Térítés nélkül átveszünk egy műszaki gépet

Átírás

1 Mini Kontírozó Tanfolyam- -hogy a megszerzett tudásod ne vesszen el- 1. lecke: Micike és József alapított egy Kft-t, el is kezdtek azonnal dolgozni, és szembesültek az első gazdasági eseménnyel, amit nem tudtak megoldani. Hogy mit csináltak? Térítés nélkül átvettek egy műszaki gépet! Most mit tegyünk? -tárta szét a kezét Micike. Én tudom, felelte József, a Számvitelsuli Mini kontírozó tanfolyama megoldást nyújt számunkra. Olvasd csak el te is>>> Térítés nélkül átveszünk egy műszaki gépet Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni? 1. Vedd állományba a térítés nélkül átvett pl. tárgyi eszközt piaci értéken T 161 K Ezzel rendkívüli bevételed keletkezett, amit el kell határolni halasztott bevételként T 989 K 483 -Ehhez nem tartozik hozzá az áfa elszámolása?-kérdezte Micike -De igen, felelte József, olvasd csak tovább 2/1: amennyiben az átadó követelésként írja elő az áfát, veled, vagyis az átvevővel szemben, akkor könyveld le így: T 466 K 479 2/2: amennyiben az átvevőnek, vagyis neked, nem kell megtérítened az áfát, akkor nem keletkezik könyvelési tétel, mert az átadó elszámolja az eredmény terhére az áfát. -Hogyan könyveli az átadó?-kérdezte Micike? -Olvasd csak tovább,válaszolta Józsi Az Átadó pedig így könyveli: a. kivezeti a műszaki berendezés bruttó értékét: T 889 K 131 b. kivezeti a terv szerinti értékcsökkenést: T 139 K 889 c. Ezután következik az ÁFa kiszámlázása a piaci érték után: T 368 K Az átvett tárgyi eszközt vedd használatba,(ezért vetted át, nem igaz?) és persze számold is el. T K 161

2 4. A tárgyi eszközödnek, amelyet már használatba is vettél, értékcsökkenése is van, számold el a tárgyévi terv szerinti értékcsökkenést T 571 K Emlékszel még a 2. pontra? Az átvett tárgyi eszközzel rendkívüli bevétel keletkezett, amit el is határoltunk, most év végén ezt az időbeli elhatárolást, fel kell oldani az elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel arányos összegben. T 483 K 989 -Ezt hogyan csináljuk József?-kérdezte Micike. Figyelj csak, így csináld, ha az elhatárolt összeged, a T 989 K 483= , a használatba vétel :T 141 K , és a tárgyévi értékcsökkenésed , T 571 K 149, akkor a halasztott passzív időbeli elhatárolást így oldd fel: ez egy egyszerű arányosítás, /20.000= /X 10= /x 10 X= X= T 483 K Tehát mindig a tárgyévi értékcsökkenés elszámolásával arányosan kell feloldani a passzív időbeli elhatárolást, vagyis a halasztott bevételt,-magyarázta József. -Hol lehet ezt még alkalmazni?-kérdezte Micike -Ugyanez a logika ajándékként átvett, hagyatékként kapott, többletként fellelt tárgyi eszköz esetén is, de nem csak itt tudod használni, hanem pl. az immateriális javak esetén is, csak a megfelelő immateriális jószág számlát kell hozzárendelni, pl. szellemi termék esetén a 114-et. -Holnap mit csinálunk, József? -Holnap beszerzünk egy kis alapanyagot a nyitókészletünkhöz, és el is számoljuk.

3 Az anyagok elszámolása A Mici-Józsi kft alapanyag készletével kapcsolatban a következőket tudjuk: -a nyitó készletük: 10 kg, ezt 100 Ft/kg-os áron vásárolták -beszereztek 20 kg-ot, 120 Ft/kg és 30 Ft áfa/kg értékben -felhasználtak belőle: 24 kg-ot -a következő beszerzésük 30kg volt, de ezt már 110 Ft/kg +27,5 Ft áfa/kg áron szerezték be -ezután felhasználtak 28 kg-ot - a záró készletük a tényleges mennyiségi felvétel alapján 6 kg Az alapanyag értékelésre a FIFO módszert választották, a nyilvántartást folyamatosan vezetik mennyiségben és értékben is. -Micike, hogyan kell most könyvelni?-tárta szét a kezét József. -Figyelj, csak Józsi, most ez került fel a blogba, gyere nézzük meg. 1. lépés: először könyveld le a nyitást T 211 k *100= lépés: könyveld le az első beszerzést: T 211 K kg*120 Ft/kg=2400 2/1. Áfa: T 466 K *30=600 -Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás esetén a 2. Készletek számlán, az időszak összes gazdasági eseményét könyvelni kell, beszerzéskor a 2. Készletek számla Tartozik oldalára rögzítjük a vásárolt készletek beszerzésével felmerült tételeket, készletcsökkenés könyvelésekor pedig a Követel oldalon kerül könyvelésre a számviteli politikában meghatározott készletértékelési eljárás ( Fifo vagy átlagáras módszer) alapján meghatározott könyv szerinti érték-magyarázta Micike. 3. Könyveld le a felhasználást, használd a FIFO értékelési módszert -összesen először 24 kg-ot használtál fel, a nyitó készleted 10 kg 100 Ft/kg-os áron,beszereztél 20 kg-ot, 120 Ft/kg-os áron, de most csak 14 kg-ot kell figyelembe venned, mert az első felhasználásod 24 kg,(24-10=14 kg) így maradt még az első 20 kg-os beszerzésből 20-14=6 kg-od, amit majd a következő felhasználásnál veszel figyelembe. T 511 K 211 ( 10kg*100 Ft/kg+14*120 Ft/kg)= = Könyveld le a 2. beszerzést is T 211 K kg*110 Ft/kg=3300 és az áfát se felejtsd el: T 466 K *27,5=825

4 5. Könyveld le a 2. felhasználást is a FIFO módszer szerint, ne feledd most a 3. pontban, vagyis az első felhasználásnál megmaradt 6 kg-al kezdünk (6kg*120 Ft/kg), itt a felhasználás 28 kg, tehát 28-6=22 kg, tehát ennyit veszünk figyelembe a 2. beszerzési árral, vagyis a 110 Ft/kg-al,= (6 kg*120 Ft/kg)+22 kg* 110 Ft/kg= =3140 T 511 K Számold ki a záró készlet tényleges mennyiségét 10k g (ez a nyitó)+20 kg( ez az 1. beszerzés)-24 kg( 1. felhasználás)+30 kg ( ez a 2. beszerzés) -28 kg ( ez a 2. felhasználás)=8 kg -De a tényleges mennyiségünk a leltárfelvétel alapján: 6 kg,-mondta József. -Igen, így 2 kg hiányunk van, állapította meg Micike. -Ezt a2 kg hiányt milyen áron kell elszámolni?-kérdezte József. -Hát a FIFO módszer szerint, az utolsó beszerzési áron, ami a 110 Ft/kg-válaszolta Micike 7. Könyveld le a hiányt a FIFO módszer szerint T 869 K kg*110 Ft/kg=220 -Mi a helyzet, ha csak mennyiségi nyilvántartást vezetnénk?-kérdezte József -Ebben az esetben beszerzéskor a beszerzéshez tartozó bizonylatok alapján mindent költségként vagy ráfordításként( anyagkészlet esetén anyagköltség, árukészlet esetén: ELÁBÉ) kell könyvelni, függetlenül attól, hogy a tényleges készletcsökkenés még nem történt meg, így az időszak közben a készletcsökkenés nem értelmezhető. A záró készletet pedig a mennyiségi nyilvántartás( a mi esetünkben 8 kg) és árvisszakereséssel(utolsó beszerzési ár) kell meghatározni.utána pedig le kell könyvelni ha hiány van. A mi esetünkben: T 211 K 511 Hiány: 8 kg*110 Ft /kg=880 T 869 K 211 2*110 Ft/kg=220 -Mit kell csinálni, ha semmilyen nyilvántartást nem vezetünk?-kérdezte József. -Ugyanazt kell tenni, mintha csak mennyiségi nyilvántartás lenne, de ebben az esetben a leltárhiány nem értelmezhető. Ilyenkor a záró készletet a leltár ( a mi esetünkben 6 kg) alapján kell meghatározni, az ármeghatározás pedig a FIFO módszer szerint árvisszakereséssel történik. A mi esetünkben: T 211 K 511 6kg*110 Ft/kg=660 -Holnap mit csinálunk Micike?-kérdezte József -Holnap az elszámolóáras nyilvántartást tanuljuk meg- válaszolta Micike.

5 Elszámolóáras nyilvántartás -Mit jelent az elszámolóáras nyilvántartás Józsi?-kérdezte Micike - Gyere Mici,olvassuk el-válaszolta József. -Az elszámolóáras nyilvántartás(tervezett beszerzési áras nyilvántartás) esetén, egy az időszak elején meghatározott rögzített áron, vagyis elszámolóáron történik a felhasználások és a nem típus készletcsökkenések könyvelése,(értékesítés, térítés nélküli átadás) tehát nem a FIFO vagy az átlagáras megoldás alapján meghatározott tényleges beszerzési áron. - Az időszak végén, ami lehet negyed év, vagy év vége kiszámítjuk az árkülönbözeti pótlékkulcsot, ami az időszaki átlagos tényleges beszerzési ár és az elszámolóár közötti átlagos százalékos eltérést jelenti. -Ezután a következő lépés az időszaki készletcsökkenések elszámolása, a pótlékkulcsnak megfelelően a tényleges beszerzési árra kell helyesbíteni -Így helyesbíts: növelni kell az anyagköltséget és az esetleges nem típus készletcsökkenések során elszámolt ráfordításokat, ha az időszak során az átlagos tényleges beszerzési érték magasabb volt, mint az elszámolóár -csökkenteni kell az anyagköltséget és az esetleges nem típus készletcsökkenések során elszámolt ráfordításokat, ha az időszak során az átlagos tényleges beszerzési érték alacsonyabb volt, mint az elszámolóár -A 211 alapanyagok elszámolóáron számlán a készletmozgásokat elszámolóáron kell könyvelni, a beszerzéseket a tartozik oldalra, a csökkenéseket a követel oldalra. -A 228 alapanyagok árkülönbözete ( vagyis az eltérés számla)egyenlege az alapanyagok tényleges beszerzési értékének és az elszámolóáron számított értékének a különbözetét mutatja. -a két számla összevont egyenlege az alapanyagok tényleges beszerzési értéken számított értékét mutatja asz időszak elején és az időszak végén a helyesbítések elszámolását követően -Ha a 228 egyenlege Tartozik, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének ( nyitó készlet és a bekerülésük együtt) tényleges beszerzési értéke magasabb, mint az elszámolóára -Ha a 228 egyenlege Követel, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének ( nyitó készlet és a bekerülésük együtt) tényleges beszerzési értéke alacsonyabb, mint az elszámolóára -Árkülönbözeti pótlékkulcs= (228 egyenlege/211 egyenlege a felhasználások nélkül)*100%

6 -Józsi, a mi nyitó készletünk:10 kg -elszámolóára: 100 Ft/kg -tényleges beszerzési ára: 95 Ft/kg -beszereztünk 20 kg-ot, vételára: 105 Ft/kg+26,25 Ft áfa/kg -felhasználtunk: 25 kg-ot -ezután vettünk 30 kg-ot, az ára: 110 Ft/kg+27,5 Ft áfa/kg -ezután felhasználtunk: 25 kg-ot -Hogyan könyveljünk most?-kérdezte Micike Gyere, Micike, itt a megoldás: 1. lépés: nyitás könyvelése elszámolóáron: T 211 K kg*100 Ft/kg= lépés: 228 számla nyitása, és az egyenlege Követel, mert a tényleges beszerzési ára ( 95 Ft/kg) alacsonyabb mint az elszámolóára( 100 Ft/kg) T 491 K *(95 Ft/kg-100 Ft/kg)= 50 3/1. lépés: számold el az első beszerzést elszámolóáron T 211 K *100=2000 3/2. számold el tényleges beszerzési áron T 228 K * 105=2100 3/3. számold el az áfát is T 466 K *26,25= lépés: számold el az első felhasználást is elszámolóáron T 511 K *100 Ft/kg=2500 5/1. számold el a 2. beszerzést elszámolóáron T 211 K kg*100 Ft/kg=3000 5/2. számold el tényleges beszerzési áron T 228 K kg*110 Ft/kg=3300 5/3. számold el az áfát is T 466 K kg*27,5= számold el a 2. felhasználást elszámolóáron T 511 K kg*100 Ft/kg=2500

7 7. számold ki az árkülönbözeti pótlékkulcsot: 211 egyenlege: ny:1000, T oldal: beszerzés1 :2000, beszerzés2: 3000, (Követel oldal: csak felhasználások vannak, ezeket nem számítjuk bele felhasználás 1: 2500, felhasználás 2: 2500)= T egyenlege= Tartozik oldal: beszerzés 1: 2100, beszerzés 2: 3300,=5400 Követel oldal: nyitó=50, beszerzés1:=2000, beszerzés 2: 3000, =5050, egyenlege= T /211= (350/6000)*100=5,83% 8. lépés:számold el a felhasználásokra jutó árkülönbözetet =5000*5,83%=291,5 T 511 K ,5 -Holnap miről olvasunk itt Józsi?-kérdezte Micike -Holnap a Pénzeszközök világába utazunk-felelte József Valuta Deviza átváltása, lekötése -Micike van 800 GAR devizánk, váltsuk át DEV-re. Mit kell most tennünk?-kérdezte József -Gyere, olvassuk el a mini tanfolyamon!-válaszolta Micike -A következőket tudja-mondta József: A 800 GAR beváltásakor a GAR deviza betétszámlánkon van 1600 Gar, amelyből 640 Gar 253 Ft/Gar árfolyamon, majd ezután 960 Gar 256 Ft/Gar árfolyamon került be. Ezért a bank 10 GAR konverziós költséget számított fel. A DEV devizabetétszámlán jóváírt összeg 675 DEV. A jóváírás napján érvényes DEV deviza választott árfolyam 300 Ft/DEV. - A valuta és a devizakészletek értékelésénél a FIFO eljárást alkalmazza a Kft. 1. lépés: a GAR devizabetétszámlán számold el a pénzcsökkenést könyv szerinti árfolyamon FIFO módszerrel értékelve 640* *256= Ft A könyvelésnél használd a 389 átvezetési számlát. T 389 K Számold el a konverziós költséget Ehhez a legutolsó bekerülési árfolyamot, vagyis a 256 Ft/Gar árfolyamot kell használni. 10*256=2560 Ft T 532 (egyéb szolgáltatás értéke) K lépés: számold el a devizabetétszámlán jóváírt összeget a választott árfolyamon 675 Dev*300Ft/dev= Ft T 386 K

8 4. lépés számold el az árfolyam különbözetet, ami árfolyam veszteség lesz Mivel a könyv szerinti érték (1. lépés) , most pedig a jóváírt összeg Ft lett, tehát kevesebb, mint a könyv szerinti érték, ezért árfolyamveszteség keletkezett =380 T 876 K Tartós lekötés -Mit kellene tennünk, ha ezt a 800 GAR devizát tartósan lekötnénk-kérdezte József? -A következőt tudjuk: A 800 GAR deviza lekötésekor a deviza betétszámlánkon van 1600 Gar, amelyből 640 Gar 253 Ft/Gar árfolyamon, majd ezután 960 Gar 256 Ft/Gar árfolyamon került be. A lekötés napján érvényes választott árfolyam 260 Ft/DEV. - A valuta és a devizakészletek értékelésénél a FIFO eljárást alkalmazza a Kft. 1. lépés: a devizabetétszámlán számold el a pénzcsökkenést könyv szerinti árfolyamon FIFO módszerrel értékelve 640* *256= Ft A könyvelésnél használd a 389 átvezetési számlát. T 389 K lépés: számold el a tartósan lekötött betétszámla növekedést T 197 K Te ezt tudtad? A lekötött bankbetét esetén nem keletkezik új eszköz, ezért a lekötött betét állománynövekedését ebben az esetben a devizabetét számla könyv szerinti árfolyamán kell elszámolni. Ma befejeződik Micike és József története, egy külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapra vonatkozó értékelésével.

9 Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése fordulónapon -Micike, hogyan kell értékelni a külföldi pénzértékre szóló eszközeinket és a kötelezettségeinket a fordulónapon?-kérdezte József -A következő információkat tudjuk-mondta Micike -1. Van egy kimenő számlánk, ami 1000 DEV összegű, a könyv szerinti értéke: Ft, a könyv szerinti árfolyama:290 Ft/DEV -2. A másik kimenő számlánk értéke: 2000 DEV, a könyv szerinti értéke: Ft, a könyv szerinti árfolyama: 310 Ft/DEV -3. A deviza betétszámlán 3000 DEV van könyv szerinti értéke: könyv szerinti árfolyama: 312 Ft/DEV -4. rövid lejáratú hitelünk: 4000 DEV könyv szerinti értéke: könyv szerinti árfolyama:289 Ft/DEV - 5. bejövő szállítói számlánk: 5000 DEV könyv szerinti értéke: könyv szerinti árfolyama: 303 Ft/DEV - az utolsó jegyzés napjának választott árfolyama: 300 Ft/DEV -Gyere, nézzük meg hogyan kell ezt a fordulónapon értékelni-válaszolta Micike Józsefnek.

10 Fordulónapi értékelés 1. lépés: számítsd ki a fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeget 2. lépés: állapítsd meg az egyedi árfolyam különbözetet 1. kimenő vevő számla könyv szerinti értéke: Ft, fordulónapi választott árfolyama alapján meghatározott összeg:1000*300= kimenő vevő számla könyv szerinti értéke: Ft, fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeg: 2000*300= az egyedi árfolyam különbözet értéke: a fordulónapi árfolyam a könyv szerinti értékhez képest: ( ez a vevő 1. számla ez a vevő 2. számla= ) -devizabetét számla: könyv szerinti értéke: Ft, fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeg: 3000*300= az egyedi árfolyam különbözet értéke: a fordulónapi árfolyam a könyv szerinti értékhez képest: rövid lejáratú hitel könyv szerinti érték: , fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeg: 4000*300= az egyedi árfolyam különbözet értéke: a könyv szerinti érték a fordulónapi árfolyamhoz képest: bejövő számla könyv szerinti érték: , fordulónapi választott árfolyam alapján meghatározott összeg: 5000*300= az egyedi árfolyam különbözet értéke: a könyv szerinti érték a fordulónapi árfolyamhoz képest: lépés számítsd ki az összevont árfolyam különbözetet ( )+( ) = lépés: könyveld le, használd a 368 árfolyam- különbözet elszámolási számlát T 368 K T 368 K T 368 K T 454 K lépés: könyveld le az összevont árfolyam különbözetet ez árfolyamveszteség: T 876 K