AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA

Átírás

1 Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1024 Budapest, Fényes Elek u Telefon: (1) Fax: (1) Web: AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA AZ ÚTHÁLÓZAT ÁTLAGOS NAPI FORGALMA ÖSSZESÍTİ TÁBLÁZATOK (országos és megyei) BUDAPEST december

2 Magyar Közút Nonprofit Zrt Budapest, Fényes Elek u Tel: (1) , Fax: KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft Budapest, Bécsi utca 5. Tel: (1) , Fax: (1) , Témaszám a megrendelőnél: 6521 / 4 / 2008 Témaszám a vállalkozónál: 3771 Dokumentum hivatkozási : FOR-FUV Megrendelő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szakmai konzulensek: Thurzó Gábor, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Janás Lajos, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vállalkozó: KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. IV. számú Közúti Forgalom,- és Hálózatfejlesztési Kutató Iroda Vállalkozói témafelelős: Antal István okl. útépítő és fenntartó mérnök, irodavezető okl. építőmérnök, okl. gazdasági mérnök. Közreműködtek: Burkus Ágnes okl. közgazdász, Jobbágy Miklós mérnök informatikus. Molics Györgyi okl. közgazdász, informatikai mérnök. Nitsch Gergely okl. közlekedésmérnök, közlekedési informatikus mérnök. Megrendelő e dokumentum felhasználására korlátlan felhasználói joggal rendelkezik.

3 Tartalomjegyzék 1. Előszó A forgalomszámlálás alapelve A forgalomszámlálási adatok feldolgozása A forgalomszámlálási módszer alapképlete Az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) számítása A forgalomjelleg meghatározása A számlálóállomások típusai és működésük Főállomások (F) Mellékállomások (M) Elsőrendű (M1) mellékállomások Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomások Másodrendű (M2) mellékállomások A forgalomszámláló automaták mérőhelyei Országhatár állomások A tényleges forgalomváltozási tényezők előállításának módja A közzétett adatok Az évi átlagos napi forgalom című táblázat A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása Melléklet Egységjármű szorzók Az éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg1) A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg2) Oldal Táblázatok Az úthálózat átlagos napi forgalma Összesítő táblázatok A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye (országos és megyei A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása (országos és megyei)

4 1. Előszó A közlekedés a társadalom és a gazdaság működésének, fejlődésének egyik alapvető feltétele, egyben a működés hatékonyságának és eredményességének fokmérője is, ezért különleges megítélést igényel a gazdaságpolitikában. A közlekedés számos területen a kormányzati célkitűzések megvalósításának eszköze, mivel fejlesztésének eredményeit a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazata hasznosítja. A közlekedés számszerű értékelésére, minősítésére a közúti forgalom elemzése ad lehetőséget. Az országos közúthálózaton folyó keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszeres időközönként biztosítja a tervezési, fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési tevékenységek számára szükséges forgalmi adatokat. Magyarország közúthálózatán az első forgalmi észlelés évben volt. Valójában ismeretes több korábbi, észlelésen alapuló forgalombecslés, amelyek az igavonó állatok számának meghatározására irányultak, mivel azt a szállított teher nagyságával arányosnak tartották. Ez azonban módszerében oly mértékben eltér a későbbi forgalom felvételektől, hogy vitatható mennyire tekinthető a hazai forgalomszámlálások elődjének. Ma azon a nézeten vagyunk, hogy ezek a korai felvételek csak, mint történeti előzmények vehetők figyelembe. Minthogy abban az időben a közúti forgalom kizárólag állati erővel vont járművek forgalmából állt, a forgalom sűrűsége az egyes útvonalak fontosságának értékmérője volt. Hamarosan megjelentek azonban a géperejű járművek. Éppen ez tette szükségessé a forgalomszámlálás oly értelmű kibővítését, hogy a járművek számán kívül azok jellegét, az állati és géperejű járművek súlyviszonyait is észlelés tárgyává tegyék. Ez vezetett az évi forgalomszámlálás elrendeléséhez. Majd 1934-ben kijelölték Magyarország főközlekedési úthálózatát (4 800 km), amelyet követően az úthálózat akkori elvek szerinti korszerű kiépítése követett. Mivel a közúti igazgatás nem nélkülözhette a részletes forgalomszámlálás nyújtotta statisztikai adatokat az évben újabb forgalomszámlálás eszközöltetett ban kezdődött, majd 1963-ban, 1970, 1975, 1980 években történt országos kiterjedésű forgalomszámlálás. Az 1985-ben esedékes felvételt években hajtottuk végre, illetve az 1990 évi számlálás is 1990-től 1992-ig tartott. Ezek jelentették az áttérést a mai rendszerű forgalomszámlálásokra től kezdődően gördülő rendszerű forgalomfelvételre álltunk át, ami azt jelenti, hogy az ország úthálózatának 1/5 részén folyik egy időben felvétel (a minden évben esedékes forgalom figyelemmel kísérés mellett) az úthálózat 4/5 részére pedig számított forgalmi adatok állnak rendelkezésre. A gördülő forgalomszámlálási rendszer bevezetésével a teljes körű forgalomszámlálás egymást követő 5 éves ciklusokban történik. Az egyes évek számlálóállomás terveit, a gördülő számlálás ütemezését a központilag megadott irányelvek alapján, a Magyar Közút Zrt. (korábban Kht.) megyei területi igazgatóságai állítják össze. A gördülő rendszer bevezetésével lehetővé vált, hogy a szakma minden évben rendelkezzen (szinte) az egész országos közúthálózatra vonatkozó forgalmi adatokkal, országos és megyei összesítésekkel. A keresztmetszeti forgalomszámlálások két fő és egymással szervesen összefüggő eleme a közúti forgalom figyelemmel kísérése és a mellékállomási programmal bővített átfogó forgalomszámlálás. A gördülő forgalomszámlálás tizennegyedik ( ) évének eredményeit az előző évekhez hasonlóan, kétkötetes kiadványban tesszük közzé. A közölt éves átlagos napi forgalmi adatok az országos úthálózat 1/5 részére, továbbá a figyelemmel kísérési keresztmetszetekre a évi forgalomfelvételek eredményei, míg 4/5 országrészre forgalomváltozási tényezők alkalmazásával felszorzott adatok. A becsléshez alapadatként a évi gördülő" rendszerű forgalomszámlálás adatait használtuk. A évi forgalomfelvétel a évi felvételek egy részével együtt, egy folyamatban került végrehajtásra, a felvételi ciklus 2008 júliusától június végéig tartott. A évi felvételek további újdonsága az OHS állomástípus bevezetése, amiről a fejezetben bővebben szólunk. 1

5 A következő táblázatokban megadunk néhány, - a gördülő rendszerű forgalomszámlálás tizenharmadik évére jellemző - paramétert, részben útkategóriákra, részben megyékre vonatkozóan, továbbá országosan. Megjegyzés: A táblázatok tartalmazzák mindazon utak, útszakaszok összes hosszát, számlálóállomások db számát, amelyekre a kiadvány mért, felszorzott vagy becsült forgalmat közöl. A évi forgalomfelvétel fıbb adatai Számlálásba bevont Számlálási útszakasz úthossz (db) átlagos hossz (km) mért felszorzott becsült összesen (km) Autópálya 911, ,7 Autóút 205, ,3 I. rendő fıút 2 145, ,6 II. rendő fıút 4 447, ,4 Fıúthálózat 7 709, ,2 Összekötı út , ,4 Bekötı út 4 563, ,2 Állomáshoz vezetı út 481, ,6 Csomóponti ág 452, ,6 Pihenı út 102, ,4 Összekötı- és mellékutak , ,0 Országos közúthálózat , ,2 2

6 Megye Számlálási összesítı közútkezelınként Számlálásba bevont úthossz Számlálási útszakasz (db) átlagos hossz (km) mért felszorzott becsült összesen (km) Autópálya kezelı ,5 Baranya megye ,2 Bács-Kiskun megye ,2 Békés megye ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,5 Csongrád megye ,1 Fejér megye ,7 Gyır-Moson-Sopron megye ,5 Hajdú-Bihar megye ,9 Heves megye ,2 Komárom-Esztergom megye ,1 Nógrád megye ,2 Pest megye ,7 Somogy megye ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,5 Jász-Nagykun-Szolnok megye ,3 Tolna megye ,4 Vas megye ,5 Veszprém megye ,1 Zala megye ,2 Országosan összesen ,7 3

7 A számlálóállomások db állomás-típusonként és útkategóriánként F F F F F FCS FCS FCS FCS FCS M1 M1 M1 M1 M1 M1 FIKT J M1 +A +J +JA +W +WA +A +J +JA +W +WA +A +J +JA +W +WA -OH M2 OH OHS Összesen Autópálya Autóút Elsırendő fıút Másodrendő fıút Fıúthálózat Összekötı út Bekötı út Állomáshoz vezetı Csomóponti út ág Pihenı út Összekötı- és mellékutak Országos közúthálózat

8 A számlálóállomások db állomás-típusonként, közút kezelık szerint Megye F F F F F FCS FCS FCS FCS FCS M1 M1 M1 M1 M1 M1 FIKT J M1 +A +J +JA +W +WA +A +J +JA +W +WA +A +J +JA +W +WA -OH M2 OH OHS Összesen Autópálya kezelı Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Országosan összesen

9 2. A forgalomszámlálás alapelve Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálást a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mintavételi eljárással (az ún. sampling módszer alkalmazásával) hajtják végre. Alapvető célkitűzés az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) meghatározása. Ehhez ismerni kell a forgalom napi, heti és havi ingadozásának törvényszerűségeit, melyeket a törvényszerűségi állomásokon, hosszabb ideig tartó forgalomszámlálással határoznak meg. A számlálási módszer lehetővé teszi, hogy a forgalom időbeli ingadozásának ismeretében valamely keresztmetszetben az évi átlagos napi forgalmat viszonylag kevés adatból (kisszámú mintából, rövid ideig tartó számlálás eredményéből) megfelelő pontossággal és megbízhatósággal lehessen meghatározni. 3. A forgalomszámlálási adatok feldolgozása 3.1 A forgalomszámlálási módszer alapképlete Az utazási szokások ritmusát napi, heti és éves periódussal lehet jellemezni. Az a felismerés, hogy ez a három periódus felel meg a közúti forgalom időbeli lefolyása törvényszerűségeinek, vezetett a sampling módszer alapképletének felállításához. Valamely útkeresztmetszetben az évi átlagos napi forgalom (Q) értéke egy évre vonatkoztatva a következő képlettel becsülhető meg: Q j = q x,ho,nt,j * a x,jelleg2,ho,nt,j * b jelleg1,ho,nt,j * c jelleg1,ho,j E számítási módszer alkalmazásával a rövid idő alatt megszámlált forgalom - megfelelő tényezőkkel felszorozva - évi átlagértékké számítható át. A képletben szereplő jelölések jelentése a következő: q - a forgalom mennyiség mintája: meghatározott 'x' napszakban megfigyelt forgalom a - napszaktényező: a teljes napi (24 órás) forgalom és egy adott 'x' napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. A forgalom egy napon belüli ingadozásait fejezi ki. Ha az 'x' napszak forgalmát megszorozzuk az 'a' napszaktényezővel, megkapjuk a teljes nap forgalmát. b - napi tényező: a heti (havi) átlagforgalom és a napi forgalom arányát kifejező viszonyszám. A napi forgalom egy héten belüli ingadozásait jellemzi. Ha egy adott 'nt' naptípusú nap forgalmát megszorozzuk a 'b' napi tényezővel, megkapjuk az adott hét (hónap) átlagfogalmát. c - havi tényező: Az egyes naptípusok évi és havi átlagforgalmának arányát kifejező viszonyszám. A havi átlagforgalom egy éven belüli ingadozásait fejezi ki. Ha egy adott hónap átlagforgalmát megszorozzuk a 'c' havi tényezővel, megkapjuk az évi átlagos napi forgalmat. x - napszak: A napnak adott kezdő- és végórák közötti szaka. ho - hónap: Az év adott hónapja. nt - naptípus: A hét napjait 5 csoportba soroltuk (hétfő, kedd-szerda-csütörtök, péntek, szombat, vasárnap). jelleg1 A forgalom éves és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás jelleg2 A forgalom napi lefolyásának jellege szerinti besorolás. j járműosztály: Az utakon haladó járműveket osztályokba soroltuk. 6

10 Az alapképlet szerkezetéből és a benne szereplő fogalmak definíciójából következik, hogy a forgalom volumen mintáját és a forgalom-lefolyási tényezőket egymástól eltérő típusú számlálóállomások számlálási adataiból kell megállapítani. - A forgalom volumen mintáját az úgynevezett mellékállomásokon végzett, rövid időtartamú számlálással nyerjük. - A forgalom-lefolyási tényezők meghatározásához viszont kisebb számú számlálóállomáson (a törvényszerűségi állomásokon) tartós számlálásokat kell végezni. Az alapképlet használatánál a forgalom volumen mintáját és a forgalom-lefolyási tényezőket egymáshoz kell rendelni, a forgalomjelleg és a számlálás időpontja (hónap, naptípus, óraköz) alapján. A forgalomjelleg meghatározási módjára a későbbiekben térünk ki. A forgalom-lefolyási tényezők meghatározásánál külön kezeltük a következő járműfajtákat: személygépkocsi, autóbusz (egyes és csuklós), közepesen tehergépkocsi, összes tehergépkocsi (közepesen,, pótkocsis, nyerges és speciális), motorkerékpár (segédmotoros kerékpárokkal együtt), kerékpár és lassú járművek. Mivel a forgalomszámlálás során alkalmazott automaták egy része csak az összes jármű darabszámot képes érzékelni, ezért a mért jármű darabszámot a mérőhelyekkel azonos keresztmetszetben működtetett kézi üzemű számlálóállomások adatai alapján kellett járműosztályokra átszámítani. Ugyancsak a kézi kiegészítő számlálások segítségével állapítottuk meg azon járműkategóriák részarányát, amelyeket a különböző járműosztályozó automaták nem képesek érzékelni. 3.2 Az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) számítása Egy adott közúti keresztmetszet forgalmának napi átlagértékét több különböző időpontban számlált forgalom volumen mintából számítjuk, az előző pontban ismertetett alapképlet szerint. Megjegyezzük, hogy mivel az adott hónapon belüli hetek átlaga közelítően azonos a havi átlaggal, külön heti tényezőt a módszer nem tartalmaz. Legmegbízhatóbb értéknek az ismétlések számtani közepét tekintjük. Az ismétlések a pontosság fokozását szolgálták azzal, hogy csökkentik a forgalmi terhelés reprezentációjának - rövid számlálások folytán előálló - hibáját. Az átlagos napi forgalom értéke n számú ismétlés esetén a következő képlettel számítható: n 1 ÉÁNF =, ahol: j Q j,i n i= 1 ÉÁNF j - a j-edik járműosztály évi átlagos napi forgalma [j/nap] i - az ismétlés (mintavétel) sor n - az ismétlések (mintavételek) Q j,i - a j-edik járműosztály i-edik forgalmi mintájából számított átlagos napi forgalom [j/nap] j - a járműosztály sor 7

11 A forgalomszámlálások végrehajtására és az átlagos napi forgalmi értékek számítására vonatkozóan, mintegy összefoglalásként kiemeljük a következőket: - A sampling-módszerrel végzett átlagérték-becslést a módszer szisztematikus hibája és a forgalom volumen mintájának reprezentáció-hibája terheli. A szisztematikus hiba a forgalom-lefolyási tényezőknek szintén reprezentatív mintavétellel végzett meghatározásából és az egyenként meghatározott értékek átlagosítással történő általánosításából adódik. A forgalmi terhelés reprezentáció-hibáját a forgalom véletlen ingadozásai okozzák. Ennek csökkentésére kell az átlagos napi forgalom számításához többször ismételt, rövid időtartamú számlálásokat tartani. - A forgalom nagysága valamely éven belül az idő függvényében változik, ezért a forgalomlefolyás törvényszerűségeit kifejező tényezőket (törvényszerűségi szorzókat) több hónap számlálási eredményeiből kell levezetni. - A forgalom időbeli lefolyásában mutatkozó különbségek a forgalom jellegétől függnek. A forgalomlefolyás törvényszerűségei - azonos forgalomjellegű számlálóhelyeken - közel azonosnak tekinthetők. - A forgalomlefolyás törvényszerűségeinek vizsgálatát különböző forgalomjellegű és fekvésű számlálóállomások telepítésével kell biztosítani. - A forgalom volumen mintáját - a hétvégi és hétköznapi forgalom eltérő volta miatt vasárnapokon és munkanapokon kell felvenni, és a reprezentáció hibáját ismétlésekkel kell csökkenteni. - A tehergépkocsi forgalom hétköznapi nagysága, sőt a havi átlaga is viszonylag kismértékű ingadozást mutat. Tehergépkocsi forgalom átlagos napi forgalmának hétvégi forgalmi mintavétel alapján történő meghatározása csak akkor javasolt, ha a 'b' tényező használatát el tudjuk kerülni (teljes heti mintavétel esetén). - A forgalomszámlálások - pontosabb eredményhez vezető - célszerű időpontja az április és október hónapok közötti időszak. 3.3 A forgalomjelleg meghatározása A számlálási adatok feldolgozásakor a törvényszerűségi tényezők kiválasztásához meg kell állapítani a számlálóállomás forgalomjellegét. A keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszerének felülvizsgálata során 1996, 2001, 2005 években módosították a forgalomjelleg meghatározásának módját. Az új módszer a korábbitól következőkben tér el: - A forgalomjelleget nem csupán a személygépkocsi forgalom szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes motoros forgalom figyelembevételével határozzuk meg. - Az új besorolásnál az egyes állomások forgalomjellege utak illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra. Az új rendszerben 8+3 forgalomjelleg kategóriát különböztetünk meg; jelölésük egy betű és egy számjeggyel (a-h és 1-3) történik. Az egyes csoportok részletesebb leírását, illetve a kategóriákba sorolás főbb szempontjait a 2. sz. melléklet tartalmazza. 8

12 A törvényszerűségi állomások évi adataiból számított törvényszerűségi tényezőket, - (melyeket külön kiadvány tartalmaz), - már e 8+3 forgalomjelleg kategóriára adtuk meg. 4. A számlálóállomások típusai és működésük 4.1 Főállomások (F) A főállomások hálózata mintegy 130 állomást tartalmaz. A főállomásokon havi 1, ezen belül a csúcsóra (FCS) állomásokon havi 2 hetes mérést kell elvégezni. Az előírt mérési program teljesítése esetén lehetséges a csökkentett kézi kiegészítő program szerinti számlálás. 4.2 Mellékállomások (M) Elsőrendű (M1) mellékállomások Az M1 (csak kézi üzemeltetésű) állomások számlálási programja forgalomjellegtől függően a-c jelleg esetén 3 nap, d-h jelleg esetén 5 nap, 1 vagy 2 nyári (július vagy augusztus) hétköznap, 1 vagy 2 tavaszi/őszi hétköznap és 1 nyári vasárnap Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomások Az automata üzemeltetésű mellékállomások számlálási programja a-c forgalomjelleg esetén évi 2 * 1 hét mérés, d-h jelleg esetén évi 4 * 1 hét mérés, továbbá 2 napos kézi kiegészítő számlálás. A mérési programot tavasztól őszig, míg a kézi számlálást 1 tavaszi (április vagy május) és 1 nyári hétköznapon (július vagy augusztus) kell megtartani Másodrendű (M2) mellékállomások Az M2 állomások számlálási programja forgalomjellegtől függően a-c jelleg esetén 2 nap, d-h jelleg esetén 4 nap kézi számlálás, április és szeptember hónapok között egyenletesen elosztva. A kézi számlálások időtartama valamennyi állomáson napi 12 óra volt, 6-18 óra között. A kézi számlálásoknál alkalmazott járműosztályozás a következő: 1. Személygépkocsi Személygépkocsi vontatmánnyal vagy anélkül, kisautóbusz 9 férőhely alatt. 2. Kistehergépkocsi Tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3.5-tonnánál. 3. Egyes autóbusz KRESZ szerint meghatározott (kivéve a 9 férőhely alattiakat) 4. Csuklós autóbusz A KRESZ szerint meghatározott több tagú autóbusz. 5. Közepesen tehergépkocsi tonna közötti össztömegű kéttengelyes tehergépkocsi 6. Nehéz tehergépkocsi 7.5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes tehergépkocsi pótkocsi vagy vontatmány nélkül. 9

13 7. Pótkocsis tehergépkocsi Két- vagy három tengelyes tehergépkocsi pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva). 8. Nyerges szerelvény Nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény a KRESZ szerint meghatározva. 9. Speciális jármű Hat- vagy ennél több tengelyes speciális járművek. 10. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 11. Kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 12. Lassú jármű (fogat, traktor) Lassú jármű és mezőgazdasági vontató (a KRESZ szerint meghatározva). 4.3 A forgalomszámláló automaták mérőhelyei A fixen telepített automatikus mérőhelyek legnagyobb részén, mintegy 70 %-án a járműdarab érzékelése elvén működő MINILOOP automata üzemel. Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás korszerűsítése során között jelentős előrelépés történt az automatizálás terén is. Világbanki hitel segítségével angol gyártmányú, ADR-2000 típusú járműosztályozó automatákat szereztek be, melyek a tengelyelrendezés alapján különböztetik meg a járműosztályokat. Ezekkel az eszközökkel, - néhány kivételtől eltekintve -, a főállomásokon végeztetnek méréseket a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Megyei Területi Igazgatóságai. Ugyancsak világbanki hitelből finanszírozva bővült az automata park a francia fejlesztésű Hestia típusú (Weigh- in-motion, WIM) dinamikus tengelysúlymérő berendezésekkel között az M1, M3, M5 és M7 autópályán, illetve elsősorban ezek alternatív úthálózatán ÚTINFORM-os valamint közútkezelői finanszírozásban a Mikros Systems által gyártott Raktel-8000 típusú forgalomszámláló és járműosztályozó automaták kerültek telepítésre óta QLD-6CX (Mikrobit) típusú automaták is üzemelnek a hálózaton. Az országos közúthálózat mintegy 60 keresztmetszetében gyakorlatilag folyamatos üzemmel működnek a mérőhelyek. Az autópálya társaságok saját, esetenként egyéb informatikai rendszerekkel ötvözött forgalomszámláló rendszereket üzemeltetnek, ilyen például a Marabu az M0 körgyűrűn és az M1-M7 budapesti szakaszán, valamint a MAESTRO az M3 autópályán. 4.4 Országhatár állomások Az országhatár állomások forgalmát a határőrség folyamatosan figyeli, ezeket az adatokat közvetlenül a határőrségtől kapjuk meg, 4 járműtípusra (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és tehergépkocsi). A schengeni határokon belül ez a megfigyelés december 21.-én megszűnt. Ennek pótlására a évtől kezdődően OHS (országhatár Schengen) jelű forgalomszámláló állomásokat vezettünk be, amelyeknek az elhelyezkedését a mellékelt térképen bemutatjuk. A korábbi OH jelű állomások közül mindazok, amelyek a nem schengeni határokon (külső határok) találhatók, továbbra is ugyanolyan módon és formában üzemelnek és szolgáltatják az adatokat is. Az adatszolgáltató szervezet azonban megváltozott, a korábbi Határőrség Országos Parancsnoksága utódjaként az ORFK Határrendészeti Főosztályától kapjuk ezeket az adatokat. 10

14 11

15 5. A tényleges forgalomváltozási tényezők előállításának módja A felszorzásnál alkalmazott tényleges forgalomváltozási tényezőket egy vizsgálatsorozat eredményeként határoztuk meg. Megvizsgáltuk a mintegy 800 db figyelemmel kísérési állomás 2007 és közötti forgalomfejlődési tényezőit járműosztályonként, országosan, valamint útkategóriák és régiók szerinti bontásban. A fejlődési tényezők eloszlását grafikonokban ábrázoltuk: A kiugró értékeket megvizsgáltuk és amennyiben úgy találtuk, hogy ennek oka adathiba (akár tavalyi, akár idei) vagy az adott régió vagy útkategória fejlődésére egyébként nem jellemző speciális ok (pl. elkerülő út miatti forgalomátrendeződés), azokat a további számításokból kihagytuk. Kihagytuk a vizsgálatból az országhatár állomásokat is, mivel azok forgalomfejlődése jelentősen eltérhet a belső úthálózat forgalmának fejlődésétől. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az egyes járműosztályok forgalomváltozási tényezőit milyen bontásban állítottuk elő: - Összes személygépkocsi - Szóló tehergépkocsi - Szerelvény tehergépkocsi - Összes autóbusz - Motorkerékpár - Kerékpár - Lassú járművek 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória és 7 régió szerint 3 útkategória szerint 3 útkategória szerint 2 útkategória szerint országos átlag Az útkategóriák figyelembevételénél a következő összevonásokat alkalmaztuk: autópályák és autóutak, I. és II. rendű főutak, összekötő,- és mellékutak (bekötő, és állomáshoz vezető utak). A megyénként és azon belül főutakra (I. és II. rendű főutak), összekötő,- és mellékutakra vonatkozó, összevont járműosztályonkénti tényezőkkel felszoroztuk évről évre azoknak az állomásoknak az adatait, amelyek nem üzemeltek évben. A főutakon összehasonlítottuk egymással a mért és felszorzott forgalmakat és forgalomfejlődéseket, és ahol jelentős eltérést tapasztaltunk a megyei átlagtól az útvonal forgalomfejlődésében, ott az adott útvonal forgalomfejlődését vettük figyelembe. 12

16 6. A közzétett adatok 6.1 Az évi átlagos napi forgalom című táblázat A táblázat a következő adatokat tartalmazza: közút, útkategória megnevezése megye megnevezése számlálóállomás szelvénye (km + m) számlálóállomás érvényességi szakaszának határszelvényei (km + m) számlálóállomás érvényességi szakaszának kezdő- és vég OKA csomóponti azonosítói érvényességi szakasz hossza (km) számlálóállomás fekvése: K - külső L - lakott forgalomjelleg betű- és számjele számlálóállomás típusa: részletesen lásd a 9. oldalon forgalmi sávok a számlálás keresztmetszetében; ahol a két irányban eltérő a sávszám, ott a + jelet használjuk (pl. 2+1) utolsó számlálás éve az adat forrása: mért: évi számlálás eredménye felszorzott: - korábbi évi számlálás eredményéből felszorzott becsült: szomszédos állomások forgalmaiból vagy modellezéssel megbecsült forgalom a számlált napok : a évi forgalomfelvételek (kézi és gépi) feldolgozásra alkalmas napjainak db pontosság (+/- %) az összes forgalom (j/nap) konfidencia intervalluma 90 %-os valószínűségi szinten. a számlálóállomás kapacitás a 'Közutak tervezése' című útügyi műszaki előírás (ÚT ) 1.3 táblázata szerinti eltűrhető forgalomnagyság (E/ó) kapacitáskihasználás a mértékadó óraforgalom (MOF 50 ) és az eltűrhető forgalomnagyság hányadosa (%) Σ forgalom (j/nap, E/nap): a táblázatban szereplő 12 járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, Σ motoros forgalom (j/nap, E/nap): az és 12. járműosztály ÉÁNF értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, motoros forgalom (j/nap, E/nap): a 3., 4., 6., 7., 8. és 9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban és személygépkocsi egységben, pályaszerkezet méretezési forgalom (ÁNET, Et/nap) mely segítségével egyszerűen képezhető a tervezési forgalom (TF). 13

17 A "pályaszerkezet méretezési forgalom" a GKM által kiadott "Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése" című, ÚT :2005 számú Útügyi műszaki előírás szerinti egységtengely értéket (ÁNET) adja meg: (4.3 számú képlet) N ( ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e ) ÁNET= z r s f, ahol: a a n n p p ny ny ÁNET z = 1,5 r s f N ÁNF a ÁNF n ÁNF p ÁNF ny e a e n e p e ny - az egységtengelyek átlagos napi áthaladási egy sávban egy irányban [egységtengely/nap] - a 115, 180 és 190 kn-os tengelyek többlet fárasztó hatását veszi figyelembe - irányszorzó; értékét 0,5-nek vettük fel. - sávszorzó; az ÚT :2005 Útügyi műszaki előírás szerint - az összevont járműosztály forgalomfejlődési szorzója az ÚT :2005 Útügyi műszaki előírás szerint - autóbusz forgalom, jármű/nap - tehergépkocsi forgalom, jármű/nap - pótkocsis tehergépkocsi forgalom, jármű/nap - nyerges szerelvény forgalom, jármű/nap - autóbusz járműátszámítási szorzója (1,3) - tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (0,6) - pótkocsis tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (1,6) - nyerges szerelvény járműátszámítási szorzója (1,7) Σ tehergépkocsi (j/nap): a 5-9. sz. oszlopok értékeinek az összege természetes mérőszámban, a 12 járműosztály ÉÁNF értékeit az 1-12-ig terjedő oszlopokban közöljük természetes mérőszámban. Megjegyzés: a kerékpárforgalmak oszlopában a * jelölés, mely a számlálási keresztmetszetre vonatkozik, párhuzamos kerékpárút, vagy kerékpársáv létére utal. A táblázatokban az adatokat útkategóriánként és azokon belül növekvő útszám és szelvényszám szerinti sorrendben adjuk meg. A közölt megyei és útvonal átlagértékek az útszakaszon, útvonalon lévő számlálóállomások forgalmi adatainak érvényességi szakaszaik hossza szerint súlyozott átlagértékei. 14

18 6.2 A közúthálózat útkategóriák szerinti átlagos napi forgalma és forgalmi teljesítménye A táblázat a közúthálózat átlagos napi forgalmi adatait és a forgalom összesített teljesítményadatait tartalmazza - járműosztályonként - országosan és megyei bontásban. Az átlagos napi forgalom adatait járműdarab (j) mértékegységben, %-os összetételben és személygépkocsi egységben (E) is megadjuk. 6.3 A közúthálózat forgalomterhelési osztályközök szerinti megoszlása A táblázat a közúthálózat - személygépkocsi egységben kifejezett - forgalmi terhelésének megoszlását tartalmazza országosan, illetve megyei bontásban. A kimutatás az egyes számlálóállomások ÉÁNF (E/nap) adatai alapján, az érvényességi hosszak forgalomterhelési osztályközökbe sorolásával készült. A számítás elvégzéséhez felvett forgalomterhelési osztályközök a következők: Sorszám Személygépkocsi egység (E) felett 15

19 Egységjármű szorzók 1. sz. melléklet Járműtípus K (külterület) Számlálóállomás fekvése L (lakott terület) 1. személygépkocsi 1,0 1,0 2. kistehergépkocsi 1,0 1,0 3. egyes autóbusz 2,5 1,8 4. csuklós autóbusz 2,5 2,5 5. közepesen tehergépkocsi 2,5 1,4 6. tehergépkocsi 2,5 1,8 7. pótkocsis tehergépkocsi 2,5 2,5 8. nyerges szerelvény 2,5 2,5 9. speciális jármű 2,5 2,5 10. motorkerékpár + segédmotoros kerékpár 0,8 0,7 11. kerékpár 0,3 0,3 12. lassú járművek 2,5 2,5 16

20 Az egyes forgalomjellegek leírása 2. sz. melléklet Az éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg1) Jelleg 1 a b c d e f g A kategóriába tartozó főbb utak, jellemző útszakaszok leírása Nagyvárosok átkelési szakaszai, M0 autóút, 4 sz. főút Debrecen és az országhatár között, 10 sz. út (Dorog után), 44 sz. út (Szarvas és Békéscsaba között), 13, 26, 45, 47 sz. utak (kivéve Berettyóújfalu és Szeghalom közötti szakaszt), 51 sz. út (Dunapataj és Baja között), 54, 74 sz. utak (Nagykanizsa és Zalaegerszeg között), 86 sz. út (Körmendtől), 405, 442 sz. főutak Elővárosi jellegű szakaszok, autópályák és főutak nagyvárosi bevezető szakaszai, 6 sz. főút, 86 sz. főút Körmendig, 10 sz. főút Dorog előtt, 32 sz. főút Jászberény és Szolnok között, 36, 83, 451, 471 sz. főutak Átlagos forgalmú utak: M1, M3 autópálya, kivéve a nagyvárosi bevezető szakaszokat, és az M1 autópálya Győr utáni szakaszát, M5 autópálya Kecskemétig, 3, 5 sz. főutak (kivéve nagyvárosi és elővárosi szakaszokat), 8 sz. főút Körmendig, 41 sz. főút a 49 sz. főút és országhatár között, 22, 23, 31 sz. főutak, 51 sz. főút Dunapatajig, 491, 811 sz. főutak M5 autópálya Kecskemét és Szeged (55. sz. főút) között, M15 autóút, 14, 43, 27 sz. főutak, 55 sz. főút Mórahalom és Baja között, 2, 44, 49 sz. főutak országhatárhoz vezető szakaszai Jelentősebb hétvégi, üdülő és idegenforgalmat lebonyolító utak. M1 autópálya Győr és országhatár között, M7 autópálya az M0 autóút és Székesfehérvár között, 7, 67 sz. utak Balatonhoz vezető szakaszai, 33 sz. főút Hortobágyig, 42 sz. főút Balatoni körüli utak, kivéve a 7 sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti, és a 71 sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakaszát, 82. sz. főút az M1 autópályáig, 84. sz. főút 71 és 8 sz. főutak között Kimagaslóan nagy arányú nyári forgalmú, Balaton körüli utak, útszakaszok 7. sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti és 71. sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakasza Júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest legfeljebb 1,20 1,20-1,50 között Nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 0,75 0,75-0,85 között nagyobb, mint 0,85 legfeljebb 1,00 nagyobb, mint 1,00 1,50-1,70 között - nagyobb, mint 1,70-17

21 Jelleg 1 A kategóriába tartozó főbb utak, jellemző útszakaszok leírása Júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest Nyári vasárnapi és nyári hétköznapi forgalom hányadosa h Hegyvidéki üdülőforgalmat lebonyolító utak - - A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellegek (Jelleg2) Jelleg 2 A kategóriába tartozó főbb utak, útszakaszok, leírása 1 nagyarányú nemzetközi forgalmat lebonyolító főutak, illetve szakaszaik 2 összes egyéb út, mely nem tartozik az 1 vagy 3 jellegbe 3 Nagyobb városok belterületén fekvő utak, 7, 21, 22, 24, 32, 34, 38, 40, 51, 71,74, 83 sz. főutak egyes szakaszai, 311, 445, 541, 542 sz. főutak, üdülőterületeken lévő utak, alsóbbrendű utak Az esti + éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon Jelentős nagyobb mint 29% Átlagos 21 és 29% között Kicsi legfeljebb 21% 18

22 Közút Megye szelvénye [km] érvényességi szakaszának A számlálóállomás határszelvényei OKA csomópont hossza típusa [km] [km] kezdő vég [km] M1 autópálya Pest megye R130001A R130881B 4,207 K b 2 F+JA mért 366 1,1% 1002 M1 autópálya Pest megye R130881B R130003C 10,344 K b 1 M1+J mért 366 2,0% 3982 M1 autópálya Pest megye R130003C R070004A 2,88 K c 1 M1+J mért 366 0,9% 3062 megyei átlagérték 17,431 M1 autópálya Fejér megye R130063B R070004A 9,141 K c 1 M1+J mért 366 0,9% 3062 M1 autópálya Fejér megye R070004A R110007A 11,922 K c 1 M1+A mért 366 1,1% 3030 megyei átlagérték 21,063 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R070005E R110011A 9,602 K c 1 M1+A mért 366 1,1% 3030 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110011A R110013A 6,272 K c 1 F+JA mért 366 0,9% 1004 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110013A R110018A 18,075 K c 1 M1+J mért 284 1,3% 3107 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R110018A R080021A 15,657 K c 1 M1+J mért 357 1,1% 3108 M1 autópálya Komárom-Esztergom megye R080021A R080021C 0,026 K c 1 M1+J mért 366 3,1% 3005 megyei átlagérték 49,632 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080021A R080023B 5,616 K c 1 M1+J mért 366 3,1% 3005 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080023B R080029A 12,713 K c 1 M1+J mért 365 1,3% 3015 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080029A R080031A 10,403 K c 1 F+J mért 346 1,2% 1092 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080031A R080036A 36,48 K e 1 M1+A mért 286 2,4% 3022 M1 autópálya Győr-Moson-Sopron megye R080036A S ,23 K e 1 M1+A mért 96 1,5% 3102 megyei átlagérték 71,442 útvonal átlagérték 159,568 M3 autópálya Budapest R010041E R010042A 1,36 K b 2 M1+A mért 313 1,5% 3360 M3 autópálya Budapest R010042A R131004H 1,595 K b 2 FIKT 6 becsült megyei átlagérték 2,955 M3 autópálya Pest megye R131004B R131004H 0,339 K b 2 FIKT 6 becsült M3 autópálya Pest megye R131004H R130045D 13,784 K b 2 J mért 282 1,4% 1903 M3 autópálya Pest megye R130045D R100053A 22,454 K c 2 F+JA mért 364 0,8% 1006 megyei átlagérték 36,577 M3 autópálya Heves megye R130051B R100054A 4,457 K c 2 F+JA mért 364 0,8% 1006 M3 autópálya Heves megye R100054A R100059A 15,199 K c 1 M1+A mért 254 2,0% 3354 M3 autópálya Heves megye R100059A R100061A 8,201 K c 1 M1+A mért 280 2,2% 3134 M3 autópálya Heves megye R100061A R100064A 12,053 K c 1 M1+A mért 279 1,9% 3139 M3 autópálya Heves megye R100064A R100066A 13,247 K c 1 M1+A mért 259 2,2% 3135 M3 autópálya Heves megye R100066A R100067A 10,598 K c 1 M1+A mért 316 2,3% 3137 M3 autópálya Heves megye R100067A R050078A 10,982 K c 1 M1+A mért 10,0% 3265 megyei átlagérték 74,737 M3 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R100076D R050082B 25,811 K c 1 M1+A mért 10,0% 3265 M3 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R050082B R090087A 17,724 K c 1 F+A mért 188 1,9% 1021 megyei átlagérték 43,535 M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R050086B R090089A 6,74 K c 1 F+A mért 188 1,9% 1021 M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R090089A R093501A 11,257 K c 1 M mért 22 1,6% 3355 M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R093501A R093001A 16,558 K a 1 FIKT mért 2,0% 3769 M3 autópálya Hajdú-Bihar megye R093001A R153006A 11,486 K a 1 FIKT mért 10,0% 3770 megyei átlagérték 46,041 M3 autópálya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye R093004B R150362A 12,564 K a 1 FIKT mért 10,0% 3770 M3 autópálya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye R150362A R150909G 6,422 K c 1 M1+J mért 293 1,4% 3526 megyei átlagérték 18,986 útvonal átlagérték 222,831 M30 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R050082E R050094A 11,509 K b 2 M1+A mért 261 1,6% 3266 M30 autópálya Borsod-Abaúj-Zemplén megye R050094A S052271A 10,275 K b 2 M mért 19 1,3% 3356 megyei átlagérték 21,784 útvonal átlagérték 21,784 M35 autópálya Hajdú-Bihar megye R093501A R093502B 13,494 K a 2 M1+J 4 felszorzott 10,0% 3766 M35 autópálya Hajdú-Bihar megye R093502B R093503A 9,805 K a 2 M1+J 4 felszorzott 10,0% 3767 M35 autópálya Hajdú-Bihar megye R093503A R093504E 11,894 K a 2 M1+J mért 352 0,9% 3790 fekvése forgalom jellege forgalmi sávok utolsó számlálás éve adat forrása számlált napok pontosság (+/- %) 19

23 Pályasz. Összes Autóbusz Tehergépkocsi Motor- Lassú A forgalom forgalom gépkocsi gépkocsi egyes csuklós pótkocsis nyerges speciális pár Összes motoros Nehéz motoros Személy- Kis teher- Kerék- MOF kihasználás forgalom gépkocsi pár vek Összes forgalom méret. teher- közepes kerék- járműszámlálóállomás [E/ó] [E/ó] [%] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] (1)-(12) (1)-(10),(12) (3)-(4),(6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) Kerékpárút 20

24 Közút Megye szelvénye [km] érvényességi szakaszának határszelvényei OKA csomópont hossza [km] [km] kezdő vég [km] A számlálóállomás M35 autópálya Hajdú-Bihar megye R093504E R093506G 4,48 K a 2 M1+J 4 felszorzott 10,0% 3768 M35 autópálya Hajdú-Bihar megye R093506G R093507A 3,28 K a 2 M1+J felszorzott 15,0% 3527 megyei átlagérték 42,953 útvonal átlagérték 42,953 M43 autópálya Csongrád megye R061043B R061045A 2,085 K c 2 M mért 4 1,4% 3554 M5 autópálya Budapest V R010125A 3,271 K b 2 F+W felszorzott 10,0% 1904 M5 autópálya Budapest R010125A R131470A 3,768 K b 1 M mért 2 14,0% 3075 megyei átlagérték 7,039 M5 autópálya Pest megye M R131470A 0,982 K b 1 M mért 2 14,0% 3075 M5 autópálya Pest megye R131470A R130074A 8,777 K c 1 F+J mért M5 autópálya Pest megye R130074A R130075A 4,752 K c 1 F+W mért 361 1,0% 1939 M5 autópálya Pest megye R130074E R130078D 9,438 K c 1 M1+A mért 365 0,9% 3052 M5 autópálya Pest megye R130078D R130079H 8,648 K c 1 M1+A felszorzott 1,9% 3007 M5 autópálya Pest megye R130079H R030070A 4,983 K c 1 M1+A felszorzott 10,0% 3054 megyei átlagérték 37,58 M5 autópálya Bács-Kiskun megye M R030070F 9,637 K c 1 M1+A felszorzott 10,0% 3054 M5 autópálya Bács-Kiskun megye R030070F R030071A 6,489 K c 1 M felszorzott 10,0% 3254 M5 autópálya Bács-Kiskun megye R030071A R031040A 11,707 K c 1 M1+A mért 365 2,7% 3008 M5 autópálya Bács-Kiskun megye R031040A R031041A 5,06 K c 1 M1+A mért 2 14,0% 3009 M5 autópálya Bács-Kiskun megye R031041A R031045B 18,087 K e 1 M1+A mért 365 1,4% 3010 M5 autópálya Bács-Kiskun megye R031045B R031046A 4,894 K e 1 M mért 2 24,0% 3738 M5 autópálya Bács-Kiskun megye R031046A T ,882 K d 1 M1+J 4 felszorzott 10,0% 3739 megyei átlagérték 68,756 M5 autópálya Csongrád megye M R061090A 12,783 K d 1 M1+J 4 felszorzott 10,0% 3739 M5 autópálya Csongrád megye R061090A R061091B 7,344 K d 1 M1+J mért 365 1,8% 3740 M5 autópálya Csongrád megye R061091B R061043E 12,57 K d 1 M1+J mért 365 1,9% 3741 M5 autópálya Csongrád megye R061043E R061054B 6,415 K e 1 M1+J mért 365 2,5% 3742 M5 autópálya Csongrád megye R061054B R061055A 7 K f 1 M1+J mért 365 2,7% 3743 M5 autópálya Csongrád megye R061055A R061055E 0,648 K f 1 M1+J mért 365 2,9% 3744 M5 autópálya Csongrád megye R061055E H ,783 K f 1 OH mért 24,0% 77 megyei átlagérték 47,543 útvonal átlagérték 160,918 M6 autópálya Pest megye R130888G R131577A 3,211 L a 2 FCS+W mért M6 autópálya Pest megye R131577A R131578A 1,793 L a 2 FCS+W mért M6 autópálya Pest megye R131578A R131499B 2,779 L a 2 FCS+W mért M6 autópálya Pest megye R131499A R131500A 2,263 K a 2 M1+J mért 306 1,9% 3954 M6 autópálya Pest megye R131500A R131501A 4,019 K a 2 M1+J mért 306 1,7% 3955 M6 autópálya Pest megye R131501A R131501C 0,275 K a 2 M1+J mért 306 1,7% 3956 megyei átlagérték 14,34 M6 autópálya Fejér megye R131501C R071031A 5,119 K a 2 M1+J mért 306 1,7% 3956 M6 autópálya Fejér megye R071031A R071033A 10,625 K a 2 M1+W mért 306 1,4% 3957 M6 autópálya Fejér megye R071033A R071034A 5,372 K a 2 M1+J mért 306 1,4% 3958 M6 autópálya Fejér megye R071034A R071035A 4,87 K a 2 M1+J mért 306 1,4% 3959 M6 autópálya Fejér megye R071035A R071037A 6,781 K a 2 M1+J mért 306 5,0% 3960 M6 autópálya Fejér megye R071037A R071038A 5,778 K a 2 M1+J mért 306 1,4% 3961 M6 autópálya Fejér megye R071038A R071039A 2,288 K a 2 M1+J mért 306 1,5% 3962 M6 autópálya Fejér megye R071039A S ,224 K a 2 M1+W mért 306 1,5% 3963 megyei átlagérték 48,057 útvonal átlagérték 62,397 M7 autópálya Pest megye S R130094C 2,065 K b 2 J felszorzott 10,0% 3105 M7 autópálya Pest megye S R130094A 1,576 K b 2 J felszorzott 10,0% 3105 M7 autópálya Pest megye R130094A R130001A 2,992 K b 2 J felszorzott 15,0% 3001 M7 autópálya Pest megye R130001A R130095A 1,367 K c 2 M1+J felszorzott 10,0% 3156 M7 autópálya Pest megye R130095A R130883F 1,358 K c 2 FCS+J felszorzott 10,0% 1007 fekvése forgalom jellege típusa forgalmi sávok utolsó számlálás éve adat forrása számlált napok pontosság (+/- %) 21