26. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 1 / (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla 26. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK G. I. + 2 fő Hűtlen kezelés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 októberében G. I. I.r. vádlottat, az ellene hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. R. I. II.r. és L I. III.r. vádlottat, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének vádja alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére felmentésük miatt, hatályon kívül helyezés érdekében jelentett be fellebbezést. A vádirat szerint G. I. I.r. vádlott, 1998 októbere és 2006 októbere között Balmazújváros város polgármestere volt. R. I. II.r. vádlott, 2004 júniusától 2007 januárjáig a település aljegyzője, 2007 októberéig pedig jegyzője volt. L. I. III.r. vádlott, 2005 januárjától december végéig a város önkormányzatának 90 százalékos tulajdonában álló, a település közvilágítását üzemeltető Kft ügyvezetője volt. Közbeszerzési eljárást követően Balmazújváros polgármestere 2005 februárjában vállalkozási szerződést írt alá egy budapesti székhelyű céggel, amely Ft áron vállalta a megbízó önkormányzat számára a település szennyvízcsatorna hálózatát, a szennyvíztelepet, az ehhez tartozó próbaüzemet, illetve a beruházással érintett úthálózat helyreállítását. A fővállalkozó rosszul mérte fel a várható költségeket, ugyanis a kivitelezés során többletköltséget jelentett az érintett utcák állapotának helyreállítása. Ezért a budapesti cég, mint megrendelő I. és II.r. vádlott közreműködésével 2005 decemberében átalánydíjas alvállalkozói szerződést kötött az önkormányzat jóváhagyása nélkül a városgazdálkodási kht-val. Ezt követően derült ki, hogy a kht. ilyen nagyságrendű vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Már korábban 2005 novemberében a kht. alvállalkozói szerződést kötött egy egyéni vállalkozóval, illetve a Magyar Közút Khtval, Balmazújváros belterületén lévő szennyvízberuházással érintett úthálózat felújítására. Erre figyelemmel a budapesti cég új szerződést kötött az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával III.r. vádlott által képviselt a közvilágításért felelős kft-vel. Azonban a kft-nek sem tárgyi, sem személyi feltételei nem voltak a munka elvégzésére, ezért 2006 februárjában megállapodást kötöttek a városi kht-val, hogy a szennyvízberuházást követően az utak helyreállításához kapcsolódóan a kht. szervezi, irányítja, ellenőrzi, számon kéri az alvállalkozók által végzett munkákat. A város energetikai kft-je 2006 februárjában a Magyar Közút Kht-val és egy egyéni vállalkozóval, majd a budapesti céggel, tehát a fővállalkozóval kötött alvállalkozói szerződéseket, melyekben a vállalkozói díjat nem átalányárban, hanem négyzetméter áron határozták meg. Folyamatosan végezték a munkálatokat és a díj 2006 júniusában elérte azt az összeget, amely az város energetikai kft.-je és a budapesti kft között létrejött vállalkozási szerződésben átalánydíjként lett meghatározva. A még el nem végzett munkák becsült értéke 53 millió Ft + Áfa volt. I. és II.r. vádlott, ennek ellenére a munka folytatására adott utasítást anélkül, hogy a képviselő-testületet összehívták volna. I. és II.r. vádlott a testület felhatalmazása nélkül különböző pénzösszegek átcsoportosításával illetve önkormányzati ingatlanok értékesítéséből akarták fedezni a felmerülő kiadásokat. A III. r vádlott által képviselt energetikai kft I. II.r. vádlottak felhatalmazása alapján tovább végeztette az alvállalkozókkal az úthelyreállítással kapcsolatos munkálatokat, így Ft összegről fogadott be számlákat annak ellenére, hogy a fővállalkozóval megkötött szerződésben bruttó Ft kivitelezési díj szerepelt. Így I. és II.r. vádlottak közreműködésével Ft vagyoni hátrány érte Balmazújváros Város

2 2 / 50 Önkormányzatát, mely kár nem térült meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla K. Ané Emberölés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 februárjában K. Ané vádlottat az ellene emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a jogos védelem címén történt felmentés miatt, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott és férje K. András sértett Hosszúpályiban 1985-ben kötöttek házasságot. Két gyermekük elköltözése után megromlott a kapcsolatuk, egyre többet veszekedtek, amely tettlegességig is fajult ban a férfi egy baltával ütötte fejbe feleségét ben az asszony a házasság felbontását kérte a bíróságon decemberében a férfi öngyilkossági szándékkal felgyújtotta a házukat, ami lakhatatlanná vált. Anyagi lehetőségük nem volt a ház rendbehozására, ezért a hát mellé épített fabódéban éltek májusában a vádlott és a sértett is a fabódéban tartózkodtak, mindketten ittas állapotban voltak, közöttük szóváltás alakult ki. A veszekedés során a sértett bántalmazni akarta a vádlottat, aki egy konyhakéssel megszúrta a sértettet. A sértett máj sérülése azonnali közvetlen életveszélyes állapotot idézett elő, melyet csak az idejekorán érkezett orvosi segítség és a műtéti beavatkozás hárított el. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u , 22.B.920/2010 hűtlen kezelés bűntette :30 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az IL FERRO Kft januárjától gépkocsireklámmal kapcsolatos tevékenységet folytatott. Ennek során a cég a gépjárműtulajdonosok, mint reklámközzétevők részére kínált hasznosítási és reklámszerződési lehetőségeket. Új gépkocsi vásárlása esetén határozatlan időre szóló, úgynevezett Hasznosítási szerződés megkötésére volt lehetőség, amelynek során az IL FERRO Kft., mint reklámszolgáltató vállalta, hogy biztosítja a vele szerződő ügyfél részére a gépjárművet, akár 0 Ft induló részlet esetén is, és fizeti a gépjármű havi törlesztő részletét, maximum Ft-ig. A gépjármű tulajdonosának, mint reklámközzétevőnek egyszeri 5.000, majd 2007 januárjától forintos ügyintézési díjat kellett fizetnie és a járművet az IL

3 3 / 50 FERRO által kijelölt gépkocsi-forgalmazóknál vásárolhatta meg, lista áron. Használt gépkocsi esetében a gépjármű tulajdonosa, mint reklámközzétevő 2 vagy 5 éves időtartamra szóló Reklámszerződést köthetett az IL FERRO Kft-vel, melynél a 2 évre szóló szerződés esetén regisztrációs díjként Ft-ot, míg az 5 éves szerződésnél forintos egyszeri díjat kellett befizetni. Az IL FERRO Kft. vállalta, hogy havonta Ft reklám díjat fizet a reklámhordozó részére. A minimális tőkeállománnyal alakult IL FERRO Kft. megalapításától kezdődően likviditási gondokkal küzdött január 15-től március 15-ig összesen db szerződést kötött és Ft szerződéskötési díjat szedett be, míg reklámdíjként Ft-ot fizetett ki. A járulékos költségek (matrica, rezsi, bérleti díj, bérköltség stb.) Ft-ot tettek ki. A Kft március 1-jével 3 hónapra felfüggesztette a reklámdíj kifizetéseket, ugyanakkor április 12-ig további 380 db szerződést kötöttek. Az IL FERRO költségei jelentősen megnőttek, 2007 áprilisára több mint Ft-tal haladták meg a szerződésekből befolyó összeget. Az I. r. vádlott, mint az IL FERRO Kft. ügyvezetője és a II. r. vádlott, mint a MALINI Kft. ügyvezetője 2006 májusától az IL FERRO Kft. ügyvezetője is hálózatfejlesztés céljából megbízási szerződést kötöttek ügynöki tevékenységre. A megállapodás szerint a MALINI Kft., az IL FERRO Kft. részére végzett hálózatfejlesztés során saját nevében ügynöki szerződéseket köthetett autókereskedésekkel, melyből eredő jogok és kötelezettségek a MALINI Kft-t illeték. Ezzel szemben az IL FERRO vállalta, hogy biztosítja a MALINI Kft. részére a tájékoztatáshoz szükséges helyet az irodáiban, illetve hozzájárult, hogy az ügynöki munkát alkalmazottai végezzék a MALINI Kft. részére. A MALINI Kft. számlájára Ft került átutalásra ügynöki jutalék címén. Az I. r. vádlott üzletkötői jutalék címén 2006 áprilisától 2006 októberéig összesen Ft-ot utalt át a III. r. és az V. r. vádlott által képviselt Kft. részére. Az IL FERRO Kft. nem állt üzleti kapcsolatban ezzel a Kft-vel, mely a szóban forgó időszakban sem üzletkötői, sem egyéb tevékenységet nem végzett. A III. r. és az V. r. vádlottak a pénzt felvették és átadták L. Róbert részére. A VI. r. vádlott által kiállított fiktív számla alapján az I. r. vádlott Ft-ot utalt át az IL FERRO számlájáról egy másik Kft. részére, mellyel nem állt üzleti kapcsolatban. Az I. r. és a II. r. vádlottak 2006 júliusától úgy kötöttek hasznosítási és reklámszerződéseket, hogy tisztában voltak azzal, hogy a szerződésekben 2 vagy 5 évre vállat havi reklám díj fizetési kötelezettségének a társaság nem, illetve csak 2-3 hónapig tud eleget tenni, mivel a Kft. hosszú távú működése nem volt biztosított. Az ügyészség a vádlottakat többek között különösen nagy értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, valamint nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével is vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, fsz B.849/2010 sikkasztás :00 A Fővárosi Főügyészség vádiratának egyik vádpontja szerint az I. r. vádlott - a vádiratban részletezett tevékenységeivel Ft vagyoni hátrányt okozott a MÁV ÁBEnek, amelyben a II. r. vádlott Ft vonatkozásában, a III. r. vádlott

4 4 / Ft vonatkozásában nyújtott segítséget. A vádirat egy másik vádpontja szerint az I. r. vádlott 2008 áprilisában Ft-ot utalt át a MÁV ÁBE-től a fiktív cége részére, ahonnan saját, valamint a III. r. vádlott bankszámlájára utalta tovább az összeget. Ezen összeg kiutalásával a biztosítónál beállt a biztosítástechnikai tartalékhiány, melyre tekintettel április 8-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a MÁV ÁBE kötelező gépjármű felelősség biztosítási tevékenységét felfüggesztette, majd augusztus 15-én visszavonta tevékenységi engedélyét. Az ügyészség a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével, valamint különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, II B.311/2012 hivatali vesztegetés :30 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: az I. r. vádlott november 1-től május 16-ig a Budapest Airport Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zrt. (BA Zrt.) jogi előadója volt. Közvetlen felettese a II. r. vádlott jogi igazgató volt. A BA Zrt. több ügyvédi irodával rendszeresen, illetve esetileg kötött megbízási szerződést különféle jogi feladatok ellátására. A megbízási szerződések megkötésére többnyire a II. r. vádlott javaslatára került sor, ő döntötte el, hogy a BA Zrt. egy adott jogi munka elvégzésével melyik ügyvédi irodát bízza meg év végén, elején az I. és II. r. vádlottak elhatározták, hogy a BA Zrt. által az ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből az ügyvédi irodák részéről eljárt ügyvédektől (a III.r., a IV. r., az V. r., a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak) jogtalan előnyt kérnek. A II. r. vádlott közreműködésének köszönhetően a BA Zrt. olyan ügyvédi irodákat bízott meg, amelynek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét jogtalan előnyként átadják az I. és II. r. vádlottaknak. Az ügyvédekkel többnyire az I. r. vádlott tartotta a kapcsolatot és az ügyvédi irodák által kiállítandó számlák végösszegét a részükre kifizetendő összeg (ált. 5-10%) egy részével megemelte. Miután a számlák összegét a BA Zrt. az ügyvédi irodák részére átutalta, az I. r vádlott az előre meghatározott összeget jogtalan előnyként az ügyvédektől átvette, majd ennek egy részét továbbadta a II. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott a BA Zrt-vel szerződéses kapcsolatban álló ügyvédekkel azt éreztette, hogy amennyiben nem hajlandóak a megbízási díj egy részét a számunkra visszafizetni, a jövőben nem, vagy csak csökkentett mértékben fognak megbízásokat kapni. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott és felesége elhatározták, hogy megvásárolnak egy III. kerületi ingatlant, mely az OTP Lakáslízing Zrt. tulajdonában állt. Az I. r. vádlott több alkalommal egyeztetett a vételárról és a finanszírozás feltételeiről a X. r. vádlottal, majd később T. Gy-vel az OTP Lakáslízing Zrt. kockázatkezelési és műszaki igazgatójával. Az I. r. vádlott 2,5 millió Ft-ot ígért a X. r. vádlottnak azért, hogy az összeg egy részének továbbadásával T. Gy-t rábírja arra, hogy - kötelességét megszegve, munkáltatója gazdasági érdekeit megsértve - az ingatlan áron alul, az OTP Lakáslízing Zrt. részére előnytelen feltételekkel való értékesítésében közreműködjön. A X.r. vádlott meg nem

5 5 / 50 állapítható mértékű jogtalan előnyt ajánlott fel T. Gy-nek kötelessége megszegésért, de ezt T. Gy. elhárította. A 3. vádpont szerint az I.r. vádlott május 19-től a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. alkalmazásában állt, mint jogi igazgató, a XI. r. vádlott pedig a BKV informatikai igazgatója volt. A vállalat szerződéseinek nyilvántartásához 2009 májusában szükségessé vált egy szerződéstár beszerzése. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és a XI. r. vádlottal megállapodott abban, hogy a megszerzendő jogtalan előnyből a részére is juttat, amennyiben a szerződés létrejöttében közreműködik. Az I. r. vádlott 2009 nyarán felvette a kapcsolatot a Q. Kft egyik ügyvezetőjével, a XII. r. vádlottal és felkérte, hogy a BKV Zrt. felhívására nyújtsanak be ajánlatot. Az I. és XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy az ajánlott vállalkozói díj legfeljebb 30 millió Ft + ÁFA összegű lesz és ebből 12 millió Ft-ra az I. r. vádlott tart igényt jogtalan előnyként. Az I. r. vádlott éreztette a XII. r. vádlottal, hogy a 12 millió Ft-ért segít abban, hogy a Q. Kft-nek a megbízást elnyerje. Az I. és a XI. r. vádlottat két másik cégtől is kértek ajánlatot, melyek ajánlatai meghaladták a Q. Kft-vel egyeztetett árat. Az I. r. és a XI. r. vádlott a BKV Zrt. vezérigazgatójának címzett közös levelében javasolta, hogy a szerződéstár elkészítésével a Q. Kft-t bízza meg. A BKV Zrt. vezérigazgatója a levélben foglaltakat jóváhagyta, megkezdődött a beszerzés. A szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió Ft volt, melyből az I. r. vádlott 11,8 millió Ft-ra tartott igényt. Az I. r. és a XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy a jogtalan előnyt készpénzben egy közös ismerősük, a XIII. r. vádlott juttatja el az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott sürgette a XI. r. vádlottat, hogy minél hamarabb állítsák ki a teljesítés igazolást, hogy a vállalkozói díj átutalásra kerülhessen és az I. r. vádlott a jogtalan előnyhöz minél hamarabb hozzájuthasson. A teljesítési jegyzőkönyvet a XI. r. vádlott visszadátumozva írta alá, annak ellenére, hogy a tesztelések még nem fejeződtek be, így a Q. Kft. a vállalkozási szerződésben vállaltakat teljesen nem végezte el. A XIII. r. találkozót beszélt meg az I. r. vádlottal a pénz átadására, mely során a nyomozó hatóság őket tetten érte, így az I. r. vádlottnak már nem állt módjában a jogtalan előnyt megosztani a XI. r. vádlottal. Az ügyészség az I. r. vádlottat 5 rb. bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen három esetben folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, felbujtóként gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével, valamint gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A II. r. vádlottat 5 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen három esetben folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A III. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A IV. r. és az V. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A VI. r., a IX. r., a X. r., valamint a XII. r. vádlottakat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja, míg a XIII. r. vádlottat ezen bűncselekmény bűnsegédletével vádolja. A VII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével,

6 6 / 50 egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint bűnsegédet vádolja. A VIII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint tettest vádolja. A XI. r. vádlottat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, II B.2309/2013 emberölés :00 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A nyarán a

7 7 / 50 vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. tárgyaló vádlott É.J. ügy emberölés bűntette időpont június óra Folytatódik a több ember sérelmére elkövetett emberöléses ügy tárgyalása Folytatódik a törvényszéken annak a férfinek a büntetőpere, akit prostituáltak sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetésével vádolnak. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott október 2. napján a 44. számú főúton megállapodott az egyik sértettel, hogy a sértett 3.000,- forintért szexuális szolgáltatásban részesíti. A sértett útmutatása alapján egy erdős részre mentek. Itt a sértett sértő megjegyzéseket tett a vádlottra, mire a vádlott pofon ütötte, majd dulakodni kezdtek. Ennek során a vádlott először ököllel bántalmazta a sértettet, majd egy gépkocsi-emelővel több nagy erejű ütést mért a fejére, majd a bántalmazás következtében ekkor már eszméletét vesztő és földön fekvő sértettet tovább ütlegelte az emelővel. A bántalmazás következtében a sértett a helyszínen életét vesztette. Halálát többszörös koponyatető és koponyaalapi töréshez társuló agykéregi zúzódás, traumás agyvizenyő miatti agyi beékelődés okozta. A vádlott a vád megállapítása szerint augusztus 29. napján szexuális aktusban állapodott meg az ügy másik sértettjével a 44. számú főút közelében. Miután kifizette a 3.000,- forintot, látta, hogy a sértett pénztárcájában sok pénz van. Elhatározta, hogy ezt megszerzi és az aktus közben elővett egy kést, amivel a sértettet testszerte több alkalommal megszúrta. Időközben a sértettet kihúzta a gépkocsiból és az erdőben ismételten többször megszúrta, majd amikor a sértett úgy tett, mintha meghalt volna, a bántalmazással felhagyott. Ezt követően a sértett egy közeli tanyához ment, ahol segítséget kért. A sértett a bántalmazás következtében közvetetten életveszélyes /mellűri levegő-és vérgyülemmel társuló tüdőfél összeesés/ sérülést szenvedett el, ami orvosi ellátás

8 8 / 50 hiányában a halálát okozta volna. A vádlott előzetes letartóztatásban van. elérhetőségek sarkozysz@kecskemetit.birosag.hu Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. tárgyaló Dr. Sárközy Szabolcs vádlott V.P. ügy aljas indokból, időpont június különös kegyetlenséggel óra elkövetett emberölés bűntette Folytatódik a szomszédját megölő lajosmizsei férfi büntetőpere A vádirat lényege szerint a vádlott édesapjával és édesanyjával a egy lajosmizsei házban, az ügy sértettjének szomszédságában lakott. A sértett alacsony termetű, 64 éves, egy barakk lakásban, egyedül élő, szellemi fogyatékos személy volt, akinek a gondnokság alá helyezését 2011-ben kezdeményezte a családsegítő szolgálat. A sértett és a vádlott között évekkel korábban szexuális kapcsolat létesült. A vádlott amikor nem volt aktuális barátnője hetente 1-2 alkalommal az éjszakai órákban és általában ittas állapotban a sértettel, annak lakásán közösült május 17-én az esti óráktól 18-án hajnali 2 óráig a vádlott a rokonságban születésnapi összejövetelen vett részt, igen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott el, emellett bevett három szem kábítószert, feltehetően extasy tablettát. Hajnali 2 óra után a lakására, majd rövid időn belül közösülés céljából a sértett házához ment. A sértett felismerte a vádlott hangját, ajtót nyitott, de a helyiségbe lépő vádlottal közölte, hogy a kapcsolatot megszakítja, mert van valakije, a vádlott túl fiatal hozzá. A vádlott testi közeledését a sértett elhárította, mire a vádlott dühbe gurult és a válláig érő idős nőt nagy erővel ököllel megütötte, amitől a sértett a falnak esett, majd a földre került. A földről felkelő sértettet ezután a vádlott bal karral hátulról a nyakán megszorítva, nagy erővel öklözni kezdte arcon, nyakon, fejtájékon. Észlelte, hogy a bántalmazás alatt a sértettnek valamelyik csontja reccsent, majd egy nagy erejű ökölcsapása folytán a helyiség nyitott bejárati ajtaján keresztül hanyatt vágódva kiesett az épület előtti területre. Mivel a sértett ekkor már nem védekezett, a vádlott közösült vele. A vádlott a lakásban világító lámpa fényében látta, hogy a sértett szájából vér folyik és hörgő hangot hallat. Úgy vélte, hogy a sértett már meghalt, ezért a test eltüntetése céljából a házuk nyitott kamrájából magához vett egy ásót és két darab korábban libaszállításhoz használt műanyag zsákot. A sértett testét a vállára véve, a bántalmazás helyének szomszédságában lévő, akkor lakatlan portára ment. Ott egy üres kazánházban a sértett testét a földre dobta és a test feldarabolása céljából az ásó fejével több ízben lesújtott a sértett fejére, testére. Az ásó azonban lecsúszott. A vádlott ezt követően rátérdelve a még élő sértett mellkasára előbb a sértett felső testére húzta az egyik zsákot, majd lábára a másikat és a vállára vett testet a nem nagy távolságra lévő gazos területre vitte, ahol az által ismert vízaknába dobta az immár halott sértettet. A sértett valamennyi sérülést életében szenvedte el. A halálának oka a fejet ért többszörös, csonttöréssel járó lágyburki vérzés és a nyak terjedelmes bevérzésével és a törésével együtt járó fulladás volt. A Főügyészség fegyház kiszabását indítványozza. elérhetőségek sarkozysz@kecskemetit.birosag.hu

9 9 / 50 PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. K. J. és három társa emberölés bűntette és más bűncselekmény június A vád szerint K. J. I. r. vádlott és G.J. II.r. vádlott Pécsett egy italboltban találkoztak CS. J. sértettel, ahol együtt italoztak és beszélgettek. Később a vasútállomáson is találkoztak egy másik italboltban, ahol már T. K. sértett is jelen volt. A II.r. vádlott meghívta a sértetteket K. J. I.r. vádlott Cserdi Szőlőhegyen lévő otthonába. A sértettek 21 óra körül taxival érkeztek az I.r. vádlott házához, ahol látták, hogy az I.r. vádlott egy 50 cm hosszú fanyelű fejszével, a II.r. vádlott egy 20 cm pengehosszúságú késsel feléjük futnak és a testük előtt hadonásznak. CS. J. sértett megpróbálta elvenni a II.r. vádlott kezéből a kést, míg az I.r. vádlott a fejsze fokával T.K. sértett testét ütlegelte, közben CS. J. sértettet is megütötte, aki elveszítette az eszméletét. Az I.r. vádlott ez után folytatta T. K. sértett testének ütlegelését, aki ezt követően a másik sértettet hátrahagyva elmenekült. T. K. sértett barátnőjét felhívta, aki a cserdi templomhoz hívott számára mentőt. CS. J. sértettre egy ismeretlen talált rá, aki mentőt hívott számára. CS.J. sértett a bántalmazás következtében 8 napon túl gyógyuló súlyos, míg T.K. sértett 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. Emellett K.J. I.r. vádlott és két társa D. G. III.r. és G. N. IV. r. vádlottak évben együtt laktak Cserdiben, a Szőlőhegyen, ahol B. I. sértett is lakott. A sértett májusában bejelentkezett az I.r. vádlott lakásába, azonban nem tartózkodott ott folyamatosan. Valamennyien alkalmi munkából éltek augusztusában a sértett több heti munkabérét kapta meg alkalmi munkáltatójától, melyről a vádlottaknak tudomása volt augusztus 25-én délután a III.r. vádlott belekötött a sértettbe és több alkalommal fején ököllel megütötte, combjánál megrúgta. Ezt követően mindezt elmondta I.r. vádlottnak, ezután ketten bántalmazták tovább a sértettet, akit többszöri sikertelen menekülési kísérlete után az I.r. vádlott baseballütővel tarkó tájékon megütött, tovább taposott, rugdosott. Miután az I.r. és III.r. vádlott észlelte, hogy a sértett életét vesztette, elvették tőle mobil telefonját és a munkabéréből maradt összeget, kb forintot. Ezután az udvaron lévő szemétgödörhöz húzták és testére éghető anyagokat és a bántalmazás során véressé vált ruháikat dobálták, majd I.r. vádlott meggyújtotta a holttestet, mely több órán át égett. Másnap a IV. r. vádlott orvoshoz készült és szólt az I.r. és III. r. vádlottaknak, hogy a holttestet tüntessék el, mire hazaér. Az I. r. és III. r. vádlottak a sértett testének maradványait egy szatyorba tették, azonban a fej nem fért bele, ezért azt I. r. vádlott a testről elválasztotta, és máshogy semmisítette meg. A szatyrot a maradványokkal egy környékbeli elhagyott ház udvari wc-jébe próbálták elrejteni, de az nem sikerült ezért azt I. r. vádlott egy távolabb lévő kiszáradt kútba dobta. A vádlottak megbeszélése szerint, hogy a sértett fia iránt érdeklődő anyjának gyanakvását eloszlassák, a IV. r. vádlott a sértett volt feleségének kiadva magát telefonon arról tájékoztatta, hogy ne aggódjon, a sértett ismét vele él. A maradványok hiányosan december 14-én kerültek elő. Az eljárást folytatja a bíróság, esetleg perbeszédekre is sor kerülhet. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő sebestyena@pecsit.birosag.hu

10 10 / 50 ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék K-né H. Judit és társa Hivatali visszaélés június bűntette Az I. és II. r. vádlottak 2009 márciusában a keszthelyi gyámhivatal 6 alkalmazottaiként megegyeztek, hogy a gondnokoltak bankszámláiról pénzt 5 tulajdonítanak el és fele-fele arányban megosztoznak egymás között. 0 A II. r. vádlott fiktív pénzfelvételi kérelmeket terjesztett elő, és a kifizetésről az I. r.. vádlott határozattal döntött. A gondnokoltak számláiról felvett pénzösszegekkel 0 szabályszerűen nem számoltak el. 0 A vádlottak cselekményeiket 17 gondnokolt sérelmére 2009 tavaszától november vége között rendszeres haszonszerzésre törekedésre követték el. Az I. r., vádlott a hivatali kötelezettségét megszegte, a hatáskörét túllépte. - Egy gondnokolt tulajdonát képező ingatlant a gondnokol megtévesztésével megkötött életjáradéki szerződéssel megszerezték I. r. vádlott házastársa részére. dr. Beznicza Árpád 0630/ BezniczaA@zalaegerszegit.birosag.hu Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit 0630/ BartalneMJ@zalaegerszegit.birosag.hu

11 11 / (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem K. Gábor szemérem elleni erőszak bűntette A terhelt 2007-ben az akkor 10 éves lányát rávette arra, hogy az instrukciói alapján nemi szervét szexuális vágyat keltő módon mutogassa, illetve simogassa. A terhelt erről fényképés videofelvételt készített. Az elsőfokú bíróság a terheltet a régi Btk (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő szemérem elleni erőszak bűntette és 204. (3) bekezdése szerint minősülő tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettében állapította meg, és halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság a terhelt cselekményeinek elbírálására az új Btk. megfelelő rendelkezéseit látta alkalmazhatónak, ezért azokat a Btk (2) bekezdésébe ütköző, és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő szexuális erőszak bűntettében, valamint a Btk (2) bekezdésébe ütköző gyermekpornográfia bűntettének minősítette, a kiszabott szabadságvesztést ezek miatt tekintette kiszabottnak, és rendelkezett arról, hogy a terhelt a büntetés 2/3-ad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A terhelt felülvizsgálati indítványa szerint a szexuális erőszak bűntettét nem valósította meg, mivel a sértett testét nem érintette meg. Hivatkozott arra is, hogy cselekményének jogi értékelése a kétszeres értékelés tilalmába is ütközik, mivel az azonos jogtárgy sérelme miatt, ha a cselekménye a szexuális erőszak tényállást ki is merítené, emellett a látszólagos alaki halmazatban álló másik bűncselekmény nem állapítható meg. A Legfőbb Ügyészség szerint a felülvizsgálati indítvány nem megalapozott, egyben azonban a terhelt terhére maga is felülvizsgálati indítványt nyújtott be, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróság törvénysértően alkalmazta az új Btk. rendelkezéseit, mivel az új Btk. szerinti helyes minősítés szerint a szexuális erőszak bűntettének büntetési tétele magasabb, mint a régi törvény szerinti bűncselekményé, ezért az új Btk. nem enyhébb, hanem hátrányosabb az elkövetéskorinál. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu

12 12 / 50 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem G. György I. r. + 5 Csalás bűntette és más , 24. társa bűncselekmények és Az eljárt bíróságok a harmadfokú eljárásban érintett vádlottakat bűnösnek mondták ki több rendbeli csalás bűntettében, vesztegetés bűntettében, hűtlen kezelés bűntettében, hivatali visszaélés bűntettében, közokirat-hamisítás bűntettében, magánokirat-hamisítás vétségében. Az elsőfokú bíróság felmentette - az I. r. vádlottat hűtlen kezelés bűntette és vesztegetés bűntette; - a II. r. vádlottat csalás bűntette, vesztegetés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége; - a III. r. vádlottat csalás bűntette, vesztegetés bűntette és hűtlen kezelés bűntette; - a XVIII. r. vádlottat hűtlen kezelés bűntette - a XXIII. r. vádlottat hűtlen kezelés miatt emelt vád alól. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. r. vádlottat 4 rb. magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól felmentette, a vesztegetés bűntettének vádja alól felmentő rendelkezést mellőzte. A II. r. vádlottat 3 rb. hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmentette. A III. r. vádlottat 2 rb. hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmentette. A XVIII. r. vádlottat hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmentette. A XXIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hűtlen kezelés bűntettében, 2 rb. hivatali visszaélés bűntettének vádja alól pedig felmentette. A XXV. r. vádlottat 2 rb. hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmentette. A másodfokú bíróság határozata ellen az I. r., a II. r., a III. r.. XVIII. r., XXIII. r. és a XXV. r. vádlottak terhére az ügyészség nyújtott be fellebbezést, valamint az I. r. vádlott és védője, a II. r. vádlott és védője, továbbá a XXIII. r. vádlott és védője nyújtott be fellebbezést. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla S. A. Emberkereskedelem bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában S. A. vádlottat az ellene 18. életévét be nem töltött személy sérelmére fajtalanság, közösülés céljából elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést az I.r. vádlott terhére bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. A vádirat szerint kk. T. O. sértett javítóintézeti nevelt 2009 szeptemberében a budapesti lánynevelő intézet engedélyezett elhagyását követően önszántából nem tért vissza, hanem a vádlottal akivel korábban már dolgozott együtt prostituáltként Nyírbátorba utazott. Itt 3 napot töltött és prostitúciós tevékenységet folytatott. A vádlott felhívta ismerősét, néhai K. T-t, akivel megállapodott abban, hogy Budapesten az M-as autópálya közelében lévő egyik benzinkútnál a kiskorú lány átszáll a férfi autójába és annak budapesti albérletébe mennek. A férfi a vádirat szerint forintot fizetett a sértettért I.r. vádlottnak. Kk. T. O. sértettet kirakta az egyik utcában azért, hogy ott üzletszerű kéjelgést folytasson egy másik, szintén neki dolgozó lánnyal együtt. A

13 13 / 50 sértettet októberben a lánynevelő intézet egyik munkatársa vette észre az utcán és visszavitte az intézetbe. A bíróság az ügyben tartott első tárgyaláson a K. T. II. r, vádlottal szemben folyamatban lévő eljárást a vádlott halála miatt megszűntette. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla K. J. Szemérem elleni erőszak bűntette :30 Az elsőfokon eljárt Bicskei Járásbíróság 2013 szeptemberében K. J. vádlottat folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette, folytatólagosan elkövetett megrontás bűntette és folytatólagosan elkövetett rábírni törekvéssel megvalósított megrontás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt Székesfehérvári Törvényszék 2014 februárjában a vádlottnak a bűnösségét további 1 rb. megrontás büntettében is megállapította. A vádlott büntetését 5 évi börtönre, a közügyektől eltiltás tartamát 6 évre felemelte. Az ítélet ellen vádlott és védője az ok megjelölése nélkül fellebbezett. Erre tekintettel a törvényszék a vádlott előzetes letartóztatását a harmadfokú eljárás befejezéséig fenntartotta. A végzés ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentettek be. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott Csákváron 2007 és 2012 között, az akkor 9, 10, 11, illetve 13 éves kiskorú fiú sértettek életkorát, nehéz anyagi körülményeit kihasználva nemi vágyának kielégítése érdekében fajtalanságra, közösülésre vette rá, illetve fajtalanságra igyekezett rávenni. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem O. F. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1976) és a sértett 2012-ben ismerkedtek meg. A sértett május 29-én meghívta magához születésnapjára a vádlottat, ahol italozás közben szóváltás, majd tettlegesség alakult ki közöttük, a mentők kórházba szállították mindkettejüket. A vádlott továbbra is neheztelt a sértettre, őt okolta azért, hogy ellene rendőrségi eljárás indult. Úgy érezte, hogy a rendőrség figyeli őt, ezért ismét felvette a kapcsolatot a sértettel október 3-án találkozót beszéltek meg Ajka és Kolontár között, a Lőrintei tóhoz vezető murvás bekötőúton. A vádlott megkérdezte a sértettet, hogy ő jelentette-e fel, aki azt válaszolta, hogy nem. Mintegy perc beszélgetés után elköszöntek egymástól, a sértett a kerékpárja felé indult, ekkor a vádlottat a korábbi sérelmek miatt elöntötte az indulat és elővette a zsebéből az

14 14 / 50 összecsukható bicskáját. Azzal a szándékkal, hogy a sértettet megölje, kiabálva hátulról megtámadta a sértettet, akinek kb. 25 cm hosszan elmetszette a nyakát. A sértettet váratlanul érte a támadás, a nyakához kapott és szembefordult a vádlottal, aki ekkor egy alkalommal, legalább közepes erővel szívtájékon szúrta. A vádlott a sértettet tovább támadva, több szúrást is ejtett a sértett felsőtestén, amelyeket a sértett a bal kezével próbált kivédeni. A sértett a földre esett, akit a vádlott elkezdett a Torna patak felé vonszolni, majd ismét többször a sértett mellkasa, háta és hasa irányába szúrt, illetve egy alkalommal megrúgta a sértett arcát. A sértett segítségért kiáltott, amit egy arra járó meghallott. A tanú rákiáltott a vádlottra, azonban a vádlott folytatta a bántalmazást, ekkor a tanú még erélyesebben szólt a vádlottra, így a vádlott kerékpárjával elmenekült. A tanú hívta a mentőket, a kórházban a sértetten életmentő műtétet hajtottak végre. A sértettnek maradandó fogyatékossága lett. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete (Btk (1) és (2) bekezdés d) pont) miatt 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és a védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás 0630/ ferenczyt@gyoritb.birosag.hu FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u , I. 42.Kb.393/2013 elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette , 26. 9:00 A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság

15 15 / 50 csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések,

16 16 / 50 illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt

17 17 / 50 egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, fsz B.1307/2013 hivatalos személy által :30 elkövetett vesztegetés bűntette A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott, mint a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzatának jegyzője, valamint a II. r. vádlott, mint a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzatának jegyzői referense önkormányzati eljárások meggyorsítása, illetve kedvező döntések meghozatala végett pénzt fogadott el (1 millió, illetve 2 millió Ft) a IV. r. és a III. r. vádlottaktól. A vád szerint az V. r. vádlott egy önkormányzati hatósági eljárás meggyorsítása érdekében kérte a II. r. vádlott közbenjárását, aki a soron kívüli ügyintézés miatt kérte a VI. r. vádlott közreműködését. A sikeres közbenjárásért az V. r. vádlott állást szerzett a VI. r. vádlott fiának. A VII. r. vádlott egy önkormányzati eljárás gyorsabb és zökkenőmentesebb ügyintézése érdekében felajánlott T-né Sz. I. hatósági ügyintéző részére egy grillsütőt. Az ügyintéző ezt határozottan visszautasította. A VII. r. vádlott a II. r. vádlottat kérte meg, hogy adja át T-né Sz. I. részére a felajánlott grillsütőt. A hatósági ügyintéző azonban annak ellenére sem volt hajlandó átvenni azt, hogy a II. r. vádlott erre megpróbálta rábeszélni. A VIII. Kerületi Rendőrkapitányság lefoglalta egy biztonsági kamera felvételeit a IV. r. vádlott által képviselt Kft-től, mivel egy súlyos testi sértés miatt indult büntetőügyben a kamera a bűncselekményt rögzítette. A IV. r. vádlott kérésére a III. r. vádlott hozzájárulásával a VIII. r. vádlott meghamisította a biztonsági kamera felvételeit úgy, hogy a felvételen látható személyek ne legyenek felismerhetőek. Az ügyészség

18 18 / 50 az I. r. vádlottat vezető beosztású hivatalos személy által hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével, a II. r. vádlottat hivatalos személy által fontosabb ügyekben hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével, 2 rb. hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, valamint társtettesként elkövetett kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, a III. r. vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, bűnsegédként büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével, a IV. r. vádlottat 2 rb. társtettesként elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, valamint büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével, az V. r. vádlottat 2 rb. kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, a VI. r. vádlottat vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettével, a VII. r. vádlottat hivatali vesztegetés bűntettével, a VIII. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 235. számú tárgyalóterem B. T. R. vádlott Hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette június hó 24. és óra Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint B.T.R. vádlott október 11. napján 12 óra 45 perc körüli időben az általa vezetett Hummer típusú terepjáróval a 43-as számú főúton Nagylak irányából Makó irányába közlekedve az őt rendőri intézkedés alá vonni szándékozó és ezért megkülönböztető jelzést használó, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság állományába tartozó motorkerékpáros rendőrjárőr felszólítása ellenére nem volt hajlandó megállni. A rendőri intézkedés hatására az Apátfalva belterületén a 42 km szelvénynél található útkereszteződésben megálló vádlottat az eljáró rendőrjárőr ellenőrzés alá kívánta venni. Ennek során az intézkedő rendőr törzszászlós szolgálati motorkerékpárjával a vádlott gépjárműve előtt állt meg. A vádlott ekkor egy hirtelen gázadással gépjárművével elütötte az előtte álló rendőrmotort, és a mögötte intézkedő rendőrt. Ekkor a vádlottal szemben rendőri fegyverhasználatra került sor, melynek következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott cselekménye következtében a rendőr törzszászlós olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben elhunyt. A fenti cselekmény alkalmas hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntettének megállapítására. Megjegyzés: Az ügyben ítélethozatal várható. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró /

19 19 / 50 sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 18. számú tárgyalóterem M. S. I. vádlott és társa Kiskorú veszélyeztetésének bűntette június óra Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint a vádlottak M. S. I. I. r. és M.-né Sz. B. II. r. vádlott saját háztartásukban nevelték kilenc kiskorú gyermeküket. A vádlottak házassága első gyermekük megszületését követően megromlott, majd évtől kezdődően rendszeresek voltak közöttük a veszekedések, melyek döntő részben a gyermekek jelenlétében zajlottak. Ennek során a vádlottak ittas állapotban trágár módon szidalmazták egymást, illetve M. S. I. I. r. vádlott ugyancsak a gyermekek jelenlétében rendszeresen tettleg bántalmazta feleségét. Az ittas állapotban lévő M. S. I. I. r. vádlott április 22. napján a délutáni órákban otthonában megragadta egyik az akkor 10 éves kislánya haját, majd pedig a fejét beleverte a falba, melynek következtében a falból kiálló szög felsértette a gyermek fejbőrét. A bántalmazásra amiatt került sor, mert a gyermek enni kért apjától. Az I. rendű vádlott szeptember 14. napján a délelőtti órákban érkezett haza otthonába, ahol ugyancsak ittas állapotban hangosan kiabálni kezdett, a lakás berendezési tárgyait összetörte, megfenyegette feleségét azzal, hogy megöli őt, majd pedig több kiskorú gyermeke jelenlétében a szobában kiürítette vizeletét. A vádlottak december 10. napján élelem és fűtés nélkül huzamosabb időre felügyelet nélkül hagyták otthonukban nyolc kiskorú gyermeküket oly módon, hogy a gyermekek számára nem biztosították az évszaknak megfelelő öltözéket, a gyermekek koszosak és ápolatlanok voltak, a fűtetlen lakásban pedig kosz, emberi vizelet és ürülék volt. Az iskolaköteles gyermekek közül többen nem jártak rendszeresen iskolába, egyik gyermeküknek 247 óra, míg másikuknak 94 óra igazolatlan hiányzása volt a 2011/2012. tanévben. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 112. számú tárgyalóterem dr. S. L. és társai Közokirat-hamisítás bűntette június óra Az ügy lényege: Az elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletével bűnösnek mondta ki dr. S. L. I.r., vádlottat mint tettest, míg N. S. II.r., dr. P. P. J. III.r. és D. G. B. IV. r. vádlottakat mint bűnsegédeket közokirat-hamisítás bűntettében, ezért I.r. vádlottat 80 ezer forint,

20 20 / 50 SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK II.r. vádlottat ,- forint, míg III. és IV.r. vádlottakat egyezően ,- forint pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú ítélet tényállásának lényege szerint december hó 09. napján zárt önkormányzati képviselő-testületi ülésre került sor 12 óra 30 perctől, majd 14 órától közmeghallgatással egybekötött nyílt képviselő-testületi ülést tartottak. A zárt testületi ülésről készült jegyzőkönyv szerint a képviselőtest valamennyi tagja, összesen 9 személy mindvégig jelen volt, és kizárólag egyetlen napirendi pont megvitatására, illetőleg e témakörben határozathozatalra került sor. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvvel ellentétben azonban az ülésen nem volt mindvégig jelen valamennyi képviselő, ugyanis az egyik képviselő az ülés berekesztését követően kb. 10 perccel érkezett meg, így a szavazásban ténylegesen nem vett részt, továbbá a zárt ülésen több napirendi pont is tárgyalásra került, amelyekben határozatot hoztak, továbbá önkormányzati rendeletet is megvitattak és elfogadtak. Dr. S. L. I.r. vádlott a zárt ülésen megvitatott további napirendi pontokat valamint az elfogadott határozatokat és rendeletet nem a zárt ülésről készített jegyzőkönyvben, hanem a nyílt képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvben tüntette fel, mintha azok elfogadására a nyílt képviselő-testületi ülésen került volna sor és azokat valamennyi képviselő egyhangúan fogadta volna el. Dr. S. L.r. vádlott jegyzőként hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényeket valótlanul foglalt közokiratba, míg N. S. II.r. vádlott polgármesterként oly módon jegyezte ellen, illetve dr. P. P. J. III.r. vádlott és D. G. IV.r. vádlott mint alpolgármesterek oly módon hitelesítették a jegyzőkönyvet, hogy tisztában voltak az abban feltüntetettek valótlan tartalmával. Megjegyzés: A másodfokú bíróság az ügyet nyilvános ülésen bírálja el. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Szekszárdi Törvényszék B.210/2013. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette június