Összeállította: Dr. Bekő Gabriella Uzsoki utcai Kórház Központi Laboratórium

Átírás

1 Laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport Új diagnosztikus módszerek és eljárások a laboratóriumokban Összeállította: Dr. Bekő Gabriella Uzsoki utcai Kórház Központi Laboratórium A legújabb diagnosztikai eljárások a klinikai hematológiai és genetikai laboratóriumokban (5 óra) 1. Automatával végzett vérképelemzés esetén az új paraméterek használata, szerepe és értéke (dr. Bekő Gabriella laboratóriumi szakorvos, osztályvezető főorvos) 1 óra 2. Tumormarkerek diagnosztikai értéke, újabb tumormarkerek szerepe a diagnosztikában és követésben (dr. Iván Mária, laboratóriumi szakorvos főorvos) 1 óra 3. Parathormon és D-vitamin mérési módszerek és azok diagnosztikai értéke (dr. Iván Mária laboratóriumi szakorvos, főorvos) 1 óra 4. Legújabb diagnosztikai eljárások a klinikai genetikai laboratóriumban (dr. Patócs Attila laboratóriumi, és genetikai szakorvos, genetikai labor vezetője, egyetemi docens) 2 óra Minőségi és preanalitikai elvárások a diagnosztikai laboratóriumban (5 óra) 1. Preanalitika, biológiai variabilitás a laboratóriumi munka folyamán (dr. Bekő Gabriella laboratóriumi szakorvos, osztályvezető főorvos) 1 óra 2. Belső minőségbiztosítás a gyakorlatban (dr. Bekő Gabriella laboratóriumi szakorvos, osztályvezető főorvos) 2 óra 3. Külső minőségellenőrzés jelentősége és követelménye - az indikátor szerepe a minőségbiztosításban (dr. Tomai Erzsébet laboratóriumi és haematológiai szakorvos, adjunktus) 2 óra Laboratóriumi eredmények értékelése (3 óra) 1. Hematológiai esetismertetések (dr. Bekő Gabriella laboratóriumi szakorvos, osztályvezető főorvos) 1 óra 2. Immunkémiai és tumormarkerekkel kapcsolatos esetismertetések (dr. Iván Mária, dr. Bekő Gabriella, dr. Palócz Krisztina) 2 óra Betegbiztonság az orvosi laboratóriumban és a transzfuziológia területén (2 óra) 1. Betegbiztonság az orvosi laboratóriumban és a transzfuziológia területén (dr. Palócz Krisztina laboratóriumi szakorvos, főorvos) 2óra Reanimáció (BLS) (5 óra) Old. 1

2 Előadások rövid összefoglalója: Automatával végzett vérképelemzés esetén az új paraméterek használata, szerepe és értéke dr. Bekő Gabriella Uzsoki utcai Kórház Laboratóriumi szakorvos, osztályvezető főorvos A hematológiai automaták napjainkban már képesek részletekbe menő, nagyon pontos eredményközlésre, amelyből sokszor juthatunk korrekt diagnózishoz, segít a betegségek követésében és a terápia monitorozásában egyaránt. Lehetőségek és korlátok A hematológiai automatákból teljesen megbízható értékeket kapunk: fehérvérsejtszám, vörösvérsejtszám, hemoglobin koncentráció és MCV (mean cell volume) tekintetében. Ezek a méréseink referens módszerre visszavezethetők, a készülékek kalibrációjánál is az elsődleges vagy másodlagos kalibrátort használják a gyártó cégek. Nagyobb odafigyelést kíván a qualitatív fehérvérsejt eloszlás és thrombocytaszám vizsgálata, főként az alacsony thrombocytaszám, vagy az óriás thrombocyták jelenléte esetén. A hematológiai automata működési elvétől függ a szétválasztás lehetősége és a thrombocyta számlálás módja. A mai modern hematológiai automaták képesek a magvas vörösvérsejtszámot, a fragmentált vörösvérsejtek FRBC (fragmented RBC) számát is megadni. Emellett számos új paramétert MCVr-t (reticulocyta populáció átlagos sejtmérete), CHr-t (reticulocyta populációban egy sejt átlagos hemoglobin tartalma), IRF-M+H-t (a közepes és nagy abszorbanciájú éretlen reticulocyták aránya %- ban), MPV (mean platelet volume) és IPF (immature platelet fraction) a reticulált thrombocyta frakció, melyek ismerete, használata minden szakember számára nélkülözhetetlen. Nagy laboratóriumokban lehetőség van a vérkenetek standardizált körülmények közötti vizsgálatára vérképelemző automaták segítségével. Ezek a készülékek képesek a sejtek pontos differenciálására, a vörösvérsejtek morfológiai paramétereinek vizsgálatára, az eredmények digitális tárolására. Távoli asztal kapcsolattal a képek eljuthatnak a klinikushoz, mindemellett az oktatásban is nagy segítséget nyújtanak. Tumormarkerek diagnosztikai értéke, újabb tumormarkerek szerepe a diagnosztikában és követésben dr. Iván Mária Uzsoki utcai Kórház Laboratóriumi szakorvos, főorvos A tumormarkerek diagnosztikai szenzitivitása nagymértékben nő, de a specificitási mutatók is javulnak, ha azokat együtt kérjük malignus tumorok kimutatására. Az utóbbi években újabb két tumormarker mérésére fejlesztettek a gyártók immunkémiai laboratóriumi automatán mérhető teszteket. Az egyik marker a HE4-fehérje, melyet az emberi mellékhere szövetében azonosítottak és a petefészek-daganatos betegek szérumában emelkedett koncentrációban található. Értéke, hogy a Ca 125 daganatjelző markerrel együtt kockázatbecslést tesz lehetővé a petefészekrák szempontjából, melyet ROMA (RISK of Ovarian Malignancy Algorithm) formában adnak ki a laboratóriumok. Ez a módszer sem jó szűrésre, de segít, a jóindulatú folyamatoktól való differenciáldiagnosztikában és abban, hogy a betegek a megfelelő onkológiai osztályokra kerüljenek. Old. 2

3 A másik marker a timidin kináz, melynek szérumkoncentrációja arányos a sejt proliferációs aktivitásával, így alkalmas a malignus folyamat progressziójának felismerésére és a kemoterápiás kezelés hatékonyságának megítélésére. Több malignus betegségnél (pl: lymphomák, krónikus lymphoid leukémia, akut leukémiák, kissejtes tüdőrák, emlő -, prosztata karcinoma) igazolt a timidin kináz önálló vagy más tumor markerrel kombinált alkalmazhatósága. Saját tapasztalatainkról is beszámolunk, mivel a tesztben jelzett referencia tartományok kiegészítésre, módosításra szorulnak. Parathormon és D-vitamin mérési módszerek és azok diagnosztikai értéke dr. Iván Mária Uzsoki utcai Kórház Laboratóriumi szakorvos, főorvos A parathormon mérésére igen fontos a Ca és csontanyagcsere egyensúlyának megítéléséhez. Tudjuk, hogy az intakt (1-84) parathormon és az antagonista hatású es fragmentumok is felelősek a tényleges hypercalcemzáló hatás kifejtéséért. Így a dializált betegek esetén jelentős különbség adódik, ha csak az biointakt (1-84) parathormont mérjük. Így kérdéses, hogy ebben a betegcsoportban mérhetjük-e az újonnan forgalomba hozott 3. generációs biointact (1-84) parathormon assay-ket. A D vitamin mérés kapcsán az 1-25 dihydroxi- D3 vitamin teszt mérése kapcsán a monoklonális tesztek bevezetésekor merültek fel gondok. Így ma már a D2 és D3 vitamint együtt mérő immunkémiai assayk terjedtek el Európában és hazánkban is. Gold standarddá a tömegspektrométeren való mérés vált, és kisebb számú meghatározásra még több laborban használják a HPLC-vel való meghatározást is. Napjainkban azonban a csontanyagcserén túl számtalan betegségben fontos szerepet tulajdonítanak az alacsony D vitamin koncentrációnak, így a nagyszámú mérések mindenképpen az immunkémiai módszerek mellett szólnak. Legújabb diagnosztikai eljárások a klinikai genetikai laboratóriumban Patócs Attila SE, Laboratóriumi Medicina Intézet, Genetikai Laboratórium A mikroelektronika, bioinformatika és molekuláris biológia ugrásszerű fejlődése a laboratóriumi diagnosztikában is nyomon követhető. A hagyományos genetikai vizsgálómódszerek mellett napjainkban a teljes genom egyidejű elemzésére is lehetőségünk nyílik. A metodikai fejlődés maga után vonja a diagnosztikai feladatok átértékelődését is. Az egy gén-egy betegség mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a mit hordozok, mire számíthatok? - típusú kérdések. Fontos azonban kiemelnünk, hogy a teljes genomot elemző módszerek és az ezekből származó hatalmas információ kezelése, értelmezése és a klinikai gyakorlatba történő átültetése jelenleg még nem képezi a rutin klinikai genetikai laboratórium feladatát. A kapott genotípus-fenotípus asszociációs vizsgálatok eredményeinek valódisága csak a későbbi, független mintákon történő megerősítés után fogadható el. Jelen előadás során természetesen a klasszikus monogénes betegségek ismertetésére és az adott génhibák kimutatása során alkalmazott módszerek bemutatására is sor kerül. Ezekben a kórképekben a genetikai vizsgálatok elősegítik, tisztázzák a diagnózist és a beteg szempontjából terápiás következményeket is hordoznak. Összefoglaljuk a laboratórium működését szabályozó rendeleteket, a minőségbiztosítási kérdéseket, bemutatjuk a laboratórium felépítését majd a vizsgáló módszereket. Az előadás során szintén sor kerül a teljes genomos vizsgálómódszerek és ezek jelenlegi alkalmazásainak ismertetésére valamint azoknak a technológiáknak a bemutatására is sor kerül, amelyek a genetikai laboratórium jövőjét jelenthetik. Old. 3

4 Preanalitika, biológiai variabilitás a laboratóriumi munka folyamán dr. Bekő Gabriella Uzsoki utcai Kórház Laboratóriumi szakorvos, osztályvezető főorvos A preanalitikai hibák a téves laboratóriumi adatközlés leggyakoribb okai, előfordulási arányuk %. A preanalitikai hibák döntő oka a nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű minta, a többi hiba a beteg azonosítás, a felkészítés, a mintakezelés, az előkészítés vagy a tárolás hibáiból ered. Interindividuális variabilitás: életkor, testsúly, rassz, dohányzás, alkoholfogyasztás, terhesség Intraindividuális variabilitás: nemi ciklus, diurnális ingadozás, evés előtt - evés után, testhelyzet, fizikai aktivitás, stressz Szerep a preanalitikában gyermekkori specialitások Szerep az analitikai munkában Megbízható teljesítmény célértékei a biológiai variabilitás figyelembevételével Biológiai variabilitás és a számolt analitikai célértékek Szerep a posztanalitikában referenciatartományok (referencia intervallumok) kialakítása DIAGNOSZTIKAI BIZONYTALANSÁG Biológiai variabilitáson alapuló diagnosztikai bizonytalanság különböző betegségekben eltér egymástól és az egészséges csoporttól Szerep az autovalidálásban Z score kritikus differencia és használatakor felmerülő problémák Belső minőségbiztosítás a gyakorlatban dr. Bekő Gabriella Uzsoki utcai Kórház Laboratóriumi szakorvos, osztályvezető főorvos A minőségirányítási rendszer (MSZ EN ISO/IEC 15189/2003) fő elemei közül a laboratóriumnak leginkább a minőségellenőrzésre, a minőségbiztosításra, és a minőségfejlesztésre érdemes koncentrálnia. A minőségbiztosítás az egészségügyi szolgáltatás minőségének ellenőrzéséhez csatlakozó, folyamatosan működő visszacsatoló rendszer, mely a minőségtől való eltérést azonnal jelzi, és elindítja a javító lépéseket. A laboratórium auditálása, akkreditálása leginkább ezt a célt szolgálja. Ahhoz, hogy egy laboratóriumi lelet korrekten eljusson a klinikushoz és a beteg további sorsát, kezelését megfelelően befolyásolja, sok buktatót, akadályt kell sikeresen vennünk. Az analitikai munka során, bár egy jól működő laboratóriumban ez jelenik meg a legkisebb százalékban, szintén találkozunk hibákkal. Ezek leginkább a készülékeink hibáiból, mérőmódszereink nem megfelelő kiválasztásából, kontrolálásából, interferenciák nem megfelelő kezeléséből, és emberi hibából adódhatnak. Old. 4

5 Amikor egy új tesztet kívánunk bevezetni laboratóriumunkba, ez a következő módon történik: 1. Kiválasztjuk a megbízható analitikai módszert a teszt mérésére: Rutin, referens és standardizált referens módszerek közül választunk a kapható tesztek ismeretében, ahol sok esetben döntő szempont, hogy a teszt mérésére alkalmas készülék álljon rendelkezésre laborunkban. 2. Ezt követi a módszer adaptálása, validálása, karbantartása, és a minőségi kontrollok beállítása A Westgard-analízis segít észrevenni az analitikai hibákat, ugyanakkor útmutatást jelent a hibák kijavításában, ezáltal megóv a felesleges újrakalibrálásoktól, amely költséges és időigényes. Ugyanakkor a Westgard-szabályok megszegése elfogadhatatlan laboreredményekhez vezethet. Az előadásban szó lesz a laboratórium teendőiről, melyek a valódiság ellenőrzésére szolgálnak Külső minőségellenőrzés jelentősége és követelményei dr. Tomai Erzsébet Uzsoki utcai Kórház Laboratóriumi és haematológiai szakorvos, adjunktus A működési engedély, a minőségirányítási rendszerek, a szakmai elvárás és a vevői igény alapján is elengedhetetlen a klinikai laboratóriumokban folyó eljárások, vizsgálatok minőségellenőrzése (QC = quality control). A minőségellenőrzés kapcsolódhat a laboratóriumi munkafolyamatokhoz, azaz a preanalitikai, analitikai és posztanalitikai folyamatokhoz. Alapvetően azonban megkülönböztethető belső és külső minőségellenőrzési rendszer. Jelen előadásban a külső minőségellenőrzésről lesz szó: - A külső minőség-ellenőrzés (EQA = External Quality Assurance/Assessment) lehetőségeiről. - A laboratórium hogyan építheti fel részvételét a külső minőségellenőrzési rendszerben, vagy rendszerekben? - A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által előírt akkreditációval kapcsolatos aktuális tudnivalókról. - Valamint az indikátor szerepéről a minőségbiztosításban Az indikátor egy mennyiségi mutatószám, amely felhasználható a szolgáltatás, a végzett tevékenység minőségének a mérésére, értékelésére. Értékeik alakulásával utalnak az ellátás minőségére, és felhívják a figyelmet az okok feltárásának a szükségszerűségére. A megfelelő intézkedések foganatosításával fejleszthetjük a rendszerünket. Old. 5

6 Betegbiztonság az orvosi laboratóriumban és a transzfuziológia területén dr. Palócz Krisztina Uzsoki utcai Kórház Laboratóriumi szakorvos, főorvos A betegbiztonság az egészségügyi ellátás során potenciálisan bekövetkező, elkerülhető egészségkárosodással szembeni védelem. Ennek megfelelően a betegek mint az egészségügyi szolgáltatások igénybe vevői-jogosan várják el, hogy a laboratórium (rutin labor. transfuziológiai laboratórium) minden erőfeszítést megtegyen a biztonságukért. Ezt oly módon kell kialakítani, hogy a hibák és a nem kívánatos események megelőzhetők legyenek. E törekvések jegyében szeretnék foglalkozni, a beteg azonosítás, a praeanalitika és az adatvédelem kérdéseivel. A transzfuziológia területén pedig a véradók biztonságával valamint a betegek transzfúziója körüli teendőkkel. Old. 6