/5-én végeznek keresztmetszeti felvételeket. 2. A számlálás alapelve Az országos közúti keresztmetszeti számlálást nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mintavételi eljárással (sampling módszer alkalmazásával) kell végrehajtani. Alapvető célkitűzés az átlagos napi (ÁNF) meghatározása. Ehhez ismerni kell a napi, heti és havi ingadozásának törvényszerűségeit, melyeket a törvényszerűségi állomásokon, hosszabb ideig tartó számlálással határoznak meg. A számlálási módszer lehetővé teszi, hogy a időbeli ingadozásának ismeretében valamely keresztmetszetben az átlagos napi forgalmat viszonylag kevés adatból (kisszámú mintából, rövid ideig tartó számlálás eredményéből) megfelelő pontossággal és megbízhatósággal lehessen meghatározni. 6

9 3. A számlálási adatok feldolgozása 3.1 A számlálási módszer alapképlete Az utazási szokások ritmusát napi, heti és es periódussal lehet jellemezni. Az a felismerés, hogy ez a három periódus felel meg a közúti időbeli lefolyása törvényszerűségeinek, vezetett a sampling módszer alapképletének felállításához. Valamely útkeresztmetszetben az átlagos napi (Q ) értéke egy re vonatkoztatva a következő képlettel becsülhető meg: Q q a bi = x x c i E számítási módszer alkalmazásával a rövid idő alatt megszámlált - megfelelő tényezőkkel felszorozva - i átlagértékké számítható át. A képletben szereplő jelölések jelentése a következő: "q x " - a volumen mintája: meghatározott napszakban végzett, rövid időtartamú, x órás számlálás alatt megfigyelt "a x " - napszaktényező: valamely meghatározott napszakban x órás időtartam alatt észlelt viszonya a 24 órás napi hoz. Valamely meghatározott napszakban végzett, x órás, rövid időtartamú számlálást 24 órás értékre kiegészítő szorzószám. A egy napon belüli ingadozásait fejezi ki. 7

10 "b i " - napi tényező: a napi és a heti átlag viszonya. A hét egyes napjaihoz tartozó szorzószám, amelynek heti átlagértékre redukáló szerepe van. A napi egy héten belüli ingadozásait jellemzi. "c i " - havi tényező: a havi átlag viszonya az i átlaghoz. Az egyes hónapjaihoz tartozó szorzószám, amelynek i átlagértékre redukáló szerepe van. A havi átlag egy en belül ingadozásait fejezi ki. Az alapképlet szerkezetéből és a benne szereplő fogalmak definíciójából következik, hogy a volumen mintáját és a -lefolyási tényezőket egymástól eltérő típusú számlálóállomások számlálási adataiból kellett megállapítani. - A volumen mintáját az úgynevezett mellékállomásokon végzett, rövid időtartamú számlálással nyertük. - A -lefolyási tényezők meghatározásához viszont kisebb számú számlálóállomáson (a törvényszerűségi állomásokon) tartós számlálásokat kellett végezni. Az alapképlet használatánál a volumen mintáját és a -lefolyási tényezőket egymáshoz kell rendelni, a jelleg és a számlálás időpontja (hónap, naptípus, óraköz) alapján. A jelleg meghatározási módjára a későbbiekben térünk ki. A -lefolyási tényezők meghatározásánál külön kezeltük a következő járműfajtákat: személygépkocsi, autóbusz (egyes és csuklós), közepesen tehergépkocsi, összes tehergépkocsi (közepesen,, pótkocsis, nyerges és speciális), motorkerékpár (segédmotoros kerékpár), kerékpár és kis sebességű járművek. Mivel a számlálás során alkalmazott automaták egy része csak az összes jármű darabszámot képes érzékelni, ezért a mért jármű darabszámot a mérőhelyekkel azonos keresztmetszetben működtetett kézi üzemű számlálóállomások adatai alapján kellett járműosztályokra átszámítani. 8

11 Ugyancsak a kézi kiegészítő számlálások segítségel állapítottuk meg azon járműkategóriák részarányát, amelyeket a különböző járműosztályozó automaták nem képesek érzékelni. 3.2 Az átlagos napi (ÁNF) számítása Egy adott közút keresztmetszeti forgalmának napi átlagértékét több különböző időpontban számlált volumen mintából számítottuk, az előző pontban ismertetett alapképlet szerint. Legmegbízhatóbb értéknek az ismétlések számtani közepét tekintettük. Az ismétlések a pontosság fokozását szolgálták azzal, hogy csökkentették a forgalmi terhelés reprezentációjának - rövid számlálások folytán előálló - hibáját. Az átlagos napi értéke "n" számú ismétlés esetén a következő képlettel számítható: ÁNF j = 1 n n i= 1 Q,i "i" - az ismétlések sorszáma "n" - az ismétlések (mintavételek) száma "Q,i " - az "i". sorszámú forgalmi mintából számított közelítő átlagos napi "j" - a "j".járműosztály A számlálások végrehajtására és az átlagos napi forgalmi értékek számítására vonatkozóan, mintegy összefoglalásként kiemeljük a következőket: - A sampling-módszerrel végzett átlagérték-becslést a módszer szisztematikus hibája és a volumen mintájának reprezentáció-hibája terheli. A szisztematikus hiba a -lefolyási tényezőknek szintén reprezentatív 9

12 mintavétellel végzett meghatározásából és az egyenként meghatározott értékek átlagosítással történő általánosításából adódik. A forgalmi terhelés reprezentáció-hibáját a véletlen ingadozásai okozzák. Ennek csökkentésére kell az átlagos napi számításához többször ismételt, rövid időtartamú számlálásokat tartani. - A nagysága valamely en belül az idő függvényében változik, ezért a lefolyás törvényszerűségeit kifejező tényezőket (törvényszerűségi szorzókat) több hónap számlálási eredményeiből kell levezetni. - A időbeli lefolyásában mutatkozó különbségek a jellegétől függnek. A lefolyás törvényszerűségei - azonos jellegű számlálóhelyeken - közel azonosnak tekinthetők. - A lefolyás törvényszerűségeinek vizsgálatát különböző jellegű és fekvésű számlálóállomások telepítésel kell biztosítani. - A volumen mintáját - a hétvégi és hétköznapi eltérő volta miatt vasárnapokon és munkanapokon kell felvenni, és a reprezentáció hibáját ismétlésekkel kell csökkenteni. - A tehergépkocsi hétköznapi nagysága, sőt a havi átlaga is viszonylag kismértékű ingadozást mutat. átlagos napi forgalmának hétvégi forgalmi mintavétel alapján történő meghatározása csak akkor javasolt, ha a 'b' tényező használatát el tudjuk kerülni (teljes heti mintavétel esetén). - A számlálások - pontosabb eredményhez vezető - célszerű időpontja az április és október hónapok közötti időszak. 1

13 3.3 A jelleg meghatározása A számlálási adatok feldolgozásakor a törvényszerűségi tényezők kiválasztásához meg kell állapítani a számlálóállomás jellegét. A keresztmetszeti számlálás rendszerének felülvizsgálata során 1996 és 21 ekben módosításra került a jelleg meghatározásának módja. Az új módszer a korábbitól következőkben tér el: - A jelleget nem csupán a személygépkocsi szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes motoros figyelembevételel határozzuk meg. - Az új besorolásnál az egyes állomások jellege utak illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra. Az új rendszerben 8+3 jelleg kategóriát különböztetünk meg; jelölésük egy-egy számjeggyel (1-8 és 1-3) történik. Az egyes csoportok részletesebb leírását, illetve a kategóriákba sorolás főbb szempontjait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 11

14 4. A számlálóállomások típusai és működésük 4.1 Törvényszerűségi (T) állomások A törvényszerűségi állomások cca. 1 keresztmetszetből álló hálózata től kezdve - a különböző járműosztályozó automaták mérőhelyeinek telepítése következtében - mintegy 25 %-kal megnövekedett. Az új főállomások fokozatosan térnek át a törvényszerűségi állomások bővített programjára, amely a fő (F) állomásokon havi 1, míg a csúcsóra (FCS) állomásokon havi 2 hetes mérést jelentett. Az előírt mérési program teljesítése esetén lehetséges volt a csökkentett kézi kiegészítő program szerinti számlálás. 4.2 Mellékállomások Elsőrendű (M1) mellékállomás (csak kézi üzemeltetés) számlálási programja: 4 nap kézi számlálás volt; 1 áprilisi vagy májusi hétköznap + 1 júliusi vagy augusztusi hétköznap, + 1 tavaszi vagy őszi hétköznap, + a nyári hétköznapi számlálás napját megelőző, vagy követő vasárnap Elsőrendű (M1+A) mellékállomás (automata üzemeltetése esetén) számlálási programja: 2 alkalommal az ben 1-1 hetes mérés, továbbá 2 napos kézi kiegészítő számlálás volt. A mérési programot április és augusztus között-, míg a kézi számlálást 1 tavaszi (április vagy május) és 1 nyári hétköznapon (július vagy augusztus) kellett megtartani Másodrendű (M2) mellékállomás (csak kézi üzemeltetés) számlálási programja: 3 nap kézi számlálás volt; április és szeptember hónapok között. A kézi számlálások időtartama valamennyi mellékállomáson 12 óra volt, 6-18 óra között 12

15 A kézi számlálásoknál (fő és mellékállomásokon egyaránt) alkalmazott járműosztályozás a következő volt: 1. Személygépkocsi Személygépkocsi vontatmánnyal vagy anélkül, kisautóbusz 9 férőhely alatt. 2. Kistehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3.5-tonnánál. 3. Egyes autóbusz KRESZ szerint meghatározott (kive a 9 férőhely alattiakat) 4. Csuklós autóbusz A KRESZ szerint meghatározott több tagú autóbusz. 5. Közepesen tehergépkocsi tonna közötti össztömegű kéttengelyes tehergépkocsi 6. Nehéz tehergépkocsi 7.5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes tehergépkocsi pótkocsi vagy vontatmány nélkül. 7. Pótkocsis tehergépkocsi Két- vagy három tengelyes tehergépkocsi pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva). 13

16 8 Nyerges szerelvény 2+1, 2+2, 2+3, 3+1, 3+2 vagy 3+3 tengelyes nyerges szerelvény (nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény a KRESZ szerint meghatározva). 9 Speciális jármű Hat- vagy ennél több tengelyes speciális járművek. 1. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 11. Kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 12. jármű (fogat, traktor) jármű és mezőgazdasági vontató (a KRESZ szerint meghatározva). 14

17 4.3 Forgalomszámláló automaták mérőhelyei A fixen telepített automatikus mérőhelyek legnagyobb részén, mintegy 7 %-án a járműdarab érzékelése elvén működő MINILOOP automata üzemel. Az országos közúti keresztmetszeti számlálás korszerűsítése során között jelentős előrelépés történt az automatizálás terén is. Világbanki hitel segítségel beszerzésre kerültek angol gyártmányú, Peek Traffic ADR 2 típusú járműosztályozó automaták, melyek a tengelyelrendezés alapján képezik a járműosztályokat. Ezekkel az eszközökkel, - néhány kivételtől eltekintve -, a főállomásokon végeznek méréseket a megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságok. Ugyancsak világbanki hitelből finanszírozva bővült az automata park a francia fejlesztésű ECM Hestia típusú (Weigh- in- Motion, WIM) dinamikus tengelysúlymérő berendezésekkel. A WIM eszközökkel az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (ÁKMI KHT MVO-k) vagy az általuk kijelölt szervek végeznek méréseket között az M1, M3, M5 és M7 autópályán, illetve elsősorban ezek alternatív úthálózatán ÚTINFORM-os valamint közútkezelői finanszírozásban a Mikros Systems által gyártott Raktel 8 típusú számláló és járműosztályozó automaták kerültek telepítésre. Az országos közúthálózat 16 keresztmetszetében folyamatos üzemmel működnek a mérőhelyek. Az új automatákkal a tényleges mérések ben kezdődtek meg. 15

18 Az 21 i számlálás keretén belül az automaták mérőkeresztmetszeteinek száma és típusa a következő eloszlást mutatja (országos összesítésben): Állomás F+A F+J F+JA F+W F+WA FCS+J FCS+J FCS+ FCS+ M1+A M1+J M1+J Össz. típusa: A W WA A db szám Megjegyzés: Az állomástípusoknál a + jel utáni és az automata keresztmetszet létére utaló betűjel jelentése a következő: W - WIM mérőhely J - ADR vagy RAKTEL automata mérőhelye A - MINILOOP automata mérőhelye A kettős betű a + jel után azt jelenti, hogy a számlálóállomás érvényességi szakaszában kétféle automata-mérőhely található. 4.4 Országhatár állomások Az országhatár állomások es átlagos napi forgalmi adatait a Központi Statisztikai Hivatal által 4 járműtípusra (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és tehergépkocsi) szolgáltatott alapadatokból számítottuk ki. 5. Közzétett adatok A mintegy 7 számlálóállomás számlálási eredményeit ötféle táblázatban adjuk közre. A táblázatokban az egyes állomások adatait növekvő útszám és szelvényszám szerinti sorrendben és útkategóriánkénti tagolásban közöljük. 16

19 A táblázatokban szereplő kódok és rövidítések jelentése: - számlálóállomás fekvése: K - külső L - lakott - számlálóállomás típusa: FCS - csúcsóraállomás F - főállomás M1 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (elsőrendű) M2 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (másodrendű) OH - országhatár állomás W,J,A - számláló automata mérőhelye (részletes magyarázatát lásd a 4. pontban) A fejlécben szereplő rövidítések jelentése: j - jármű E - egységjármű Et - egységtengely 17

20 A személygépkocsi egységre való átszámításhoz alkalmazott tényezők a korábbi ek gyakorlatának megfelelően a következők: E g y s é g j á r m ű s z o r z ó k: Járműtípus számlálóállomás fekvése K (külterület) L (lakott terület) 1. személygépkocsi 1, 1, 2. kistehergépkocsi 1, 1, 3. egyes autóbusz 2,5 1,8 4. csuklós autóbusz 2,5 2,5 5. közepesen tehergépkocsi 2,5 1,4 6. tehergépkocsi 2,5 1,8 7. pótkocsis tehergépkocsi 2,5 2,5 8. nyerges szerelvény 2,5 2,5 9. speciális jármű 2,5 2,5 1. motorkerékpár + segédmotoros kerékpár,8,7 11. kerékpár,3,3 12. lassú járművek 2,5 2,5 18

21 5.1 A 21. i átlagos napi Valamennyi figyelemmel kísérési állomáson közzétettük az i átlagos napi (ÁNF) értékét, 11 járműosztályra és összesítve, táblázatos formában. Közöljük továbbá a motoros adataiból számított "pályaszerkezet méretezési forgalmat", mely segítségel egyszerűen számítható a tervezési TF(F1). A "pályaszerkezet méretezési " gyakorlatilag a KHVM által kiadott "Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése" című és ÚT :2 számú Útügyi műszaki előírásban közölt képletből az itt kiemelt szorzatot (ÁNET) adja meg: ÁNET k = r s i = 1 f i ÁNF i e i ahol: i r s fi e i ÁNF i - szóló és csuklós autóbusz, tehergépkocsi és tehergépkocsi szerelvény járműosztályok - az irányszorzó; értékét,5-nek vettük fel. - a sávszorzó; értékét ÚT :2 számú Útügyi műszaki előírásban közölteknek megfelelően vettük fel - fejlődési szorzó; értékét az ÚT :2 Útügyi műszaki előírásban közölteket figyelembe ve vettük fel. - A bahelyezés ének a 24 et becsültük. - egységtengelyre való átszámítási szorzók; értékeik az ÚT :2/1 M:22 számú Útügyi műszaki előírásban foglaltaknak megfelelőek. - az i átlagos napi i járműosztályonként. 19

22 5.2 Havi átlagos napi A törvényszerűségi állomásokon közöltük a havi átlagos napi, havi átlagos hétköznapi (kedd, szerda, csütörtök) és havi átlagos vasárnapi értékét járműosztályonként és összesítve. 5.3 Csúcsóravizsgálat A csúcsóravizsgálatok célja a lefolyás törvényszerűségeinek, a legnagyobb forgalmú órák időbeli megoszlásának meghatározása, tartóssági görbék előllítása. Kiadványunkban az "FCS" csúcsóraállomásokon, illetve néhány olyan állomáson, ahol a gépi mérések rendszeressége miatt elegendő adat állt rendelkezésünkre, bemutatjuk a vizsgálat eredményeit. A tartósságára vonatkozó százalékértékeket (összes járműdarab és egységjármű szerint) 4 óráig táblázatosan, egységjármű szerint a 3 óráig grafikusan is ábrázoltuk. A 3 legnagyobb egységjárműben kifejezett forgalmú órának kiszámítottuk a hónapok és a hét napjainak típusai szerinti eloszlását. Az eloszlási diagramokból megállapítható, hogy mely időszakokban van rendszerint csúcs. 5.4 Külföldi gépjárművek forgalma Kiadványunkban a törvényszerűségi- és mellékállomások átlagos napi forgalmát tettük közzé, négy járműosztályban (személygépkocsi, busz, összes tehergépkocsi, motorkerékpár) összes és külföldi jármű bontásban. Feltüntettük továbbá a külföldi járművek ból való százalékos részesedési arányát is. 2

23 5.5 Forgalomfejlődés vizsgálata A törvényszerűségi állomásokon és az országhatár állomásokon megadtuk vel kezdődően a fejlődés grafikonjait. A feltüntetett értékek összes motoros ra vonatkoznak. A grafikonokon szerepeltettük a 21/2. i fejlődési viszonyszámokat. 21

24 Az egyes jellegek leírása 1.sz. melléklet Jelleg A kategóriába tartozó főbb utak, útszakaszok száma, leírása Júliusi illetve augusztusi nagysága az i átlaghoz képest Nyári vasárnapi és hétköznapi hányadosa 1 Éves átlagnál kisebb nyári forgalmú utak kisebb mint 1, 2 Nagyvárosi (1 ezer lakos fölötti) átkelések és bevezető szakaszok, iparvidékek és mezőgazdasági térségek útjai, 86 sz.út 1,-1,25 -,75 3 Átlagos forgalmi jellegű utak, nagy forgalmat lebonyolító,75- sugárirányú főutak 4 Jelentősebb hétvégi-, üdülő- és idegen forgalmat lebonyolító utak (8.sz. főút, 7.sz.főút Érd és Lepsény között, 38.sz. főút Rakamaz- 1,25-1,5-1,25 Tokaj térsége, 58.sz.főút, M7 autópálya teljes hosszában) 5 Hegyvidéki üdülőforgalmat lebonyolító utak (24 sz.főút, a Mátra, Bükk, Börzsöny, Pilis jelentősebb téli kiránduló útjai) 1,25-6 Balaton körüli utak (kive Balatonfűzfő és a 84. sz. főút között), 15 sz. és 15 sz. főutak 1,5-1, sz. főút (Balatonfűzfő és a 84.sz. főút között) 1,9-2, sz.főút, kelet-szlovákiai határátkelőhelyek környéke 2,2- A napi lefolyás szerinti jellegek (Jelleg2) leírása Az éjszakai Jelleg aránya tavaszi és őszi A kategóriába tartozó főbb utak, útszakaszok száma, leírása hétköznapokon 1 Jelentős 26%- nagyarányú nemzetközi forgalmat lebonyolító főutak (M1, M5, 1. sz. főút Győr után, 4.sz. főút Albertirsa és Püspökladány között, 5. sz. főút, 7.sz. főút Székesfehérvár és Sávoly között, 8. sz. főút Devecser után, 15.sz. 42. sz., 43. sz. főutak) 2 Átlagos összes egyéb út, mely nem tartozik az a vagy c jellegbe 21-26% 3 Kicsi -21% nagyobb városok (Debrecen, Nyíregyháza, Pécs) belterületén fekvő utak, 4 sz. főút Nyíregyháza után, 6 sz. főút Pécs után, 47 sz. főút Békés után, 71 sz. főút a 84.sz. főúttól, Déldunántúl és Kelet-Magyarország másodrendű útjainak többsége, alsóbbrendű utak

25 TÁBLÁZATOK

26

27 ÉVI ÁTLAGOS NAPI FORGALOM

28 Évi átlagos napi 21 A számlálóállomás Közút száma Km szelvény [km+m] Útkategória Településn Megye típusa fekvése jellege kódja M1 14+ Autópálya Budaörs I. Pest F+JA K M1 18+ Autópálya Biatorbágy Pest M1+J K M Autópálya Bicske Pest M1+J K M Autópálya Nagyegyháza Fejér M1+A K M Autópálya Tatabánya II. Komárom-Esztergom F+JA K M Autópálya Kisigmánd Komárom-Esztergom M1+J K M Autópálya Komárom-Esztergom M1+J K M Autópálya Nagyszentjános Győr-Moson-Sopron M1+J K M Autópálya Győr Győr-Moson-Sopron M1+J K M Autópálya Győr V. Győr-Moson-Sopron F+W K M Autópálya Győr-Moson-Sopron M1+A K M Autópálya Hegyeshalom Győr-Moson-Sopron OH K 41 1 M Autópálya Budapest határ Budapest M1+A K M Autópálya Budapest Pest F+W K M Autópálya Gödöllő II. Pest F+JA K M Autópálya Hatvan Heves M1+A K M Autópálya Gyöngyös Heves M1+A K M Autópálya Heves M1+A K M3 9+ Autópálya Ludas Heves M1+A K M3 14+ Autópálya Kál Heves M1+A K M Autópálya Budapest Budapest F+W K M Autópálya Budapest határ Pest M1+JA K M Autópálya Ócsa Pest F+W K M Autópálya Újhartyán Pest M1+A K M Autópálya Újhartyán Pest M1+A K M Autópálya Lajosmizse Pest M1+A K M5 68+ Autópálya Lajosmizse Bács-Kiskun M1 K M Autópálya Kecskemét Bács-Kiskun M1+A K M Autópálya Kecskemét Bács-Kiskun M1+A K M5 16+ Autópálya Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun M1+A K M7 1+ Autópálya Budaörs Pest M1 K M Autópálya Törökbálint Pest FCS+J K M Autópálya Érd Pest M1+A K M Autópálya Martonvásár Pest F+JA K M Autópálya Székesfehérvár II. Fejér F+JA K M Autópálya Lepsény II. Fejér F+JA K M 7+ 4 Autóút Diósd Pest M1+JA K M Autóút Budapest Pest F+W K

29 Évi átlagos napi 21 A számláló állomás kódja forg. motoros Nehéz motoros Pályasz. méretez. forg. tgk. speciális Személygépkocsi Kerékpár Kistehergépkocsi [E/nap] [E/nap] [E/nap] [Et/nap] * (1)-(12) (1)-(1), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (1) (11) (12) egyes csuklós közepesen pótkocsis nyerges szerelvény járművek Motorkerékpár K.pársáv 27

30 Évi átlagos napi 21 A számlálóállomás Közút száma Km szelvény [km+m] Útkategória Településn Megye típusa fekvése jellege kódja M Autóút Budapest (Dunahíd) Pest M1+A K M Autóút Budapest Pest F+W K M Autóút Balatonvilágos Veszprém M1+A K M Autóút Siófok II. Somogy F+JA K M Autóút Siófok Somogy M1+A K Elsőrendű főút Budapest határ Pest M1+A L Elsőrendű főút Biatorbágy Pest M1 K Elsőrendű főút Biatorbágy Pest F+JA K Elsőrendű főút Pest M1+A K Elsőrendű főút Herceghalom Pest F+JA K Elsőrendű főút Herceghalom Pest F+JA K Elsőrendű főút Bicske Fejér M1+J K Elsőrendű főút Fejér M1+A K Elsőrendű főút Komárom-Esztergom M1+A K Elsőrendű főút Komárom-Esztergom M1+A K Elsőrendű főút Tatabánya Komárom-Esztergom M1+J K Elsőrendű főút Vértesszőlős Komárom-Esztergom F+JA K Elsőrendű főút Tata Komárom-Esztergom M1+A L Elsőrendű főút Tata Komárom-Esztergom M1+J L Elsőrendű főút Almásfüzitő Komárom-Esztergom M1+J K Elsőrendű főút Almásfüzitő Komárom-Esztergom M1+J L Elsőrendű főút Komárom Komárom-Esztergom M1+J L Elsőrendű főút Komárom Komárom-Esztergom M1+J L Elsőrendű főút Ács Komárom-Esztergom M1+J K Elsőrendű főút Győr VI. Győr-Moson-Sopron M1+J K Elsőrendű főút Győr I (külső) Győr-Moson-Sopron FCS+J K Elsőrendű főút Győr VII. Győr-Moson-Sopron M1 L Elsőrendű főút Győr II (belső) Győr-Moson-Sopron F+JA L Elsőrendű főút Győr Győr-Moson-Sopron M1+J K Elsőrendű főút Öttevény Győr-Moson-Sopron M1+A K Elsőrendű főút Kimle Győr-Moson-Sopron F+W K Elsőrendű főút Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron F+JA L Elsőrendű főút Győr-Moson-Sopron M1+A K A Elsőrendű főút Pest M1 K A Elsőrendű főút Dunakeszi Pest F+J K A Elsőrendű főút Sződ Pest M1 K A 37+ Elsőrendű főút Sződ Pest M1 K A 46+ Elsőrendű főút Vác Pest M1 K

31 Évi átlagos napi 21 A számláló állomás kódja forg. motoros Nehéz motoros Pályasz. méretez. forg. tgk. speciális Személygépkocsi Kerékpár Kistehergépkocsi [E/nap] [E/nap] [E/nap] [Et/nap] * (1)-(12) (1)-(1), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (1) (11) (12) * egyes csuklós közepesen pótkocsis nyerges szerelvény járművek Motorkerékpár K.pársáv 29