AZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam

Átírás

1 AZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam

2 A betegelemzés dimenziói Biológiai Pszichológiai Szociális Spirituális 2

3 A betegszerep Elutasítás? Túlzott azonosulás? 3

4 Felmérés a klinikai pszichológiában Trull - Phares: Klinikai pszichológia. Osiris, A klinikai felmérés célja a beteg/betegségének megértése: Az egyén erısségeinek és gyengeségeinek értékelése; A hozott probléma elvi megfogalmazása; És a probléma enyhítését szolgáló javaslat megfogalmazása. A beutalás A pszichológiai felmérés folyamata a beutalással kezdıdik. Fontos, hogy ki (orvos, tanár, szülı, bíró ) utalja be a beteget, mi a fı kérdésfeltevése. A klinikus a beutaló kérdéssel kezdi. 4

5 A klinikus kérdésfeltevését befolyásolja: A klinikus elméleti elkötelezettsége (eltérı kérdések, eltérı következtetések). A pszichológiai felmérés nem teljesen standardizált eljárások sorozata. A felmérés célja: a betegrıl összeállított jellemzés, ami hasznos és érthetı a beutaló számára. 5

6 A klinikai pszichológiai interjú ÁLTALÁNOS JELLEMZİK A küldés körülményei, a betegszerep Kapcsolatfelvétel: hagyományos versus modern terapeuta-kliens kapcsolat Érzelmi mozzanatok A terapeuta magatartása Célkitőzések: anamnézis, probléma hátterének feltárása, tünetek oszt. 6

7 AZ INTERJÚ Az interjúk általános jellemzıi Interakció az interjú legalább két ember interakciója. Célja: információnyerés, állapotfelmérés érzések, attitődök, hiedelmek megismerése Az interjú akkor jó, ha: megtervezett, céltudatosan és szakszerően végzett folyamat. 7

8 INTERJÚ versus TESZT Az interjú a hétköznapi beszélgetés és a teszt között van Céltudatosabb, szervezettebb mint a beszélgetés DE Kevésbé formalizált vagy standardizált a pszichológiai tesztekhez képest (kiv. a standardizált diagnosztikai interjú). TESZT Standardizált körülmények között végzik, Megfelelı eljárások révén ad információt INTERJÚ Rugalmas, tág lehetıségeket nyújt az egyén megismeréséhez. 8

9 Az interjú struktúrája és célja alapján Strukturált standard kérdések, kötött sorrendben (DSM, SCID, MINI, etc.); cél: pontos diagnózis felállítása Félig strukturált standard kérdések, rugalmas sorrendben (viselkedésdiagn., kognitív szempontú diagn.) cél: pontos állapotfelmérés Strukturálatlan vagy klinikai interjú nincsenek kérdések (Angelander, Rogers) illetve a kérdések sorrendje kötetlen cél: pontos állapotfelmérés 9

10 Az interjú elkezdése Egyszerő témával érdemes kezdeni, enyhíteni a beteg szorongását A beteg sajátosságaihoz illeszkedı, szakzsargon-mentes nyelvezet 10

11 Interjútípusok 1. Felvételi interjú, exploráció 2. Anamnézis 3. Mentális státusz vizsgálata 4. Krízisinterjú 5. Diagnosztikus interjú 11

12 Felvételi interjú Ha pszichodiagnosztikai céllal készül A tünetek explorációja: a tünetek pontosan hogyan jelentkeznek, mikor, milyen helyzetekben, mikor erısebb, mikor gyengébb, hogy próbál megküzdeni velük, stb. Állapotfelmérés: kérdıívek, személyiségtesztek, megfigyelés, önmegfigyelés, heteroanamnézis További vizsgálatok szükségesek-e (pl. neurológiai) Pszichológiai szakvélemény kialakítása Diagnózis felállítása (pdg., pth.) 12

13 Felvételi interjú Ha pszichoterápiás céllal készül Strukturálatlanabb elsı interjú: mondja el, miért jött - lehet, hogy a panaszaival kezdi, de lehet, hogy rögtön az egész élettörténetét mondja el Mindkét téma fontos, bármelyikkel kezdi, a másikra is sort kell keritenünk A tünetek explorációja itt is fontos: a tünetek hogyan jelentkeznek, mikor, milyen helyzetekben, mikor erısebb, mikor gyengébb, hogy próbál megküzdeni velük, stb. Állapotfelmérés, diagnózis itt is fontos (elıfordul, hogy már diagnózissal jön, de meg kell gyızıdnünk a felállitottt dg. helyességérıl) Eldönteni, mi a legmegfelelıbb terápia és adottak-e a lehetıségek? Megfelelnek-e a kliens szükségleteinek és elvárásainak? 13

14 A klinikus beállítódásának hatása az interjúra Hangsúlyeltolódások: - dinamikusan orientált klinikus sokat kérdez a kora gyermekkorról, számára a fejlıdésmenet, a kötıdések meghatározóbbak - kognitív szemlélető klinikus inkább az aktuális problémákra helyezi a hangsúlyt. - hasonló információkból másra következtethetnek 14

15 Anamnézis (Mnémoszüné (gör.): az emlékezet istennıje) A lehetı legteljesebb (személyes és társas) élettörténet megismerése: tények, események, idıpontok, adatok + a kliens ezekkel kapcsolatos érzései (hogy élte meg ıket?) Típusai: rogersi strukturálatlan Angelander féle strukturálatlan (objektív, szubjektív, szcénikus információk) kognitív viselkedésszempontú félig strukturált (prediszponáló, kiváltó és fenntartó tényezık, ezzel kapcsolatos hiedelmek, attitődök) 15

16 Anamnézis instrukciója Kérem, mondja el az élettörténetét, lehetıleg a születésétıl kezdve: kik, mennyi idısek voltak a szülei, amikor megszületett? Tud-e bármit arról, hogy tervezett gyermek volt-e? Volt-e bármi komplikáció, betegség a születése körül? Milyen családba született, testvérei voltak-e, stb.? Kérem, mondja el, kik és mik voltak a fontos személyek, események az életében, amelyek hatással voltak Önre, akár pozitív, akár negatív értelemben? 16

17 Anamnézis tartalma - születés körülményei: koraszülöttség, tervezett-e, család helyzete akkor, testvérsorban a helye? - járt-e bölcsıdébe, óvodába, ha igen, hogy érezte magát ott, beszoktatás könnyen / nehezen ment-e?, ha nem járt, akkor ki vigyázott rá? Hogy érezte magát a bölcsıdében, óvodában (beilleszkedés, kapcsolatok, peremhelyzető vagy központi helyzető gyerek volt-e, stb.) - Általános iskola: hogy érezte magát, hogy ment a tanulás? (szociális készségek, teljesítmény?) - További tanulmányok: ua.: hogy érezte magát, hogy ment a tanulás? - További élettörténet: munka és kapcsolatrendszer megismerése; hogy érezte magát, hogyan értékeli? - Ha fehér foltok : késıbb visszatérni, explorálni!! 17

18 3. A mentális státusz vizsgálata: kognitív, érzelmi és viselkedéses zavarok felmérése. 1. általános (én) bemutatás: megjelenés, viselkedés, viszonyulás 2. tudatállapot: éber, túléber, közönyös 3. figyelem és koncentráció 4. beszéd: célra irányultság, nyelvi deficitek 5. tájékozódás, orientáció térben, idıben 6. hangulat és érzelmek 18

19 7. a gondolkodás formai része: korábbi gondolkodási zavarok 8. a gondolatok tartalma: kényszergondolatok, téveszmék 9. az absztrakt gondolkodás képessége 10. percepció: hallucinációk 11. memória: megjegyzı (munka), rövid és hosszú távú 12. intellektuális mőködésmód 13. belátás és ítélıképesség 19

20 4. Krízisinterjú - gyorssegély, célja az esetleges katasztrófa elhárítása - megfelelı ellátás keresése 5. Strukturált diagnosztikus interjú - célja a megfelelı DSM-IV (V) diagnózis felállítása - általában kutatásban használják: magas interrater reliabilitás 20

21 Az interjú befejezése A terapeuta összefoglalja a pácienstıl hallottakat (visszajelzés) Ez tartalmazza a panaszok és kialakulásuk rövid összefoglalását, + a további lépéseket (vizsgálatok, terápiás lehetıségek) 21

22 A hagyományos viszonyulás Beteg passzív gyenge bizonytalan képzetlen elfogult megértésre vágyik Terapeuta aktív erıs határozott képzett tárgyilagos megértı 22

23 A mai orvos-beteg kapcsolat Beteg Megrendelı Aktív részvevı Döntéseket hoz Kontrollt gyakorolhat Orvos Szolgáltató Konzultáns-szakértı Alternatívákat kínál A kontrollt elfogadhatja 23

24 Beteg-hipotézisek Környezeti hipotézisek Idıjárás, zajártalom, környezetszennyezés Pszichológiai elképzelések Hajszolt élettempó, fáradtság, nemzeti sajátosságok Gazdasági-politikai magyarázatok Gyors változások, nem megfelelı kormányzat, szegénység 24

25 Interjúfelvétel mővészet és tudomány egyszerre Az interjúfelvétel fıbb szempontjai, technikái Fizikai körülmények, elrendezés Intimitás, elıfeltétele a hangszigetelés ha bejön a hang, ki is megy; A megszakítások elkerülése (telefon, titkárnı, kopogás) másodrendőség érzése; Rendelı bútorzata (figyelemelterelés). 25

26 A rapport funkciója A jó interjú legfontosabb összetevıje a beteg és a klinikus kapcsolata (rapportja). Célja: a kedvezı légkör megteremtése bizalom kialakítása figyelem, megértés elfogadás 26

27 Érzelmek a kapcsolatban Freud: indulatáttétel viszont-indulatáttétel Rogers: empátia Schultz: barátság szakszerőség pólusai 27

28 Explorációs technikák Nyitott kérdések Kérdés helyett visszajelzés vagy tükrözés A személyes közlésekre irányuló reflexió A legutóbbi mondat Összefoglalások Szünetek 28

29 Kérdések Nyitott pl. Beszéljen a tapasztalatairól a seregben! Facilitáló pl. Mondana errıl kicsit többet? Tisztázó pl. Jól értem, azt mondta, hogy? Szembesítı pl. Az elıbb azt állította, hogy Direkt pl. Mit mondott ön akkor az apjának? 29

30 Csönd / Szünetek Mit jelenthet az adott kontextusban: a kliens bizonytalan? elgondolkodik? ellenáll? Kellı érzékenységgel a klinikus kivárhatja, vagy empátiás reflexióval fel is oldhatja ( úgy látom, nagyon nehéz errıl beszélnie ). 30

31 Jegyzetelés, felvétel készítés a találkozásokat dokumentálni kell a legtöbb beteget nem zavarja inkább kulcsszavak, emlékeztetık, ne szó szerint jegyzeteljünk érzelmileg fontos dolgoknál szemkontaktus fontos; ilyenkor lehetıleg ne jegyzeteljünk 31 videó- és hangfelvételek: tájékozott beleegyezés kell!!

32 A klinikus érintettsége Ha a beteg problémája, tapasztalata emlékeztet a klinikus sajátjára, nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy a figyelem ne tevıdjön át saját magára. Személyes(kedı) kérdéseknél: - érdemes ezek megválaszolását elkerülni, visszafordítani, átvezetni (pl. Ön mit tenne? ) - ha jelentéktelen a kérdés: meg lehet válaszolni, mert elkerülve sokkal feltőnıbb a beteg számára és rosszabb hatása lehet (pl. van-e gyereke?) 32

33 A klinikus háttere, értékrendje befolyásolja a kapcsolatot: önismeret és önreflexió fontossága - kulturális különbségek (pl. feminista vs hagyományos attitőd gyereknevelésben) - nemi különbségek (sztereotípiák pl. gyengíthetik a validitást). - generációs különbségek 33

34 34

35 Kérdıívek 1. általános állapotfelméréshez Adott tünet meglétére illetve erısségére kérdeznek rá - tünetlisták, pl. C-kérdıív (fejfájás, reszketés, stb.) - önértékelés skála (Robson): Tudom magamat szeretni, még hogyha mások nem is szeretnek. Vonzó személyiségem van. - attitődskálák: Diszfunkcionális Attitőd Skála (Burns) Felelıs vagyok azért, hogy mások 35 hogyan érzik magukat és hogyan viselkednek

36 Kérdıívek 2. - specifikus tünetek felméréséhez - szorongás skálák: Zung, Hamilton, Beck, Spielberger - depresszió skálák: BDI, Hamilton - PTSD (Foa): Rossz álmai, rémálmai voltak a traumát okozó eseményrıl. - Szociális szorongás (FNE): Feszültté válok és izgulok, ha tudom, hogy valaki méreget - Betegség kérdıív (Clark):. Az elmúlt héten hány alkalommal vizsgálta meg a testét? O O O O 3O+ - egyszer harmincnál - sem többször 36

37 Reménytelenség Skála (Beck): Sötéten látom a jövımet. Nem bízom benne, hogy elérem, amit igazán akarok. Sóvárgás kérdıív (Beck) Mivel életem végéig a sóvárgás rabja leszek, nyugodtan folytathatom a használatot. Amikor igazán sóvárgok a drogok után, nem vagyok mőködıképes. Vagy vágyom az anyagra vagy nem: közbülsı állapot nincs. 37

38 Diagnózis Adatgyőjtést követıen értelmezés elméleti irányultságnak megfelelıen klinikai kép, tünetek alapján rendellenességek adott csoportjába sorolás (klasszifikáció) diagnózis felállítása Osztályozási rendszerek: BNO, DSM 38

39 39