12. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Átírás

1 1 / HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Cs. B fő Hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette :00 Az utolsó szó jogán folytatódik a vádlottak meghallgatása. Az ügyben elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2012 áprilisában a mintegy 200 vádlottat hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság a vádlottak egy részére jelentős tartamú / I.r. vádlott 10 év /szabadságvesztés büntetést szabott ki, többüket pedig bizonyítottság és bűncselekmény hiánya miatt felmentette. Az ügyész minden vádlottra kiterjedően fellebbezett az ítélet megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatása érdekében. A bíróság által megállapított 44 tényállást tartalmazó, 1015 oldalas irat szerint a vádlottak lakásépítési kedvezményeket igényeltek 2005 és 2008 között. Ennek azonban kizárólagos célja a családonként maximálisan folyósítható összeg megszerzése volt, nem pedig az állam által támogatni kívánt lakhatási körülmények javítása. A lakásépítési kedvezményből finanszírozták a telkek vételárát, az ügyvédi munkadíjakat, a hatósági eljárásokat, a valótlan tartalmú költségszámlákat, az ügyintézőknek juttatott összegeket, az építtetőknek a beköltözésről való lemondásért átadott összegeket. A magukat építési vállalkozónak tartó III., IV., V. és VI.r. vádlott felkutatta a megyében, mélyszegénységben élő, elsősorban roma származású sokgyermekes családokat és szóban megállapodtak az új lakás felépítéséről. Az építtető személyek Ft-ért eladták a kedvezményt, illetve a lakással való rendelkezési jogot az építési vállalkozónak. A cselekménysorozatban jelentős szerepet töltött be Sz. J. III.r. vádlott, aki kisebbségi önkormányzati képviselőként széleskörű ismeretségi körrel rendelkezett és jártasságot szerzett a hivatalos ügyek intézésében is. Elsősorban ő vette fel a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik a bűncselekmények elkövetéséhez segítséget nyújtottak. Pl. Cs. B. I.r. vádlottal, aki a vádbeli cselekmények időpontjában Szerencs Város Polgármesteri Hivatala Építésügyi és Városfejlesztési Osztályának vezetője volt 2008 szeptemberének végéig, és aki épületenként Ft-ot kapott az építési engedély soron kívüli és törvényi feltételek hiányában történő kiadásáért. Ugyanígy járt el a használatbavételi engedélyek kiadása során is, ott a tényállás egyes eseteiben lakásonként Ft jogtalan vagyoni előnyt fogadott el. L. Zs. II.r. vádlott Tokaj város közigazgatási területén építésügyi igazgatási ügyintézőként segítette a csalások elkövetését. A vádlottak közül többen a lakásépítők felhajtásában nyújtottak segítséget a vállalkozóknak. B. D. VII. és B. Dné VIII.r. vádlottak tudták, hogy a vállalkozóknak nem az a szándéka, hogy az arra jogosultak megfelelő lakóházhoz jussanak, hanem az elsődleges cél, hogy ők kapjanak jogosulatlanul minél több pénzt. K. L. XX.r. és B-B. I. XXI. r vádlottak több esetben olyan lakóépületeket terveztek, amelyek tervezésére nem voltak jogosultak, ezzel megtévesztették megbízóikat. D. Iné XXII., L. G. XXIII., K. L. XXIV. és az időközben elhunyt D. J. vádlott valótlan tartalmú felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat állított ki. K. Gné XXXVII., G. Dné XXXI., Pné B. P. XXIX., Sz. K. XXX., N. Gy. XXXII., XXXIII., Tné K. Á. XXXIV. J. B. XXXV., Z. Jné XXXVI. r. vádlottak az egyik pénzintézet szerencsi illetve tiszaújvárosi fiókjában dolgoztak és segítették a lakásépítési támogatások igénylését oly módon, hogy az építtetők által alacsony összegben megjelölt adatokat szabálytalanul korrigálták, míg az önerőre vonatkozóan kitöltetlen adatokat valótlanul olyan összegben tüntették fel, hogy az építkezés látszólag ne legyen forráshiányos, és az igényelt kedvezmény engedélyezhető legyen. Sz. J. III.r., Ifj. L. J. IV.r., Ifj L. Jné V.r., R Zs. VI.r., B. D. VII.r., B. Dné VIII.r., R. S. IX.r., K. Z. X.r., T. Á. XI.r. vádlottak részben egymás tevékenységéről tudva, egymás között a részfeladatokat felosztva,

2 2 / 46 bűnszövetségben, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a cselekményeiket, melynek során 43 db ház / 107 db lakás és egy toldalék épület / építésével jogtalanul összesen Ft lakásépítési kedvezményt vettek fel. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, fsz Bf.7245/2013 halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége :30 A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség vádirata szerint a vádlottak közül az I. r. vádlott jogászként, a II. r. vádlott gondnokként, a III. r. vádlott asztalos karbantartóként, a IV. r. vádlott pedig nevelőtanárként állt alkalmazásban a Cseppkő utcai Gyermekotthonban 2010-ben. H. D. Zs. és két testvére július 28-án kerültek be a Gyermekotthonba átmeneti neveltként november 19-én H. D. Zs. a nappali szobában játszott, míg a IV. r. vádlott egy másik gyerekkel átment a nevelői szobába, ahol közel percen át feladatlapokat oldottak meg. Ez idő alatt a látó- és hallótávolságon kívül hagyott, közvetlen nevelői felügyelet nélküli H. D. Zs. egyedül hátrament a testvéreivel közös szobába és ott, egy plüss játék levétele közben magára borította a bejárati ajtótól balra lévő 166 cm magas, 60 cm széles szekrényt. A baleset következtében H. D. Zs. elsődlegesen koponyatörést és oxigén-hiányos agykárosodást szenvedett és intenzív kezelése ellenére elhunyt. A baleset és a halál oka között, közvetlen okozati összefüggés áll fenn. A vádirat szerint a vádlottak a beosztásukból adódó kötelezettségeiket elmulasztották, ezzel foglalkozásuk szabályait megszegték és közvetlen veszélyhelyzetet idézték elő, mely közvetlen okozati összefüggésben áll H. D. Zs. balesetével, majd halálával. Az I. r. vádlott az intézet munkavédelmi szempontú felülvizsgálata, éves kockázatértékelése elvégzésekor nem volt figyelemmel a bútorok kockázatából adódó veszélyforrásokra. A II. r. vádlott nem végezte el a rendszeres műszaki bejárást, míg a III. r. vádlott elmulasztotta a H. D. Zs. szobájának napi szemrevételezését és így nem észlelte, hogy az egyenetlen parkettán a szekrény labilis. A IV. r. vádlott pedig látó- és hallótávolságon kívül volt a nappaliban hagyott két gyermektől, figyelme és felügyelete percen át kizárólagosan egy szintén a felügyeletére bízott másik gyermekre irányult. Az ügyészség a vádlottakat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolja. Az ügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság január 10-én elsőfokú ítéletet hirdetett. A bíróság a vádlottakat az ellenük foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. A bíróság a bizonyítási eljárás során megállapította, hogy a vádlottak nem szegték meg a foglalkozásuk szabályait. Az ítélet az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottak vonatkozásában jogerős. Az ügyészség a IV. r. vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, így az ügy másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu

3 3 / 46 PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék Dr. L.N.T. Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete március A vádirat szerint dr.l.n.t május 23-án reggel 7 óra körüli időben Pécsett, egy kertvárosi liftes házban, a lépcsőházban 106 késszúrással megölte volt házastársát, valamint 9 késszúrással megsebezte a volt házastársa élettársát. A perbeszédek elhangzottak, a tárgyaláson ítélethirdetés lesz. Dr. Hajdu István 30/ hajdui@pecs.birosag.hu

4 4 / (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem H-né K. Mária Csalás bűntettének kísérlete A terhelt és társa a banktól hamis jövedelemigazolás benyújtásával kísérelt meg Ft személyi kölcsönt felvenni. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu

5 5 / 46 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. József I. r. és 3 Sikkasztás bűntette és más társa bűncselekmények Az eljárt bíróságok a felülvizsgálati eljárással érintett I. r., II. r., III. r. és IV. r. terhelteket bűnösnek mondták ki 1-1 rb. folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettében, amelyet a II. r., a III. r. és a IV. r. terhelt bűnsegédként követett el. Az irányadó tényállás szerint az N. K. Kft. sértett mobiltelefonok gyártásával foglalkozik. A kft.-nél a finnországi központba beérkező rendelésekre gyártották le a készülékeket, amelyek ezt követőn szinte azonnal a vevőnek kerültek kiszállításra, raktározás csak néhány nagyra történt. A terheltek elhatározták, hogy megpróbálnak az N. K. Kft.-től mobiltelefonokat eltulajdonítani, oly módon, hogy a gyár területéről kiszállító kamionra a megrendelésszerűen felpakolt telefonok mellé további telefonokat is felraknak, amelyeket egy alkalmas helyen levesznek a kamionról, és értékesítik azokat. Az I. r. terhelt kiszállítási csoportvezetőként, a III. és a IV. r. terhelt operátorként, a II. r. terhelt vagyonőrként állt a Kft. alkalmazásában. Az I., II., III. és IV. r. terhelt további 13 terhelt-társaikkal együtt 2004 és évben összesen forint értékben tulajdonított el mobiltelefon-készülékeket, amelyeket az eljárás során ismeretlen személyek értékesítettek. A jogerős ügydöntő határozat ellen a III. r. terhelt és védője a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az eljárás megszüntetése érdekében; valamint a fellebbviteli főügyészség az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. terhelt tekintetében a terhükre rótt cselekmény bűnszövetségben elkövetettként is minősítése, és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu

6 6 / 46 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem V. András II. r. és N. Zsolt III. r. Csempészet bűntette (vámorgazdaság) Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csempészet bűntettében és 54 rb. magánokirat-hamisítás vétségében, míg a III. r. vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csempészet bűntettében és 17 rb. magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a II. r. vádlott terhére rótt bűncselekményeket folytatólagosan elkövetett csempészet bűntettének és 54 rb. közokirat-hamisítás vétségének minősítette és a II. r. vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében is megállapította. A III. r. vádlott terhére rótt bűncselekményeket folytatólagosan elkövetett csempészet bűntettének és 17 rb. közokirat-hamisítás vétségének minősítette és a III. r. vádlott bűnösségét 5 rb. - 3 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében is megállapította. I. Az irányadó tényállás szerint a II. r. vádlott egy kft. alkalmazottja volt. A II. r. vádlott és ismeretlenül maradt társai megállapodtak abban, hogy úgy szállítanak be Magyarország területére nagy tételben banánt, hogy utána engedély hiányában a teljes vámterhet nem fizetik meg. A II. r. vádlott minden egyes szállítmány esetében elkérte az adott szállító cégtől az indító vámhivatal által lepecsételt okmányokat, majd ismeretlen bűntársával együtt, ismeretlen körülmények között hamis vámbélyegzővel lepecsételte azokat. Az így elkészített, a vámkezelés megtörténtét, az áru és a vámgarancia felszabadításának látszatát keltő hamis okiratokat adta vissza a szállító cég képviselőjének. A II. r. vádlott minden alkalommal ugyanazt a céget bízta meg az áru továbbfuvarozásával, anélkül, hogy a vámkezelés valóban megtörtént volna. Az I. r. vádlott aki annál a vámhivatalnál dolgozott, ahova a II. r. vádlott mindig irányította a szállítmányokat előadóként teljesített szolgálatot, hozzáféréssel rendelkezve ahhoz a rendszerhez, amelybe anélkül rögzítette valótlanul az egyes szállítmányok rendeltetési vámhivatalba történt vámkezelését ami lehetővé tette az áruk és a garanciajegyek felszabadítását, hogy ez, mint eladónak nem tartozott feladatkörébe és a valóságban nem történt meg. II. Az irányadó tényállás szerint a III. r. vádlott mint egy kft. ügyvezető igazgatója, a rizs importjával foglalkozott. A vámeljárás lefolytatásához kapcsolódó feladatok a III. r. vádlott hatáskörébe tartoztak. A III. r. vádlott ügyvezetőként utasítást adott 17 alkalommal rizsszállítmány Magyarországra történő behozatalára. A szállítmány valamennyi esetben ugyanazon a határátkelő helyen érkezett. A III. r. vádlott megbízásából a fuvarozók két vámhivatal közül választottak, és ahhoz, mint rendeltetési vámhivatalhoz kérték továbbítani az árut, ehhez kezességi tanúsítványt vásároltak és a továbbítási okmányon főkötelezettségként az azt értékesítő gazdasági társaság jelent meg. A másodfokú döntés ellen a II. és a III. r. vádlottak és védőik nyújtottak be másodfellebbezést enyhítés érdekében. Dr. Kónya István 06-1/ KonyaI@kuria.birosag.hu kuria@kuria.birosag.hu DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla P.G. Á.+ 2 fő Hivatali visszaélés bűntette :00

7 7 / 46 HATÁROZAT HIRDETÉS Az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2013 novemberében Dr P. G. Á. I. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. S Zné II.r. vádlottat folytatólagosan felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. S. A. III.r. vádlottat folytatólagosan bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik enyhítésért illetve felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. r. vádlott barátnője volt III.r. vádlott, akinek édesanyja II.r. vádlott. A cselekmények időpontjában I.r. vádlott a Kazincbarcikai Városi Ügyészséghez beosztott ügyészségi fogalmazó volt, barátnője joghallgató a miskolci egyetemen. II.r. vádlott pedig Felzsőzsolca Város jegyzője. A Miskolci Nyomozó Ügyészség 2011 februárjában vezető beosztású hivatalos személy által hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntette miatt nyomozást rendelt el S. Zné II.r. vádlott és társai ellen. II.r. vádlott 2011 márciusáig több alkalommal arra kérte I.r. vádlottat, hogy az ügyészségen tett feljelentésről, illetve annak folyamatáról, a tervezett nyomozati cselekményekről tájékoztassa őt. Az I.r. vádlott által közölt információkat III.r vádlott több alkalommal továbbította édesanyja felé. Az ügy kapcsán I.r. vádlottal szemben a Legfőbb Ügyész 2011 márciusában fegyelmi eljárást rendelt el és munkaviszonyát megszüntette. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/ Debreceni Ítélőtábla B. J. + 1 fő Életveszélyt okozó testi sértés bűntette :30 HATÁROZAT HIRDETÉS Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 októberében B. J. I.r. vádlottat testi sértés bűntette és garázdaság vétsége miatt 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Fk. V. J. R. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette, bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete és bűnsegédként elkövetett garázdaság vétsége miatt 1 év 4 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogháza büntetésre ítélte. A fiatalkorú vádlott a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Az ítélet ellen az ügyész I. és II.r. vádlott terhére büntetéseik súlyosítása érdekében, I.r. vádlott enyhítésért, II.r. vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott egy baráti társasággal 2010 májusában egy éjjel Debrecen egyik parkjában voltak, ahol beszélgettek és bort fogyasztottak. L. Á., L. A. és Cs. R. sértettek hajnali 3 körül kerékpárral arra haladtak, amikor Cs. R. elkiáltotta magát, hogy heuréka. Ezt a vádlottak sértésként értékelték és a sértettek elé kerültek, megakadályozva ezzel a továbbhaladásukat. A sértettek próbálták a szóváltást elkerülni, azonban I.r. vádlott egyszer ököllel megütötte L. Á-t. Ezután I. és II.r. vádlottak L. A-hoz léptek és meg akarták ütni, de az ütés a karját érte. Majd Cs. R-hez léptek, akit I.r. vádlott kétszer ütött meg a fején. Cs. R. sértett elesett, a fejét a szervizút betonjába ütötte és eszméletét vesztette. A vádlottak ezek után elfutottak a helyszínről. L. Á. 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Cs. R. koponyaalapi törést, agyzúzódást szenvedett, közvetlen életveszélyes állapotba került, melyet az időben alkalmazott szakszerű orvosi kezelés hárított el. Bal oldali hallásvesztés alakult ki a sértettnél így állapota maradandó fogyatékosságként értékelendő. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu

8 8 / / BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék V/508. Vádlott: H. G. Ügy: emberölés bűntettének kísérlete óra A vádirat szerint a vádlott óta ismerte a sértettet, a vádlott a sértett korábbi feleségének lett az élettársa. A két férfi viszonya különösen egy 2006-os, tettlegességig fajuló konfliktusuk után megromlott, kerülték egymás társaságát szeptember 8-án este a vádlott egy baltával támadt a sértettre és azzal torkon ütötte. A sértettet az orvosi ügyeletre, majd klinikára szállították,a támadott testtájékra és az alkalmazott eszközre tekintettel a vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy a cselekménye a sértett halálához is vezethet. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: S. P. + 1 fő Ügy: különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bcs és óra A vádirat szerint az I. rendű vádlott egy lakásos lakópark megvalósítása érdekében különböző cégeket hozott létre, majd 205. tavaszán több gödi ingatlan megvásárlásáról folytatott tárgyalásokat. Különböző szerződésekkel végére a II. rendű vádlottal elérték, hogy jogtalanul és ellenérték megfizetése nélkül megszerezzék az ingatlan tulajdonjogát. A cselekménnyel egy Kft.-nek csaknem 200 millió, magánszemély sértettnek 9 millió forint kárt okoztak. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: Budakörnyéki Járásbíróság I/107. Vádlott: Sz. G. Ügy: állatkínzás vétsége és óra

9 9 / 46 A vád szerint a férfi pilisszentiváni ingatlanán nem megfelelően tartott egy szürke sodrott és két vasderes belga hidegvérű kancát, valamint egy szürke pónilovat. A december 3-án tartott ellenőrzés során a hatósági állatorvos megállapította, hogy a vádlott az állatokat nem tartotta, etette, itatta, gondozta megfelelően. A vádlott az állatokat olyan bánásmódban részesítette, amely alkalmas volt arra, hogy azok maradandó egészségkárosodást szenvedjenek, vagy elpusztuljanak. Koszta János Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/ kosztaj@budapestkornyekit.birosag.hu Honlap: DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK március 18. kedd Autómatricás csalás - másodfokon Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette Bf. 520/2013 Debreceni Törvényszék (Széchenyi u. 9.) I/104. Ítélethirdetés Vádlott: T. Rudolf május 23-án a Debreceni Járásbíróság bűnösnek találta T. Rudolfot 15 nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, 100 kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, valamint a számviteli rend megsértésének bűntettében. Az elsőfokú bíróság 3 év 6 hónap börtönbüntetést szabott ki, 4 évre eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától, és kötelezte a több mint 400 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. A bíróság helyt adott 34 sértett kártérítési igényének, így T. Rudolfnak a jogerős döntést követő 30 napon belül csaknem 5 millió forintot kell kifizetnie a becsapott autósoknak. A vádlott által alapított cég fő tevékenységi köre hirdetés volt. A bt. autótulajdonosokkal kötött reklámszerződéseket, a gépkocsikra a bt. által biztosított öntapadós matrica került fel reklámhordozóként. A szerződések szerint a gépkocsi tulajdonosoknak munkanapokon minimum napi 30 kilométert kellett megtenniük, amelyért Ft havi díjazásban részesültek. Amennyiben csak napi 20 kilométert tettek meg, úgy Ft volt a tarifa. A hirdetési szerződések feltétele az volt, hogy a sértettek és Ft közötti óvadékot adjanak át. A vádhatóság szerint a cég Debrecenen kívül Miskolcon, Szolnokon és Egerben is tartott fenn fiókirodát, ahol a vádlott és a üzletkötői sorra kötötték a szerződéseket. A megkárosított ügyfelek között így Hajdú-Bihar, Heves, Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyei autótulajdonosok is vannak. A bíróság megállapította, hogy a vádlottnak már a bt februári alapításakor tudnia kellett, hogy a választott hirdetési forma (autómatricázás) nem lehet rentábilis. 5 hónap alatt mindössze 1 reklámszerződést kötött egy mosópor hirdetésére, az ebből származó bevétel 20 autó 3 hónapra forintért azonban mindössze két autótulajdonos havidíját fedezte. Nem volt anyagi tőkém, csak az én szellemi tőkém vallotta maga a vádlott is a bíróságon. A férfi volt élettársa 153 sértettről tudott, de a vádhatóságnak csak 116 autótulajdonost sikerült azonosítania. Miután azonban egyiküket a bíróság nem tudta felkutatni, így esetében, azaz egy csalás ügyében felmentő ítélet született. T. Rudolf egyébként az ügyfeleket folyamatosan hitegette, és aki új belépőt szerzett, az általában hozzájutott a jussához. A 115 sértettből mindössze hárman kapták vissza az előre befizetett óvadékot. A volt élettárs azt is elismerte, hogy egyértelműen a haszonszerzés volt a cél, ezt egy véletlenül indított és véletlenül kihallgatott telefonbeszélgetés is megerősíti, amelyben a vádlott azt mondta: Ma megint egymillió forintot kerestem és nem dolgoztam meg érte. A csalássorozat során a bírósági tényállás szerint 20 és félmillió forint folyt be és mintegy 6 és fél millió került vissza az autótulajdonosokhoz, így mintegy 14 millió forintnak veszett nyoma. A vádlott magyarázattal nem szolgált, így annyit lehetett megállapítani, hogy megélhetési körülményeinek javítására, autóvásárlásra és szórakozásra fordította a pénzt.

10 10 / 46 Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett. További információ: Tatár Timea, Debreceni Törvényszék, 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, 36/ március 18. kedd Halált okozó testi sértés B. 536/2012 Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt. 35. Végzetes bántalmazás Szakértő meghallgatása, iratismertetés, perbeszéd körül: ítélethirdetés várható. Vádlott: K. Tibor A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a vádlott és a sértett régóta ismerték egymást. Egy utcában laktak Nyíracsádon, a sértett ápolta K. Tibor édesanyját, de kapcsolatuk később, az asszony halála után is megmaradt. Az évek során a sértett házassága megromlott, a vádlottal viszont mindeközben egyre szorosabbra fűzte kapcsolatát. Miután a vádlott nem vetette meg az italt, a vádirat szerint a nő is egyre inkább az ital rabja lett augusztusában a nő férje pár napra elutazott, így a vádlott-sértett páros meglehetősen sok időt tudott együtt tölteni. A napok italozással, veszekedésekkel, bántalmazásba torkolló vitákkal teltek. Egyik alkalommal a sértett a verés közben még a távol lévő férjét is felhívta, hogy segítséget kérjen tőle. A nő látványos sérüléseket szenvedett, több helybeli is kérdőre vonta őt a verések nyomai miatt, és a sértett nem is tagadta, hogy K. Tibor bántalmazta augusztus 26-án egy helyi férfi szólt a vádlottnak, hogy a sértettet az utcán fekve látta. A férfi megkereste a nőt, hazavitte és ágyba tette. Pár órával később egy másik helyben lakó azt mesélte el a vádlottnak, hogy a nőt egy ház tornácán találta fekve és onnan küldte őt haza. A vádlott a nő keresésére indult, akit saját otthonában meg is talált. Újra ágyba rakta. Aznap este azonban saját háza udvarán találta a nőt, a találkozás újra dulakodásig és tettlegességig fajult, a szomszédok is fültanúi voltak az esetnek. Másnap reggel a férfi átment a nőhöz, hogy megnézze, milyen állapotban van az elmúlt, alkoholmámorban töltött napok után. A nőt a lesötétített hálószobájában, az ágyában fekve találta meg. A vádlottól aznap többen is érdeklődtek a nő hogyléte felől, a vádlott többször is visszatért, hogy ránézzen, de nem tapasztalt semmi változást. A következő nap is többször benézett, de arról egy alkalommal sem győződött meg, hogy a sértett tényleg alszik-e. Augusztus 28-án este aztán észrevette, hogy a sértett nem lélegzik és kihűlt. A szomszédokkal kihívták a háziorvost, aki megállapította, hogy a nő körülbelül 24 órával korábban halhatott meg. A szakérői vélemény szerint a nő halálát koponyasérülés okozhatta. Miután egyébként kiderült, hogy a sértett meghalt, a vádlott ismeretlen helyre távozott és csak 3 nappal később fogták el a rendőrök. További információ: Tatár Timea, 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, 36/ FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u , I. 42.Kb.393/2013 elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette , 20., 25. 9:00

11 11 / 46 A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére

12 12 / 46 vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen

13 13 / 46 fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, II., Fő u , II. tárgyaló 41.B.2158/2013 emberölés , 25. 9:00 A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint B. Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja, később tagja a Politikai Bizottságnak, az Ideiglenes Központi Bizottságának, majd pedig a Központi Bizottságnak. B. Béla vádlott és társai karhatalmat hoztak létre, melynek célja, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A Kádár János vezette párt- és államvezetés közöttük a vádlott ugyanis december elejére elhatározta, ha kell fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációjával szemben. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki melynek során a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, amely a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették.

14 14 / 46 Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága melynek B. Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak. A Katonai Tanács december 4-én meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari ún. vörös-zászlós tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel történt összetűzés során fegyvert használt, melynek következtében négyen meghaltak december 8-án Salgótarjánban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre szintén tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46-an életüket vesztették. B. Béla vádlott később mint belügyminiszter a felelősségre vonás iránt azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének március 9-én a székesfehérvári karhatalom Martonvásárra ment azzal a céllal, hogy a 10 napos őrizetre javasolt személyeket összeszedjék és egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A házkutatások megtartása után három személyt letartóztattak és a rendőrőrsön súlyosan bántalmazták őket. B. Béla vádlottnak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban eljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Az ügyészség a vádlottat az évi 32 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, augusztus 12-én kelt - a Magyar Népköztársaságra nézve az február 3-tól hatályos nemzetközi egyezmény 2., 4. és 6. Cikkében foglaltakra tekintettel a 147. Cikkben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, - felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, - felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint - 2 rb. felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel. A II. vádpont szerint B. Béla vádlott közelebbről meg nem határozható időpontban megszerzett 11 darab - lőszernek minősülő - sörétes vadásztöltényt, amelyek tartására nem rendelkezett engedéllyel, ennek ellenére a lakásában tartotta azokat. Ezért őt az ügyészség engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettével is vádolja. A büntetőügyhöz egyesítésre került a B. Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a Budai Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügy, melyben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség azzal vádolja B. Bélát, hogy a Duna Tv augusztus 4-ei Közbeszéd c. műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntette fel. Az ügyben március 18-án lesz az első tárgyalási nap. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: , , Fax.: sajto@fovarosit.birosag.hu KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott Sz.Gy. Kezdődik a feleségét leszúró férfi büntetőpere ügy emberölés bűntette és más bűncselekmény időpont március 18. és óra

15 15 / 46 A vádirat lényege szerint vádlott /52 éves férfi/ alkoholfüggő, és a bűncselekményt szokványos ittas állapotban követte el. A vádlott mintegy 20 éve élt házasságban feleségével, aki az ügy sértettje. Házasságukból egy lányuk született és velük élt a felesége korábbi kapcsolatából született fia is től egy áramszolgáltatás nélküli házban laktak és főként a vádlott folyamatos alkoholizmusa miatt állandó anyagi gondokkal küszködtek, gyakran étellel is a szomszédok segítették ki őket. A vádlott ittasan rendszeresen kötözködött, veszekedett családtagjaival, feleségét és nevelt fiát bántalmazta, a családot lelki terror alatt tartotta, ennek folytán a családi élet elviselhetetlenné vált szeptemberétől a lánya gyakran azért nem tudott az iskolába eljutni, mert a buszbérletre sem volt pénze a családjának, így hiányzásai miatt az iskoláztatási támogatás folyósítása is szünetelt. A vádlott nevelt fia novemberében végleg elköltözött otthonról, majd rövid idő múlva anyja és testvére is követte őt. Egy ismerősük biztosított számukra szállást. A vádlott december 2-án öngyilkossági kísérletet követett el, a kórházból való kikerülése után, december 17-én azzal fenyegette meg feleségét, ha nem költözik haza megöli a közös lányukat és annak barátját. A sértett feljelentést tett, azonban a kényszerítés bűntette miatt indult nyomozást a Kalocsai Járási Ügyészség a február 4- én kelt határozatával bizonyíték hiányában megszüntette december 20-tól január 7-ig újabb öngyilkossági kísérlet miatt a vádlott ismét kórházban volt, ezt követően a sértett bízva a vádlott ígéreteiben, abban, hogy abbahagyja az ivást röviddel a kórházi kezelés után visszaköltözött hozzá. Mivel a vádlott lánya félt az apja agressziójától, ezért nem akart hazaköltözni, így a családsegítő szolgálat közreműködésével a vádlott és felesége február 12-én a gyámhivatalnál kérelmet terjesztettek elő, hogy a hivatal engedélyezze, lányuk nevelését hivatalosan is egy ismerősük láthassa el. Az eljárás azért szűnt meg, mert a lány március közepén hazaköltözött szüleihez áprilisától kezdődően a vádlott ismét inni kezdett, gyakran fenyegette meg feleségét és lányát, hogy elvágja a torkukat. Április 4-én és 21-én alkoholra gyógyszert vett be, emiatt 1-1 napra kórházba szállították. A sértett kérelmére a Kalocsai Rendőrkapitányság a április 22-én meghozott 1349/2013. ált. számú határozottal 72 óra időtartamra elrendelte a vádlott ideiglenes megelőző távol tartását. Az április eleji öngyilkossági kísérlet után a sértett és lánya egy közelben lakó baráti házaspárhoz költöztek. A vádlott április elején miután kiengedték a kórházból rendszeresen megjelent ott, és követelte, hogy a felesége költözzön vissza, aminek a sértett április 17-én eleget is tett május 9-én mivel a lány kérésük ellenére, az apjától való félelme miatt nem költözött haza a szülők a gyámhatóságnál kérték annak engedélyezését, hogy szállásadója fogadja hivatalosan családjába a kiskorút június 5-én rendőri segédlettel kísérelte meg a sértett a lánya hazaköltöztetését, azonban mivel a vádlott ekkor is beszámíthatatlan ittas állapotban volt, a síró gyerek átköltöztetése elmaradt. A június 6.-i gyámhatósági meghallgatáson a szülők gyereküknek az ismerős házaspárnál való elhelyezését már ellenezték. A sértett a családgondozó tájékoztatása alapján tudta, ha a kislányával együtt nem költözik el férjétől, akkor a hatóság a kiskorú családból való kiemelését fogja javasolni. Ennek hatására június 7-én arra az elhatározásra jutott, hogy végleg elköltözik otthonról. Több személyt megkért, hogy menjenek haza a gyógyszereiért, mert ő fél találkozni férjével. A kérés teljesítése azért maradt el, mert komolytalannak tartották elhatározásának komolyságát és véglegességét. A délutáni órákban a vádlott többször megjelent ismerőse portája előtt és ittasan az utcáról bekiabálva követelte, hogy felesége menjen haza. A sértett óra tájban ment haza a közelben lévő házukba, pakolni kezdett, és közölte a vádlottal, hogy elköltözik. Szóbeli vita, kiabálás alakult ki közöttük, mert a vádlott nem akarta elengedni a sértettet. Kiabálta ma megdöglesz, úgyis agyon szúrlak, te vagy a hibás. A sértett a szomszédoktól segítséget várva azt kiabálta Erzsi néni segítség, segítsenek. A

16 16 / 46 hasonló kiabálások nem voltak ritkák a vádlott és felesége között, ezért arra senki sem reagált. A vádlott - a rendszeresen a szobai asztalon tartott - 20 cm pengehosszúságú késsel, közepes erővel három testüregbe hatoló szúrást adott le feleségére: szemből a has irányába, majd a menekülő sértett törzsére és hátulról a jobb lapockájára. A jobb lapocka tájékára leadott szúrás megnyitotta a mellüreget, áthatolt a tüdőlebenyen, a törzs bal oldalán okozott szúrás a bal mellüreget nyitotta meg, de szervsérülést nem okozott, míg a felhas bal oldali szúrása a hasüregbe hatolt, de hasi sérülést nem okozott. A sértett rövid időn belül bekövetkező elhalálozását a jobb mellkasfélbe hatoló szúrt sérülés, a mellűri vérgyülemhez társuló vérbelehelés eredményezte. A vádlott az előszobában összeeső feleségéhez hajolva szólongatta őt, tudta, hogy azért vérzik bugyborékoló vérzéssel a sértett, mert a tüdőt érte a szúrás. A vádlott tudatát átfogta, hogy a mellkasra leadott szúrások felesége halálát eredményezhetik, e következményt kívánva követte el cselekményét. Miután a sértett meghalt, a vádlott telefonon értesítette a rendőrséget, később pedig a szomszédoknak és a közeli kocsmában a felszolgálónak elmondta tettét. A vádlott alkoholista életmódja, agresszív, érzelmileg zsaroló megnyilvánulásai, valamint a sértett labilis, megfelelő védelmet elmulasztó magatartása gyermekük erkölcsi, értelmi és érzelmi fejlődését - legalább őszétől - súlyosan és hosszú távon veszélyeztette, benne tartós szorongást, érzelmi labilitást és önértékelési zavart keltett. Az ügyészség az előzetes fogvatartásban lévő vádlottat emberölés bűntettével és kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja. Egyúttal indítványozza, hogy a bíróság a vádlottal szemben halmazati büntetésül börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki. Dr. Sárközy Szabolcs elérhetőségek sarkozysz@kecskemetit.birosag.hu Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. tárgyaló tárgyaló vádlott G.J.-né ügy tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete időpont március óra Kezdődik a gyermekkorú ismerőség megölni szándékozó nő tárgyalása A vádirat lényege szerint a vádlott (43 éves nő) és a férje évtől együtt élt egy férfivel és annak családjával évben a vádlott férje elköltözött, igy ettől fogva e lakásban élt a vádlottat befogadó férfi, az élettársa, a hét kiskorú gyermekük, egy másik férfi és a vádlott. A vádlottat befogadó férfi ellen a Kunszentmiklósi Rendőrkapitányságon november 28. napján eljárás indult egyrészt a gyermekei sérelmére elkövetett bűncselekmények, valamint a vádlott sérelmére elkövetett erőszakos közösülés bűntettének gyanúja miatt. Ezen ügyben december 13. napjától őrizetben, majd május 20. napjáig előzetes letartóztatásban volt a gyanúsított. A gyanúsított ismerősei és a gyermekei nem hitték el az erőszakos közösülés megtörténtét, hittek a családfő ártatlanságában április 21. napján a gyanúsított családfő még mindig előzetes letartóztatásban volt. Ezen a napon 14 óra tájban a vádlott egyedül volt a lakás konyha helyiségében a gyanúsított egyik gyermekével, a 11 éves lányával. A vádlott rendszeresen szedett nyugtatót és altatót is, igy aznap is tartott ilyen gyógyszereket otthon.

17 17 / 46 A vádlott - kihasználva ezt a helyzetet - azt ígérte a gyk. sértettnek, hogy ha az általa adott gyógyszert beveszi, akkor a letartóztatásban lévő édesapja ügyében elmondja az igazat annak érdekében, hogy az apa hazajöhessen. A sértett a vádlott által neki átadott 4 db 10 mg-os Medazepam-TEVA és 8 db 0,25 mg-os Frontin nevű gyógyszert az édesapja kiszabadítása érdekében lenyelte. A sértett rövid idő múlva rosszul lett, melyet észlelt az édesanyja. Amikor a sértett a rosszullét közben elmondta, hogy mi történt, miért lett rosszul, akkor édesanyja megütötte a vádlottat, majd idegességében a kezét az ajtó üvegébe belevágta. Az üveg a kezét elvágta. Az ekkor a helyszínre érkező férfi 15 óra 27 perckor kihívta a mentőket, akik az anyát és a gyk. sértettet kórházba szállították, ahol a gyomrát kimosták. A Medazepam-TEVA benzodiazepin típusú nyugtató, hatóanyaga a medazepam, míg a Frontin benzodiazepin típusú altató, hatóanyaga az alprazolam. A szakértői vélemények szerint a sértett enyhe fokú benzodiazepin mérgezést szenvedett el, mely egészségkárosodást nem okozott, viszont szakszerű ellátás hiányában a sértett halálához vezethetett volna. A vádlott tudatának át kellett fognia, hogy a saját részére is csak orvosi rendelvényre szedhető gyógyszer másnak - főleg gyermeknek - adása akár a gyermek halálával is járhat. A vádlott a lehetséges következményekbe belenyugodva cselekedett. Az ügyészség a szabadlábon lévő vádlottal szemben indítványozza, hogy a bíróság fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki. Dr. Sárközy Szabolcs elérhetőségek sarkozysz@kecskemetit.birosag.hu Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG I. emelet 131. tárgyaló vádlott M.J. ügy állatkínzás bűntette időpont március óra Folytatódik az izsáki állatkínzás tárgyalása Folytatja a Kecskeméti Járásbíróság annak a 63 éves férfinek a büntetőügyét, akit állatkínzás bűntettével vádol a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott az izsáki ingatlanán a kerítés aljába acéldrótból készített hurkokat helyezett ki annak érdekében, hogy az udvarát a kóbor kutyáktól megvédje február 16. napján az egyik hurok befogott rottweiler kutyát, aminek a hátára a vádlott gázolajat öntött, amit meggyújtott. Ezt követően a sokkos állapotban lévő állatnak sikerült kiszabadítania magát és haza szaladt, ahol gazdája vízzel lelocsolta. Az állat ennélfogva életben maradt, sérülései 3-4 hét alatt meggyógyultak. Az ügyészség letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozza a vádlottal szemben. Ítélethirdetés még nem várható. elérhetőségek sarkozysz@kecskemetit.birosag.hu

18 18 / 46 SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 108. számú tárgyalóterem D. Gy. vádlott és 2 társa Nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette óra Az ügy lényege: D. Gy. I.r., Zs. V. II.r. és G. S. III.r. vádlottak, valamint III.r. vádlott testvére október hó 21. napján 17 óra körüli időben beültek egy kocsmába, ahol III.r. vádlott felvetette másik két társának, hogy Mórahalmon lakik egy férfi, akinek sok pénze van, és azt tőle könnyen meg lehetne szerezni. III.r. vádlott felvázolta azt is, hogy a cselekményt konkrétan hogyan lehetne hathatósan kivitelezni. A cselekmény elkövetésébe I.r. és II.r. vádlottak beleegyeztek. Még aznap este, 22 óra körüli időben, mialatt III.r. vádlott a testvérét hazakísérte, I. és II.r. vádlottak előzetes megbeszélésüknek megfelelően elindultak a sértetthez. A tanyára érve, I.r. vádlott bekopogtatott a sértetthez, aki ajtót nyitott, majd I.r. és II.r. vádlott a náluk lévő vascsővel őt közepes erőbehatással testszerte, így különösen fején és mellkasán bántalmazták. Miután a sértett magatehetetlen állapotba került, a házat átkutatták, és onnan jogtalanul eltulajdonítottak ,- forint készpénzt és egyéb értéktárgyakat. A két vádlott a kutatást követően, a több helyen erősen vérző, semmilyen életjelet nem mutató, mozdulatlan sértettet magára hagyta, aki röviddel a helyszínen koponyacsonttörés, agyzúzódás, koponyaűri vérzés következtében kialakult agyvizenyő miatti ún. beékelődés következtében az életét vesztette. Ezt követően a két vádlott átment III.r. vádlott tanyájára, aki szétosztotta közöttük az eltulajdonított készpénzt. III. r. vádlottnak a két társával kötött, a sértett értéktárgyainak erőszakos eltulajdonítására irányuló megállapodása a sértett életének kioltására nem terjedt ki. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 112. számú tárgyalóterem M. O. vádlott Halálos tömegszerencsétlenséget előidéző közúti baleset gondatlan okozása óra Az ügy lényege: A Szegedi Járásbíróság mint elsőfokú bíróság M. O. román állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért őt 7 év fogházra, 7 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 5 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a román állampolgárságú vádlott október 30. napján éjszaka 23 óra 35 perc körüli időben közlekedett kamionjával az M43-as autópályán Makó felől Szeged irányába, a pótkocsin kb. 20 tonna ágymatrac-tartó lécet szállított. A vádlott figyelmetlen vezetése miatt nem követte az út vonalvezetését, és egy enyhén jobbra ívelő kanyarulatban indokolatlanul balra tartott, mely következtében áttért a belső forgalmi sávba, majd átszakította a középső elválasztó korlátot és a jobb pályatestre haladt. Itt frontálisan ütközött egy román felségjelzésű mikrobusszal, amely 14 utast szállított. A baleset következtében a mikrobusz 14 utasa a helyszínen életét vesztette, egy sértett pedig súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A bíróság a 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatt a

19 19 / 46 büntetést az ún. középmértékből kiindulva állapította meg, melynél azonban súlyosabb büntetést szabott ki. A büntetés kiszabása során a vádlott javára értékelte büntetlen előéletét és azt, hogy maga is súlyos egészségromlást szenvedett. Terhére értékelte azonban, hogy bár a KRESZ szabály megszegése (a figyelmetlen vezetés) nem volt kirívónak tekinthető, a bekövetkezett eredmény azonban rendkívül súlyos. A bíróság döntését az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője azonban fellebbezést jelentettek be elsődlegesen bizonyítottság hiányában a vádlott felmentése, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabása érdekében. Az elsőfokú bíróság a vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés időtartamáig. Megjegyzés: A Szegedi Törvényszék az ügyben másodfokú tárgyalást tart. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa zsarolás bűntette, hatósági eljárás akadályozásának bűntette és más bűncselekmények 2014 március 18., óra Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az II-VI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. csicskatartásként ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más

20 20 / 46 TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben kijelölése folytán a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró / sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló H.-né T. I. és társa különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette március I. r. vádlott, II. r. vádlott ügyvezetése alatt álló Kft. részére összesen ,- Ft értékű ömlesztett cementet juttatott el oly módon, hogy a szállítmányok kiadásával kapcsolatban az elektronikus szállítóleveleket a számlázási rendszerben törölte. Bizonyítás! Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő mnekocki@tatabanyait.birosag.hu sajto@tatabanyait.birosag.hu