A KÖZÚTI FORGALOM FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE BUDAPEST 2007

Átírás

1 A KÖZÚTI FORGALOM FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE 26 BUDAPEST 27

2

3 MAGYAR KÖZÚT ÁLLAMI KÖZÚTKEZELŐ FEJLESZTŐ MŰSZAKI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 124 Budapest, Fényes Elek u Tel.: , Fax: Témaszám megrendelőnél: K-7821/26 Témaszám vállalkozónál: 2/26 Megrendelő: Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. Megrendelő szakmai felelőse: Vállalkozó: Vállalkozó témafelelőse: Thurzó Gábor Hímes-Soft Bt. Koren Tamás Alvállalkozó: Alvállalkozó témafelelőse: Megrendelő e dokumentum felhasználására korlátlan felhasználói joggal rendelkezik.

4

5 Tartalomjegyzék Oldal 1. Előszó A számlálás alapelve A számlálási adatok feldolgozása A számlálási módszer alapképlete Az i átlagos napi (ÉÁNF) számítása A jelleg meghatározása A számlálóállomások típusai és működésük Törvényszerűségi (T) állomások Mellékállomások Elsőrendű (M1) mellékállomás Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomás Másodrendű (M2) mellékállomás Forgalomszámláló automaták mérőhelyei Országhatár állomások Közzétett adatok A 26. i átlagos napi Havi átlagos napi Csúcsóravizsgálat Külföldi gépjárművek forgalma Forgalomfejlődés vizsgálata...16 Az es és heti lefolyás szerinti jellegek (Jelleg1)...17 A napi lefolyás szerinti jellegek (Jelleg2)...17 Táblázatok 1. A 26. i átlagos napi Havi átlagos napi Csúcsóravizsgálat Külföldi gépjárművek forgalma Forgalomfejlődés vizsgálata 23 3

6

7 1. Előszó Az országos közúthálózaton folyó keresztmetszeti számlálás rendszeres időközönként biztosítja a fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési tevékenységek számára szükséges forgalmi adatokat. Magyarországon a forgalmi adatfelvételeknek 1927 óta működő, egységes rendszere alakult ki, folyamatos korszerűsítésekkel. A hazai számlálási rendszer szervesen összefüggő főbb elemei a következők: - országos átfogó keresztmetszeti számlálás - önkormányzati (korábban tanácsi) közúti keresztmetszeti számlálás - a közúti folyamatos figyelemmel kísérése - országos célforgalmi felmérés. A mintegy 3 km hosszúságú országos közúthálózaton ciklikusan ismétlődően kerül végrehajtásra az átfogó számlálás. Az országos közúti keresztmetszeti számlálások 198-ig ötenként követték egymást, és a felvételek egy ben történtek valamennyi megye közúthálózatán. Ezt követően az országos számlálások ( és között) háromes rotációs rendszerben kerültek lebonyolításra. Egy ben így 6-7 megye úthálózatán történt mellékállomási programmal bővített számlálás. A többi megyében ezekben az ekben csupán a figyelemmel kísérési program került végrehajtásra. Az országos számlálások közötti ekben, vel bezárólag a megyék csak a figyelemmel kísérési hálózaton végeztek forgalmi felvételeket ben a számlálási rendszer korszerűsítési folyamatához kapcsolódóan a figyelemmel kísérési hálózat felülvizsgálatra, illetve bővítésre került től kezdve már e hálózaton (a törvényszerűségi állomásokon, továbbá megyénként átlagosan 24 db mellékállomáson) történtek a számlálások és a mérések vel kezdődően az országos közúti keresztmetszeti számlálás úgynevezett gördülő rendszerben kerül végrehajtásra. A közúti figyelemmel kísérése e rendszernek szerves része. A gördülő rendszer bevezetésel a teljes körű számlálás lebonyolítása egymást követő 5 es ciklusokban történik. Egy-egy megye úthálózatának ente mintegy 1/5-én végeznek keresztmetszeti felvételeket. 5

8 2. A számlálás alapelve Az országos közúti keresztmetszeti számlálást nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mintavételi eljárással (az ún. sampling módszer alkalmazásával) hajtják végre. Alapvető célkitűzés az i átlagos napi (ÉÁNF) meghatározása. Ehhez ismerni kell a napi, heti és havi ingadozásának törvényszerűségeit, melyeket a törvényszerűségi állomásokon, hosszabb ideig tartó számlálással határoznak meg. A számlálási módszer lehetővé teszi, hogy a időbeli ingadozásának ismeretében valamely keresztmetszetben az i átlagos napi forgalmat viszonylag kevés adatból (kisszámú mintából, rövid ideig tartó számlálás eredményéből) megfelelő pontossággal és megbízhatósággal lehessen meghatározni. 3. A számlálási adatok feldolgozása 3.1 A számlálási módszer alapképlete Az utazási szokások ritmusát napi, heti és es periódussal lehet jellemezni. Az a felismerés, hogy ez a három periódus felel meg a közúti időbeli lefolyása törvényszerűségeinek, vezetett a sampling módszer alapképletének felállításához. Valamely útkeresztmetszetben az i átlagos napi (Q) értéke egy re vonatkoztatva a következő képlettel becsülhető meg: Q j = q x,ho,nt,j * a x,jelleg2,ho,nt,j * b jelleg1,ho,nt,j * c jelleg1,ho,j E számítási módszer alkalmazásával a rövid idő alatt megszámlált - megfelelő tényezőkkel felszorozva - i átlagértékké számítható át. A képletben szereplő jelölések jelentése a következő: q - a mennyiség mintája: meghatározott 'x' napszakban megfigyelt a - napszaktényező: a teljes napi (24 órás) és egy adott 'x' napszak forgalmának arányát kifejező viszonyszám. A egy napon belüli ingadozásait fejezi ki. Ha az 'x' napszak forgalmát megszorozzuk az 'a' napszaktényezővel, megkapjuk a teljes nap forgalmát. b - napi tényező: a heti (havi) átlag és a napi arányát kifejező viszonyszám. A napi egy héten belüli ingadozásait jellemzi. Ha egy adott 'nt' naptípusú nap forgalmát megszorozzuk a 'b' napi tényezővel, megkapjuk az adott hét (hónap) átlagfogalmát. c - havi tényező: Az egyes naptípusok i és havi átlagforgalmának arányát kifejező viszonyszám. A havi átlag egy en belüli ingadozásait fejezi ki. Ha egy adott hónap átlagforgalmát megszorozzuk a 'c' havi tényezővel, megkapjuk az i átlagos napi forgalmat. 6

9 x - napszak: A napnak adott kezdő- és végórák közötti szaka. ho - hónap: Az adott hónapja. nt - naptípus: A hét napjait 5 csoportba soroltuk (hétfő, kedd-szerda-csütörtök, péntek, szombat, vasárnap). jelleg1 - A es és heti lefolyásának jellege szerinti besorolás jelleg2 - A napi lefolyásának jellege szerinti besorolás. j - járműosztály: Az utakon haladó járműveket osztályokba soroltuk. Az alapképlet szerkezetéből és a benne szereplő fogalmak definíciójából következik, hogy a volumen mintáját és a lefolyási tényezőket egymástól eltérő típusú számlálóállomások számlálási adataiból kell megállapítani. - A volumen mintáját az úgynevezett mellékállomásokon végzett, rövid időtartamú számlálással nyerjük. - A -lefolyási tényezők meghatározásához viszont kisebb számú számlálóállomáson (a törvényszerűségi állomásokon) tartós számlálásokat kell végezni. Az alapképlet használatánál a volumen mintáját és a -lefolyási tényezőket egymáshoz kell rendelni, a jelleg és a számlálás időpontja (hónap, naptípus, óraköz) alapján. A jelleg meghatározási módjára a későbbiekben térünk ki. A -lefolyási tényezők meghatározásánál külön kezeltük a következő járműfajtákat: személygépkocsi, autóbusz (egyes és csuklós), közepesen tehergépkocsi, összes tehergépkocsi (közepesen,, pótkocsis, nyerges és speciális), motorkerékpár (segédmotoros kerékpár), kerékpár és lassú járművek. Mivel a számlálás során alkalmazott automaták egy része csak az összes jármű darabszámot képes érzékelni, ezért a mért jármű darabszámot a mérőhelyekkel azonos keresztmetszetben működtetett kézi üzemű számlálóállomások adatai alapján kellett járműosztályokra átszámítani. Ugyancsak a kézi kiegészítő számlálások segítségel állapítottuk meg azon járműkategóriák részarányát, amelyeket a különböző járműosztályozó automaták nem képesek érzékelni. 7

10 3.2 Az i átlagos napi (ÉÁNF) számítása Egy adott közúti keresztmetszet forgalmának napi átlagértékét több különböző időpontban számlált volumen mintából számítjuk, az előző pontban ismertetett alapképlet szerint. Megjegyezzük, hogy mivel az adott hónapon belüli hetek átlaga közelítően azonos a havi átlaggal, külön heti tényezőt a módszer nem tartalmaz. Legmegbízhatóbb értéknek az ismétlések számtani közepét tekintjük. Az ismétlések a pontosság fokozását szolgálták azzal, hogy csökkentik a forgalmi terhelés reprezentációjának - rövid számlálások folytán előálló - hibáját. Az átlagos napi értéke n számú ismétlés esetén a következő képlettel számítható: n 1 ÉÁNF =, ahol j Q j,i n i= 1 ÉÁNF j - a j-ik járműosztály i átlagos napi forgalma [j/nap] i - az ismétlés (mintavétel) sorszáma n - az ismétlések (mintavételek) száma Q j,i - a j-ik járműosztály i-ik forgalmi mintájából számított átlagos napi [j/nap] j - a járműosztály sorszáma A számlálások végrehajtására és az átlagos napi forgalmi értékek számítására vonatkozóan, mintegy összefoglalásként kiemeljük a következőket: - A sampling-módszerrel végzett átlagérték-becslést a módszer szisztematikus hibája és a volumen mintájának reprezentációhibája terheli. A szisztematikus hiba a -lefolyási tényezőknek szintén reprezentatív mintavétellel végzett meghatározásából és az egyenként meghatározott értékek átlagosítással történő általánosításából adódik. A forgalmi terhelés reprezentáció-hibáját a véletlen ingadozásai okozzák. Ennek csökkentésére kell az átlagos napi számításához többször ismételt, rövid időtartamú számlálásokat tartani. - A nagysága valamely en belül az idő függvényében változik, ezért a lefolyás törvényszerűségeit kifejező tényezőket (törvényszerűségi szorzókat) több hónap számlálási eredményeiből kell levezetni. 8

11 - A időbeli lefolyásában mutatkozó különbségek a jellegétől függnek. A lefolyás törvényszerűségei - azonos jellegű számlálóhelyeken - közel azonosnak tekinthetők. - A lefolyás törvényszerűségeinek vizsgálatát különböző jellegű és fekvésű számlálóállomások telepítésel kell biztosítani. - A volumen mintáját - a hétvégi és hétköznapi eltérő volta miatt vasárnapokon és munkanapokon kell felvenni, és a reprezentáció hibáját ismétlésekkel kell csökkenteni. - A tehergépkocsi hétköznapi nagysága, sőt a havi átlaga is viszonylag kismértékű ingadozást mutat. Tehergépkocsi átlagos napi forgalmának hétvégi forgalmi mintavétel alapján történő meghatározása csak akkor javasolt, ha a 'b' tényező használatát el tudjuk kerülni (teljes heti mintavétel esetén). - A számlálások - pontosabb eredményhez vezető - célszerű időpontja az április és október hónapok közötti időszak. 3.3 A jelleg meghatározása A számlálási adatok feldolgozásakor a törvényszerűségi tényezők kiválasztásához meg kell állapítani a számlálóállomás jellegét. A keresztmetszeti számlálás rendszerének felülvizsgálata során 1996 és 21 ekben módosították a jelleg meghatározásának módját. Az új módszer a korábbitól következőkben tér el: - A jelleget nem csupán a személygépkocsi szezonális és hétvégi alakulása alapján-, hanem az összes motoros figyelembevételel határozzuk meg. - Az új besorolásnál az egyes állomások jellege utak illetve földrajzi szempontok alapján került meghatározásra. Az új rendszerben 8+3 jelleg kategóriát különböztetünk meg; jelölésük egy-egy számjeggyel (1-8 és 1-3) történik. Az egyes csoportok részletesebb leírását, illetve a kategóriákba sorolás főbb szempontjait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 9

12 4. A számlálóállomások típusai és működésük 4.1 Törvényszerűségi (T) állomások A törvényszerűségi állomások cca. 1 keresztmetszetből álló hálózata től kezdve - a különböző járműosztályozó automaták mérőhelyeinek telepítése következtében - mintegy 3 %-kal megnövekedett. Az új főállomások fokozatosan térnek át a törvényszerűségi állomások bővített programjára, amely a fő (F) állomásokon havi 1, míg a csúcsóra (FCS) állomásokon havi 2 hetes mérést jelentett. Az előírt mérési program teljesítése esetén lehetséges volt a csökkentett kézi kiegészítő program szerinti számlálás. 4.2 Mellékállomások Elsőrendű (M1) mellékállomás (csak kézi üzemeltetés) számlálási programja: jellegtől függően a-c jelleg esetén 3 nap, d-h jelleg esetén 5 nap kézi számlálás volt; 1 vagy 2 nyári (július vagy augusztus) hétköznap, 1 vagy 2 tavaszi/őszi hétköznap és 1 nyári vasárnap Elsőrendű (M1+A vagy M1+J) mellékállomás (automata üzemeltetése esetén) számlálási programja a-c jelleg esetén i 2 * 1 hét mérés, d-h jelleg esetén i 4 * 1 hét mérés, továbbá 2 napos kézi kiegészítő számlálás volt. A mérési programot tavasztól őszig, míg a kézi számlálást 1 tavaszi (április vagy május) és 1 nyári hétköznapon (július vagy augusztus) kell megtartani Másodrendű (M2) mellékállomás (csak kézi üzemeltetés) számlálási programja: jellegtől függően a-c jelleg esetén 2 nap, d-h jelleg esetén 4 nap kézi számlálás volt; április és szeptember hónapok között egyenletesen elosztva. A kézi számlálások időtartama valamennyi mellékállomáson 12 óra volt, 6-18 óra között A kézi számlálásoknál (fő és mellékállomásokon egyaránt) alkalmazott járműosztályozás a következő volt: 1. Személygépkocsi Személygépkocsi vontatmánnyal vagy anélkül, kisautóbusz 9 férőhely alatt. 2. Kistehergépkocsi Tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3.5-tonnánál.

13 3. Egyes autóbusz KRESZ szerint meghatározott (kive a 9 férőhely alattiakat) 4. Csuklós autóbusz A KRESZ szerint meghatározott több tagú autóbusz. 5. Közepesen tehergépkocsi tonna közötti össztömegű kéttengelyes tehergépkocsi 6. Nehéz tehergépkocsi 7.5 tonnánál nagyobb össztömegű két- vagy több tengelyes tehergépkocsi pótkocsi vagy vontatmány nélkül. 7. Pótkocsis tehergépkocsi Két- vagy három tengelyes tehergépkocsi pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva). 8 Nyerges szerelvény 2+1, 2+2, 2+3, 3+1, 3+2 vagy 3+3 tengelyes nyerges szerelvény (nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény a KRESZ szerint meghatározva). 9 Speciális jármű Hat- vagy ennél több tengelyes speciális járművek. 1. Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 11. Kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 12. Lassú jármű (fogat, traktor) Lassú jármű és mezőgazdasági vontató (a KRESZ szerint meghatározva). 11

14 4.3 Forgalomszámláló automaták mérőhelyei A fixen telepített automatikus mérőhelyek legnagyobb részén, mintegy 7 %-án a járműdarab érzékelése elvén működő MINILOOP automata üzemel. Az országos közúti keresztmetszeti számlálás korszerűsítése során között jelentős előrelépés történt az automatizálás terén is. Világbanki hitel segítségel angol gyártmányú, ADR 2 típusú járműosztályozó automatákat szereztek be, melyek a tengelyelrendezés alapján különböztetik meg a járműosztályokat. Ezekkel az eszközökkel, - néhány kivételtől eltekintve -, a főállomásokon végeztetnek méréseket a Magyar Közút Kht. Megyei Területi Igazgatóságai. Ugyancsak világbanki hitelből finanszírozva bővült az automata park a francia fejlesztésű Hestia típusú (Weigh- in-motion, WIM) dinamikus tengelysúlymérő berendezésekkel között az M1, M3, M5 és M7 autópályán, illetve elsősorban ezek alternatív úthálózatán ÚTINFORM-os valamint közútkezelői finanszírozásban a Mikros Systems által gyártott Raktel 8 típusú számláló és járműosztályozó automaták kerültek telepítésre. 21 óta QLD-6CX (Mikrobit) típusú automaták is üzemelnek a hálózaton, 26-ban már 35 keresztmetszetben. Az országos közúthálózat mintegy 6 keresztmetszetében gyakorlatilag folyamatos üzemmel működnek a mérőhelyek. Az autópálya társaságok saját, esetenként egyéb informatikai rendszerekkel ötvözött számláló rendszereket üzemeltetnek, ilyen például a Marabu az M körgyűrűn és az M1-M7 budapesti szakaszán, valamint a MAESTRO az M3 autópályán. A 26. i számlálás keretén belül az automaták mérőkeresztmetszeteinek száma és típusa a következő eloszlást mutatja (országos összesítésben): Állomás típusa: F +A F +J F +JA F +W F +WA F +WJ FCS +J FCS +A FCS +W Db szám Megjegyzés: Az állomástípusoknál a + jel utáni és az automata keresztmetszet létére utaló betűjel jelentése a következő: W - WIM mérőhely J - ADR, RAKTEL vagy QLD-6CX automata mérőhelye A - MINILOOP automata mérőhelye A kettős betű a + jel után azt jelenti, hogy a számlálóállomás érvényességi szakaszában kétféle automata-mérőhely található. M1 +A M1 +J Össz. 12

15 4.4 Országhatár állomások Az országhatár állomások forgalmát a határőrség folyamatosan figyeli, ezeket az adatokat a KKK-tól kapjuk meg, 4 járműtípusra (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz és tehergépkocsi). 5. Közzétett adatok A 77 számlálóállomás számlálási eredményeit ötféle táblázatban adjuk közre. A táblázatokban az egyes állomások adatait növekvő útszám és szelvényszám szerinti sorrendben és útkategóriánkénti tagolásban közöljük. A táblázatokban szereplő kódok és rövidítések jelentése: - számlálóállomás fekvése: K - külső L - lakott - számlálóállomás típusa: FCS - csúcsóraállomás F - főállomás M1 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (elsőrendű) M2 - kézi üzemeltetésű mellékállomás (másodrendű) OH - országhatár állomás W,J,A - számláló automata mérőhelye (részletes magyarázata a 4. pontban) A fejlécben szereplő rövidítések jelentése: j - jármű E - egységjármű Et - egységtengely 13

16 A személygépkocsi egységre való átszámításhoz alkalmazott tényezők a korábbi ek gyakorlatának megfelelően a következők: E g y s é g j á r m ű s z o r z ó k: Járműtípus számlálóállomás fekvése K (külterület) L (lakott terület) 1. személygépkocsi 1, 1, 2. kistehergépkocsi 1, 1, 3. egyes autóbusz 2,5 1,8 4. csuklós autóbusz 2,5 2,5 5. közepesen tehergépkocsi 2,5 1,4 6. tehergépkocsi 2,5 1,8 7. pótkocsis tehergépkocsi 2,5 2,5 8. nyerges szerelvény 2,5 2,5 9. speciális jármű 2,5 2,5 1. motorkerékpár + segédmotoros kerékpár,8,7 11. kerékpár,3,3 12. lassú járművek 2,5 2,5 5.1 A 26. i átlagos napi Valamennyi figyelemmel kísérési állomáson közzétettük az i átlagos napi (ÉÁNF) értékét, 12 járműosztályra és összesítve, táblázatos formában. Közöljük továbbá a pályaszerkezet méretezési forgalmat (ÁNET, Et/nap), melynek segítségel egyszerűen számítható a tervezési TF. 14

17 A pályaszerkezet méretezési a GKM által kiadott "Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése" című, ÚT :25 számú Útügyi műszaki előírás szerinti egységtengely értéket (ÁNET) adja meg: N ( ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e + ÁNF e ) ÁNET = z r s f, ahol a a n n p p ny ny ÁNET z = 1,5 r s f N ÁNF a ÁNF n ÁNF p ÁNF ny e a e n e p e ny - az egységtengelyek átlagos napi áthaladási száma egy sávban egy irányban [egységtengely/nap] - a 115, 18 és 19 kn-os tengelyek többlet fárasztó hatását veszi figyelembe - irányszorzó; értékét,5-nek vettük fel. - sávszorzó; az ÚT :25 Útügyi műszaki előírás szerint - az összevont járműosztály fejlődési szorzója az ÚT :25 Útügyi műszaki előírás szerint - autóbusz, jármű/nap - tehergépkocsi, jármű/nap - pótkocsis tehergépkocsi, jármű/nap - nyerges szerelvény, jármű/nap - autóbusz járműátszámítási szorzója (1,3) - tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (,6) - pótkocsis tehergépkocsi járműátszámítási szorzója (1,6) - nyerges szerelvény járműátszámítási szorzója (1,7) 5.2 Havi átlagos napi A törvényszerűségi állomásokon közöljük a havi átlagos napi, havi átlagos hétköznapi (kedd, szerda, csütörtök) és havi átlagos vasárnapi értékét járműosztályonként és összesítve. 15

18 5.3 Csúcsóravizsgálat A csúcsóravizsgálatok célja a lefolyás törvényszerűségeinek, a legnagyobb forgalmú órák időbeli megoszlásának meghatározása, tartóssági görbék előllítása. Kiadványunkban az "FCS" csúcsóraállomásokon, illetve néhány olyan állomáson, ahol a gépi mérések rendszeressége miatt elegendő adat állt rendelkezésünkre, bemutatjuk a vizsgálat eredményeit. A tartósságára vonatkozó százalékértékeket (összes járműdarab és egységjármű szerint) 4 óráig táblázatosan, egységjármű szerint a 3 óráig grafikusan is ábrázoltuk. A 3 legnagyobb egységjárműben kifejezett forgalmú órának kiszámítottuk a hónapok és a hét napjainak típusai szerinti eloszlását. Az eloszlási diagramokból megállapítható, hogy mely időszakokban van rendszerint csúcs. 5.4 Külföldi gépjárművek forgalma Kiadványunkban a törvényszerűségi- és mellékállomások átlagos napi forgalmát tettük közzé, négy járműosztályban (személygépkocsi, busz, összes tehergépkocsi, motorkerékpár) összes és külföldi jármű bontásban. Feltüntettük továbbá a külföldi járművek ból való százalékos részesedési arányát is. 5.5 Forgalomfejlődés vizsgálata A törvényszerűségi állomásokon és az országhatár állomásokon megadtuk vel kezdődően a fejlődés grafikonjait. A feltüntetett értékek összes motoros ra vonatkoznak. A grafikonokon szerepeltettük a 26/25. i fejlődési viszonyszámokat. 16

19 Az egyes jellegek leírása 2.sz.melléklet Az es és heti lefolyás szerinti jellegek (Jelleg1) Jelleg1 A kategóriába tartozó főbb utak, jellemző útszakaszok leírása Júliusi illetve augusztusi aránya az i átlaghoz képest Nyári vasárnapi és hétköznapi hányadosa Nagyvárosok átkelési szakaszai, M autóút, 4. sz. főút Debrecen és az országhatár között, 1 (Dorog a után), 44 (Szarvas és Békéscsaba közt), 13, 26, 45, 47 (kive Berettyóújfalu és Szeghalom közötti szakaszt), 51 (Dunapataj és Baja között), 54, 74 (Nagykanizsa és Zalaegerszeg között), 86 (Körmendtől), 45, 442, 447 sz. főutak legfeljebb,75 b c d e f g Elővárosi jellegű szakaszok, autópályák és főutak nagyvárosi bevezető szakaszai, 2, 6, 1 (Dorog előtt), legfeljebb 1,2 32 (Jászberény és Szolnok között), 36, 83, 86 (Körmendig), 451, 471 sz. főutak Átlagos forgalmú utak: M1, M3 autópálya (kive a nagyvárosi bevezető szakaszokat és az M1 ap Győr utáni szakaszát),3 (Hatvan és Miskolc között) 4 (Szolnokig), 5 (kive nagyvárosi és elővárosi szakaszokat), 21, 41 (Nyíregyházától), 22, 23, 31, 49, 51 (Dunapatajig), 84 (86. sz. úttól), 491, 811 sz. főutak M5 autópálya, 15, 3 (Miskolc után),43, 27, 55 (Mórahalom és Baja között) 75 (kive nagyvárosi átkelési szakaszokat), 85 (86. sz. úttól), sz. főutak 2, 42, 43 44, 49 sz. főutak országhatárhoz vezető szakaszaik Jelentősebb hétvégi, üdülő és idegenforgalmat lebonyolító utak. M1 ap Győr és országhatár közti 1,2-1,5 között szakasza, M7 ap az M-tól, 7, 64, 65, 67 sz. utak Balatonhoz vezető szakaszai, 8 sz. főút Ajka után (kive 87 és 86 sz. utak közti szakaszt), 33 sz. főút (Hortobágyig). Balatoni körüli utak, kive 7. sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonlelle közötti és 71. sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakaszát, 82. sz. főút az M1, ap-ig, 84. sz. főút 71. és 86 sz. 1,5-1,7 között főutak között), Kimagaslóan nagyarányú nyári forgalmú, Balaton körüli utak, útszakaszok 7. sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonlelle közötti és 71. sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakasza nagyobb, mint 1,7 h Hegyvidéki üdülőforgalmat lebonyolító utak A napi lefolyás szerinti jellegek (Jelleg2) Jelleg2 A kategóriába tartozó főbb utak, útszakaszok száma, leírása 1 nagyarányú nemzetközi forgalmat lebonyolító főutak, illetve szakaszaik 2 összes egyéb út, mely nem tartozik az 1 vagy 3 jellegbe 3 nagyobb városok belterületén fekvő utak, főutak egyes szakaszai, üdülőterületeken lő utak, alsóbbrendű utak, a 4, 7, 21, 22, 24, 32, 34, 38, 4, 45, 51, 54, 58, 74, 311, 442 sz. főutak.,75-,85 között nagyobb, mint,85 legfeljebb 1, nagyobb, mint 1, Az esti + éjszakai aránya tavaszi és őszi hétköznapokon Jelentős nagyobb mint 29% Átlagos 21 és 29% között Kicsi legfeljebb 21% 17

20

21 TÁBLÁZATOK

22 ..

23 ÉVI ÁTLAGOS NAPI FORGALOM

24 Évi átlagos napi 26 A számlálóállomás Közút száma Km szelvény [km+m] Útkategória Településn Megye típusa fekvése jellege kódja M Autóút Diósd Pest M1+J K a M Autóút Budapest Pest FCS+J K a M Autóút Budapest (Dunahíd) Pest M1+J K a M 35+ Autóút Pest M1 K a M1 14+ Autópálya Budaörs I. Pest F+JA K b2 12 M Autópálya Biatorbágy Pest M1+J K b M Autópálya Bicske Pest M1+J K c M Autópálya Nagyegyháza Fejér M1+J K c M Autópálya Tatabánya II. Komárom-Esztergom F+JA K c1 14 M Autópálya Kisigmánd Komárom-Esztergom M1+J K c M Autópálya Komárom-Esztergom M1+J K c M Autópálya Nagyszentjános Győr-Moson-Sopron M1+J K c M Autópálya Győr Győr-Moson-Sopron M1+J K c M Autópálya Győr V. Győr-Moson-Sopron F+J K c1 192 M Autópálya Győr-Moson-Sopron M1+A K e M Autópálya Hegyeshalom Győr-Moson-Sopron OH K e1 1 M Autópálya Budapest határ Budapest M1+A K b M Autópálya Gödöllő II. Pest F+JA K b2 16 M Autópálya Hatvan Heves M1+A K c M Autópálya Gyöngyös Heves M1+A K c M Autópálya Heves M1+A K c M Autópálya Ludas Heves M1+A K c M3 14+ Autópálya Kál Heves M1+A K c M Autópálya Mezőkövesd Borsod-Abaúj-Zemplén M1+A K c M Autópálya Polgár Hajdú-Bihar F+A K c2 121 M Autópálya Görbeháza Hajdú-Bihar M1 K a Autópálya Szabolcs-Szatmár-Bereg M1 K c M Autópálya Emőd Borsod-Abaúj-Zemplén M1+A K d M3 22+ Autópálya Kistokaj Borsod-Abaúj-Zemplén M1 K d M3 26+ Autópálya Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén M1 K d M Autópálya Hajdú-Bihar M1 K c M Autópálya Budapest határ Pest M1+JA K d M Autópálya Ócsa Pest F+W K d M Autópálya Újhartyán Pest M1+A K d M Autópálya Újhartyán Pest M1+A K d M Autópálya Lajosmizse Pest M1+A K d M Autópálya Kecskemét Bács-Kiskun M1+A K d M Autópálya Kecskemét Bács-Kiskun M1+A K d

25 Évi átlagos napi 26 A számláló állomás kódja Összes forg. Összes motoros Nehéz motoros Pályasz. méretez. forg. Összes tgk. speciális Személygépkocsi Kerékpár Kistehergépkocsi [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [j/nap] [E/nap] [Et/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] * [j/nap] (1)-(12) (1)-(1), (12) (3)-(4), (6)-(9) (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (1) (11) (12) egyes Autóbusz csuklós Tehergépkocsi közepesen pótkocsis nyerges szerelvény Lassú járművek Motorkerékpár K.pársáv 23

26 Évi átlagos napi 26 A számlálóállomás Közút száma Km szelvény [km+m] Útkategória Településn Megye típusa fekvése jellege kódja M5 16+ Autópálya Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun M1+A K d M Autópálya Csongrád M1+J K d M Autópálya Csongrád M1+J K d M Autópálya Csongrád M1+J K d M Autópálya Csongrád M1+J K d M Autópálya Csongrád M1+J K d M Autópálya Csongrád M1+J K d M Autópálya Csongrád OH K d1 77 M43 9+ Autópálya Csongrád M1 K c M Autópálya Érd Pest M1+J K c M Autópálya Százhalombatta Pest M1+J K c M Autópálya Százhalombatta Fejér M1+J K c M Autópálya Ráckeresztúr Fejér M1+J K c M Autópálya Iváncsa Fejér M1+J K c M Autópálya Adony Fejér M1+J K c M Autópálya Kulcs Fejér M1+J K c M Autópálya Dunaújváros Fejér M1+J K c M Autópálya Dunaújváros Fejér M1+J K c M Autópálya Dunaújváros Fejér M1+J K c M Autópálya Dunaújváros Fejér M1+J K c M7 8+ Autópálya Budaörs Budapest J K b M7 1+ Autópálya Budaörs Pest J K b M7 17+ Autópálya Pest M1+J K c M Autópálya Érd Pest M1+J K e M Autópálya Pákozd Fejér M1+J K e M Autópálya Székesfehérvár II. Fejér F+J K e2 19 M Autópálya Szabadbattyán Fejér M1+J K e M Autópálya Lepsény II. Fejér F+J K f2 11 M Autópálya Balatonvilágos Veszprém M1+J K f M Autópálya Siófok II. Somogy F+J K f2 111 M Autópálya Siófok Somogy M1+J K f Autópálya Somogy M1 K e Autópálya Somogy M1 K e Autópálya Somogy M1 K e Autópálya Becsehely Zala M1 K d M7 13+ Autóút Csörnyeföld Zala M1 K a M Autóút Dunántúli hídfő Tolna M1+J K c Elsőrendű főút Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron M1+A K d