A gyermek és ifjúságpszchiátriai kórképek klasszifikációja. Dr. Vetró Ágnes

Átírás

1 A gyermek és ifjúságpszchiátriai kórképek klasszifikációja Dr. Vetró Ágnes 1

2 A klasszifikáció mint kognitív képesség Elvonatkoztatás az egyeditől Általánosítás Szabályszerűségek levonása Tervszerű csoportosítás, osztályozás Segítség: Megfigyelések összehasonlítása másokéval Jelenségek magyarázatában Hipotézisek kidolgozásában 2

3 Klasszifikációs alapfogalmak Taxonómia: klasszifikáció tudománya Klasszifikációs munka: kapcsolatok meghatározása kiválasztott szempontok szerint Diagnosztikus identifikáció: esetek elhelyezése a klasszifikációs rendszerben Klasszifikációs rendszer: klasszifikációs kategóriák összessége 3

4 Betegségek klasszifikációja Olyan kategóriák rendszere, melyben az egyes betegségeket adott kritériumok szerint csoportosítjuk. Nozográfia: A betegségek elenevezésének tudománya Nómenklatúra: az egyes elnevezések rendszertana Nozológia: a betegségekkel kapcsolatos ismeretek, elméletek összefoglalása 4

5 A betegségek klasszifikációjának előnyei Gazdaságos a memória számára Segít a betegségek természetének megítélésében Lényegében a diagnózis megalkotása: etiológia, pszichopatológia lefolyás megértése Segít a kezelési terv összeállításában (hibás diagnózis hibás terápia) Segíti a kutatást: precíz közös szakmai nyelv Statisztikai felhasználás, költséghatékonyság elemzés 5

6 Az orvosi klasszifikációáltalános követelményei I. Csak megbízható alapelvekre épülhet Téyeken és nem elméleteken kell alapulnia Világosan megfogalmazott, operacionális kritériumokat kell tartalmaznia Logikusnak, átfogónak kell lennie Megbízható (reliábilis) diagnosztikus kategóriákat tartalmaz Hitelesen (validan) különíti el a rendellenességeket 6

7 Az orvosi klasszifikációáltalános követelményei II. Minden fontos rendellenességet tartalmaz A rendellenességeket osztályozza és nem a betegeket Életkortól függetlenül használható Meg kell felelnie a mindennapos klinikai használat követelményeinek Oktatásban is használható 7

8 Validitás, reliábilitás Validitás: az egyes diagnosztikai kategóriák érvényessége (különböző helyeken, országokban a szakemberek ugyanazt értik alatta) Reliábilitás: megbízhatóság Interreter reliabilitas (vizsgálók közötti) Teszt reteszt reliábilitás (újratesztelhetőség) 8

9 Klasszifikációk csoportosítása: Kategorikus Feltételezi, hogy a betegségek a jellegzetes tünetek alapján csoportosíthatók Betegség vagy van, vagy nincs A diagnosztikus kategóriák önálló egységek (validitásuk a gyermekpszichiátriában gyakran bizonytalan) 9

10 Klasszifikációk csoportosítása: Dimenzionális Egy tengely mentén képzeli el a tüneteket. Betegségcsoportok helyett tünettani kontinuumok (Eysenck-f. személyiségfelosztás) Gyermekpszichiátriában jól alkalmazható, mert az egyes zavarok tünetei csak kvantitatív eltéréseket mutat a normál viselkedéstől. Faktoranalízis segítségével a különböző tünetek, tünetcsoportok közül kiválaszthatók azok a fő szempontok, amelyek alapján az egyes zavarok csoportokba sorolhatók (pl. Viselkedészavarok, érzelmi zavarok) Hátránya, hogy gyakran túlzottan életkorivá, és nem specifikussá alakítja az egyes zavarokat 10

11 Klasszifikációk csoportosítása: Idiográfiás A diagnózis megállapításához az előzők mellett az orvos a saját klinikai tapasztalatait, elméleti képzettségét is felhasználja. Mivel szubjektív elemeket tartalmaz, információs tartalma kutatási és kommunikációs szempontból korlátozott. 11

12 Klasszifikációk csoportosítása: egyéb szempontok Etiológiaifelosztás: Empírikus: megfigyelhető tényekkel foglalkozik Inferenciális: elméleteket is magába foglal (depresszió endogén, reaktív csoportjai) Klasszifikációs szempontok száma szerinti felosztás Monotetikus: a változók egy vagy két szempont szerint különböznek egymástól: elemek periódusos rendszere Politetikus: több szempontból hasonlók, de bizonyos szempontokban teljesen eltérnek: pszichiátria 12

13 Klasszifikációk csoportosítása: Felhasználási szempontok szerint Általános klasszifikáció: jelenlegi biztos tudásunkat tükrözi, nem ad helyt hípotéziseknek Egyéni klasszifikáció: speciális kutatások és elméletek alapján készülnek, hasznos a továbbfejlődéshez. Felhasználói körük szűk. 13

14 A jelenlegi klasszifikációk problémái Címkézés A diagnózis a figyelmet túlzottan a gyermek tüneteire, problémáira tereli Elégtelen információ az etiológiát, prognózist, kezelést illetően Komplex zavarok diagnosztizálásának nehézségei A diagnózis pontossága strukturált interjúk 14

15 A BNO 10 szerkezete és felépítése Alfanumerikus kódok Pszichiátriai zavarok F kódot kaptak Az utánuk következő számok Első szám:1-9 a fő diagnosztikus kategóriák Második számjegy: alcsoportok Harmadik számjegy: diagnosztikus kategóriák Decimális beosztás Kódok 0-9-ig 1000 potenciális hely a betegségeknek Komorbiditás Kevert diagnózisok bevezetése 15

16 Multiaxiális rendszer A pszichiátriai diagnózisnál több szempont figyelembe vétele (temperamentum, intellektus, pszichoszociális stresszorok, szomatikus betegségek, stb.) Az egyes tengelyek a pszichiátriai diagnózis különböző szempontjait képviselik Több diagnózis meghatározott szabályok szerinti egységes használata 16

17 A DSM-IV és BNO 10 tengelyei BNO Klinikai pszichiátriai szindróma 2. Pszichés fejlődés specifikus zavarai 3. Intellektuális szint 4. Szomatikus betegségek 5. Társuló kóros pszichoszociális tényezők 6. A pszichoszociális fogyatékosság komplex megítélése DSM-IV 1. Klinikai szindrómák (nem mentális zavar is) 2. Személyiségzavarok és mentális retardáció 3. Fizikális zavarok (szomatikus betegségek) 4. Pszichoszociális stresszoroksúlyossága 5. Az elmúlt év legmagasabb adaptív funkciója (GAF skála) 17

18 I. tengely: Klinikai zavarok, egyéb klinikai figyelmet igénylő állapotok Valamennyi pszichiátriai zavar itt jelölendő, kivéve a személyiségzavart és mentális retardációt Ha több pszichiátriai zavar van, valamennyit fel kell tüntetni (többszörös komorbiditások) 18

19 II. tengely: Személyiségzavarok, mentális retardáció Személyiségzavarok, mentális retardáció közlésére és előtérben álló maladaptívszemélyiségvonások és védekező mehanizmusok jelölésére szolgál. Ha több zavar van a II. tengelyen, valamennyit fel kell tüntetni Célja, hogy a klinikusok vegyék figyelembe ezeket az állapotokat 19

20 III. tengely: Általános egészségi állapot Olyan általános egészségi állapot közlése, mely jelentős lehet a pszichiátriai zavar megértésében vagy kezelésében. Lehet etiológiai kapcsolat: I. tengelyen: depresszió hypothyreoidizmus miatt, III. tengelyen: hypothyreosis Nem bizonyított etiológiai kapcsolat: I. tengelyen: depresszió III. tengelyen: hypothyreosis, vagy tumor Valamennyi zavart fel kell tüntetni 20

21 IV. tengely: Pszichoszociális és környezeti problémák Az I. és II. tengelyen jelölt mentális zavarok diagnózisát, kezelését és prognózisát befolyásoló pszichoszociális és környezeti problémák jelölésére szolgál. Negatív életesemény Környezeti nehézség Anyagi szükség Családi v. más interperszonális stressz Szociális támogatás hiánya Csak azokat kell jelezni, melyek az aktuális értékelés előtti 1 évben jelen voltak (kivéve poszttraumás stressz-betegség) 21

22 V. tengely:a működés átfogó becslése (GAF skála) A személy működésének átlagos szintje Hasznos a kezelés tervezésében, a hatás mérésében és a prognosztizálásában A személy klinikai javulását globális terminusban egyetlen számmal adja meg (0-100) A pontozást az aktuális időszakra kell vonatkoztatni (de más időszakra is felvehető pl. Felvételkor és elbocsátáskor) Megadása: GAF = közötti pont, és mellé beírandóaz értékelésre vonatkozó időpont 22

23 GAF skála 100 A tevékenységek széles skálásán igen jóa működés, az életproblémák kezelése sosem csúszik ki az egyén kezéből, ezt mások is látják. Az adott személy sok pozitív tulajdonsággal bír. Nincs tünet. 50 Komoly tünetek (pl. Öngyilkossági fantáziák, súlyos kényszeres rituálék, gyakori bolti lopások, stb.) VAGY valamilyen komoly nehézség a szociális, foglalkozási vagy iskolai működésben (nincsenek barátai, képtelen állást találni, stb.) 10 Önmaga vagy mások súlyos veszélyeztetése, állandóan (pl. Visszatérő erőszakos cselekmények) VAGY tartós képtelenség a minimális személyes higiéné fenntartására VAGY komoly szuicidiumegyértelmű meghalási szándékkal 23

24 Multiaxiális rendszer előnyei Átfogó képet ad a beteg állapotáról Az összetett etiológiájú pszichés zavarok több szempontú megközelítése Információs segítség a komplex kezelési tervben Hasznos diagnosztikus és tünettani oktató eszköz Klinikai epidemiológiai kutatások segítsége 24

25 A DSM-IV és a BNO 10 összehasonlítása BNO 10 Összehasonlító nemzeti és nemzetközi statisztika (WHO) céljára Fejlődési szemléletet nem tükrözi Komorbid diagnózisok alkalmazása Összevont diagnózisok validitása kérdéses DSM-IV Nemzeti statisztika (USA) és nemzetközi tudományos kutatás céljára Fejlődési szemléletet nem tükrözi Többszörös komorbiditás Komorbiditások megzavarják a statisztikát Több a kizárásos kritérium 25

26 Köszönöm a figyelmüket 26