Simay Attila Endre. Kommunikációs készségek fejlesztése

Átírás

1 Simay Attila Endre Kommunikációs készségek fejlesztése

2 P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y Wesselényi - sorozat

3 Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Wesselényi - sorozat Simay Attila Endre Kommunikációs készségek fejlesztése P a t r o c i n i u m Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám Előszó...7 Ismeretek és készségek elsajátítása, fejlesztése A tanulás...9 A tanulási formák...10 A tanuláselméletekről röviden...12 A tanulás típusai...14 Az emlékezet...16 A figyelem szerepe...21 A motiváció szerepe...24 Tanulási stílusok és preferenciák...31 Fiziológiai jellemzők...32 Pszichológiai jellemzők...36 A környezeti jellemzők...38 A szociológiai jellemzők...40 Az időgazdálkodás...40 Tanulási módszerek...43 Kommunikációs készségek befogadói szerepben...45 A kommunikáció...45 A hallgatási készség...49 Az olvasási készség...57 A stílus, avagy a kommunikáció mikéntje...63 A szóbeli kommunikáció...75 Érveléstechnika...76 Az előadás, mint szóbeli fellépés...80 Az előadások felépítése...89 Értekezletek, viták...94

5 Asszertív kommunikáció Írásbeli kommunikációs formák Hivatalos illetve üzleti levél írás szabályai Szakmai önéletrajz készítés Elektronikus CV Beszámolók, jelentések Tudományos dolgozatok készítése A tudományos dolgozatok tartalmi ismérvei A tudományos dolgozatok szerkezeti elemei Hivatkozások kezelése Hivatkozások szöveg közben Hivatkozás szöveg végén Plágium Irodalomjegyzék...148

6 Előszó A magánéletben, az iskolában és később a szakmai munkavégzés során is állandóan kommunikálunk másokkal. Mindennapi tevékenységeink között időnk nagy, ha nem legnagyobb részét a kommunikáció tölti ki. A kommunikációs készségeink segítenek bennünket a kommunikációs partnerekkel történő interakciókban, és annak érdekében, hogy ezt mind hatékonyabban és hatásosabban tehessük meg, a kommunikációs készségeink fejlesztéséről sem feledkezhetünk meg. Mindig készen kell állnunk új ismeretek és készségek elsajátítására, befogadására. Ez a könyv abban próbál meg segítséget nyújtani, hogy miként fejleszthetjük a kommunikációs készségeinket. Elsőként kitérve a tanulás jelenségvilágára, amely ahhoz nyújthat támogatást, hogy általában és a kommunikációnk terén is képesek legyünk minél jobban elsajátítani az új készségeket és ismereteket. A kötetben lesz szó a kommunikációról befogadói szerepben, és kibocsátói szerepben egyaránt, vagyis hogyan kommunikáljunk szóban és hallgassunk meg másokat, hogyan tegyük ezt meg írásban és fejlesszük olvasási készségeink. Az írásbeli kommunikáció kiemelt részeként a tudományos dolgozatok készítésére is foglalkozunk, hiszen a felsőoktatási tanulmányok megkövetelik az ezekben való jártasságot is. Emellett kitérnénk a stílusra és az asszertív kommunikációra is, amelyek helyes alkalmazása növelheti kommunikációs hatékonyságunkat és hatásosságunkat. A jó kommunikációs készségekhez az önismeret elengedhetetlen feltétel. Ezért a kötetben gyakran találkozhat a kedves olvasó különböző kérdőívekkel, tesztekkel, amelyek elsődleges célja, hogy szembesítse az olvasót saját jellegzetességeivel, képességeivel. A helyes önismeretre építve elősegítse a készségek fejlesztését. Továbbá egyes fejezeteket játékos feladatok leírása is színesít, hogy az egyes készségek fejlesztésének módjára is rávezesse az olvasót. Remélhetőleg így a kötet forgatása hasznos segédletként szolgálhat minden olvasónak a saját kommunikációs készségeinek fejlesztéséhez. 7

7

8 Ismeretek és készségek elsajátítása, fejlesztése A tanulás Amikor kommunikációs készségek fejlesztéséről beszélünk, akkor elsőként talán érdemes megismerkedni a tanulási készségek fejlesztésével, amely minden új készség és ismeret elsajátításában segítséget nyújthat. A tudásunk és a készségeink megszerzésében és fejlesztésében a tanulás központi szerepet játszik. Így természetesen segítséget nyújthat abban is, hogy a kommunikációs készségeinket legyünk képesek fejleszteni. A tanulás hétköznapi értelemben valamilyen új, eddig nem ismert tudás vagy képesség elsajátítását jelenti. A tanulás eredményeként valamilyen változás jön létre, és a tanulás folyamatjellegéből adódóan ez a változás gyakran, vagy legalábbis nem feltétlenül azonnal fog jelentkezni. A tanulás a tapasztalat eredményeként bekövetkező, viszonylag tartós viselkedésváltozás. Ez azt is jelenti, hogy a tanulás fogalmából kizárhatjuk azokat a magatartásváltozási lehetőségeket, amelyek fiziológiai változásból erednek vagy a pillanatnyi állapotnak köszönhetőek. Tanulja meg a következő szöveget! Tudnak úszni, mint a hal, tudnak repülni a magasban, mint a madár, csak azt nem tanulták meg, hogyan kellene testvérekként kéz a kézben járniuk. (Martin Luther King) Amikor sikerült megtanulnia az itt olvasott idézetet, akkor tekintsen magába, hogyan is sajátította el a szöveget és válaszoljon saját magának a következő kérdésekre! Többször elolvasta a szöveget? Megpróbálta elképzelni (lerajzolni) a halat, a madarat, két kezet? Hangosan elmondta a mondatot? Megjegyzett egy-egy szót, amiről eszébe jutott a többi? Ha becsukja a szemét, akkor is el tudja mondani, amit megtanult? 9

9 Amennyiben mindegyik kérdésre igennel válaszolt, akkor Ön majdnem végigment a tanulás folyamatán. Hiszen a tanulás olyan teljesítmény, tudás, viselkedésbeli változás, amely az ismétlés, gyakorlás, tapasztalás útján jön létre. Azaz a tanulás eredményeként valamilyen tudásra teszünk szert, és a tudáshoz többféleképpen is el lehet jutni. Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom ez történt meg Önnel, miközben olvasta a tanulandó szöveget. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: Aha, én ezt már értem... Ezt tette Ön, amikor lerajzolta-elképzelte, amit a mondat jelent. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történt, amikor hangosan elmondta a szöveget, ha nem ment, akkor megjegyzett egy-egy kulcsszót, amiről eszébe jutott a többi. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatja Ön, ha nem kellett visszalapoznia a könyvben, megnéznie a jegyzeteit emlékezett rá, fel tudta idézni, alkalmazni tudta. A tanulási formák A tanulásnak természetesen több különböző formája lehetséges, nem csak egy adott szöveg megtanulása. A motoros vagy mozgásos tanulás, amikor mozdulatokat, cselekvéseket sajátítunk el. Jellemzően ilyen formája a tanulásnak, amikor megtanulunk járni, vagy amikor új sportokat sajátítunk el. A szenzoros (észleléses) tanulás esetében a külvilágból érkező látási, hallási, ízlelési, szaglási vagy a bőrre ható ingerek befogadása történik. Jellemzően ilyen tanulás eredménye a színek, formák és képek megjegyzése. A verbális tanulás a szóbeli anyag elsajátításának folyamata, amely talán leginkább köthető a kommunikációs készségek fejlesztéséhez is, és ezt tette akkor is, amikor az idézetet tanulta meg. Ez a tanulásnak egy olyan, csakis emberhez kötött formája, amely esetén a szavak segítségével jutunk új információkhoz. Nézzünk néhány gyakorlati példát a tanulás egyes típusaira is külön-külön. A rövid gyakorlatok remélhetőleg érzékletesen fognak rávilágítani arra, 10

10 miként is működik a tanulás folyamata a gyakorlatban, amikor eltérő tanulási formák szerint sajátítunk el új ismereteket. A motoros tanulás: Találjon ki egy mozdulatsort, aminek legalább hat eleme legyen! Majd tanítsa meg valakinek a környezetében. Hány próba után tudta hibátlanul, zökkenőmentesen bemutatni a társának? A társa hány bemutatás után tudta hibátlanul elismételni a mozdulatsort? A perceptuális, vagyis az észleléses tanuláshoz: Nyissa ki kedvenc könyvét a 36. oldalon. Keressen b betűket. Keresés közben figyelje magát: mikor, hányszor fáradt el, unta meg a feladatot, lankadt el a figyelme. Végigcsinálta? Hány b betűt talált? Lenne ereje újra kezdeni a feladatot? A verbális tanuláshoz keressen egy párt magának a gyakorláshoz és készítsen egy 12 szóból álló listát! Amit mind a ketten tanuljanak meg. Hány ismétlésre volt szüksége a megtanuláshoz? És a társának? Beszéljék meg a tanulás közben szerzett tapasztalataikat. A pszichológiában több elmélet is igyekszik megmagyarázni a tanulás folyamatát, hogy miként is sajátítunk el új ismereteket, teszünk szert új képességekre, készségekre és tudásra általában. Ennek az oka, hogy a tanulás egyik fontos tényezője az úgynevezett asszociációk kialakítása amikor kapcsolat jön létre két esemény között. Amihez azonban szükség van megerősítésre is, hiszen a tevékenység eredményével való elégedettség növeli az ismétlés valószínűségét. A következő gyakorlat az asszociációk szerepére fog rávilágítani. Ehhez olvassa el a két oszlopban található szavakat, majd az egyik oszlopot letakarva igyekezzen felidézni a kitakart szavakat! 11

11 Állat Tó Szoba Cél Fény Ok Láb Újság Mancs Mocsár Ablak Siker Árnyék Hatás Cipő Cikk Valószínűleg rájött, hogy a szavak között megtalálható valamilyen kapcsolat, amely elősegítette a szavak előhívását azok letakarása után is. Ezek a kapcsolatok jelentik a szavak, események közötti asszociációkat, amelyek elősegítik, hogy korábban megismert ismereteket idézzünk fel. Továbbá a tanuláshoz köthetők olyan fogalmak is, mint a habituáció, vagyis egy ismétlődő inger megszokottá válása vagy ennek ellenkezője a szenzitizáció, amikor bizonyos ingerekre érzékenyéé válunk a befogadás során. Vagyis mik lesznek azok a dolgok, amik felett inkább el fog siklani a figyelmünk és melyek fogják megragadni a figyelmünket. Gondolja ehhez végig, miért ébreszti fel Önt viszonylag hatékonyan a saját ébresztőórájának megszólalása (szenzitizáció), és egy idő után miért valószínű, hogy nem ébred fel a lakótársai, családtagjainak ébresztőóráinak zajára (habituáció), azok megszokottá válása után. A Thorndike effektus nyomán a jutalmazott, pozitív megerősítést kapott viselkedés előfordulási valószínűsége nő, míg a negatív megerősítést kapott, vagy büntetett viselkedés előfordulási valószínűsége csökken. Vagyis jutalmakat keresünk, és büntetéseket kerülünk el. Végül pedig szükség van a tanuláshoz motivációra is. Az egyén megtanul válaszolni, hogy kielégítse szükségleteit, enélkül nincs szükség asszociációk megtanulására sem. De a tanulási motivációkról kicsit később még részletesebben is lesz szó. A tanuláselméletekről röviden Elsőként az inger-válasz elméleteket tekintjük át, amelyek lényege a kapcsolatteremtés valamilyen inger és válasz (vagyis reakció) között. A klasszikus kondicionálás felfedezése Pavlov nevéhez fűződik, aki egy feltétlen ingerhez társított egyidejűleg egy feltételes ingert és érte 12