rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1

Hasonló dokumentumok
rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1

Nyújtás. Ismétlés. Hooke-törvény. Harántösszehúzódás: nyújtásnál/összenyomásnál a térfogat növekszik/csökken

Mechanika FBL101E előadás november 19.

1. TRANSZPORTFOLYAMATOK

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Szilárd testek rugalmas alakváltozásai Nyú y j ú tás y j Hooke törvény, Hooke törvén E E o Y un un modulus a f eszültség ffeszültség

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

Folyadékok és gázok áramlása

Mechanika IV.: Hidrosztatika és hidrodinamika. Vizsgatétel. Folyadékok fizikája. Folyadékok alaptulajdonságai

Folyadékok és gázok mechanikája

Hidrosztatika, Hidrodinamika

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

Folyadékok és gázok áramlása

Reológia Mérési technikák

Transzportfolyamatok. összefoglalás, általánosítás Onsager egyenlet I V J V. (m/s) áramvonal. turbulens áramlás = kaotikusan gomolygó áramlás

Szent István Egyetem FIZIKA. Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István

F. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

FIZIKA. Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

Transzportjelenségek

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Folyadékok Mechanikája Válogatott Példatár

OPTIKA. Elektromágneses hullámok. Dr. Seres István

Áramlástan Tanszék Méréselőkészítő óra I.

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.

Folyadékok és gázok mechanikája

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

Szent István Egyetem FIZI IKA Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István

Időben változó elektromos erőtér, az eltolási áram

Fizika és 6. Előadás

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk

Áramlástan feladatgyűjtemény. 6. gyakorlat Bernoulli-egyenlet instacionárius esetben

Kollár Veronika A biofizika fizikai alapjai

Mechanika FBL101E előadás november 5. (Kísérletek: függőleges hajítás 1) állandó sebességű, illetve 2) gyorsuló kiskocsin

Fizika és 3. Előadás

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

Áramlástan Tanszék

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443

Áramlástan feladatgyűjtemény. 3. gyakorlat Hidrosztatika, kontinuitás

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Dinamika. p = mυ = F t vagy. = t

Elektrosztatika (Vázlat)

Az úszás biomechanikája

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:

Gruber József, a hidrodinamikai szingularitások művelője

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Áramlási formák. Többfázisú áramlás modellezése. Meghatározások

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.

Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i

Kinematikai alapfogalmak

Folyadékáramlás. Folyadékok alaptulajdonságai

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?

TÁMOP F-14/1/KONV Élelmiszeripari műveletek gyakorlati alkalmazásai

Áramlástan Tanszék

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

Feladatlap X. osztály

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

Merev testek kinematikája

Az atomok vonalas színképe

A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.

Mozgás centrális erőtérben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Molekulák, folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

BMEGEÁTAT01-AKM1 ÁRAMLÁSTAN (DR.SUDA-J.M.) 2.FAKZH AELAB (90MIN) 18:45H

Termodinamika (Hőtan)

Szűrés. Gyógyszertechnológiai alapműveletek. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

dr 2 # r 2 d* 2 # r 2 sin 2 *d+ 2 t = ["#,#]

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,

A Maxwell-egyenletrendszer:

Folyadékáramlás vérkeringés

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

VALÓSÁGOS ÖRVÉNYEK IDEÁLIS ÖRVÉNYEK MEGMARADÁSI ELVEI

(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

Szuszpenziók tisztítása centrifugálással

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

Átírás:

Fizika ménm nök k infomatikusoknak. FBNxE- Mechanika 7. előadás D. Geetovszky Zsolt. októbe. Ismétl tlés Centifugális és Coiolis eő (a Föld mint fogó von. endsze) Fluidumok mechanikája folyadékok szabad felszíne Pascal tövény hidosztatikai nyomás Achimedész tövénye molekuláis eők folyadékokban felületi feszültség kapillaitás aeosztatika Toicelli kísélet légnyomás

Gázok nyomása Robet BOYLE Boyle-Maiotte tövény: Adott hőmésékletű és tömegű gáz téfogatának és nyomásának szozata állandó. h h pv = áll. Edme MARIOTTE (Film: gázok nyomása, FILM: 7/48) Baometikus magasságképlet: p( h) = p e ρ( h) = ρ e ρgh p ρgh p (Film: a légnyomás méése a Fujin, FILM: A légnyomás függ a tengeszint feletti magasságtól) h: a tengeszint feleltti magasság p és ρ : a levegő nyomása és sűűsége a tengeszinten p = 35Pa kg ρ =.93 3 m 4 Nyomás (Pa) 8 6 487m 33m 348m 4-5 5 5 5 3 35 Tengeszint feletti magasság (m) (Kísélet: Behn-féle cső FILM: 7/5) kémény huzat

Áamlástan Pályavonalak Egy kiválasztott észecske mozgásának pályája. Az áamlási té leíása: ρ(, t ), p(, t), v(, t) Joseph-Louis LAGRANGE 736 83 Leonhad Paul EULER 77 783 a sebességté Lagange-féle, ill. Eule-féle leíása A geometia té minden egyes pontjához minden pillanatban az éppen ott tatózkodó észecske sebességét endeljük hozzá. dx= vdt, dy= v dt, dz vdt dv a= = + dt t x dx dt + y dy dt + z dz dt = + v t x x y = + v x y + v y z z z Az áamlások csopotosítása: összenyomhatatlan folyadék belső súlódás tekintetében időfüggés szeint lokális gyosulás ρ= állandó - ideális, vagy súlódásmentes övénymentes, övényes - súlódó éteges, tubulens - stacionáius áamlások - időben változó áamlások Amennyiben a té szomszédos pontjaiban a sebesség változik, akko a észecske átjutása csak gyosulás évén töténhet. Áamlástan Áamvonalak és szemléltetésük A té minden egyes pontjában a sebesség az áamvonal éintőjének iányába mutat, nagyságát pedig a felületegysége jutó áamvonalak száma adja meg. Robet Wichad POHL 884-976 (Pohl-féle áamvonalkészülék ) Valójában a észecskék pályagöbéit tesszük láthatóvá, melyek csak stacionáium áamlás esetén esnek egybe az áamvonalakkal. Az áamvonalak a nulla sebességű pontok kivételével nem metszhetik egymást. Áamlási cső: kicsiny felületet hatáoló zát göbe pontjaiból indított áamvonalak által hatáolt téész a cső falán nem lép át fluidum (áamfonál: az áamlási csőben lévő fluidum) A gázok áamlástani szempontból általában a folyadékokhoz hasonlóan összenyomhatatlan közegként viselkednek!

A kontinuitási egyenlet Az anyagmegmaadást fejezi ki: ρa v= állandó összenyomhatatlan esetben: A v= állandó a beszűkült keesztmetszetnél az áamvonalsűűség és az áamlási sebesség nagyobb pl. a folyók sodása nagyobb a beszűkült szakaszokon, észűkület Benoulli-töv vény Összenyomhatatlan, sulódásmentes (ún. ideális) folyadék stacionáius áamlásának kis áamlási csövée fennáll, hogy p + ρv + ρgh= állandó Daniel BERNOULLI 7 78 a mechanikai enegia megmaadását fejezi ki (Filmek: ) változó keesztmetszetű cső FILM: 7/77-78 ) ping-pong labda tölcsében FILM: 7/83

A Benoulli-töv vény levezetése A folyadék összenyomhatatlan ρ=áll. sulódásmentes mechanikai enegia megmaad áamlása stacionáius a kontinuitási egyenlet évényes A v= állandó Íjuk fel a mechanikai enegia megmaadásának tételét egy kicsiny áamlási csőe, melynek keesztmetszetein a sebesség állandónak tekinthető: W = E mechanikai = E kin + E pot E kin = ρv tav ρv tav E pot = ρv F s W = pav t p Av t ρ tagh v tagh p A munkája + p A munkája - pav t pav t= ρv tav ρv tav + ρv tagh ρv tagh endezés és egyszeűsítések után p + ρv + ρgh= állandó A Benoulli-töv vény alkalmazásai Pitot-cső (teljes nyomás) p Ventui-cső (sztatikai nyomás) p Toicelli tövény ρv Pitot- vagy Pandtl-cső (tolónyomás) + ρ p v = p (Film: 7/84) v = gh V<A v t sugákontakció! folyadékpemetező, vízlégszivattyú, Bunsen-égő... (Filmek: 7/8 7/79)

Foások és s nyelők Az áamvonalak vagy zát göbéket alkotnak, vagy foásból indulnak és nyelőben végződnek. A foást jellemzi a Q foáseősség: V Q= t a folyadék téfogatának változási gyosasága foás Q> nyelő Q< Pontszeű foás gömbszimmetikus áamlási teet hoz léte: s amennyiben a fluidum összenyomhatatlan az áamlás sebessége v( ) = Q 4 π Övényes áamlások Akko jön léte, ha a fluidum valamely észe haladó mozgása mellett fogómozgást is végez (ω). Övényté, övényvonal (a sebességté és az áamvonal analógiái) Homogén övényté (edénnyel együttfogó folyadék), záódó övényvonalak (füstkaikák) Cikuláció: Γ = v s ds Egy áamlási té valamely tatománya akko és csak akko övénymentes, ha a tatományban felvett bámely zát göbe mentén a cikuláció nulla.

Kámán-féle övényso zászló lobogása, kifeszített zsinóok búgása KÁRMÁN Tódo 88-963 Sulódó,, viszkózus zus folyadék d Alambet: sulódásmentes, összenyomhatatlan folyadékban mozgó teste nem hatnak a folyadák mozgásából számazó eők. ( paadoxon ) Tapadási feltétel: a fallal éintkező észecskék falhoz képesti elatív sebessége zéus. (Film: belső sulódás kátyacsomag, Newton-féle viszkozitási tövény: FILM: 7/64) η F A F = ηa dv dz =σ = nyíó η dv dz viszkozitási együttható, vagy dinamikai viszkozitás z v A F eősen függ T-től η : kinematikai viszkozitás ρ és függhet a nyíófeszültségtől is! Nyíófeszültség ideális Bingham (fogkém, pudding) Sebességgadiens dilatáns (folyékony golyóálló mellény?) newtoni pszeudoplasztikus (pl. vé, tej, fejték)

Paabolikus sebességpofil A hengees csőben áamló viszkózus folyadékban olyan hengeszimmetikus sebességeloszlás alakul ki, amelyben a sebesség a tengely mentén maximális, a tengelytől kifelé haladva a sugá négyzetével csökken. v = v = v max Figyelem! A paabolikus sebességpofillal leít áamlási té övényes, hisz: A B v max Γ= v s ds > D C Hagen-Poiseuille Poiseuille-tövény Egy cső keesztmetszetén időegység alatt átáamló folyadék mennyisége: Q = pπ R 8lη 4 Gotthilf Heinich Ludwig HAGEN 797-884 p: nyomásesés l: a cső hossza p : nyomásgadiens l R: a cső sugaa Jean-Louis Maie POISEUILLE 799-869

Reynolds-sz szám Az áamlástan legalapvetőbb dimenzió nélküli jellemzője: Re= ρvl η L: jellemző lineáis méet, pl. csősugá Osbone REYNOLDS 84 9 Hidodinamikai hasonlóság: két áamlási té hidodinamikailag hasonló, ha a geometiai hasonlóság mellett a Reynolds számaik is megegyeznek. Reynolds beendezése Festék (Film: áamlások, FILM: 7/65) Üvegcső Szelep Lamináis Átmeneti Tubulens Re< <Re< <Re

Lamináis, tubulens áamlás Lamináis: stacionáius áamlás szabályos áamvonalakkal Re< néhányszo Tubulens: időben endszetelenül változó áamlás, felismehetetlen áamvonalak Re> néhány (Film: áamlási kép különféle testek mögött, FILM: 7/75) Közegellenállás gömb alakú testeke kis sebességeknél nagy sebességeknél lineáis (Stokes-féle) közegellenállás négyzetes ellenállási tövény F = 6πηRv F = c ρ Av e R: a közeghez viszonyítva mozgó golyó sugaa v: a golyó közeghez viszonyított sebessége η: viszkozitási együttható ρ: a közeg sűűsége A: a test homlokfelületének nagysága v: a test közeghez viszonyított sebessége lamináis a belső sulódásból számazik tubulens az övényektől számazik

A c e közegellenállási együtthat ttható Gömb,47 Gömbhéj (domboú),4 Gömbhéj (homoú),4 Kúp,5 Kocka,5 Kocka (elfogatva),8 Áamvonalas test,4 elatív mozgásiány (Kísélet: aeodinamikai ellenállás szemléltetése koonggal, gömbbel, cseppalakkal)