11. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 1 / HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (HÉTFŐ) DEBRCENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Zs. L. Adócsalás bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék 2013 októberében Zs. L. vádlottat folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 3 év 8 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint Zs. L szeptemberétől egy gyöngyösi székhelyű építőipari és lakatos munkát végző kft vezetője volt és évben végzett gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan valótlan gazdasági eseményeket tartalmazó, részben fiktív számlákat szerzett be, és állított be a cég könyvelésébe. Ezzel a Magyar Állam adóbevételét általános forgalmi adó adónemben összesen Ft-tal csökkentette jogosulatlanul. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, fsz P.23699/2013 szerződés érvénytelensége :00 A Magyar Állam a csillebérci gyermektábor tulajdonjoga kapcsán a Fővárosi Törvényszéken indított polgári pert a Magyar Úttörők Szövetsége és társai ellen. A 2004-ben született jogerős közbenső ítélet szerint érvénytelenek a tábor elajándékozásáról szóló szerződések, azonban az érvénytelenség jogkövetkezményeit - azaz, hogy kit és milyen mértékben illet a tábor tulajdonjoga - új eljárásban kell vizsgálni. A Fővárosi Törvényszék ebben az újabb eljárásban 2005-ben függesztette fel a pert, mert a földhivatal előtt eljárások folytak más szervezeteknek az ingatlannal kapcsolatos bejegyzési kérelmére kapcsolatban. A Fővárosi Bíróság felhívására - mert a földhivatali eljárások befejeződtek - a Magyar Állam kérte az eljárás folytatását, amely szeptember 16-án kezdődött. A csillebérci úttörőtábor tulajdonjogárét 2000-ben indított pert a Magyar Állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium a Magyar Úttörők Szövetsége és társai ellen. A felperes annak megállapítását kérte, hogy érvénytelen az az ajándékozási szerződés, amellyel a KISZ 1989-ben a DEMISZRE ruházta a csillebérci ingatlan tulajdonjogát, továbbá a bíróság állítsa helyre az eredeti állapotot. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A Fővárosi Bíróság első fokú ítéletében megállapította az ajándékozási szerződés érvénytelenségét, és elrendelte a Magyar Állam tulajdonjogának helyreállítását. Az elsőfokú ítélet szerint a KISZ 1989-ben a XII. Kongresszusán kimondta a feloszlását, és a jelenlévők egyúttal

2 2 / 36 elhatározták a DEMISZ létrehozását. A KISZ ingatlanjait ajándékozási szerződéssel a DEMISZRE ruházta. A bíróság június 23-i végzésével törölte a KISZ-t a nyilvántartásból, a DEMISZT pedig bejegyezte. Az ajándékozási szerződés megkötésekor azonban a KISZ, mint kezelő már nem létezett, így nem rendelkezhetett a csillebérci ingatlan átruházásáról. Erre tekintettel az ajándékozási szerződés semmis, a tulajdonjog pedig az államot illeti meg. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős közbenső ítéletében helyben hagyta a Fővárosi Bíróság döntésének az ajándékozási szerződés érvénytelenségét kimondó részét. Az ítélőtábla ugyanakkor új eljárásra utasította az első fokon eljárt Fővárosi Bíróságot az érvénytelenség jogkövetkezményeinek tisztázása végett. A felülvizsgálati bíróságként eljáró Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla közbenső döntését. A Fővárosi Törvényszéknek tehát arról kell döntenie, hogy kit illet a csillebérci tábor tulajdonjoga. A perben jogutódként a Magyar Államot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseli, a II. felperes pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A vagyonkezelő azt kéri: a bíróság rendelje el, hogy az államot jegyezzék be az ingatlannyilvántartásba az ingatlan tulajdonosaként. A márciusi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, II B.794/2010 sikkasztás bűntette :00 Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás

3 3 / 36 vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban

4 4 / 36 nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő márciusi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Pesti Központi Kerületi Bíróság, II B.22835/2013 személyes adattal visszaélés vétsége :00 A Központi Nyomozó Főügyészség az I. r. vádlott ellen folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntette, a II. r. vádlott ellen hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntette miatt emelt vádat. A III. rendű vádlottat az ügyészség kényszerítés bűntettével, valamint 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségével vádolja, amelyből egyet társtettesként követett el. A IV. rendű vádlott ellen személyes adattal visszaélés vétsége miatt emeltek vádat. A vádirat szerint az I. r. vádlott jogosulatlanul sokszorosíttatta és osztotta szét a Nemzetbiztonsági Bizottság egyes tagjainak az UD Zrt. ügyvezetőjének két politikussal folytatott néhány telefonbeszélgetését. Az I. r. vádlott a prezentációs anyagok ismertetésével és szétosztásával a

5 5 / 36 Nemzetbiztonsági Bizottság Tagjai előtt azt a látszatot kívánta kelteni, illetve azt a látszatot keltette, hogy a polgári titkosszolgálatok által végzett titkos információgyűjtés eredményeként olyan törvényesen felhasználható adatok keletkeztek, amelyek alátámasztják azt a tényt, hogy a két politikus politikai kapcsolatot tartott fenn egy olyan cég ügyvezetőjével, akit érint a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése. A vád szerint az I. r. vádlott tudta, illetve tudnia kellett, hogy a két politikust érintő anyagok indifferensek az alapügyben tett feljelentések szempontjából. Az ügyészség azt is az I. rendű vádlott terhére rótta, hogy a sajtó nyilvánossága előtt a két politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállításokat tett, és ezzel is jelentős érdeksérelmet okozott nekik. A II. rendű vádlott a vád szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnökeként hatáskörét túllépve arra bírta rá a minisztert, hogy - jogszabályi feltételek hiányában a többek között a két politikus személyes adatait tartalmazó, a feljelentés szempontjából indifferens - a telefonbeszélgetések rendelkezésre bocsátásával adjon tájékoztatást a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjainak. A vád szerint a titkos információgyűjtésből származó bűnügyi személyes adatok jogtalan kezelése az akkori ellenzéki politikusok nyilvánosság előtti lejáratását célozta. A vádirat szerint az UD Zrt. ügyvezetőit is érintő feljelentéshez, két, titkos információgyűjtés keretében rögzített telefonbeszélgetést is mellékeltek. Az egyik ilyen beszélgetést rögzítő felvételt CD lemezen ismeretlen személyek ismeretlen körülmények között a III. r. vádlott postaládájába dobtak, amely szeptember 10-én került a birtokába. A vád szerint a III. rendű vádlott és a IV. rendű vádlott ezt felhasználva közvetítők útján arra próbálták meg rábírni A. K-t, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől, különben a III. rendű vádlott nyilvánosságra hozza a hangfelvételt. A. K. a III. r. vádlott tervezett tájékoztatója előtt sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte, hogy közvetítőn keresztül megzsarolták szeptember 12-én, a III. r. vádlott többek között a IV. r. vádlott társaságában megtartotta a sajtótájékoztatót, ahol a telefonbeszélgetés leírt változatát nyilvánosságra hozta, s utalt arra, hogy több hangfelvétel áll a rendelkezésére. Másnap a III. r. vádlott egy megbeszélésen további új, eddig ismeretlen hangfelvétel - országos választmányi ülésen történő - lejátszását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha A. K nem teljesíti az általa megjelölt feltételeket. Mindezek, valamint az előző napon történtek hatására A. K. úgy döntött, hogy maradéktalanul telesíti a a III. r. vádlott által megjelölt feltételeket. Ez szeptember 23-án, az MDF választmányi ülésén, illetve az ezt követő két hétben megtörtént. A vád rögzíti, hogy a III. és IV. rendű vádlottak magatartása A. K. politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését rendkívül hátrányosan érintette. A Pesti Központi Kerületi Bíróság április 25-én elsőfokú ítéletet hirdetett az ügyben. A bíróság az I. r. vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettének vádja alól. A II. r. vádlottat ugyancsak bűncselekmény hiányában mentették fel a hivatalos személyként, felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettének vádja alól. A bíróság a III. rendű vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a kényszerítés bűntettének vádja alól. A 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság. A IV. rendű vádlottat a bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel a személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól. A vádlottak és a védők tudomásul vették a döntést, az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Törvényszék a január 23-án hirdetett másodfokú ítéletet, melyben - a II. rendű vádlott kivételével - hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben hozott felmentő ítéletét. A büntetőügyet első fokon a Fővárosi Törvényszéknek kell elölről tárgyalnia, ugyanis a másodfokú bíróság szerint a vádirati tényállás alapján az I.r. vádlott esetében felmerülhet a hivatali visszaélés bűntette, amelynek elbírálására a kerületi bíróságnak nincs hatásköre. A döntés a II. r. vádlott esetében jogerős. A büntetőügyet a Fővárosi Törvényszék a III. r. és IV. r. vádlott vonatkozásában elkülönítette, így esetükben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el első fokon. Ebben az ügyben március 10-én lesz az első tárgyalási nap.

6 6 / 36 Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 15. K. M. közveszélyokozás bűntettének előkészülete március A 38 éves vádlott május 19-én, Siófokon ittas állapotban az utcán parkoló személygépkocsikat hígítóval leöntötte, és azt kiabálta, hogy a kocsikat, illetve a nyaralót is felgyújtja. Az értesített rendőrök őt a helyszínen elfogták. Folytatólagos tárgyalás. Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/ vadocza@kaposvarit.birosag.hu PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék Dr. L.N.T. Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete március A vádirat szerint dr.l.n.t május 23-án reggel 7 óra körüli időben Pécsett, egy kertvárosi liftes házban, a lépcsőházban 106 késszúrással megölte volt házastársát, valamint 9 késszúrással megsebezte a volt házastársa élettársát. A tárgyalási napra összesen 5 főt idézett meg. Igazságügyi szakértőt fog meghallgatni és tanút kihallgatni. Ítélethirdetés esetlegesen várható. Dr. Hajdu István 30/ hajdui@pecs.birosag.hu

7 7 / (KEDD) KÚRIA

8 8 / 36 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem V. András II. r. és N. Zsolt III. r. Csempészet bűntette (vámorgazdaság) Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csempészet bűntettében és 54 rb. magánokirat-hamisítás vétségében, míg a III. r. vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csempészet bűntettében és 17 rb. magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a II. r. vádlott terhére rótt bűncselekményeket folytatólagosan elkövetett csempészet bűntettének és 54 rb. közokirat-hamisítás vétségének minősítette és a II. r. vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében is megállapította. A III. r. vádlott terhére rótt bűncselekményeket folytatólagosan elkövetett csempészet bűntettének és 17 rb. közokirat-hamisítás vétségének minősítette és a III. r. vádlott bűnösségét 5 rb. - 3 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében is megállapította. I. Az irányadó tényállás szerint a II. r. vádlott egy kft. alkalmazottja volt. A II. r. vádlott és ismeretlenül maradt társai megállapodtak abban, hogy úgy szállítanak be Magyarország területére nagy tételben banánt, hogy utána engedély hiányában a teljes vámterhet nem fizetik meg. A II. r. vádlott minden egyes szállítmány esetében elkérte az adott szállító cégtől az indító vámhivatal által lepecsételt okmányokat, majd ismeretlen bűntársával együtt, ismeretlen körülmények között hamis vámbélyegzővel lepecsételte azokat. Az így elkészített, a vámkezelés megtörténtét, az áru és a vámgarancia felszabadításának látszatát keltő hamis okiratokat adta vissza a szállító cég képviselőjének. A II. r. vádlott minden alkalommal ugyanazt a céget bízta meg az áru továbbfuvarozásával, anélkül, hogy a vámkezelés valóban megtörtént volna. Az I. r. vádlott aki annál a vámhivatalnál dolgozott, ahova a II. r. vádlott mindig irányította a szállítmányokat előadóként teljesített szolgálatot, hozzáféréssel rendelkezve ahhoz a rendszerhez, amelybe anélkül rögzítette valótlanul az egyes szállítmányok rendeltetési vámhivatalba történt vámkezelését ami lehetővé tette az áruk és a garanciajegyek felszabadítását, hogy ez, mint eladónak nem tartozott feladatkörébe és a valóságban nem történt meg. II. Az irányadó tényállás szerint a III. r. vádlott mint egy kft. ügyvezető igazgatója, a rizs importjával foglalkozott. A vámeljárás lefolytatásához kapcsolódó feladatok a III. r. vádlott hatáskörébe tartoztak. A III. r. vádlott ügyvezetőként utasítást adott 17 alkalommal rizsszállítmány Magyarországra történő behozatalára. A szállítmány valamennyi esetben ugyanazon a határátkelő helyen érkezett. A III. r. vádlott megbízásából a fuvarozók két vámhivatal közül választottak, és ahhoz, mint rendeltetési vámhivatalhoz kérték továbbítani az árut, ehhez kezességi tanúsítványt vásároltak és a továbbítási okmányon főkötelezettségként az azt értékesítő gazdasági társaság jelent meg. A másodfokú döntés ellen a II. és a III. r. vádlottak és védőik nyújtottak be másodfellebbezést enyhítés érdekében. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla M. F. + 3 fő Emberölés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 májusában emberölés bűntette miatt, mint bűnsegédet, M. F. I.r. vádlottat 11 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra, T. É. II.r., G. T. IV.r. vádlottat, 14 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, T. M. III.r. vádlottat 14 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére, a társtettesi elkövetés megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést.

9 9 / 36 A bíróság által megállapított tényállás szerint II. és III. r. vádlott élettársak volta, albérletben laktak, amelynek költsége teljesen felemésztette jövedelmüket nyarán III.r. vádlott édesanyjához, T. Mné sértetthez költöztek egy debreceni önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásba. Egy idő után azonban a sértett kérésére II. és III. r. vádlott újra albérletbe költözött, ami jelentős anyagi terhet jelentett számukra. A két vádlott eltervezte, hogy a sértett megölése útján visszaköltöznek a lakásba úgy, hogy a bérbeadó Cívis Ház Zrt.-t nem tájékoztatják a sértett haláláról, majd a bérleti jogviszonyt folytatják. Így arra is lehetőségük nyílt volna, hogy megvásárolják bérlőként a lakást. Tervükbe beavatták az I. és IV. r. vádlottat is. G. T. IV. r. vádlottnak közreműködéséért pénzt és ékszereket ajánlottak fel illetve azt, hogy I.r. vádlott ingyen elvégzi IV.r. vádlott lakásfelújítási munkálatait. Előzetes megbeszélésüknek megfelelően 2008 februárjában a II. és IV. r. vádlott munkába állt munkahelyén, az egyik helyi idősek otthonában, III.r. vádlott pedig egy betegszállítással foglalkozó cég telephelyén lépett szolgálatba. Onnan érkeztek a sértett lakásához. A lakásba bejutva a vádlottak közül valaki a sértettet egy vékony műanyag borítású elektromos kábellel megfojtotta. IV. r. vádlott egy műanyag nylon szatyrot húzott az asszony fejére, I.r. vádlott pedig meghúzta a szatyor kötését. III.r. vádlott a lakásban talált Ft készpénzt magához vette, majd a vádlottak kulccsal bezárták a lakást és távoztak. Másnap T. M. III.r. vádlott megjelent a sértett lakásánál, ahová saját kulccsal bement és mintha akkor fedezte volna fel a bűncselekményt telefonált a mentőszolgálatnak és a rendőrségnek. III.r. vádlott 2008 júniusáig nem közölte a sértett halálát a Cívis Ház Zrt-vel. A sértett halála erőszakos úton, zsinegelés és következményes fulladás révén következett be. A vádlottak a bűncselekmény elkövetését és bűnösségüket az eljárás során mindvégig tagadták. Újabb tanúk meghallgatása. Folytatólagos tárgyalás. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem Cs. Z. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1970) édesanyjánál lakott, italozó életmódot folytatott, emiatt többször alakult ki közöttük vita január 18-án a sértett nyugdíjából adott a vádlottnak, hogy tartozásait kifizethesse. A vádlott a délutáni órákban 5-6 üveg sört fogyasztott el az egyik italboltban, majd hazament, ahol alkohol fogyasztása miatt szóváltásba került az édesanyjával. A vádlott egy késsel több alkalommal mellkason és hátba szúrta a sértettet, majd a közeli borozóba ment. A szúrások a sértett halálát okozták. A vádlott vérében 2,86-2,98 ezrelék véralkoholkoncentráció volt. A vádlott alkohol okozta függőségben szenved. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntette (Btk (1) bekezdés és (2) bekezdés d) pont) miatt 16 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Az ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, míg a vádlott és védője elsődlegesen a minősítés vonatkozásában, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

10 10 / 36 Dr. Ferenczy Tamás 0630/ ferenczyt@gyoritb.birosag.hu BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék IV/417. Vádlott: Gy. I. + 3 fő Ügy: emberrablás bűntette és más bcs óra ELSŐ TÁRGYALÁS A vád szerint az I. rendű vádlott egy Kft ügyvezetője volt; végén a vádlott Miklós álnéven bemutatkozva felvette a kapcsolatot az általa korábban nem ismert, hajléktalan életmódot folytató P. Attilával, akinek felajánlotta, hogy pénzért cserébe vegye át a Kft. ügyvezetését. P. Attila az ajánlatot elfogadta, így ő lett a Kft. egyedüli tagja és ügyvezetője, ahogy ez a cégnyilvántartásba is bejegyzésre került. Tényleges tevékenységet a cégen belül P. Attila nem fejtett ki, a feladata abból állt, hogy a számára Miklós néven ismert I. r. Gy. Imre vádlott felhívására időről időre megjelenjen a kft. számláját vezető bank hűvösvölgyi fiókjánál és ott levegye a számlára érkezett nagyobb pénzösszegeket, majd azokat átadja I. r. vádlottnak. P. Attila február 24-én Ft-ot, március 29-én Ft-ot vett fel és adott át ilyen módon Gy. Imre vádlottnak. Ezért alkalmanként Ft-ot kapott április 12-én a vádlott az utasításnak megfelelően levett a Kft. számlájáról Ft-ot, azonban arra az elhatározásra jutott, hogy ezt a pénzösszeget nem fogja átadni az I. r. vádlottnak, hanem magával viszi. Öccsével, P. Zsolttal és a pénzzel együtt Törökbálintra, majd Kecskemétre távozott. A vádlottak áprilisától júniusig próbáltak a férfi és testvére nyomára bukkanni, több ismerősét is bántalmazták, hogy árulják el, hogy hol van a két férfi, illetve júniusában P. Zsoltot elrabolták, majd megöléssel fenyegették, ha nem kerül elő a pénz, vagy a testvére. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Budapest Környéki Törvényszék V/508. Vádlott: T. S. + 2 fő Ügy: közúti veszélyeztetés bűntette és más bcs és óra ELSŐ TÁRGYALÁS A Váci Járásbíróság február 7. napján egyesítette a közúti veszélyeztetés bűntette miatt T. Sándor ellen indult és a tárgyalás mellőzésével meghozott határozat ellen tárgyalás tartása iránti kérelem miatt folyamatban lévő büntető ügyet és az ugyancsak előtte folyamatos, Sz. József, T. Sándor és H. Márk ellen a tárgyalás mellőzésével elbírált közlekedési konfliktust követő magatartásuk miatt garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vád alapján indult büntető ügyet. Az egyesítés után megállapította hatáskörének hiányát, majd az eljárás lefolytatása végett áttette az ügyet a Budapest Környéki Törvényszékre. (Rövid magyarázat: az első ügyben Sz. József még az ügy sértettje, a vádlott T. Sándor; a második ügy közvetlenül a közlekedési konfliktus után történt, ebben Sz. József az I. rendű vádlott, T. Sándor a II. rendű, míg a T. Sándor által a helyszínre hívott H, Márk a III. rendű vádlott. A két ügy: Sz. József sértett február 17-én körül a Vácrátót, Szent István utat a Váchartyán,

11 11 / 36 Rudnai kerttel összekötő erdei úton közlekedett a kocsijával, amelyben rajta kívül három utas is helyet foglalt. A sértett vezetői engedéllyel nem rendelkezett. Sz. József február 17. napján perc körüli időben az erdei úton két utasával közlekedve ismeretlen körülmények között, csekély intenzitással nekiütközött a vele ellentétes irányból érkező és ekkor már álló helyzetben lévő T. Sándor vádlott által vezetett személygépkocsinak. T. Sándor e fölötti, illetve egy másik alkalommal lezajlott közlekedési konfliktus miatti felindultságában gázt adott, és a gépkocsijával a Sz. József által vezetett gépkocsit mintegy 52 méteren keresztül maga előtt tolta, mígnem az bal hátsó részével egy út menti fának ütközött. A balesettel összefüggésben személyi sérülés nem történt Közvetlenül a közlekedési konfliktust követően T. Sándor és Sz. József is kiugrott a járművéből, T. Sándor vádlott ezután Sz. József vádlott nyakát szorongatta, ő pedig T. Sándor vállára ütött egy fanyelű balta élével. A kér férfi T. Sándor autójának motorháztetején birkóztak, mindketten a baltát fogva, végül T. Sándor egyik utasa vette ki a kezükből a baltát és dobta a közeli fák közé. Ezután a két autó utasai szétválasztották a dulakodó férfiakat, majd T. Sándor felhívta nevelt lánya barátját, az ügy III. rendű vádlottját. A helyszínen később az I. r. vádlott telefonhívására megjelenő H. Márk III. r. vádlott Sz. Józsefet és két utasát a két gépkocsi közé lökte, majd a földről felálló Sz. Józsefet egyszer a vállán, egyszer az orrán megütötte. Az őt ért bántalmazás következtében Sz. József I. r. vádlott nyolc napon túli büntetőjogi gyógytartamú, orrcsonttöréssel és a nyak hámsérüléssel járó karmolástól eredő sérülést, T. Sándor II. r. vádlott nyolc napon belüli büntetőjogi gyógytartamú, a bal váll és a bal kéz I. kézközépcsont zúzódásával járó sérülést szenvedett el. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Gödöllői Járásbíróság fszt. 3. Vádlott: L. Zs. Ügy: Hamis tanúzás vétsége és más bűncselekmény óra január 16. napján B. Zoltán ügyvéd előtt végrendelkezett. A végrendelet tartalma szerint a végrendelkező halála esetén minden ingatlan-, ingó és készpénz vagy egyéb vagyona örököseként B. Csillát nevezte meg azzal a meghagyással, hogy halála esetén túlélő öccse, B. Géza javára annak haláláig havi rendszerességgel fizessen a végrendeletben meghatározott összeget és B. Csilla vagy édesapja vállalja a személye feletti gondokságot január 3. napján a Kistarcsai Polgármesteri Hivatalban megjelent B. Csilla, a halotti bizonyítvány kiadását kérve. Ugyanezen a napon jelent meg az anyakönyvvezetőnél L. Zsuzsa vádlott is, aki május 15-én kelt, B. Zoltán névaláírását tartalmazó végrendeletet, valamint a halott-vizsgálati jegyzőkönyvet és a halott-vizsgálati bizonyítványt. A benyújtott végrendelet teljesen ellentétes a néhai B. Zoltán tényleges akaratával, amiről L. Zsuzsa vádlott tudomással bírt. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap:

12 12 / 36 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u , I. 42.Kb.393/2013 elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette , 18., 20., 25. A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki 9:00

13 13 / 36 intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes

14 14 / 36 helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 235. számú tárgyalóterem O. N. vádlott és társa Halált okozó testi sértés bűntette március óra Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint O. N. I.r. és D. E. B. II.r. vádlott július hó 12. napján este 8 órától kezdődően ismeretlen mennyiségű alkoholt fogyasztottak egy szegedi kocsmában, amelytől alkoholos befolyásoltság állapotába kerültek. Hajnali 2 óra körül hazafelé indultak, amikor is meglátták a Kemes utcában, szintén alkoholos befolyásoltság miatt padon alvó sértettet. A vádlottak elhatározták, hogy a védekezésre képtelen állapotban lévő sértettől elveszik értéktárgyait. D. E. B. II.r. vádlott kutakodni kezdett a sértett zsebeiben, míg I.r. vádlott a helyszínt figyeléssel biztosította, azonban a sértett észlelte a cselekményt, és felébredt. Ennek hatására a vádlottak közösen bántalmazni kezdték a sértettet, több alkalommal a fején és felsőtestén megütötték, megrugdosták. A vádlottak a cselekményükkel akkor hagytak fel, amikor a sértett magatehetetlen állapotba került, majd ezt követően eltulajdonítottak tőle néhány száz forintot. A vádlottak a helyszínt a sértett kritikus állapota ellenére elhagyták, aki agyzúzódás és agytörzsi beékelődés miatti keringési és légzési elégtelenség következtében a szakszerű orvosi ellátás ellenére elhalálozott. O. N. I.r. vádlott a fenti cselekmény mellett Június hó 17. napján hajnali 2 óra körül ugyancsak egy padon alvó sértettől eltulajdonított - annak nyakából leakasztva - egy nyakláncot, valamint egy

15 15 / 36 övtáskát a benne lévő okiratokkal és ,- forint készpénzzel. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa Bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette, ún. Takszövügy 2014 március 11. Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu 9.00 óra Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 18. számú tárgyalóterem M. S. I. vádlott és társa Kiskorú veszélyeztetésének bűntette március óra Az ügy lényege: A vádlottak M. S. I. I. r. és M.-né Sz. B. II. r. vádlott saját háztartásukban nevelték kilenc kiskorú gyermeküket. A vádlottak házassága első gyermekük megszületését követően megromlott, majd évtől kezdődően rendszeresek voltak közöttük a veszekedések, melyek döntő részben a gyermekek jelenlétében zajlottak. Ennek során a vádlottak ittas állapotban trágár módon szidalmazták egymást, illetve M. S. I. I. r. vádlott ugyancsak a gyermekek jelenlétében rendszeresen tettleg bántalmazta feleségét. Az ittas állapotban lévő M. S. I. I. r. vádlott április 22. napján a délutáni órákban otthonában megragadta egyik az akkor 10 éves kislánya haját, majd pedig a fejét beleverte a falba, melynek következtében a falból kiálló szög felsértette a gyermek fejbőrét. A bántalmazásra amiatt került sor, mert a gyermek enni kért apjától. Az I. rendű vádlott szeptember 14. napján a délelőtti órákban érkezett haza otthonába, ahol ugyancsak ittas állapotban hangosan kiabálni kezdett, a lakás berendezési tárgyait összetörte, megfenyegette feleségét azzal, hogy megöli őt, majd pedig több kiskorú gyermeke jelenlétében a szobában kiürítette vizeletét. A vádlottak december 10. napján élelem és fűtés nélkül huzamosabb időre felügyelet nélkül hagyták otthonukban nyolc kiskorú gyermeküket oly módon, hogy a gyermekek számára nem biztosították az évszaknak megfelelő öltözéket, a gyermekek koszosak és ápolatlanok voltak, a fűtetlen lakásban pedig kosz, emberi vizelet és ürülék volt. Az iskolaköteles gyermekek közül többen nem jártak rendszeresen iskolába, egyik gyermeküknek 247 óra, míg másikuknak 94 óra igazolatlan hiányzása volt a 2011/2012. tanévben. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást.

16 16 / 36 SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Törvényszék Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu G. Miklós Több ember sérelmére elköv. Emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények óra A vádlott és az ügy egyik sértettje válófélben vannak nyarától a vádlott folyamatosan zaklatta a közös ingatlanból már elköltözött feleségét július 13.-án az esti órákban kést vett magához és így kereste fel a sértettet, aki a testvére lakásában tartózkodott. Az ittas állapotban lévő vádlott és felesége testvére között szóváltás alakult ki, melynek során a vádlott több alkalommal annak hastájéka fele szúrt. Ezt követően a vádlott nem hagyott fel azon szándékával, hogy feleségét megölje és az éppen rendőrségre telefonáló sértett mellkasa felé szúrt, miközben azt hajtogatta, hogy megöli. A támadás során a kést elejtette, majd a sértettet a földre rántotta és többször megpróbálta ököllel arcul ütni. Első tárgyalás. Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita hauszmanner@szekszardit.birosag.hu 06-20/ TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló L. Zs. és társa bűnpártolás bűntette és más bűncselekmény március :00 I. r. L. Zs. rendőr őrnagy vádlott telefonon bejelentést kapott egy laptop eltűnéséről, amelyen a tulajdonosa számára nagyon fontos dokumentumok voltak. I. r. vádlottban felmerült, hogy a bűncselekményt egy szlovák állampolgár követte el, ezért felvette a kapcsolatot az illetékes szlovák rendőrkapitányság bűnügyi igazgatójával, akit részletesen tájékoztatott a bűncselekményről, valamint arról, hogy feltételezése szerint ki követte el a bűncselekményt. I. r. vádlott a beszélgetés alkalmával kifejezetten arról érdeklődött, hogy nem tudna-e operatív módon a feltételezett elkövetővel kapcsolatba lépni, mert számára a laptop visszaszerzése nagyon fontos. A laptop átvétele után I. és II. r. vádlottak közölték a laptop tulajdonosával, hogy az megkerült. Ezt követően vádlottak kézzel egy nyilvánvalóan hamis tartalmú nyilatkozatot iratattak a laptop tulajdonosával, hogy tanúként az vallja, az ellopott laptopja ismeretlen módon visszakerült az irodájába. Ezt a hamis tartalmú jegyzőkönyvet a tulajdonos, aki a jegyzőkönyv tartalmát ismerte, mint tanúvallomást aláírásával ellátta.

17 17 / 36 Bizonyítás. Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő mnekocki@tatabanyait.birosag.hu sajto@tatabanyait.birosag.hu

18 18 / (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla P. G. Á. Hivatali visszaélés bűntette :00 Az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2013 novemberében Dr P. G. Á. I. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette, a bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. S Zné II.r. vádlottat folytatólagosan felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. S. A. III.r. vádlottat folytatólagosan bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik enyhítésért illetve felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. r. vádlott barátnője volt III.r. vádlott, akinek édesanyja II.r. vádlott. A cselekmények időpontjában I.r. vádlott a Kazincbarcikai Városi Ügyészséghez beosztott ügyészségi fogalmazó volt, barátnője joghallgató a miskolci egyetemen. II.r. vádlott pedig Felzsőzsolca Város jegyzője. A Miskolci Nyomozó Ügyészség 2011 februárjában vezető beosztású hivatalos személy által hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntette miatt nyomozást rendelt el S. Zné II.r. vádlott és társai ellen. II.r. vádlott 2011 márciusáig több alkalommal arra kérte I.r. vádlottat, hogy az ügyészségen tett feljelentés tényéről, illetve annak folyamatáról, a tervezett nyomozati cselekményekről tájékoztassa őt. Az I.r. vádlott által közölt információkat III.r vádlott több alkalommal továbbította édesanyja felé. Az ügy kapcsán I.r. vádlottal szemben a Legfőbb Ügyész 2011 márciusában fegyelmi eljárást rendelt el és munkaviszonyát megszüntette. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla Z. P. A. Emberölés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 novemberében Z. P. A. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete, közveszélyokozás bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságára vonatkozó rendelkezés megváltoztatása érdekében, a vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 1961-ben kötött házasságot a sértettel. Kapcsolatuk től megromlott, bár egy házban, de külön szobában éltek Miskolcon áprilisától kezdve a vádlott rendszeresen szeszes italt fogyasztott, ilyenkor gyakran szóváltásba keveredett a feleségével és megöléssel fenyegette, illetve azzal, hogy a házat is felgyújtja májusában a vádlott ittas állapotban az engedély nélkül tartott céllövő pisztolyát megtöltve ment át az asszony szobájába. a sértett ezt észlelve kihívta a rendőröket, akik a helyszínen elvették a fegyvert és miután a vádlott közölte, hogy lenyugodott és nem bántja a sértettet, eljöttek a családi házból. Ezt követően a vádlott újra ivott, majd ittas állapotban egy 10 literes marmon kannából kiöntött benzint egy befőttes üvegbe és a sértett után ment, aki a kertben lévő hintaágyon ült. Újra szóváltás alakult ki közöttük, a vádlott lelocsolta benzinnel a hintaágyat és a sértett ruházatát illetve a haját is majd meggyújtotta. A sértett kiabálásra a szomszédok szaladtak át és még idejében eloltották a tüzet illetve nyugtatták le az idős házaspárt. Ezt követően a vádlott visszament a házba és benzint locsolt

19 19 / 36 szét a sértett szobájában, majd meggyújtotta azt. A tüzet az időben kiérkező tűzoltók fékezték meg. Az épületben lévő gázvezetékből fennállt a gázömlés lehetősége és a szomszédos épületre is átterjedhetett volna a tűz. A sértett a bántalmazás következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla T. M. Halált okozó testi sértés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 novemberében T. M. vádlottat testi sértés bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 része letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, büntetésének súlyosítása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint T. M. vádlott és T. G. sértett testvérek voltak, Balkányon éltek. Mindketten alkoholista életmódot folytattak, ittas állapotban többször veszekedtek decemberében ittas állapotban szóváltásba keveredtek, mert a vádlott a sértett kötekedése miatt nem tudta hallgatni a rádiót. A vádlott először egy műanyag flakonnal ütött az ágyban fekvő sértett arcára, majd egy almásrekesszel többször megütötte a sértett fejét. Ezt követően ivott egy liter bort és elaludt. Másnap reggel nem törődve az ágyban fekvő sértettel újra ivott a kocsmában, majd hazament és elaludt. Következő nap újra elment a kocsmába, ahol a sértettről érdeklődtek. Otthon megnézte a sértettet, akinek megfogta a kezét, ami hideg volt. A kiérkező házi orvos megállapította, hogy s értett a bántalmazás következtében a helyszínen elhunyt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla B. Zs. + 1 fő Szemérem elleni erőszak bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 szeptemberében B. Zs. S. I.r. vádlottat, folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. B Zs. Sné II.r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak leghamarabb büntetésük 2/3 részének letöltése után helyezhetők feltételes szabadságra. A vádlottak szülői felügyeleti jogát az 1999-ben született B. M. gyermekük vonatkozásában megszüntette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, büntetésük súlyosítása érdekében fellebbezett. Az I.r. vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlottak 1999-ben kötöttek házasságot Debrecenben. Még abban az évben megszületett kislányuk B. M. A család nehéz anyagi körülmények között élt, a megélhetési költségeiket sem voltak képesek előteremteni ben II.r. vádlott vállalta, hogy tiltott kéjelgésből származó jövedelemmel növeli a család bevételét, de ez sem változtatott lényegesen a helyzetükön februárjától a gyermekkorú sértett és családja

20 20 / 36 gyermekvédelmi, illetve családsegítői gondozás alá került I.r. vádlott erőszakos, durva tettlegességben kifejeződő magatartása miatt. Emellett a gyermekkorú sértettet pszichológus is gondozta. I.r. vádlott 2011-ben elhatározta, hogy a gyermekkorú sértettet anyagi haszonszerzés céljából tiltott kéjelgésre kényszeríti és kiállítja a 4. számú főút mellé. Több alkalommal pornografikus felvételeket mutatott a sértettnek, az is előfordult, hogy a kislánynak végig kellett néznie szülei intim együttlétét. I.r. vádlott, arra is rendszeresen kényszerítette a lányát, hogy nemi szervét szájába véve elégítse ki őt áprilisától már közösült is a sértettel. A II.r. vádlott többségében jelen volt az aktusoknál, azokat eltűrte, sőt segédkezett is. A kislány apja durvasága, erőszakossága miatt, nem mert beszélni a vele történtekről senkivel, az iskolában takargatta sérüléseit és azt mondta, hogy elesett, ha kérdezték. Amikor azonban apja közölte, hogy áruba kell bocsátania testét, és újra szexuálisan közeledett a gyermekhez, az másnap elmondta felgyülemlett sérelmeit apja testvérének, aki közölte a kislány iskolájának igazgatójával, aki megtette a szükséges intézkedéseket a nyomozóhatóság felé. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla B. J. + 1 fő Életveszélyt okozó testi sértés bűntette :00 Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 októberében B. J. I.r. vádlottat testi sértés bűntette és garázdaság vétsége miatt 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Fk. V. J. R. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette, bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete és bűnsegédként elkövetett garázdaság vétsége miatt 1 év 4 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogháza büntetésre ítélte. A fiatalkorú vádlott a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Az ítélet ellen az ügyész I. és II.r. vádlott terhére büntetéseik súlyosítása érdekében, I.r. vádlott enyhítésért, II.r. vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott egy baráti társasággal 2010 májusában egy éjjel Debrecen egyik parkjában voltak, ahol beszélgettek és bort fogyasztottak. L. Á., L. A. és Cs. R. sértettek hajnali 3 körül kerékpárral arra haladtak, amikor Cs. R. elkiáltotta magát, hogy heuréka. Ezt a vádlottak sértésként értékelték és a sértettek elé kerültek, megakadályozva ezzel a továbbhaladásukat. A sértettek próbálták a szóváltást elkerülni, azonban I.r. vádlott egyszer ököllel megütötte L. Á-t. Ezután I. és II.r. vádlottak L. A-hoz léptek és meg akarták ütni, de az ütés a karját érte. Majd Cs. R-hez léptek, akit I.r. vádlott kétszer ütött meg a fején. Cs. R. sértett elesett, a fejét a szervizút betonjába ütötte és eszméletét vesztette. A vádlottak ezek után elfutottak a helyszínről. L. Á. 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Cs. R. koponyaalapi törést, agyzúzódást szenvedett, közvetlen életveszélyes állapotba került, melyet az időben alkalmazott szakszerű orvosi kezelés hárított el. Bal oldali hallásvesztés alakult ki a sértettnél így állapota maradandó fogyatékosságként értékelendő. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/